2021. augusztus 17., kedd

IMA A KÉPVISELŐKÉRT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.17.


Imamozgalom indul megint. Augusztus 20-tól a hosszú télen át egészen áprilisig az ország minden településén legalább egy embernek kell imádkoznia azért, hogy olyan képviselők kerüljenek a parlamentbe, akik a tízparancsolat mind a tíz pontját betartják, aszerint élnek otthon és a nagyvilágban. Az országban hozzávetőleg három és félezer település van, ha mindenütt mindig lesz legalább egy imádkozó ember, a produkciót be lehetne nevezni Guinness-rekordra. Ez térítő tevékenységnek sem utolsó, mert vagy mindenki sorra kerül előbb-utóbb, vagy, ha pedig nem, akkor bérimádkozókat kell fogadni, illetve erővel kötelezni Irma nénit és Lajos bácsit a nemes célú imára, és ez logisztikának sem utolsó.

Mert a kiírás elég szűk mozgásteret ad a cél eléréséhez – tízparancsolattal az ajkukon üljenek be a parlamentbe nemzetünk nagyjai –, ugyanis úgy értelmezem a dolgot, ha egyszer is, egy adott pillanatban a hosszú hónapok alatt nem lesz minden településen ezért imádkozó ember, a varázslat megszűnik, és például Orbán Viktor újra a nyakunkra telepszik, azt pedig ki akarhatja, és hát, ki, az imádkozók. Ez a világ legnagyobb ellentmondása. A mozgalom elindítója bizonyára azért találta ki magunk közt szólván a röhejes és gyerekes maratoni imádkozást, hogy ő és a hasonszőrűek jussanak be megint a parlamentbe, de ezen a ponton megbicsaklik a logika. Mert a tízparancsolatot Orbán nem, hogy nem tartja be, szerintem nem is ismeri.

Ehhez képest Surján László hajdani népjóléti miniszter – aki csatlakozott az imamaratonhoz szintén – a maga nazális hangján kijelentette, hogy jövőre nem csak pártokról szavazunk, az irányról is fogunk dönteni a választáson. Azt is mondta, az a tét, hogy sodródunk-e az értéktelenség felé, elveszítve a józanságunk maradékait is, ahogy a világ számos országában történik, vagy a józan észre hallgatva a közjó és a közerkölcs fog érvényesülni. – Meg kell a szívnek szakadni többirányúlag is. Leginkább, mert habár tiszteletre méltónak igyekszik mutatni magát ez a gondolatmenet, de mégis csak habverés, mert egyrészt ki az, aki ellenőrzi, ki, hol és miképpen tartja be a tízparancsolat reguláit, másrészt pedig ki az, aki ismeri is azokat...

EURÓPA FORMÁLÓDÓ RENDSZER, VÁLTOZIK, A DÖNTÉSEKNÉL OTT KELL LENNÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.17.


Egyre gyakrabban merül föl a Huxit fogalma a jobboldali sajtóban. Fritz Tamás politológus a vasárnapi Magyar Nemzetben vette elő, vegyük fontolóra Magyarország önkéntes, szuverén kilépését a Brexit mintájára az unióból. Bod Péter Ákos közgazdász, a MNB korábbi elnöke azt mondja, az önsorsrontásnak sokféle útja-módja van. Hozzáteszi amikor a világ fordul, nekünk még inkább szükségünk van szövetségesekre és partnerekre. Európa a szemünk előtt formálódik, mert változnia kell, és változni is fog. A döntéseknél ott kell lennünk, azokban részt kell vennünk – ez elemi érdekünk. Olyan politikusokra van szükségünk, akik az európai gondolkodást ismerik, értik az uniós érdekegyeztetési rendszert. Az ehhez való készséget azonban otthon kell megszerezni, a tagországon belül. Olyan országban persze könnyebb, ahol érdemi és tisztességes viták folynak, megismerik az ellenvéleményt is, és eljutnak a vállalható egyezségig. Azt mondja: „ha én most politológus lennék, az európai viszonyok minősítése előtt elgondolkodnék azon, hogy a magyar kormánypolitika, államszervezet és döntési stílus ilyen irányba mozdult-e el az elmúlt időben.”


Fritz Tamás szerint az Európai Unió egy ezer sebből vérző, birodalmi tüneteket mutató, a kelet- és közép-európai tagállamokkal látványosan lekezelően, arrogánsan bánó államszövetség. Tényleg ilyen az unió?

– Az unióval szembeni kritikák jönnek jobbról is meg balról is. Ez most a magát jobboldalinak soroló véleménye, de emlékezzünk vissza, Görögország pénzügyi megpróbáltatása idején egy baloldali, neomarxista kormány hadakozott – kivel is? Ez az igazi kérdés. Mert a magyar átlagolvasó, akit masszívan félrevezetnek, rendre Brüsszelről hall. Ami azért félrevezetés, mert Brüsszel egy város, ahol dolgozik néhány ezer uniós tisztviselő, de ugyanitt rendszeresen találkoznak a miniszterelnökök, ők viszont 500 millió európait képviselnek...

ÍGY IS LEHET SPÓROLNI A KÜLFÖLDI NYARALÁSON - PÉNZÜGYI TRÜKKÖK, AMELYEKET ÉRDEMES TUDNI AZ UTAZÓKNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.08,17.


Jelentős összeget spórolhatunk a külföldi nyaraláson, ha megpróbálunk a pénzügyekből is előre felkészülni. A pénzváltás, a kártya- és a készpénzhasználat megfelelő megválasztásán ugyanis pénzt takaríthatunk meg. Mutatjuk, milyen problémákra érdemes felkészülni. Fontos az óvatosság is.


Sokat spórolhatunk külföldi utazásaink során a pénzügyi szolgáltatásokon, ha időben felkészülünk a nyaralásra. A legtöbbet az árfolyamon nyerhetjük, de erre a legnehezebb felkészülni. Mint megírtuk, az idén nagy kilengéseket produkált az euró forintárfolyama. A jegybank által közzétett adatok szerint a legdrágább a közös európai deviza március 19-én (368,25 forint), a legolcsóbb pedig június 7-én (345,64 forint) volt. A két időpont között az eltérés 23 forint. Májusban még elég volt, hogy az MNB elnöke belengette a kamatemelést, nyáron viszont már a második kamatemelés sem repítette fizetőeszközünket idei legjobb pozíciójába.

Azt is megírtuk, hogy ha valakinek nem sikerül akkor bespájzolnia a célország devizájából, amikor éppen erős a forint, jobban jár, ha itthon indulás előtt pénzváltónál megveszi a devizát, mintha külföldön kártyával fizetne. Annyival kedvezőbbek ugyanis a pénzváltók árfolyama a bankokénál. (Itt pedig összegyűjtöttük, hogy augusztus 11-én milyen áron lehetett beszerezni az eurót néhány banknál és a legjobb valutaváltóknál.)...

PADLÓRA KERÜL A KÖZOKTATÁS?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HUSZÁR ÁGNES
2021.08.13.


Egyre nyilvánvalóbb a fenyegető tanárhiány a közoktatásban, különösen a természettudományos tárgyak oktatását nehéz megszervezni. Az idősebb matematika, fizika, kémia szakos pedagógusok hamarosan nyugdíjba mennek, utánpótlásból pedig évről évre kevesebb van. Az ilyen képzettséget adó tanári szakok elnéptelenedtek, a végzettek pedig jó pénzért találnak maguknak állást a gazdasági életben. A helyzet egyre romlik, különösen a vidéki iskolákban, ahol kénytelenek rendszeresen nem szaktanári helyettesítéssel megoldani a fizika, kémia tanítását, de komoly problémák vannak az idegennyelv-oktatás területén is.

Hallani olyan iskolásokról, akik iskolai pályafutásuk során nem találkoztak képzett fizika- vagy kémiatanárral. Az órákat megtartják, az osztályterembe bejövő testnevelés vagy történelem szakos kolléga azt mondja a gyerekeknek: olvassátok el az anyagot a könyvből! Hogyan kerülhet a felsőoktatásba olyan gyerek, akinek önhibáján kívül a legfontosabb alapismeretei hiányoznak? Ha a szülei értik a helyzetet, fontosnak tartják a tudást, megfizetik a különórákat, akkor esetleg igen. Ha a gyerek szegény családban él, szülei képzetlenek, a válasz: sehogy. A társadalmi mobilitás lehetősége a szaktanárok hiánya miatt már az általános iskolában megfeneklik...


VÉGET ÉRHET A HOSSZÚ BŰVÉSZMUTATVÁNY A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKÁBAN

G7.HU
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2021.08.16.


A magyar gazdaság kevés területen tud igazán kiemelkedő teljesítményt felmutatni EU-s összehasonlításban. Amiben igen, arra pedig sajnos nem igazán lehetünk büszkék: ez az infláció.

Idén a második negyedévben 5 százalék fölötti szintre emelkedett az infláció. Júliusban ugyan 4,6 százalékra csökkent, de továbbra is messze a 3 százalékos inflációs cél fölött van. Valószínűleg az őszi hónapokban ismét 5 százalékos inflációs számokat láthatunk majd, de az MNB hivatalos előrejelzése szerint egy év múlva már 3 százalékhoz közeli lehet. Vagy így lesz, vagy nem: az MNB előrejelzései általában arról szólnak, hogy ha éppen aktuálisan el is tér az infláció a céltól, azért 12 hónap távlatában minden rendbe jön.

Elég fontos, hogy ezt elhisszük-e, vagy sem, mert, ha ennek alapján gondolkodunk az inflációról, akkor az ártárgyalások során (már aki részt vesz ártárgyalásokon) kevésbé vastagon fog a ceruzánk, ha azonban azt gondoljuk, hogy nem csökken az infláció, akkor ennek megfelelő döntéseket hozunk. A várakozásaink tehát jelentős mértékben képesek befolyásolni a tényleges inflációs pályát.

Az is fontos, hogy a pénzpiacon mit gondolnak a fenti kérdésről. Ha ugyanis azt gondolják, hogy tartós az inflációs nyomás, akkor azt feltételezik, hogy a jegybanknak előbb-utóbb ez ellen tennie kell valamit. Ami a leginkább megtehető ilyenkor, az a kamatemelés. A kamatemeléssel egyrészt megdrágulnak a hitelek, amivel – elméletileg – lassítható a beruházási és fogyasztási kereslet növekedése, másrészt a forint elleni spekuláció is költségesebbé válik...

HA ORBÁN VIKTOR KI AKAR LÉPTETNI MINKET AZ EU-BÓL, AHHOZ PONT ÍGY KELL HOZZÁFOGNIA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.08.16.


Ideje beszélnünk a huxitról című friss cikkében férfias erővel rántja fel a dilifolyó zsilipjét Fricz Tamás politológus, aki a néppárti szakítást ajánlja mintának a magyar uniós kilépéshez, ám kormányzati szereplők (már a „higgadt” Varga Mihály sem kivétel) is mind gyakrabban merengenek az EU-ból való távozásról. Az unió rekordokat döntögető magyarországi támogatottsága láttán elsőre persze politikai sci-finek tűnik a felvetés. Csakhogy egyáltalán nem az: alapvetően ugyanis anyagi okok miatt magas az EU magyarországi népszerűsége. Ha a korábbinál kevesebb pénz érkezik hazánkba, s ha ezt a tényt az állami kommunikáció a tőle megszokott „árnyaltsággal” sulykolja, megteremthető a kilépés társadalmi háttere. Ez zajlik máris? Elemzés.

HUXIT: ORBÁN ELKEZDTE AZ UNIÓBÓL VALÓ KILÉPÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.16.


“2021 júliusában eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket egy ezer sebből vérző, birodalmi tüneteket mutató, a kelet- és közép-európai tagállamokkal látványosan lekezelően, arrogánsan bánó államszövetségből” – ezzel a gondolattal kezdődik az Orbán-rezsim vezető kormánylapjában Fritz Tamás “Ideje beszélnünk a huxitról” című írása, amely olyan, mint egy stílusparódia: pontosan úgy adja elő az Európai Unióból való kilépés indoklását, ahogy ezt előre megjósolná valaki. Csakhogy ez nem a paródia, hanem a valóság.

Először azt kell leszögeznünk, hogy a Magyar Nemzetben soha nem jelenhetne meg ilyen cikk Orbán tudta, akarata vagy utasítása nélkül. Ez a cikk az Európai Unióból való kilépés előkészítésének első lépése, amelyben elkezdik felkészíteni és a kilépés mellé állítani a magyarokat. Az írás a kilépés indoklásául a szokásos hazugságokat tartalmazza a gyarmatosító és birodalommá váló Unióról, valójában annak a reális veszélynek a felismerésére épül, hogy a jogállamiság felszámolása miatt a 2500 milliárd euró újjáépítési hozzájárulást nem kapja meg Orbán fasiszta állama...

FRISS KUTATÁS TÁRJA FEL, MILYEN TAPASZTALATOKAT SZEREZTEK A JÁRVÁNY IDEJÉN ÖNKÉNTESKEDŐ EGÉSZSÉGÜGYI HALLGATÓK

QUBIT
Szerzők: BARTAL ANNA MÁRIA FÉNYES HAJNALKA SZALÓCZY NÓRA
2021.08.17.


A megkérdezettek közül a legtöbben a megbecsülést és az elismerést említették pozitívumként, de sokan szembesültek szervezetlenséggel, stresszel, traumával, nem megfelelő körülményekkel és felkészítéssel.


A koronavírus 2019. decemberi megjelenése és gyors, járványszerű terjedése idején a kormányzatok különböző stratégiákat alkalmaztak azért, hogy a betegellátási feszültségeket oldani tudják: az Egyesült Királyság, Olaszország vagy a New York-i Egyetem például lehetővé tette az utolsóéves orvostanhallgatók számára, hogy korábban diplomázzanak, és mielőbb munkába álljanak. Gyakori megoldás volt, hogy nyugdíjas orvosokat, ápolókat hívtak vissza, illetve egészségügyi dolgozókat irányítottak át a COVID-19-osztályokra. Csaknem minden egészségügyi rendszer élt azzal a megoldással is, hogy önkéntesen jelentkező orvostanhallgatókat vonjon be ápolási feladatok ellátására. Jellemző volt, hogy maguk a hallgatók is szervezeteket hoztak létre a járvány elleni védekezéssel járó feladatok megszervezésére és az önkéntesek koordinálására.

Egy magyar kutatás nemrég azt vizsgálta, milyen motivációkkal vágtak bele a hazai szakirányú felsőoktatásban tanuló diákok az önkénteskedésbe a járvány idején, és milyen tapasztalatokat szereztek az események sűrűjében. ..

MATOLCSY GYÖRGY: VERSENYKÉPESSÉG ÉS VÁLSÁGKEZELÉS

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2021.08.16.


Az elmúlt húsz évben a világgazdaságban egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok. 2000 áprilisában összeomlott az amerikai technológiai tőzsde, 2007–2009 között globális pénzügyi válsággá tágult az Amerikából indult pénzintézeti válság, 2010 tavaszán jött a görög válság, majd 2011–12-ben az eurózóna válsága.

2020-ban beütött a Covid–19, de az előző válságokból tanult a világ, így a pénzügyi válság most elmaradt. Ennek ára azonban az, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, valamint a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt. Minél gyorsabb a helyreállítás, annál nagyobb az átmeneti inflációs nyomás.

A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg.

Ezért aztán keresni kell a kulcsot, ami jól zárja a kapukat a válságok elől. Első pillantásra ezt a kulcsot a jegybankok jelentik, mert minden gazdaság a jegybanki mérlegek növelésével védte ki a mostani válságot és annak pénzügyi válságba való átfordulását. Mi is ezt tettük.

Ennél azonban árnyaltabb a helyzet, hiszen az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, mégis a déliek kifejezetten rosszul, az északiak pedig náluk jobban jöttek ki a válságból. Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.

Mi lehet tehát a kulcs, ami magyarázza a válságkezelési eredmények különbözőségét?


Ikerválaszt kapunk: a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonysága és az adott ország versenyképességi szintje. A versenyképesség mai szintje azonban a korábbi kormányzati döntések eredményét tükrözi, tehát végül a kormányzás hosszabb időszakon át elért minősége, és ennek a versenyképesség javulásában megjelenő eredménye a döntő.

A kérdés tehát, hogy egy következő válság – ezen belül pénzügyi válság – kezelése szempontjából milyen tanulságokat érdemes megfogadnunk...

SZABAD SZEMMEL: EURÓPA MEGNÉZHETI MAGÁT, JÖNNEK A MENEKÜLTEK, ÁRAMVONALASÍTANI KELLENE A BEVÁNDORLÁSPOLITIKÁT - a népszava nemzetközi sajtószemléje

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.17.


Lengyelország pedig megpróbál kezdeni valamit a hazai antiszemitizmussal: Izrael szerint épp ráerősít
.

Financial Times

Afganisztán immár az Amerika utáni világ részét jelenti, de hogy a tálibok legyőzték az USÁ-t, az azzal is jár, hogy világszerte felerősödik az iszlám szélsőségesek küzdelme. Ezt a lap külpolitikai fő elemzője írja, hozzátéve, hogy Washington évtizedekre elvesztette befolyását afgán földön, ahogy az Iránban, Vietnamban és Kubában is történt. Miután az Egyesült Államok már nincs útban, a tálibok megpróbálják kiépíteni a kapcsolatokat a többi közt Kínával, Pakisztánnal és az öbölmenti államokkal. A jelek szerint nagy szükségük van a nemzetközi elismerésre, ideértve az azzal párban járó kereskedelmet és segítséget.

Lehet, hogy ennélfogva visszafogják fanatikus reflexeiket. A külvilág éberen figyeli, mi lesz az országban a nőkkel és a legyőzött ellenfelekkel. De hogy az erőszakos dzsihadisták megverték Washingtont, az maga után vonja, hogy eszme- és fegyvertársaik lendületet kapnak másutt is, és várhatóan Kabultól várnak iránymutatást, illetve ötleteket. John Allen, az egykor Afganisztában szolgálatot teljesített nemzetközi erők, az ISAF parancsoka úgy véli: az al-Kaida most már nyíltan a Hindukus hegyláncai közül fog működni.

A Biden-kormányzat erre az esetre ellencsapást helyezett kilátásba, ám az nehéz lesz helyi, földi irányítás nélkül. A szomszéd államok ugyanakkor félnek, hogy az erőszak átcsap hozzájuk is. Kína aggódhat például, hogy az ujgurok támaszponthoz jutnak a határon túl. Ezen felül Európának is készülnie kell a menekülthullámra. A legnehezebb helyzetben azonban Pakisztán van, noha az menedéket adott a táliboknak, nehogy India rátehesse a kezét Afganisztánra. Viszont most felbátorodhatnak a pakisztáni területen lévő dzsihadisták, akik csak a múlt hónapban 26 merényletet elkövetését vállalták magukra.

A környező hatalmak ugyanakkor bíznak abban, hogy a tálibok tanultak a múltból és nem engedik, hogy országuk megint terroristák bázisa legyen. Ha ez így lesz, akkor Kína örülni fog, annál is inkább, mert erősödik a nyomás Indiára, amely ily módon még inkább bekerítve érezheti magát. De leginkább az tetszik Pekingnek, hogy eljött az Amerika utáni világ.

Frankfurter Rundschau


A Nyugat sorra követte el a hibákat Afganisztánba, ez idézte elő az ottani katasztrófát. De a viszálynak még nincs vége, mert a következmények sokáig éreztetik hatásukat, Európában is. A vezércikk szerint egy vereség ritkán ennyire teljes. Az országon belül sokan mindenüket elvesztették, mások az életükért reszketnek. Azon felül joggal úgy érzik, hogy a kormányuk pácban hagyta őket, mert nem vette komolyan, hogy az USA kivonul és nem dolgozott ki stratégiát a dzsihadisták ellen. Inkább a saját menekülési terveivel foglalkozott.

Nem csoda tehát, hogy a politikai vezetés és amerikai támogatás nélkül maradt hadsereg, amelyet amúgy is meggyengített a korrupció, nem mutatott túl nagy harci készséget. A kevéssé átgondolt távozással az Egyesült Államok akaratlanul is a tálibok kezére játszott. Sajnos, a Nyugat nemigen tanult az utóbbi 20 év kudarcaiból. Hiszen szövetségeseivel együtt képmutató módon exportálni akarta a demokráciát, akárcsak Irakba. Ám semmire sem jutott vele. Alábecsülte az afgán helyzet összetettségét, nem tudott megfelelő stratégiát előállítani. Még azt sem tudta megmondani, mit akar elérni.

Tévesen abból indult ki, hogy a létszámfölényben lévő afgán hadsereg majd féken tartja a tálibokat. Azon felül nem volt B terve. Még egy pár ezer helybélit sem tudott kimenekíteni, akárcsak a britek és a németek. Persze jobb lenne a mérleg, ha a német kormányt nem kötik le ez ügyben saját belharcai.

De a legtragikusabb az, hogy a Nyugat a katonaság kivonásával kiadta kezéből a döntő eszközt, és azt sem tudja, hogy most mit szeretne, illetve mit tud elérni. Így nem képes befolyásolni a másik oldalt. Az árat az afgán nép fogja megfizetni, igen drágán. Az eddigi szabadságnak vége.

A hatalmi vákuumot Kína és Oroszország tölti ki, de ők a saját érdekeiket nézik, nem azt, hogy mi a jó az afgán lakosságnak. Biden számára viszont nem lesznek olyan drámaiak a következmények, hiszen az amerikaiak belefáradtak a háborúskodásba. Ám Európa megnézheti magát, hiszen jönnek a menekültek. Ezért gyorsan áramvonalasítania kellene a menedékpolitikát. Ha az olyan államok, mint Lengyelország, nem hajlandóak embereket befogadni, akkor Németországnak és másoknak egyedül kell ezt megoldaniuk. Erkölcsileg van rá alapja, hiszen Berlint felelősség terheli a mostani káoszért és egyébként is szüksége van új munkáskezekre.

Reuters

Egyre ellenségesebb válik Lengyelország és Izrael viszonya, miután a lengyel elnök aláírásával törvényerőre emelkedett a parlament határozata, amelynek értelmében a nácik által elkobzott javak tulajdonosai, illetve azok leszármazottai az igény felmerülésétől kezdve összesen 30 évet kapnak jóvátételi igényük érvényesítésére. Az izraeli kormány már azonnali hatállyal hazarendelte varsói nagykövetét, amire válaszul a lengyel fél most azt közölte, hogy szabadságon lévő képviselője meghatározatlan ideig nem fog visszatérni állomáshelyére.

Sőt, Morawiecki miniszterelnök bejelentette, hogy hazaviszik a diplomata gyerekeit is, mert Izraelben egyre nagyobb a gyűlölet Lengyelországgal és azok polgáraival szemben.

Egyébként pedig lengyel részről teljesen igazolhatatlannak minősítették a másik ország reakcióját. Ezzel szemben az izraeli diplomácia Lapid minisztert idézte, aki szerint az ország nem fél semmiféle antiszemita fenyegetéstől, viszont nem szándékozik becsukni a szemét az antiszemita lengyel vezetés szégyenletes eljárása láttán.

Reuters

Lengyelországban a fellebbviteli bíróság felmentett két történészt, akik ellen az volt a vád, hogy a náci időkről szóló könyvükben alaptalanul vádoltak meg zsidók beárulásával egy polgármestert. A pert az elöljáró unokahúga indította és első fokon olyan ítélet született, miszerint bocsánatot kell kérniük, mert beszennyezték a néhai vezető emlékét. Az ügy azzal fenyegetett, hogy gátolja a tudományos kutatások szabadságát, hiszen a két szakember csak azt tette közzé, amire jutott vizsgálódása során.

Az egyik érintett, Jan Grabowski most úgy nyilatkozott, hogy az ítélet nagy jelentőségű, nem csupán kettejük, hanem tudomány szemszögéből is. A felperes ugyanakkor jelezte, hogy nem hagyja annyiban és megpróbálja elérni a Legfelsőbb Bíróság közbenjárását. Mint emlékezetes, a nacionalista Jog és Igazságosság úgy véli, hogy ha bármely tanulmány bűnrészesnek tünteti fel Lengyelországot a zsidóüldözésekben, akkor az kísérlet az ország lejáratására, noha az rengeteget szenvedett a háború során.

ORBÁN TÖBB MINT HÚSZ ÉVE MONDJA, HOGY VAN ÉLET AZ EU-N KÍVÜL IS

TELEX
Szerzők: CSATÁRI FLÓRA DÓRA, KÖRÖMI CSONGOR
2021.08.17.


„Eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket” – írta a hétvégén a kormánypárti Magyar Nemzetben Fricz Tamás politológus. Hasonlóan euroszkeptikus húrokat a kormány több tagja, köztük Varga Mihály pénzügyminiszter is megpendített az elmúlt hónapokban. A Fidesz korábban is előszeretettel ütött meg euroszkeptikus hangot, vajon a mostani kijelentések is csak a politikai kommunikációt szolgálják?


„Van élet az EU-n kívül is” – mondta Orbán Viktor. Hogy mikor? Hirtelen valószínűleg mindenkinek az ugrik be, hogy tavaly, Nagy-Britannia kilépése után beszélt erről Magyarország miniszterelnöke, de messze nem ez volt az első alkalom, amikor ilyen kijelentést tett. A Fidesz vezére már a legelső miniszterelnöki ciklusában, 1999-ben, évekkel az EU-s csatlakozás előtt is ezen az állásponton volt. Persze még kicsit más volt a kontextus, a Világgazdaságnak adott interjújában arról beszélt ekkor, hogy:

„Nem történik tragédia, ha nem valósul meg a 2003-as csatlakozás. Most sem vagyunk az unió tagjai, s mint látjuk, van élet az EU-n kívül is. De nem erre készülünk. Azért sürgetjük az integrációt, mert az újabb lökést adna a gazdaságnak.
”...

A VILÁGGAZDASÁG KÍNAI „SZIMFÓNIÁJA” – 1. RÉSZ

MÉRCE
Szerző: FERBER KATALIN
2021.08.16.


Hangolás


Nem vagyok Kína szakértője. Az alábbi tanulmány, bár úgy tűnhet, hogy kizárólag Japánnal foglalkozik, és a japán gazdaságtörténeti tapasztalatokat alkalmazza Kínára, ez nem pontosan így van. A japán gazdasági „csoda” ugyanis nemcsak Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr számára volt modell (a helyi sajátosságokhoz alkalmazva), de Kína is használta a japán gazdasági és pénzügyi tapasztalatokat sok más, így a kelet-európai államszocialista gazdaságok tapasztalataival együtt...

KÍNAI, AFGÁN ÉS MAGYAR TÁLIBOK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.08.17.


...A magyarországi tálibok országlásáról, azaz, hazánk avítt, árvalányhajas, hátrafelé nyilazó jövőjéről és kifosztásáról már többször volt alkalmunk írni. A körülöttünk tapasztaltakkal minden egyezés kizárólag a véletlen műve, a tanulságok levonásáért mindenki maga tartozik felelősséggel.

A magyar tálibok jó tíz évvel ezelőtt, gyorsan és könnyen foglalták el az országot, alig volt ellenállás. Megszállták az országgyűlést, a minisztériumokat, a parlamentet, bekebelezték a rendőrséget, az ügyészséget, megfegyelmezték a kezdetben még renitens alkotmánybíróságot. Övék a törvény, akire rámutatnak, bűnös. Övék a kultúra, a tájékoztatás, a hatalom.

Mi, többi magyarok, gyanútlanok voltunk, a szükségesnél kevésbé éberek. Elhittük, hogy a XXI. században, az Európai Unió egyik országában ez nem történhet meg. Még 2010 elején is voltak olyan, a magyar tálibokkal nem rokonszenvező értelmiségiek, akik arról értekeztek, hogy nem is baj, ha a tálibok kétharmadot kapnak Magyarországon, mert legalább lesz végre egy erő, amelyik zavartalanul végrehajthatja a programját.

Csakhogy, a magyar táliboknak nem volt programjuk. Lehetett volna, mert lett volna rá nyolc évük – a sokszor emlegetett emútnyócév –, hogy kitalálják, mit akarnak kezdeni a gazdasággal, az oktatással, az egészségüggyel, a kultúrával. Röviden: Magyarországgal. Ám a magyar tálibok ehelyett csak azon agyaltak, hogy miként lehet a hatalmat megszerezni, majd megtartani.

Mára övék lett az ország. Ők mondják meg, mi a jó, és mi az, ami nem.

Egy idő után a szavainkat is kisajátították: a magyar tálibok szótárában a félretájékoztatás a hír, az elhallgatás az információ, a csúsztatást kommunikációnak nevezik. Az ő világukban hazudni nem szégyen, hanem érdem, náluk a hazugság az igazság.

A magyar tálibok azért lehetnek ennyire sikeresek, mert ismernek bennünket. Kihasználják, hogy szeretjük magunkat szebbnek látni, mint amilyenek valójában vagyunk. Szabadságot szerető népnek hazudjuk magunkat, miközben a lojalitás szabadságát szeretjük. Azt, ha egy nagy, gondoskodó állam van a fejünk fölött. Olyan állambácsielvtárs, amelyik nem csak gondoskodik rólunk, de gondolkodik is helyettünk. Megmondja, hogy mikor vagyunk jó szülők, apák és anyák. Mikor vagyunk család.

A magyar tálibok jó kapcsolatot ápolnak azzal a Kínai Népköztársasággal, amelynek elnyomó politikája ellen nemrég még Free Tibet feliratú zászlókat lóbálva tüntettek, s mely Kínai Népköztársaság épp a közelmúltban biztosította támogatásáról az Afganisztánt elfoglaló, s a középkorba visszavezető tálibokat.

AKÁR HÚSZ ORBÁN VIKTOR FELEMELKEDÉSÉNEK LEHETÜNK TANÚI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.08.17.


A tálibok hatalomátvétele komoly kockázatokat jelent, például szorosabbá válhat a kapcsolat köztük és az Al-Kaida terrorszervezet közt. A New York Times arra is felhívja a figyelmet, hogy az afgán menekülthullám Európában is érezteti hatását, aminek nyomán megerősödhet a menekültellenes politika
.

A New York Times egyik kommentárja meglehetősen sötét képet fest a várható közeljövőről a tálibok villámgyors afganisztáni hatalomátvétele nyomán. Megszólaltatja Szaad Mohszenit, a Moby elnevezésű afgán hír- és médiavállalkozás vezetőjét, aki szerint bizonyára szorosabbá válik a kapcsolat a tálib hatalom és az Al-Kaida terrorszervezet között.

Ezen túlmenően a szomszédos Pakisztán közvetlen veszélyben van abban az értelemben, hogy az új kabuli hatalom menedéket és támogatást nyújthat a pakisztáni táliboknak – miután az afgán tálib lázadók történetesen éveken át élvezték Iszlámábád oltalmát és vendégszeretetét – legalábbis egészen addig, amíg a harcosok az afganisztáni nemzetközi koalíció erőit támadták. Lehet erre azt mondani, hogy most az égiek igazságot szolgáltatnak, és Pakisztán megkapja azt, amire rászolgált, csakhogy egy olyan országról van szó, amely becslések szerint 160 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, és így, ha a fundamentalisták destabilizálni tudnák a rezsimet, az valóságos rémálommal érne fel.

A másik feltételezhető aggasztó következmény a New York Times szerint az, hogy az afganisztáni fejlemények nyomán újabb menekülthullám jelenhet meg Európa partjainál, és ez populista ellenhatást válthat ki. A lap egyenesen azt festi a falra – Mohszeni szavait idézve –, hogy akár „húsz Orbán Viktor felemelkedésének lehetünk szemtanúi”.

Miért megy Lengyelország az Egyesült Államok és az Európai Unió idegeire?

Ezt a kérdést teszi fel Therese Raphael, a Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség kommentátora, akinek az írását a Washington Post is átvette. A szerző igyekszik megnyugtatni olvasóit. Azt írja, már nem könnyű összeszámolni, hányszor nyilvánították halottnak a lengyel demokráciát. Ezek a jelentések rendre túlzónak bizonyultak, Lengyelország ugyanis elég nagy, elég sokféle, elég hangos és elég szabadságszerető ahhoz, hogy ellenálljon, ha újra sötét autoriter lepellel akarják betakarni – fogalmaz Therese Raphael. Ez azonban – folytatja – nem jelenti azt, hogy nincs ok az aggodalomra. A kommentátor a populista és nativista jelzővel illeti a Varsóban kormányzó, Jog és Igazságosság elnevezésű pártot. A demokratikus normákat és az EU alapértékeit sértő bűnlajstromából kiemeli az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásását, valamint a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak a korlátozását, majd hozzáteszi: két újabb törvény további feszültséget okoz nem csak az Unióval, hanem a NATO-val is.

Az egyik ilyen törvény nehezíti a holokauszt-túlélők – illetve utódaik – számára az annak idején a nácik által Lengyelországban elrabolt javak visszaigénylését. Sok zsidó, akinek a családját meggyilkolták, vagyonát pedig elkobozták, így nem csupán jóvátételhez nem jut, de mintegy a vele történteket is letagadják. A másik törvény, amelyet a múlt héten fogadott el az alsóház, úgy változtatja meg a külföldi tulajdonlás szabályait a lengyel médiában, hogy a New York-i székhelyű Discovery társaság kénytelen lesz eladni többségi részesedését a TVN24 független hírcsatornát tulajdonló vállalkozásban.

Eddig egyértelmű volt a hierarchia, hogy az EU keleti tagállamai közül ki mennyire dobta sutba a demokratikus normákat: Magyarország volt az, ahol minden értelmes ellenkezés elbukott. Ugyanerre tart-e Lengyelország? – teszi fel a kérdést a Bloomberg kommentátora.

Elismeri, hogy a nem unióbeli médiatulajdonosok részesedését máshol, így például Ausztriában vagy Spanyolországban is korlátozzák. Csakhogy – hívja fel a figyelmet – ezekben az országokban sokszínű a médiakörnyezet, továbbá létezik valódi közszolgálati műsorszórás. A lengyel állami televízió nem ilyen, és a lengyel médiakörnyezet a TVN24 nélkül vérszegénnyé válna – írja a Bloomberg, majd hozzáteszi: az, ahogyan az Orlen állami energiavállalat rátette a kezét a Polska Press lapkiadói csoportra, meglehetősen jól mutatja, merre tart az ország.

Ennek a törvénynek az ügye azonban még nem intéződött el - jegyzi meg Therese Raphael, és lehetőséget lát arra, hogy a szöveget az ellenzéki többségű szenátusban még felvizezik. A Discovery emellett kilátásba helyezte, hogy az 1994-es beruházásvédelmi egyezmény alapján jogi útra tereli a kérdést.

A Bloomberg kommentátora szerint reményre ad okot, hogy a már oly sokszor csalódást okozó lengyel ellenzéknek ismét van komoly vezetője, a visszatért Donald Tusk korábbi miniszterelnök, az Európai Tanács volt elnöke személyében.

A mostani kormánypártot azonban nem lesz könnyű kimozdítani a hatalomból - folytatódik az írás, amely kiemeli, hogy az ügyesen megkonstruált szociális juttatások - gyermeknevelési támogatás, a nyugdíjasok helyzetének a javítása, a minimálbér emelése - mellett a populista kormánypolitika a nemzeti büszkeségre is apellál, valamint azokra a társadalmi értékekre, amelyek fontosak a vidéki választóknak.

A kommentár szerint a külföld nem végezheti el a lengyelek helyett a kormány leváltását, de az EU-nak és az Egyesült Államoknak arra kell bátorítania Lengyelországot, hogy ne kövesse Magyarország útját.