2022. október 26., szerda

INGYENESEN HOZZÁFÉRHETŐ LETT A DEMOKRÁCIA KÖNYVTÁRA

KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: fk
2022.10.25.


„A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik” – mondta Winston Churchill, talán nem is sejtve, hányszor fogják ezt a mondatot idézni tőle a következő évtizedekben. Ennek a gondolatnak a mentén indította el új könyvtárát az Internet Archive, amelyet Democracy’s Library-nek, azaz a Demokrácia Könyvtárának kereszteltek el.

A felület a világ minden tájáról származó kutatások és publikációk ingyenes, nyílt, online gyűjteménye. Az oldal lehetőséget kínál a polgároknak, hogy hasznos kutatásokat végezzenek, megismerjék kormányuk működését, felelősségre vonják a tisztviselőket, és tájékozottabb szavazók lehessenek. Összesen több mint 500 000 dokumentum került be a gyűjteménybe.

A koncepció lényege, hogy a kormányok nagyon sok információt rögzítenek és tesznek nyilvánossá, ugyanakkor ezekhez mégsem olyan egyszerű hozzáférni. A projekt a múlt héten indult el, Brewster Kahle, az Internet Archive alapítója azt hangsúlyozta az indulásnál, hogy ez egy komoly erőfeszítés, hogy a demokratikus kormányok által létrehozott információmennyiség a polgárok számára a lehető legkényelmesebben elérhető legyen.

Az archívumban böngészni ITT lehet.

Forrás: Open Culture 

JÓCSKÁN TÖBBET KERESNEK A FEGYVERES TESTÜLETEKBEN DOLGOZÓK, MINT A PEDAGÓGUSOK, DE A PEDAGÓGUSBÉRRE IS BŐVEN LENNE PÉNZ

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2022.10.26.


Elemzést adott ki a GKI Gazdaságkutató Intézet
a pedagógusbérek emeléséről és a kormány eddigi bérjavaslatáról. Az elemzésből kiderül, hogy a fegyveres testületek dolgozói többszörösét keresik a pedagógusoknak, és még a kormány béremelési tervei se zárkóztatnák fel a diplomás átlagbérhez a pedagógusfizetést.

A fegyveres testületek diplomásai nagyjából kétszeresét (1,8-2,1) keresik annak az összegnek, mint a pedagógusok.

Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket is foglalkoztató rendőrségen a dolgozók átlagosan 22-44 százalékkal keresnek többet, mint a pedagógusok.

Ez a bérszakadék a rendőrök és a pedagógusok közt az életkorral arányosan növekszik – a 30 év alatti rendőrök 24-43 százalékkal, az 50 év feletti rendőrök már 45-66 százalékkal keresnek többet.

Ha a kormányzat betartja javaslatát, és az EU-s forrásokból 2025-re 77 százalékkal növeli a pedagógusbéreket, azok addigra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogják kitenni – tehát még három év múlva se lenne teljes a bérfelzárkóztatás.

Egy ilyen béremelés még mindig 20 százalékkal kevesebbre értékelne ugyanannyi idejű felsőoktatásban eltöltött évet. Sőt, ha kifejezetten az egyetemi diplomások átlagbérével vetjük össze a kormányzati javaslatot, 2025-re a tanárok átlagbére csupán 74 százaléka lenne az egyetemi diplomások átlagbérének. A tanítók még rosszabbul járnának, az ő bérük a főiskolai végzettségűek átlagbérének 61 százaléka lenne...

NÁDAS: AZ ORBÁN RENDSZER EGYFAJTA KELET-EURÓPAI MAFFIA

FÜHÜ
Szerző: Polonius
2022.10.26.


A jeles magyar író a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozott 80-ik születésnapja alkalmából. A legbefolyásosabb svájci lap természetesen érdeklődött arról is, hogy mit gondol a nemzeti együttműködés rendszeréről, melyet Orbán Viktor 2010 óta üzemeltet?

“Ez egyfajta kelet-európai maffia, amely igen szorosan kapcsolódik az orosz és az ukrán maffiához” – válaszolta Nádas Péter. Akit arról is megkérdeztek, hogy vajon milyen kapcsolat fűzi a magyar miniszterelnököt minden oroszok elnökéhez Vlagyimir Putyinhoz?

“A magyar katonai vezetés az orosz invázió második napján csapatokat állomásoztatott az ukrán határ közelében. Miért volt Magyarország készenlétben? Ukrajna ellen akart harcolni? A magyar miniszterelnök valószínűleg ígéretet kapott Putyintól. Amikor kitört a háború, akkor Orbán Viktor arra számított, hogy úgy történnek a dolgok mint 1953-ban Berlinben, 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. Minden eldől egy álcázott hadműveletben. Ukrajnában valójában nem katonai hanem titkosszolgálati akció indult el. Éppúgy mint a Krím annektálásakor” – fejtegette a jeles magyar író. Aki különben úgy látja, hogy már benne vagyunk egy harmadik világháborúban.

Két nemzedék kell hozzá, hogy a tudatlanok egy újabb háborút kezdeményezzenek. Minden hetedik hadrafogható férfinak el kell pusztulnia, hogy befejezzék. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik. Ami nagyon nagy csapás, nagy regresszió, nem személyesen rám nézve, mindenkire nézve” – nyilatkozta a 24.hu-nak korábban Nádas Péter...

AZ ELÉGEDETLENSÉG NEM PÁRTPOLITIKAI, NEM IS VILÁGNÉZETI ÜGY – EGYHÁZI ISKOLA TANÁRA AZ OKTATÁSI VÁLSÁGRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SZŐNYI GERGELY
2022.10.26.


A gyermekekkel évi több mint ezer, óvodások esetében akár több mint kétezer órát töltő pedagógusok helyzetének rendezése nélkül a családtámogatási rendszer sem lehet igazi siker – írja Szőnyi Gergely. A középiskolai tanár, mentálhigiénés szakember a Nényei Pál által kezdett oktatásügyi véleménysorozathoz kapcsolódva kifejti, a bérrendezésen túl mi mindent kellene még tenni azért, hogy gyermekeinkből az iskola segítségével „lelkileg egészséges, alkotni képes, kreatív” felnőttek váljanak. Katolikus intézményben tanító vendégszerzőnk rögzíti: az elégedetlenség elsősorban nem pártpolitikai és nem is világnézeti ügy.

Családbarát kormány, világviszonylatban is mintaértékű családtámogatási rendszer, „gyermek nélkül nincs jövő”. Ilyen és ehhez hasonló szókapcsolatok, jelszavak hangoznak el újra és újra a kormányzati kommunkáció különböző fórumain, igyekezvén egyértelművé tenni: az ország immár több mint tizenkét éve regnáló vezetése számára a szavak és a tettek szintjén is kiemelt terület a családpolitika. A fő cél az aggasztó demográfiai trendek megfordítása vagy legalábbis a népességfogyás lassítása, amiben az elmúlt évek folyamán sikerült is részsikereket elérni. A mindenki örömére megszületett gyermekek felnevelését is számos intézkedés segíti: pl. adókedvezmény, adóvisszatérítés, lakásfelújítási támogatás. Az elmúlt hetekben mégis szülők tízezrei vonultak az utcára, mert úgy érzik, hogy gyermekeik és rajtuk keresztül maguk a családok nem kapják meg a kellő kormányzati segítséget ahhoz, hogy az életük, a növekedésük, a fejlődésük, a tudásuk és a lelki egészségük megfelelően alakuljon.

Hogyan lehetséges ez? Sokan, többek között itt, ezen a fórumon is rámutattak: az elégedetlenség elsősorban nem pártpolitikai gyökerű, az utcára vonulók és a velük egyetértő tömegek világnézetüket, politikai irányultságukat, a tiltakozás hangnemét és stílusát tekintve meglehetősen heterogének. A probléma ugyanis általános, és a társadalom minden rétegét érinti:

a családtámogatás megáll az iskola kapujában, elköszön a gyermektől és átadja őt az elfeledett közoktatásnak, ahol túlterhelt, alulfizetett tanárok próbálják egyre nehezebben, magas létszámú osztályokban, túlfeszített óraterhelés közepette, korszerűtlen és átgondolatlan tanterv alapján, sebtiben összedobott tankönyvek segítségével egyengetni az útját.

Márpedig aki az iskolát, a tanárokat nem támogatja, az a gyermekeket sem támogatja igazán. Az évi több mint ezer, óvodások esetében akár több mint kétezer órát pedagógusokkal, oktatási intézményben töltő gyermekek ilyetén támogatása nélkül pedig semmilyen családtámogatás nem lehet teljes körű, és nem lehet igazán hatékony sem.

Márpedig a 21. századi családoknak minden korábbinál nagyobb szükségük van az iskolára, és ezen belül a minőségi tanári jelenlétre. A Válasz hasábjain megindult oktatásügyi diskurzus folyamán többen tettek figyelemreméltó megállapításokat az iskolaévek alatt megszerzendő tudás mibenlétével és jelentőségével kapcsolatban. Arról viszont talán kevesebb szó esik, hogy milyen szerepe van már egészen az óvodától kezdve az oktatási-nevelési intézményekben folyó munkának a lelki egészség és személyiségfejlődés alakulásában. Pedig éppen ezen a területen szűkül évről évre a szülők mozgástere, a szakemberek éppen itt mutatnak rá egyre határozottabban az össztársadalmi szinten tátongó hiátusokra.

Évtizedek óta ismert közhely, hogy a hagyományos (pl. vallási, falusi vagy többgenerációs együttélésből fakadó) közösségek visszaszorulásával a felnövekvő nemzedékek szocializációjának és nevelődésének két elsődleges terepe maradt: a család és az óvoda/iskola. A kettő közül az előbbi egyre nehezebben tölti be ezt a szerepet. Egyrészt a társadalom ezen legkisebb, alapvető közösségének válsága miatt (sok szétszakadt, „csonka” család, kevés gyermek, bizonytalan családi struktúrák és szülői szerepek), másrészt azért, mert manapság a dolgozó szülők a hétköznapokon alig töltenek el (különösen minőségi) időt a gyermekeikkel. Az elmúlt tíz-húsz évben mindeközben berobbant a gyermekek (és a szülők) mindennapjaiba virtuális világ, ami sok időt és belső energiát leköt, ám a szakemberek egybehangzó véleménye szerint sokkal inkább visszaveti mind a csöppségek, mind a nagyobb fiatalok pszichés, idegrendszeri és szociális fejlődését, mintsem elősegítené azt...

ITT OLVASHATÓ

EGYETEMI OKTATÁS: ORBÁNÉK KOMOLY KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKET HOZTAK 12 ÉV ALATT

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.10.26.


Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le Magyarország. Orbánék azért terelik a szakmunka felé a fiatalokat, mert az a munkaerővel és GDP-vel kapcsolatos statisztikákat kozmetikázza, ugyanakkor az akkumulátorgyárak, összeszerelőüzemek hosszú távon nem hoznak semmit az országnak. Az egész világon természetesnek tartják az oktatás fejlesztését, ehhez képest Orbánék szembemennek a trendekkel és a tényekkel.

Minél több időt töltenek el az emberek az oktatásban, annál fejlettebb lesz egy ország. "Ezzel szembemegy a magyar kormányzati politika, amelyet a "minek tanulni, minek diplomát szerezni, jó szakmunkából is meg lehet élni" jegyében vezetnek Orbánék" - mondta Bucsky Péter, a G7 gazdasági újság szerzője a Reggeli gyorsban, amikor a felsőoktatás helyzetéről szóló cikkéről kérdezték.

A jól fizető szakmunkára hivatkozás Bucsky szerint egyes esetekben akár igaz lehet, de összességében sokkal többet keresnek azok, akik diplomát szereznek. Magyarországon az a furcsa helyzet állt elő, hogy 12 éve még 9 országot előzött meg Magyarország abban a rangsorban, hogy a 25-34 évesek hány százaléka rendelkezik diplomával, ez mostanra oda jutott, hogy már csak Romániát és Olaszországot előzzük meg a sorban, és már Bulgária is lehagyott minket.

Regionális szinten Budapesten és Pest megyében magasabb a diplomások aránya, míg különösen az ország keleti fele Románia, Szerbia és Dél-Olaszország szintjén van. "Ezek a legkevésbé képzett régiók Európában" - mondta Bucsky.

Az iskolázottság és az ország fejlődése közötti összefüggést mintha az Orbán-kormány azonban tagadná, legalábbis Bucsky szerint ezzel a ténnyel szembe megy a kormányzati politika, amit ő a hozzá nem értéssel magyarázott. Illetve szerinte rövid távon a kormány azt is ennek az előnyei közé sorolhatja, hogy aki nem jár iskolába, hamarabb elmegy a gyárba összeszerelni, és ez pedig "papíron azt mutatja, hogy többen dolgoznak, nő a GDP". Ugyanakkor így is lemaradunk, nem véletlen, hogy Európában sereghajtók vagyunk gyakorlatilag minden mutatóban, mutatott rá az újságíró.

A felsőoktatásba járók számának csökkenése Bucsky szerint részben magyarázható a magyar lakosság lélekszámának csökkenésével is, de míg 2002-ben a 19 évesek 39-40 százaléka diák volt, az mára 34 százalékra csökkent. Ez olyan trend, tehát hogy az oktatásból egy évtizedben kiesik több tízezer ember, azaz nem szerez tudást, akkor az évtizedekig hiányozni fog, és visszaveti a magyar gazdaság lehetőségeit.

Az országba érkező összeszerelő üzemek, a nagyon alacsony hozzáadott értékű gyárak, mint amilyen az akkumulátorgyár egyrészt sokba kerülnek, "de nem hoznak az országnak semmit", hiszen állami támogatásra jönnek, és viszonylag alacsony béreket fizetnek, ahhoz képest, hogy mennyit kereshet egy szoftverfejlesztő, vagy egy pénzügyi szakember, vagy akár egy több nyelven beszélő ügyfélszolgálatos. És jellemzően ezek a cégek nem is fizetnek adót, tette hozzá.

Ezt erősítik meg a statisztikák is, hiszen a KSH szerint 2021-ben az egyetemi végzettségű munkaképes magyarok 83 százaléka dolgozott, míg a középfokúaknak viszont csak a 70,8 százaléka volt állásban: tehát könnyebb a diplomásoknak az elhelyezkedés is. Bucsky szerint az egész világon természetesnek számít, hogy a magasabb képzettségűeknek magasabb a munkavállalási hajlandósága, több a lehetősége, érdekesebb munkalehetőségek közül válogathat, ezért is igyekszik minden ország ösztönözni a fiatalokat, hogy minél  többen és minél magasabb színvonalú tudást szerezzenek meg. Magyarország nagyon fura módon kilóg a nemzetközi összehasonlításból, mondta.

Hogy mi vezetett ide, arról Bucsky elmondta, hogy Orbánék 2010-es években "komoly korlátozó intézkedéseket hoztak" például bevezették a tandíjat, átalakították az egyetemi struktúrát, ami miatt a kevésbé tehetőseknek sokkal nehezebb bejutniuk az egyetemre. De közben meg amúgy is hiányoznak a diákok az egyetemről, ezért az állam gyakorlatilag importálja a diákokat, és így az egyetemisták közel harmada már külföldi. Csakhogy, ami jól hangzik, az Magyarország esetében még csak nem is igaz, hiszen a magyar állam több pénzzel támogatja a harmadik világbeli országokból érkező diákokat, mint a magyar diákokat

És mivel kvóta alapján, nem pedig a tudásuk miatt kerülnek be ezek a diákok, az visszahat a magyar oktatás színvonalára is, jegyezte meg Bucsky.

Sokan büszkék, ha magyar diákok nyernek versenyt, ami Bucsky szerint inkább a kivétel kategória, és a magyar egyetemek nemcsak a világszinten egyre rosszabbul teljesítenek, hanem a régión belül is. A kilencvenes évek elején a magyar egyetemek meghatározók voltak a régióban, de a ranglisták szerint már csak Szlovákia, Litvánia és Románia tudja alulmúlni, mondta. A Semmelweis a legújabb egyetemi rangsorban bejutott a legjobb 250 intézmény közé, amivel kapcsolatban Bucsky megjegyezte, hogy a Semmelweis talán nem is tekinthető a magyar felsőoktatás részének, mivel a finanszírozását a német nyelvterületről tömegesen érkező diákok állják, tehát nem az állami ösztöndíjakkal hozzák ide a hallgatókat, hanem azok fizetnek, és az egyetem ebből tudja fenntartani a színvonalat. "A többi egyetemnél nem ez történik".

A magyar diákok korábban előszeretettel mentek Angliába tanulni, de a Brexit miatt egyre nehezebb bejutni, ezért Hollandia és Ausztria a két kedvenc, illetve Románia, hívta fel a figyelmet az újságíró, aki szerint sokan azért választják Romániát, mert sok képzés ingyenes, ami itthon meg nagyon drágafordított helyzet állt elő, hogy a határon túli magyar egyetemre nehezebb bekerülni, és magasabb színvonalú oktatást is kapnak, mondta Bucsky Péter.

FÁZNI VAGY NEM FÁZNI? - A VISZONT.HU HETI SZEMLÉJE (VIDEÓ)

VISZONT.HU
Szerző: VISZONT.HU
2022.10.26.



Észtországban a tél igencsak kemény szokott lenni. A Bélaváry család mégis odaköltözött, hogy a világ egyik legrégebbi patikájában készítsen gyógyírt a szerelmi bánatra. Kijevben is készülnek a télre, a jód mellett a tűzifa az egyik legkelendőbb árúcikk. Portugáliában viszont a hidegebb napokon is plusz 10 fok van, ennek ellenére a helyiek nagykabátban, vacogva járnak kelnek. Bárcsak Béla bácsi is valahol délebbre lakna, akkor talán nem lenne százezeres gázszámlája, és ami még fontosabb: Tardos Jánost se kínozná többé a nejlonparaszt. A hideget valójában egy fűtött moziban tudjuk a leginkább elviselni, ahol kellemes 22 fokban nézhetjük végig Frank Capra sarkköri filmjét, mely a hollywoodi filmkészítés aranykorának egyik ikonikus terméke. Immáron Liz Trussnak is bőven lesz ideje filmeket nézni, és még a fűtés miatt sem kell aggódjon, hiszen a toryk – 44 fagyos nap után – úgy döntöttek, hogy melegebb éghajlatra küldik a britek rekorder (volt) miniszterelnökét.

AZ OKTATÁSI TILTAKOZÁSOKNAK FONTOS FELVÁLLALNIUK A SZEGÉNY ÉS A ROMA GYEREKEK ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉT IS!

MÉRCE
Szerző: RÁCZ BÉLA
2022.10.26.


Kérdés, hogy ezt a konfliktust tudja-e értelmezni és fel tudja-e vállalni az önmaga sorsával elégedetlen városi középosztály?


Úgy tűnik, hogy az elmúlt évek nagyszerű pedagógus mozgalmai napjainkban csúcsra érkeznek, és új dinamikát és teret adnak más progresszív civil és politikai aktivizmusnak is. A társadalmi elégedetlenség megnyilvánulásainak hallhatósága a különböző érdekcsoportok artikulációs és szervezői képességein és lehetőségein múlik. És ki más tudna új és erőteljes hangot megütni, mint a diákok, azok szülei, a tanárok vagy épp a szemétszállítók. Az elmúlt hetek diák-szülő-tanár tüntetései ismételten megmutatták, hogy az oktatásban fellelhető folyamatos leépülés, centralizálás, sztrájkjog-korlátozás és bérfeszültség elérte a tetőpontját és ezáltal, az eddig csendes középosztályt is.

Nem mindenki tudja magániskolába járatni a gyerekét, és nem minden szülő tud magántanárt fogadni. Nyilvánvaló, hogy tarthatatlan az az állapot, amikor ma a nettó átlagbér már 350 ezer forint, de a pedagógusaink alapbére mindössze feleannyi. Mindannyian tapasztaljuk, hogy az állami fenntartású iskolák alapvető infrastrukturális problémákkal küzdenek, miközben a tananyag is elavult…

A bátor diákok és szülők sok helyen állnak ki a túlterhelt, alulfizetett és szakmai önállóságuktól megfosztott pedagógusok mellett – ahogyan én is teszem a XVIII. kerületben –, és forr össze a pedagógus érdek a szülői-diák érdekkel. A hatalom retorziókkal válaszol – amely mostanra enyhülni látszik –, a diákok, pedagógusok és szervezeteik pedig továbbra is párbeszédet követelnek. A polgári engedetlenség az egyetlen út a párbeszédig, de ez csakis a jómódú és legalább a középosztálybeli, értelmiségi státuszú polgártársaink tudják felvállalni – és ezek között az emberek között láthatóan vannak roma származású pedagógusok és szülők is.

Jelenleg stratégiai kihívás előtt állnak a pedagógusok, hiszen a diákok kiállása már rég túlszárnyal mindenféle elvárást. A kérdés számomra, hogy a pedagógusok képesek lesznek-e félelmeiket és megosztottságukat leküzdve valódi tömeget képezve ellenállást tanúsítani, mely fókuszában a sztrájkjog polgári önérvényesítése kell, hogy álljon, mely teljes és nem részleges sztrájkot kell, hogy jelentsen a további tiltakozó megmozdulások során. Ha a diák és pedagógus erőtér összeáll, semmi sem állíthatja meg az összefogást.

Mindeközben Magyarországon közismerten jelentős mértékű a szelekció a közoktatásban. Az iskolák közötti minőségbeli különbségek a PISA-vizsgálatok és teszteredmények alapján is szembetűnőek. A kutatók szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolák közötti eloszlása is még egyenetlenebbé vált. A cigány és szegény gyerekek külön oktatása nem magyarázható csak azzal, hogy egyes régiókban magasabb az arányuk, hanem a helyi szülői, pedagógus és politikai elit jól összehangolt, rendszerszintű együttműködésének eredője inkább.

A szabad iskolaválasztás rendszerében, a nem roma és tehetősebb családok „lábbal” szavaznak, például egy kisvárosban azokba az intézményekbe járatják a gyerekeiket, ahol jobb az oktatás, és nincs cigány gyerek. A pedagógusok pedig, akik sokszor maguk is szülők, egyértelműen szentesítik ezt a gyakorlatot, így sokszor a gyengébb iskolákba kerülhetnek a cigány és szegényebb gyerekek. Ennek eredményeképpen kialakultak a gettóiskolák, és a társadalmi szétszakadás már az óvodákban, általános iskolákban borítékolhatóan megkezdődik...

VALAKIK TÁRSADALMA – DE MILYEN KERETBEN?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.10.21.


Krémer Balázs nagy fába vágta a fejszéjét, arra tett kísérletet Valakik társadalma című könyvében (Napvilág Kiadó, 2022), hogy egy új, megszületőben lévő emberkép alapjait rendezze össze. A valakiség fogalmával Krémer arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a társadalmi struktúrák és funkciók határozzák meg működésünket, sőt, talán nem is elsősorban azok, hanem a személyes belső motivációink és egyediségünk. Ha igaza van a szerzőnek, akkor a társadalmi változások eléréséhez jobban kellene figyelni az egyes emberek belső motivációira.


Krémer Hararit kritizálva vág bele saját munkájába. A részleteket hiányolja a Sapiensből, abban viszont egyetért vele, hogy a racionalitás világvallássá vált, és ez szerinte nagyon nagy baj.

A Valakik társadalma rendkívül olvasmányosan meséli el, hogyan vezetett a reneszánsz tiszteletlen kíváncsisága a polgárosodáson át, a munkások és parasztok életmódváltozásán keresztül az egyes ember, az individuum felértékelődéséhez. Ez a munka sajnos történeti szálon több dologgal is adós marad. Nem ad például magyarázatot arra, mennyiben egyeztethető össze az ember felértékelődése a rabszolgasággal vagy akár a XX. századi népirtásokkal. Ráadásul adós marad a könyv annak bizonyításával is, hogy korábban, a törzsi közösségekben vagy az ókori városállamokban nem volt ugyanolyan értékes az egyedi és magát valakinek tartó ember, mint a reneszánsztól a XX. század közepéig tartó időszakban. Homályban marad hát az olvasó számára, hogy mi is a valakiség teljes emberi történelmen átívelő dinamikája, és így némi hiányérzetünk maradhat a koncepcióval szemben.

Lehet, hogy ezzel a megállapítással a szerző sem vitatkozna, mert ő elsősorban csak arra akar rávilágítani, hogy a valakinek lenni akarását a XIX. században kibontakozó és aztán a XX. században világvallássá váló racionális haszonelvűség felszámolta. Krémer szerint ennek oka, hogy a második világháború után megszületett a konszenzus, miszerint csak a megegyezés, a koordináció, a kereskedelem képes olyan racionális pályákat kijelölni, amelyeken elkerülhetőek az újabb világégések. Ez a pálya a szerző szerint már predesztinálja a ráció – és így a piac – egyeduralkodó helyzetét. Ez az éra hozta el a GDP kultuszát és a láthatatlan kéz mítoszának dominanciáját. Elérkeztünk a határhaszon, az észszerű kockázatvállalás és a fizikából a gazdasági elméletekbe átvett modellek korszakába.

A XX. századra vallásos hitté állt össze a racionális értékmérésen és haszonelvűségen alapuló világvallás. Merthogy Krémer szerint a pénz vallás: olyan konvenció, szokás, amely az egymással kapcsolatban nem lévők cselekvéseit is koordinálja, az emberek döntő többsége ugyanis egyénileg meg nem változtatható elvárások alapján vallja a pénz fontosságának hitét...


UNGVÁRY VÁLASZA MINDSZENTY-ÜGYBEN: A KEGYELET CSAKUGYAN SÉRÜLT, DE NEM A BÍBOROSÉ

TELEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2022.10.26.


Örömmel olvastam Kovács Gergely Mindszenty-kutató válaszát a Mindszenty-kultusz problematikáját tárgyaló írásomra.

Kezdem azzal, ami bennünket összeköt: mindketten úgy látjuk, hogy Mindszenty világnézete rendkívül zárt és bizonyos kérdésekben kifejezetten maradi volt, részben azért is mert a filozófia és a politika terepén nem mélyült el soha. Abban is egyetértünk, hogy közjogi felfogása anakronisztikus volt és „sokáig” érvényesült nála a magyar kulturális felsőbbrendűség hibás és egyoldalú tudata és a katolikus felekezeti elfogultság. Mindketten úgy gondoljuk, hogy Mindszentyt nem anyagi haszonszerzés motiválta, hanem az a meggyőződése, hogy amit tesz, azzal nemzetét és egyházát szolgálja – azonban ezzel még nem mondunk túl sokat.

Még azzal is egyetértenénk, amit Kovács nem hozott fel, nevezetesen Mindszenty azon gesztusával, amikor azzal indokolta a (nyilas) kormánynak leteendő eskü megtagadását, hogy „a forradalmat és az egyházat egyszerre szolgálni nem lehet” – csak éppen az a kár, hogy 1965 után a Magyar Katolikus Püspöki Kar békepapsággal és kollaborációval töltekező magatartása épp nem erről szólt.

Ennek fényében pedig több mint sajátos, hogy épp az az egyház emeli pajzsra Mindszentyt, amelynek képviselői 1989 előtt megtagadták elveit.

Kovács két ponton tett érdemi kritikai megjegyzéseket írásomhoz. Egyrészt azt állította, hogy zsidósággal kapcsolatos magatartása „nagyon is árnyalt, az erkölcsi szempontokat a kortársainál messze következetesebben érvényesítő, ezért inkább tiszteletet érdemlő.” Ennek alátámasztására Kovács Mindszenty egy újságcikkét és Balogh Margit történész megállapítását idézi, amely szerint 1944 nyarán Mindszenty pontosan tudta, hogy a deportálás az érintettek meggyilkolását jelenti. Kovács azonban szelektíven idézi mind Baloghot mind Mindszentyt saját magát.

Kezdjük az említett újságcikkel, amiben Mindszenty éppenséggel azzal érvel, hogy „elfelejtik, hogy az egyház és a magyar papság ott volt Istóczy Győző első antiszemita szervezkedésében, majd az antiszemita Katolikus Néppártban. Mi az elmúlt század politikai harcaiban is védtük szentségeinket, ellene voltunk a vegyes házasságok törvényes megengedésének, de szentségeink érvényét megvédjük. Ha Zambéziben megkereszteltek egy feketét, az egyház azt is más szemmel nézi, mint a pogányt. Senki sem veheti rossz néven, hogy az egyház nem hajlandó semmibe venni az első szentséget, a keresztséget, mint ahogyan ma azt egyesek semmibe veszik.” Balogh értékelése szerint ennek a nyilatkozatnak az értelme az, hogy 1. az egyház történelmileg antiszemita, 2. a keresztség átalakítja a bűnös zsidókat teljes értékű keresztényekké és 3. a zsidóktól sem lehet elvenni bűn nélkül az életüket.

Mindszentyvel éppen az a gond, hogy miközben felismerte, hogy valójában nem másról, mint közönséges gyilkosságról van szó, sokáig nem fogta fel, hogy nem lehet morális kár nélkül asszisztálni ehhez, hiszen korábban még a deportáltak ingatlanjainak kiigénylését is támogatta. Sőt. Az egyházon belül eljárást kezdeményezett egy pap ellen, aki hamis keresztleveleket adott ki az üldözötteknek (Balogh megjegyzi, hogy szerencsére az érintettet a világi hatóságoknál nem jelentette fel). Csak a megkereszteltek deportálása ellen szólalt fel. Bár a Veszprémi Hírlap az egyházmegye lapja volt, Mindszenty nem alkalmazott semmilyen szankciót a lap fröcsögő antiszemita publicisztikája ellen. Amikor Kis György plébános számon kérte ezt tőle, azt írta neki, hogy „a keresztények és nem az izraelita vallásúak érdekeit kell védeni”. Jellemző rá, hogy „szeretetteljes elbírálás mellett” legalább hat hónapon át heti két óra hitoktatást írt elő azoknak, akik ki akartak keresztelkedni, miközben korábban ennek csak felét követelték meg. Minden kivételezést kérő kérelmet elutasított. Mindezt tette úgy, hogy kritikusom szerint maga is tudta: az érintettekre a meggyilkolás vár...

NYUGAT-EURÓPÁBAN VISSZAUGROTT, KELET-EURÓPÁBAN TOVÁBB ROMLOTT A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM A JÁRVÁNY UTÁN

QUBIT
Szerző: STEFFI GRAPH
2022.10.26.


Bulgáriában 3,5 évvel, Szlovákiában több mint 2,5 évvel, az Egyesült Államokban valamivel kevesebb mint 2,5 évvel, Magyarországon pedig valamivel több mint két évvel csökkent a várható élettartam 2019 és 2021 között – derült ki egy, a Nature folyóiratban október közepén megjelent tanulmányból, amelyet az Oxfordi Egyetem munkatársainak vezetésével közölt egy nemzetközi kutatócsoport.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a koronavírus-járvány hatására hogyan változott a várható élettartam, és hogy a covid miatt hirtelen csökkenő élettartam rövid távú sokkot jelentett-e a társadalmak egészségére nézve, vagy tartós marad-e a hatás. Az elmúlt évszázadban a várható élettartam mutatójának változását tekintve a kutatók ugyanis arra jutottak, hogy a háborúk vagy a pandémiák drasztikus bezuhanásai időlegesek, az általános tendencia a várható élettartam emelkedését mutatja.

A várható élettartam a népegészségügy nagyon fontos mutatója, a romló indikátor a társadalom általános egészségügyi állapotának romlására utal.

A kutatók Európa, az Egyesült Államok és Chile várható élettartamát becsülték meg 2019 és 2021 között, az eredmények pedig nagyon vegyes képet mutatnak. Miközben Nyugat-Európa legtöbb országa a korábbi várható élettartambeli csökkenést 2021-re visszafordította, Kelet-Európában, az Egyesült Államokban és Chilében továbbra is romló tendencia tapasztalható...

NAGYON HELYES, HA AZ IGAZGATÓ ÚR SAJÁT HITÉNEK ÉRTÉKRENDJÉHEZ KÖTŐDIK, ÁM AKKOR KÖTŐDJÉK AHHOZ TÉNYLEGESEN ÉS KÖVETKEZETESEN

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.10.26.


Nem szeretnék több szót vesztegetni az október 23-án kirobbant és azóta gyűrűző Nemzeti Keresztény Trágársági Konzultáció (NemKTK) lélekben 15 millió magyart aktivizáló és újra összeforrasztó diskurzusára, nem is kívánok a görög és a római irodalommal kezdve és a teljes magyar szépirodalom és vallásbölcseleti hagyománnyal folytatva, mondjuk Janus Pannoniustól vagy a Dubnici krónikától Pázmány Péter esztergomi érseken, bíboroson, Alvinczi Péter református lelkészen, Csokonai Vitéz Mihályon és Petőfin át Móricz Zsigmondig, Esterházy Péterig vagy Tandori Dezsőig példák tömkelegével élni, megvilágítandó, hogy mi is az emberi létezéssel egyidejű káromkodás funkciója, mit kutatnak a malediktológiával foglalkozó történészek, kultúrantropológusok, orvosok, pszichológusok, irodalmárok, nyelvészek, szociológusok, etológusok, vallási néprajzzal foglalkozók stb., mit jelent a nyelvi agresszió, annak mik a pszichológiai okai, mit jelent a nyelvi indulat és mit az előre megfontolt nyelvi szándék, mi a különbség a viccelődés (még ha az nem is sül el jól) és a szándékos sértés, s mi a káromkodás és a trágárság között, van-e különbség a verbális és vizuális (például a metakommunikatív) trágárkodás között, mit jelent a népi és a városi kultúrában a káromkodás, nem emlegetek magyarul is elérhető szakirodalmat, teszem azt Huizingától Erdélyi Zsuzsannán át Bahtyinig, s szóba sem hozom a „megszelídült trágárság” jelenségét (pl. miért járt halál annak, aki egykoron ebadtának nevezte a másikat) stb.
Egyetlen dolgot hoznék még szóba. Azt, ahogy a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium igazgatója a keresztény értékekre hivatkozva elhatárolódott az iskola diákjától, aki az október 23-i tüntetésen – kétségtelenül – erős szavakat használt.

Nagyon helyes, ha az igazgató úr saját hitének értékrendjéhez kötődik, ám akkor kötődjék ahhoz ténylegesen és következetesen. Például határolódjék el attól az embertől, aki a keresztény nemzeti kormány által elismert, kitüntetett, dédelgetett és agyonpénzelt protagonistájaként szakmányban, majd minden publikációnak csúfolt dührohamában embertársait rendre hol szarnak, hol szardarabnak nevezi. Ugyanis – ismereteim szerint – Mózes első könyvének szavai alapján Isten nem szart vagy szardarabokat teremtett, hanem a maga képére és hasonlatosságára embert. Aki persze lehet jó és lehet rossz, lehet bírálható és dicsérhető, de ember, s emberként imago Dei.

Az imago Dei pedig nem geci, nem hájfejű geci, nem kis pöcs, fasz, kretén barom állat, mint ahogy más szövegeiben is nagy kedvvel szólítja meg ekképp embertársait a fenti szerző.
Továbbá ugyancsak a keresztény értékrendre oly kényes igazgató úr megtisztelő figyelmébe ajánlanám, hogy jóllehet a pápa a katolikus tanítás szerint Jézus Krisztus helytartója, Szent Péter apostol utóda, a katolikus egyház főpapja, Vatikán állam államfője, Isten szolgáinak szolgája (Servus Servorum Dei), s legfőbb tanító a hit dolgaiban, mégis a fent idézett, s a mai nemzeti-keresztény kormány kitüntetett módon szeretett és megbecsült szószólója rendre alkalmatlan, demens vénembernek, gazembernek, kretén politikusok kretén mondatait kretén módon ismétlő ostoba hülyének, genderben hívő marhának, argentin libsinek szokta becézgetni az egyházfőt, azt hangsúlyozva, hogy „hülyének lenni a legkönnyebb, és ez a pápára is vonatkozik.”

És ha az igazgató úr vigyázó tekintetét minden esetben, kivétel nélkül a keresztény értékrendre fókuszálja, szívesen állok rendelkezésére, s gratis megküldöm neki azokat a megnyilvánulásokat, tetteket és cselekedeteket, amelyek szerény véleményem szerint szöges ellentétben állnak a keresztény értékrenddel.

Csak tegye szabaddá néhány óráját minden nap, mert garantálom, bőven akad majd olvasnivalója az igazgató úrnak.

„NORMALIZÁLJA A KIREKESZTÉST A FIDESZ POLITIKÁJA”

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA T. RÓBERT
2022.10.26.


Huhogás hallatszott a hétvégén Zalaegerszegen az élvonalban, zsidózás a Hidegkuti-stadionban a másodosztályban. A futballpályán látott színvonalat is alulmúlja mindaz, amit a lelátókon újfent tapasztalni. E folyamatokról Szekeres Hanna szociálpszichológussal, az ELTE PPK Pszichológia Intézetének oktatója és kutatója beszélgettünk.


Mintha a közbeszédben összemosódnának a fogalmak: rasszizmus, fasizmus, nácizmus; úgyhogy elöljáróban tisztázzuk: mit takar a rasszizmus?

Erről eszembe jut, miszerint „nem minden fasizmus nácizmus, de minden nácizmus fasizmus”. És mind a kettő általában együtt jár a rasszizmussal – kezdte válaszát . – Utóbbi bármilyen származás iránti előítéletet, diszkriminációt jelent. A fasizmus tekintélyelvű politikai ideológia, amely felsőbbrendűséget hirdet. Legszélsőségesebb megnyilvánulása volt a nácizmus...

AZ INFLÁCIÓT ÉS A KÖLTSÉGVETÉST IS ORBÁN IRÁNYÍTJA

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.10.26.


Amióta a Fidesz áttért az előrehozott költségvetés-készítésre, rendre igazolódik, hogy ennek nálunk nincs semmi értelme. Mert korántsem tudja betölteni hivatkozott feladatát, hogy a kormány várható gazdaságpolitikájának korai ismerete alapján ahhoz a háztartások és a vállalkozók alkalmazkodni tudjanak.


A parlament által elfogadott költségvetést utóbb a kabinet – újabb és újabb ötleteket bedobva – szétbombázza. Kiváltképp így jár el a „vészhelyzetre” hivatkozással bevezetett és meggyökeresedett rendeleti kormányzással. A parlamenti költségvetés-készítésnek, vitának és ellenőrzésnek tökéletesen súlya veszett, noha az ma már hozzávetőleg 30 ezer milliárd forintról szóló döntéseket foglal magában. A képviselők a költségvetés helyett akár Tolsztoj Háború és béke című regényére is szavazhatnának; a költségvetésről szóló parlamenti döntésnek nincs relevanciája.

A politikailag megerőszakolt idei költségvetés felszította az inflációt

Orbánék az idei költségvetést is a felismerhetetlenségig átszabdalták anélkül, hogy el- vagy beszámolási kötelezettségük lett volna az országgyűlés felé. Ismét igazolódott: a kormány kontroll nélkül arról dönt, amiről akar, a költségvetésben arra van pénz, amire Orbán Viktor és adminisztrációja költeni akar. Momentán a pedagógusok bérhelyzetének javítására nem akar. Helyette orbitális hazugságra ragadtatja magát (és beosztottjait), amikor azt állítja, hogy ha majd az unió megnyitja a pénzcsapokat, akkor jut a „nemzet napszámosainak” is. Igaz, az Európai Bizottság a helyreállítási alap folyósításának egyik feltételeként előírta Orbánéknak az oktatási rendszer rendbetételét, de aligha jelenthetné azt, hogy az unió vállalja a pedagógus-béremelést. Brüsszel – szabály szerint – folyó kiadásokat (béreket) nem finanszírozhat...

A VOLÁNBUSZOS SZTRÁJK AZ ÚJABB PÉLDÁJA A BÉREK ELÉRTÉKTELENEDÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ FESZÜLTSÉGEKNEK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.10.26.


Annak ellenére tekinti sikeresnek a keddi kétórás figyelmeztető sztrájkot a Volánbusznál a munkabeszüntetést szervező Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), hogy a tervek szerint a sztrájk által érintett több mint 2600 járatnál végül közel sem volt teljes a részvétel. Ugyan egyes városokban szinte mindenki részt vett az akcióban, voltak városok, ahol nem sztrájkoltak.

A SZAKSZ elnöke, Dobi István a figyelmeztető sztrájkot megelőzően azt mondta, hogy ha legalább a 2600 járat fele nem szállít majd utasokat, a sztrájkot sikeresnek tekinti, és további akciókat tervez. Csütörtökön a Volánbusz a Világgazdasággal közölte, a meghirdetett mintegy 2603 járatból több mint kétezer közlekedett, és 591 járat maradt ki. A szakszervezet megkeresésünkre közölte, hogy nem akar számháborúba menni, elfogadja a munkáltató adatait. Ugyanakkor Dobi István elmondta, a cég többféle módon is igyekezett megakadályozni, hogy a munkavállalók részt tudjanak venni az akcióban.

Dobi szerint a cég átvezénylésekkel próbálta ellehetetleníteni a munkabeszüntetést, például sztrájkoló buszvezetőket irányítottak át oda, ahol az elégséges szolgáltatás miatt közlekedni kellett, a nem sztrájkolókat pedig átvezényelték az eredeti terv szerint kimaradó járatokra. Arra is akadt példa, hogy azzal fenyegették a sofőröket, hogy kifizettetik velük az utasok nélkül közlekedő járatok menetköltségeit. A szakszervezet szerint az is problémás, hogy volt olyan szolgálati hely, ahol összeírták, hogy kik terveznek részt venni a munkabeszüntetésben.

A szakszervezet azt is kifogásolja, hogy a munkáltató a jegypénztárosok, a forgalmi szolgálattevők és az információs kollégák felé azt kommunikálta, hogy tőlük 100 százalékos munkavégzést követel meg, amit egyébként a Volánbusz tagad.

"Ilyen körülmények között, hogy fenyegetnek, listáznak, szép eredmény a közel 600 kimaradt járat"

– mondta Dobi, hozzátéve, hogy

a vélelmezett jogsértések ügyében bírósági keresetet adnak be.


A további menetrendről a szakszervezet elnöksége csütörtökön fog dönteni, de szerdán már küldtek egy levelet a munkáltatónak, hogy jelölje ki a következő tárgyalási napot. A terv szerint november folyamán a teljes állomány körében felmérik, hogy támogatnak-e egy következő egy-két napos sztrájkot. Erre akkor kerülhet sor, ha a tárgyalások eredménytelenül végződnek, és a felmérés alapján legalább 50 százalékos a támogatottsága egy újabb akciónak.

Az ország második legnagyobb foglalkoztatójánál tapasztalható konfliktusok fő kiváltó oka, hogy az idén egyébként jelentősebb mértékű bérnövekedést az év utolsó hónapjaiban utoléri az egyre nagyobb infláció...

MEGJELENT AZ IDIÓTA KOCKÁZATI FELÁR AZ ANGOLOKNÁL - HIVATALOSAN IS RISHI SUNAK AZ ÚJ BRIT MINISZTERELNÖK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: SZEPESI LÁSZLÓ
2022.10.26.


Gazdaságpolitikai javaslatainak köszönhetően Liz Truss hamarabb bukott meg, mint bárki más az angol miniszterelnökök közül. A pénzügyi befektetők egy része azzal szórakozik, hogy konkrétan idiótának nevezi a bukott politikus javaslatait. A különleges háttérrel rendelkező utódjáról, Rishi Sunakról nem tudunk még eleget. Meddig tart még az őrület Angliában?


Az Egyesült Királyság legrövidebb ideig hivatalban maradt miniszterelnökévé vált Liz Truss, mivel alig 45 nappal kinevezése után nyilvánvalóvá vált a Konzervatív párt parlamenti képviselői számára, hogy a tagságuk által a nyáron megválasztott új vezető gazdasági és társadalmi politikája életképtelen, azokat a piacok és a választók szélesebb rétegei sem fogadják el. (Kinevezéséről itt írtunk, gazdasági tervéről pedig itt.)

Mint emlékezetes, a Truss terveit bemutató mini-büdzsé piaci fogadtatása felért egy óriási pofonnal, a meghaladott gazdasági nézeteket tartalmazó és egyoldalú adócsökkentéseket felelőtlenül ígérő csomag nyomán zuhant a deviza és az állampapír árfolyam is...

MAGYARORSZÁGON AZ EDZŐT TILTJÁK EL, HA RASSZISTA TÁMADÁS MIATT TILTAKOZIK

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.25.


Az MLSZ fegyelmi bizottsága egy hónapra eltiltotta “minden labdarúgással kapcsolatos sportszakemberi tevékenységtől” Ricardo Monizt, a ZTE FC holland vezetőedzőjét. Az ok, hogy Moniz lehívta a csapatát a Honvéd elleni meccsen a pályáról, mert a Honvéd szurkolói hangosan rasszista megnyilvánulásokkal illették Christy Manzingát, a Zalaegerszeg fekete bőrű játékosát. Az edző bement a pályára, s előbb a bírónál tiltakozott a rasszizmus miatt, aki emiatt kiállította, mire Moniz az egész csapatot lehívta a pályáról.

Azt nem tudjuk, hogy a bíró értette-e a holland edzőt, hogy mi a problémája, de elég közel volt ahhoz a jelenethez, ahol a fekete játékost a rasszista támadás érte, és a “racism” elég nemzetközi szó, hogy megértse az edző problémáját. De ha nem értette elsőre, esetleg megkérdezhette volna. A bíró magatartása azonban arra utalt, miután nem a rasszistákkal szemben lépett fel, hanem az edzőt állította ki, hogy a rasszista szurkolók mellé állt és a rasszizmust megvédte a piros lappal. Ezután az edző érthetően és jogosan döntött úgy, hogy lehívja a játékosokat a pályáról.

Ricardo Moniz nyilván nem érti az egészet. Hollandia civilizált ország, ahol zéró toleranciával viszonyulnak a rasszizmushoz, és ahol számít az emberek méltósága. Magyarországon ez egyáltalán nem így van, maga a politikai rendszer (“illiberalizmusnak” nevezett) antiszemitizmusra épül. A magyar futballpályákon évtizedek óta elfogadott és bevett szokás a cigányok, a színesbőrűek elleni támadás, a rasszista rigmusok. A magyar futball irányítója és tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök, a rasszizmust “férfias dolognak”, a futballpályák részének tekinti...

TÖBB SZÁZ ÉVE LÉTEZIK, DE MOST SZÜLETETT MEG IGAZÁN – ILYEN VOLT ÉS ILYEN LETT A SZÉNA TÉR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.10.25.


Történelmi emlékparkként született újjá a budai Széna tér egy része, az egykori buszpályaudvar területe. A helyszín súlyos múlttal terhelt, a 20. században kétszer is nagy ütközetek helyszínévé vált. Eddig azonban városi köztérként gyakorlatilag nem létezett, minden talpalatnyi helyet a közlekedés foglalt el. A II. kerület által végrehajtott átépítés nyomán nemcsak a múlt emlékei jöttek felszínre, hanem a csomópont is humanizálódott. Olyan térfelújítás ez, aminek egy történelmi tanulmánykötet adja az alapját – ilyesmire nem nagyon volt még eddig példa.


Ennyi történelem már szinte sok. A megújult Széna téren verssorok futnak a lábunk alatt a díszburkolatba ágyazott csíkokon. „A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan, ’45 vad telén, kezdődjék már a roham.” A Széna tér Beremenyi Gézától, azon a részen, ahol a 4-6-os megállójából a zebrán átkelve lesétálunk a Hattyú utca felé. „És kérdik, egyre többen kérdik, hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?” Márai Sándor, Mennyből az angyal. „Roncs-egzisztenciád, kimented, kamerad, a katlanból. Loholj!” Térey János, A városi hadviselés gyakorlata. A csíkok átszövik az egész új teret, a lábunk alatt mindenhol töredéksorok. Kitörés, halálzóna, sztálingyertyák ragyogása. Felnézve a földről Mammut 1 és 2, Burger King, Starbucks, Arriba Taqueria, a tűzfalon óriási DM molinó.

A Széna tér Budapest történelemmel legsúlyosabban terhes tereinek egyike, de erre a történelemre mostanáig nem sok minden emlékeztetett,

legfeljebb néhány emlékmű a Mammut előterében, amelyeket zárójelbe tett a föléjük tornyosuló duplapláza monumentális banalitása. Térre se sok minden emlékeztetett a szó valódi értelmében, mármint hogy épületekkel körülhatárolt, a városlakók találkozásait, mindennapi életét szolgáló placc kávézókkal, szolgáltatásokkal, esetleg kisebb ligettel. Ilyen tér például a terézvárosi Jókai tér, aminek átszabásáról legutóbb írtunk, meg még jó néhány másik Budapesten. A Széna tér azonban nem ilyen. Rengeteg ember fordul meg itt nap mint nap, de a többségük valószínűleg soha nem tette fel magának a kérdést: hol is van tulajdonképpen a Széna tér? Mi a Széna tér egyáltalán? Hol itt a tér tulajdonképpen?

KOVÁCS ZOLTÁN: A VILÁG SZÉGYENE, AMI ITT FOLYIK MAGYARORSZÁGON

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: KlikkTV
2022.10.25.


A kérdés az, hogy robban-e a „szankcióbomba” s ha igen, kinek okozhat súlyos károkat? Többek között erről beszélgetett Kovács Zoltánnal, az Élet és Irodalom főszerkesztőjével Sebes György a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.

„Láttam a bombás plakátokat, de őszintén szólva nem hatott rám túl nagy revelációval, mivel az egész nemzeti konzultáció akkora hazugság és félrevezetés, amiben legfeljebb fokozati különbségek tehetőek” – válaszolta a nyitókérdésre az ÉS főszerkesztője.

Ebbe a sorba tartozik, hogy „a háborús infláció után most megjelent a szankciós infláció. Orbán Viktornak rengeteg embere van, hogy ilyen blődségeket kitaláljon”.

Véleménye szerint „a világ szégyene, ami itt folyik Magyarországon és nem tudom mitől fél Orbán Viktor, pedig többen vannak a parlamentben, mint a lottószámok, nincs mitől megijednie, nyugodtan kormányozhatna is”.

MAGYARORSZÁG PAPÍRON FEMINISTA PARADICSOM, DE A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG INDEXÉN ÍGY IS A SEREGHAJTÓK KÖZÉ TARTOZIK

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.10.26.


A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete legfrissebb jelentése szerint Magyarországon nem igazán sikerül javítani a nemek közötti egyenlőtlenségeken. Bár Magyarország a legutóbbi statisztikákhoz képest javított egy helyet az eredményén, 25. helyezésével továbbra is a 27 uniós tagállam sereghajtói között van. Az Európai Unióban a nemek közötti egyenlőtlenség csak Romániában és Görögországban nagyobb, mint nálunk...

EGY ORSZÁG MÓDSZERESEN SZÉTVERT ÉS MEGSEMMISÍTETT JÖVŐJÉT DAGÁLYOS, KERESETTEN HOMÁLYOS, BAROKKOSAN TÚLZSÚFOLT KÉPEKKEL KELLENE SZÓVÁ TENNI?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.10.26.


Miután kiváló kollégám, Heidl György véleményét maradéktalanul osztom Pankotai Lili diáklány elmondott beszédét és a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma igazgatójának elhatárolódását illetően, csak egy dolgot tennék még hozzá. Nem nagy újdonság, elvégre már több mint kétezer éve tudjuk, hála a görög filozófiának, meg a középkori keresztény bölcseletnek, hogy a szavak kontextuálisan kapják meg jelentésüket.

Pankotai Lili trágár kifejezéseket használt, úgy bizony! Éppen úgy, ahogy például Arisztophanész a Lüszisztraté című komédiájában is trágárkodott, faszokat és baszást emlegetve. (Arany János fordítása még szemérmesen visszafogott volt, Karsai György és Térey János fordítása viszont annál pontosabb.) Márpedig hogyne trágárkodott volna Arisztophanész, amikor a létező legborzalmasabb dolog, a gyilkos háború keretezte a történetet. A háború élménye mi mást váltana ki minden józan emberből, mint a dühöt, a szitkozódást, a trágárságot. Miként kellene ott szólni, ahol a háborúé a főszerep, ahol emberek módszeresen kaszabolják egymást, ahol arat a halál, s ahol a nők sosem tudhatják, hogy ha a harcoló férfiak elmennek gyilokra, vajon mennyi fog közülük hazatérni? És mikor következik aztán az újabb öldöklés?

Pankotai Lili – szerencsére – nem a háborúról beszélt. Ám az egész ország, s kivált az ő generációja számára a háború borzalmával vetekedő förtelemről szólt: arról, ahogy Magyarországon szétverődik a tanszabadság, s a hatalom abszolút dilettáns módon és különféle hátsó szándékoktól vezérelve épp miszlikre aprítja az oktatási rendszert, s vele megannyi Pankotai Lili jövőjét.

Igen, bizonyos értelemben ez is háború, itt is sorsok mennek tönkre, végérvényesen és visszafordíthatatlanul. Miért döbbent hát meg bárkit is, hogy azok, akik leginkább szenvedő alanyai a fentieknek, indulatos, trágár szavakkal reagálnak arra, amire valóban a legadekvátabb az indulat és a trágár szóhasználat. Egy ország módszeresen szétvert és megsemmisített jövőjét dagályos, keresetten homályos, barokkosan túlzsúfolt képekkel kellene szóvá tenni?

A gimnázium igazgatójának megmondta-e valaki, hogy tanítványa miért és legfőképp kikért emelte fel hangját? És az igazgató úr vajon tudja-e, hogy Pankotai Lili nem a matek, a magyar, a töri vagy az osztályfőnöki órán szólt hozzá, hanem egy többtízezres 
tömegtüntetésen?

Mert hát a kontextus, ugyebár…

NÁDAS: ORBÁN ARRA SZÁMÍTOTT, MINT 53-BAN BERLINBEN, 68-BAN PRÁGÁBAN

KLUBRÁDIÓ / NEMZETKÖZI LAPSZEMLE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.26.


Véget ért a jóléti ígéretek korszaka, amikor minden egyes nemzedék jobban él, mint az azt megelőző. Németország már nem csapatjátékos, csak a saját polgárait segíti, de Ukrajnának nem szállít harckocsikat. Nádas Péter Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Merkel szörnyű örökségéről beszélt, amelynek része Orbán Viktor félreértelmezése, ami nagyon sokat ártott a magyar demokráciának. Orbán az éj leple alatt együttműködött volna az oroszokkal Ukrajna ellen? Nemzetközi lapszemle.

Németországot bírálják Európában az Ukrajnával, illetve az energiakérdéssel kapcsolatos magatartása miatt – írja a The New York Times. Berlin ugyanis nem hajlandó korszerű harckocsikat adni Kijevnek, és a Scholz-kormány hatalmas összegű szubvencióval támogatja meg saját polgárait. Németországtól „Európa de facto vezetőjétől” vigasztaló jelzést és vezetést várnának, ám most hangosan méltatlankodnak, látva a németek Európa melletti szolidaritásának alacsony fokát.

Az amerikai lap szerint Németországban orientációs zavarokat okozott, hogy összeomlottak Berlin régóta hangoztatott axiómái, mint például, hogy az európai biztonságnak magában kell foglalnia Oroszországot is, hogy Oroszország az olcsó gáz és olaj megbízható szállítója, és hogy az olyan autokratikus rezsimekkel való üzletelésnek, mint amilyen Oroszország vagy Kína, nincsenek geopolitikai hatásai. Németország ma olyan gazdasági és geopolitikai sokkot él át, amely identitásválsághoz hasonlítható – idézi a szerző Claudia Majort, a Német Nemzetközi és Biztonsági Intézet elemzőjét. Szerinte az a félelem uralkodott el, hogy véget ért a jóléti ígéretek korszaka – német kifejezéssel: Wohlstandsversprechen – az az periódus, amikor el lehetett mondani, hogy minden egyes nemzedék jobban él, mint az előző.

Olaf Scholz kancellár, az óvatos hamburgi munkajogász – olvasható a The New York Times cikkében – igyekszik enyhíteni ezt a fájó érzést a német választók körében, akik magas inflációval és szárnyaló energiárakkal terhelt, nehéz télnek néznek elébe. Egy másik neves német elemző, Ulrich Speck ehhez hozzáteszi: Scholz, miközben elismeri, hogy a világ megváltozott, nem azzal folytatja, hogy vele együtt nekünk is meg kell változnunk, hanem azt mondja, hogy a világ megváltozott, mi pedig meg fogunk védeni benneteket. Ennek betudhatóan – mint az a New York-i lap írásából kitűnik – az elemzők körében széles körben osztott nézet, hogy Németország jelenleg nem csapatjátékos, nem látja el a tőle elvárt európai kezdeményező szerepet.

A svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Nádas Péter azt mondta, Angela Merkel totális káoszt hagyott hátra, az olcsó putyini gázzal, Németország Kínához fűződő gazdasági kötődésével, valamint Orbán Viktor félreértelmezésével. A volt német kancellár Oroszország-politikája szerencsejáték volt, és „mindig csodálkoztam azon, mennyire hitt Merkel – valamint Macron - Putyin emberiességében” – mondja Nádas, aki összességében a Nyugatnak is azt a szemrehányást teszi, hogy alaptalanul jóhiszemű volt az orosz elnökkel. Szerinte Putyin nem ember, hanem a szervezett bűnözés része. Merkel pedig azzal, hogy Orbán oldalára állt, Nádas Péter szerint sokat ártott a magyar demokratáknak.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor megválasztott diktátor-e, az író azt válaszolja: „nem, ő egyeduralkodó. Ő a párt. A korábbi magyar egypártrendszerekre szürke eminenciások nyomták rá a bélyegüket. Szürke, alaktalan emberek voltak. A Fidesznél, Orbán pártjánál nincsenek arcél nélküli emberek, hanem érdekemberek vannak. Ezt nem értik Zürichben, Berlinben, New Yorkban, értik viszont Moszkvában. Nyugaton nem értik, mi az, ami itt ismétlődik. Ez klánok és nemzetségek rendszerére épül. A rokonságra. Barátságról nem beszélnék. A maffiára emlékeztet. Igen, ez egyfajta kelet-európai maffia, nagyon erős kötődéssel az orosz és az ukrán maffiához.”

Az interjúban kitérnek arra, hogy Orbán Putyint támogatja, és Nádas megjegyzi, a magyar katonai vezetés az orosz invázió másnapján csapatokat helyezett el az ukrán határnál. Miért volt a készültség? Hogy Ukrajna ellen harcoljanak? Az író ezzel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy a magyar miniszterelnök „ígéreteket kaphatott az orosz államfőtől. Orbán a háború kitörésekor szerinte azzal számolt, hogy a dolgok úgy alakulnak, mint 1953-ban Berlinben, 1956-ban Budapesten és 1968-ban Prágában. Hogy egy éj leple alatti akcióval minden el van intézve.”

Mi köti össze Orbánt és Putyint? – hangzik a következő kérdés. Nádas Péter szerint Oroszország oligarcharendszer, és nem ismeri azt a szót, hogy közjó, Magyarországon pedig hiányzik a burzsoázia, azt három tisztogatási hullámban elvesztette. Először kisajátítás, majd megsemmisítés sújtotta a zsidókat, aztán a kommunisták kiirtották az úgynevezett keresztény középosztályt, valamint azzal együtt az arisztokráciát. A társadalom tagozódása megszűnt. „Ma már nincs talaj az emberek lába alatt, és megelégednek egy populistával. Magyarország száz évig dolgozott a polgárság felépítésén, majd ötven év alatt újra megsemmisítette”.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

MICIMACKÓ FÁZIK? – KREMLINOLÓGIAI JEGYZETEK A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT XX. KONGRESSZUSÁHOZ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2022.10.24.


Múlt héten tartotta XX. kongresszusát a KKP és a párt Mao halála (1976) óta történt történetében ez lesz az első alkalom, hogy az első titkár/elnököt harmadszor is újraválasztották az ötéves ciklusra. A XX. kongresszusok a kommunista pártok életében nagy jelentőségűek, legyen szabad csak Nyikita Szergejevics Hruscsov titkos beszédére utalni ehelyt az SZKP XX. kongresszusáról, 1956 februárjában. Kínában más volt a XX. kongresszus.


Előtte mindenféle légbőlkapott információk kezdtek terjedni, majd elhalni, hogy Xi Jinping (Hszi Csinping) elnök-főtitkár-császárkonfúciusznak nehézségei támadhatnának, az életére törnének, körmönfont ellenségek szuttyogtatnák. Sok mindent megmagyarázna ez az utóbbi idők kínai kardcsörtetéséből, de a belső viszonyokat jól ismerő szakemberek már előre mondták azt is, hogy ez bullshit. Xi forgatókönyvét hiánytalanul és kompromisszummentesen legyártották...

TÖBB MINT 10 MILLIÁRD FORINTNYI EU-S PÉNZ JÖN AZ UKRAJNAI MENEKÜLTEK ELLÁTÁSÁRA – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.10.26.


Csak részben átlátható, hogy ezt pontosan mire költik

“Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép szeme,
Lágy hangja halkuló zene,
S lebbennek szőke tincsei.” (Tóth Árpád)


Nyom nélkül eltűnt 50 millió forintnyi euró a vízilabdaszövetségtől

Eltűnt tehát csomó pénz, a zömmel közpénzből működő sportszövetség feljelentést tett, ám a nyilvánosságot erről elfelejtették tájékoztatni…

GKI: A kormány tudna béremelést adni a tanároknak, ha akarna

A GKI becslése szerint a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. 238 milliárdba kerül majd az atlétikai stadion (1db) – ha nem drágul ismét a beruházás…

Elemzők: Valamit engedni fog a kormány, hogy megfékezze a diákok megmozdulásait

“Orbán Viktor arra építette eddig a politikáját, hogy a lehető legváratlanabb pillanatokban hatalmasat fordult.”

Már Paksnál is több energiát adnak a naperőművek, és még több kellene a méregdrága áramimport kiváltására

Paks II. a tervek szerint 2400 MW áramot adna, a Magyarország területén telepített háztartási és napelemparki fotovoltaikus kapacitások összteljesítménye idén októberig 3678 MW-ra nőtt.

Beért a propaganda: egyre többen vádolják az Oroszország elleni szankciókat

A fideszesek körében különösen magas, 81 százalékos az elutasítás…

Miért van Völner még mindig szabadlábon?

“… mert a kormány nem meri láttatni az igazságot.”

Nem biztos, hogy Orbán és Meloni puszipajtások lesznek

Giorgia Meloni tegnap tartotta meg nyitóbeszédét Olaszország miniszterelnökeként, ebben Oroszország vonatkozásában a Reuters szerint például azt mondta: nem szabad engedni Vlagyimir Putyin energetikai zsarolásának, mert ez nem oldaná meg a problémát, csak utat nyitna a további zsarolásoknak.

Omladozik Putyin hátországa, egyre nagyobb a feszültség az orosz elitben

A katonai, gazdasági nehézségekkel, a nemzetközi elszigetelődéssel magyarázható, hogy az utóbbi napokban az orosz rendszer vezetői egyre többször utalnak tárgyalási szándékukra. Nem tennének így, ha a helyzet valóban a tervek szerint haladna.

Orosz bejelentés: nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas rakétákat lőnek ki

Herszonért folyik a harc. A háború 245. napján nukleáris hadgyakorlatba kezdenek az oroszok.