2020. augusztus 5., szerda

HA ŐK NEM LOPHATNAK BELŐLE, AKKOR MÁR NEM IS KELL

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.05.


A kormány és annak propagandistái borzasztóan büszkék arra, hogy Orbán állítólag 3 milliárd euró extrát alkudott ki Brüsszelben az országnak. Ebből leginkább annyi az igazság, hogy ez a pénz csakis azért jár nekünk, mert szegény ország vagyunk, erről már korábban is volt szó. Igen ám, viszont Orbánnak nem csak pénzt köszönhetünk – mármint azt soha nem neki köszönhetjük –, hanem azt is, hogy 214 millió eurótól esett el az ország és annak civil szervezetei, ugyanis a pökhendi nemzeti oldal akarja megmondani, hogy kik kaphatnak, és kik nem kaphatnak pénzt a Norvég és az EGT Alap támogatásaiból. Ennek eredménye nyilván az lett volna, hogy mondjuk a TASZ vagy a Helsinki Bizottság nem kap egy büdös vasat sem, de a kormány összes álcivil pénzmosdája viszont igen. Ez is csak arra kellett volna nekik, hogy mégjobban megszedjék magukat, hiszen szinte minden támogatásnak ez az eredménye idehaza.

Uniós pénzeket lopnak el (törvényesen) milliárdos nagyságrendben, és mint látszik a két alapból is szerettek volna maguknak egy keveset. Erre viszont ezen alapok tagországai azt mondták, hogy ha kell a pénzünk, mi döntünk arról, hogy ezeknek az összegeknek egy részét ki kapja meg. A kormány viszont úgy döntött, hogy ha erről nem kizárólag ők dönthetnek, akkor nem kérik a pénzt. A probléma az, hogy az emberek megkérdezése nélkül ismét saját hatáskörben hoztak döntést, miközben a legtöbb civil szervezet a kormány folyamatos vegzálásának eredményeként a csőd szélén van. Nyilván pont ez volt Orbán célja, de a legdurvább mégis az, hogy a felcsúti focistát egyszerűen nem lehet megkerülni, mindenről rajta keresztül történik, ami végső soron azt jelenti, hogy királyként képes döntéseket hozni. Az emberek többségének érdekeire fittyet hányva inkább azt mondja, hogy ha nem lophatunk belőle a saját megítélésünk szerint, akkor nem is kérjük...


„MINDENKI SZERETNE ÉLETJELET ADNI MAGÁRÓL” – MEGTARTJÁK AZ ÜNNEPI KÖNYVHETET

HVG / KULT
Szerző: CSATLÓS HANNA
2020.08.05.


kiadók szomjaznak arra, hogy végre találkozzanak az olvasótáborukkal, így idén az egyetlen nem online megrendezett nagy könyves esemény lesz szeptemberben a 91. Ünnepi Könyvhét, ha a vírushelyzet addig nem rosszabbodik. A vásár díszvendégét azonban – bármennyire is szeretnék – nem tudják Magyarországra hozni.

Mivel nem 500 fő feletti zenés-táncos rendezvény, így a koncertekre vagy a fesztiválokra érvényes korlátozások az Ünnepi Könyvhétre nem vonatkoznak. „Egy szabadtéri, részben vásárjellegű eseményről van szó, amely inkább olyan, mint egy piac, és mivel például a WAMP dizájnvásár, vagy a képregényesek is megtartották a maguk hasonló kaliberű rendezvényét, ezért mi is úgy tervezünk, hogy nem kell elmaradnia az Ünnepi Könyvhétnek” – nyilatkozta lapunknak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, de hozzátette, hogy ha a járványveszély szeptember közepéig fokozódna, akkor természetesen, felül fogják bírálni a döntésüket.

A könyves eseményt, amelyet Karácsony Gergely fog megnyitni a Vörösmarty téren, a koronavírus-helyzet miatt nyár elejéről kellett átcsúsztatni idén őszre: szeptember 17 és 20. között fogják a tervek szerint megrendezni. Gál Katalin elmondta, hogy lesz valamennyi változás az előzetes elképzelésekhez képest; például bármennyire is szeretnék, nem tudják meghívni a díszvendéget, Szvetlana Alekszijevicset (Elhordott múltjaink, Csernobili ima), mivel a Nobel-díjas író Minszkben él, Fehéroroszország pedig a koronavírus-járvány súlyossága szempontjából a legrosszabb, piros besorolást kapta. A belarusz irodalmi nagyágyúnak számító Alekszijevics viszont akkora név, hogy nem mondanak le róla a szervezők, és jövőre újra meghívják...

KARÁCSONY KIAKADT: TÉNYLEG CSAK MÉSZÁROS LŐRINC ÚJÍTHATJA FEL A LÁNCHIDAT?

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.08.05.



Karácsony Gergely szerint, a közbeszerzési hatóság döntésének eleget tett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és változtatott a Lánchíd-felújításra kiírt közbeszerzésen. Vagyis a főpolgármester tudomásul vette, hogy a hatóság, amelynek a verseny élénkítése a feladata, kényszerűen szűkíti a versenyt. Vagyis nem tíz, hanem csupán nyolc éves építési referencia elegendő a Lánchíd felújításához. Ez azt jelenti, hogy kevesebb vállalkozás vehet majd részt a közbeszerzési versenyben. A politikus ma úgy látja, hogy az állam olyan helyzetet teremt, hogy mindössze Mészáros Lőrinc néhány cége pályázhat eséllyel. Közben Fürjes Balázs mutyizással vádolta meg a főpolgármestert.

A közbeszerzési hatóság tartalmi hibák miatt, visszadobta a BKK a Lánchíd felújítására szóló közbeszerzési felhívását. A városvezetés szerint, a hatóság sokallta a kért tíz éves referencia időszakot, ezért azt nyolcra csökkentette. Karácsony Gergely főpolgármester azt közölte, hogy miután az idő sürget, a hatóság kérését elfogadják, de jelezte, hogy az elmúlt nyolc évben egyetlen hidat sem újítottak fel Budapesten, ezért várhatóan szűkül majd a vállalkozók közötti verseny.

A főpolgármester szerint, a kiírás módosítása csak néhány nap csúszást jelent, de miután kötelező a hatóság kérést végrehajtani, ezért sietve módosították a kiírást...


„DESTRUKTÍV SZEKTÁBÓL” BEVETT EGYHÁZ

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.08.05.



Finanszírozási megállapodást kötött a Hit Gyülekezete a kormánnyal nemrég. Ma már baráti a viszony a jobboldallal, pedig évtizedeken át úgy látszott, kibékíthetetlenek az ellentétek.

– A Hit Gyülekezete a hetvenes évek végén született karizmatikus csoport, amely 1989-es elismertetése óta a leggyorsabban növekvő felekezet Magyarországon. Jellemző társadalmi bázisuk a tizenévesektől a harmincas éveikben járó korosztályig terjed, közöttük felülreprezentáltak a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanulók, és a fiatal értelmiségiek. A férfiak aránya jóval magasabb, mint más felekezetekben. Tanításaikban elegyednek a konzervatív keresztény értékek a liberális világiakkal – így mutatta be a Hit Gyülekezetét a halála után, 1995-ben megjelent tanulmányában Horváth Zsuzsa vallásszociológus. 

Miközben a kívülállók nagy része minimum gyanakvással figyelte, a jobboldal pedig egyenesen „destruktív szektaként” kezelte a Hit Gyülekezetét, Horváth Zsuzsa tudományos tárgyilagossággal vizsgálta a közösséget. Felidézte, hogy törvényes elismerésükig a gyülekezeti tagok gyakori zaklatásnak voltak kitéve. Az Állami Egyházügyi Hivatal sorra elutasította legalizálási kérelmeiket. A sajtóban róluk megjelenő cikkek azt a vádat igyekeztek alátámasztani, hogy tevékenységükkel a közerkölcsöt sértik. 

Kutatások szerint azonban az üldöztetés bizonyos formái – paradox módon – kedvezően hatnak a vallási mozgalmak növekedésére és dinamikájára. Ha ugyanis van bizonyos kockázata a részvételnek, az erősíti a tagok elkötelezettségét. A társadalmi elítélésből adódó hátrányokat, részben legalábbis, a közösség képes ellensúlyozni. 

A maroknyi imacsoportként induló Hit Gyülekezete a nyolcvanas évek közepén már több száz tagot számlált. A rendszerváltáshoz közeledve a létszám elérte az ezres nagyságrendet, 1992-re pedig a 15-20 ezer főt. A gyülekezet adatai szerint az istentiszteleteket rendszeresen látogatók száma ma meghaladja a 70 ezret. 

A tagokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre vállalkozásokat, és ezáltal teremtsenek egymás számára is munkalehetőségeket – hívta fel a figyelmet Horváth Zsuzsa arra, hogy a Hit Gyülekezete milyen újszerű formákkal próbálta biztosítani a megfelelő anyagi feltételeket. 

A vallásszociológus a gyülekezetre jellemző sajátosságként említette az aktív politizálást is. A Hit Gyülekezetének az állampárt idején szintén üldöztetésnek kitett demokratikus ellenzékkel, majd az abból kinövő liberális Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ) volt meghatározó kapcsolata. 1990-ben, az első szabadon választott parlamentbe két gyülekezeti tag – Hack Péter és Mészáros István – került be az SZDSZ színeiben. 

Az, hogy a kapcsolat mennyire szoros volt a gyülekezet és az SZDSZ között, a közvélemény számára csak jóval később derült ki. „Az SZDSZ alakuló gyűlésén mintegy nyolcszázan vettek részt, közülük legalább 450-en a gyülekezetünkhöz tartoztak. A jelenlévőknek több mint a fele” – nyilatkozta Németh Sándor vezető lelkész 1997-ben a Népszabadságnak. Annak idején heves vita folyt arról, hogy a Szabad Kezdeményezések Hálózata párttá alakuljon-e. A vita kimenetelét – állapította meg a vezető lelkész – a gyülekezeti tagok döntően befolyásolták, valamennyien a pártalapításra voksoltak. Németh Sándor az interjúban hozzátette, hogy a „Szabad Demokraták Szövetségének még az elnevezése is tőlünk származik”. 

Bár a kilencvenes évek elején az SZDSZ – az akkori legnagyobb ellenzéki párt – védernyőt nyújtott a kormányon lévő jobboldal felől is gerjesztett „szektaellenes kampányokkal” szemben, a Hit Gyülekezete nem érezhette biztonságban magát. Más körülmények között, de az állampárt bukása után is ellenséges környezetben kellett léteznie. 

A Hit Gyülekezete azzal a gondolattal is eljátszott, hogy saját pártot alapít. 1994-ben végül – az SZDSZ mellett – több kisebb pártban indultak hites jelöltek. Németh Sándor felsorolásából tudjuk, melyek voltak ezek a pártok: Agrárszövetség, Kiegyezés Független Kisgazdapárt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Vállalkozók Pártja. A gyülekezet azonban túlbecsülte az erejét, egyikük sem szerzett mandátumot. Az SZDSZ viszont – koalícióban az MSZP-vel – kormányra került. A Hit Gyülekezete szempontjából nyugodtabb évek következtek. A kedélyeket főként a Horn Gyula miniszterelnök által favorizált vatikáni megállapodás borzolta: az SZDSZ-szel karöltve a gyülekezet sikertelenül próbálta megakadályozni a szerződés megkötését.

1998 fontos év a gyülekezet életében, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A Hit Gyülekezete – amely addig bérleményekben, a Vasas Folyondár utcai csarnokában vagy éppen a Budapest Sportcsarnokban rendezte összejöveteleit – saját otthonba költözhetett: ekkor adták át a Gyömrői úton létesített Hit Parkot. Ugyanakkor sokan fellázadtak Németh Sándor „korlátlan hatalma” ellen, elhagyták a szervezetet, autonóm gyülekezeteket alapítottak. 

A Fidesz vezette jobboldal kormányra kerülésével ismét hangulatkeltés kezdődött a Hit Gyülekezete ellen. Orbán Viktor kormányfő a parlamentben az SZDSZ-es Kuncze Gábornak címezve közölte: „Nem gyűjtheti mindenki a barátait és szobatársait az MSZMP Központi Bizottságából és a Hit Gyülekezetéből”. A köztévében bejátszottak egy felvételt, amelyen Hack Péter „vallási révületben vonaglott”. Hack – hangsúlyozva, hogy a vallásgyakorlást a magánélet részének tekinti – így magyarázta a látottakat: „A karizmatikus jellegű istentiszteletek egyik sajátossága, hogy a résztvevők nyitottak a természetfeletti megtapasztalásokra. Ez a külső szemlélőnek szokatlan, furcsa lehet.” 

Rontott a felekezet amúgy sem túl jó megítélésén a Fesz van című botránykönyv, amit egy „kiugrott” gyülekezeti tag, Bartus László újságíró írt. Közben a Hit Gyülekezete és az SZDSZ viszonya is vészesen megromlott. A soron következő választáson – ahogyan arról egy Magyar Narancsban megjelent 2002-es Németh Sándor-interjú tanúskodik – a gyülekezet már a baloldalt, az MSZP-t részesítette előnyben...

ÖT ÉV ALATT TÖBB MINT HATMILLIÁRD FORINTBA KERÜLTEK AZ EMBERTELENSÉGÜK MIATT FELSZÁMOLT TRANZITZÓNÁK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RUTAI LILI
2020.08.03.


Megkérdeztük az érintett szerveket, hogy mennyibe került a Magyarország határán kialakított tranzitzónák felépítése, illetve fenntartása az elmúlt öt évben. A válaszokból kiderült, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az Országos Rendőr-főkapitányság több mint hatmilliárd forintot költött a tranzitzónák felépítésére és fenntartására.

Idén májusban az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette Magyarországon a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezését. A luxemburgi székhelyű bíróság döntését követően a kormány bezárta a konténerekből álló, kerítéssel körbevett intézményeket Röszkén és Tompán. 280 menedékkérőt, köztük több, mint száz gyereket nyitott, vagy félig nyitott táborokba szállítottak.

Megkérdeztük az érintett szerveket, hogy mennyibe került a tranzitzónák felépítése illetve fenntartása az utóbbi 5 évben.

Több, mint hatmilliárd forint

A tranzitzónák kiépítését a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága végezte. A hozzájuk intézett adatigénylésből megtudtuk, hogy

a tranzitzónák kialakítása önmagában bruttó 4.586.056.236 forintba került.

2015-ben bruttó 260 millió forintba került a kétszer ötvenegy konténer megvásárlása, 741 millió forintba a Röszke és Tompa, Letenye, Beremend tranzitzónákban a földmunka elvégzése, közművek telepítése. 2017-ben két ütemben is zajlottak munkálatok. Az első ütemben 32 konténer áttelepítése bruttó 15 millió forintba került, a földmunkák 623 millió forintba. A második ütemben háromszor 161 konténert szereztek be, bruttó egy milliárd forint értékben, és 1,7 milliárd forint értékben végeztek földmunkát is.

Ebben az évben, 2017-ben lépett életbe a szigorított jogi határzár, ami szerint a menedékkérelmet kizárólag a tranzitzónákban lehet benyújtani, és a kérelmezőknek ott is kell várakozni egészen az elbírálás végéig. Szintén ekkor bővítették 50-ről 250 fősre mindkét tranzitzónát...

BŐVÍTIK A BÉRLAKÁSÁLLOMÁNYT FERENCVÁROSBAN - BARANYI KRISZTINA FACEBOOK BEJEGYZÉSE ÉS VIDEÓJA


FACEBOOK
Szerző: BARANYI KRISZTINA
2020.08.05.


Választási ígéretemnek megfelelően elkezdtük a lakásaink komfortosítását, ezzel bővítjük is a hasznos bérlakásállományunkat. 

Üres - állapotuk miatt - lakhatatlan lakásokat újítunk fel teljeskörűen, a korábbi gyakorlathoz képest fillérekért.

Fidesz 2019: 1 ház (25 lakás) teljes felújítása 1 milliárd 100 millió forint

Most akár 35-40 lakás felújítása - 100 millió forint

Részletek a videóban


ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ


MAGYARORSZÁG IS BESZÁLLT A KORONAVÍRUS ELLENI OLTÁSÉRT FOLYÓ ŐRÜLT VERSENYFUTÁSBA

HVG ONLINE
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.08.05.


Százmilliós tételekben foglalják le különböző országok az egyelőre kísérleti fázisban lévő koronavírus elleni vakcinákat. A hvg.hu megtudta, a magyar kormány is elkezdett tárgyalni erről. Több cég kísérletezik, kérdés, ki tesz jó lóra látatlanban.

Hiába nem látszik még, mikor készülhet el az első, koronavírus ellen hatásos vakcina, több kormány máris százmilliószámra adja le a rendelést. A 66 milliós Egyesült Királyság például összesen 190 millió vakcinát foglalt be. Az adatokból könnyű rájönni arra, hogy a hazaiban bíznak a leginkább: az Oxfordi Egyetemen fejlesztett oltásból kötöttek le 100 milliót, míg a BioNtech/Pfizer német–amerikai konzorciumtól 30, a francia Valnevától pedig 60 millió darabot. Nem véletlen ez a túlbiztosítás: egyelőre nem tudni, hogy mely gyártó készítménye lesz a befutó – feltéve, ha ezen három bármelyike egyáltalán köztük lesz.

De folytassuk a sort: a 125 milliós Japán kormánya sem aprózta el, 120 millió vakcinára szerződött le a BioNtech/Pfizernél, míg az Egyesült Államok 100 milliót rendelt be a Sanofi/GSK-tól.

Az egyik legsúlyosabb helyzetben lévő Brazília épp a hétvégén jelentette be, hogy 100 millió adag oltóanyag leszállításáról állapodott meg a brit AstraZeneca gyógyszergyártóval (ők az Oxfordi Egyetem kutatói által fejlesztett védőoltást adják majd el). Ugyanezzel a céggel kötött megállapodást még júniusban Németország, Olaszország, Franciaország és Hollandia is összesen 400 millió dózis – lehetőség szerint év végén kezdődő – leszállításáról. Nem tudni, hogy az országok pontosan milyen szerződést kötöttek, vagyis elállhatnak-e a fizetéstől akkor, ha idővel kiderül, az oltóanyag nem elég hatékony vagy sem...

ORBÁN VIKTOR TOVÁBBRA IS BIZTOSÍTJA A NER OLIGARCHÁI SZÁMÁRA A BOMBA ÜZLETEKET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.08.05.


Ismét bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor és köre óriási üzleti lehetőséget lát Magyarországban. A politikai hatalom képviselői és a gazdasági térnyerésben jeleskedő oligarchák kéz a kézben építik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely lassan olyan éhes szörnnyé változik, amelyik mindent elnyel, ami az útjába kerül. Most épp azon mesterkedik a kormány, hogy az ellenzéki vezetésű Budapesten is a NER oligarchái kapják a legzsírosabb megbízásokat, így bizonyítva be azt, hogy a választói akarat sem állhat a megtollasodásuk útjába.

A Lánchíd kezd olyan szimbólummá válni, amely az egyre cinikusabbá váló hatalom és a neki ellenállni kívánó ellenzéki városvezetés küzdelmét példázza. Előbb a felújításra szánt állami támogatás megkurtításával csicskáztatta Karácsony Gergely főpolgármestert Orbán Viktor, aztán olyan pályáztatási feltételeket kényszerített ki, melyek kedveznek a NER oligarcháinak, különösen Mészáros Lőrincnek és körének. A Fővárosi Önkormányzat szerint ugyanis a Közbeszerzési Hatóság a referenciaidőszak rövidítésével „versenykorlátozó döntést hozott, amely alkalmas lehet arra, hogy szűkítse a közbeszerzésen indulók körét, ezzel akár veszélybe sodorhatja a verseny tisztaságát”.

A szabálymódosítás hátterében az áll, hogy olyan fricskát akar adni politikai ellenfeleinek Orbán, amit nem felejtenek el egy darabig. Ha ugyanis rákényszerítik a fővárost arra, hogy a Lánchíd felújítására szánt pénzből Orbán legfőbb oligarchájának jusson a legtöbb, akkor kiüresítik a helyhatóság függetlenségét, ráadásul a választóik előtt kell majd magyarázkodniuk azoknak a politikusoknak, akik tavaly azzal kampányoltak az önkormányzati választások előtt, hogy megállítják a NER lovagjainak nyomulását...

"EZER KILOMÉTERES FALAT KELL ÁTUGRANUNK AHHOZ, HOGY ELÉRJÜK, VISSZALÉPJEN ETTŐL A KORMÁNY"

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.08.05.


Nem szűkíteni, hanem szélesíteni kellene a felsőoktatás kapuit, aztán majd az egyetemen eldől, ki állja meg a helyét – mondja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Murai László.

Rekord kevesen jelentkeztek idén egyetemre, a felvettek száma is alacsony. Van ok aggodalomra? 

Szerintem van. Az, hogy a magyar fiatalok jelentős része egyik évről a másikra úgy érezte, nem éri meg a magyar felsőoktatásba jelentkezni, a HÖOK szempontjából és nemzetstratégiai szempontból is aggasztónak mondható. Mert az, hogy minél több jól képzett, a saját szakterületén kiváló diplomás legyen Magyarországon, nemzeti érdek. Ha a számuk továbbra is csökkenni fog, muszáj lesz felülvizsgálni a jelenlegi felsőoktatási struktúrát, s ennek alapján meghozni azokat a döntéseket, amelyekkel visszafordítható a romló tendencia. 

Tehát azért jelentkeznek most 20 ezerrel kevesebben, mert sokaknak elment a kedve az egyetemi továbbtanulástól? 

Nem feltétlenül, én inkább úgy fogalmaznék, sokan nem láttak perspektívát az egyetemi képzésekben, vagy úgy érezték, nem fogják megugrani azt a küszöböt, ami a bekerüléshez kell. Egy 2014-es kormányrendelet megemelte a bemeneti követelményeket: 2019 végéig még úgy tűnt, akinek nincs legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségije és egy középszintű, B2-es nyelvvizsgája, az idén nem mehet egyetemre. Tavaly ősszel a HÖOK-kal elkezdtük igen erősen megkérdőjelezni a kötelező nyelvvizsga szükségességét, mert azt láttuk, ha ez a feltétel megmarad, akár 20-30 ezerrel is csökkenhet az egyetemekre bekerülő fiatalok száma, ami katasztrófa lett volna. Szerencsére sikerült egyezségre jutni a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a nyelvvizsga-követelményt végül törölték. Ám a döntés – a jelek szerint – sajnos túl későn született meg. Igaz, nem 20-30 ezerrel, hanem 10 ezerrel kevesebben nyertek felvételt, de még ez a szám is aggasztó...

GONDOSKODIK RÓLUNK, GONDOLKODIK HELYETTÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.08.05.


...Nem kívánnánk csökkenteni Orbán „érdemeit”, vagyis a felelősségét, de az az igazság, hogy nem Orbán alakította ilyenné Magyarországot, hanem ő érezte meg, hogy az országlakók többségének mire van szüksége. Az ország lakosainak többsége egy nagy, gondoskodó államot szeretne, élén egy igazságos vezérrel. Olyannal, aki megvédi az ország polgárait a vélt, vagy valós veszedelmekkel szemben. Aki igazságot oszt, megjutalmazza azt, aki jó, és bünteti azt, aki rossz. A bölcs és igazságos vezér megmondja mindenkiről, hogy mikor jó hazafi az illető, rendes polgár, családapa, jó gyerek, szülő. Legújabban már azt is ő dönti el, hogy ki a jó író, táncos, popzenész, vagy, teszem azt, színész és rendező.

Orbán zseniálisan ismerte fel, hogy a magyarok többsége nem a szabadságot szereti, hanem a szabadságharcot. Rájött arra, hogy a szabadság a többség számára nem érték. Miért is lenne az, amikor nem kellett harcolni érte. Sokan vágytak rá, mert azt hitték, hogy a jólét is eljön vele. De nem jött el – főleg nem automatikusan és nem mindenkinek. Ezért aztán jónéhányan meg is orroltak a szabadságra, őt okolták azért, hogy nem lett több a pénzük, nagyobb a lakásuk, lóerősebb az autójuk.

Meg kell tanulnunk tányérból enni. Tenyérből már tudunk.

SZÉDÜLETES TEMPÓBAN CSERÉLŐDTEK A SZUPERGAZDAGOK A FÜREDI KIKÖTŐ KÖRÜL, MIKÖZBEN AZ ÖTMILLIÁRD KÖZPÉNZT KAPOTT

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.08.03.


A Szövi néven emlegetett balatonfüredi vitorláskikötő közelmúltja sajátosan szemlélteti a legismertebb politikaközeli vállalkozók változékony erőviszonyait. A kikötő üzemeltetését a hatalma csúcspontján lévő Simicska Lajos szerezte meg, később Nyerges Zsolté lett, majd Mészáros Lőrinc és Tiborcz István portfóliójába került.

Simicska Lajos* 2013-ban milliárdos fejlesztések ígéretével szerezte meg a kikötő üzemeltetését az államtól, a tervezett szálloda- és vitorláscentrumból azonban semmi sem valósult meg. Simicska után a kikötő üzemeltetése hiába ment keresztül jelentős vagyonokat felhalmozó vállalkozók kezén, továbbra sem történt érdemi fejlesztés a területen.

Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt fél év elhozta az áttörést: a kikötőüzemeltető két pályázaton összesen 5,4 milliárd forint állami támogatást kapott a kikötő felújítására és egy prémiumkategóriás szálloda felépítésére.

A kikötő körüli változások ezzel párhuzamosan nehezen követhető tempóba kapcsoltak. Az állami milliárdok villámgyors megpályázása után pár nappal Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a kikötő üzemeltetése, amely pár hónap után újabb milliárdosokhoz vándorolt, de még ekkor sem értek véget a tulajdonoscserék. A visszás állami pályázaton elnyert milliárdok és a céges kavarások számos kérdést felvetnek, de a szereplők többsége nem adott rájuk magyarázatot.

Simicskától a Seychelles-szigetekig

A Balaton északi partjának egyik legfelkapottabb részén fekvő kikötő a 2010-es évek elején állami tulajdonban volt*. Ahogy a Magyar Narancs korábban írta, az akkori – és jelenlegi – fideszes polgármester, Bóka István kezdeményezésére ingyen került Balatonfüred tulajdonába 2012-ben. Pár hónappal később pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, így vált a kikötő üzemeltetőjévé egy frissen alapított cég, a Solum-Invest Kft.

A Solum-Investnek két tulajdonosa volt: a Simicska érdekeltségébe tartozó Közgép, illetve Simicska egyik közeli szövetségese, Fonyó Károly. A 444 akkori cikke szerint a cég határozatlan időre, évi 15 millió forintért kapta meg a húszezer négyzetméteres Balaton-parti terület hasznosítási jogait. Simicskáék egyedüli pályázóként azzal az ígérettel nyerték el az üzemeltetést, hogy 2017 végéig felújítják a kikötőt és új szállodát építenek hárommilliárd forintból...

ÍGY IS TÖRTÉNT

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÁRDI NÁNDOR
2020.08.04.


Ablonczy Balázs, az MTA Trianon100 kutatócsoportjának vezetője legújabb munkájában alulnézeti perspektívából, kategorikus kijelentések és ítéletek nélkül, a kizárólagosság igényétől tartózkodva közelíti meg az ominózus három év eseményeit. Erre a címben („történetei”) és a főszöveg utolsó mondatával („Így is történt.”) is utal.

Ezt a mindennapok felőli nézetet személyes életpályák tömeges felvillantásával és települések, földrajzi pontok helyzetképével hozza: a sorsok, szerkezetek, folyamatok működésének és működtetésének leírása a könyv vezérfonala. Alapvetése, hogy történelmietlen a felelősök keresése – szemben a kormányközeli intézetek és média azon törekvésével, hogy az okokat az igazságtalanságok különböző színvonalú újrafeldolgozásával külső és belső összeesküvésekben találják meg.

A könyv legbátrabb fejezete a szembenézés a „mi lett volna, ha?” kérdéseivel. Ablonczy itt értekezik többek között az 1918 eleji, győztesnek látszó helyzet megfordulásáról, a magyar katonai ellenállás esélyeiről, Károlyi mozgástérhiányáról és az elszigetelődésről, a nemzetközi jelentéktelenségbe süppedésről is, természetesen a kérdések kérdésének („alá kellett-e írni a békeszerződést?”) körüljárásával. Ez a fejezet bevezeti az olvasót a látszólag széttartó folyamatok működésébe, s meg is győzi arról, hogy a mozaikdarabokból összeilleszthető és elbeszélhető a történet. Elfogadjuk a szerző konklúzióját, miszerint: „(h)őseink részben az általuk is vallott nacionalizmus legyűrhetetlen erejével szemben vallottak kudarcot. Sorsuk küzdelem volt a nagyhatalmú végzettel – ekként is érdemes szemlélni őket, és nem érdemes utólagos szemrehányást tenni nekik: az valóban elég történelmietlen lenne.”

A legtöbb újdonságot talán a Szén, spanyol, cipőtalp fejezet hozza, mely az ország demográfiai viszonyait, a női szerepek megváltozását, a gazdaság növekedését taglalja, és annak okait, hogy miért sikerült gyorsan elérni a háború előtti szintet. A szerző a közellátás, s főképp az élelmiszerhez és szénhez jutás problémáját tekinti át a húszas évek eleji konszolidációig – ami egyaránt meghatározta a mindennapokat és a politikai legitimitást is (a Háborúból békébe. A magyar társadalom 1918 után c. tanulmánykötet nyomán, szerk. Bódy Zsombor). Fontos annak a feltárása, hogy a Duna milyen központi szerepet játszott a francia geopolitikai víziókba, s annak a kimondása is, hogy az 1918 őszi paraszt- (és meglátásom szerint: kisvárosi) forradalomnak jóval több áldozata volt, mint a két másik erőszakhullámnak, a vörös- és fehérterrornak. A könyv másik újdonsága az országhatár mellett létrejött egyházigazgatási problémák bemutatása, amelyek összefüggenek a menekültkérdéssel (a szerző a menekültellenességet is részletezi), és azzal, hogy az érkezők többsége a közhiedelemmel ellentétben nem állami alkalmazott volt. (Nagy kár, hogy a területi egyenlőtlenségeknek a fejezetbe iktatott térképét nem sikerült szemléletessé tenni, így célszerűbb, ha az érdeklődő az interneten keres rá a színes változatra.)...


A 168 ÓRA AUGUSZTUS 5-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.08.04.


Kováts Kriszta színész-énekesnő a koronavírus-járvány hazai berobbanásakor egy lemezkészítés kellős közepén tartott, új munkája, az Ó- és Újszövetségből készült Biblia show a májusi online premiert követően júniusban már fizikai hanghordozón is megjelent. A Jászai Mari-díjas művészt a nem vallásosságról, a neveltetésről, a karanténról, a zeneipar átalakulásáról és arról kérdeztük, hogy mit gondol a hazai kultúrpolitika könnyűzenével kapcsolatos terveiről.

Sugalmazott válaszok

Az állami egészségügy további központosításának lehetősége tűnik ki abból a kérdőívből, melyet július második felében küldtek ki több mint 140 ezer egészségügyi dolgozónak.

Újabb szög az egészségügy koporsójába

A módosítás komoly indulatokat váltott ki az utóbbi hónapokban, rengetegen vádolták igazságtalansággal a kormányt. A kormányzati kommunikáció persze – ahogyan ilyenkor lenni szokott – állta a sarat, a fideszes és kereszténydemokrata politikusok egyre csak azt harsogták, hogy senki nem szorul ki az állami egészségügyi ellátásból.

Kizsarolt hála

Jogerősen is két év letöltendő börtönbüntetést kapott az az ortopéd-orvos, aki nem elégedett meg a beteg által adott hálapénzzel és többet követelt.

Kréta és gumibot

Gyülekeznek a frissen kiképzett iskolaőrök. Szeptembertől – ha lesz tanévkezdés – több száz iskolában, tanintézetben gumibottal, spray-vel felszerelt „rendügyi szakemberek” vigyáznak a szervezett működésre.

Berlin elnéző mosolya

„A német elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó.” Így nyilatkozott Angela Merkel kancellár július nyolcadikán. Szűk két hét múlva, az uniós csúcsértekezlet után, a magyar miniszterelnök győzelmet jelentett Brüsszelből, és a környezetéből szárnyra kelt a hír: a német kancellár ígéretet tett neki arra, hogy még az idén lezárhatják a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen. Vajon meddig enged Berlin Orbán Viktornak? S tovább tágítja-e a kereteket, hogy a hírek szerint Magyarország részben német tulajdonú cégtől vásárolhat légvédelmi rakétarendszert? Hegedűs Dánielt, a German Marshall Fund elemzőjét kérdeztük.

Tájkép csata közben

Nem jött fel a talajvíz. Nem is ment el a talajvíz. Pedig a Ligetvédő mozgalom szószólói közül többen vagy az egyik, vagy a másik veszélyre figyelmeztettek a megkezdett múzeum- és mélygarázsépítések okán. A víz tehát a helyén maradt és a zöld is köszöni, jól van.

Kívül tágasabb

Az aktuális statisztika nem vesz tudomást egy fontos társadalmi jelenségről: a fiatalok elvándorlásáról. Ezt persze hivatalosan nem is nagyon mérik, a külföldi egyetemekre jelentkezők nem mutatnak jól az ablakban. Pedig évről évre egyre többen tanulnak tovább a határainkon kívül.

A bandán belül

a bandavezér személyesen működteti a rendszert, és személyesen határoz az egyes pozíciók betöltéséről. Jellemzően még a harmadosztályú futballcsapatok összeállításával is tisztában van.

„Gyarmat óta viszolygok a fegyverektől”

Tíz centire volt a haláltól, és öt percre attól, hogy ölnie kelljen. Czeba József egyike volt annak a tizenkét lövésznek, akiket a Pintye testvérek likvidálására küldött a belügy Balassagyarmatra 1973-ban.

Kaput nyitnak a hongkongiaknak


A Pekingben június végén elfogadott, Hongkongról szóló nemzetbiztonsági törvény újabb lépés az egykori brit gyarmat belső autonómiájának felszámolása felé, és ez ellenlépéseket váltott ki London részéről is.

Lukasenka hatodszor


Augusztus 9-én elnökválasztást tartanak Fehéroroszországban. Aljakszandr Lukasenka, aki 1994 óta áll a kilenc és fél milliós ország élén, hatodszor fut neki az államfői tisztség elnyerésének.

Hősök Liberatorral

Violette Szabo utolsó bevetése.

Szakemberekből sztárok

Popper Péter egyetemi tanár a szakma egyik legnépszerűbb és legkiválóbb művelője volt. Évtizedeken át segített az embereknek rádió- és tévéadásokban a mindennapos lelki gondok megoldásában, különösen a gyermeknevelésben. Talán kevesen emlékeznek rá, hogy 2005-ben – több politikus mellett – megírta Orbán Viktor portréját is, noha sosem találkozott vele.

Kis magyar abszurd


Határokat feszegető negyvenesek

Amikor betelik a pohár

Illés László (1987–) filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Első filmjét, A pincét (The Basement – angol nyelvű független nagyjátékfilm, 2017) hivatalosan tizenhat országban forgalmazták, köztük az Egyesült Államokban. A pásztor (The Shepherd) című drámát, második nagyjátékfilmjét, 2019-ben forgatta a Vas megyei Dozmaton és az Őrségben.

Lezárult egy fejezet

A Győri Balett idei évadzáró társulati ülését öt perc szünet követte, majd rögtön elkezdődött az évadnyitó ülés azzal, hogy az előző vezető átadta az igazgatói iroda kulcsait az utódjának.

Végtelen életünk a tenyerünkben van

A törékeny kerámiák sorsa sokszor a pusztulás. Gorka Géza életművének is jókora szeletét érte utol a végzet, és hogy ma mégis egy, a művészetének teljes ívét láttató hagyatékról beszélhetünk, az annak is köszönhető, hogy ő maga megtörhetetlen volt, kivételes ereje volt a cserepek újraillesztéséhez, mind fizikai, mind átvitt értelemben.

SPORTFÓLIÓ


Fraser: egy zseniális botrányhős
ITT OLVASHATÓ

KORONAVÍRUS: KOMÁROMI SZERINT ÁTLÁTHATATLAN A RENDSZER

KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.08.04.


Egy családi rendezvényen 36-an kapták el a koronavírust, mégis, a hivatalos adatok szerint egy napra se jutott 21-nél több új fertőzött. Erről kérdeztük Komáromi Zoltán háziorvost, aki szerint eléggé átláthatatlan a rendszer, senki sem ellenőrizheti, honnan származnak ezek a számok. Egy kézben, az operatív törzs kezében van az összes adat, és ebből azt hoznak nyilvánosságra, amit jónak látnak...

A HATÁRÁTKELÉS MENTÁLIS KIHÍVÁSAI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.08.05.


„Persze, neked könnyű” – elég sok határátkelő kapta már meg ezt a mondatot, pedig azok, akik nem kerültek még abba a helyzetbe, hogy másik országba költözzenek, nem is nagyon tudják felmérni, milyen sokrétű kihívást és milyen nyomást jelent a döntés.

A nyomás egy része persze anyagi, másrészt viszont mentális, és ugyan talán utóbbiról esik általában kevesebb szó, sokak számára jelent nagy problémát a kezelése.

Olyannyira, hogy például egy tavalyi amerikai felmérés szerint a határátkelők (legyenek gazdasági okokból kivándorlók vagy expatok) mentális egészsége kétszer akkora veszélynek van kitéve, mint azoké, akik a hazájukban maradnak.

Az adatok szerint (és hiába amerikai a felmérés, ez aligha országfüggő) a határátkelőkre elsősorban a szorongás és a depresszió kialakulása jelenti a legnagyobb veszélyt. Amit ráadásul sokszor elfed a „de jó neked, miért panaszkodsz”…

Mert hát a közösségi oldalakon jellemzően a határátkelés pozitív pillanatai jelennek meg, elég ritkán látjuk az árnyoldalakat. Márpedig ezekből is akad bőven, csak hát az ilyesmivel nem dicsekszik az ember.

A kép azonban bonyolultabb annál, mint amilyennek első pillanatban látszik, mert a felmérések szerint nem mindegy, hogy gazdasági okokból, egy reménytelen helyzetből kilábalni igyekvő határátkelőkről, vagy klasszikus expatokról van szó.

Érdekes (de érthető) módon az első csoport sokkal kevésbé szenvedi meg az országváltást, hiszen az ide tartozók legnagyobb élménye az az előrelépés, ami az otthonihoz képest külföldön várja őket...

TUDATMÓDOSÍTÁS MESTERFOKON

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: KARD ALADÁR
2020.07.31.


Az álhírek hatásának tudományos igényű kutatásáról Böcskei Balázs és munkatársainak színvonalas beszámolója jelent meg áprilisi számukban (Böcskei Balázs–Hajdu Nóra–Vasali Zoltán: Az álhírek és kutatásuk iparágáról, ÉS, 2020/15., április 9.). Ehhez fűzött később kiegészítő megjegyzéseket Vicsek Ferenc (Nemzeti agymosoda, ÉS, 2020/26., jún. 26.) Mindkét tanulmány nagy felkészültséggel mutatta be a fenyegető méretűvé duzzadt jelenség veszélyeit és a rendelkezésre álló védekezési lehetőségek korlátait, mégis indokolt hiánypótlásnak tekinthető Böcskei Balázs és Német Szilvi írása (Szigorú apák sikerei a politikában, ÉS, 2020/27., júl. 3.), amiben felhívják a figyelmet arra, hogy a valóságos veszély nem csupán a hírek valóságtartalmában, azok hitelességében rejlik, hanem azok közlési módja, kifejezési formája, az alkalmazott kommunikációs technika is alapvetően befolyásolja a kívánt hatás elérését.

A tájékoztató hírközlés amúgy is – viszonylag rövid idő alatt – alapvető átalakuláson esett át. A politikával kapcsolatba hozható híradások inkább kísérleti próbálkozásoknak tekinthetők, amiket aztán gondos, alapos közvélemény-kutatás alapján addig módosítgatnak, amíg megnyugtató visszajelzéseket tudnak elérni. A mára kialakult kommunikációs gyakorlatból lassanként kikopott a klasszikus értelemben vett ideológia is, a helyét mozgósító erejű jelszavak (hívószavak), tudatmódosításra alkalmas metaforák, szimbólumok vették át. Aprólékos gondossággal olyan sztereotípiákat alakítanak ki, amelyekben az információ a kibocsátó szándékai szerint formált jelentést vesz fel.

A politika innovatívan kialakított és meggyőző hatékonysággal alkalmazott tudatmódosító technológiájának tudományos feldolgozása jelentős késéssel indult meg. A heidelbergi egyetemen filológiai doktorátust szerzett Joseph Goebbels már a harmincas években tökéletes formában alkalmazta a direkt megnevezések helyett a közvélemény agymosásával elfogadtatott metaforákat és az általa kialakított, széleskörűen befogadott metanyelvet. Kiválóan értett a kognitív nyelvészet által jóval később szabályokba foglalt mentális tér kialakításához, amiben elvész a jelentés elsődlegessége, a szavak értelmezése beszéd közben folyamatosan formálódik, és a befogadás attól függ, hogy a létrehozott mentális terek között milyen megfeleléseket sikerül létrehozni...


MIÉRT HÚZZÁK LE DRÁGA ÁRAMMAL A MAGYAR VILLANYAUTÓST? MEGSZÓLAL AZ ÁLLAMI TÖLTŐHÁLÓZAT VEZÉRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2020.08.05


Miért méri a korábban ingyenes töltőáramot az állami töltőhálózat, ha célja a villanyautók elterjedése? Hogy lehet, hogy egy protekcionista kormányzat égisze alatt működő cég pont egy zöld területen nem akar magának versenyelőnyt a piacon? Többek között erről faggattuk Balogh Szabolcsot, az MVM Csoporthoz tartozó NKM Mobilitás Kft. ügyvezető igazgatóját. Az állami töltőhálózat első embere azután kereste meg a Válasz Online-t, hogy a villanyautó-forradalomról írt helyzetjelentésünkben a fenntartásainkat sem rejtettük véka alá. Ellenvetéseinkkel most az interjúban is szembesítettük:...

EZEN MÁR AZ MNB SEM TUDOTT TÖBBET RONTANI - A KAMATOKNAK NINCS HOVA CSÖKKENNIÜK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.05.


Nem rontotta tovább a banki betéti kamatokat az MNB kétszeri alapkamat csökkentése, azok ugyanis már eddig is olyan alacsonyak voltak, hogy nincs már hova mérsékelni. Negatív pedig a törvény szerint nem lehet, legalábbis a magánszemélyek esetében. Továbbra is az állampapír fizeti a legtöbbet a pénzünkre.

A folyószámlán tartott túl magas betét miatt 700 ezer forint negatív kamatot vont le az egyik nagybank a nála folyószámlát vezető cégtől, ahol olvasónk pénzügyi vezető. Olvasónk felháborodása azért is volt nagy, mert a bank menet közben változtatott az összegen, ami felett negatív kamatot számol, erről pedig „elfelejtette” értesíteni ügyfelét.

Szerencsére a magánszemélyekkel ez nem fordulhat elő, de csak azért nem, mert a Polgári törvénykönyv (Ptk.) nem engedi, sőt a kamat nem csökkenhet 0,01 százalék alá. Ezzel el is érkeztünk a már évek óta alkalmazott minimum kamatszinthez, amit a bankok fizetnek a lekötött betétekre. Innen pedig már nincs hova hátrálni, hiába csökkentette a jegybank júniusban és júliusban is 15-15 bázisponttal 0,6 százalékra az alapkamatot...

MÁR AZ ELŐSZŰRŐN KIESETT AZ ISKOLAŐRSÉGRE JELENTKEZŐK TÖBBSÉGE

NÉPSZAVA
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.08.05.


Várható, hogy az egy hónapos, de kifejezetten sűrű gyorstalpalón még többen lemorzsolódnak majd.

Július végéig összesen 1409 fő adta be jelentkezését a rendőrség által meghirdetett iskolaőri pályázatra, az egészségügyi, pszichológiai és erőnléti vizsgálatok után pedig augusztus 3-án 497 fő kezdte meg a képzést – tudta meg a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). 

A pályázók kétharmada tehát már a tanfolyam előtti szűrőn fennakadt és várható, hogy az egy hónapos, de kifejezetten sűrű gyorstalpalón még többen lemorzsolódnak majd. A résztvevőknek 40 órás pedagógiai-pszichológiai, 24 órás bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, 56 órás rendvédelmi és gyakorlati tanfolyamon kell részt venniük. A modulok mindegyike vizsgával zárul. 

Az ORFK válasza szerint a fenti, mintegy ötszázas állományból 422 főt intézményi szolgálatra, 75 személyt pedig helyettesítésre osztanának be. A rendőrség szerint országszerte 478 iskolába kellene őrt küldeni, ezt pedig a képzést megkezdők számadatai alapján nagyon szűkösen tudják majd teljesíteni. Ráadásul egy iskolaőr vélhetően kevés lesz egy több száz tanulót foglalkoztató intézménybe. A Magyar Nemzet információi szerint a programot elindító Emberi Erőforrások Minisztériuma is iskolánként legalább egy-két őrrel számolt.

Ez alapján nem zárható ki, hogy a rendőrség a hivatásos állományból átvezényelt munkatársakkal „töltené fel a lyukakat”. A Népszava információi szerint a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) már több olyan panaszt, aggódó megkeresést kapott, hogy a rendőröket akár paranccsal is átvezényelhetik az iskolákba...


EGY KAPAVÁGÁS NÉLKÜL, AZ ENGEDÉLYEK MEGSZERZÉSÉVEL KERESTEK TIBORCZÉK EGYMILLIÁRDOT A FÉLKÉSZ VISEGRÁDI HOTELEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.08.03.


Egyetlen sor téglát sem kellett leraknia Tiborcz István cégének, mégis milliárdos hasznot hozott számukra egy visegrádi, máig befejezetlen hotel-beruházás két év alatt. Az építési projektet annak idején elkezdő, azóta bedőlt ír cég több milliárd forintos hitelt kapott egy állami tulajdonú banktól: az MKB-tól, ami azóta Mészáros Lőrincé és Szíjj Lászlóé. A bank követelését, és ezzel a félkész szállodát később a miniszterelnök vejének egyik érdekeltsége szerezte meg. A védett erdő közepén található építmény tulajdonosa ma már egy Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap. Drónfelvételen mutatjuk, hogyan terjeszkedik a NER nemcsak a Balaton partján, hanem a Dunánál is...

JÁVOR: AZ UNIÓNAK NINCS BÁTORSÁGA FELVÁLLALNI A KONFLIKTUST A MAGYAR KORMÁNNYAL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.05.


Az Európai Unió gyengeségére utal, hogy a legnagyobb magyar független hírportál, az Index összeomlásakor sem politikai akarata, sem jogi eszköze nincs arra, hogy vigyázzon a sajtószabadságra az uniós tagállamokban – olvasható a Politico legfrissebb, Magyarországról szóló írásában. Jávor Benedek volt EP-képviselő szerint az Unió tisztában van a helyzettel, de nincs elég bátorsága konfliktust felvállalni. A Washington Post elemzésében két egyetemi kutató arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus okozta válság elhúzódása a demokrácia erodálásához vezet világszerte. Nemzetközi lapszemle.

Az Európai Unió gyengeségeire utal, hogy az utolsó, legnagyobb magyar független online sajtótermék, az Index összeomlásakor sem politikai akarata, sem jogi eszköze nincs arra, hogy vigyázzon a sajtószabadságra az uniós tagállamokban – olvasható a Politico legfrissebb, Magyarországról szóló írásában. Holott a cseh Vera Jourová átláthatóságért is felelős biztos előre jelezte a problémát, de ő maga is belátta, eszköztelen az EU ilyen kérdések megoldásában. Felvetette, talán a versenyjogi törvények között lehetne kutakodni, mert akkor a sajtótermékek összeolvadására vonatkozó korlátozásokat tetten érve a demokráciára és a szólásszabadságra is befolyással lehetne a bizottság. A 7-es cikkely alkalmazása egyhangú határozathozatal híján nem vezet eredményre, és egyelőre az is bizonytalan, hogy az Európai Tanács most belebegtetett jogállami mechanizmusról szóló követelése kivitelezhető-e. Ugyanakkor a versenyjogi felelősségre vonás sem működött például a KESMA (Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány) létrehozásakor, mert ugyan valóban nem lehetne 400 kormánypárti médiumnak egybeolvadnia, azonban a kormány lehetőséget sem adott a vizsgálódásra, azonnal jogszabályban rögzítette, hogy nemzetstratégiai jelentőséggel bír a KESMA alapítása. Hiába állapította meg a Média Pluralizmus és a Sajtószabadság Központja értékelésében, hogy példátlan médiakoncentrációt hoztak létre a kormánypárthoz hű oligarchák, a magyar ügyészségnek a szeme sem rebbent. Ráadásul az uniós versenyjogi törvények alkalmazása magas pénzügyi küszöbhöz kötött. A KESMÁ-nál ugyebár ez sem állt fenn, lévén ingyen dobták be az oligarchák a maguk vagyonát a közösbe. Vizsgálat tárgya lehet a hirdetéseken keresztül megjelenő támogatás, amelyről Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemező Központ vezetője jó példával élt a Politicónak nyilatkozva: míg a Schmidt Máriához került Figyelő hirdetési bevételeinek 74 százalékát kapta az államtól, addig a HVG csak 3,5 százalékot 2018-ban. Vagy például a 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányra fordított 10 millió eurónak a 40 százalékát a Mediaworks kapta annak idején. Az EU ezekben a csatákban gyakorlatilag egy helyben toporog 2016 óta, ami igencsak frusztráló érzés. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő szerint az Unió tisztában van a helyzettel, de nincs elég bátorsága konfliktust felvállalni.

A Washington Post elemzésében két egyetemi kutató arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus okozta válság elhúzódása a demokrácia erodálásához vezet világszerte. A gazdagok és szegények közti gyorsan mélyülő szakadékba zuhan majd a demokrácia is. Az első sorokban ott szerepel Magyarország neve azon országok között, amelyekben a demokrácia hanyatlását hozta a vírus miatti válsághelyzet. Így volt ez a szerzők szerint Izrael, India, a Fülöp-szigetek és Brazília esetében is, mert ezen országok vezetői a rendkívüli helyzetet használták fel hatalmuk még nagyobb kiterjesztésére és elmélyítésére. A legnagyobb veszély azonban ezen is túlmutat, amennyiben a járvány okozta válság továbbgyűrűzik, az akár még a demokrácia bukásához is vezethet. Ennek hátterében állnak a drámai bérkülönbségek, a mobilitás megszűnése a szegények körében. Miközben otthonról épp a legszegényebbek nem tudnak dolgozni, mert nem olyan a munkájuk. A jövedelmi különbségek növekedéséről egyebek mellett megjegyezték: amerika milliárdosai eddig is csak a profitjukat gyarapították a pandémia és a Trump-kormányzat őket segítő döntései miatt egyaránt. Írtak azt is, hogy olyan populista politikusok, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrej Duda lengyel elnök már most is átvették és kiválóan alkalmazzák az elitellenes szlogeneket. Nekik a tömegek támogatására van szükségük ahhoz, hogy hatalomban maradjanak, akár bizonyos törvények megváltoztatásával. Ha viszont csökken a demokrácia támogatottsága, a tömegek szívesebben támogatnak autoriter hajlamú politikusokat is.

A román ügyész, Daniel Galbeaza bizonyíték híján ejtette a vádat a tavalyi, úzvölgyi verekedés és temetőfoglalás ügyében – számol be az ügyészi indoklás részleteiről a Balkan Insight illetve a magyar kormány támogatásával megjelenő szekelyhon.ro oldal. Azt, hogy román szélsőségesek azt skandálták: „Magyarok ki az országunkból!”, úgy értékelte, hogy az emberek egy csoportjának és nem nemzetiségi, kisebbségi csoportnak szólt. Az ügyész szerint a magyarok provokálták ki az erőszakot, amire nem is reagáltak a románok. Noha képek bizonyítják, hogy a magyarok a temetőben békésen imádkoztak, amikor sértegetni kezdték őket a románok. Az összetűzés háttere: az első világháborús emlékezés napján 52 ortodox keresztet tettek ki a temetőbe, amit a magyarok szemeteszsákkal letakartak.

„21. SZÁZADI SZÍNVONALÚ PSZICHIÁTRIAI ELLÁTÁSRA, AZ EGYETEMI SZINTŰ KÉPZÉSRE TÖBB SZEMPONTBÓL IS ALKALMATLAN”

RÖNTGEN BLOG / 4!
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.08.05.


Tavasz óta egymást érik a botrányok a Szegedi Tudományegyetem orvostudományi karán. 

Rovó rektor kezdte, amikor tiroli síeléséből hazaérkezve karantén helyett a műtőbe vonult, majd kiderült, hogy mindeközben koronavírus-fertőzött volt. Ennek következtében több munkatársa is kiesett a munkából.

Májusban az orvosi kar szerződést bontott a radiológiai szolgáltatójával, az Affideával, aminek következményeként a betegek a szabad ég alá kipakolt székeken voltak kénytelenek várakozni a kamionokba telepített CT- és MR-szolgáltatásokra. (Erről a HVG mellett az Átlátszó írt néhány cikket.)

Sőt bizonyos szolgáltatások időszakosan elérhetetlenné váltak, mint például az ultrahang vezérelt aspirációs citológa, ami alapvető egyes rákfajták meghatározásához.

Nem kellet sok idő, jött a következő: a rektor letiltotta a diplomaosztó ünnepélyt, miközben az egyetemen éppen feloldották a megszorításokat. Miközben például Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a diplomaosztót egyenesen a curriculum, azaz a képzés részének nevezte.

Most pedig az egyetem pszichiátriáján dolgozó orvosok fordultak az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz, azonnali beavatkozást kérve. 

„Orvosdoktori diplománk megszerzését követően képzőhelyünknek az SzTE ÁOK SzAKK Pszichiátriai Klinikáját választottuk, többszöri egyeztetés és felvételi eljárás során lettünk az egyetemi klinika dolgozói” – írták a szegedi orvosok.

„...elsődleges képzőhelyünket, az SzTE ÁOK SzAKK Pszichiátriai Klinika fekvőbetegosztályait 2020. április elsejével… a Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Makói Tagintézményének telephelyére, Makó Kórház u. 2. szám alá költöztették.”

Az alapképzőhelyet, amely Szegeden, az SZTE épületei között található, Járványügyi Ellátó Központtá alakították át.

Az már önmagában érdekes, hogy miért pont a Pszichiátriai Klinikát, és miért nem mondjuk a SZTE Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikáját – ahol a rektor Rovó László is operált – áldozták be Járványügyi Ellátó Központtá,

hiszen az elektív, azaz előre tervezett, nem sürgős műtétek amúgy is leálltak a veszélyhelyzet elején, és csak a sürgős beavatkozásokat végezhették el, míg a pszichiátriai betegek száma a karantén helyzet alatt csak növekedhetett.

A probléma azonban ott van – és ezért is fordultak a pszichiátriai osztály orvosai az ÁEEK-hoz, illetve a Magyar Pszichiátriai Társaság honlapján keresztül a nyilvánossághoz – hogy a Makói Tagintézmény a „21. századi színvonalú pszichiátriai ellátásra, az egyetemi szintű képzésre több szempontból is alkalmatlan”.

A részben átmenetinek szánt infrastruktúra, valamint a társszakmák elérhetőségének a hiánya miatt a működés rend nem elfogadható, pláne nem úgy, hogy ez az intézmény a dél-alföldi régió hármas progresszivitási szintű ellátását hivatott biztosítani...

ÍGY ÉRHET VÉGET AZ UNIÓ ÖTÉVES HARCA ORBÁNNAL

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.08.05.



Az idén befejeződhet a hetes cikk szerinti eljárás a magyar kormány ellen. De mit jelent ez a gyakorlatban, és lehet-e bármilyen következménye?

A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta többször felvetődött, hogy mit tud kezdeni az Európai Unió azokkal a tagállamokkal, amelyek nem tartják be a blokk szabályait. Ezeket a magyarul csak jogállamisági kérdéseknek nevezik, de valójában az Európai Unió alapértékeinek egy részét értik alattuk. Ezeket az értékeket Nyugat-Európában és a tapasztaltabb demokráciákban nem is feltétlenül érdemes leírni, annyira részei az államszervezetnek. Vannak újságok, és a politikusok tudják, hogy nem szabad őket bántani. Vannak független bíróságok, és a kormány tisztában van vele, hogy nem nyúlhat bele az ítélethozatalba. A kisebbségeket nem politikai fegyverként használják, és tudják, hogy ha lopnak, akkor valószínűleg börtönbe kerülnek majd.

Ugyanakkor az Európai Unió létezésének célját nem érdemes összekeverni az alapvető értékeivel. Az EU sok ok miatt létezik, de a legalapvetőbb kettő ezek közül, hogy a kontinens országai olyan szoros gazdasági kapcsolatban legyenek, ami lehetetlenné teszi a tagállamok közötti háborúkat, és hogy a saját jól felfogott érdekük az, hogy a lehető legnyitottabbak kereskedjenek egymással, mert így élhetnek a legnagyobb jólétben. Az alapvető értékek nem célok, hanem olyan civilizált viselkedés, amelyet a tagországok többségében egyszerűen meg sem kérdőjeleznek.

Persze a fejlett és régi demokráciákban is vannak kiugró esetek és hibák, de nagyon ritka a rendszerszintű visszaélés ezekkel az alapvető értékekkel. Az Európai Unió szempontjából a probléma akkor került szem elé, amikor a 2004-es bővítésnél több olyan keleti tagállam is bekerült a szövetségbe, amelyekkel szemben a régi, stabil demokráciákkal rendelkező tagállamoknak számos kételye volt.

Az már a berlini fal leomlásakor látszott, hogy ezeket az újonnan demokratikussá vált országokat egyszer integrálni kell majd az európai szövetségbe. A régi tagországokban pedig felmerült az igény arra, hogy legyen valamilyen eszköz a kezükben, amivel korlátozni lehet a visszaéléseket. Végül az 1997-ben elfogadott Amszterdami szerződésbe került bele az a kitétel, hogy meg lehet vonni bizonyos jogait azoknak a tagállamoknak, amelyek megsértik az Európai Unió alapszerződésének alapértékekre vonatkozó pontját. Ez lett a sokat emlegetett hetes cikk szerinti eljárás...


KILÓRA MEGVETETHETI VIDNYÁNSZKY A SZÍNIEGYETEMET

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.05.


Hogy stílszerűek legyünk, shakespeare-i dramaturgia szerint filézik ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, kinek kalács, kinek korbács jut. Amint nemrég Horn Gábor is megjegyezte a Hírklikk oldalán, sokkal rémisztőbb események eljövetelét vetíti előre mindez, mint egy szimpla intézményi átalakítás – mostantól csekista nosztalgiával koncolják fel az osztályellenségeket.

Prológus

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói június 21-ére tüntetést szerveztek az intézmény elé az intézményt magánegyetemmé alakító törvénytervezet elfogadása ellen. Legalább 200 neves művész csatlakozott a tiltakozáshoz.

Július 3-ára újabb demonstrációt szerveztek a Kossuth térre. A törvénytervezetet aznap megszavazta az országgyűlés.

Az egyetem hallgatói önkormányzata petícióban jelezte a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy az alapítvány vezetésébe három, általuk jelölt tagot delegáljon Palkovics miniszter.

Pénteken egy sajtóhírből értesült minden érintett, hogy az öttagú alapítvány megalakult, az elnök Vidnyánszky Attila, két tag MOL-érdekeltségű felsővezető, továbbá Rátóti Zoltán ex-színházigazgató-színész, valamint egy Lajos Tamás nevű operatőr, SZFM-jelölt egy sincs. Vasárnapra lemondott oktatói tevékenységéről Gáspár Máté, az Elméleti és Művészetközvetítői Intézet megbízott vezetője, aki egy nyilvános posztban az indokai között említette, hogy „mivel a kinevezett kuratórium az egyes részszempont-rendszereknek sem felel meg, s így összességében hatványozottan alkalmatlannak tűnik az egyetem által előzetesen megfogalmazott és kommunikált elvárásrendszernek, kollektív szerepvállalásuk számomra objektíve elfogadhatatlan. Belátva azonban, hogy a miniszteri döntés megmásítására nincsen ráhatásom, a kuratórium személyi összetétele, az abból kiolvasható hatalmi szándékok, a modellváltás elve és gyakorlati megvalósítása elleni tiltakozásul egyetemi oktatói megbízásomról és egyéb funkcióimról ezennel lemondok.”

Ezzel egy időben bejelentette távozását Zsámbéki Gábor színházi rendező is, aki 41 éve tanított az intézményben. Hasonló lépést fontolgat Gábor György filozófus és a hírek szerint, több oktató is, bár azóta újabb nevek nem bukkantak fel.

Hétfőn Csáki Judit színikritikus, a Kaposvári Egyetem Színházi Tanszékének volt vezetője, aki egy részletes posztban fejtette ki közösségi oldalán, hogy Vidnyánszky Attila miként tette tönkre a kaposvári tanszéket és rúgatta ki több kollégájával együtt – mindezt példaként felhozva arra a forgatókönyvre, ami feltehetően a SZFE sorsa is lesz.

– Ennek a történetnek vége van, a színművészeti kivégeztetett – nyilatkozta tegnap Ascher Tamás, a Katona József Színház rendezője, aki 2006 és ’14 között az intézet rektori tisztét is betöltötte.

Most csend van. Szeptember elsejétől egy teljesen új alapokra helyezett és kidolgozott szervezeti átalakítást követően, már indulnia kellene az új tanévnek...

SZABAD SZEMMEL: AZ EU GYENGESÉGÉRE IS RÁVILÁGÍT A FÜGGETLEN MAGYAR MÉDIA HALÁLA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.05.



A független magyar média halála az EU gyengeségére világít rá, mert az unióban nincs meg a politikai akarat, no meg az eszközök is hiányoznak, hogy hatékonyan fellépjen a tagországokban a sajtó sokszínűségéért. Így nem sok kilátásra van arra, hogy sikerre vezessen az, amit a magyar ellenzék javasol, hogy ti. a versenyjog alapján állítsák helyre az eltorzult viszonyokat a magyar médiapiacon. Ezt Vera Jourová, a Bizottság alelnöke be is vallotta. Arról nem beszélve, hogy Brüsszel nem szívesen üti bele az orrát az ilyen dolgokba. Úgy gondolja, hogy ezeket a kérdéseket át kell engedni a tagállamoknak.

Az összeállítás közbevetőleg megjegyzi, hogy az állam- és kormányfők pár hete Brüsszelben megpróbálták összekötni az uniós szubvenciókat és jogállami feltételeket, de az eredmény politikai zagyvaság lett.

A KESMA persze valóban uralja a magyar sajtót, ám az uniós versenyjogi szabályozás nemigen tud mit tenni akkor, ha politikai megfontolások állnak az orgánumok ilyen fokú összevonása mögött. Egy brüsszeli szóvivő szerint a tagoknak kell érvényt szerezniük a médiapluralizmusnak. Csakhogy Magyarországon éppen az állami hirdetések igen lényegesen befolyásolták az erőviszonyokat.

Az unió már több éve képtelen bármit is mondani a központi szubvenciók miatt benyújtott magyar panaszok ügyében, és ez csak gerjeszti a kormányellenes oldal zavarodottságát. Jávor Benedek, aki az Európai Parlament képviselője volt az előző ciklusban, és aki ott van mindkét beadvány mögött, úgy véli, hogy az EU pont azért nem képes lezárni egyik eljárást sem, mert érzékeli, hogy itt bizony probléma van. Ám ahhoz már nincs mersze, hogy szemtől szembe vállalja a viszályt.

Süddeutsche Zeitung

Nyomás alá helyezi Magyarországot és Lengyelországot, hogy a francia kormány a jogállamisághoz kívánja kötni az uniós alapok kifizetését. Mint emlékezetes, pár napja Clément Beaune, az új francia Európa-miniszter a Financial Times-ban követelt ez ügyben szabályokat, illetve szankciókat. Úgyhogy a vita a nyári szabadságolások alatt is megy keményen tovább, noha az állam- és kormányfők legutóbb eléggé homályos megfogalmazást hagytak jóvá. De hogy végül is milyenek lesznek a jogállami kritériumok, az függ attól, mire jut a Bizottság ősszel az EP-vel folytatandó egyeztetéseken, illetve emellett nyomást kell gyakorolni az olyan, egyre tekintélyelvűbb kormányokra, mint a magyar és a lengyel.

Párizs pontosan ezt csinálja. Az említett új miniszter nem akárki: Emmanuel Macron szoros bizalmasa, aki a legutóbbi csúcsot az elnök tanácsadójaként ülte végig, mielőtt elfoglalta új posztját. A franciák főleg a hollandokat és a skandinávokat tekintik szövetségesnek. Beaune vissza akarja tartani az anyagi támogatásokat, ha valamely ország megszegi a demokratikus normákat. Mert mint mondta, ha kétség merül fel a polgárokban, hogy az EU nem védi meg a saját értékeit, akkor az emberek elveszthetik az unióba vetett hitüket. Az illetékes német külügyi államminiszter szintén a jogállamiság védelmét tartja a soros német elnökség egyik legfőbb céljának.

Hogy következményei vannak a határon túl is, ha egy kormány aláássa a demokratikus játékszabályokat, az kiderült pár napja Amszterdamban, ahol az egyik kerületi bíróság megtagadta egy feltételezett drogkereskedő kiadását Lengyelországnak, mondván, hogy ott kétséges az igazságszolgáltatás autonómiája. Úgyhogy Hollandia most az Európai Bíróságtól kér állásfoglalást: végre szabad-e még hajtani a többi tagállamban a lengyelek által kiállított nemzetközi letartóztatási parancsokat.

Ursula von der Leyen szemére vetik, hogy túl gyáván reagál Budapest és Varsó lépéseire. Ám a Bizottság a múlt hónap végén megmutatta, hogy nem teljesen tehetetlen: megtagadta a testvérvárosi támogatást hat lengyel településtől, miután azok LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. 5 és 25 ezer euró közti összegekről volt szó, de Brüsszel hangsúlyozta, hogy a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellentétes az EU értékeivel, illetve az alapjogokkal. Sokan remélik Európában, hogy további tettek következnek a nyári szünet után.

Washington Post

A koronavírus következményei hosszabb távon lerombolhatják a demokráciát – írja a Michigani Állami Egyetem két politológia tanársegédje. A vendégkommentárban Cristina Bodea és Christian Houle ott látja a fő gondot, hogy a fokozódó gazdasági egyenlőtlenségek folytán meggyengülhet a jogállam támogatottsága. A magyar, az izraeli, az indiai, a fülöp-szigeteki és a brazil vezetés egyébként is arra használta ki a járványt, hogy központosítsa hatalmát és korlátozza a szabadságjogokat. Ha pedig ezt megfejeli, hogy egyre nagyobb rétegek szegényednek el, az növelheti a tekintélyelvű rendszerek elfogadottságát.

Márpedig úgy néz ki, hogy a fertőzés nyomán jelentkező gazdasági válság miatt még tovább nyílik az olló a legtehetősebbek, illetve a súlyos helyzetben lévők között. Utóbbiak munkája ugyanis többnyire olyan, hogy nem lehet otthonról végezni és ők különben sincsenek alkupozícióban. Azon kívül nem számíthatnak hatékony állami segítségre, szemben a nagy cégekkel és bankokkal. Ugyanakkor a felmérések azt igazolják, hogy az anyagi viszonyok éles eltérése, valamint egyes rétegek elsüllyedése gyakran összefüggésben van a demokrácia visszaszorulásával, illetve bukásával.

Utóbbira példa a populista Orbán, illetve a lengyel elnök, akik elitellenes retorikát nyomatnak. Az ilyen vezetők közvetlenül függnek a néptől, hogy megszerezzék, majd megerősítsék a hatalmat, utóbbi a játékszabályok módosításával történik. Ha azután gyengülnek a demokrácia állásai, az arra ösztökélheti a szavazókat, hogy olyan jelölteket válasszanak, akik nem igazán pártolják a jogállamot.

A gazdasági nehézségek ott is betehetnek a demokráciának, hogy táplálják a politikai bizonytalanságot. A nagy tüntetések tekintélyelvű válaszokat eredményezhetnek, lásd hogy Trump szövetségi erőket vezényelt ki több nagyvárosba is. Az elemzés azzal zárul, hogy foglalkozni kell az egyenlőtlenségek enyhítésével, pl. úgy, hogy könnyíteni kell a hozzájutást az oktatáshoz, illetve a progresszív adóztatást kell érvényesíteni, már ha meg akarjuk őrizni a demokráciát.