2019. augusztus 29., csütörtök

LESZ FELCSÚT AZ ÚJ BUDAPEST? EGY FŐVÁROS KÖLTÖZTETÉSÉNEK KALANDJA

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.08.29.


Teljesen új főváros építésébe fog Indonézia. Egy ilyen központ felépítése dollármilliárdokba kerül, mégis elképzelhető, hogy több ország követi majd az ázsiai ország példáját. Európában azért szinte biztos, hogy még sokáig megússzuk a hasonló akciókat, de a világban sok példát találunk erre, és számos magyarázatot is a drága kalandra.

Kicsit kevesebb, mint tízezer milliárd forintból megoldanák, hogy új fővárost kapjon Indonézia. A leendő főváros Borneo délkeleti részén, Szamarinda és Balikpapan kikötővárosok közelében, erdős területen lesz. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a neve. A terv kivitelezése 2021-ben veszi kezdetét, és 2024-re az ígéretek szerint az intézmények már át is költöznek majd. A beruházások 19 százaléka állami, a többi magántőke bevonásával valósul meg.

Ez első ránézésre a 32,79 milliárd dolláros összeg nem is tűnik soknak arra, hogy Jakarta helyett Borneó valamelyik városát kibővítsék vagy egy teljesen újat építsenek fel, de olyat már mindenki látott, hogy egy nagyberuházást nem egészen az elsőre bemondott áron sikerül megvalósítani.

Az indonéz elnök, Joko Widodo érvei a napokban eldöntött költözés mellett valóban logikusak. Jáva szigete, ahol Jakarta is található, túlnépesedett, a 140 millió lakost nem bírja már el. Ráadásul a mostani főváros csupán nyolc méterrel fekszik a tengerszint fölött, vagyis ha a jelenlegi tempóban folytatódik a globális felmelegedés, 2050-re a város északi része, nagyjából 1,8 millió ember lakóhelye a víz alá kerül...

KIZSIGERELNÉK A NYUGDÍJASOKAT IS - A MUNKAERŐHIÁNYRA ALTERNATÍV MEGOLDÁSOKAT JAVASOLNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.08.29.


Az idei első félévben az egy évvel korábbinál 37 százalékkal volt több a 65 évnél idősebb dolgozó – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH adataiból. Hatvan felett már több mint 350 ezren dolgoznak– közülük nem mindenki szívesen. Mégis munkaerő-piaci „tartalékként” néznek az idősebbekre, akár betegesek, akár nem.

A munkanélküliségi ráta szerint lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart a magyar gazdaság, de még lehet javítani a mostani helyzeten – állította a KSH tegnap megjelent adataira reagálva Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Ki is fejtette, hogy az idősebb korosztály nagyobb arányú munkába állítására gondol.

A 60-64 éves korosztályban 2006-tól 2013-ig 13 százalék körüli volt a foglalkoztatottság aránya. A korai nyugdíjba vonulásra vonatkozó szabályok szigorítása miatt mostanra – tette hozzá az elemző – a háromszorosára emelkedett a mutató. Németh úgy véli, a jelenlegi alig több mint 40 százalékos arány is csekélynek tekinthető.

A nyugdíjas korúak munkaerő-piaci tartalékként kezelésével kapcsolatban célszerű lenne arra is figyelni, hogy Magyarországon nem túl jók az életkilátások, és az egészségben töltött évek is erősen kevesellhetők.

A szakember szerint a nyugdíjkorhatár emelése növelhetné ebben a korosztályban a foglalkoztatást. Mint hozzátette, az is segíthetne, ha a 60-64 évesek részmunkaidős állást vagy távmunkát vállalnának, ezzel is enyhítve a munkaerő-piaci problémákat. Ezek az alternatív foglalkoztatási formák pedig más, szintén alacsony foglalkoztatottságú korosztályokban, például a fiataloknál vagy a gyermeket nevelő anyáknál is javíthatná a mutatókat...

LEHET-E EGYENLŐ EGY BEVÁNDORLÓ?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.08.29.


A címben feltett kérdésre nem könnyű válaszolni, hiszen természetesen országa is válogatja, hogy igennel vagy nemmel felelhetünk. István fél évszázad kanadai élet után megkísérelt választ találni rá.

„Ötven éve hagytam el szülőhazámat. Úgy érzem, a migráció témájában van némi tapasztalatom. Legalább is kanadai viszonylatban.

Kanada egy 36 milliós ország. A lakosság 20%-a francia nyelvű, ők jobbára egy megyébe csoportosulnak, neve Quebec. A 36 millió 20%-a nem Kanadában született, hanem emigránsként érkezett, hasonlóan hozzám.

Plusz van 1,5 millió bennszülött indián és eszkimó is. Mellesleg a muszlim vallásúak a népesség 3,2%-a. A 36 millió 20%-a „visible minority”, azaz színesnek minősül.

Kanada mindig is nagyszámú emigránst fogadott be. Jelenleg évi 250 ezret. Ezek egy része „családi bevándorló”, azaz egy már itteni emigráns rokona (kb. 65 ezer).

A másik része „gazdasági” emigráns, (161 ezer), míg a harmadik része menekült (kb. 24 ezer.)

A gazdasági emigráns kérvénye egy szűrőn megy keresztül. Nem mindenki kap beutazási engedélyt. Az iskolázottság, nyelvtudás, a szakma és az itteni igény arra a szakmára, valamint (ha jól tudom) az illető kora, mind számít.

A menekültekben is kell, hogy legyen választás, nem tudom, hogy mik a szempontok, már csak azért sem, mert több a jelentkező, mint akiket az ország befogadni tervezett.

Akik menekültnek akarják magukat minősíteni, egy vizsgálaton mennek át. A vizsgálat célja, hogy az „álmenekülteket” kiszűrje. Ezeket országukba visszatoloncolják.

Kanadában nincsenek „vendégmunkások”. A nyári agrármunkások, a gyermekgondozók, és a hivatalosan meghívott szakemberek, kivételek.

Az emigránsok juttatásai/jogai ugyanazok, mint az állampolgároké, csupán szavazni nem szavazhatnak, és katonának nem szegődhetnek el.

Az emigráns már négy év múlva, ha az egyik nyelvet (angol vagy francia) elsajátította, állampolgárságot nyerhet.

Az utóbbi években az emigránsok nagy része a harmadik világból érkezik: India, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Kína...

OROSZORSZÁG – AZ UTÓDLÁS KÍNJAI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2019.08.23.


A szeptember 8-i moszkvai dumaválasztás körül kialakult feszültség és a hatalom durva fellépése első pillantásra érthetetlen. Ám ha a történéseket – a független és ellenzéki jelöltek regisztrálásának megtagadását és az emiatt immár hétről hétre ismétlődő moszkvai békés tüntetések durva szétverését – a putyini hatalomátörökítés kényes műveletének kontextusába illesztjük, minden érthetővé válik. Csak látszólag van ugyanis távol 2024, amikor letelik Putyin második egymást követő elnöki mandátuma, és a jelenlegi szabályok szerint távoznia kell posztjáról.
*
Minden jel szerint a hatalom számára a 2008-asnál jóval rosszabb körülmények között kell majd levezényelni Putyin hatalmi helyzetének prolongálását, merthogy aligha valószínű az elnök távozása. Az azonban egyelőre nem dőlt el, hogy mit visznek majd akkor színre, mi lesz az a forgatókönyv, amely valamilyen formában hatalmon tartja Putyint, miközben a Kreml láthatóan minden olyan tényezőt el akar takarítani, ami megnehezítheti ezt az egyébként sem egyszerű műveletet. Ha ugyanis független vagy ellenzéki jelöltek viszonylag nagy számban kerülnének a moszkvai dumába – a negyvenöt fős fővárosi közgyűlésbe –, azzal a hatalom nemcsak azt kockáztatná, hogy Moszkva gigantikus költségvetésébe „körön kívüliek” is betekinthetnének, de azt is, hogy ellenzéki politikusok a nyilvánosság olyan fórumaihoz juthatnának, amelyek lényegesen növelhetnék befolyásukat.

Ez már a 2021 őszén esedékes parlamenti választásokon is komoly gondot okozhat a hatalom jelenlegi birtokosainak. Moszkvában ugyanis 15 egyéni mandátum sorsa dől el, közülük több is a „rendszeren kívüli ellenzék” politikusaihoz kerülhet. Ennek esélyét ugyanis jócskán megnöveli a közgyűlésbeli tagság. A városi dumában aktívan politizáló ellenzékiek előtt a nyilvánosság olyan terei nyílnak meg, amelyek révén sokkal többekhez szólhatnak és válhatnak ekképpen ismertté. Ez pedig most, a hatalomátörökítés közelgő kényes periódusában nem jönne jól a hatalomnak. A Kremlnek nem hiányzik, hogy a „rendszeren kívüli ellenzéknek” képviselői legyenek a fővárosi közgyűlésben, netán a parlament alsóházában, az Állami Dumában. Ilyenek ugyanis már jó ideje se ott, se itt nincsenek. Felbukkanásuk zavart kelthetne a politika megszokott „üzemmenetében”, mert nem kellenek az akadékoskodók, a mindent jobban tudók, az örök elégedetlenkedők, amikor az ország jövője a tét. A hatalom embere, Vjacseszlav Vologyin már évekkel ezelőtt – akkor még az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjeként – világosan értésre adta: „Ha van Putyin – van Oroszország, ha nincs Putyin – nincs Oroszország.”

A főhatalom sorsának rendezése ezúttal sokkal nehezebbnek ígérkezik, mint amilyen az 2008-ban volt. Akkor még nem érte el Oroszországot a globális válság. Az év első felében az orosz gazdaság nyolc százalékot meghaladó ütemben növekedett, valósággal szárnyalt. Moszkva még a grúziai ötnapos háború előtt volt, így még kiváló nyugati kapcsolatokat tartott fenn. Nem beszélve Putyin népszerűségéről, ami első két elnökségének végén az egekben járt. Ennek meg is volt az alapja. A béreket és nyugdíjakat – szemben a kilencvenes évek gyakorlatával – időben fizették ki, a jövedelmek reálértéke pedig évről évre csaknem 10 százalékkal nőtt. Most viszont az orosz gazdaság lényegében stagnál. Idén várhatóan csak 1 százalék alatti lesz a növekedése. Ráadásul a következő évek sem ígérnek semmi jót. Még az orosz kormány szerint is csak 2026-ban lesz esély arra, hogy a GDP-növekedés meghaladja a 3 százalékot. Mindeközben a jövedelmek reálértéke hatodik éve csökken. A visszaesés a 2013-as csúcshoz képest több mint 10 százalékos. Ezért aztán egy ideje már nemcsak a hatalompárt, az Egységes Oroszország népszerűsége alacsony, de a korábbiakhoz képest Putyiné is. Bizalmi indexe 2017 ősze óta kitartóan csökken. Mára ez a mutató a két évvel korábbi 59 százalékról 30 százalék körülire esett vissza, vagyis lényegében megfeleződött. Arra, hogy egyszerre legyen ennyire lent a hatalompárt és Putyin népszerűsége, korábban soha nem volt példa. Nem lesz egyszerű feladat megtalálni a megoldást 2024 problémájára.

Pillanatnyilag három forgatókönyv képzelhető el. Az első látszik a leginkább kézenfekvőnek. Ha ezt a változatot választják, akkor az alkotmány „apró” módosításával oldják meg a problémát. Kiveszik azt a korlátozó rendelkezést, ami közvetlenül egymás után csak kétszeri elnökséget tesz lehetővé. Ennek a változtatásnak most nincs se politikai, se jogi akadálya. A hatalompárt alkotmányozó többséggel rendelkezik a dumában, úgyhogy gond nélkül átmenne egy ilyen módosítási javaslat. A felsőház, a Szövetségi Tanács pedig ellenvetés nélkül rábólintana. Nem látna ebben semmi problémát. Épp ellenkezőleg: a stabilitás zálogának tekintené...


ITT A VÁLASZTÁSI SZEZON, INDUL A VOKSTURIZMUS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2019.08.29.


A fürdővárosban 2018 áprilisa óta 22 százalékkal nőtt a szavazásra jogosultak száma. A beköltözőknek nincs nyoma, hiteles magyarázat nincs, a rendőrség nyomoz.

2014-ben kormánypárti polgármestere lett Harkánynak, és a képviselő-testületbe csak a Fidesz-KDNP jelöltjei kerültek be. A győzelemben része volt Varga Lászlónak, aki a kormánypárti jelöltek kampánycsapatát erősítette. Most viszont Varga független jelöltként elindul volt fideszes barátai ellen. Az 50 éves közgazdász, vállalkozó azért döntött így, mert szerinte a város tapodtat se ment előre az elmúlt öt évben, sőt. A politikus választásra készülve megnézte, hogy az elmúlt években miképp változott a szavazók száma Harkányban, és nem hitt a szemének. A voksolásra jogosultak tábora ugyanis drámaian felduzzadt az elmúlt 16 hónapban. A 2018 áprilisában, a parlamenti választáson 3462-en voksolhattak a dél-baranyai városban, az augusztus 23-ai adatok szerint viszont 4225-en mehetnek el szavazni. Ez azt jelenti, hogy Harkányban 22 százalékkal több lett a választópolgár tavaly április óta. 

Varga – mivel az elmúlt másfél évben összesen három új ingatlant adtak át Harkányban – arra gondol, hogy a 763 új szavazó java fiktíven költözött be a városba, és ők csak azért jelentkeztek át ide, hogy a város sikertelensége miatt meggyengült Fidesz jelöltjeit voksaikkal újabb győzelemre segítsék. Az átjelentkezők bázisát talán azok a közeli falvak adják, véli Varga László, ahol a helybéliek csakis köztévét néznek, közrádiót hallgatnak, s feltétel nélkül elhiszik a kormány propagandáját. Ezekben a falvakban 70 és 100 százalék között van a Fidesz támogatottsága, így, ha 20-30 választó – papíron elköltözik egy-egy községből –, az nem befolyásolja az ottani választási erőviszonyokat. 

Varga László a fentiek okán feljelentést tett a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon okirathamisítás gyanújával. Az ügyben a siklósi kapitányság nyomozást indított...

MAGYARORSZÁG LEGSZEGÉNYEBB RÉSZEIN LESZNEK A LEGELVISELHETETLENEBBEK A HŐHULLÁMOK

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2019.08.29.


A következő száz évünk nagyrészt arról fog szólni, hogyan tudunk alkalmazkodni az egyre elviselhetetlenebbé váló nyári hőséghez. A becslések szerint 2050-ig Magyarországon harminccal is emelkedhet az hőhullámos napok száma, ami súlyos népegészségügyi következményekkel fog járni, és különösen nagy veszélyt jelent majd a gyermekekre, a 60 év feletti idősekre vagy a krónikus betegségben szenvedőkre nézve. Már hazai kutatások is készültek arról, hogy az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban 15 százalékkal emelkedett meg, és ez várhatóan fokozódni fog. 

De ezeknek a hőhullámoknak még Magyarországon belül sem lesz egyforma hatása, és ahogy arról nemrég írtunk, sajnos nem sok jelét látni annak, hogy az állam, illetve az önkormányzatok jól állnának a felkészülésben. Pedig egy-egy terület sérülékenysége nem csak a földrajzi elhelyezkedésétől függ, hanem attól is, hogy milyen az ott élők egészségi állapota, milyen az infrastruktúra vagy egyáltalán megengedhetik-e maguknak, hogy alkalmazkodjanak a változó klímához. A KSH kutatói nemrég járásokra lebontva számolták ki, hogy ebből a szempontból melyek a legsérülékenyebb magyar területek. A tanulmány szerint

az ország területének 42,5 százaléka erősen és nagyon erősen sérülékeny a hőhullámok hatásaival szemben, és itt jelenleg a lakosság 39,5%-a él...

PÜSPÖKFALAT: 13 MILLIÁRDÉRT ÉPÍTETT STADIONT AZ ÁLLAM KISS-RIGÓ LÁSZLÓNAK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.08.29.


Lázár János elhíresült videója óta tudjuk, hogy Bécs koszos és élhetetlen hely, mostanra pedig az is bizonyossá vált, hogy az osztrák fővárosnak pénze sincs elegendő. Még egy méregdrága stadionra sem futja szegényeknek, legalábbis, a város sporttanácsnoka szerint az erre költött összeget jobban is lehetne hasznosítani. Például a gyerekek támogatására, és a tömegsport segítésére.

Nálunk Magyarországon nem fordulhatna elő, hogy s város első embere, Tarlós István főpolgármester bármiben is ellentmondana kormány valamely kérésének. És persze nem csak egy új stadion esetében, de például a Városliget tönkretétele kapcsán sem kérték ki a regnáló főpolgármester véleményét, s ugyanígy nem érdekelte a fensőbbséget Tarlós véleménye, amikor szétverték a Magyar Tudományos Akadémiát, vagy elüldözték Budapestről a CEU-t.

Szeged pedig úgy jön ebbe a történetbe, hogy épp egy nappal ezelőtt, csütörtökön új stadiont avattak a városban. Szeged ugyanis gazdagabb, mint Bécs, de legalábbis előbbre való a Szeged Csanád Megyei püspök, az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló, nem mellesleg futballrajongó Kiss-Rigó László püspök hobbija az ottani gyerekek jóléténél és az utánpótlás fejlesztésénél. Szegeden ugyanis 13 milliárd forintért építettek stadiont a város másodosztályban szereplő csapata részére, ami sok más mellett azért is meglehetősen szignifikáns, mert az eredeti tervek szerint a létesítmény „csupán” 3 milliárd forintba került volna. Ám időközben minden megdrágult, a piacon a paprika és a paradicsom például közel kétszer annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor, miért épp a stadionnak ment volna le az ára...

TÉRKÉPRE VITTÜK, HOGYAN VETTE BE A NER A BUDAI VÁRAT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.08.29.


Interaktív infografikán ábrázoltuk, hogyan vették be a főváros egyik legexkluzívabb részének számító Budai Várnegyedet a NER-hez közeli személyek és cégek. Sétálja végig velünk virtuálisan az újraértelmezett helyi nevezetességeket, és nézze meg, hol bérel lakást saját önkormányzatától a fideszes polgármester, innen merre található az ügyes trükközéssel szintén itt ingatlant szerző Bayer Zsolt, és kik élnek még olyan közel az Orbán Viktor által ide költöztetett kormányközponthoz, hogy akár integethetnének is reggelente a munkába siető miniszterelnöknek.

Ahogy a világ minden tájáról érkező turisták megtekintik a Budai Vár legfőbb látnivalóit a Halászbástyától a Mátyás-templomig, interaktív, léptethető térképen kalauzoljuk végig olvasóinkat a „kultikus” helyeken, amelyeket a közvagyonból saját használatra megszereztek kormányközeli személyek és cégek.

Ezek is nevezetességek, csak máshogy: az általában nagy értékű, illetve kedvező fekvésű ingatlanokat sorra szerezték meg a valamilyen okból fontos emberek, így a Várnegyed mára olyan, mint egy csókosok lakta NER-falu Budapest szívében és felett. Méghozzá általában teljesen szabályosan, a vonatkozó jogszabályok ügyes felhasználásával, rendszerint a fideszes önkormányzat döntésével és áldásával. Így népesült be mára a valóban különleges helyszínnek számító Vár a politikai és gazdasági elit tagjaival, akik rendszerint potom pénzért élhetnek az önkormányzat ingatlanjaiban, miközben kevesen engedhetik meg maguknak az ezekhez hasonló lakások piaci alapú bérletét/megvásárlását.

A régóta zajló folyamat végére a szimbolikus pontot a kormány milliárdokat felemésztő Várba költözése tette ki, a teraszosított Karmelita kolostor Miniszterelnökséggé alakításával hivatalosan is itt székel a hatalom, Orbán Viktor innen tekinthet le Budapest világörökségi helyszínéről országára...

HÚSZ ÉV MAGÁNY – A 168 ÓRA 2019. AUGUSZTUS 29-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.08.28.



  A leglassabb folyó is eléri egyszer a 
  tengert. Húsz verejtékes év múltán,   
  miután a rendszerváltás ikonikus 
  maffialeszámolását, Fenyő János    
  médiavállalkozó meggyilkolását többször 
  is a „döglött akták” ügykörébe sorolták, 
  egy zavaros zsarolási ügy  
  mellékszálaként  őrizetbe vették és 
  gyilkosságra való felbujtással vádolták 
  meg a FINA alelnökét.

  Húsz év magány

  A leglassabb folyó is eléri egyszer a tengert. 

  Húsz verejtékes év múltán, miután a rendszerváltás ikonikus maffialeszámolását, Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolását többször is a „döglött akták” ügykörébe sorolták, egy zavaros zsarolási ügy mellékszálaként őrizetbe vették és gyilkosságra való felbujtással vádolták meg a FINA alelnökét, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét, a Nap TV egykori vezetőjét, Gyárfás Tamást. A tévé tíz éve kihunyt, a székházat eladták, Gyárfás már rég nem „tényező”, Fenyő gyilkosait állítólag bevarrták. Van-e új szála a történetnek? Kezdő slapajból hogyan lett médiamogul, mogulból pedig gyanúsított Gyárfás Tamás? Buják Attila portréja.

Üzleti piknik

Szinte egy emberként ül diadalt a kormánypropaganda a nemrég még kigúnyolt Angela Merkelt méltatva, mintha a német kancellár a Páneurópai piknik 30. évfordulóján rendezett ünnepségen fölmentette volna Orbán Viktort az uniós források ellopását érintő bírálatok alól. Ez azonban így csak féligazság. Botrány, ha volt is a rendezvényen, más természetű, méghozzá az – ahogy arra Tóth Ákos rávilágít –, hogy folytatódik a történelem átírása, s a kísérlet most arra irányul, hogy ki lehet-e radírozni egy még létező generáció kollektív emlékezetét. De ezért kár lenne Angela Merkelt vádolni, aki valójában azzal a céllal érkezett, hogy ápolja a magyar kormány és a német cégek gazdasági kapcsolatait. A magyar kormány ugyanis jókra és rosszakra osztja a vállalatokat, önkényesen tesz közöttük különbséget, hoz őket segítő vagy ellehetetlenítő jogszabályokat. A lobbiszabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció következtében annak, aki érvényesülni akar, rejtett, unortodox fórumokon kell megtennie. Emiatt Magyarországon átláthatatlan, hogy például egy multinacionális társasággal létrejött stratégiai megállapodás sorsa egy focimeccs VIP-páholyában vagy a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában dőlt el. Mára – írja Szabó Brigitta – 81 céggel van egyéni megállapodása a kabinetnek. A kör tagjai benne vannak az információáramlásban, s megnyílnak előttük addig zárt ajtók is. A kormányzó politikai elit szoros szövetségeseiként tudott vállalkozóknak pedig stratégiai megállapodásokra sincs szükségük. Azok nélkül is kiválóan boldogulnak.

Ima az újratervezésért

A Magyar Orvosi Kamarán belül szerveződő Újratervezés csoport új lendületet adhat a jelenlegi egészségügyi helyzet kilátástalanságába belefásult orvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak. Céljuk nemcsak a kamarai működés megújítása, hanem egy olyan egészségügy megteremtése, amelyben tisztességgel lehet gyógyulni és gyógyítani egyaránt. Az egyre erősödő csoport határozottabb érdekképviseleti lépésekre kényszeríti Éger István kamarai elnököt is, aki az elmúlt kilenc évben nem a radikalizmusáról és kormánnyal szembeni kritikus attitűdjéről volt ismert. Ónody-Molnár Dóra cikke.

A végén még lekapcsolják

Tavasszal már eljátszott a gondolattal a Századvég Intézet, hogy miként lehetne „megfogni a felhőt”, szabályozni a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon megjelenő tartalmakat, és arra szorítani a szolgáltatókat, hogy ne korlátozzák a kormánynak tetsző álhíreket. Újabb fejlemény, hogy a frissen kinevezett igazságügyi miniszter munkacsoportot alakít e célok kivitelezhetőségének vizsgálatára. A magyar kormány bejátszani készül az európai uniós szabályozási szándék és a közös álláspont hiánya között tátongó politikai teret, miközben a valódi célja az, hogy a saját véleményfölényét erősítse az online felületeken is. Lakner Zoltán írása.

A túlerő döntött Mohácsnál

Augusztus 29. az évfordulója az egyik legdrámaiabb magyar történelmi fordulópontnak, a mohácsi csatának. A vereség okairól és emlékezetéről beszélgetett Lakner Zoltán B. Szabó János történésszel, a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársával, aki résztvevője az MTA és a Pécsi Tudományegyetem Mohács 1526–2026 kutatási projektjének is. A csatáról szóló könyve eddig már három kiadást ért meg. A középkori politika a pártharcok, a propaganda és a pénz szerepét illetően nem sokban látszik különbözni a maitól, ugyanakkor éppen Mohács olyan strukturális változásokat ösztönzött, amelyek lehetővé tették az európai államoknak, hogy felvegyék a versenyt az Oszmán Birodalommal.


ORBÁN SALVINI CIMBORÁJA, ÉPPEN OLYAN ZSENI, MINT Ő

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.08.28.


Ahogy Orbán az európai parlamenti választások előtt enyhén szólva eltaktikázta magát, majd az EU elfoglalására tett kísérlete csúfos kudarcba fulladt, és nem győzött talpat nyalni azoknak, akikkel korábban szemtelenkedett, most olasz szélsőjobboldali cimborája, a menekülteket legszívesebben vízbe fojtó Salvini golyózta ki magát az olasz kormányból. A két stratéga zseni kezet foghat egymással, bár Orbánnak szerencséje, hogy a német autóipar érdekei miatt az Európai Néppárt nagy ívben tesz azokra az európai értékekre, amelyek nevében Orbánt már régen ki kellett volna hajítani még az Unióból is.

Salvini maga hozta létre a kormányzati válságot, annak reményében, hogy az olasz államfő új választásokat ír ki, amelyet Salvini pártja olyan fölényesen nyer meg, hogy nem kell az Öt Csillag Mozgalommal közösen kormányozniuk. A terv azonban megbukott, mert az Öt Csillag megegyezett a balközép Demokrata Párt a közös kormányalakításról, amelyet az eddigi miniszterelnök, Giuseppe Conte vezet majd, így Sergio Mattarella államfő nem írt ki új választásokat, hanem Salvini és pártja egyszerűen kiesett a kormányzásból és mehet ellenzékbe...

HÁBORÚ TÖRT KI A FIDESZ ÉS A KDNP KÖZÖTT BALATONFÜREDEN

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.08.28.


Megfoszthatja párttagságától a KDNP jelenlegi balatonfüredi önkormányzati képviselőnőjét a párt helyi szervezete. Bóka István, a város fideszes polgármestere ugyanis a múlt héten ismét a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként mutatta be Illés Hajnalkát, holott a KDNP a szervezetben lezajlott hatalomváltás után másokat delegált volna a kereszténydemokratáknak járó helyekre.

A Fidesz és a KDNP között gyakorlatilag megszűnt a koalíció Balatonfüreden – értesült a 24.hu. A két párt között az elmúlt hetekben egyre feszültebbé vált a viszony, mert Bóka István, a város fideszes polgármestere és Kontrát Károly belügyi államtitkár, a Fidesz választókerületi elnöke nem fogadta el kereszténydemokraták önkormányzati képviselőjelöltjeit. A korábbi pártközi megállapodások értelmében a város nyolc egyéni választókerületéből hatban a Fidesz, kettőben a KDNP emberei indulhatnak (az eddigi 7:1-es arány helyett).

Bóka és Kontrát ugyanakkor azt szerette volna, ha ismét a jelenlegi képviselőnő, Illés Hajnalka lesz a kisebbik kormánypárt jelöltje. Megfelelőbb indulónak tartották volna a politikai ügyekben kevéssé agilis, de a városban népszerű örvendő családanyát, mint a KDNP-ben nemrégiben megjelent új embereket. A rendszerint kiszámíthatóan működő helyi kereszténydemokrata szervezetben ugyanis hatalomváltás zajlott le a közelmúltban.

Az elnöki posztra Czétényi Balázs került. Ő a 2000-es évek elején a MIÉP Ifjúsági Tagozatának az alelnöke, majd a Kovács Dávid-féle Jobbik választmányi alelnöke volt. A KDNP-be Vona Gábor hatalomra kerülése után lépett át. Czétényi mellett több új tag kíséretében megjelent a füredi kereszténydemokraták között egy helyi milliárdos, Fábián Péter is.

Fábiánról augusztus elején írtuk meg, hogy biztonsági cégével beszállt a felcsúti Flier János családja és egy üzletemberekből álló befektetői csoport háborújába, ami több száz hektárnyi mezőgazdasági földterület miatt robbant ki. A Fábiánhoz köthető Top Cop Security cégcsoport, amely az Agárd melletti területen lerombolt szivattyúház miatt kapott megbízást a területek védelmére, egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkezett az elmúlt években...

NAGY BETŰKKEL ÍRTÁK FEL ORBÁN IRODÁJA ELÉ: „VISZLÁT A SITTEN, DÖBRÖGI”

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.08.28.


Azok a turisták, akik az ország egyik szimbolikus főterén, a Szent György téren át sétálnak a palota vagy a Budavári sikló felé, szokatlan látvánnyal szembesülnek.

A 33 fokos hőségben 10 ember üldögélt a sátorban. Ahogy egyikük elmondta, a miniszterelnök várba költözése ellen tiltakoznak, illetve az önkormányzati választásokon való részvételre buzdítanak. Egy hétre kértek és kaptak engedélyt a Várgondnokságtól.

A Kossuth tériek nevű, Szabó Gábor Tuareg vezette csoport sajátos tiltakozásairól korábban is írtunk már.

A tiltakozók szemmel láthatóan a Miniszterelnökség és a Sándor-palota előtt felállított sátor hátoldalára a legbüszkébbek, és biztosak benne, hogy Orbán Viktor is olvasta már az O1G-zést és a döbrögizést vegyítő feliratot...

AZ A ROHADT GÁLYA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.08.29.


Mint kiszivárgott – s tudjuk, ha egyszer kiszivárog, akkor előbb-utóbb nagyon büdös lesz -, a kormány, így a Fidesz és pláne miniszterügynök elvtárs, mint a csúcsok csúcsa, kezdet és végpont, eredet és beteljesülés, életünk oka és értelme legyalulná az önkormányzatiságot. Főleg, ha sok helyen veszítenének októberben. Nem látványosan, hanem apránként szívná ki a vérét, hogy a végén kirakat legyen, a polgármester pedig báb, mint mostanában az ilyen megyei közgyűlések és azok elnökei. Róluk sem mondja meg már senki sem, mi végre vannak ezen a nyomorult világon.

Ha nagyon borongósan és komolyan, mint szakértők mondaná a szájam, akkor az jönne ki belőle öltönyben és összevont szemölddel, hogy elvész a demokrácia magva, mi lesz velünk nagymama? Így aggódnék, de már késő lenne, mint ahogyan minden az. Évek óta, hosszú évek óta azt csinálnak a kétharmadjukkal, amit csak akarnak. Például olyan választásokat celebrálnak, hogy meglegyen a kétharmad, és így megy ez körbe-körbe, míg el nem fehérül a száj is, vagy pediglen a diktátor ki nem múlik, és nem jön helyette másik, mert még az is lehet. De ne szaladjuk annyira előre a fényes jövőbe, elég szar már ez a jelen is.

Szóval úgy monyákolnák meg a törvényi környezetet, hogy a települések közgyűlései, polgármesterei – ha ellenzékiek lesznek – ne tehessék, amit akarnak, hanem aljasul és furmányosan csakis azt, ami a Fidesznek kedves, vagy pedig állami irányítás alá vonnának már mindent. A bölcsődéktől az önkormányzati cégekig, a vezérigazgatótól a vécés néniig, csak, hogy mindenütt Orbán Viktor akarata érvényesüljön, és úgy rohadjon szét, mint most például a szemétszállítás. Ezeknek mindegy, csak a Gyurcsány bele ne szólhasson a lomtalanításba, ha szügyig járunk a szarban, akkor sem.

Ez a vezérlő eszme. Ha viszont és amennyiben mindez megtörténik, akkor a Fidesz és miniszterügynök elvtárs, életünk értelme, etc. okot, alkalmat és jogot is szolgáltat arra, hogy őt, valamint a pribékjeit forradalmi módon elzavarjuk a búbánatos nuniba. Éspedig azért, mert nem lesz mire álságosan hivatkozni, hogy felhatalmazás, választási eredmények, meg a többi, amelyekről tudjuk, hogy milyenek és mért olyanok. (Egyharmadból kreált kétharmad, ukránok, krumplik, a szerver leállása meg a többi.) Mindezt tudjuk, ámde mégiscsak mutogathatnak az eredményjelzőre, ahol az ő győzelmük virít...

SZABAD SZEMMEL: MEGVAN EURÓPA ÚJ VEZETŐJE, AKI A FELVILÁGOSODÁS ESZMÉIVEL HARCOL AZ ILLIBERALIZMUS ELLEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.29.


A portál Európa új vezetőjeként ír a francia elnökről, külön kiemelve, hogy Macron a nemzetközi együttműködésre kívánja építeni politikáját a világban. Ezért hirdette meg a mostani nagyköveti értekezleten az európai civilizációs tervet, vagyis hogy a felvilágosodás eszméi alapján kell harcolni az illiberális demokrácia ellen. Nehogy már a katolikus Magyarország vagy az ortodox Oroszország alakítsa a dolgokat. Már az EP-választásnak is ő volt a kimondatlan győztese, de minimum a királycsináló. Hiszen egyértelműen ő mozgatta a szálakat azon az EU-csúcson, amelyen a fő tisztségek elosztásáról határoztak. De kiemelkedőt nyújtott a G7-ek tanácskozásán is. Ám ahhoz is van bátorsága, hogy az orosz kapcsolat megújítását szorgalmazza, máskülönben továbbra is egy csomó befagyott konfliktussal kell küszködni Európában. Arról nem beszélve, hogy a kontinensből könnyen lehetne csatatér az Egyesült Államok és Moszkva számára. Szerinte nagy hiba volna, ha az unió még jobban eltaszítaná magától a Kremlt, mert az válaszul összeállna Kínával, de az semmiképpen sem áll Európa érdekében. Úgy gondolja, hogy Putyin a mindkét fél által elkövetett hibák miatt áskálódik az EU ellen. Macron elárulta, hogy a múlt héten egyetértett orosz kollégájával abban: lépésről lépésre kell javítani a viszonyt.

Meleg fogadtatásban részesült a szegedi egyházmegye futballstadionjának felavatásán tartott gálán Placido Domingo, de azért a taps nem volt olyan lelkes, mint vasárnap Salzburgban. Mint emlékezetes, az énekest azzal vádolják, hogy az elmúlt években 9 nőt molesztált. Erről az énekes most – írásban – azt közölte, hogy az állítások igencsak zavaróak és pontatlanok. Ő maga azt hitte, hogy ami részéről történt, abba beleegyeztek az érintettek. A jelentés hozzáteszi, hogy a MeToo mozgalom nem igazán tudott kibontakozni Magyarországon, ahol vezető politikusok bírálatokat váltottak ki, mivel nyilatkozataikat a nők megalázásaként lehetett értékelni. A kormánymédia pedig a mostani koncert kapcsán többnyire nem is említette meg a vádakat. Az ellenzéki média inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy 14 milliárd forintnyi közpénzből épült meg a szegedi sportközpont. A tulajdonos a helyi egyházmegye, amelynek vezetője, Kiss-Rigó László püspök Orbán Viktor politikájának odaadó híve, ideértve a bevándorlás heves elutasítását.

Európa új szabadságharcra kényszerül, mert a válságokon kívül a bizonytalanság és a populizmus is veszélyezteti mindazt, amit 1989 óta sikerült elérni – mutat rá a kommentár. Az unióban kifejezetten forró ősz várható, részben a klímaprobléma, részben a világban tapasztalható rettenetes politikai légkör, valamint a közelgő gazdasági válság miatt. Ezen felül jön a Brexit és nem csillapodik a vita a magyar és a lengyel jogállamiság ügyében sem. Mindezek hatására csak felerősödnek a követelések, mármint hogy keményebb szabályrendszer, több biztonság és határellenőrzés szükséges, vagyis hogy az állam és a biztonsági apparátus az eddiginél határozottabban lépjen fel, legyen szó akár a polgárok adatainak túlzott ellenőrzéséről. Mivel a nemzetközi intézmények iránt kisebb a bizalom, mint a nemzetállam iránt, könnyű dolguk van a radikális populistáknak, illetve hazai politikusoknak. Ám mindez a szabadság és a liberális jogállam rovására megy. Az illiberálisok gátlástalanul kétségbe vonják az alapértékeket és -jogokat. A most zajló Alpbachi Fórumon ki is mondták: minél inkább félvállról veszik, hogy egyesek túllépnek a demokrácián és a nyílt társadalmon, annál inkább korlátok közé szorítják a polgárokat és általában a szabadságot. Szóval, nagyon úgy néz ki, hogy Európa visszafelé tart, és nem csupán a keleti végeken. A nyitás legnagyobb vívmánya, a szabadság forog kockán. És könnyen odaveszhet, ha nem küzdünk érte...