2021. február 9., kedd

A KLUBRÁDIÓ ELNÖKE: EZT A RENDSZERT LE KELL VÁLTANI JÖVŐRE

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.02.09.


Arató András szerint a rádió elhallgattatásával a bíróság is áldását adta a személyenként eltérő bánásmódra, és arra kér mindenkit, kövesse online a csatornát.


“Egyetlen pályázat érvényes erre a frekvenciára, ami a miénk. Az más kérdés, hogy mire ez a folyamat lezárul, egy év is eltelhet. Május előtt nem történhet semmi. Amit még tenni lehet, hogy ezt a rendszert le kell váltani jövőre” – mondta a hvg.hu-nak Arató András, a Klubrádió elnöke és többségi tulajdonosa, aki szerint a legjobb esetben is májusban térhet vissza a rádió az éterbe, addig pedig mindenkitől azt kéri, hogy online kövesse az adásokat.

A rádió kedden kapta meg az ítéletet, ami szerint már csak pár napig használhatják a 92,9 MHz-s frekvenciát.

Arató elmondta, a rádió lekapcsoltatása “egy verdikt a magyarországi jogállapotokról”, hiszen a bíróság ítéletének kihirdetése után egy perc volt az indoklás, ami annyi volt, hogy nem hosszabbítják meg a frekvenciát, mert kétszer késtek az adatszolgáltatási kötelezettséggel. “Egy árva szót nem szentelt a mi indokainknak, és annak sem, hogy a Médiatanács már több más rádió esetében hasonló vagy súlyosabb szabálysértések ellenére hosszabbította meg a frekvenciát” – mondta, hozzátéve, hogy amikor ők elkövették a szabálysértést, ezeknek nem is volt határideje...

ELVESZTETTE A PERT, BIZTOSAN ELHALLGAT A KLUBRÁDIÓ - A KLUBRÁDIÓ ONLINE TERVEZI FOLYTATNI A MŰSORSUGÁRZÁST.

NÉPSZAVA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2021.02.09.


Elutasította a bíróság a Klubrádiónak a Médiatanáccsal szembeni keresetét, eszerint jogszerűnek találták, mikor a hatóság megtagadta a rádió frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását – közölte a hírt a Klubrádió a Fővárosi Törvényszékről. A kedd délben hozott elsőfokú döntés ellen a Klubrádió a Kúrián fellebbezhet.

A Klubrádió azért nyújtott be keresetet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ellen, mert az tavaly ősszel megtagadta a 92.9-es budapesti frekvenciahasználatának meghosszabbítását. A Médiatanács a rádió szerint csekély súlyú adatszolgáltatási mulasztásokra hivatkozva állapított meg ismételt jogsértést. Ezen felül azzal érveltek – ahogy azt a Népszava korábban bemutatta –, hogy hasonló esetben a Médiatanács megadta a hosszabbítási engedélyt az Inforádiónak és a Karcag FM-nek, vagyis a hatóság eljárása a rádió szerint diszkriminatív volt.

A bírósági eljárás nincs befolyással arra, hogy elhallgat a rádió február 14-ét követően, mikor lejár a Klubrádió frekvenciahasználati engedélye. A bíróság ugyanis múlt héten elutasította a rádió jogvédelem iránti kérelmét, ami arra irányult, hogy a zajló per jogerős döntéséig, valamint a frekvenciára időközben kiírt pályázat lezárultáig is sugározhasson a Klubrádió. A bíróság indoklása szerint mivel a per tárgya a rádió hosszabbítási kérelmének elutasítása, nem pedig maga a műsorsugárzás jogosultsága volt, ezért nem volt hatáskörük ebben eljárni.

A Klubrádió online tervezi folytatni a műsorszolgáltatást.

OSZTÁLYHARCRÓL SZÓ SINCS: MINDENKI FÉLREMAGYARÁZTA A GAMESTOP-SZTORIT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2021.02.09.


A baloldali populisták szerint az osztályharc betört a tőzsdére, a jobboldali populisták szerint a lenézett tömegek megleckéztették az elitet. A széles közvéleményhez pedig leginkább az jutott el, hogy a Reddit Dávidjai legyőzték a Wall Street Góliátját. Holott ami történt, az nem a rendszer megdöntése, hanem maga a rendszer: egyesek szemfülesek voltak és sokat nyertek, mások elszámolták magukat és sokat vesztettek egy adott helyzeten – a nagyok és a kicsik között egyaránt. A történet végét ma még nem látjuk, de azt már igen, hogy a populisták vágyvezérelt és az elitek sértődött narratívája is ezer sebből vérzik. Bemutatjuk a Gamestop-sztori teljes hátterét.

Az elmúlt másfél hétben azokhoz is eljutott a gonosz Wall Street-i elittel kibabráló kisbefektetők (más nézőpontból: a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető amatőr nethuszárok) története, akik nem tudják, mi fán teremnek a hedge fundok, mit jelent kifacsarni shortosokat, és a Robinhoodról sem egy online brókercég jut az eszükbe, hanem Kevin Costner. Aki nem követte élőben az eseményektől hüledező pénzügyi szaksajtót, ahhoz valószínűleg az előbbi narratíva jutott el. Modern hőstörténet, amelyben a kisemmizett kisemberek összefogtak, és megrövidítették a pénzügyi elitet. Amely aztán kiváltságait féltve összezárt, és bosszút állt a Redditen szerveződő kis halakon.

A dolog szépséghibája, hogy nem egészen így történt. Mielőtt számba vennénk, milyen narratívákat magyaráztak bele az úgynevezett Gamestop-sztoriba, először érdemes röviden számba vennünk, mi is történt...

MOST MEGTUDHATJA, MENNYIVEL FIZET TÖBBET A KÖTELEZŐRE - TAVALY BRUTÁLISAN DRÁGULT A KGFB

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.02.09.


Olyan új árindexet indít útjára az MNB, amely megmutatja, hogy a teljes piacon hogyan alakulnak a kfgb-átlagdíjak. Így az autósok számára is láthatóvá válik, mennyivel fizetnek többet az indokoltnál. Az MNB a díjak összehasonlítására és indokolt esetben biztosítóváltásra biztat mindenkit...

...Tavaly országosan 9 százalékkal 44523 forintra emelkedett a személyautók biztosításának átlagdíja, ezen belül a budapestieké 15 százalékkal 63213 forintra. Budapesten kívülieké 6 százalékkal 38908 forintra nőttek. A nagyobb emelkedés és a magasabb díjak Budapesten a megnövekedett kockázattal indokolhatóak – mondta Nagy Koppány, az MNB igazgatója. Hozzátette: ez nem városi legenda, Budapestre jellemző a magasabb kockázat.

A személyautók kgfb-indexe szerint a 2016 I. negyedévétől tavaly decemberig 73 százalékkal lett magasabb a szerződések díjainak átlaga, míg az adók, károk hatásától megtisztított index 40 százalékkal nőtt.

A díjak 2019-ig összhangban alakultak a károkkal és az adókkal (vagyis a korrigált index 3-4 éven át 100 százalék körül alakult). Tavaly azonban a járvány miatt az olló szétnyílt a díjak javára. Ez a piac és a felügyeleti hatóság szerint is azzal indokolható, hogy nagyobb díjemeléssel kalkuláltak a biztosítók, azonban a károk a járvány miatti lezárások következtében elmaradtak a várttól...

MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB FELÚJÍTÁSI PROGRAMJÁBA KEZD A HUNGUEST

VILÁGGAZDASÁG
Szerző: SÁNDOR TÜNDE
2021.02.08.


Modern arculatot kap a Hunguest Hotels Zrt., miközben épületállományát korszerűsíti, és már tervez létszámbővítést is a megújuló szállodákba. A társaság tavaly kinevezett vezérigazgatója, Détári-Szabó Ádám a Világgazdaságnak nyilatkozott először újrapozicionálásról és pályázati pénzekről is.

Minden idők legnagyobb turisztikai kormányzati fejlesztési programjából 17,7 mil­liárd forint felújítási támogatást nyert tizennégy szállodájára a Hunguest Hotels. Ennyire lepusztult az ingatlanállományuk?

A hazai szállodatörténet legnagyobb felújítási programjába kezdtünk a cégnél. Olyan szükséges beruházásokat is elvégzünk, amelyekre már nagyon megérett az idő. Az ingatlanállományunk nem homogén, különböző állapotúak az épületek, van köztük 2019-ben átadott modern hotel, de olyanok is, amelyek évtizedek óta nem voltak korszerűsítve. A legnagyobb összeget nyerte a Hunguest, igen, hiszen mi vagyunk a legnagyobb vidéki szállodalánc, a projektenkénti pályázati támogatásunk viszont nem kiugró, szállodánként 1,26 milliárd forintos átlag jön ki, a fajlagos költség nem nálunk a legnagyobb.

A pályázati keretből összesen 35 projekt kapott támogatást, a mi 14 szállodánk a teljes összeg mindössze egyötödét hozta el.

Régiónként eltérő, 25–50 százalékos volt a támogatási intenzitás, Kelet-Magyarországon több, Nyugat-Magyarországon kevesebb. Társaságunk önerőként csaknem 30 milliárd forintot biztosít, vagyis majdnem két forintot minden egyes forint támogatás mellé...

ÚJABB KORMÁNYPÁRTI VEZETÉSŰ TELEPÜLÉSEK RÉSZESÜLHETNEK A GÖDI SAMSUNG ADÓBEVÉTELÉBŐL

MÉRCE
Szerző: BALASKÓ ZSÓFIA
2021.02.08.


Újabb, Göd-közeli, kormánypárti vezetésű települések részesülhet a kormány által kialakított Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) adóbevételeiből, miközben a Pest megyei önkormányzat korábban azt ígérte, hogy nem adnak további engedélyt cégeknek betelepülni, és a lakosoknak „nem kell attól tartaniuk, a megye Gödön belül egy adóparadicsomot hoz létre”, írja Balogh Csaba polgármester Facebookján. A rendelet péntek éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben.


ÚJABB BEÉPÍTHETŐ TERÜLETEK A SAMSUNGNÁL, FÓTNAK IS JÁR A BEVÉTELBŐL
A Magyar Közlöny péntek éjjel megjelent számából…
Közzétette: Balogh Csaba2021. február 8., hétfő


Még 2020 tavaszán számoltunk be arról, hogy a kormánynak sikerült újabb módot találnia az önkormányzatok ellehetetlenítésére: a különleges gazdasági övezetté nyilvánítással egy terület a települési befolyás alól megyei felügyelet alá kerül, így minden olyan jogkört, amelyet korábban a helyi polgármester és jegyző gyakorolt, a megyei közgyűlés elnöke, és a megyei jegyző vesz át. A rendelet értelmében mind a helyi adóztatás joga, mind a településszervezés feladatköre átkerül a megyei önkormányzathoz, így a települési önkormányzat legfőbb bevételi forrását, a helyi iparűzési adót se a településnek kell fizetni, hanem a megyének. A legtöbb megyei közgyűlésben általában kormánypárti képviselők ülnek többségben...

"NINCS RÁ MAGYARÁZAT, HOGY MIBŐL” – MÉG MINDIG FELBOLYDULTAN TALÁLGAT DÉDESTAPOLCSÁNY ROGÁN FELESÉGÉNEK FÖLDSZERZÉSÉRŐL

HVG / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNAKA
2021.02.09.


Sem korábbi vagyoni helyzetük, sem addigi életvitelük nem igazán magyarázza a dédestapolcsányiak szerint azt a hirtelen jött gyarapodást, amelyen Rogán Antal új feleségének családja ment át az elmúlt egy évben. A miniszter friss gazda felesége, illetve apósa és anyósa több mint ezer hektáron gazdálkodhat hamarosan a település környékén. Ezek azok az ismerőseiktől megvett földek, amelyek ugyan több éve eladók voltak már, de valamiért csak egy hónappal azelőtt mozdultak rá, hogy a propagandaminiszter a család része lett. A földek akkor is nagyon jól hozhatnak, ha nem is művelik őket, néhány éven belül pedig még több pénzt lehet kivenni belőlük...


Soha nem látott pezsgést hozott az 1600 lelkes borsodi Dédestapolcsányra az a hirtelen jött médiaérdeklődés, amely azután szakadt a településre, hogy Rogán Antalról egy hete kiderült: 2019-es válása után újranősült, és egy dédesi lányt vett el. A hétvégén a faluban járva kétféle emberrel lehetett találkozni: aki szívesen, változatos részletekkel és saját sztorikkal színesítve beszélt a miniszterfeleséggé avanzsált Obrusánszki Barbaráról és családjáról, és olyannal, aki nem vette jó néven a kérdezősködést. Olyannal viszont eggyel sem, aki ne hallott volna a frigyről, illetve arról, hogy a 29 éves Barbara és szülei óriási – több mint ezer hektáros – földbirtokra tettek szert nem sokkal az esküvő előtt.

Az egyik helyi kisbolt eladója, amikor beléptünk, éppen arról beszélt telefonon a feleségével, hogy most állt nekik össze a kép, hogy hogyan került Barbara apja tavaly év végén Mongóliába – az útról ugyanis mesélt nekik Obrusánszki Zsolt, a kontextusról viszont nem. (A férfiről a Telex írta meg múlt héten, hogy közeli rokona a finnugor nyelvrokonság elméletét kutató Obrusánszky Borbála történész-orientalistának, akit az előző nagykövet indoklás nélküli hazahívása után tavaly októberben nevezett ki ulánbátori nagykövetnek Szijjártó Péter külügyminiszter.)...

SZÍNRE LÉPETT A NER ÉS A STRABAG KÖZÉ BESIMULT ÉPÍTŐIPARI CSODACÉG TULAJDONOSA - A SEMMIBŐL JÖTT CÉG MESÉS SZERENCSÉVEL SZÁZMILLIÁRDOS KÖZBESZERZÉSEKET NYERT, A NYERESÉGET BÉCSBE UTALTÁK.

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.02.09.


Daniel Neubauer bécsi ügyvédet egy új tulajdonos, Aczél Zoltán váltotta fel a bécsi Belfry Holding GmbH-ban. Ez a hír első hallásra nem tűnik fontosnak, pedig nagyon sok mindent tisztába tesz a magyar építőipari közbeszerzések elmúlt évekbeli történetében.

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, a Belfry-cégek a magyar építőipar csodagyerekei voltak, sorra nyerték az állami út- és vasútépítési tendereket Magyarországon. Ezt szinte mindig a Strabag konzorciumi partnereként, vagy alvállalkozójaként tették. Cikkünkben sok példán keresztül mutattuk be, hogy a Belfry csoport minden jel szerint kivételes helyzetben van, amennyiben az orosz-osztrák Strabaghoz és a NER világához egyaránt jó üzleti kapcsolatok fűzik. Szerepe alapján mindig is úgy tűnt, mintha a Belfry biztosítaná a Strabag NER-kompatibilis működését.

Csakhogy egészen mostanáig megakasztotta a történetet az a meglehetősen életszerűtlen körülmény, hogy a Belfry végső tulajdonosa egy olyan bécsi ügyvéd, Daniel Neubauer volt, aki építőipari értelemben egyszer csak a semmiből bukkant fel, majd elkezdett sikert sikerre halmozni Magyarországon.

Neubauer 2018 márciusában határozottan visszautasította nekünk azt a feltételezést, hogy bárkinek a strómanja lenne. Most mégis hátralépett, és átadta a helyét Aczél Zoltánnak.

Ez végső soron azért nem meglepetés, mert Aczél Zoltán régóta a Strabag regionális lobbistájaként volt ismert, édesapja, Aczél Tamás pedig a magyar Belfry-cégek vezetője. Aczél Zoltán neve sok ausztriai és magyarországi projekt kapcsán előkerült már, többek között az Alstom korrupciós ügye kapcsán is megvádolták, de az osztrák ügyészség végül társaival együtt felmentette a vádak alól...

VÁLTOZÁST VÁR EURÓPAI BIZOTTSÁG A MAGYAR KORMÁNYTÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.02.09.


Az Európai Bizottság a közbeszerzési szabályok megváltoztatását várja Magyarországtól. A Reuters szerint a kormánynak meg kell akadályoznia a rendszerszintű csalások lehetőségét, különben nem juthat hozzá a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást segítő, több milliárd euró értékű uniós támogatáshoz. A helyzet annál is inkább sürgető, mert Magyarország Bulgária és Románia mellett a legkorruptabb államok közt szerepel Európa korrupciós listáján és ha nem változtat, a bizottság nem indítja meg a helyreállítási alap kifizetéseit.


Tegnap ugyan számos portál ismertette a Reutersnek a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatos hírét, a téma kiemelt fontosságára, súlyára tekintettel most mégis visszatérek rá. A beszámoló lényege: az Unió végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság közölte Magyarországgal, hogy meg kell reformálnia a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályait, meg kell akadályoznia a rendszerszintű csalások lehetőségét, különben nem juthat hozzá a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást segítő, több milliárd euró értékű uniós támogatáshoz. A Reuters betekintést nyert az erről szóló, január 26-án kelt EU-dokumentumba. A hírügynökség szerint a Bizottság, amely az összesen 750 milliárd eurós helyreállítási alapot kezeli, már több EU-tagállammal közölte, hogy tovább kell csiszolniuk a rájuk eső pénz elköltésére vonatkozó, Brüsszelnek benyújtott javaslataikat.

Magyarország esetében a közbeszerzési jogszabályok több ponton történő megváltoztatását várják el Orbán Viktor kormányától. A Bizottság szerint ugyanis a gyakorlatban elégtelennek minősül a verseny a közbeszerzések területén, és a rendszerszintű rendellenességek 2019-ben az unió strukturális támogatási alapjainak felhasználása tekintetében rekordnagyságú kényszerű pénzügyi korrekcióhoz vezettek.

A magyar kormány, amely egyébiránt jogállamisági vitákban is áll az uniós intézményekkel, úgy reagált a Reuters megkeresésére, hogy dolgoznak a Brüsszelnek adandó válaszon.

Budapest a helyreállítási csomag keretében a Reuters számításai szerint közel 6,3 milliárd euró támogatásra számíthat abban az esetben, ha az április végi határidőre benyújtja a pénzügyi tervet, hogy milyen projekteket akar finanszírozni, és Brüsszel azt elfogadja. A bizottsági dokumentum arra szólítja fel Magyarországot, hogy biztosítson jobb adatátláthatóságot és adathozzáférést a tisztességesebb és nyitottabb beszerzési eljárás megteremtése érdekében.

A Reuters visszautal arra: a 2015 és 2019 közötti uniós támogatási felhasználások tavalyi ellenőrzése során az OLAF, az EU csalás elleni hivatala a magyar költések közel négy százalékát találta szabálytalannak. Összehasonlításként: az EU-átlag 0,36 százalék volt, a Magyarország utáni második legrosszabb minősítésű Szlovákia mutatója pedig 0,53 százalék.

Orbán tavaly szeptemberben a Reutersnek nyilatkozva vitatta az OLAF számait. Mint mondta, nem fogadja el azt, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia.

Az Európai Bizottság most ismertté vált dokumentumának egyik állítása, hogy az Unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb az olyan közbeszerzési pályázatok aránya, ahol csak egyetlen pályázó indul – és ez szisztematikus túlárazáshoz vezet. Emellett a magyar összeférhetetlenségi szabályokban kiskapuk vannak.

„A Bizottság sok éve szorgalmazza a közbeszerzési kockázatok jobb elemzését és ellenőrzését, de a jelek szerint ez a legmagasabb szinten ütközik politikai ellenállásba” – fogalmaz a brüsszeli végrehajtó testület dokumentuma, és megjegyzi, hogy ezeket az intézkedéseket technikai értelemben egyszerűen meg lehetne hozni, hiszen illeszkednek a digitalizálás célkitűzéseihez.

Nem csupán Magyarországnak van baja az Európai Bizottsággal a helyreállítási alappal kapcsolatban – derül ki a Reuters anyagából. Németország például visszautasította Brüsszel azon javaslatát, hogy reformálja meg nyugdíjrendszerét, amit a berlini kormány az idén ősszel esedékes parlamenti választásokra tekintettel nem tart szerencsés ötletnek.

Bulgária és Románia mellett a korrupciós lista legrosszabb helyén

Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál a Reuters exkluzív értesülését ismertető cikk kiegészítéseként – a Transparency International elnevezésű szervezet korrupcióérzékelési indexére hivatkozva – emlékeztet arra, hogy Magyarország immár a harmadik egymást követő esztendőben osztozik Bulgáriával és Romániával az Unió korrupció szempontjából legrosszabb helyezésein. Világviszonylatban Magyarország a 2020-as indexben a 6. helyet foglalta el, és a 100 fokos skálán 44 pontot ért el, ami 11 ponttal rosszabb, mint a 2012-es minősítése.

Az EU közvélemény-kutató intézete, az Eurobarometer tavaly jíniusban közzétett felmérése azt mutatta ki, hogy a magyarok 87 százaléka tartja az országban széles körben elterjedtnek a korrupciót, ami jóval fölötte van az Unió 71 százalékos átlagának. Ugyanebből a felmérésből az is kitűnik, hogy azok aránya, akik határozottan azt állítják, hogy a mindennapi életükben személyesen érinti őket a korrupció, a 2017-es 26 százalékról 32 százalékra növekedett Magyarországon.

Orbán Viktor foglyul ejti a magyar médiát

Végül egészen röviden arról, hogy a londoni székhelyű, OpenDemocracy, vagyis Nyílt Demokrácia elnevezésű portál tegnap terjedelmes cikkben tekintette át, miként ejti foglyul Orbán Viktor a magyarországi médiát. Nem szívesen idézem a Klubrádióról szóló bevezetőt, mert az felér egy sírfelirattal. Így szól: „Az egykor virágzó független műsorszolgáltató bukása újabb útjelző Magyarország romló demokráciájában, és egy szélesebb körű támadás része. Európa maradéka, jegyezd fel.”

Szívem szerint most inkább Mark Twain örökbecsű mondatát parafrazeálnám: a halálunkról szóló hírek erősen túlzóak.

A 444.HU 4 LEGFONTOSABB HÍRE

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.02.09.


4 legfontosabb cikkünk most

- Egy nappal az Ódry Színpad elsiratása után megnyílt az SZFE-sek új játszóhelye

- Müller Cecília nem válaszolt a járvánnyal kapcsolatos kérdésekre sem, mondván, az veszélyeztetné a sikeres védekezést

- Felépült a koronavírusból Európa legidősebb embere

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

MÉSZÁROS LŐRINC KÖZELÉBE KERÜLT A TISZTI KASZINÓ, AMELY AZ ELSŐ SZÁZMILLIÓIHOZ SEGÍTETTE A FIDESZT 1993-BAN

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2021.02.09.


A beolvadás előtt álló MKB Bank emblematikus belvárosi székházát egy vadonatúj cégháló segítségével kötötték be a leggazdagabb magyar Andrássy úti cégközpontjába.


Az MKB Bank emblematikus székháza december közepe óta már nem az – egyébként a nagy bankfúzióig jelentős részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló – MKB Bank, hanem egy frissen létrehozott, és a milliárdos cégközpontjába, az Andrássy út 59.-be bejelentett gazdasági társaság, a Status Property Magántőkealap a végső tulajdonosa.

Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó 120 éves épülete, amely a Fidesz feltőkésítésével a rendszerváltás utáni politikatörténet alakulásában máig ható szerepet játszott, közel három évtizede került az MKB Bankhoz. A hatalmas ingatlant az 1993-as megvásárlása után felújították, majd a pénzintézet ingatlanhasznosító cégébe apportálták. Az utóbbi időszakban – több céges átalakulást követően – az MKB Üzemeltetési Kft. volt a tulajdonos.

A Takarékbankkal és a Budapest Bankkal fuzionáló MKB Bank tavaly novemberben adott ki egy szűkszavú közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy a bank közvetlen, 100 százalékos tulajdonában álló MKB Üzemeltetési Kft. saját vállalkozást alapított.

A közleményben arról nem esett szó, hogy ebbe a pár napos, Status Palace nevű társaságba egy újabb apporttal azonnal át is pakolták a teljes bankszékházat...

ÚGY ÉRZEM, ÁTALAKULÓBAN VAN A FIDESZ, ORBÁN PRÓBÁLJA ÚJRAFORMÁLNI A KÖRNYEZETÉT

TELEX
Szerzők: BÍRÓ MARIANNA, FÁBIÁN TAMÁS
2021.02.09.


Stumpf István február elejétől az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként tér vissza a kormányzatba, új pozíciójában pedig az egyik első nagyinterjúját a Telexnek adta. A korábbi kancelláriaminisztert, egyetemi oktatót és alkotmánybírót a felsőoktatási reform körüli problémákról kérdeztük, de szóba kerültek az önkormányzati választások utáni kritikái, a Fidesz csúcsa körül érzékelhető változások és Orbán Viktor internetezési szokásai is.


Néhány kijelentés az interjúból:

- Az egész életpályáját kockára teszi azzal, hogy elvállalta a kormánybiztosságot.

- Mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarországon a jövőben is legyenek új első generációs értelmiségiek.

- Az, hogy most, a választások közeledtével visznek végig egy ilyen történelmi átalakítást, mindenképpen az elmúlt tíz év kritikája is.

- Az ELTE és a BME majd 2022 után megbeszéli az aktuális kormánnyal, hogy mit szeretne.
Parragh László valószínűleg túlértékelte a szerepét az egyetemi szakok indításával kapcsolatban.

- Nem tudja még, együtt kell-e működnie Rogán Antallal, de kormánybiztosként szeretné kialakítani a maga autonómiáját.

- Szembeszéllé változott a hátszél, még küzdelmesebb időszak vár a kormányra.

- Úgy érzi, kezd nyitottabbá válni az Orbán körüli világ.

Ha ön a Terminátor, akkor kicsoda Orbán Viktor?

Nem gondolkoztam ezen. Én ebben az értelemben inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem a háborús konfliktusokat gerjesztő szereplő. Az első tíz egyetem átalakulása és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni...


HA MAGYAR VAGY, A SOR VÉGÉN A HELYED!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.02.09.


2020. novemberében Orbán Viktor azt a nagyszerű hírt osztotta meg a magyar emberekkel, hogy mindenki maga választhatja meg, milyen oltást szeretne. Idén február 5-én, aztán rossz hírt közölt a nyilvánossággal: „Aki nem fogadja el a kormány által biztosított oltóanyagot, az hátramegy a sor végére és megvárja, amíg újra értesítjük”. Babis cseh elnökkel közös tájékoztatóján mondta ezt a miniszterelnök, de ezt a mondatot az MTI nem tartotta fontosnak idézni.


Nyilván abból indultak ki a távirati irodánál, hogy a rossz hírektől a magyar polgárok szomorúak lennének és elkeseredettek. Márpedig, minden uralkodó elégedett alattvalókra vágyik, mert az a fixa ideája, hogy ő boldoggá tudja tenni a népét.

Az AP hírügynökség azonban kikotyogta az MTI által eltitkolt mondatot, és kiderült, hogy semmi sem az, mint aminek elsőre látszik. Egyébként is nagy a káosz az oltások körül, az oltási terv hol van, hol meg nincs, a vakcinákról is ezer dolgot lehet hallani, nincs mit csodálkozni azon, ha az emberek bizalmatlanok az oltással szemben. Különösen a kormány által preferált kínai és az orosz oltással kapcsolatban nagy az elutasítás, aminek persze tudományos magyarázata nincs, mert hát honnan is lenne...

FUSS, DÓRA, FUSS!

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.09.


“Tizenöt perc hírnév mindenkinek jár.” – mondta nekünk Andy Warhol, igaz, még a hatvanas években, amikor teljesen más volt a világ. Hol volt akkor még a net és pláne a fészbukk, színes tévé is alig. Vietnám volt, és kies kis városomban az SZTK mellett a flaszterra fölföstötték, hogy „El a kezekkel Vietnámtól”, így üzenve az imperialistáknak meg a bamba népeknek. Ma már ritkább az ilyen utcai képzőművészet, a Kétfarkúak szokták űzni leginkább, akik színes tintákat álmodnak a szürkeségbe, ámde őket emiatt rendszerint följelentik mindenféle házmesterek.

A momentumosoknak nevelőszülőt utalna ki a hatalom egy festett jachtparkoló miatt, látjuk tehát, hogy máris kész a hírnév, ha nem is ilyet akartak. Mit tegyen viszont egy egérszerű nő, aki abból eredezteti a létezését, hogy neki négy gyereke van? Ennyit adott a Mi hazánknak, s ha nem saját örömére, hanem a közösség hasznára, a haza oltárán tette mindezt, akkor baj van. Akkor az a négy gyerek nem egyéb mint árucikk, lobogtatni való cédula, kétes érdem, és nem a szerelem édes gyümölcse. Viszont Dúró Dóra mostanában mindig ebből indul ki.

Bármit tesz, könyvet darál, futkározik, az origója a „négygyerekesanyukaként” önmeghatározás, amivel belesimul a NER böfiszagú világába, viszont mégis úgy tesz, mintha lázadna ellene. Jár neki a nyavalyás tizenöt perc hírnév, hogyne járna, a férje is ezért szaggat szivárványos zászlókat, ő pediglen bociszemmel bámulva a kamerába könyvet darál. Most pedig futott este nyolc után. Amikor futott, akkor is azt mondta, hogy négygyerekesanyukaként ekkor van rá ideje csak, szerintünk meg ez idő tájt ebből fakadólag mesét kellene olvasni a négy gyerekének...

SZABAD SZEMMEL: SZORUL A HUROK ORBÁN NYAKÁN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.09.


A magyar kormányfő által csak brüsszeli bürokratáknak hívott uniós vezetők szerint Magyarországon módszeres csalás folyik a közbeszerzési eljárásokban. S ennek rendesen meg is ihatjuk a levét.


Reuters

A hírügynökség megszerezte azt a bizalmas iratot, amelyben a Bizottság arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy az alapjaiban módosítsa a közbeszerzési szabályokat, különben egy fityinget sem lát a 750 milliárdos járványügyi segélyalapból. Brüsszel más országoknak is küldött hasonló figyelmeztetést, ám Magyarország kapcsán kiemeli, hogy nálunk módszeres a csalás. Merthogy sokszor hibádzik a verseny, ellenben rendszerszintűek a szabálytalanságok. Emiatt a magyar félnek két éve annyi pénzt kellett visszafizetnie a szerkezeti alapba, amire még nem volt példa az EU történetében.

Az Orbán-kabinet azt közölte a Reuters-szal, hogy még dolgozik a levélre adandó válaszon. Mindenesetre elvileg csaknem 6,3 milliárd euróra számíthat a különleges alapból, ha az unió és a többi tagország elfogadja a felhasználást tartalmazó magyar tervet. Ám ehhez még a szóban forgó dokumentum értelmében átláthatóbbá és jobban hozzáférhetővé kell tennie az adatokat, mert ily módon tisztességesebbek és nyitottabbak lennének a pályázatok. Ehhez csak egy adalék: az OLAF 2015-19 között a magyar kiírások 4 százalék kapcsán emelt kifogást. Az uniós átlag: 0,36 százalék, de a magyar mutató messze rosszabb még a 2. helyezett Szlovákia 0,53 százalékánál is.

Orbán már szeptemberben vitatta a Csalásellenes Ügynökség megállapításait, ám a Transparency International egyik képviselője most kijelentette: teljesen felelőtlen volna a Bizottság részéről, ha ennyi pénzt nyomna egy olyan rendszerbe, amelyből hiányoznak a szabályok a visszaélések megakadályozására. Ezt alátámasztja, hogy Brüsszel szerint nálunk kirívóan sok az olyan eset, amikor egyetlen cég pályázik, ami rendszeres túlárazáshoz vezet. Továbbá, hogy rengeteg kiskapu van az érdekütközést szabályzó törvényekben. Ugyanakkor az értékelés azt is tartalmazza, hogy a jelek szerint Budapest részéről a legfelső politikai szint nem hajlandó a változtatásra.

Le Monde

A szlovák miniszterelnök úgy látja, hogy a Bizottság kifejezetten jó munkát végez a vakcina beszerzése ügyében, és el nem tudja képzelni, milyen helyzetben lenne most országa, ha nem volna az EU tagja. Matovics, akit a lap úgy mutat be, mint aki harcol a hazai korrupció ellen, ám tapasztalatlansága és egynémely húzása megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e annak országnak vezetésére, amelyet gyakran úgy kezelnek, mint jó tanulót a visegrádi csoporton belül, Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest.

Arra a kérdésre, nem akarna-e ő is magyar mintára inkább maga vásárolni a kínai és orosz oltóanyagból, úgy válaszolt, hogy Orbán Viktor szereti a saját útját járni. De ha a tárgyalások megfeneklenek az AstraZenecával, a szlovák vezetés is fontolóra fog venni más forrásokat. Ám egyelőre azokat a készítményeket pártolja, amelyek megkapták az engedélyt az európai forgalmazásra.

A V4-ekről úgy nyilatkozott, hogy az együttműködési formát fenn kell tartani, függetlenül attól, éppen ki van hatalmon az egyes tagállamokban. Szlovákia mindazonáltal támogatja a decemberben tető alá hozott uniós jogállami mechanizmust. De az annak alapjául szolgáló fogalmat ki kell terjeszteni. Itt kitért arra, hogy Magyarország és Lengyelország inkább egy ideológiának, semmint a bejáratott elveknek kíván érvényt szerezni. Ezért a szlovák politikus azt tartaná jónak, ha minden kormány meghatározná, mit is ért jogállamon, és utána jobban meg lehetne állapítani, hogy valahol megszegik-e a közös normákat.

A politikus szorosabb európai összefogást sürget Oroszország és Kína ellen. Azt is mondta, hogy az unió erejét bizonyítaná, ha le tudná állítani az Északi Áramlat 2 építését. Ám maga sem gondolja, hogy ez lehetséges, mert a munkálatok már annyira előrehaladottak.

Euractiv

A lengyel kormányfő, Kaczynski, az ország erős embere, továbbá Orbán Viktor és szélsőjobbos volt észt belügyminiszter is előszeretettel emlegeti egy lapon az uniót és az egykori Szovjetuniót, ám erre semmi alapjuk nincs. Ezt fejti ki cikkében a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Központjának egyik vezető munkatársa. Piotr Maciej Kaczynski úgy látja, hogy ezek a politikusok igencsak sajátságok képződménynek tartják az EU-t. Olyan szervezetnek, amely oligarchikus és nem demokratikus, továbbá balos identitás politikát, dekadenciát képvisel és hajlik arra, hogy rákényszerítse akaratát a tagállamokra.

Szemükben a brüsszeli nacionalisták ellenségnek számítanak, akik az európai szövetségi államról álmodoznak, eszközük a kényszerítés. Ám ez minden, csak nem igaz. Az ugyan megfelelő a ténynek, hogy az unió világpolitikai tényező, de a földkerekség egyetlen nemzetek feletti demokráciája. Nem könnyen hoz ugyan döntéseket, általában másfél évig tart, amíg megszüli őket, de utána nehéz módosítani a kialakult kompromisszumon. A tagállamok az esetek 96 százalékában megszavazzák a javaslatokat a Tanácsban, mert egyetértenek a feltételekkel.

Ehhez képest az egykori szovjet birodalomban mindent a KP központja határozott meg. Azon kívül az EU-nak nincs hadserege, hogy az bárhová bevonuljon. Nem ellenzi a hazafiságot, a zabolátlan nacionalizmus azonban ellentétes a közös értékekkel, hiszen a szervezet pont azért alakult meg, mert a felkorbácsolt nacionalizmus a 2. világháború katasztrófájához vezetett. Nem szabad, hogy a történelem ismételje önmagát.

A szabadság a közösség DNS-e, tökéletesen szembenáll azzal, amit a Szovjetunió jelentett. Nincs cenzúra, akadály nélkül lehet utazni, munkát vállalni. Nincsenek gulágok. Az emberi jogokat védi a nemzet jog, az EU és az Európa Tanács. A részvevők egyenrangú államok, amelyek tisztelik a jogállamot. Brüsszel a gondokat soha nem erővel rendezi.

És hogy össze fog-e omlani, mint annak idején a szovjet rendszer? A közös adósság bevállalása, az együttes harc a járvány ellen azt igazolja, hogy egyáltalán nem bénult le. Sőt, nagyon úgy néz ki, hogy csak ég erősebben és egységesebben keveredik ki a fertőzésből.

Washington Post

Pippa Norris szerint több oka is van annak, hogy az amerikai republikánusok nem adják fel a trumpizmust. A Harvard tanára, a nemrégiben megjelent „Kulturális visszacsapás: Trump, a Brexit és a tekintélyelvű populizmus” c. könyv társszerzője emlékeztet arra, hogy a párt elutasítja a volt elnök alkotmányos felelősségre vonását, és helyi szinten megbüntette azokat a törvényhozókat, akik megszavazták azt.

A gond alapvetően ott van, hogy nem Trump áll az autoriter populizmus mögött, sikerét mélyebben rejlő tényezőknek köszönhette:

1. az újdonsült ellenzéki párt teljesen elfogadta a tekintélyelvű-demagóg értékeket, így a vidék tagság is. A hatalom bűvöletében kész aláásni a demokratikus értékeket, nagyjából úgy, mint az AfD az osztrák Szabadságpárt és a Fidesz. A „Tegyük újra naggyá Amerikát” valló bázis kétségbe vonja a jogállami normákat. A hívek 80 %-a változatlanul úgy látja, hogy elcsalták a választásokat és törvénytelen Biden győzelme.

2. A köztársaságiak a sokszínűséget fenyegetésnek és nem lehetőségnek tekintik. Hogy tagjai közöl ennyien hisznek a trumpi összeesküvés elméletben, annak az az oka, hogy a párt fokozatosan elvesztette a győzelembe vetett hitét. Hiszen a korábbi elnök úgy nyert 2016-ban, hogy 3 millióval kevesebben voksoltak rá, mint Hillary Clintonra.

Ám minderre a párt úgy reagált, hogy saját túlélése szempontjából létveszélyt lát az USA mind nagyobb etnikai és faji sokszínűségében.

3. A megújulást akadályozza az intézményes tehetetlenség is. Mivel a Kongresszus republikánus tagjait Trump alatt választották meg, kockázatos változtatni. Emellett a mérsékeltek szorulnak ki, és a vad összeesküvés elméletek hívei kerekednek felül. Elegen vannak, hogy blokkolják a Kongressusban a liberális törvények elfogadását és patthelyzetet idézzenek elő. Emellett a vereség nem is volt megrázó, hiszen az alsóházban az eddiginél több helyet szereztek, hála annak, hogy átrajzolták a szavazó körzetek határait.

A köztársaságiak megszabadulhatnának a trumpizmustól, de félnek a szélsőséges hívek átkától és abban reménykednek, hogy a szavazójog újabb korlátozásai megint csak kedvező eredményt hoznak a jövőre esedékes időközi választáson. Ezért a volt elnök szárnya indíttatva érzi magát, hogy meghiúsítsa a párt megreformálását.

Guardian

Napjainkban a legtöbb demokrácia eltávolodott attól, amit Athénban 2500 éve kitaláltak, hogy ti. nyílt vitában, a tények és érvek alapján hozzák meg a döntéseket. Egyes országokban, mint az USÁ-ban és lengyeleknél ez a folyamat gyorsabban ment végbe, a németeknél és a briteknél lassabban. Így látja a helyzetet Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem politológus-történész professzora, aki két kétvágányú küzdelmet javasol a jelenség ellen.

A demokráciáknak először is odahaza kell felvenniük a kesztyűt a tömegtájékoztatás gondjaival. E kell érniük, hogy a közszolgálati adók ne csupán a tényeket mutassák be, hanem sorakoztassák fel a pro és kontra érveket is. Ahol gyengül a jogállam, ott meg kell kétszerezni a közmédia anyagi támogatását, erősíteni kell a függetlenségét.

A PiS bedarálta a közrádiót és –tévét, ezért a figyelmet a független magáncsatornákra, internetes platformokra kell fordítani, mert éles támadás éri őket, az orbáni forgatókönyv alapján.

Amerikában az a baj, hogy a két tábor teljesen bezárkózott a saját sajtójának buborékjába. Ugyanakkor egyetlen nemzet sem elég erős, hogy csatába szálljon az olyan digitális óriásokkal, mint a Facebook, a Google, az Amazon, a Twitter, az Apple és a Netflix. De pont itt van a küzdelem másik ága: kellő számban össze kell állniuk a demokráciáknak, elsősorban az Egyesült Államoknak és Európának, mert ily módon olyan piaci és szabályzó hatalom jön létre, ami előtt még Ő Digitális Méltósága, Zuckerberg is kénytelen fejet hajtani.

A megregulázás alapelveit mindjárt tisztázni lehetne a Biden által kezdeményezett nemzetközi demokrácia fórumon. Hogy ez sikerüljön, abban nagy felelősség hárul az USÁ-ra. Itt a lehetőség az elnök számára, hogy megmutassa: képes meghallgatni és vezetni a világot.