2019. június 16., vasárnap

RÁADÁS: 4.KEZDŐ KAMIONOS. HOGYAN TOVÁBB? HOL KEZDJÉL? MENNYIT KERES?

ST22LACIKA VLOGJA
Szerző: st22lacika
2019.06.10.


00:00 Bevezető 01:10 1 hónapig is lehet kamionozni -egyetemisták is... -nincs pénzed? kamionozz 1-2 hónapot 04:34 Veszélyei is vannak. Hamar megvan a baj 05:32 Milyen papírok kellenek a kamionozáshoz? 06:07 Gki külföldön 95-ös modul 06:18 Színtévesztő... 06:37 Páv vizsga. Ne félj! Nem kell... 08:04 Nyelvtudás 09:53 Magyar irányítás? Ne függj másoktól!!! 10:51 Állás hirdetések. Kereshetsz akár 1 milliót. -demó verzió... 12:19 Ilyen egy korrekt bérezés... ( nincs olyan, hogy kezdő fizetés.Max a betanulási időre szoktak kevesebbet adni, majd ugyan annyit keres egy kezdő, mint aki ott van x éve) 15:02 Magyar fizetések -miért nem jelent be 600 ezerre? 16:08 Én magam 190.500 ra jelentettem be 16:16 Napidíj 16:53 Km alapú díj. Nem rajtad múlik... 17:52 Mi a reális fizetés ma Magyarországon? 20:37 1 évet aláirni? 21:36 Hogyan jelentkezz egy céghez? 3 alap feltétel. 22:00 Én hogyan jöttem ki egykor? 22:18 Önéletrajz? Telefonon? Személyesen? 23:45 Messze van a cég, oda nem megyek... 24:28 Tudd mit szeretnél. Van jogod... 26:31 Fizetésemelés 28:20 Anyázni, személyeskedés 28:39 Facebook. A fertő. Ki a hiteles? Vigyázz, ki mit mond! -lakva ismered meg a másikat- 32:25 Ne kapaszkodj a szarba. Élj boldogan! -vigyázz, mert lehúznak- 33:10 Hol dolgozz? Melyik a jó cég? 33:36 Waberer's 33:04 Lerton-Révész 35:28 Gartner 36:22 Trawöger 36:47 Dancsi 36:55 Horvát Rudolf 37:35 Catone 37:44 Reining 38:11 Transalliance -De sok-sok cég van... 4kéz duvenbeck 39:07 Mikor van tutira rossz cégnél? 9:00 és hívnak 40:26 Elalvás. sofőr betegség

ITT NÉZHETŐ MEG

"MAGYARORSZÁG NINCS TÚL JÓL ELERESZTVE DEMOKRATIKUS GÉNEKKEL"

HVG ONLINE
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.06.16.



Kínában tökéletesen megvalósul, amit Orbán Viktor igyekszik csinálni a bankrendszerrel - magyarázza a pekingi Cheung Kong magánegyetem professzora, akinek kutatási területe a társadalmi gének örökítőereje a totalitárius rendszerekben. Interjú.

HVG: Egyre jobban elmérgesedik a viszony az Egyesült Államok és Kína között. Mi az oka a kereskedelmi háborúnak?

Hszü Csen-Kang: A kereskedelmi háború kifejezést a média találta ki, a kínai–amerikai konfliktus mélyebb és több is ennél. Ha visszatekintünk a kínai gazdasági növekedésre, a vívmányok két tényezőre vezethetők vissza: a harminc évvel ezelőtti reformokra és a globalizációra. Utóbbiban kulcsszerepe volt az Egyesült Államoknak, amellyel a kapcsolatokat 1972-ben kezdték építgetni. Kína 2001-ben tagja lett a Kereskedelmi Világszervezetnek, ez sem történhetett volna meg az USA támogatása nélkül. A globalizáció hozzájárult az élenjáró nyugati technológia átvételéhez. Most mindez változóban van. A háborúskodás nem a kereskedelemről szól, hanem a különböző típusú rendszerek közti konfliktusról. Felrémlenek azok a folyamatok, amelyek annak idején hidegháborúhoz vezettek, csak most nem katonai, hanem gazdasági és technológiai területen.

HVG: A kínai vezetés is erőteljes protekcionista hangot üt meg, nem győzi hangsúlyozni, hogy képes átvészelni a háborúskodást. Valóban?

H. Cs.: Ha az átvészelés azt jelenti, hogy a kínai gazdaság nem omlik össze, akkor igen. Kína azt is túlélte, amikor a kulturális forradalom éveiben teljesen el volt zárva a külvilágtól. De ha elveszíti a globalizációs előnyöket, nem tudja fenntartani a mai növekedési ütemet. A technológiai vívmányok főleg a Nyugathoz kapcsolódnak, ha ezektől el lesz vágva, leáll a műszaki haladás, sőt hanyatlás következik be...


RÁADÁS: ELINDULTUNK A LEGEK VÁROSÁBA, DE... (SPEEDZONE MENNI DUBAJ S05E01)


SPEEDZONE
Szerző: Speedzone.hu
2019.06.15.


Legforróbb kalandunk első epizódjából kiderül, hogy valójában olcsó-e a fapados járat és egy kicsit megaláz minket a forróság, na meg kapunk egy kis rekord-túltengést...

UNIÓS ALAPÉRTÉKEK POLITIKAI HÁTSZÉLBEN?

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG / HEGEDŰS DÁNIEL
2019.06.14.



...A hatékonyabb monitoring előfeltételei

Az elmúlt évek során az uniós alapértékek, így a jogállamiság európai szintű védelmét is nagyban aláásta az Európai Bizottság kiegyensúlyozatlan megközelítése, melyet az egyes tagállami esetek értékeléséhez kapcsolódó túlzott mértékű, olykor önkényes mérlegelési jogköre és politikai diszkréciója jellemzett. A konzekvens cselekvési stratégia és objektív sztenderdek hiánya szembeötlő például a magyar és lengyel esetek kezelésének különbözőségében. Sajnálatos módon a következetes, normaalapú megközelítés e hiánya bizonyos mértékig aláásta a Bizottságnak mint a szerződések őrének a hitelességét is.

A jelenlegi szuboptimális helyzetből az egyetlen kivezető utat a Bizottság monitoring tevékenységének objektív alapokra helyezése és következetes, minden tagállamra kiterjedő alkalmazása jelenthetné. A Bizottság széleskörű mérlegelési jogköre és politikai diszkréciója fontos pozitív szereppel bírhat az uniós alapértékek betartatása és megsértésük szankcionálása esetében, amikor a Bizottságnak rugalmasnak kell bizonyulnia, hogy megtalálja a megfelelő eszközöket a tagállam normakonform magatartásának biztosítása vagy kikényszerítése érdekében. Ugyanakkor a monitoring szintjén nincs keresnivalója a szubjektív, flexibilis döntésekre lehetőségeket biztosító hatásköröknek, hiszen azok csak alááshatják az uniós alapértékek betartásának ellenőrzésére irányuló monitoring eljárás hitelességét.

Hogy a preventív, a normasértések felismerésére irányuló monitoring szakaszban kiküszöbölhető legyen a Bizottság széleskörű mérlegelési jogköre, az Európai Uniónak létre kell hoznia egy minden tagállamra kiterjedő, objektív alapokon nyugvó, az uniós alapértékek szubsztanciális betartását ellenőrző mechanizmust. Nyilván a területen komoly múlttal rendelkező nemzetközi szervezetek – mint a Velencei Bizottság – tapasztalatainak felhasználása kívánatos lehet a gyakorlati monitoring munka során, ugyanakkor maga az értékelő és ellenőrző tevékenység nem szervezhető ki rájuk, nem lévén EU-s intézmények, nem jogalanyai az uniós jognak.

Az elmúlt évek során több tucatnyi elképzelést vetettek papírra különböző lehetséges monitoring mechanizmusokra vonatkozó részletes javaslatokkal. Korábban a magam részéről azt javasoltam, hogy az EU Alapjogi Ügynökségének (EU Fundamental Rights Agency; FRA) hatáskörét terjesszék ki (az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés, a TFEU 352. cikke alapján) úgy, hogy éves monitoring ciklusok keretében minden tagállamot átvilágítson a jogállamiság és adott esetben egyéb uniós alapértékek, mint a demokrácia és az individuális alapjogok minősége tekintetében. Az FRA hatáskörének ilyen jellegű kiterjesztése, mint minden, az uniós szerződésekbe foglalt hatáskörökön kívüli cselekvés ugyanakkor a három fő EU intézmény, a Bizottság, a Parlament és a Tanács intézményközi megállapodását (interinstitutional agreement) igényli a Tanácsban képviselt tagállamok egyhangú támogatása mellett. Mivel nagy valószínűséggel ilyen politikai konszenzus kialakítására kevés az esély, intézményközi megállapodás hiányában a Bizottságnak még mindig lenne lehetősége önálló cselekvésre, például arra, hogy az Európai Szemeszter keretében futó Judicial Scoreboard gyakorlatot alakítsa át egy rendszerszintű, minden tagállamra kiterjedő, a jogállamiság minőségét vizsgáló monitoring mechanizmussá.

Ezzel szemben, ismerve a Tanács meglehetősen gyenge elkötelezettségét az uniós alapértékek és különösen a jogállamiság védelme területén, továbbá a tagállamok tradicionális érzékenységét az egymás „szuverén belügyeibe” való beavatkozás tekintetében, a tagállamok közti, egymás kölcsönös értékelésén nyugvó „peer review” mechanizmusok csak alárendelt, kiegészítő szerepet játszhatnak egy átfogó, független monitoring eljárás mellett. A tagállamokra bízni egymás jogszerű, vagy normasértő tevékenységének értékelését összességében olyan lenne, mint kecskére bízni a káposztát.

A hatékonyabb normakövetés és szankcionálás feltételei

Az uniós alapértékek betartatása, megsértésük szankcionálása (enforcement) tekintetében számos kisebb-nagyobb intézményi és jogi építőkocka azonosítható, melyek hozzájárulhatnának egy a jogállamisági sztenderdek érvényesítése tekintetében sokkal hatékonyabb jogi és politikai környezet kialakításához az Európai Unióban.

1.) Az Európai Bizottságnak sokkal gyakrabban kellene tudatosan olyan jogi érveléshez folyamodnia a kötelezettségszegési eljárások, illetve azok bíróság (CJEU) elé utalása során, ami lehetővé tehetné az Európai Unió Bírósága számára az uniós jog progresszív értelmezését és esetjogán keresztül történő fejlesztését az uniós alapértékek fokozottabb védelme érdekében.

2.) Azon tagállami intézkedések esetében, melyek visszafordíthatatlan károkkal fenyegetik a jogállamiság, a demokrácia vagy az alapjogok minőségét, mint például a fékek és ellensúlyok rendszerét alkotó alkotmányos intézmények kiiktatása vagy megszállása jogalkotás útján, a Bizottságnak automatikusan fel kellene szólítania az érintett tagállamot az intézkedés végrehajtásának a felfüggesztésére a kötelezettségszegési eljárás alapját képező jogvita lezárásáig. Amennyiben az érintett tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a Bizottságnak azonnal a Bíróság elé kellene utalnia az ilyen ügyeket azzal a kéréssel, hogy a Bíróság rendelje-e el közbenső döntéssel (interim ruling) a végrehajtás felfüggesztését.

3.) Tekintettel az előrehaladás mindennemű hiányára a Lengyelország és Magyarország ügyében indított 7. cikk szerinti eljárások tanácsi meghallgatásain, a Bizottságnak intézményközi megállapodást kellene kezdeményeznie a 7. cikk szerinti eljárás máig rendezetlen egyes eljárási elemeinek jogi szabályozására többek között abból a célból, hogy megfelelő határidők szabályozzák a tanácsi meghallgatások kereteit az eljárás hatékony alkalmazhatósága érdekében.

4.) A jogállamiság hiánya és a magas szintű, politikailag szervezett, stratégiai korrupció egymással szorosan együtt járó problémahalmazt képeznek számos tagállamban. Tekintettel erre az összefonódásra, nem csak az tűnik szükségesnek, hogy az EU bizonyos jogállamisági feltételekhez kösse a kohéziós források kifizetését, de az Unió antikorrupciós képességeit is jelentősen fokozni kellene. Az éppen a létrehozás stádiumában lévő Európai Ügyészség mellett, ami csak 22, az elmélyített együttműködéshez önként csatlakozó tagállam esetében bír joghatósággal, szükséges lenne az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal mandátumának bővítése is, legalább oly mértékben, hogy a hivatal jelentései egy idő után teljes nyilvánosságot élvezhessenek.

5.) Végezetül, de nem utolsó sorban a Bizottságnak ki kellene aknáznia az európai politikai pártok, az S&D, az ALDE és az EPP hirtelen jött elkötelezettségét a jogállamiság védelmében, és különböző ösztönzőket alkalmazni annak érdekében, hogy maguk a pártcsoportok gondoskodjanak a normasértő tagjaikkal szembeni nyomásgyakorlásról, továbbá fogadjanak el olyan politikai magatartási kódexet, melyek szabályozzák a nemzeti tagpártok viszonyát a demokrácia, jogállamiság és alapjogok uniós alapértékeihez.

Az Európai Bizottság nem hagyhatja kiaknázatlanul az uniós alapértékek védelme terén épp most kinyíló politikai lehetőséget. A Bizottságnak ezért avantgárd intézményi és jogi javaslatokkal kell előállnia, melyek megvalósulásuk esetén előremutató lépést jelenthetnek, és biztosítania kell ezen javaslatokhoz a meghatározó európai pártok politikai támogatását is. A Bizottság óvatos, visszafogott magatartása nem csak a kínálkozó politikai pillanatot hagyná veszendőbe menni, de még mélyebben áshatná alá egyéb, az alapértékek védelméhez kapcsolódó lépéseinek hitelességét is. Ennek fényében pedig a jogállamiság védelméről szóló jövőbeni konzultációk is könnyen elveszíthetnék politikai relevanciájukat és értelmüket.


ORBÁN VIKTOR MÁR NEM AZ A FÉRFI...

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY BLANKA

2019.06.16.


Nagy Imre újratemetésén feltűnt egy fiatal férfi. Erős, határozott jellem. Akkor mindenki tőle várta a megváltást. Új eszmék kellenek - mondta.

A fiatal férfi nekem is szimpatikus lett volna, hiszen látszott, hogy tenni akar a hazájáért, hogy nem akar olyan országot, ahol könyveket s dalokat tiltanak be, hogy korlátozzák a művészet és a tudomány szabadságát. Ez a férfiú szólásszabadságot szeretett volna. Nem akart a legvidámabb barakk tagja lenni. Egy szabad országot szeretett volna.

Ez a férfi a bátorságával sokak példaképp lett, s lenne ma is...Ez a férfiú akkor mélyen elutasította azt, hogy az oroszokhoz (szovjetekhez) dörgölőzzünk...

KLÁNOK ÉS KORRUPCIÓ – AMI AZ UKRÁN REFORMOK ÚTJÁBAN VAN

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.06.16. 


Amikor elburjánzik a korrupció és senki nem mer beszélni róla, az a legnagyobb baj. Akkor van következménye és lesz eredménye a korrupció eliminálásának, ha a nép, az emberek maguk kezdenek el erről vitatkozni. 

A 2017-es londoni és a 2018-as koppenhágai konferencia után Kanada a soros, ezért Budapesten a kanadai nagykövetség már előszervezi a 2019-es Ukrajna reformlépéseit közösen tervező nemzetközi konferenciát – válaszol kérdésemre, miért érkezett Budapestre Valerii Pekar, Petro Porosenko volt ukrán elnök egyik tanácsadója, a Nemzeti Reform Tanácsa tagja, és az Új Ország agytröszt alapító kutatója, politikai elemzője. És beszélgetésünk alapján úgy tűnt, minden bizonnyal az új elnök, Volodimir Zelenszkij tanácsadói csoportját is erősítheti, amennyiben ezek a reformok folytatódnak illetve a tanács a helyén marad. Ezen a konferencián minden, szóba jöhető nemzetközi szereplővel számolnak, legyen az politikus, politológus, diplomáciai testületi képviselő. Kanada pedig itt Budapesten ez alkalomból nemzetközi megbeszélést hívott össze.
Miért fontos ez a budapesti előkészítés?

A modernkori történelem eseményei Ukrajnában – az én megítélésem szerint - az egész világra nézve rendkívül fontos és korszakmeghatározó események. Elsősorban azért, mert a 2. világháború után először kérdőjeleződött meg a határok kérdése, a szuverenitás, a függetlenség, a jogállam és az integráció folyamata, amelyek mind gyakorlatilag fenyegetést jelentenek Európa biztonságára és egységére. Másodsorban Ukrajna példaként szolgálhat azon nemzetek számára, amelyek hasonló úton szeretnének járni. Harmadsorban pedig oly sok ország, náció igyekszik magára terelni a figyelmet, a maga híreivel, eseményeivel – legyen az Magyarország, Dánia, az Egyesült Államok, hogy átírja, vagy újraértelmezze a világrendet...

RENDSZERT VÁLTOTTAK. ŐK. MAGUKNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2019.06.16. 


...Közben ezerrel zajlik Orbán Viktor felszopása is. Nagy Imre temetésén elmondott beszédét el is lehet olvasni. Szép is volt, amikor a koporsókra felmászva eszkábált magának politikai emelvényt. Azóta már Nagy Imrét sikerült lecserélni Horthy Miklósra, de illiberáliséknál már csak így mennek a dolgok. A zorigo egyenesen azt boncolgatja (janem, a 24. hu), miért csak Orbán Viktor beszédére emlékszünk az újratemetésből és semmi másra. Ha a propagandaoldalakat nézem, hamar kiderül, hogy Orbán Viktor csinálta az egész rendszerváltást. Egyedül. Sőt, ha akkor őt koronázza meg a nép, ma már tejjel és mézzel folyó boldogság lenne itt. Derékig legalább. Arra még nem leltem választ, hogy akkor miért nem volt elég az eltelt kilenc év a bizonyításra. Hiszen éppen fénylő csillagunk uralkodására esik az a szakasza a magyar történelemnek, amikor a világválság már lecsengett, a gazdasági hangulat igazán remek, olcsó pénz kering a piacon, soha nem látott bőségben zúdul az országba az uniós támogatás – ne feledjük, hogy a támogatások elsöprően nagy része az Orbán-kormányok alatt érkezett az országba – és általában pozitív a gazdasági környezet. Én legalábbis nem érzékelek óriási fejlődést, bár lehetséges, hogy bennem van a hiba. A felszabadult öröm és általános elégedettség helyett én fokozódó paranoiát, erősödő idegengyűlöletet és belső társadalmi feszültséget, egyre durvábban lemaradó gazdaságot látok. Majd biztosan megmagyarázzák az ebből élők, hogy én vagyok a hülye...

EZ VOLT NAGY IMRÉÉK PERÉNEK „FŐPRÓBÁJA”

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: PETHŐ TIBOR
2019.06.16.


Harminc éve, 1989. június 16-án temették újra a Hősök terén rendezett gyászszertartást követően Nagy Imre miniszterelnököt és mártírtársait. 1958-as perüket közvetlenül megelőzte a győri „főpróba”, a Szigethy Attila és társai elleni eljárás. Ekkor ítélték halálra, majd végezték ki fél évvel később Gulyás Lajos református lelkészt.

A teljes cikket keresse a Magyar Hang pénteken megjelent 2019/24. számában!

A felvidéki származású, 1918-as születésű Gulyás Lajos Losoncon és Pápán végezte teológiai tanulmányait. Balatonszepezdi segédlelkészként a német megszállást követően részt vállalt embermentő akciókban, a nyilasok rövid időre le is tartóztatták mint „államfelforgató, angolbarát kommunistát”. Gulyást a forradalom híre Csehszlovákiában, a szülőfalujában érte. Azonnal hazatért feleségéhez és három kislányához az osztrák határ közelében fekvő Levélre, ahol akkoriban szolgált...

SZABAD SZEMMEL - AMIT ORBÁN ITTHON MOND, AZT NEM ISMÉTLI MEG AZ EURÓPAI TANÁCS ÜLÉSEIN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.16.


Euractiv 

 Az unió egyik korábbi vezető diplomatája szerint a Visegrádi Csoport időnként olyan jeleket küld a többi tagállamnak, hogy csak ellenkezni képes, ám semmiféle érdemi javaslatot nem tesz. Pierre Vimont, aki annak idején főtitkárként segített létrehozni az EU Külügyi Szolgálatát, ma pedig a Carnegie Europe elemzője, szívesen megtudná, mi is a négyek pontos álláspontja az igencsak vitatott migráció ügyében. Pl. hogy miként állnak hozzá az 1951-es nemzetközi Menekültügyi Egyezményhez, támogatják-e a szabad mozgás jogát a schengeni övezeten belül, és hogy mi a véleményük a menedékjogról. A szakértő szándékosan nem használta a téma kapcsán a szolidaritás, illetve felelősség kifejezéseket. Merthogy pillanatnyilag úgy látszik: Magyarország és Lengyelország egyszerre támogatja és utasítja el a közös fellépést ezen a területen. Hozzátette, hogy ezek a kormányok odahaza igencsak kinyitják a szájukat, de Brüsszelben már sokkal csendesebbek. Nemigen szólalnak meg. Amit Orbán mond Budapesten, azt nem ismétli meg az Európai Tanács ülésein. Pedig kár, mert jó volna, ha tisztáznák a partnerek előtt, mit is gondolnak. Ha mindenki marad a szorító saját sarkában és csupán a többieket bírálja, akkor nem jutunk előbbre. Így viszont nagy a veszély, hogy többsebességes EU jön létre, és egyes országok a másodligába kerülnek. Ezt azonban el kellene kerülni. A szakértő n nem ért egyet azzal, hogy ha egy kormány nem fogad be menedékkérőket, akkor ezért az alapok egy részének megvonásával torolják meg. Hiába helyezi kilátásba Merkel és Macron, mert az elképzelés kedvezőtlenül hat az európai tervre. Inkább az Európai Bíróságra kellene bízni a dolgokat ilyen esetekben. De az interjúalany lehetségesnek tartja a közös külpolitika esetében azt is, hogy áttérjenek a többségi döntés elvére, mert azzal nyomást lehetne gyakorolni a vonakodó tagokra. Bár pl. ez a kvóták esetében nem sikerült a visegrádiak ellenállása folytán. 


 A halottak háborújának nevezi a lap azt, ami az első világháborús katonatemető kapcsán a többségében magyarok lakta erdélyi Úzvölgyében lejátszódott, hozzátéve, hogy a vita diplomáciai válsághoz vezet a két ország között. Pedig a település szinte a világ végén található, zúzott kővel borított úton lehet oda eljutni, áram nemigen van, a mobiltelefon nem működik. A legtöbb román idáig nem is hallott róla, ám most mégis a szalagcímekbe került, mert román nacionalisták rátámadtak a magyar kisebbség tagjaira. Ilyen összecsapások a 90-es évek óta nem fordultak elő. Akkor Marosvásárhelyen öten vesztették életüket és az ország a polgárháború szélére került. Most az RMDSZ felmondta a kormány támogatását és a jövő héten megszavazza a bizalmatlansági indítványt. De hogy ezúttal ki mozgatta a szálakat, azt nem lehet tudni. Smaranda Enache, a neves polgárjogi harcos jól megtervezett és célzott provokációról beszél. Úgy látja, hogy a magyarellenesség mindig felbukkan az utóbbi 30 évben, amikor választás közeleg, vagy valamilyen válság ütött be. Márpedig most a hatalom leszerepelt az európai választáson, Dragneát pedig börtönbe csukták. Ugyanakkor a Belügyminisztérium idáig nem tudta hitelt érdemlően megmagyarázni, miért nem rendelt ki elég rendőrt, amikor tudni lehetett, hogy baj lesz. Illetve miért nem zárta le az egész völgyet. Ám a közvélemény jelentős része józanul reagált. Enache szerint ebben az tükröződik, hogy fejlődött a civil társadalom. A történteket ezzel együtt figyelmeztető jelnek tartja, főként, amikor erősödik a populizmus és egyes uniós kormányok szélsőjobbra csúsznak...

VAJON ISMÉT CSAK ÁTVERIK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.06.16.


Július elsejével nyolc százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők alapbére, jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár szombaton. A kormány ezt ismételten csak sikerként értékelte, sőt, ezzel a hírrel párhuzamosan a Fidesz kiadott egy közleményt, Gyurcsányék megalázó bérekért dolgoztatták az ápolókat címmel, csak hogy megmutassák, ők mennyire törődnek a hazai egészségügyi szakdolgozókkal. Lehetne persze azt gondolni, hogy ez a bejelentés egy pozitív fejlemény, hisz mégis csak béremelésről beszélünk, azonban ha megnézzük, hogy ez mit jelentett a múltban, már érdemes elgondolkozni a dolgon. Egyrészről 8% szinte egyenlő a semmivel, másrészről pedig semmi sem garantálja azt, hogy ez a béremelés valóban meg is fog mutatkozni a fizetéseken, hiszen tavaly is “ügyesen” megoldották azt, hogy sokan a 12%-kos béremelést követően sem kaptak egy forinttal sem többet kézhez, mint azelőtt. Itt azonban nem áll meg az ígérgetés:...

ÉS AKKOR MÉSZÁROS LŐRINC ÖNMAGA ALVÁLLALKOZÓJA LETT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.06.16.


Bige László bezárta a szolnoki gyárát; számszerűsítettük, micsoda pénzeső hullott a NER-elitre; aláírták a szerződést a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszáról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Miután a Katasztrófavédelem felfüggesztette a Bige Holding szolnoki műtrágyagyárának működési engedélyét, Bige László közölte, nem hagyja lenyúlni az üzemet, inkább bezárja azt. A vállalkozó bíróságon keresi az igazát. Mint mondta, a katasztrófavédelem kilencszer, a rendőrség tizenháromszor szállt ki a gyárhoz, de soha semmit sem találtak, egyetlen elmarasztaló jegyzőkönyv sem volt.

„A cél elsősorban én vagyok” – mondta Bige a Klubrádiónak adott interjújában. Azt állította, közvetítőkön keresztül kapott üzenetben már jó ideje választás elé állították ellenségei, vagy távozik az országból, vagy megy a rácsok mögé. „De én már egyszer elvonultam Ceausescu elől, még egyszer nem fogok” – tette hozzá...

ROMBA DŐLHETNEK TANODÁK, MERT AZ ÁLLAM NEM FIZETI KI A MEGÍGÉRT PÉNZT

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.06.13.


A működésképtelenség szélére került több hazai tanoda, mivel az első állami tanodapályázaton elnyert támogatásukat még mindig nem utalták át nekik. A pályázat hivatalosan 2019 januárjától egy évig finanszírozná 196 tanoda működését, az Abcúg azonban több olyan régóta működő tanodáról tud, amik június elején még egy forintot sem láttak ebből a pénzből. A Csobánkai Tanoda például már az adományokból összegyűjtött, a tanodaépület bővítésére félretett pénzének egy jó részét is elköltötte működési költségekre. A tanoda munkatársait nem tudják miből kifizetni. Minisztériumi átszervezések okozhatják a csúszást.

Egy emberként üdvözölték a magyarországi tanodák, amikor tavaly novemberben kiderült: átveszi az állam a hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó szervezetek finanszírozását.

A tanodás világ már régóta várt arra, hogy az állam felkarolja a finanszírozásukat, a tanodák működését eddig biztosító európai uniós források ugyanis, ahogy ezt már előre tudni lehetett, 2018. év végére, 2019. év elejére kimerültek. Egyszerűen nincs több uniós pénz elkülönítve a tanodák számára.

Az állami szerepvállalásnak a tanodák finanszírozásában ráadásul volt egy másik üzenete: a kormány elismeri, és hajlandó támogatni a hátránykompenzáló munkát végző civil szervezetek munkáját.

Tavaly decemberben ki is írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az állami tanodapályázatot, hogy első körben egy évre biztosítsa a támogatást elnyerő tanodák működését: 2019 januárjától 2019 december végéig. A pályázaton olyan szervezetek indulhattak, amelyek bizonyítani tudták, hogy legalább egy éve működtetnek tanodát, és akik vállalni tudják, hogy iskoláktól függetlenül végzik majd ezt a munkát. Ez kezdettől fogva fontos szakmai feltétele a tanodás munkának.

A pályázaton elindult a Pest megyei Csobánkán működő Csobánkai Tanoda (CSODA) is, amelyet korábbi, a csobánkai roma iskolások és a falu iskolája sorsát követő cikksorozatunkból ismerhetnek olvasóink.

Ez a tanoda szakmai megfontolásokból korábban soha nem indult az uniós forrásra épülő tanodapályázatokon, az állami pályázat megtervezésének folyamatába viszont más hazai tanodás szakemberek mellett már a Csobánkai Tanoda egyik alapítóját, Bakó Boglárkát is bevonták. Nem volt kérdés, hogy elindulnak egy olyan pályázaton, aminek a szakmai programját ők is alakíthatták. Még akkor sem, ha ehhez át kellett venniük a tanoda fenntartását – és az ezzel járó anyagi terheket – az ezt a szerepkört korábban vállaló, mostantól csak támogatói szerepet vállaló Csepp Esélyegyenlőségi Alapítványtól. (Ennek a legkonkrétabb következménye, hogy a tanodaépület bérleti díját ezentúl a Csobánkai Tanoda maga fizeti a tulajdonos önkormányzatnak.)

Amikor március végén megérkezett a hír, hogy a Csobánkai Tanodát működtető Csodaműhely Egyesület, közel 122 másik pályázó szervezettel egyetemben, állami támogatást nyert a tanodája ezévi fenntartására, azt boldogan újságolták a tanoda Facebook-oldalán.

Nagyjából eddig tart a történet pozitív része, a helyzet ugyanis az, hogy június eleje van, és a Csobánkai Tanoda még mindig nem kapta meg a működéséhez szükséges állami támogatást. Sem megnyugtató ígéretet arra, hogy mikor fogják...

A VITA VISSZALÉPÉS VOLT A RENDSZERVÁLTÁS SZEMPONTJÁBÓL, A MOMENTUM KISODRÓDÓBAN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.06.16.


Ha egy (feltételes) Momentum-szimpatizáns, mint én, nézte a Partizán-vitát, sok szomorú dolog mellett, eszébe juthatott (volna), hogy Fekete-Győr András és Kerpel-Fronius Gábor legalább két dologban biztosan hibázott.

Egy, hibáztak azzal, hogy egyáltalán elindultak az előválasztáson csupa olyan párt képviselői mellett, akik ismertebbek, populizmusban és/vagy hazudozásban sokkal jártasabbak, és eszerint készítik fel a jelöltjeiket. KFG maga is elígért vagy 6-8 ezer milliárd forintot, ha jól számoltam (csak az időtáv nem biztos, jellemzően nem volt kihámozható a vitában, hogy a következő ciklusra, 2030-ig, vagy 2100-ig számol), ami egy kicsit kritikusabb nézőben nem okvetlenül emelte a fényét, de az övé így is eltörpült Kálmán, de Karácsony "költsége" mellett is. Ráadásul a "vita", vagy inkább kölcsönös udvariaskodás, nem is alkalmas arra, hogy nagyon ütköztessék az álláspontokat (tegyük fel jóindulatúan, hogy volnának ütközőpontok), hiszen egyik résztvevő se akarhatja a másikat annyira "megsérteni", hogy elidegenítse annak szavazóit...

34,8 FOKOT MÉRT A FELÚJÍTOTT HÁRMAS METRÓBAN KARÁCSONY GERGELY

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2019.06.16.


Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt tett közzé oldalán egy videót, melyen az látható, hogy a júniusi hőség közepette lement a 'felújított' 3-as metró új szerelvényébe, és megmérte, hány fok van ott. 

Karácsony a videójában is összefoglalja, amit a hármas metró 'új' kocsijairól lehet tudni: nemcsak hogy a tenderre jelentkező észtek kilencmilliárd forinttal olcsóbban elvégezték volna ezt a munkát, de ők beszereltek volna légkondit is. Valamiért mégis az orosz Metrovagonmas lett a befutó, akivel azóta már pereskedni is kell a kötbérek miatt.

A kötbér-tárgyalásokon szóba került, hogy az oroszok klímaberendezések beszerelésével dolgozza le a kötbért, de miután megvizsgálták a helyzetet, kiderült: a kocsiszekrényt nem erre tervezték, így a klímaberendezés többletsúlyát csak jelentős szerkezeti átalakítás után bírta volna el, ami túl drága lenne.

Így fordulhatott elő, hogy videójában Karácsony 34,8 fokot mért a 3-as metrón, amely már bőven afölött van, amiben még kényelmes utazni bárhova. Ezután átszállt a 2-es metró szerelvényére, melyen van kondi, és ahol 28,2 fok volt...


ITT OLVASHATÓ 

MEGHALT FRANCO ZEFFIRELLI VILÁGHÍRŰ RENDEZŐ - A NAPFIVÉR, HOLDNŐVÉR ÉS SZÁMTALAN OPERAFELDOLGOZÁS RENDEZŐJE 96 ÉVES VOLT.


HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2019.06.15.


Római otthonában elhunyt Franco Zeffirelli olasz rendező, a hírt fia jelentette be. A művészt, aki hosszú betegség után halt meg, szülővárosában, Firenzében helyezik örök nyugalomra.

Zeffirelli Gianfranco Corsi néven 1923-ban született, színházi és operarendezőként is hírnevet szerzett, a világ azonban elsősorban filmjei okán ismerte meg. Az ötvenes évek végétől kezdett forgatni, az IMDb adatbázisa alapján 25 filmet rendezett, utolsó nagyjátékfilmjét, a Mindörökké Callast 2002-ben mutatták be, az elsőt, a Kempinget még 1958-ban. Ez azonban nem annyira jellemző darabja életművének, mint a következő, az 1967-es A makrancos hölgy. Az Elizabeth Taylor és Richard Burton főszereplésével készült Shakespeare-feldolgozást egy másik követte, a Rómeó és Júlia, azt pedig 1972-ben az Assissi Szent Ferencről szóló Napfivér, holdnővér.

Hasonlóan idealizált és annál monumentálisabb vallási témájú sorozata volt a Názáreti Jézus 1977-ben.

Az évtized végén a vallási történetek helyett romantikusabb sztorik felé fordult, ám kevés sikerrel: sem A bajnok című, Jon Voight főszereplésével készült melodráma, sem az 1981-es Végtelen szerelem nem aratott különösebb sikert, ám a főcímdal annál inkább, és ebben a filmben debütált Tom Cruise.

Fiatal tehetségek felkarolása mellett egy másik nagy dobása az volt, amikor 1990-es Hamlet-adaptációja főszerepére az akkor még leginkább akcióhősként ismert Mel Gibsont kérte fel. Késői darabjai közül a Tea Mussolinivel című alkotást emelik ki, amely részben önéletrajzi elemekből táplálkozott. A házasságon kívül született későbbi rendező fiatalon veszítette el édesanyját, ekkor angol hölgyek vették pártfogásukba - erről az időszakról szól a film...

HÁNY KÉPET TÖLTÜNK FEL EGY NAP ALATT EGY KÉPMEGOSZTÓ OLDALRA? – ERIK KESSELS MEGMUTATTA

MAI MANÓ HÁZ
Szerző: Mai Manó Ház
2019.06.16.


A XXI. században naponta több képpel találkozunk, mint amennyit az 1800-as években élők nagy része látott egész életében. A közösségi oldalak növekvő népszerűsége még több felhasználót és - ezzel egyenes arányban - még több feltöltött privátképet jelent. 

A Zephorian oldalán elérhető nyilvános adatokból kiderül, hogy 2019 májusában csak a Facebookra naponta 300 millió(!) képet töltöttek fel. Egy pillanatra gondoljunk bele, hogy digitális világunkban milyen töménytelen mennyiségű kép születik minden másodpercben! És ezen képek nagy része gyakran szinte azonnal feledésbe merül, annak ellenére, hogy azok online felületeinken vagy akár az okoseszközeink memóriájában évekig ott maradnak, többnyire újabb megtekintések nélkül.
A fényképezést ma már szinte bárki gyakorolhatja, aki kedvet érez hozzá. Emlékeket gyártunk minden nap és ezzel mindannyian aktívan formáljuk a fényképezés jelenét és jövőjét. Az 1966-ban született Erik Kessels pontosan az említett témával; a fotográfia jövőjével foglalkozik. A Mai Manó Házban jelenleg is kiállító holland művész egyik híres installációja, a 24 Hours in Photos (24 óra képekben), 2019. augusztus 4-ig látható a San Franciscó-i MOMA snap+share: transmitting photographs from mail art to social networkscímű tárlatán.

A holland művész a 24 óra képekben című installációjával azt szerette volna érzékeltetni, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalak felhasználói milyen fullasztó mennyiségű képkavalkáddal árasztják el nap mint nap egymást. Kessels először 2011-ben a Foam kiállítótereit töltötte meg azokkal a képekkel, melyek 24 óra leforgása alatt kerültek fel a Flickr képmegosztó portálra. Kessels az amszterdami kiállításhoz mintegy 350.000 képet töltött le a Flickrről, nyomtattott ki, majd szórta szét azokat a kiállítótérben, szembesítve a látogatókat a tömegfotózás egyik problémájával. Kessels csak azokat a fotókat használta fel, melyek publikusak, tehát nyilvánosan is bárki számára elérhetőek voltak.
“Amikor letöltöd a képeket a közösségi oldalról, és a szervereden van egymillió fotó, az még nem annyira meglepő, de amikor kinyomtatod és egy térben látod az összeset, na, az már valóban lenyűgöző. Az alapötlet egy fotótenger elkészítése volt, amibe belefulladhatsz, hiszen képtúladagolásban van részünk. Manapság rendkívül gyorsan faljuk a képeket. Régebben valaki fényképalbumát csak a családja és a barátai láthatták. Most a világon bárki megnézheti a privátfotóinkat, ha rábukkan a neten.” - mondta Kessels a BBC-nek adott interjúban...

30 ÉVE ZAJLOTT LE A RENDSZERVÁLTÁS KATARTIKUS ESEMÉNYE

24.HU
Szerző: TÓTH BARNABÁS FELÍCIÁN
2019.06.16.


Harminc évvel ezelőtt, 1989. június 16-án temették újra Budapesten Nagy Imrét és négy társát. Cikkünkben felelevenítjük az újratemetés előzményeit és a Hősök terén aznap lezajló nagyszabású gyászszertartás menetét, majd arra keressük a választ, hogy a hat beszédből miért csak Orbán Viktoréra emlékszik a többség...

A NAGY TÚRÓKÉRDÉS MEGOLDÁSA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.06.16.


A határátkelők körében az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a hazai ízek pótlása. Különösen az olyan élelmiszerek esetében, melyek a legtöbb országban nem kaphatók. Mert hát lássuk be, a cottage cheese azért nem ugyanaz, mint a magyar túró. Ma feloldjuk ezt a nagy problémát, legalábbis a túró esetében.

Évekig csináltuk a túrógombócot un. cottage cheese-ből, de ennek most már vége! - írta Pappito, majd azzal a lendülettel el is magyarázta, hogyan vetették bele magukat a házi túrókészítés rejtelmeibe.

„A hétvégét volt szerencsénk – többek között – a Rotor nevű hajó legénységével tölteni, ők mesélték el, hogy milyen egyszerű túrót csinálni, úgyhogy amint hazaértünk, legott vad túrókészítésbe kezdtünk, áthidalva a problémát, hogy errefelé nem lehet túrót kapni csak úgy a boltban.

A túró lágy aludttejrögökből álló, fehér színű tejtermék, mint az közismert, viszont az aludttej készítése mindenféle komplikációkkal jár, úgyhogy gyárilag alvasztott tejet vásároltunk hozzá, amelyet kevésbé képzettek csak joghurt néven ismernek.

A sok cukros-gyümölcsös-fahéjas-gumiarábikumos tejtermék mellett elérhető egy elég természetesen készülő joghurt is, amiben nincs semmi mű, amitől szép lenne, viszont minden benne van, ami nekünk kell.

Ha megfogjuk a joghurt és lassan felmelegítjük, akkor a savó és az aludttejrögök szétválnak, utóbbit leszűrjük az előbbiről és megnyertük a túrót, nem bonyolult.

A folyamat nem túl időigényes és kis kevergetésen kívül sok törődést nem igényel, bár a mennyiségi termelés bizonyos előre gondolkozást feltételez, hogy legyen kéznél megfelelő méretű edényzet.

Ha a túró elvált a savótól, akkor hagyjuk szépen magától kihűlni, szűrjük át gézen vagy pelenka textilen, morzsoljuk kicsit és kész is. A savót ne öntsük ki, az is jópofa cucc...

MIÉRT NINCSENEK A MAGYAROK A BARIKÁDOKON? - BESZÉLGETÉS ULRIKE LUNACEKKEL, AZ OSZTRÁK ZÖLDEK KORÁBBI VEZETŐJÉVEL, AZ EURÓPAI PARLAMENT EGYKORI ALELNÖKÉVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2019.06.14.


Ulrike Lunacek két évtizeden át volt az osztrák Zöldek színeiben a nemzeti, majd az Európai Parlament tagja, utóbbinak alenöke. Pártja 2017‑es ausztriai fiaskója után lemondott minden tisztségéről. Bár hivatalosan nem tölt be posztot, részt vett a Zöldek idei EP-választási kampányában. Úgy látja, az osztrákok ma egyedül a sajtószabadságért nem mennének az utcákra, de a szociálpolitika védelme vagy a neonácizmus elítélése már tömegeket mozgat. Térségünkben a „zöld ügy” képviselete eltér a nyugat-európaitól, ahol más, többek közt emberi jogi kérdéseket is felkaroltak. Szerinte az EP-ben nem jön létre a jobboldali populisták és a szélsőségesek szuperkoalíciója, mert ezeket a pártokat megosztja például az Oroszországhoz fűződő viszonyuk.

Az osztrák Zöldek az ön születésnapján történelmi sikert értek el, még soha nem szavaztak ennyien (14,1 százalék) a pártra. Szép ajándék, ha meggondoljuk, hogy a 2017-es választásokon nem kerültek be a bécsi parlamentbe. Mivel magyarázza a jó szereplést?

– Legmerészebb álmainkban is legfeljebb 10 százalékot vártunk, és csak néhány ezer szavazat választott el bennünket a harmadik képviselői helytől, amire még van esélyünk, ha a Brexit megtörténik. Többen, akik különféle okokból 2017-ben a Zöldek helyett a szociáldemokratákat vagy a tőlünk kilépett Peter Pilz listáját támogatták, mára megbánták akkori döntésüket, és hallgattak a „Vissza a Zöldekhez” szlogenünkre. A kampány során nagyon sokan „megvallották” csalódásukat. Elégedetlenek az ellenzék, különösen a szociáldemokraták elmúlt másfél évi teljesítményével, és nyilvánvalóvá vált számukra a Zöldek hiánya. A „Péntek a jövőért”, a fiataloknak szóló, a klímaváltozás, a klímakatasztrófa megelőzésére összpontosító kampány eredményessé vált, elértük az emberek ingerküszöbét, akik tudják, hogy ezekben a kérdésekben hitelesek vagyunk. És végül az Ibiza-videó nyomán előtérbe került korrupciós vádak is hozzájárultak sikerünkhöz, hiszen listavezetőnk, Werner Kogler sok éve küzd a korrupció ellen, éveken át vezette a parlament számvizsgáló bizottságát.

Ezekben a hetekben kiéleződnek a viták az úgynevezett Spitzenkandidat rendszerről, azaz arról, ki vezesse az Európai Bizottságot. Az EP megkerülhetetlen a kérdésben, de a jelöltekről előbb az EU vezetőinek kell kompromisszumra jutniuk. A vita az ön számára sem ismeretlen, éveken át volt az EP alelnöke.

– Határozottan támogattam a rendszert. Az EP alkotmányos ügyek bizottsága (Afco) azt szerette volna, ha európai nyilvánosságot teremtünk, ha létrehozunk egy transzeurópai hálózatot annak érdekében, hogy a v..álasztásokat ne a belpolitikai kérdések uralják, hanem a közös, az európai polgárok életét befolyásoló ügyekre fordítsunk figyelmet. Az Afco kezdeményezte 2012–13-ban, hogy az EP 751 képviselőjéből legalább 25, akiket európai pártok transzeurópai listájáról választottak meg, hozzon létre egy hálózatot, teremtse meg az európai közszférát. Bizottságunk megszavazta, ám javaslatunk elbukott, az Európai Néppárt kétharmada, a szociáldemokraták harmada nem engedte, hogy a plenáris ülés megvitassa. Ezután az elképzelés az volt, hogy az európai parlamenti pártcsaládok állítsanak jelölteket az Európai Bizottság élére, és a választásokon győztes párt jelöltjét erősítse meg az Európai Tanács (a tagállamok vezetői), vagy olyan jelöltet találjanak, aki mögé az EP többsége fel tud sorakozni. A tanács már akkor sem rajongott érte, csakúgy, mint ma, de az EP ettől a választások idejére az Európáról szóló vita feléledését remélte, és ebben a tekintetben én is a mai napig támogatom. A rendszer erősíti a parlamentet, és azt hiszem, megelőlegezhetem, hogy nem a néppárti Manfred Weber lesz az Európai Bizottság elnöke... Több esélye van a szocialisták jelöltjének, Frans Timmermansnak vagy a liberális Margrethe Vestagernek. Fontos megjegyezni, hogy a jobboldali populista vagy a szélsőjobb tábor nem lett olyan erős, mint amitől féltünk, és némi néppárti támogatással a riválisok egyike mögé sorakozik majd fel a többség. A Zöldek még nem nyilatkoztak, bár azt már látjuk, hogy ismét a negyedik legerősebb pártcsoport az övék. Világossá tették még a választás előtt, hogy csak olyan jelöltet szavaznak meg, akitől tartalom is várható a klímaváltozás területén. Aki nemcsak ígérget, de tényeket mutat, és a Néppárt programjában ez nem fedezhető fel...


A MOLESZTÁLT FÉRFIN KERESZTÜL ÜZENGET EGYMÁSNAK A PÜSPÖK ÉS AZ ÉRSEKSÉG

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.06.15.


A magyar katolikus egyház az elmúlt húsz évben több vitatható lépést és nyilatkozatot is tett gyerekmolesztálási ügyekben, de ezek között is emlékezetes marad az alábbi levél. Ezt Süllei László érseki helynök - gyakorlatilag Erdő Péter bíboros helyettese - írta, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal vezetése és egyéb tisztségek ellátása mellett a Mátyás-templom plébánosa a budai Várban.

Az érseki helynök kulcsszerepet játszott A. történetében is. Amikor a fiatalember másodszor nekifutott, hogy elérje zaklatási ügye kivizsgálását, állítása szerint Süllei rázta le. Évekkel később ő volt az, aki egymás után négy pszichológusi vizsgálatra elküldte A-t, ahogy ezt ebben a cikkben részletesen bemutattuk.

A molesztálással vádolt papot 2016-ban végül eltiltotta a Vatikán, de a vizsgálat eredményéről A-t nem értesítették, és senki nem kért tőle bocsánatot, se a molesztálásért magáért, se az ügy szerinte nem megfelelő kezeléséért. Az elmúlt hetekben hiába próbált kapcsolatba lépni a főegyházmegye vezetésével, nem kapott választ. Részben ez volt az egyik oka, hogy elment gyerekkori pártfogójához, a főegyházmegye püspökéhez, Snell Györgyhöz, és számon kérte rajta többek között Süllei hibáit is. Snell püspök azonban kijelentette, hogy ez az egész nem tartozik rá, nem is érdekli.

Egy nappal azután, hogy közzétettük a hangfelvételt az áldozat és a püspök beszélgetéséről, Süllei László érseki helynök hivatalos levelet fogalmazott, és

három év hallgatás után tájékoztatta A-t az őt zaklató pap sorsáról, sőt még segítséget is felajánlott.

Legalábbis elsőre úgy tűnt...

NEMZETI CÉDRUSPARANCSNOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.06.15.


...Meg vagyok győződve, hogy kitüntetési jogszabályaink titkos záradéka előírja az ú.n. „frocli-kvóta” alkalmazását. Bizonyos számú díjat kizárólag abból a célból kell adományozni, hogy a jónép a plafonon legyen. Máshol a nemzeti ünnepek csendes unalomba fúlnak, bezzeg nálunk! A „frocli-kvóta” helyes érvényesítése nyomán jelentős társadalmi csoportok levegőért kapkodnak, szerencsés esetben egyesek felháborodva visszaadják korábbi kitüntetéseiket. 

Az első komoly kísérlet 2013-ban történt, amikor egyszerre sikerült kitüntetni a Magyar Gárda indulóját komponáló Kárpátia zenekar vezetőjét, a Szálasit pozitív színben bemutató kiállítás létrehozóját, valamint Szaniszló Ferencet, az Echo Tv műsorvezetőjét. Ő volt az, aki „ingyenélő emberszabásúaknak” nevezte a cigányokat, de hihetetlen leleménnyel fejtette meg a vörösiszap-katasztrófa titkát is: a magyargyűlölő IMF csinálta az egészet, NATO-repülőgépekkel bombázván a tározót. Az első próbálkozás bizonytalanságát mutatja, hogy a kormány ekkor még megingott: a felháborodás hatására rávette Szaniszlót, hogy adja vissza önként a díjat.
2016-ban Bayer Zsolt lovagkeresztje kapcsán már sem a kitüntetett, sem a kitüntető nem jött zavarba. Csak az országnak az a része, amely olvasta-hallotta legalább egyszer az új lovagot. 2018-ban a „frocli-kvóta” hézagmentes betöltéséhez már két jeles személyiségre is szükség volt. Egyrészt díjazták a botrányos arkangyalos emlékmű alkotóját, hadd üsse meg a guta a Szabadság téren évek óta tiltakozókat. Másrészt nők ezreinek hörgése közepette Tisztikeresztet kapott Varga István, aki fideszes képviselőként a családon belüli erőszakról szóló vitában kifejtette, hogy ha az asszonyok holmi „önmegvalósítás” helyett rendesen szülnék egymás után a gyerekeket, mindjárt kevesebb pofont kapnának otthon.
Idén a frocli már rutinszerűvé vált. Kásler miniszter kitüntette az 56-os emlékév botrányában elhíresült Dózsa Lászlót, aki magát hazudta egy igazi „pesti srác” plakátjára. A Mazsihiszt és még sokakat a félrasszista (fél?) Takaró Mihály felmagasztalásával hergelték. A kormányzati példát követik a lojális szervezetek. Polt Péter ügyészsége emlékéremmel ismeri el Handó Tünde „kiváló együttműködését”, aki közben beletapos a Bírói Tanács alkotmányos jogaiba. Hja, tudni kell, kivel érdemes együttműködni, kivel nem. A dél-békési kistérségi társulást sem zavarja Simonka György kitüntetésében, hogy a fideszes képviselőt még Polték is kénytelenek voltak meggyanúsítani bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekményekkel. Az idei „frocli-kvóta” szerintem kimerítve, de sosem lehet tudni…
Addig is, csak hogy edzésben legyünk, tanulmányozhatjuk a miniszterelnök díjainak impozáns listáját. Ami igazán elbűvölt benne, az a tokiói Dzsószai Egyetem „a szabadság és demokrácia iránti elkötelezettségért” adományozott díszdoktori címe.
Azért van ezeknek a japánoknak humoruk.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK A HÍRHEDT MOLOTOV–RIBBENTROP-PAKTUM TITKOS JEGYZŐKÖNYVÉNEK EREDETI PÉLDÁNYAIT

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2019.06.15.


A Molotov–Ribbentrop-paktum szövegét és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat – köztük azt a titkos kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyben a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió felosztotta egymás közt Kelet-Európát – 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában a két ország külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop, két-két orosz és német nyelvű példányban. A szerződésből és a titkos kiegészítő jegyzőkönyvből mindkét fél kapott egy-egy eredeti orosz és német nyelvű példányt. 

A Berlinben és Moszkvában őrzött dokumentumok sorsa különbözőképpen alakult. Korai utóéletükben azonban az közös és egyben felettébb árulkodó, hogy a titkos kiegészítő jegyzőkönyvet azok után sem hozták nyilvánosságra sem Moszkvában, sem Berlinben, hogy Németország 1941 júniusában megtámadta a Szovjetuniót. Úgy látszik, hogy az abban foglaltakat nemcsak szovjet részről érezhették kompromittálónak, de német oldalról is. A Szovjetunió brit és amerikai szövetségesei – noha röviddel a titkos jegyzőkönyv aláírása után különböző csatornákon át tudomást szereztek annak tartalmáról – azt a háború idején nem hozták nyilvánosságra. Az oroszok május végén közzétették a dokumentumok, köztük a titkos jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött orosz nyelvű változatának eredeti példányait. Ezek fakszimile kiadására korábban soha nem került sor.

A titkos jegyzőkönyv létezéséről a világ először 1946-ban a nürnbergi per során értesülhetett. Rudolf Hess védőügyvédje, Alfred Seidl volt az, aki védence érdekében megpróbált előhozakodni a háború előtt megkötött német-szovjet megállapodások ügyével. Seidl a német birodalmi külügyminisztérium jogi részlegét vezető Friedrich Gaus feljegyzéseire hivatkozva próbálta ezt megtenni. Gaus ugyanis Ribbentrop jogi tanácsadójaként részt vett a megnemtámadási szerződésről és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyvről folytatott moszkvai tárgyalásokon, és részletes feljegyzést készített róluk. Ezekben szó esik a titkos jegyzőkönyv tartalmáról is. Ribbentrop erre hivatkozva próbálta menteni magát, azt állítva, hogy amennyiben Lengyelország szeptember 1-jei német megtámadása agresszió volt, úgy éppoly agresszió volt a Szovjetunió szeptember 17-én megindított támadása is.

A nürnbergi bíróság azonban figyelmen kívül hagyta mindezt. És ezt azért tehette meg, mert a Szovjetunió javaslatára a szövetséges hatalmak még a per előtt megegyeztek abban, hogy bizonyos, Moszkva számára kényes témákat a tárgyalás során semmilyen formában sem fognak érinteni, és minden olyan kísérletet, amely megpróbálná azok valamelyikét szóba hozni, azonnal megakadályozzák majd. Ilyen témának számított a Szovjetunió társadalmi és politikai berendezkedése, az 1939-es német-szovjet megállapodások, Molotov 1940. novemberi berlini tárgyalásai, a Balkán ügye, a szovjet-lengyel kapcsolatok, valamint a három balti ország szovjet bekebelezése. Tehát amikor Ribbentrop meghallgatásakor felmerült az 1939-es megállapodás és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv, a tárgyalást vezető bíró azok taglalását a fentiekre hivatkozva rövid úton lezárta. Így aztán a nürnbergi per ítéletében semmilyen módon nem kerülnek említésre az 1939-ben megkötött szovjet-német titkos megállapodások...

NAGY IMRE UNOKÁJA: A DIKTATÚRA A NYAKUNKBA LIHEG

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.06.16.


Jánosi Katalin harminc évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy lesz egy új önkényuralom Magyarországon. A Nagy Imre Alapítvány kurátora a hvg.hu kérésére visszaemlékezik, mi történt az újratemetéskor, amit ő nem is hív újratemetésnek. A Hősök terén összegyűlt tömeg emelkedett némasága, a nemzet lelkiismeretének hangjai, a gyász és a tisztelet nagy emberi kárpótlást nyújtottak neki 1989. június 16-án. De – veti fel – talán mégsem Orbán Viktorra kellett volna bízni a feladatot, hogy szóljon az összegyűltekhez. Elmondja azt is, mi bántotta igazán abban a beszédben:...

ITT OLVASHATÓ