2021. május 20., csütörtök

AZ ÖSSZECSÚSZOTT KÖLTSÉGVETÉSEK ÉVE

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.05.20.


Összecsúsztak az idén a költségvetési ügyek, hiszen miközben még épp módosul a 2021-es költségvetés, már indul a vita a 2022-esről. Az elemzők szerint Varga Mihály pénzügyminiszter 7,5 százalékos idei hiányterve és 4,3 százalékos növekedési várakozása túlzott óvatosságot mutat.


Az Országgyűlés a héten már gőzerővel tárgyal a 2022-es költségvetésről, de közben még a 2021. évit is módosította. Cikkünk most még inkább a második veszélyhelyzeti költségvetéssel, vagyis 2021-gyel foglalkozik, amely 4,3 százalékos növekedést és 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár. Mindez alapvetően nem lepte meg az általunk megkérdezett elemzőket, ugyanakkor azt eltérően ítélték meg, hogy a számok mai tudásunk alapján mennyire reálisak.

Sokkal jobb év is lehet?

Van egy jó hírem és egy rossz, melyikkel kezdjem? Ki ne ismerné a kérdést, de mivel cikkünk nem kellően interaktív, most a szerző választ, mégpedig a jó hírt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője optimista, mert szerinte az idei növekedés valójában nagyobb, a hiány pedig (leginkább éppen ebből fakadóan) kisebb lesz, mint amit az óvatosan tervezett költségvetés mutat. Az összefüggés adott: sok kormányzati költés, a vártnál gyorsabb visszatérés, például az építőipar és a belföldi turizmus jó teljesítménye, valamint nem utolsósorban az alacsony bázis miatt a növekedés számottevően jobb lehet (a szakember 7 százalék feletti értéket is reálisnak tart).

De ha így lesz, akkor a nagyobb gazdasági teljesítmény több adóbevételt generál, és ha sokkal gyorsabban „gyógyul” a gazdaság, az a szükséges kiadásokat is csökkentheti...


A SIMON-KLÁN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.05.20.



Joggal gondolhatjuk, hogy Simon Miklós csak azért nem ül börtönben, mert a mentelmi joga mögé bújva eddig megúszta a számonkérést. Akikkel közösen bűnözött, azokat társtettesként elkövetett cselekményért ítélte el a bíróság. Simon volt a társ. 

Ebben a filmben az őt körülvevő, az őt szolgáló klánt mutatom be. Ez éppen olyan helyi szinten, amilyen Orbán maffiája országosan. 

Találkozni fogsz vitorlázó tóval víz nélkül, ahogy csilli-villi celebkúriával is gyerektáboroztatásra szánt pénzből. Ha nem követted Simon történetét, addig pótold be! Nézd meg az eddigi videókat róla és a tevékenységéről: 

Bűnöző ül a honvédelmi és rendészeti bizottságban https://youtu.be/903P6LvXF4E 

Simon is Boldog? - A Boldog-módszer rendszerszintű lopás is lehetett https://youtu.be/hft6M_XCw0U

BOD PÉTER ÁKOS: LASSAN ÉRTELMES GAZDASÁGPOLITIKÁT KELLENE FOLYTATNI

MFOR.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2021.05.20.


A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítja a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.


A gazdaság folyamatosan alkalmazkodik a változó viszonyokhoz, legyen az járvány, politikai bizonytalanság, pénzügyi krízis vagy egyéb nehézség. Nem az állam miatt, hanem attól függetlenül, néha annak ellenére, ritkán pedig a támogató gazdaságpolitika segítségével, de mindképpen adaptálódik a helyzethez. Ez zajlik a szemünk előtt most is. Az európai országok alkalmazkodási folyamatának lefutása nem egyforma, a magyar gazdaság nagyjából ott tart, ahol az uniós átlag: a tavalyi nagy esés után felfele kapaszkodik, kissé még elmaradva a „Vuhan előtti” szinttől.

Mivel a járvány első esetei és a világgazdasági kísérőtünetek Magyarországot 2020 márciusában érték el, a tavalyi első negyedév jórészt még a „békeidőhöz” sorolható, a maga két százalék közötti növekedési ütemével. Majd jött a súlyos visszaesést hozó második negyedév, azzal azonban nemzetgazdasági értelemben el is értük a mélypontot, amit fokozatos visszaállás követett...

A FIDESZES ÁRNYÉKÁLLAM ERŐS, DE NEM LEGYŐZHETETLEN

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.05.20.



Az elmúlt hetekben újabb fokozatra kapcsolt a közvagyon fideszes hálózatokba való kiszervezése, amely mostanra egy esetleges kormányváltás után felálló kabinet kormányzóképességét ássa alá. A defetista véleményekkel ellentétben azonban a fideszes mélyállam semlegesíthető lenne, csak kis elszántság és következetesség kell hozzá. Mutatjuk is, hogyan!

„VAN TETŐ A FEJÜNK FELETT, DE ATTÓL MÉG NAGYON SZEGÉNYEK VAGYUNK”

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2021.05.20.


Az elmúlt hetekben az ország öt megyéjében összesen tizenegy szegregátumot jártunk körbe, azt vizsgálva, hogyan érintette a járvány a roma közösségeket, és hogyan állnak az oltáshoz. Riport Borsodból és a Jászságból.


„Két dologtól félnek itt az emberek: a vírustól és hogy nem lesz mit enni. Sokan bezárkóznak, szoronganak, depressziósak lettek a járvány alatt, a fiatalokat különösen megviseli a bezártság. És sokan elveszítették a munkájukat, már pedig, ha itt nincs munka, akkor nincs semmi” – meséli Erika, miközben a konyhájában ülünk a Borsod megyei Rudabányán. Erikát azért kerestük fel, mert aktív helyi lakosként ő is bekapcsolódott az április elején indult Oltass, hogy élhess! elnevezésű kampányba.

Az akciót több civil és roma szervezet (az aHang, a Dikh Tv, a RomNet, a Roma Sajtóközpont, a Rendszerszint, a Civil Kollégium Alapítvány, az 1 Magyarország Kezdeményezés) és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) indította. A céljuk az volt, hogy eljussanak az ország 300 olyan településére, ahol információ, internet vagy áram híján kevesen regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára. Ez elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Somogy, Zala, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintette, de jelen voltak a fővárosban is. Az elmúlt hetekben, a kampány három hete alatt mi is több helyen elkísértük a helyi aktivistákat a regisztrációt segítő körútjaikra. Radics Józseftől, a Civil Tanács Egyesület munkatársától megtudtuk, hogy a három hét alatt mintegy 300 települést értek el, munkájukat több mint 280 aktivista segítette, akik közül sokakkal már eleve kapcsolatban álltak...

KÉT ÁLLAMI CÉGGEL NÉGY DRÁGA KÜLFÖLDI INGATLANT ADOTT EGY ALAPÍTVÁNYNAK A KORMÁNY

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.05.20.


A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van. A két céget – s velük az ingatlanjaikat – a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a kormány márciusban. A Manevi azóta vett egy romániai kastélyt is.


Miközben itthon sok esetben a kormány fütyül a műemlékvédelemre, egy tavalyi törvénnyel létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, hogy a régió „egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények” fennmaradását, megőrzését, fenntartását segítse...

JAKAB PÉTER: FIZESSENEK MEG A TOLVAJOK!

NEMZETI1TV
Szerző: JAKAB PÉTER
2021.05.19.



Exkluzív felvételek! Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc arca a parlamentre vetítve. Készenléti rendőrség a helyszínen. Jakab Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt elmondta miért választotta a véleménynyilvánítás ezen formáját.

AZ ÁLLAM EGYRE JOBBAN KIVONUL A MAGASABB MINŐSÉGŰ KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSBÓL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.05.20.


Az oktatási rendszer 2012-es tanévtől kezdődő jelentős átalakítását, vagyis az intézményeknek a Klebelsberg Központ (közkedvelt rövidítéssel KLIK) alá rendelését kezdetben hangos tiltakozások övezték. Az elmúlt években ezek ugyan elhalkultak, de a diákok és a szülők azóta is elmondják a véleményüket a rendszerről azzal, hogy egyszerűen mást csinálnak, mint amit a kormány elvárna tőlük.

A középiskolákban ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a szülők és a diákok inkább az állami fenntartású gimnáziumokba igyekeznének bejutni, annak ellenére, hogy épp ezeket az iskolákat szorítja háttérbe a felvételi rendszerrel és a férőhely számokkal a kormány. A kereslet (mit szeretnének a szülők a gyereküknek) egyre nehezebben találja meg a számítását, mert a kínálat (az államilag finanszírozott gimnáziumi férőhelyek száma) fokozatosan szűkül. Ezt a jelenséget előző cikkünkben részletesen bemutattuk.

Orbán Viktor miniszterelnök és a fideszes politikusok többször kifejtették már, hogy nem gimnáziumba, és onnan a felsőoktatásba kellene járni a többségnek, hanem szakmát kellene tanulnia, lehetőleg minél korábban. Ennek megfelelően minél több diákot próbál a rendszer a szakmát adó középfokú képzések felé terelni...

JAKUS IBOLYA: LOPKODÓ ÁLLAMCSÍNY - SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓ

HVG
Szerző: JAKUS IBOLYA
2021.05.20.


Játsszunk el a gondolattal, mi lehetne Orwell Állatfarmjának homályban hagyott végkifejlete. A hatalmon lévő disznók hiába riogatják a többi jószágot a régi gazda visszatérésével, mégis elvesztik a választást. De továbbra is hatályban marad a gránitszilárdságú hétparancsolat, amely szerint egyes állatok egyenlőbbek a többinél, és négy saját láb sokkal jobb, mint kettő. Az erőszakos vezérkan (angolul crime minister) nagygyűléseken harsogja, hogy a haza nem lehet ellenzékben, a hazavitt szajré meg pláne nem, a disznósajtó pedig szünet nélkül ontja a moslék propagandát. Még a helyén van a bűnpártoló főügyész, így

nem kerül gyorsan lakat alá az alvégi mészáros, és retorzió nélkül marad sok-sok disznóság.

Valami hasonló történhet jövőre a valóságban is Magyarországon, nem csoda, hogy politikai stratégák hada töri a fejét, miként lehet lebontani Orbánék lopakodó államcsínnyel, törvényesített lopással, vazallusokkal, oligarchákkal és fanatikusokkal körülbástyázott önkényuralmi rendszerét és visszaépíteni a demokratikus jogállamot. Kis János filozófus lapunknak írt esszéjében arra figyelmeztet, hogy a valószínű szűk parlamenti többség birtokában megkísérelt alkotmányozás katasztrofális következményekkel járhat. Szerinte a jelenlegi jogi keretek közt kell elindítani egy sor olyan változást, amellyel az új hatalom tömegeket képes maga mellé állítani, mert csak egy elsöprő erejű népmozgalom veheti fel eséllyel a harcot Orbán privát rendszerével, s adhat legitimitást a semmisségi törvény elfogadásának.

Nem kisebb ambícióval jelentkezett be Karácsony Gergely sem az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztásba, mint hogy az ország 99 százalékának érdekeit képviselje a leggazdagabb 1 százalék helyett. Magyarország rovatunkban egyebek közt azt latolgatjuk, mivé nőheti ki magát a ma még inkább demonstratív értelmiségi kiállásnak tekinthető mozgalom, pláne ha a Fidesz, szokása szerint, ismét

belepiszkálna a választási rendszerbe.

Mindenesetre ma már egy csekély értelmű medvebocsnak is nehéz megmagyarázni azt a folyamatos rablást, amit a jogi terminus technicust kicsit átformálva lopkodó államcsínynek is nevezhetünk. A kormánytöbbség most az önkormányzati bérlakásokat vinné ki a közösből: a tervezett privatizációval egyfelől potom pénzért juttatná mesés vagyonhoz azokat a NER-közeli bérlőket, akik a legalitás határát súrolva jutottak önkormányzati lakáshoz a budai Várban, másfelől jól megbüntetné azokat az önkormányzatokat, amelyek az elmúlt években súlyos összegeket költöttek bérlakásépítésre és -felújításra. Erről a Magyarország rovatban olvashatnak, arról pedig a Gazdaságban, hogy mindeközben a kormány szociálislakás-építésre kér pénzt az uniós helyreállítási alapból.

Ez persze kispálya ahhoz képest, hogy Orbán és oligarchái komplett közlekedési ágazatokra is szemet vetettek. Habony Árpád és Hernádi Zsolt üzleti köre a vasúti ágazatra startolt rá, a magyar kormány és az általa kedvezményezett befektetői kör pedig a Budapest Airportot kóstolgatja uniós rosszallást és kínai hitelezői érdeklődést kiváltva. Mindkét ügylet szövevényeit a Gazdaság rovatban bogozzuk.

Közben pedig az oroszok már az ólban vannak. Címlapsztorink szerint Magyarország az orosz ügynökök legfontosabb európai bázisává vált, a Fudan Egyetem idetelepítésével pedig a kormány tálcán kínálja a magyar fővárost mint uniós támaszpontot a kínai titkosszolgálatoknak. Mindez persze vonzza a rájuk ténykedő nyugati kémeket is, így Budapest olyanná válhat, mint a hidegháború idején Bécs, ahol csak úgy hemzsegtek a spionok. És a lebukás elkerüléséhez az egykori legvidámabb barakkban még csak ürgebőrbe sem kell bújniuk.

A FRISS MAGYAR NARANCS AJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS
Szerző: MaNcs
2021.05.19.


A SZERK
.

A SZERK.
Karácsony beszáll

Márki-Zay Péter, Jakab Péter, Fekete-Győr András és Dobrev Klára után szombaton Karácsony Gergely is bejelentkezett a miniszterelnök-jelölti előválasztásra.

A SZERK.
Sármagyar

Ideidézünk két szellemet.

PUBLICISZTIKA

SERES LÁSZLÓ
Bojkottal és rakétákkal
Hogyan segíti az anticionista retorika a Hamászt?

Izrael illegitim és erőszakos, kolonialista és apartheid viszonyokat tart fenn, elnyomja és kizsákmányolja az általa megszállt területek őslakosait, sőt genocídiumot követ el a palesztinokkal szemben – hangoznak hosszú évek óta a zsidó állammal szemben bojkottot, tőkekivonást és szankciókat sürgető, palesztin kezdeményezésre létrejött BDS-mozgalom (Boycott, Divestment and Sanctions) szlogenjei amerikai campusokon, európai akadémiai berkekben, a nemzetközi művészvilágban. Amikor e sorokat írom, Izraelt sokadik napja lövi rakétákkal a Hamász, amely ugyancsak hosszú évek óta szóról szóra ugyanezeket a hazugságokat ismételgeti.

KARDOS ANDRÁS
A gombócgondolkodó
Lukács Györgyről, halálának 50. évfordulója előtt

„Az élet minden pillanatában kénytelen vagyok az egész életemre gondolni.” (Karinthy Frigyes)

EGOTRIP

SAJÓ LÁSZLÓ
Öt és feles
Király I Mátyás, az igazságos döntetlen (ennek a fele se trufa)

Bizony Király I Mátyás uralkodása korántsem volt fenékig Kánaán és népmesébe illőn kacagtatóan mulatságos, mint ahogyan azt a – Király I Mátyás rendelésére írt, s utóbb a nép ajkára mosolyintott – történetek, anekdoták, tréfás mesék (trufák) ábrázolatja mutatja. Hanem éppen fordítva, ellenkezőleg, sőt.

BELPOL

KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY ÉS OLTÁSI KAMPÁNY A ROMA SZEGREGÁTUMOKBAN
„Nem akarnék még meghalni”

Öt megye tizenegy szegregátumában jártunk az elmúlt hetekben. Találkoztunk olyanokkal, akik átestek a koronavíruson, akik elvesztettek családtagokat, akik rettegnek, és akik szerint a vírus nem létezik. Láttunk több temetést, és elkísértük a helyi aktivistákat a regisztrációt segítő körútjaikra.

INTERJÚ
„Szembemegy mindenfajta igazságossággal”
Hegedüs József közgazdász, szociológus a kényszerprivatizációs törvényről

Egy fideszes törvényjavaslat értelmében az önkormányzatoknak el kell adniuk – a piaci ár töredékéért – bérlakásaikat akkor, ha a bérlők bejelentik vásárlási szándékukat. Ez a bérlakásrendszer szétveréséhez vezetne. Hegedüs József, a Városkutatás Kft. alapítója a javaslat egyéb negatív hatásaitól is tart.

VESZÉLYBEN AZ MTA-TÓL ELSZAKÍTOTT KUTATÓINTÉZET-HÁLÓZAT EGYSÉGE
Bekerítve

Pintér Sándor minisztériumi irányítás alá helyezné a korábban az MTA-hoz tartozó Regionális Kutatások Intézetét. A kutatók attól tartanak, ez a precedens utat nyithat az intézethálózat szétverése előtt.

KÜLPOL

LÉGI HÁBORÚ IZRAELBEN
A Vaskupola alatt

Lassan két hete tart a fegyveres konfliktus Izrael és a Hamász erői között. Eddig több mint 200 áldozatot követelt a palesztin, 10-et az izraeli oldalon. Hogyan fajult ismét idáig a szembenállás, miben más, mint az eddigiek, és mikor lesz már vége?

KRITIKA

FILM
Az utolsó művészfilm
Gothár Péter: Hét kis véletlen

Volt egyszer egy film, a rendezője nem érdekes (David Miller), a címe sem különösebben (Az utolsó cowboy, eredetileg: Loneley Are the Brave), 1962-ben jött ki Amerikában, Magyarországon is biztos bemutatta valamelyik filmekre szakosodott kertévé, vagy megjelent legalább VHS-en, aligha ismerik sokan, mellette szóljon, hogy Kirk Douglas játszotta a főszerepét.

TÁNC
A túlvilág kapujában
A Győri Balett és Lajkó Félix: GisL

Bár a Győri Balett folyamatosan megbízható színvonalat hoz, elhelyezésük a magyar táncpalettán távolról sem egyértelmű: a népszerű együttest a szakmai körök a kortárs táncművészet kívülálló szereplőjeként kezelik. Ebbe az is belejátszhat, hogy a legfontosabb ismertetőjegyeik évtizedek óta változatlanok.

SZÍNHÁZ
Felnőttnek is nehéz lenni
Tóth Krisztina: Denevér

Mennyire fontos számunkra gyermekeink jólléte és biztonsága? Látszólag borzasztóan. Ugyanakkor van ebben egy nagy adag képmutatás is, és sokszor egyszerű, gondatlanságból elkövetett figyelmetlenségek miatt kockáztatjuk mindezt.

SORKÖZ

INTERJÚ
„Pál és Philip”
Emmanuel Carrère író

Az Isten országa című könyvében az első keresztények nyomába ered, de saját megtéréséről, buzgó katolikusként töltött évei­ről is részletesen beszámol. Hitről és hitetlenségről, szexuális fantáziákról, egy magyar hadifogolyról és Houellebecq-ről is beszélgettünk vele.

POETA.DOC
„Ha nem születtem volna is magyarnak”

Byron: Childe Harold (részlet) Fordította Bickersteth Johanka

SZÍNHÁZ

A KULTÚRA VISSZATÉR – HAMAROSAN
Mi nem vesszük le!

Május 1-jével újra kinyithattak a múzeumok, színházak, mozik, de úgy tűnik, a visszatérést nem kapkodják el. Sok helyen még kivárnak.

KÉPZŐMŰVÉSZET

INTERJÚ
„Mindannyian űrlények vagyunk”
Szabó Eszter Ágnes intermédia-művész

Hogy jön össze a manióka, a falvédő és Schmitt Pál halántéka? A hazai eat art úttörőjével a gyökérzöldségek mellett házibulikról, a háziasszonyi szerep változásairól és szivacsokról is beszélgettünk.

ZENE

INTERJÚ
„Azt ütöm, amire a zenének szüksége van”
Borlai Gergő dobos, dalszerző

Csodagyerekként kezdte, ma a világ legjobbjaival játszik. Legutóbbi szólólemezével a Grammy előszobájáig jutott. A friss Artisjus-díjas dobzsenivel amerikai karrierjéről, meglepő poplemezéről és a kaliforniai Tilos Rádióról is beszélgettünk.

MI A KOTTA?
Kelemenék kabátban

Klasszikus zenei programajánló a 2021/20. hétre

VISSZHANG

VISSZHANG: DOKUMENTUMFILM
One Child Nation

A túlnépesedés sürgősen megoldandó, súlyos globális probléma, amelynél csak a kezelése súlyosabb abban az országban, ahol ezt először megpróbálták.

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
A föld alatti vasút

Mostanában nem vagyunk híján a fajgyűlölet rettenetét horrorral ötvöző szériáknak.

VISSZHANG: SZÍNHÁZ
A zuhanás sokkja

A húszas évei elején járó Matthew pszichiátriai kezelésre szorul: Down-szindrómás bátyja halála óta küzd skizofréniával.

VISSZHANG: FILM
Ördög a részletekben

Egyikük a vérbe fagyott holttestekbe belefáradt, piszkos múltú, régivágású nyomozó; a másik feltörekvő karrierista, aki legalább olyan jól mutat a címlapokon, mint a sárga rendőrségi szalagokkal elkerített tetthelyeken az állát vakargatva.

VISSZHANG: KÖNYV
Rose Tremain: A kegyelem szigetei

A 19. század végi vidéki Angliában mi lehet még annál is megbotránkoztatóbb, mint ha egy 25 éves szép, egészséges nő nem akar férjhez menni?

VISSZHANG: FESZTIVÁL
Friss Hús

E fesztiválon új rövidfilmeket lehet látni moziban, kilencedik éve.

VISSZHANG: LEMEZ
Tom Jones: Surrounded by Time

A lassan 81 éves walesi világsztárra némelyek hajlamosak úgy tekinteni, mint a régmúlt ásatag rekvizítumára.

VISSZHANG: LEMEZ
Napfonat: Szól a világ

Farkas Kriszti (Volkova), Szalay Heni, Szarka Anita, Tóth Eszter és Tóth Orsi 2018 óta létező a cappella formációja saját bevallásuk szerint nem más, mint „öt szabad hang polifonikus összefonódása, amely ütőhangszerekkel kiegészítve, együtt valami többet, nagyobbat alkot”.

INTERAKTÍV

TÉVÉSMACI
Kacsatávolság

Amikor Sztupa és Troché szuperhősök voltak...

Szüret 2021/20.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

Egy hét kultúra 2021/20.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

Egy hét tudomány 2021/20.

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

BŰN

ÉRTELMI FOGYATÉKOS FIÁVAL LOPATTÁK EL AZ APA MEGTAKARÍTÁSÁT
Hatmillió egy nőért

Elásott milliók, lányokat futtató falusi banda, fogva tartott értelmi fogyatékos fiatalember, fura büntetőeljárás, feljelentett bírók, ügyészek. Az adóhivatal pedig írásba adta, hogy a lopott pénz nem adóköteles.

LOKÁL

EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS
Vereckéről Budapestre

125 éve nyílt meg Budapest valaha volt legnagyobb rendezvénye. A millenniumi ünnepségsorozat fő attrakciójának számító Ezredéves Országos Kiállításra átalakították a Városligetet, 240 pavilont állítottak fel 520 ezer négyzetméteren. Még a földalatti vasút is kiállítási kelléknek épült.

LÉLEK

A MUNKAHELYI E-MAILEK PUSZTÍTÓ HATÁSA
A villanypásztor

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a munkaidőn kívül is záporozó, azonnali válaszadásra késztető, vagy csak olvasatlanul nyomasztó e-mailek súlyosan károsíthatják testi és lelki egészségünket. Már az EU is törvényekkel szabályozná a munkahelyi levelezést.

TUDOMÁNY

KESELYŰVIZIT MAGYARORSZÁGON
Itt lőnek!

Két barátkeselyű repült be nemrég Magyarország fölé. Legutóbb 2008-ban, azelőtt az 1930-as években bukkant fel egy-egy nálunk. Most az egyik példányt egy elsőéves egyetemista lefotózta, a másikat valaki lelőtte.

GASZTRO


ÉTEL, KIHORDÓ
Katica

Étel, házhoz

CHILI&VANÍLIA
Szobaszerviz zöldségekkel

A világszerte népszerű japán tészták közül itthon talán a hajdinalisztből készülő, sötét­drapp, szürkés árnyalatú szoba (soba) tészta a legkevésbé ismert és elterjedt.

MIKROFILM

RÉS A PRÉSEN
„A mi házirendünk szigorúbb”
Deák Dániel, a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál alapítója

Kilencedszer lesz az idén Friss Hús

JÖN A FRISS MAGYAR HANG, KARÁCSONY GERGELY-INTERJÚVAL - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.05.20.


A tartalomból: 

– Karácsony Gergely: Egyesíteni fogom az országot – A kormányfői székért induló főpolgármester a bizonytalanok megszólításáról, az önkormányzatiság porig rombolásáról, a „süllyedő hajóról” menekülő fideszesekről. Interjú

– Két szék közül a pad alá – Győrffy Dóra közgazdász-politológus: A Fudan korrupciós kockázatot jelent, keleti orientációt, mindehhez a magyar felsőoktatástól vonják el a forrásokat. Interjú

– Vagyonkiárusítás hiperakciós áron – A lakások kiárusítása így 1,2 milliárdos vagyonvesztést jelentene Szekszárdnak. Józsefvárosi lakókat is kérdeztünk, hogy megvennék-e lakásukat

– A hűvös tavasz miatt nehezen indul a fecskeszezon – Rengeteg kártevőtől szabadítanak meg minket, de ellenük dolgozik a klímaváltozás és az ember

– A másodvirágzásban van az utolsó remény – Külföldi, méznek látszó termékek lephetik el az áruházak polcait

– Kevesebb szakember, kevesebb ágy – Háromezerrel csökkent a kórházi férőhelyek száma a 2010-es kormányváltást követő tíz évben

– Véget érhet a nyugdíjasok nyaraltatása – Az Erzsébet-utalványokból befolyt összegből jutott NER-közeli cégeknek is, mára kiürült a kassza

– Jachtozgatunk jachtozgatunk? – Politikai akarat kérdése a legtehetősebbek hatékonyabb adóztatása

– Lumbágóval az éjszakában – Laura kalandja a magyar egészségüggyel

– Amikor megpróbálják ránk törni az ajtót, imádkozom – A pécsi Lánc utcában nagy a baj. Riport

– A felrobbantott toronyház titkai – Izrael szerint a Hamász hírszerzőit rejtette az épület, mások viszont úgy vélik, csak az ott dolgozó újságírók munkáját akarták ellehetetleníteni

– Véget érhet a nagy közel-keleti párbaj?

 A szomszédból figyelnék a tálibokat – Rajta tartaná a szemét a régión az Egyesült Államok az után is, hogy kivonja a csapatait Afganisztánból

– Kurzot is elsodorhatja az Ibiza-ügy – Megtörheti az osztrák kancellár karrierjét, ha bebizonyosodik, hogy nem mondott igazat egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt

– Hány zsinagóga állt az ókori Pannoniában? – Izgalmas ókori kirakóst tárt a nagyközönség elé a minap Lassányi Gábor régész, és ebből kiindulva megnéztük, mit tudunk a római kori Pannonia zsidó közösségeiről

– Jumurdzsák a salakon – Száz éve született Bárdy György

– Elérünk-e élve Camelotba? – Vágyott szépség: a Magyar Nemzeti Galéria preraffaelita művekkel ünnepli a karantén végét

– Égszemetelés – A műholdak egyszer majd elvileg olcsó internettel láthatják el az isten háta mögött élő embereket is, ugyanakkor a csillagászok már most gyűlölik őket, mert ellehetetleníthetik az égbolt sokkal gyengébb fényű objektumainak megfigyelését

– JPG a kalapács alatt – Számítógépes fájlokat adnak-vesznek dollár tízmilliókért műtárgyaukciókon. Barabási Albert-László hálózatelméleti módszerekkel kezdte kutatni a digitálisműtárgy-piac trendjeit, őt kérdeztük első eredményeiről

– Szeremley Huba halálára – Gazda Albert nekrológja és Csikós Attila badacsonyi riportja 

– Wang mester a NER szívcsakrájában támad újra – Gasztrolidérc a most nyílt budai Wangban járt

– Régen is hús-vér emberek éltek – Benedek Szabolcs író Mátyásról, a Habsburgok jótéteményeiről és negatívumairól és arról, érdekli-e a Z generációt a történelem. Interjú

– Háromnegyed órányi sötétség – Klasszis sportlövőink rivalizálása szabotázsig fajult, így akár mindketten bukhatják a tokiói olimpiát

Publicisztika:
– Verebes István: Az újraindulás egyedülálló sajátsága
– Gulyás Balázs: Magyarország felszámolása 3. – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Lányi András: Harmadik út – mi között?
– Szerető Szabolcs: Rendkívüli – Álláspont
– Vági Márton: Aki nem kér védőoltást…
– Szentivánszki Soma: Engedjenek a katedrára! – Visszhang
– Pápay György: Ki akar itt rendszerváltást? – Több a zászló
– Szabó Antal: Gyertek el a falvakba is!
– Egedy Gergely: Akadémiai szabadság vagy 30 ezüstpénz Kínától?
– Nagygéci Kovács József: Lélekerő
– Híd Jenő rajzol: 2021 fontos képei
– Wekerle Szabolcs: Szalma – Újbeszél
– Gazda Albert: Forgácsok
– Szerető Szabolcs: Jelentés a hátországból – Szotyola
– Puzsér Róbert: Nincs harc a jogállamért az emberi jogok tisztelete nélkül
– Marabu: Nem gyarmat

Tárca:
– Benedek Szabolcs: A vietnámi mandarinbefőtt – Az én hangom mélyebb

Kritika:
– Magyarok a titói bíróságok előtt – Várady Tibor: Népellenes mosoly
– Az elsüllyedt Fiume – Curkovic-Major Franciska: Fiume és környéke a 19. századi útirajzokban

ITT OLVASHATÓ

MA LEJÁR A HATÁRIDŐ, NE HAGYJON PÉNZT AZ ÁLLAMNÁL! - MÁJUS 20-ÁN ÉJFÉLIG RENDELKEZHETÜNK AZ 1 SZÁZALÉKRÓL IS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.05.20.


Ma éjfélkor lejár az szja-bevallás határideje. Az adóhatóság 5,4 millió adózónak el is készítette a bevallását, és ez válik hivatalossá is, ha valaki rá sem pillant. Pedig lehet benne hiba, hiányozhatnak bevételek, és a visszaigényelhető adónk is bennragad, ha nem rendelkezünk róla. Már csak az 1 százalékos adófelajánlásért is érdemes néhány percet rászánnunk, hogy támogathassuk a nekünk szimpatikus szervezetet.


Sokan legyintenek a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásra, ha túl kicsi az összeg, pedig ezekből jönnek össze a százezres, milliós, tíz- vagy akár százmilliós támogatások, amelyek egy-egy civil szervezetnek jutnak. Márpedig az alapítványok sokszor az állam feladatát végzik el, legyen szó a beteg gyerekek ellátásáról, a rászorulók segítéséről, állatmentésről. Adónk kétszer 1 százalékáról (a másik 1 százalék vagy kiemelt állami feladatra vagy egyháznak ajánlható fel) a bevallási határidő végéig rendelkezhetünk. Ha addig nem tesszük meg, akkor ugyanúgy az állami költségvetés része lesz, mint adónk többi része.

Az adóhatóság idén több mint 5,4 millió adózónak készítette el az szja-bevallás tervezetét, amely március 15-étől már elektronikusan elérhető. Az ügyfélkapuval (KAÜ-azonosító) rendelkezők számítógépen, de akár okostelefonon vagy tableten is megtekinthetik az eSZJA felületen, és ha szükséges, szerkeszthetik is a bevallás tervezetét. Aki egyetért a dokumentum adataival, annak nincs további teendője, május 20-án éjfélkor a tervezet az ajánlott adatokkal érvényes szja-bevallássá válik.

Május elejéig több mint 400 ezer KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosító) nem rendelkező adózót értesített a NAV postán a bevallási tervezetről. Nekik is tanácsos átnézni a papíralapú tervezetet, illetve elolvasni a mellékelt tájékoztatót, amelyben minden fontos tudnivaló megtalálható. Akiknek visszajár a befizetett adóból, vagy fizetniük kell a bevalláskor, és részletfizetést kérnének, azoknak a bevallási tervezet személyre szabott, kiegészített nyilatkozatát kell kitölteni és visszaküldeni május 20-ig...

MORZSÁKAT SZÓRNAK A NYUGDÍJASOKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.05.20.


A kormány többször adja azt, amit egyszer kellene korrekten adni, ily módon pedig azt a képzetet igyekszik erősíteni, hogy ha többször ad „morzsát", az többnek tűnik, mintha egyszer többet juttatna. Így értékelte a Hírklikknek a nyugdíj-ügyek egyik legjobb hazai szakértője a nyugdíjak rövidesen esedékes időszaki kompenzációját. Barát Gáborral arról is beszélgettünk, hogy a jövő évi parlamenti választás előtt mindezzel mit üzen a hatalom az érintetteknek.

Átlagosan havi 888 forintot kapnak a nyár elejére tervezett időszakos emeléssel a nyugdíjasok. Áprilisban jelentették be, hogy – a korábbi évektől eltérően – az idén nem (csak) novemberben, hanem már a nyár elején kompenzálják a tervezett inflációt. Mivel ez jelenleg 3,6 százalék, az érintettek – januárig visszamenőleg – most 0,6 százalékos kiegészítésre számíthatnak. Ez azt jelenti, hogy azoknak az idős embereknek, akik minimális nyugdíjat, vagyis 17 ezer forintot kapnak, ezúttal 171 forint plusszal kell beérniük.

Megvásárolhatónak hiszi-e a kormány a nyugdíjasokat? – kérdeztük ennek kapcsán az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetőjétől. Barát Gábor azt mondta, ő nem így fogalmazna, de az tény, hogy az érintettek érzelmeivel játszanak, mégpedig szerinte tisztességtelenül. A kormány már nem először adja „szakaszosan" azt, amit egyszer és korrekt összegben kellene biztosítania a nyugdíjasoknak. A szakember úgy vélte, most legalább egy százalékos kiegészítő emelésre lett volna szükség. A 0,6 százalék szégyenteljes. Az igazi probléma persze az, hogy ezzel meg is üzente a hatalom a nyugdíjas társadalomnak, mennyire tartja a tagjait. Tizedekkel játszanak, amikor százmilliárdok mennek buta vagy vitatható célokra – fogalmazott Barát Gábor, aki emlékeztetett rá, azt sem hallotta meg a kormány, amikor sokan javasolták, hogy a több mint egy éve húzódó járványhelyzet miatt – egyszeri juttatásként – az átlag nyugdíj alatt élőknek adjanak egyszeri 30-50 ezer forint közötti összeget...

143 MILLIÁRDOT BUKNAK A LEGSZEGÉNYEBB FALVAK, MERT A KORMÁNY LEMONDOTT AZ UNIÓS HITELRŐL

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2021.05.20.


- 220 milliárd helyett végül 77,5 milliárd forint érkezhet az uniós helyreállítási alapból a Felzárkózó települések programba.

- Ez a kormány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegénységcsökkentő kísérlete, szinte kizárólag egyházi szereplők bevonásával.

- A keret megvágása miatt vissza kellett venni az ígéretekből, a 77,5 milliárd nagy része szociális lakásokra megy.

- Kérdés, mennyit és honnan pótolnak a kieső pénzből.

A tervezettnél jóval kevesebb pénzt hív le a kormány az uniós helyreállítási alapból a 300 legszegényebb falu megsegítésére. Áprilisban még úgy volt, 220 milliárd forintot költenek a Felzárkózó települések programra, ez végül 77,5 milliárdra olvadt.

A csökkenés oka, hogy a kormány úgy döntött, mégsem kéri a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendő támogatást. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert nem akarnak jobban eladósodni, de valójában fontos szerepe lehetett annak, hogy Brüsszelben vitatták a magyar törekvések egy részét. Értelemszerűen a csomag többi elemét is megvágták, a legnagyobb részt, 857 milliárd forintot most egészségügyre szánják...

A “NÉGYEK” KIÁLTVÁNYA AZ ORBÁN-RENDSZER FELSZÁMOLÁSÁRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.05.18.


A Népszavában közölték “Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!” címmel az Orbán-rendszer felszámolásának jogi alapjáról és lehetséges módjáról szóló kiáltványukat azok a szerzők, akiket mostantól csak “Négyek” néven emlegetünk. Bárándy Péter, Lengyel László, Vörös Imre és Fleck Zoltán szerint a jogállamiság helyreállításának elengedhetetlen feltétele, hogy az alkotmány alapján az Orbán-rendszert és a rendszer alapjául szolgáló alaptörvényt az új Országgyűlés első lépéseként semmisnek nyilvánítsák és eltöröljék. A jogállamiság helyreállításának programja itt olvasható, amelyet az ellenzéki pártoknak el kellene fogadniuk, mint közös nevezőt.

Az alábbiakban a négy szerző tanulmányát közöljük teljes terjedelmében változtatás nélkül:

EXKLUZÍV: 43 TITKOS PÉNZALAPOT KEZEL A NER FELSŐELITJE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.05.19.


Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.


Nemrég magunk is hangot adtunk annak, miféle perverz privatizációs hullámot indított el a kormányzat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének kiépítésével. Ám azok az egységek legalább nem titkosak – pontosan tudjuk, ki hozta létre őket (a kormányzat), s tudjuk azt is, ki rendelkezik majd az államról lehasított vagyontömeg fölött (jellemzően olyanok, akikben Orbán Viktor megbízik). Ezzel szemben létezik egy cégforma, amelyet lehetne akár rendeltetésszerűen is működtetni – ám idehaza inkább visszaélésszerűen, politikai indíttatású, „arc nélküli” bevásárlásokra használják.

A nemzetközi térben is létező magántőkealapok eredetileg olyan pénzgyűjtő entitások, amelyek esetében az üzleti döntéseket szigorúan az alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre az olyan magántőkelapok, ahol a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok. Akiknek a kiléte a törvény erejénél fogva titkos, ahogy főszabályként azt sem tudhatjuk, miféle pénzeket „mostak bele” ezekbe a kasszákba. Elképzeléseink persze lehetnek: a túlárazott állami óriástenderekből, az egykori letelepedési kötvényes varázslatokból, vagy a kaszinóüzemeltetésből kinyert tíz- és százmilliárdok is becsatornázódhatnak ilyesfajta „zsákokba”. S miközben egy banktulajdonos normál esetben csak rendkívül szigorú és visszafogott keretek között hitelezheti saját cégeit, egy magántőkealapon nyugvó pénzintézet nyilván nagyvonalúbban finanszírozhat egy másik magántőkelapra épített gigavállalatot – akkor is, ha a mélyben egyébként mindkét oldalon Mészáros Lőrinc-típusú figurák húzzák a hasznot...

KIS JÁNOS AZ ÖNKÉNY ALKOTMÁNYÁRÓL: HA GYŐZ AZ ELLENZÉK...

HVG360
Szerző: KIS JÁNOS
2021.05.20.


Hogyan és mikor lehet semmissé tenni az önkényuralom alaptörvényét? Kis János filozófus szerint a kibontakozó jogi vita valójában politikai kérdést takar. Egy új rendszerváltás eséllyel kecsegtető menete szerinte az, hogy a várhatóan szűk többséggel megnyert választás után a demokratikus kormány a jelenlegi keretek közt kezdi el a rendszer visszabontását, így szerezve elsöprő támogatást az Orbánnal és híveivel szembeni szakítópróbához...

A SZIKRA OTT VAN A LEVEGŐBEN

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.05.20.


Nagyon nagy a társadalmi elégedetlenség, így fogalmazott Csepeli György szociálpszichológus egy online beszélgetésben, azt is hozzáfűzve, hogy ez vonatkozik a kormány politikájára, és a hétköznapi megélhetés lehetőségére is. Csepeli szerint lényegében csak egy szikra hiányzik, ahhoz, hogy robbanjon ez a feszültség, amely bármikor, bármitől bekövetkezhet.


Nem tudom, igaza van-e a szakembernek. Végül is ő tudja, hogy az emberek viselkedéséből, magatartásából mi olvasható ki, illetve ebből a magatartásformából mi következik. Nyilván ő képes mérni az elégedetlenség mértékét is; igazán semmi meglepő nem lenne abban, ha az emberek háborognának mindazon, ami Magyarországon történik. A járvány amúgy is elcsigázottá tett szinte mindenkit, alapvetően a túlélésre rendezkedett be a többség. És mert a többség így élte meg az elmúlt másfél évet, annál irritálóbb lehet számára, hogy egy kisebbség képes volt még a válságból is hasznot húzni. Csepeli szavai alapján arra is következtethetünk, hogy az Orbán-rezsim működését nagyon világossá tették a pandémia alatt hozott intézkedések, illetve a sikerpropaganda és a valóság között feszülő ellentét. Ez a kormány tavaly március óta elsősorban arra koncentrál, hogy az ország lakosai ne legyenek pontosan informálva, ne tudják, mi a pontos helyzet a kórházakban, ne értesüljenek arról, hányan veszítették el a munkájukat, hány munkahely szűnt meg.

Az egyéni sorsok tragédiái – hiszi ez az adminisztráció – eltakarja a sokaság bajait, vagyis nyugodtan mondhatnak bármit, írathatnak, mutathatnak a médiájukban azt, amit akarnak, leönthetik a tényleges helyzetet rózsaszín festékkel, az emberek el fogják hinni a legdurvább hazugságokat is. Hogy az emberek megtéveszthetők azáltal, ha folyamatosan új ellenséget jelölünk ki számukra, ha azt állítják, hogy az ellenzék tehet a vírus okozta bajokról, hogy a baloldal oltásellenessége az oka a sok-sok halálesetnek. Magyarul: itt mindenki megtéveszthető, becsapható, bár Orbán magyar emberekről szóló karakter-rajzai nem pont ezt sugallják. De azok csak szavak, amelyeket a miniszterelnök abban a hitben használ, hogy itt alapjában véve nyugalom van, nincsenek nagy lázongások, felháborodások, amik vannak, azok meg néhány bevált trükkel leszerelhetőek...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN A "NEM EMBER" - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.20.


A magyar kormányfőt előszeretettel húzza elő a nemzetközi sajtó bizonyos döntései után, azonban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos vétója úgy tűnik, az utolsó csepp volt a pohárban.



Le Monde

A luxemburgi külügyminiszter roppant csalódott az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban kiadott közös EU-s kiállás elleni magyar vétó láttán. Úgy véli, hogy az eset igen súlyos, hiszen az unió még arra sem volt képes, hogy támogassa az ENSZ-főtitkár felhívását az ellenségeskedések beszüntetésére. Asselborn azt kérdezi: ezek után miként akar az EU a világpolitika szereplője lenni? Mint mondta, 17 éve látja el hivatalát, de azóta még sosem élt meg ilyesmit. Ennélfogva úgy véli: az uniónak fel kell készülnie arra, hogy marginális tényező lesz a nemzetközi porondon.

Egyébiránt, hogy a még nem túl határozott közleménytervezet mennyire nem talált közös támogatásra, az egyrészt kiderült abból, hogy a magyarok nem álltak be mögé, másrészt a V4-es országok csak közhelyeket hangoztattak azzal kapcsolatban, sőt egyesek részéről nem is a miniszter vett részt az online egyeztetésen.

Süddeutsche Zeitung

A hidegháború idején Gromiko szovjet külügyminiszter volt a Mr. Nyet, aki beintett minden kompromisszumos javaslatnak a Biztonsági Tanácsban, napjainkban viszont nyugodtan lehet Orbán Viktort „Mr. Nem”-nek nevezni. De ő csupán hatalma elvesztésének esetére igyekszik magát bebiztosítani ily módon, mind odahaza, mind az EU-ban. Úgy hogy részéről jóformán csak azt hallani: nem, nem és nem.

Így keresztbe feküdt a jogállami mechanizmusnak, miután nem segített, hogy vétóval fenyegette meg az uniós költségvetést. Ugyanezt csinálta, amikor az unió szociális csúcsértekezletének határozata tartalmazta volna a nemek egyenlőségét. De elvetette a Kínát és Oroszországot elítélő nyilatkozatokat is. Majd most nemet mondott, amikor Brüsszel fegyvernyugvásra szólított volna fel a Közel-Keleten.

Szóval úgy néz ki, mintha Magyarország hidegháborút folytatna saját európai partnerei ellen. Töretlenül hű Netanjahoz és meggátol minden bírálatot Moszkvával és Pekinggel szemben. A keleti nyitás évek óta Budapest hivatalos politikáját jelenti. Azt hiszi, hogy politikai szuverenitást szerez, ha orosz és kínai pénzekkel finanszíroz nagyberuházásokat. Ám ily módon ő és országa is csak még inkább függő viszonyba kerül idegen urakkal szemben.

Frankfurter Rundschau

A kommentár blamának minősíti a magyar vétót az EU szemszögéből. Merthogy a szervezet már megint törpének bizonyult külpolitikában – Magyarország fellépésének köszönhetően. Az ügy kínos és újfent csak azt tanúsítja, hogy az unió nem képes kinőni önmagát a nemzetközi porondon. A magyar fél azt használta ki, hogy az ilyen döntésekhez egyhangú támogatás kell, pedig nem lett volna semmi, ha belemegy.

A közel-keleti válság közvetlen érdekeltjei ugyanis jó ideje tesznek az ilyen felhívásokra. Az európaiak évek óta nem tudnak beleszólni a térség dolgaiba. Az izraeli kormány épp oly kevéssé hallgat rájuk, mint a Hamasz terrorszervezet. Ugyanakkor szegénységi bizonyítván, hogy nem sikerült megállapodni a közös állásfoglalásban.

A tagállamok miniszterei az ünnepi beszédekben nem győzik méltatni a közös külpolitikát, de az egyhangú döntéshozatal gyártási hibának számít, Emellett nincs meg a politikai akarat, hogy a határozatokat a jövőben többséggel fogadják el. Ha ez nem változik, akkor az unió továbbra sem lesz komolyan veendő geopolitikai játékos, minden gazdasági erejétől függetlenül.

Kurier

Nagy a felháborodás Brüsszelben, bár a magyar húzásban nincs semmi új. Az osztrák külügyminiszter szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy nem sikerült közös hangot találni a kérdésben. A német diplomácia vezetője arról beszélt, hogy Magyarország sajnos másként látta a kérdést, mint a többiek, bármilyen megfontolásból is.

Patrick Müller, a Bécsi Egyetem és a Diplomáciai Akadémia politológusa úgy látja, hogy egyrészt Izrael sikerrel cserkészett be több euroszkeptikus kormányt, így Magyarországot. másrészt pedig Orbán hajlandó konfliktusokat vállalni az EU-n kívül, ami nem szokásos, hiszen a közös külpolitika közmegegyezésre épül. A lap idézi a Népszava elemzését, miszerint az orbáni diplomácia a sajátos tárgyalási stratégia eszközének tartja a vétót.

Az Innsbrucki Egyetem egyik elemzője elképzelhetőnek nevezi, hogy a miniszterelnök célja: cselekvőképtelennek beállítani az egész uniót. De most alighanem ismét napirendre kerül, hogy hagyni kellene a csudába az egyhangú döntések elvét és gyakorlatát.

Politico

A portál szerint nem kizárt, hogy az EU besokall az újabb magyar vétó hatására, amikor egy ilyen fontos kérdésről van szó. De lehet, hogy az ügy azért került nyilvánosságra, mert a külügyi főmegbízott bizonyítani kívánta: ő aztán tényleg megpróbált mindenkit bevonni. Az sem kizárt azonban, hogy Borrell meg akarta mutatni: teljes képtelenség a közös állásfoglalás. Esetleg az volt a stratégiája, hogy rámutasson a megosztottságra, és ne próbálja elleplezni, bár hogy ez mire jó, azt csak kevesen értik. Ám hogy különben Magyarország más álláspontot foglalt volna el nyilvánosan, azt senki sem tudja. Mindenesetre az egész ügy rendkívül szokatlan.

Politico

Karácsony Gergelyt tartja az ellenzéki előválasztás fő esélyesének és így Orbán Viktor várható kihívójának a hírportál, amely bemutatja mind az öt ellenzéki jelöltet. Emlékeztet arra, hogy a főpolgármester egyesíteni igyekszik a nemzetet és azt hangsúlyozza, hogy politikusként két lábbal a földön áll, ami utalás arra, hogy egy-két fideszes politikussal teljesen elszaladt a ló, olyan fényűző életmódra váltott. Viszont nem lehet tudni, hogy képes lesz-e begyűjteni a bizonytalan tábor támogatását.

Jakab Péter egy auschwitzi áldozat dédunokájaként a Jobbik új arcát jelképezi. De a párt továbbra küszködik annak megválaszolásával, vajon tényleg hátat fordított-e idegengyűlölő múltjának. Az elnök mindenesetre sikerrel próbálja bizonyítani, hogy teljesen átlagos, mivel így akarja becserkészni a nagyvárosokon kívül élő lakosságot. Kérdés azonban, hogy mennyire hajlandóak rá voksolni a liberális és baloldali polgárok.

Dobrev Klára ezzel szemben megosztó személyiség, aki aligha képes megnyerni a határozatlan szavazókat, illetve az Orbánból kiábrándult konzervatívokat. Ugyanakkor Fekete-Győr András lemaradt a közvélemény kutatásokban. A politikai közép fiatal rétegeit vonzza, ám nem világos, ki tudja-e szélesíteni bázisát. Szél Bernadett szerint igen.

Neue Zürcher Zeitung

Az újság kockázatosnak nevezi a Kína iránt tanúsított nagy magyar barátságot, aminek része egy sor hitel, illetve vétó, valamint a Fudan Egyetem milliárdokba kerülő budapesti campusa. Mindenesetre a keleti nyitás jegyében az Orbán-kormány Pekingre teszi a tétjét, hogy nagyobb gazdasági mozgástérhez jusson, ám nem látszik az átláthatatlan beruházási tervek anyagi haszna.

A miniszterelnök Európában szívesen játssza a provokatőrt, a kínaiakkal szemben viszont feltűnően barátságos. Csak a múlt héten két uniós határozatott is blokkolt az ázsiai nagyhatalom elítélésére. És nemigen érdekli, hogy ezt Berlin és Brüsszel nem nézi jó szemmel. Fontosabb számára, hogy Kína értékeli a kiállást, noha Európa többi része éppen igyekszik megtalálni a megfelelő stratégiát a gazdasági és geopolitikai érdekek szorításában.

Orbán azt reméli, hogy az orosz-kínai milliárdok jóvoltából nagyobb játéktérhez jut, ám a Pekingből érkező pénzek éppen csak csurrannak-cseppennek. Magyarország azonban fontosabb a kínaiak számára az EU kapujaként. Közben a magyar kormány elutasítja, hogy kiszorítsa a digitális piacról a Huaweit.

Sőt az új egyetemmel még látványosabb lesz a kínai jelenlét. Kovács Zoltán szerint viszont nincs semmi kivetnivaló a kínai káderképző betelepülésében, egy ilyen lehetőséget nem szabad kihagyni. Függetlenül a sok kérdőjeltől, ideértve, hogy a beruházást az uniós közbeszerzési előírások megkerülésével hajtják végre.

Ugyanazt a modellt használják, mint a Belgrád-Budapest sínpár felújításakor, mellesleg Mészáros bevonásával. A magyar vezetés az utóbbi hónapokban egyébként is lapáttal viszi ki a köztulajdont a bizalmasai által ellenőrzött alapítványokba. Ily módon kivédi a jogállami, illetve európai megkötéseket.

Csakhogy közben nagy rizikónak teszi ki az országot. Montenegro példája mutatja, milyen függőséget eredményezhetnek a kínai kölcsönök. Szóval, hogy az ilyen projektek mögött stratégiai szándékok is meghúzódnak. A magyar elhárítás aggódva figyeli a kínai hírszerzés fokozódó tevékenységét, ideértve kormány közeli személyek megfigyelését. Magyarországon több Konficiusz Intézet is nyílik, a svédeknél és Amerikában viszont több ilyet is bezártak, mert úgy vélték, hogy azok politikai érdekeket szolgáltak.

Mindenesetre a Fudan ügyében egészen más a mérce, mint amikor megindult a harc Soros ellen, ami azután a szintén tekintélyes CEU elűzetésébe torkollott. Akkor az volt a jelszó, hogy el kell hárítani a káros külföldi befolyást.

Bloomberg

A kommentár úgy látja, hogy az orosz és kínai nyomulást fel lehet tartóztatni Kelet-Európában, ehhez igen jó keretet kínál a 12 tagállamot tömörítő Három-tenger kezdeményezés, csak éppen nem szabad, hogy egyes kormányok, főleg Orbán Viktor, itt is belezavarjon a közös törekvésekbe. Mint emlékezetes, az együttműködést 6 éve Horvátország és Lengyelország vetette fel, hogy észak-déli irányban is kiépüljön a térségben a korszerű infrastrukturális összeköttetés, amely a hideg háború örökségeként a mai napig erősen hiányos.

Az oroszok és a kínaiak természetesen mindent elkövetnek, hogy meghiúsítsák a programot, amit jól példáz a magyar-pekingi szerződés a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére. Amióta megkötötték, Brüsszel folyamatosan vonja össze a szemöldökét, miután a magyar fél egymás után akadályozza meg, hogy az unió megrója Pekinget, amiért az megszegi az emberi jogokat. Ebbe azért belejátszik a populista-tekintélyelvű Orbán rigolyája, hiszen ő a propagandában szívesen neki megy az EU-nak és támaszkodik más geopolitikai lehetőségekre.

Ugyanakkor az unió sem makulátlan, mert nem fordított kellő figyelmet a keleti infrastuktúra fejlesztésére, amit azután Kína kiaknázott. Brüsszel egyébiránt azt hitte az induláskor, hogy a Három-tenger eszköz akar lenni, amivel Magyarország és Lengyelország Brüsszel ellen hergeli a régiót. A két ország ugyanis tesz a jogállamra és sodródik a populizmus felé.

Amerika azonban már rájött, hogy fontos kezdeményezésről van szó, és az uniónak is be kell állnia a fórum mögé. Ám Magyarországnak és más államoknak is ki kell nyilvánítaniuk hűségüket Brüsszel iránt. És nem szabad megengedni, hogy a Három-tenger egy olyan tömb csírája legyen, amely szembefordul az EU másik felével. Az kell, hogy kiindulópontként szolgáljon a kelet-nyugati megbékélés számára. Ha ezt sikerül elérni, akkor az EU a Nyugat újabb védőbástyája lehet.

Washington Post

A vezércikk sürgeti, hogy a világ derítse ki, honnan indult a koronaválság. Merthogy erre vonatkozóan továbbra is két elmélet van forgalomban: az egyik az zoonózis, tehát hogy a kórokozó állatról ugrott át emberre. A másik, hogy a vuhani laboratóriumban kockázatos kísérletet végeztek denevérek vírusaival, és így szabadulhatott rá a világra a baj. Az eredet nem maradhat tisztázatlanul.

A múlt héten 18 tekintélyes tudós a Science magazinban sürgette, hogy átlátható, objektív módon járjanak az ügy végére, mert a WHO vizsgálata erős hiányosságokat mutatott. A lap hozzáteszi: nem arról van itt szó, hogy meg kellene bélyegezni Ázsiát, vagy bárki ostorozni akarná Kínát vagy saját kudarcáról akarná elterelni ily módon a figyelmet, ahogyan azt Trump tette.

Ám vannak igencsak jogos kérdések, csakhogy Peking ezeket vagy kapásból visszaveri, vagy akadályozza, hogy megtalálják rájuk a választ. Ily módon azonban nem kerülünk közelebb a járvány eredetének megtalálásához. Ha nem igaz, hogy a vírus a vuhani intézetből szivárgott ki, akkor – kellő nyitottsággal és átláthatósággal – Kína könnyen tisztázhatná a dolgot. De úgy viselkedik, mint akinek titkolni valója van.

Euractiv

A német külügyi államminiszter azt fejtegette Portugáliában egy uniós rendezvényen, hogy az EU sokat veszített hiteléből, mivel nem volt elég határozott a jogállam védelmében azokkal a tagokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus normákat. Roth hozzátette, hogy ez a körülmény igen nagy terhet jelent a Bizottság számára, noha az azon van, hogy két új eszköz is hatékonyan segítse a közös elvek megóvását.

Az egyik a jogállami mechanizmus, amiről a német szociáldemokrata politikus kijelentette: biztos abban, hogy az Európai Bíróság jóváhagyja azt, és elutasítja a magyar-lengyel keresetet. Emellett Brüsszel folytatni kívánja a jogállam helyzetének felmérését a tagországokban.

Szólt arról is, hogy a válságok bizonytalanságot hoznak és egyes kormányok megpróbálják ezt kihasználni a maguk javára. Újságírókat, tudósokat, kisebbségeket támadnak. Azt mondják, ők a vetik be a legjobb módszert a járvány leküzdésére. Ezért közösen kell küzdeni a gyűlölet, az erőszak és az álhírek ellen – mondta Roth. A szlovén külügy államtitkár azt ígérte a tanácskozáson, hogy országa a következő soros elnökként szintén kiemelt kérdésnek tekinti a jogállamiságot.

Süddeutsche Zeitung

A hidegháború idején Gromiko szovjet külügyminiszter volt a Mr. Nyet, aki beintett minden kompromisszumos javaslatnak a Biztonsági Tanácsban, napjainkban viszont nyugodtan lehet Orbán Viktort „Miszter Nem”-nek nevezni. De ő csupán hatalma elvesztésének esetére igyekszik magát bebiztosítani ily módon, mind odahaza, mind az EU-ban. Úgyhogy részéről jóformán csak azt hallani: nem, nem és nem.

Így keresztbe feküdt a jogállami mechanizmusnak, miután nem segített, hogy vétóval fenyegette meg az uniós költségvetést. Ugyanezt csinálta, amikor az unió szociális csúcsértekezletének határozata tartalmazta volna a nemek egyenlőségét. De elvetette a Kínát és Oroszországot elítélő nyilatkozatokat is. Majd most nemet mondott, amikor Brüsszel fegyvernyugvásra szólított volna fel a Közel-Keleten.

Szóval úgy néz ki, mintha Magyarország hidegháborút folytatna saját európai partnerei ellen. Töretlenül hű Netanjahoz és meggátol minden bírálatot Moszkvával és Pekinggel szemben. A keleti nyitás évek óta Budapest hivatalos politikáját jelenti. Azt hiszi, hogy politikai szuverenitást szerez, ha orosz és kínai pénzekkel finanszíroz nagyberuházásokat. Ám ily módon ő és országa is csak még inkább függő viszonyba kerül idegen urakkal szemben.

FT

A német uniópártok kancellárjelöltje kijelentette, hogy közel-keleti nyilatkozat ellen benyújtott magyar vétó cseppben a tengerként mutatja az egész uniós külpolitika alapproblémáját, ezért fokozatosan át kell térni arra, hogy az ilyen kérdésekben kétharmaddal hagyják jóvá a döntéseket. Armin Laschet most először vázolta külpolitikai programját, és elképzelései folyamatosságot ígérnek a Merkel-időszak utánra. Az erősen Európa-barát beszéd fontos része volt, hogy létre kell hozni a mag-EU-t. Az előőrsöt a németek és a franciák alkotnák, de bármelyik más tagország csatlakozhat hozzájuk az erőteljesebb közös külpolitika megvalósítására.

A politikus hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németországnak pro-aktív politikát kell folytatnia a diplomáciában, aminek része, hogy nemzetbiztonsági tanácsot hozna létre a Kancellárián, ha pártja győz a szeptember végi választáson. Úgy vélte, hogy az eddiginél stratégiaibb megközelítésre van szükség, mert különben az ország nem tud kellő rugalmassággal reagálni a válságokra, terrortámadásokra és járványokra. Támogatta az Északi Áramlat 2-t, Kínáról pedig azt mondta, hogy az egyszerre partner és versenytárs.