2020. július 31., péntek

MINDENRE RÁLÁT A KORMÁNYZATI POLIP

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.07.31.



A többség szerint nincs olyan szervezet Magyarországon, amely a regnáló hatalomtól és a politikától teljesen függetlenül végezheti munkáját.

Az ország demokratikus állapotát jól mutatja, mennyire bízik a társadalom az egyes hatalmi ágakban, a döntéshozó szervezetekben, s mennyiben látja függetlennek a működésüket. Ez alapján elgondolkodtató a Publicus Intézet lapunk megbízásából készült legutóbbi felmérése, amelyben az elemzőcég azt vizsgálta, mennyire független a politikától és az aktuális hatalomtól a rendőrség, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a bíróságok vagy éppen a közmédia.


Figyelemre méltó, hogy a számok azt mutatják: hiába sorakozik fel fegyelmezetten a kormány mögött a Fidesz-KDNP-s tábor, az egyes szervek függetlenségében a kormánypártiak sem mindig hisznek.

A legnagyobb társadalmi konszenzus az ügyészségek esetében látható, míg a legnagyobb eltérést az Alkotmánybíróság (AB) megítélésénél mérték. Az AB esetében ugyanis a kormánypárti szavazók 54 százaléka úgy véli, hogy a testület a hatalomtól és a politikától függetlenül végezheti tevékenységét, ám az ellenzéki szavazóknak mindössze 14 százaléka gondolkodik hasonlóan...

„NINCS GYÓGYÍTÁS. SZENVEDÉSCSÖKKENTÉS VAN” – TABUK NÉLKÜL A JÖVŐ LEGSÚLYOSABB BETEGSÉGÉRŐL, HŰSÉGRŐL ÉS MÉLTÓSÁGRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.07.31.


Tabusítás és szőnyeg alá söprés nehezíti, hogy a közvélemény és az ellátórendszer súlyának megfelelően nézzen szembe az egyre fenyegetőbb jelenséggel, amit a demencia jelent – mondják páros interjúnk résztvevői. Az átlagéletkor emelkedése miatt 20 évente duplázódik az Alzheimer-kórral és az annak következtében kialakuló demenciával küzdők száma a világban. A nemrég bemutatott Hűség című magyar dokumentumfilm egy idős házaspár történetén keresztül hozza megdöbbentően közel a problémát. És a kérdést: ugyanazok az emberek maradunk-e, ha elveszítjük közös emlékeinket? Nagyinterjú Arató Géza pszichiáterrel és Szekeres Csaba dokumentumfilm-rendezővel:...

VAN-E KÖZE HOZZÁ A FŐNÖKÖMNEK, HOL NYARALOK KORONAVÍRUS IDEJÉN?

AZONNALI.HU
Szerző: PETRÓCZI RAFAEL
2020.07.31.


A koronavírus miatt teljesen új kérdésekkel szembesülnek a nyaralásukat tervezők: be kell-e jelenteni például a munkáltatónak, ha zöld, sárga vagy piros jelzésű országba utazunk, vagy akár azt, hogy milyen útvonalon megyünk? Kötelezhet-e bárkit a főnöke önkéntes karanténra? Lehet-e ilyenkor home office-ból dolgozni, és egyáltalán milyen fizetésre számítsunk karanténból? Munkajogi szakértők válaszolnak.

A július közepétől életbe lépett kormányrendelet alapján hiába oldották fel a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, ha külföldre utazunk, nem lehet csak úgy, mindenfajta megkötés nélkül hazajönni (Arról, hogy a veszélyhelyzet helyett milyen jogi konstrukciót talált ki a Fidesz, amivel szinte ugyanazokat az intézkedéseket megteheti, mint a veszélyhelyzet alatt, itt írtunk.)

A zöld kategóriába sorolt, alacsony fertőzöttségű országokból szabadon vissza lehet jönni, a fertőzött országokból visszautazók viszont a magyar határon már egészségügyi szűrővizsgálaton esnek át, és még ha nem is merül fel a fertőzés gyanúja, akkor is 14 napos hatósági házi karanténban kell maradniuk, hacsak nem mutatnak fel két negatív koronavírus-tesztet...

MÁR LÁTJUK A KORONAVÍRUS PUSZTÍTÓ HATÁSÁT - JÓL NÉZD MEG EZEKET AZ ÁBRÁKAT, MERT ILYET TÖBBÉ SOHA NEM LÁTSZ

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.07.31.


Jelentős visszaesést hozott a fejlett gazdaságokban a koronavírus-járvány a második negyedévben. A legnagyobb mértékben Spanyolország érezte meg a járványt, de Olaszország és Franciaország is hatalmas visszaesést közölt. A német statisztikai hivatal szintén két számjegyű zsugorodásról számolt be, de hasonló a helyzet Belgiumban és Ausztriában is. Kína eközben már növekedni tudott a második negyedévben. Az eurózóna is jelentős visszaesést szenvedett el.

Némely országokban megjelentek már a második negyedéves GDP-adatok, azaz már pontosan látjuk, hogy mekkora visszaesést hozott a koronavírus-válság annak tetőzésekor. Az áprilistól júniusig tartó negyedévben voltak érvényben a legszigorúbb korlátozások, így a lakossági fogyasztás, ipari teljesítmény, külkereskedelem egyaránt jelentős mértékben visszaesett. Szinte kivétel nélkül két számjegyű GDP-zsugorodást eredményezett a második negyedév az adatot eddig közlő gazdaságokban...

Az előző negyedévéhez viszonyítva Európa legnagyobb gazdasága, a német 10,1%-ot zuhant, ez még alacsony visszaesésnek számít a többi országhoz képest. Franciaország már az első negyedévben nagy visszaesést szenvedett el, az ehhez mért 13,8%-kal a második negyedév is rosszul fest számukra...

EGY ÉVE CSAK AZ OTP PÉNZE PARKOL A JÓZSEF NÁDOR TÉRI MÉLYGARÁZSBAN

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.07.31.


Majdnem egy éve, 2019. augusztus végén adták át Budapest belvárosában a felújított József Nádor teret, amely alá egy háromszintes, 525 férőhelyes, akadálymentesített, kerékpártárolóval, elektromosautó-töltővel és autómosóval felszerelt mélygarázst is építettek.

A parkolót a Belvárosi Mélygarázs Üzemeltető Kft. működtetné, ha nem állna üresen. A garázs be- és kijáratát egy-egy piros-fehér szalag csúfítja, nehogy megpróbáljon valaki lehajtani az első szinten lévő, ráccsal zárt kapuhoz.

Milanovich Attila ügyvezető igazgató kérdésünkre azt mondta, a cég
"a mai napig nem tudta átvenni az építtetőtől a mélygarázs üzemeltetését, a garázs zárva van".

Azt javasolta, hogy a nyitással kapcsolatban forduljunk az építtetőhöz, az OTP Ingatlan Zrt.-hez...

AZ INDEX MEGSZERZÉSE RÉGÓTA RAJTA VOLT ORBÁN VIKTOR BAKANCSLISTÁJÁN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.07.30.


Ugyan a Fidesz egyre nagyobb szeletet hasít ki a magyar médiapiacból, a pártpreferenciák változását vizsgálva nem tűnik igazolhatónak az a feltételezés, hogy ez népszerűségnövekedést is hoz a kormánypártnak. Ha ez így van, akkor a kormány feleslegesen vállal belföldi konfliktusokat és kínos diplomáciai csatározásokat. Ha azonban csak az erőfitogtatás a cél, akkor elég hatásos eszköz újságok bedarálása, szerkesztőségek ellehetetlenítése, ugyanakkor az erőfölényt csak az akarja ilyen látványosan demonstrálni, aki nem teljesen biztos a dolgában.

Komoly kockázatot vállal az a szerkesztőség, amelyik mély sebet ejt a NER testén egy-egy leleplező cikkel, televíziós vagy rádiós tudósítással. A Népszabadság felvásárlására, majd az azt követő rapid bezárására például azután került sor, hogy a lap megírta Rogán Antal családjának helikopterezését. Az Index többször nyúlt olyan témákhoz, melyek kellemetlenül érintettek kormányzati embereket, illetve a NER-hez szorosan kötődő vállalkozókat. Legutoljára a pedofil képeket a saját gépén tároló perui nagykövet ügyét tárták a nyilvánosság elé azok után, hogy a kormány mélyen hallgatott az ügyről, és már haza is csempészte a diplomatát...

AZ ITM CSAK KIBÖKTE: VIDNYÁNSZKYRA BÍZZÁK A SZÍNMŰVÉSZETIT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.07.31.



Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök lett a Színművészeti Egyetemen – tudtuk meg egy másról szóló közlemény utolsó bekezdéséből.

Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kinevezésre azért volt szükség, mert az egyetem szeptember elsejével működési modellt vált, és alapítványi fenntartásba kerül.

A tárca közleménye szerint

"a kuratórium tagja lesz Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója"...

ALIG ADÓZIK A NYERESÉG, ÁTLÁTHATATLANOK A KEDVEZMÉNYEK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.07.31.


„A külföldi működőtőkéből termelt profit és az Európai Unióban a fejlettek által a kevésbé fejletteknek folyósított támogatások között egyszerűen nincs logikai kapcsolat” – hangsúlyozta portálunknak nyilatkozva Bod Péter Ákos, akit arra kértünk, hogy tegye tisztába Orbán Viktor mai szavait. A kormányfő szokásos péntek reggeli Kossuth Rádió-s „szeánszában” ugyanis durván demagóg módon, összemosta az uniós támogatásokat és a cégek működőtőke-befektetéseiből, illetve a kereskedelemből származó profitot. Bod Péter Ákos hangsúlyozta: nem kíván véleményt mondani Orbán mondandójáról, de arra hajlandó volt, hogy tisztázza és érthető módon elmagyarázza a fogalmakat, a folyamatokat.

Orbán Viktor – az MTI tudósítása szerint – arról beszélt, hogy a magyarok ne úgy gondoljanak az európai uniós forrásokra, mint „amit mi kapunk valakitől, aki nálunk gazdagabb és erősebb”, hanem úgy, hogy Magyarország a nyugati áruk védővámok nélküli behozataláért és beruházásokért cserébe, elvárja a létrejövő profit egy méltányos részének visszajuttatását, mert „az a mienk, azért mi dolgoztunk meg”. A versenyfeltételek egyenlőtlenek voltak, ezért „jár nekünk valamifajta esélyegyenlőséget teremtő pénzügyi visszatérítés” – jegyezte meg. Hangsúlyozta továbbá: a brüsszeli visszatérítéseket gyorsan kell felhasználni. Különösen járvány idején számít az idő a gazdaságban, ezért a kormány már beazonosította a gyors megvalósításra alkalmas programokat. Példaként említette a magyar vízrendszer megújítását, valamint a környezetvédelmi és energiarendszer átalakítását, amelyek ezermilliárd forintos tételek.

A magyar állam nem nagyon adóztatja a nyereséget...

„LMBT-MENTES” LENGYEL VÁROSOK - ELUTASÍTOTT EU-TÁMOGATÁS - A KLUBRÁDIÓ NENZETKÖZI LAOÓP

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.07.31.


Drámai viták várhatóak a jogállamiságról az EU-n belül. Meghalt Martha Nierenberg, Weiss Manfréd unokája. Dalmácia versus Isztria - hatalmas különbségek a horvátországi turizmusban

A Politico című amerikai portál európai kiadása úgy értelmezi az Európai Bizottságnak az LMBT-ellenes lengyel városokkal szemben meghozott döntését, hogy az figyelmeztetés nem csupán Lengyelországnak, hanem Magyarországnak és minden más olyan uniós tagállamnak, amely hajlamos lenne figyelmen kívül hagyni az alapvető jogokat – ha ezeket nem tartják tiszteletben, akkor nincs pénz.

A büsszeli bizottság annak a hat lengyel városnak a programtámogatását utasította el, amelyek önkormányzatai a melegek jogait támadó állásfoglalásokat tettek, „LMBT-mentes” rendeletalkotást hirdettek. Az elutasítás indoka az volt, hogy a tervezett projektek megvalósítása során nem érvényesülne a diszkriminációmentesség követelménye.

Mint a Politico írja, Dana Spinant szóvivő ezzel kapcsolatban újságírók előtt felolvasta főnöke, Ursula von der Leyen bizottsági elnök rövid nyilatkozatát, miszerint az Európai Unió alapvető szerződései minden európai számára biztosítják azt a jogot, hogy szabadon megválassza identitását, lakóhelyét, eldönthesse azt, hogy kit szeret. A bizottsági elnök a szóvivő szavai szerint leszögezte, hogy tovább fog törekedni az egyenlőség érvényesítésére...


„NEM SZÓRAKOZÁSRA KELL A PÓTLÉK, HANEM A MINDENNAPOK TÚLÉLÉSÉRE” – CIVILEK A CSALÁDI PÓTLÉK DUPLÁZÁSÁÉRT KÜZDENEK

168 ÓRA
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2020.07.31.


A családi pótlék összege 12 éve változatlan, miközben sokat veszített az értékéből. Civil szervezetek és szociológusok a támogatás emelését szorgalmazzák, mivel a koronavírus-járvány következtében olyan középosztálybeli családokban is megjelent a nélkülözés, ahol az korábban nem volt probléma.

A családi pótlék összege 12 éve nem változik, ezért a juttatás duplázása érdekében petíciót indított az Esély Labor Egyesület (ELE) Méltó Megélhetés Munkacsoportja (MMMCs). A kezdeményező civil szervezet szerint fontos lenne, hogy a gyermeknevelés többletköltségeihez érdemben hozzájáruljon, és a gyerekek stabilabb anyagi körülmények között nőhessenek fel. Úgy fogalmaztak, hogy a koronavírus-járvány okozta válságban ez még sürgetőbb. A 168 Órának nyilatkozó szakemberek szerint azokat is fenyegeti az elszegényedés, akiket korábban nem.

Udvarias Zita családsegítő, az MMMCs aktivistája azzal indokolta lapunknak kezdeményezésüket, hogy a 2008 óta változatlan összeggel szemben az infláció és a megélhetési költségek – különösen a koronavírus-járvány alatt – folyamatosan nőttek. A szociális munkás felháborítónak tartja, hogy a támogatás összegéhez a kormányzat hozzá sem nyúl.

– Pont a családi pótlék az, ami a gyerekeknek szóló juttatás, és mindenkinek egyformán jár. Azért söpri le a kabinet mindig az asztalról, mert szeretnék deklarálni, hogy ez munkaalapú társadalom, így mindig a munkához kapcsolódó juttatásokat részesítik előnyben. A gyerekek viszont nem tehetnek arról, hogy milyen családba születnek. Minden gyereknek járna a méltó megélhetés

– szögezte le...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.07.31.



P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Sajtómunkások LIII.

Lehet vitatkozni azon, hogy az Index bukását Bodolai László döntése okozta, amennyiben kirúgta a főszerkesztőt, vagy az, hogy a főszerkesztő már akkor bejelentette a lap függetlenségének végét, amikor még nem volt indokolt, de ha itt leragadunk, akkor nem beszélünk a lényegről: az egész mögött ez a szörnyű rendszer áll, amelyiket Orbán Viktor üzemeltet. Lehet mondani tárgyilagosan és mértéktartó bölcsességgel, hogy ne lássuk minden rossz mögött Orbán Viktort, de én arra biztatnék mindenkit, hogy ne legyen vak: ha az egész romlott rendszert ő maga vezérli, akkor az ilyen ügyek mögött ott van. Néha saját személyében, de kormányfői pozíciójából fakadóan a szennyes ügyekhez jobbára az eszmei hátteret szervezi és hirdeti, lásd: legyen a magyar sajtó magyar tulajdonban. Lásd, legyenek a magyar bankok magyar kézben. Hogy ennek mi értelme, kérdéses, de így lesz. Ezekkel a hangzatos kinyilatkoztatásokkal megteremti az ideológiai hátteret, ha ez megvan, jöhetnek a trógerek, akik végrehajtanak mindent. Az egyik Vaszily Miklós, aki azonnal készültségbe helyezi magát, amikor a sajtószabadság még meglévő elemeinek valamelyikét le kell rombolni, vagy épp ellenkezőleg: föl kell építeni valamit, ami viszont természetéből adódóan rombolja a nyilvánosságot. Még korábban bevásárolta magát az Indexet kiszolgáló Indamédiába, ezt megelőzően pedig ott ült az Origo, az MTVA, az Echo TV és a TV2 vezetésében is, azok átalakításakor. Ahogy Polyák Gábor nyilatkozta a hvg.hu-nak: ha Vaszily Miklós megjelenik, onnantól kezdve egyértelmű, hogy a háttérben Orbán Viktor maga is hozott már egy döntést...

Lipovecz Iván: A megoldás: Brüsszel

Gadó Gábor: Méz a madzagon

Dobozi István: Második hidegháború – kérdőjel nélkül

Váncsa István: Felső Hatalmasságtól okozott üresség

Darvas Béla: A lütyő

Kenesei István: A világ bús tengere

Soós Eszter Petronella: Egyrészt, másrészt, kampányrészt

Macron új kormányáról

Karsai László: Mari, ezt most beszéljük meg...

Bajomi-Lázár Péter: A hibrid magyar médiarendszer

Szűcs R. Gábor: 
Maszkabál,
avagy „az évszázad húsosfazeka” Szlovéniában

„Emberek haltak meg, muszáj volt azonnal cselekedni”, ismételgette pontosan tizenkétszer, szemmel láthatóan zavartan, bizonytalanul és kétségbeesve Zdravko Počivalšek (Modern Centrum Pártja, SMC)1, a Janša-kormány gazdasági minisztere a szlovén közszolgálati televízió negyedik csatornája (RTV 4) Tarča (Céltábla) című riportműsorának a Covid–19-járvány elleni védőeszközök beszerzéséről szóló, 2020. április 30-i műsorában. A csatorna Studio 3 nevű tényfeltáró rovatának adásában2 a minisztert és az ügy számos más érintettjét dokumentumokat bemutatva a tényekkel szembesítették. Ekkor kezdett felszínre emelkedni az a polip, amelynek szerteágazó csápjai még a korábbi korrupciós botrányokhoz (például a finn Patria lövészpáncélosok Janša miniszterelnök által fémjelzett beszerzéséhez)3 képest is lélegzetelállítónak mondhatók...

Dobrovits Mihály: Az Ayasofya sorsa
Az események krónikája

Beke Zsolt: Matovič arcai

Hegyi Iván: Puskás és politika

Molnár Erzsébet: Béka

V I S S Z H A N G

Domány András: A java még csak most jön

A lengyel elnökválasztás után

Kőháti Zsolt: „Az emberekben nyargaló / Tüdő”

Aradi Emil: Nem megy


Kard Aladár: Tudatmódosítás mesterfokon


P Á R A T L A N

-szenczi: DOKTOR SENKI

Széky János: IPARKODJ, PARASZT

Beck Tamás: NEM ELEGÁNS

Lázár György: ÁLLAMI TEMETÉS

Avar János: VAN VÁLASZ

-átkai: CSATAZAJ

Huszár Ágnes: LIBERNYÁKOK

BGY: A HETVENKEDŐ KATONA

-ráczkevy-: SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.07.31.


F E U I L L E T O N

Karsai György: Színháztörténet: az európai kezdetek

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Önkritikával az antiszemitizmus ellen
Beszélgetés Paul Chaim Eisenberggel

K R I T I K A

Ruff Borbála: Mederben

(Tóth Krisztina: Fehér farkas. Ónodi Eszter előadásában. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Ezzel együtt nehéz mértékadó véleményt alkotni erről a hangoskönyvről. Sokszor és sokféleképp megírt szituációk (szerető státusz, meleggé vált apa, molesztált gyerek) és sablonos fordulatoktól sem mentes nyelv is jellemzi ezeket a novellákat, így nem egyértelmű, hogy az enyhe unalomért, ami azért csak-csak felüti a fejét, ki a felelős: a szerző, az előadó, vagy legyünk nagyvonalúak – maga a recenzens, aki kissé csalódott a novellák egy részét illetően...

Wagner István: Szürreális páros

(Salvador Dalí und Hans Arp – Die Geburt der Erinnerung, Arp Museum Bahnhof Rolandseck, Remagen. Megtekinthető augusztus 16-ig.)

A Közép-Rajna menti Remagen városában, a Bahnhof Rolandseck klasszicista műemlék vasútállomása jelenleg Hans Arp-múzeumként működik. Itt most először rendeztek nemzetközi kölcsönzésekkel ilyen részletes, párhuzamos tárlatot saját törzsanyaguk, illetve Salvador Dalí műveinek összevetésére. Utóbbi valamivel fiatalabb volt, és 1929-ben találkozott először Párizsban a már befutott költővel, festővel és szobrásszal, amit évtizedes barátság és együttműködés követett, illetve közös szereplés különféle akciókon és kiállításokon...

György Péter: A mennyiség minősége

Gorka eltérő korszakokban teremtette meg a kontinuitás és a megújulás kettősségét, egész pályafutása során sikeres volt, és közben nem vált üressé. S valóban, nagyon itt volt az idő arra, hogy 1994-es kiállítása után a közönség ismét láthassa, miként is keletkezett az tárgykultúra, amelynek mára kevés nyoma maradt. Gorka munkássága a magyar tárgykultúra fontos fejezete, egy olyan korszakban, amelyben már nincs szerepük azoknak a tárgyaknak, amelyeket itt teremtett meg valaki, itt is készülnek el, s itt élő, nem pusztán gazdag emberek használhatják azokat...

Stőhr Lóránt: Elszakadás

(Hajdú Eszter: Barta Tamás – Siess haza, vár a mama)

A dokumentumfilm erős jelenetei és gazdag képi-hangi anyaga ellenére dramaturgiailag egyenetlen alkotás. A jellegzetes magyar sorstörténet és a megrendítő családi dráma nyomai a vásznon nem tesznek ki egy töredékben maradt életet...

Végső Zoltán: A francia hang

(Je
 Rondeau–Thomas Dunford: Barricades; Les Vents Français: Romantique – Warner/Erato, 2020an)

Tegye fel a kezét, akinek a fúvósötös napi betevője! Persze, senki nem így hallgat zenét, de a Francia Fúvósok (Les Vents Français) ebben a gondolati körben mozognak új lemezük fülszövegében, amely arról ír, hogy a fúvószene és azon belül is a kvintett soha nem tartozott a legnépszerűbb műfajok közé...

Herczog Noémi: Kié a színház?

Nem azt állítom, hogy a színháznak okvetlenül tanodává kell válnia. De például a drámainstruktor-képzés rengeteg olyan színházi utat is kínál, amely akár a társadalmi mobilitást is ösztönözheti. Aki közösségi zenén és színházi nevelésen vagy akár csak diákszínjátszón nő fel, az nyitottabb felnőtt lesz, és jobban tud kiállni magáért. De még az is benne van a pakliban, hogy nemcsak fogyasztója lehet a kultúrának, hanem uram bocsá’, netán alkotója is...

Fáy Miklós: Kép alá festeni
(John Williams: Live in Vienna – Deutsche Grammophon, 2020)

Most mindenesetre csak az egyik igazságnál maradva: tényleg azt hittem, hogy az önálló filmzene, úgy értem, az önállóan forgalmazott filmzene műfaja ki fog halni a mozgókép forgalmazhatóságának általánosságával. Hogy a filmzenei lemezek arra valók, hogy fölidézzék magát a filmet, amit eleinte otthon nem lehetett megnézni...

Károlyi Csaba: Szolgálat

(Útszélen. Józsa Márta műsora, Klubrádió, csütörtökön 15.00–16.00)

Alapkérdés, ki hallgat még rádiót. Ezen belül van az az alkérdés, ki volna, aki ezt kora délután teszi. Ilyenkor sokan dolgozunk vagy ügyeket intézünk, este viszont már nemigen keresünk rá online a műsorokra, már csak azért sem, mert azt se tudjuk, mik vannak. A Klubrádióban vadul változtatgatják a rendet ebben a sávban, hogy ha valaki végre megszeretne valamit, akkor ne találja...

Siba Antal: A helyes stratégia

(Egy régi kormányfői elemzés a köztévé-támogatásról)

A magyar média helyzetéről mindent elmond – kommentálja a szerző –, hogy a miniszterelnök személyesen jelenti be az állami intézmények reklámköltési stratégiáját, és nyíltan vállalja a szerkesztőségekre gyakorolt politikai nyomást...

Csuhai István: A kubai viasz

Guillermo Cabrera Infante: Trük­kös tigristrió. Fordította Kutasy Mer­cédesz. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 575 oldal, 4499 Ft

Guillermo Cabrera Infante regényének magyar változata annak köszönheti létét, hogy nagyszerű fordítója, Kutasy Mercédesz előlépett egy merész, a magyar nyelven írt irodalom fenséges megoldásaira, a magyar nyelv humoros vagy ironikus fordulataira, a jellegzetes férfiszleng kiszólásaira és megannyi magyar nyelvi formára egyformán támaszkodó szövegváltozattal, egy olyan átültetéssel, amely nemhogy nem él a „lefordíthatatlan szójáték” fordítói lábjegyzetével, hanem egyetlen fordítói lábjegyzettel sem él: mer bízni abban, hogy az általa megteremtett asszociációs rendszer a szövegen belül végül képes lesz elvinni, a hátán vinni azt a jelentést, ami az eredetiben benne van...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Torma Tamás: Ex libris

Ferkai András: Modern házak és lakóik
Saly Noémi: Micsoda népek...
Dányádi Sára: Belvárosi növényvilág
Rajk László A tér tágassága

Deczki Sarolta: A hiány tapasztalatai

Széplaky Gerda: Sötét és néma. Filozófiai esszék – irodalomról, filmről, képzőművészetről. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 355 oldal, 3990 Ft

Széplaky Gerda kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmművészeti alkotásokat elemez, hiszen a sötét és néma tartomány a személyes tapasztalat szintjén nem diszkurzív, és „ahhoz, hogy filozófiailag kimondható legyen a feketeség, a traumatizáltság, a némaság megannyi jelensége, teoretikus gondolkodóként szükségem van arra a transzgresszióra, amit a poétikus gondolkodásba és kifejezésmódba átlépés jelent” (17.). A kötet esszéiben Berszán Zsolt, Tarr Béla, Kertész Imre, Borbély Szilárd, Nádas Péter, Esterházy Péter, Kornis Mihály, Rakovszky Zsuzsa, Tandori Dezső, Szív Ernő és Szilasi László művei nyújtanak lehetőséget Széplaky Gerdának arra, hogy szóra bírja ezt a sötét és néma tartományt, melyben az olvasó hamarosan magára ismer, pontosabban nemcsak saját magára, hanem a saját korunkra, kultúránkra...

Bartók Imre: „Himnuszok dörömbölnek”

Székely Örs: Ostinato. FISZ-köny­vek, Budapest, 2020, 41 ol­dal, 2000 Ft

Székely Örs egy beszélgetésben úgy fogalmazott: versei készülődések egy azokat összegző vershez. Talán ez is hölderlini hatás: „ami itt vagyunk / amott egy Isten egészítheti ki”. És ez volna a címben jelzett makacs ismétlés (fúga?), kultúrtörténeti repetíció, amelynek minden eleme egyszerre más és azonos. Az Ostinato ismeretelmélet, az érzékek leltára, elmélkedés az operatörténet és a csillagászat összefüggéseiről, továbbá stabil konkrétumokra támaszkodó politikai program (communism for two, 32.)...

Nyilas Atilla: A hindu mitológia hullámverése

Roberto Calasso: Ka. For­dí­tot­ta Lukácsi Margit. Polaris Könyv­kiadó, helymegjelölés nélkül, 2020, 490 oldal, 3950 Ft
A recenzens nem állítja, hogy meg tudja könnyíteni annak a könyvtárosnak a dolgát, akinek e könyv besorolása a feladata. El tudja képzelni a szépirodalmi és a vallástudományi művek között is. Van benne egy adag ismeretterjesztés, történetfoszlányok elevenednek meg a hindu mitológiából, amelyek szétválaszthatatlanul ölelkeznek az értelmező részekkel. E könyvnek, úgy látszik, a hindu mitológia nemcsak a tárgya, hanem a nyelve is; egy-egy szó, egy-egy félmondat vagy mondat erejéig ugyan mintha eltávolodna tőle, kinézne belőle, de csak azért, hogy a tekintet azután visszaforduljon, a gondolatmenet visszatérjen a tárgyalt rítusok rendjébe. Ha élhetek e képpel: tajték a hindu mitológia tengerének felszínén...

Radnóti Sándor: Még mindig ismeretlen

Ketten egy új könyvről – Lengyel András: Ignotus Hugó-tanulmányok. Modernizáció a pallérozódás és a barbarizálódás sodrában. Múlt és Jövő Könyvek, Budapest, 2020, 560 oldal, 4900 Ft

Lengyel András, a méltatlanul keveset hivatkozott kiváló szegedi irodalomtörténész összegyűjtötte Ig­notusszal kapcsolatos tanulmányait, hangsúlyozva, hogy ez a gyűjtemény nem pótolja a monográfiát. Annak előfeltétele egy olyan ismeretanyag, amely az ő rendkívüli filológiai erőfeszítései, mélyfúrásai ellenére még nem áll rendelkezésre, s föltárása talán nem is egy kutató, hanem egy egész kutatócsoport feladata lenne. A Lengyelét megelőző jelentős kísérletnek Ignotus értékelésére, Angyalosi Gergely Ignotus-tanulmányok című 2007-es könyvének nem is voltak feltáró-filológiai ambíciói (tehát az egyelőre ismeretlen és minden bizonnyal hatalmas mennyiségű Ignotus-írás azonosítása), hanem teoretikus jellegű feladatot teljesített: az ismert anyagok alapján, az ismert bírálatokat (Horváth Jánosét, Lukács Györgyét, Babits Mihályét stb.), továbbá külföldi – főleg francia – analógiákat mélyen és alaposan elemezve „közelített” – mint alcíme jelzi – „az »impresszionista« kritika problémájához”...

Takáts József: A mérlegelő modernizátor

Ketten egy új könyvről – Lengyel András: Ignotus Hugó-tanulmányok. Modernizáció a pallérozódás és a barbarizálódás sodrában. Múlt és Jövő Könyvek, Budapest, 2020, 560 oldal, 4900 Ft

Lengyel András azok közé tartozik, akik munkáikban nyilvánvalóvá teszik, miféle normákat kívánnak követni irodalomtörténészként, s miféle az az irodalomtudomány, amelyről nincsenek jó véleménnyel. „A mai magyar irodalomtudomány, amely sokszoros tárgyszűkítés eredményeként alakult ki, nem nagyon tud mit kezdeni az életrajz-írással” – kezdi az egyik tanulmányát. Az ő irodalomtörténet-írása viszont épp a lenézett életrajzi kontextus aprólékos feltárását tekinti feladatának. Nem pusztán adatgyűjtés ez, hanem „a lehetőségek, a kényszerűségek, a vágyak szimbiózisának”, azaz „végső soron az egykor volt történeti realitás”-nak a felmutatása, amely körbe vette a vizsgált szerző tetteit és műveit. Olyan történeti kontextualizmus az övé, amely nem éri be az „éppen »korszerűnek« vélelmezett elmélet értelmezésmeghatározó »szemüvegének«” a használatával. Noha a „tárgyszűkítő” irodalomtudomány inkább csak a XX. százados szakmát jellemezte az elmúlt évtizedekben, a XIX. század vagy a régi irodalom kutatóit nemigen, Lengyel megfogalmazásai világossá teszik, milyen polemikus helyzetben készültek könyvének egyes darabjai.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Mit akar egy író?

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Nádasdy Ádám: A csendes milliomosok

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Benedek Szabolcs: Hazatérés

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Kiss Tibor Noé: Vannak csodák, pedig nincsenek

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Méhes Károly: Volare

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Ferentz Anna-Kata: Körömvágás

Ferentz Anna-Kata: Tojás

Toroczkay András: U

Eszenyi Fanni: Közgazdász Budapesten

Eszenyi Fanni: akkor még nem tudtuk

AZ ÁLHÍREK FELISMERÉSE – MEGOSZTÁS ELŐTT NÉZZ UTÁNA!

PC BLOG
Szerző: POLITICAL CAPITAL
2020.07.31.


Az álhíreknek csak tudatlan, hiszékeny emberek dőlnek be – vélik sokan. Pedig mindannyian ki vagyunk téve az álhírek veszélyeinek. Felszínesen olvasunk híreket, és sajnos gyakrabban dőlünk be a manipulatív tartalmaknak, mint gondolnánk. Ebben nyújt segítséget a Tegyél egy Bátor Dolgot projektünk keretében készült útmutatónk:...

NYOLC EMBERT TARTÓZTATTAK LE A SZEGEDI HITGYÜLEKEZETES ÜGYBEN, DE HOVA LETT A 250 MILLIÓ FORINT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.07.30.



A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványára a nyomozási bíró elrendelte annak a nyolc férfinek, köztük Joób Márton önkormányzati képviselőnek, a Hit Gyülekezete egyik reklámarcának letartóztatását, akik öt éven keresztül, fiktív számlázással közel 250 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A vádhatóság szerint Joób Márton szórólapterjesztéssel foglalkozó cége, amely a nyomozóhatóság szerint a bűnszervezet tetején álló gazdasági társaság volt, 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől.

Mivel ezt bűnszervezetnek nevezik, vélelmezhető, hogy ezeket a cégeket erre a célra hozták létre. Ez azt jelentené, hogy Joób Márton cége nemcsak hamis számlákat vásárolt, hogy csökkentse a bevétel utáni adókötelezettséget, hanem egy áfacsalásra irányuló céghálózatot hoztak létre. A hivatalos tájékoztatás szerint a számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést 4 megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal. Az ebből eredő költségei fedezésére, valamint az áfa adónemben fent álló fizetési kötelezettségeinek csökkentésére 3 különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat.

Ahogy az áfacsalás, a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása is a Hit Gyülekezetéhez tartozó vállalkozók és cégek évtizedek óta jellemző, tipikus magatartása. Bartus László Fesz lesz című könyve beszámolt arról, hogy áfacsalás útján épültek egyes gyülekezeti házak. Németh Sándor vezető lelkész adócsalásról szóló tanításai felszabadították a hívő vállalkozók lelkiismeretét. Emellett olyan anyagi elvárásokat fogalmaztak meg velük szemben, amelyeknek nem lehetett eleget tenni, csak adócsalással.

A bibliai Gedeon példázata alapján azt tanították a Hit Gyülekezetében nekik, hogy az adót eltitkolni, az adót elcsalni helyes dolog. Hasonló ahhoz, ahogy Gedeon elrejtette a gabonát az ellenség elől. Az ellenség az ördög, amelynek egyik eszköze az adóhivatal. Az elmúlt évtizedekben a Hit Gyülekezetéhez tartozó több vállalkozó börtönbe került már áfacsalás miatt. Joób Márton Németh Sándor hamis tanításainak újabb áldozata. A hivatalos tájékoztatás szerint a számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsátására jöttek létre és a láncolat legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg. A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fent maradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez...


MINTHA SEMMI SEM TÖRTÉNT VOLNA… - JÚLIUSI KRÓNIKA

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2020.07.31.


Júliusban mintha kettévált volna a világ. Három kontinens legnagyobb országaiban még le sem csöngött a járvány első hulláma, sőt, egyre rosszabb adatokat publikáltak, miközben más helyeken – Ausztráliától Spanyolországig – már a második hullám elindulásától rettegtek, s nem éppen alaptalanul.

Magyarország mindeközben a biztonság és a nyugalom szigetévé szelídült. A közéleti viták többsége ebben a hónapban zavartalanul simulhatott vissza abba a kerékvágásba, amelynek nyomai eddig is ugyanabba a Nagy Semmibe vezettek tovább. A kínálkozó tucatnyi vitatémából néhány olyan jellemzőt emeltünk ki, amely a maga konkrétságán túl, arra is alkalmat teremthet, hogy a meghatározó szerkezet egésze felől is elmerenghessünk.

1. A hónap legelején a parlament elfogadta azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a Színház- és Filmművészeti Egyetem eddigi önállóságának jelentős megnyirbálását, és sokkal szorosabb állami felügyelet alá helyezését. A közvetlenül érintettek ezt a lépést – előtte is, és utána is – az évek óta erőltetett kultúrharc rájuk való kiterjesztéseként értelmezték. S mi tagadás, a kormányzati álláspontot magukévá tevő megnyilatkozóknak mindezt nem is jutott eszükbe letagadni. A számos tanulság egyikeként ezúttal azt is rögzíthettük, hogy a leginkább érintetteknek mennyire nincs semmi esélyük arra, hogy beleszólhassanak saját intézményük sorsának alakulásába. (A részletek felől lásd ITT)

2. A júliusi hónap leginkább átlátszó, és a hajánál fogva előcibált konfliktusát a Lánchíd felújításának összege és időzítése körüli viták jelentették. Kormányzati oldalról úgy vélekedtek, hogy ez a felújítási káosz lehet a legkiválóbb bizonyítéka az új fővárosi vezetés alkalmatlanságának és szánalmas amatőrizmusának. A fővárosi vezetés és az ellenzék viszont akként vélekedett, hogy a kormány megpróbálná a maga évtizedes mulasztásai miatti felelősségét az új rezsim nyakába varrni. Az ügy fontosságát és a remélt politikai tét nagyságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy mind a két oldalról a hatalmi osztály első vonalbeli politikusai szólaltak meg, érzékeltetve a konfliktusból származó politikai károk és nyereségek valós jelentőségét. (A részletek felől lásd ITT)

3. A hónap legjelentősebb és a legnagyobb tétet érintő vitáját a leendő uniós költségvetés kereteinek elfogadása során tanúsított magyar magatartás kapcsán élhettük meg. Érthető okokból. Az Orbán-kormánynak ugyanis számos oka lehetett arra, hogy az előző években rendre hangoztatott kritikákat ezúttal tömören és milliárdos tétekre menően volt kénytelen meghallgatni és kivédeni. Eme ütközetre külföldön és belföldön egyaránt igyekezett felkészülni. A hazai választói bázis előzetes lojalitását biztosítandóan, keresztül is erőltettek egy olyan parlamenti határozatot, amely eleve arra kötelezte volna a kormányt, amit ilyen alkalmakkor amúgy is állandóan és szünet nélkül hangoztatni szokott. (A parlamenti határozat szövege ITT és ITT olvasható.)

„MÁS EMBERNEK EZ A MÓCSING A TORKÁN AKADNA” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: hang.hu
2020.07.31.


A TARTALOMBÓL:

Más embernek ez a mócsing a torkán akadna – Váncsa István publicistát, gasztroszerzőt kérdezzük Orbán Viktor uborkájáról, hátizsákjáról és az Index-ügyről is. Interjú

Nem fogadom el megosztottságunkat – Hegedűs D. Géza természetről, igazi drámákról és az Eszenyi-ügyről. Interjú

„Ennél gyorsabban egy vírust nem lehet kiismerni” – Kemenesi Gábor virológus a járvány elleni védekezés hármas aranyszabályáról, a levegőben terjedő kórokozóról, a BCG-oltás szerepéről, a nyári melegről, a reménykeltő tévhírekről és arról, hogy mennyire szerencsés pandémia idején külföldre utazni. Interjú

Messze van ide Kolozsvár… – Ahol az M4-esen építkeztek-építkeznek, munkát kapott Szíjj László cége, a Duna Aszfalt

Szeptembertől már mások viszik tovább az Indexet – Mi történt a portál körül?

„A két lábunkat jelentette” – Se térerő, se busz. Akáclevél-szállítás a Nyíregyháza–Vásárosnamény mellékvonalon. Riport

Csak lózung volt a börtönbiznisz felszámolása – Ma is ugyanúgy fordulhatnak bírósághoz fogvatartottak, és az államnak fizetnie kell

A Rogán-minisztérium rendelte a Jókort – Százmilliókba kerül, fideszes politikusok szerkesztik a nyugdíjasoknak szóló lapot

Tó a kerítés mögött – Mogorva biztonsági őr, lezárt strand és kifárasztás a Fertő tónál, ahol betonozni tervez a NER

Atomot temetni veszélyes – Miért egy Mészáros-csoporthoz tartozó cég bővítheti Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját?

Balta – Ismét felizzott az Azerbajdzsán és Örményország között „lefagyottként” számon tartott évszázados konfliktus

Rengeteg konfliktust hozhat még a koronavírus – Tíz ország, ahol a legvalószínűbb, hogy az elkövetkező hónapokban súlyos konfliktusokkal találkozhatunk

Plágiumvád árnyékában az egyszerű ember – Milyen következményei lehetnek a szlovák kormányfő lebukásának?

Boris Johnson és az orosz jelentés – A vizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy Moszkva beavatkozott volna a brexitbe

Kudarcos jóvátétel – Visszakapják-e államosított házaikat, éttermeiket, patikáikat, cukrászdáikat vagyis jogos tulajdonukat azok, akiket a diktatúra károsított meg, merült fel a kérdés harminc éve

Skalpok és fejlécek – Sajtóviszonyok a médiaháborúk árnyékában. A félmúlt homálya

Társadalmasítás – A könnyűzene „társadalmasítása” immár stratégiaként is megjelent, ám a folyamat alulról szerveződve már évtizedek óta tart. Például a Gitármánia Táborban, amelyet idén 27. alkalommal rendeztek meg.

Nem migránsinvázió volt a hükszosz hatalomátvétel Egyiptomban – Lassan pont kerül egy majd 2,5 ezer éves vita végére

Hollywood aranykorának utolsó tanúja – A múlt héten elhunyt Olivia de Havilland az elsők között volt, akik az amerikai álomgyár megreformálását követelték

Telt ház és sör is lehet az új idényben – Augusztus 15-én rajtol közönség előtt a magyar labdarúgó-bajnokság, és 
Gulyás Gergely szavai ellenére az alkoholt sem tiltják ki a stadionokból

Publicisztika:
Puzsér Róbert: Ügynök kerestetik
Szerető Szabolcs: Hirtelen halál
Torkos Matild: Mint ördög a tömjénfüsttől
Gulyás Balázs: Jaj, a lista! – Maga itt a kultúrhörcsög?
Juhász László Görbülő: Gondol, gondol, gondol
Pápay György: Színét vesztett zöldpolitika – Több a zászló
Szathmáry István Pál: Mediátor, tudós, mesélő?
Szabó Zoltán Attila: A maszk a kultúra része
Híd Jenő rajzol: Nincs itt semmi látnivaló
Pethő Tibor: Tébolygás – Ószleng
Gazda Albert: Voltaire uborkája
Szerető Szabolcs: Szerva a Fidesznél – Szotyola
Dévényi István: Tura ura
Marabu: Hurrá, nyaralunk!

Tárca:

Benedek Szabolcs: Bejelölt ismerősnek
Vass Norbert: Sportnap – Gabbagabba

Kritika:

– Konceptuális naiv vagy trash art – Pesti balhé
– A Google majd úgyis kidobja? – Zsilka Tibor: Poétikai kisszótár
– Korkép – Alanna Kalb: Mindent tudó nő
– Ki mentse meg a Földet? – Angus Forbes: Bolygónk globális hatósága
– Velünk élő hullámvölgyeink – Dr. Belső Nóra: Életciklusok és hangulatzavarok

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.07.31.


...Az élet, amely lentről egészen másként néz ki, mint onnan fentről, arról a kisajátított erkélyről, ahol micsoda kilátás(ok) van(nak). A kilátásokról mibenlétéről olyan emberek tudnak igazán hitelesen beszélni – már, ha egyáltalán számít az is, ami lent van – akik minden egyes nap azért dolgoznak, azért próbálnak tenni, hogy azoknak, akik a legmélyebben vannak, egy kicsit jobb és elviselhetőbb legyen a nyomorúságuk. Hogy a melldöngető keresztények is értsék: egy kicsit könnyebb legyen a keresztjük.

Az egyik ilyen ember Iványi Gábor, aki a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) alapító lelkésze. Németh Sándor bizniszegyházával ellentétben a MET helyzetét, szerepét és társadalmi szerepvállalását nem garantálja semjénül szólva emberöltőkre, méltányosan, részletekbe menően, jogilag és anyagilag semmilyen kormánnyal kötött szerződés. Pedig ha van a társadalmi szerepvállalásnak elismerésre méltó és követendő példája, akkor a MET feltétlenül az. Iványi Gábor, a NER által boszorkányüldözött, a NER médiája által előszeretettel köpködött Iványi úgy látja, hogy miközben van egy ember, aki a mindennapjait a dőzsölés luxusrezidencia alakú szimbólumában tölti, látható tömegek éheznek úgy, hogy ez az ember egyszerűen nem akar róluk tudomást venni.

"Ez ugyanolyan képmutatás, mint az, hogy kereszténydemokráciának hívja, amiben élünk. (…) Félek attól, hogy elvész Magyarország jövője, mert átalusszuk azt, ami most történik, és képtelenek leszünk felkelni és a saját lábunkra állni. Ezzel a félelemmel és keserűséggel fogom tenni továbbra is a dolgom, amíg élek."

Nem sűrűn ráznak meg szavak, mondatok, gondolatok vagy történések (ezt némiképp cáfolja, hogy pontosan egy hete nagyon is megráztak az Index szerkesztőségében készült fotók), de ez a több mint szemléletes átalvásos kép rendesen vesén rúgott. Mert hát ez történik szó szerint. Egy tömény, folyamatos képmutatásról szóló, minden elemében hazug jelenben él egy ország (amelynek az a része, amelyikre ez nem igaz, ezúttal se vegye magára). Úgy él, hogy alszik. Ez egy ránézésre egészen furcsa jelenség: minél tovább alszik, annál távolabb kerül a felébredéshez. Miközben a kereszténységükkel házaló képmutatóék a saját lábukra álltak, az öröknek tűnő álmát alvó nép nem találja a sajátját, amire ráállhatna. Aki meg nem alszik, hanem ébren közlekedik az alvajárók között, az egyre keserűbben és egyre fáradtabban teszi a dolgát, és szerintem néha már nem is hiszi el, hogy ez valaha is megváltozhat.

Elcseszett egy keresztény ország az, ahol a bibliai parancsolatok csak pont azokra nem vonatkoznak, akik életvitelszerűen, megélhetésileg takaróznak a keresztény gyökereikkel, akik kinevezték magukat a keresztény gyökerek kizárólagos védelmezőinek, és akik politikai termékként árulják azt, ami jóérzésű, valóban keresztény embereknek a legmélyebb magánügye. Akik naphosszat óbégatnak a kereszténység üldözött mivoltáról, akik külön államtitkárságot is gründoltak az üldözött keresztények megsegítésének, de egyrészt tagadják a saját maguk által üldözött keresztények létezését, másrészt most éppen aktuálisan az európai szövetségeseikkel való állandó felmosás közepette a Hagia Sophia Erdogan szultán általi mecsetté alakítását nem találják akkora problémának, hogy bátran kiálljanak és elítéljék...

SZABAD SZEMMEL – LUXEMBURGI KÜLÜGYMINISZTER: KORAI MÉG A MAGYAR ÉS A LENGYEL ÖRÖMUJJONGÁS - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.31.



Frankfurter Rundschau 

„Vajon mit olvashatott Budapest és Varsó, hogy teljesen átértelmezi az európai állam- és kormányfők Brüsszelben hozott határozatát a jogállamisági feltételek bevezetéséről?” Ezen tűnődik a német külügyi államminiszter, aki szerint abból kell kiindulni, hogy az EU mindenekelőtt jog- és értékközösség. A legutóbbi csúcstalálkozón pedig kicsit bonyolult megfogalmazásban ugyan, de kimondták a részvevők, hogy megfelelő keretekre van szükség a demokrácia védelmében, sőt a feltételrendszert létrehozták és végre is fogják hajtani a döntést. 

Michael Roth szerint mindössze az nyitott még, hogy automatikusan hatályba lépnek-e a szankciók, ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely kormány szembement a közös játékszabályokkal, vagy esetleg többségi alapon rá kell bólintani a javaslatra az Európai Tanácsban. Az első esetben egyedül az jelenthet akadályt, ha kétharmad leszavazza a büntető intézkedéseket. A szociáldemokrata politikus úgy véli: óriásit lép az EU előre, ha anyagi következményeket von maga után a jogállamiság megsértése. 

A luxemburgi külügyminiszter korainak tartja a magyar és lengyel örömujjongást a jogállamiság ügyében. Jean Asselborn úgy látja, hogy e pillanatban még nem lehet eldönteni, vajon nem bizonyult-e túl engedékenynek a német és a francia vezetés a közelmúltban tartott brüsszeli csúcson, ám úgy véli, hogy a végén úgyis győz a józan ész. Azaz nem kaphatnak a Nyugattól milliárdokat olyan kormányok, amelyek elutasítják még az EU egyszeregyét is. 

A nagyhercegség diplomáciájának első embere nem ért egyet az úgynevezett takarékos államokkal, mert az képtelenség, hogy a vírus által leginkább sújtott országok csak kölcsönökre támaszkodva meg tudjanak birkózni a súlyos következményekkel. Viszont úgy véli, hogy Európa tovább tud majd lépni az integráció útján, mert Berlin és Párizs vezérletével van egy sor állam, így az ír, a spanyol, a portugál, a belga és a luxemburgi, amely folytatja a közös politikát, bármennyire is árkok szabdalják az uniót. 

Asselborn nagyon is komoly veszélynek tekinti, hogy újabb menekülthullám indul be, ezúttal Líbiából, ha ott még sokáig tart a háború. Szerinte az érkezőket a déli peremállamokban kell megszűrni, de aki jogosult maradni, azt kötelező kvóta alapján szét kell osztani a tagok között. Mint mondta, az nem megy, hogy mindössze 4-6 kormány adjon menedéket ezeknek az embereknek, a többiek viszont a rugalmas szolidaritásra hivatkozva azt csinálják, amihez kedvük szottyan. Azaz pénzzel kivonják magukat a közös feladat alól, mert ennek az lesz a vége, hogy senki sem akarja majd átvenni menekülteket. Ám ő maga sem fűz hozzá sok reményt, hogy sikerül dűlőre jutni ebben a pontban. Bár reméli, hogy a soros német elnökség harcol a kérdésben.

A lap úgy látja, hogy az unió több kulcskérdésben is jobban működik, mint az Egyesült Államok, lásd a ragály elleni küzdelmet vagy a gazdasági ösztönző programot, viszont feladja Brüsszelnek a leckét a tekintélyelvű tagállamokkal vívott küzdelem. Az írás, amelyhez Orbán Viktor képét mellékelték, úgy értékeli, hogy ha valami, akkor a Covid-19 mindennél jobban megerősítette az igencsak autokrata magyar és lengyel kormányt. A többiek inkább a vírussal és a gazdaság megsegítésével törődtek, és nem figyeltek oda, hogy megpróbálják megállítani a demokrácia lerombolását. De emellett, ahogy a lap egyik munkatársa körbeírta: a vezető tagországok készek, hogy némiképp becsukják a szemüket a fejlemények láttán, mert őket jobban érdekli a reálpolitikából származó közvetlen haszon. 

Az újság szerint a magyarázat az, hogy a 2004-es bővítéskor az EU hibát követett el, mivel azt hitte, hogy az új közép- és kelet-európai tagok már nem térhetnek le a jogállam útjáról. Ezért nincs olyan mechanizmus, amely könnyen visszatéríthetni a nyájba az elkóboroló országokat. És a válság idején az unió vezető hatalmai inkább arra voksoltak, hogy el kell kerülni a nagy összecsapást. De az előállt helyzet cseppet sem könnyű, mert ha nyomulhatnak az autoriter rezsimek, az felhozhatja szövetségeseiket másutt is. Viszont a kemény fellépés magában hordozza az unió szétszakadásának lehetőségét. A Washington Post fő diplomáciai tudósítója azon a nézeten van, hogy hosszú távon a jogállami kérdések mindenképpen aláássák az integrációt.

Elképzelhető, hogy Lengyelország búcsút int Európának, mert az ország jövőjét nagyban befolyásolja, keresztül tudja-e vinni az igazságügyi miniszter, hogy Varsó felmondja a családi erőszak megakadályozását előirányzó Isztambuli Egyezményt. Pedig az EU-csúcs után némi jóindulattál már azt lehetett mondani: a Nyugat új pénzzel több jogállamot csikart ki keleten. Bírálók ugyan ezt kétségbe vonták és igazukat támasztotta alá a budapesti és a varsói illiberális, jobboldali-nacionalista kormány győzedelmes elégedettsége. 

Ezzel együtt mégis volt némi remény, hogy Magyarországon, de főleg a lengyeleknél valamelyest mérséklődik a hang. Hiszen Duda győzelmével a PiS további három évre bebiztosította helyzetét. A brüsszeli támogatásokkal pedig növelni tudja a népszerűségét. Akkor meg minek provokálni az uniót? Ám immár látni, hogy alaptalan volt a bizakodás. A keményvonalas Ziobro, a demokrácia leépítésének atyamestere frontális támadást hirdetett meg a szabad világ jog- és értékrendje ellen, méghozzá nemzetközi keretekben. Az Isztambuli Megállapodás kapcsán azzal érvelt a kilépés mellett, hogy az a gender ideológián alapszik és csak árt a lengyel asszonyoknak és családoknak. A döntést a Jog és Igazságosság mondja ki. 

A reakció mindenütt egyértelmű döbbenet. Viszont a miniszter számíthat a lengyel katolikus egyház támogatására, beleértve annak befolyásos sajtóját. Az ultrakonzervatívok igencsak kiveszik részüket az évek óta tomboló kulturkampfból. De ezt most csak tetézi a koalíción belüli hatalmi küzdelem, és ez meghatározza, hogy Lengyelország merre megy tovább. Ziobro nagy valószínűséggel elérkezettnek látja az időt, hogy Kaczynski áldásával átvegye a PiS irányítását. Az pedig az jelentené, hogy a párt elbúcsúzik az európai értékektől és egy illiberális, tekintélyelvű hibridrezsim alakulhat ki. Hogy ez ne így legyen, abban kulcsszerep juthat az államfőnek.

Uniós szankciókat követel Magyarország ellen a Német Újságíró Szövetség, mert az Orbán-kormány az Európától kapott pénzekkel támogatja a hozzá közelálló sajtót. Frank Überall a szervezet nevében kifejtette: a magyar kormányfő úgy jár el ebben a kérdésben, mint egy földesúr, kénye-kedve szerint osztogat. Ráadásul úgy tudni, hogy ez a gyakorlat már 6 éve folyik, méghozzá az Országgyűlés megkerülésével. Már a kettővel ezelőtti bizottsági elnök, a portugál Barroso is szorgalmazta, hogy az EU marasztalja el a magyar vezetést a sajtószabadság elleni támadásokért. Ám a német sajtószakma vezetője szerint Brüsszel a jelek szerint azóta is elfordítja a fejét. 

A cikk a helyzet érzékeltetésére megemlíti az Index sorsát, de arról is beszámol, hogy Orbán az elmúlt években saját ellenőrzése alá vonta a média túlnyomó részét. Vagy „közeli” üzletemberekkel felvásároltatta a szerkesztőségeket, így azok azután ráálltak a hivatalos irányvonalra (Origó), vagy bezáratta azokat (Népszabadság). Majd két éve megalakult a KESMA, amely csaknem 500 orgánumot tömörít és jelentős állami dotációban részesül. Ugyanakkor Magyarország már csupán a 89. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül 180-as sajtószabadság listáján. (Emlékezetes, hogy a közmédia finanszírozása miatt 4 éve a Bizottság előtt van a Jávor Benedek-fémjelezte panasz, de idáig semmi sem történt, Brüsszelben pár napja azt közölték, hogy továbbra is vizsgálják a körülményeket – a szerk. megj.) 

Dull Szabolcs annyiban nem tartja meglepőnek az eltávolítását az Index főszerkesztői székéből, hogy az utóbbi hetekben meglehetősen sokszor összecsapott az Igazgatóság elnökével, mivel nyilvánosan kiállt a szerkesztőség függetlensége mellett. Ugyanakkor váratlanul érte, de meg is hatotta, hogy a munkatársak szinte kivétel nélkül felálltak, amikor értesültek a sorsáról. Hogy mi lesz a portállal, azt nem tudja megmondani, de az biztos, hogy annak vége, amit ők képviseltek, tehát a közös értékeknek, a függetlenségnek, a szabadságnak. 

Ugyanakkor nevetségesnek és riasztónak tartja az ellene indult sajtókampányt, miközben nem csupán az állását, hanem életének egy jelentős részét is elvesztette. A mulatságos az a szemében, hogy összebeszélt volna baloldali politikusokkal az Index szétverésére. A döbbenetes pedig az, hogy az Origo közzétette telefonjának híváslistáját. Hogy mindezek után létezik-e még médiaszabadság Magyarországon, az a volt főszerkesztő nem tudja megmagyarázni. De a helyzet olyan, fűzte hozzá, mintha egy szobában volnánk, amelynek mozog a teteje. Le és fel, attól függően, hogy éppen milyen állapotban van a sajtó függetlensége. Ha nagyon leereszkedik, akkor nem lehet felegyenesedni. És hát most bizonyosan lejjebb jött a plafon.

Az autóipar olyan teher, amely minden bizonnyal jelentős mértékben akadályozza, hogy Közép-Európa már az idén ki tudjon lábalni a koronaválságból. Az iparágat a térségben nagyobb válság sújtja a járvány miatt, mint más ágazatokat a régióban és ez rossz hír Magyarország, Csehország és Szlovákia számára. A külföldi kézben lévő autógyárak a magyar GDP 4-6 százalékát állítják elő, Szlovákiában pedig 13 százalékát. A Bizottság úgy számol, hogy a magyar bruttó hazai termék ebben az évben 7 százalékkal esik vissza. De például a magyar Suzuki azt jelzi, hogy esetében a termelés az idén nem kevesebb, mint 20 százalékkal csökken.

FAZ 

A közép-európai nemzeti fizetőeszközök jelenleg igen erősek az euróval és a dollárral szemben, ám kérdéses, hogy még meddig, mert elemzők szerint erős kívánnivalót hagy maga után a térség monetáris politikája. A magyarok, a csehek és a lengyelek egyelőre nem kívánnak belépni az euróövezetbe, mert úgy vélik, hogy egyedül is boldogulnak. Ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy függetleníteni tudják magukat attól, mi történik az euróval. Olyannyira, hogy a forint, a korona, a zloty árfolyama az esetek nagy többségében együtt mozog az euróéval az amerikai dollárhoz képest. Sőt, ha felmegy a jegyzés, akkor esetükben még nagyobb az erősödés. De nagyon jól jön nekik a minap jóváhagyott uniós költségvetés, valamint újjáépítési terv is. 

Szakértők szerint ugyanakkor aggályos, hogy a magyar, a lengyel, és több más jegybank is majdnem nullára vitte le az alapkamatot, miközben a részvényvásárlási csomagokkal szélesre tárták a kapukat. A várakozásoktól eltérően azonban mégsem lódult meg az infláció. Csakhogy közép távon ily módon mégiscsak nyomás nehezedik ezekre a valutákra. És kérdés, hogy ez esetben a központi bankok hajlandók lesznek-e a kamatemelésre. Sőt, inkább arra kell felkészülni, hogy a gazdaságot igyekeznek megtámogatni és még akkor sem lépnek, amikor a az áremelkedések üteme átlép a megcélzott határon. Utána azonban elkerülhetetlen lesz a nemzeti pénz leértékelése. Nagyjából az év vége felé, amibe belejátszik a járvány várható újabb hulláma is. Ám a központi bankoknak immár nincs eszközük, felmásztak a rúd tetejére és onnan nincs tovább.

„Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” címmel az újság arról számol be, hogy hírek szerint egy bosnyák energetikai vállalat, egy orosz milliárdos, valamint egy kínai-amerikai milliárdos mellett Mészáros Lőrinc is bejelentkezett Ausztriában a túlélésért küzdő Mattersburg labdarúgó csapatánál. Az írás, amelyet Orbánnak és Mészárosnak a felcsúti lelátón készült fényképe illusztrál, úgy véli, hogy a klub azért igen vonzó a nemzet gázszerelője számára, mert jól működik az utánpótlás akadémiája. Márpedig ő anyagi kérdésekben egyszerre a miniszterelnök jobb- és balkeze, vagy éppen a zsebe, amelyben a kormányfő tetszése kotorászhat – teszik hozzá. 

Szülőfalujukban áll a túlméretezett stadion, de ott van a Puskás Akadémia is, valamint a kisvasút, és utóbbihoz jól passzolna, hogy az egykori Nagy-Magyarországon hasonló járt Mattersburg és Nagymarton között. A lap szerint a gond csak az, hogy a magyar érdeklődő többségi tulajdont akar a fociiskolában, ám kérdéses, hogy a burgenlandi tartományfőnök belemenne abba, hogy Orbán beleártsa magát a helyi labdarúgásba, az országrész egyetlen első osztályú egyesülete útján. De úgy hírlik, hogy a magyarok két napja már fel is keresték Doskozilt és nagyjából tisztázták vele a dolgokat. A politikus hivatala azonban cáfolja az értesülést, mondván, nem volt ilyen találkozó.

New Yorkban 96 éves korában meghalt Martha Nierenberg, aki a magyar állam fő ellenfele volt a Herzog-hagyaték ügyében folyó perben. Az akkor 20 éves lányt 1944-ben az utolsó pillanatban sikerült leszedni az Auschwitzba induló szerelvényről, majd mivel családja a leggazdagabbak közé tartozott az akkori Magyarországon, elhagyhatta az országot. Igaz, cserében a família kénytelen volt lemondani teljes vagyonáról, beleértve a 2500 darabot számláló műgyűjteményt. 

Az asszony, Herzog Lipót, illetve Weiss Manfréd unokája, New Yorkban, tudományos kutatóként kezdett új életet, majd vállalkozó lett. 30 éven át vívott csatát, hogy több rokonával együtt visszaszerezze a műkincseket, köztük Corot, Velázquez, és Courbet több képét. Az összértéket 100 millió dollárra becsülik. A család azonban folytatni kívánja a jogi küzdelmet, miután az évek során Hillary Clinton és Edward Kennedy is hiába próbált közbenjárni a magyar hatóságoknál. A per elbukott a magyar bíróságok előtt, ezért a leszármazottak, Donald Lauder anyagi támogatásával 10 éve Amerikában nyújtottak be keresetet. A remekművek javarésze a Nemzeti Galériában, illetve a Szépművészeti Múzeumban van. De több száz hollétéről nem tudni semmit.