2022. március 19., szombat

AZ UKRAJNAI HÁBORÚ TESTKÖZELBŐL - INTERJÚ OKSZANA DUTCSAKKAL

MÉRCE
Szerző: TSS
2022.03.19.


Okszana Dutcsak Ukrajnában élő kutató és a Transznacionális Nélkülözhetetlen Autonóm Küzdelmek (Essential Autonomous Struggles TransnationalE.A.S.T.) aktivistája. Ebben az interjúban a folyamatosan változó ukrajnai helyzetről és a háborúval szembeni önszerveződés helyi kísérleteiről számol be. Arra a kérdésre, hogy hogyan hozható létre transznacionális békepolitika, nincs egyszerű válasz. A határokon átívelő mozgósítás és kommunikáció kulcsfontosságú, ennek azonban együtt kell járnia magának a transznacionalizmusnak a radikális újragondolásával.

Mi a helyzet jelenleg Ukrajnában, és hogyan reagált a helyi lakosság a háború kitörésére?

A helyzet nagyon bonyolult. Az első néhány napban úgy tűnt, hogy az orosz hadsereg igyekszik nem célba venni a civileket. Az ország katonai infrastruktúráját próbálták megsemmisíteni, abban bízva, hogy a kormány és a társadalom egyszerűen feladja, de ez nem jött be.

Nem is értem, hogy lehetett ennyire ostoba a hírszerzés: számításaik teljesen elhibázottak voltak. A dolog azért nem jött be, mert a hadsereg akcióba lépett, és az emberek ott helyben szintén akcióba léptek. Ez ad valamennyi reményt, de emiatt az orosz hadsereg is taktikát változtatott – méghozzá drasztikusan.

Most már a civileket is támadják. Ma (2022. március 2-án) Harkiv városát hevesen bombázták; kifejezetten a lakónegyedeket és a városközpontot vették célba. Nem tudjuk, mi következik ez után. Az, hogy taktikát váltottak, két dolgot is jelent. Egyrészt érzik, hogy kezdetben csúnyán elszámolták magukat. Másrészt a civilek számára nagyon veszélyes lett a helyzet.

Ami a civil lakosságot illeti, sok nyugati baloldali most a NATO-t szidja, holott senki nem tett többet azért, hogy a helyi lakosság támogassa a NATO-t és Ukrajna NATO-csatlakozását, mint amennyit Oroszország tesz ezért a jelen pillanatban. Épp most készült egy felmérés, amely szerint a csatlakozás támogatottsága rekordszintű, 76%-os – mindenekelőtt azért, mert a NATO-t általában ellenző keleti és déli régiókban ugrásszerűen megnőtt a támogatók aránya. Amikor az amerikai hadsereg és az amerikai tisztviselők figyelmeztettek arra, hogy Oroszország támadni fog, nagyon sokan nem hitték el. Én sem hittem el egészen az utolsó pillanatig. Most pedig úgy látszik, hogy Oroszország hónapok óta aktívan készült a teljes körű invázióra.

A lakosság mostanra nagyon oroszellenes lett. Azzal, hogy teljesen a befolyásuk alá próbálták vonni Ukrajnát, épp az ellenkező hatást érték el: az emberek többsége ma nagyon erősen Oroszország ellen van.

Vannak, akik nem radikálisan oroszellenesek. De nehéz olyankor, amikor látjuk, mi történik, hogy bombázzák Harkivot – Ukrajna egyik legnagyobb városát, amelyet túlnyomórészt orosz ajkúak laknak. A gyűlölet nagyon erős. Ami érthető. Ilyen körülmények között nehéz Oroszországot másként látni.

Az ukrán baloldaliak már jó ideje beszéltek erről, de általában hiába. Senki sem figyelt rájuk. Most már látjuk, hogyan próbálja Oroszország helyreállítani birodalmi hatalmát, amelynek borzasztóak a következményei ránk nézve, az oroszokra nézve, a világ stabilitására meg úgy mindenre...

EZ A KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA 2

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.03.19.


„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok! Egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!” (Orbán Viktor)

Amikor Orbán Viktor 2018-ban átkeresztelte az illiberális demokráciát kereszténydemokráciának, 20 pontban magyaráztuk el, hogy mit takar a kifejezés. Azóta eltelt egy ciklus, és a NER-nek új mottója is lett: Magyarország előre megy, nem hátra. Hogy mit jelent az, amit a kormány épp stratégiai nyugalommal teljesít, azt megint 20 pontban magyarázzuk el.

1. A hivatalosan csak pártelnökként és kormányfőként dolgozó miniszterelnöknek – aki szerint semmi más nem számít, csak hogy legyen gyerek – papíron nincs se hitele, se megtakarítása, miközben a családja egy titkos főúri birtokon József főherceg egykori majorsága helyére milliárdos költséggel lényegében vadonatúj uradalmat épít, ahol a többszintes, mélygarázsos, liftes, tetőtér-beépítéses épületeket juhakolnak hívják.

2. Miközben a külügyminiszter a Facebookon úgy tesz, mintha az irodájában dolgozna a fehérorosz politikai válság megoldásán, lebukik, hogy az ország egyik leggazdagabb építési vállalkozójának Lady MRD luxusjachtján nyaral az Adrián, majd erről nem hajlandó mondani semmit.

3. A miniszterelnök falujának dollármilliárdossá feltőkésített polgármestere – akinek egy tévésztárral kötött második esküvőjére állítólag négy kamionnyi élővirágot és dekorációt vittek, és az arborétumban még az aszfaltot is felszedték, hogy ne legyen hepehupás a műfű – megvesz egy 5,9 milliárdos erőművet, kivesz belőle 11,2 milliárd forint osztalékot, majd a kiürült céget 17,4 milliárdért eladja az államnak.

4. A kormányszóvivő a Baszni fogok című számra készít menekültellenes Tiktok-videót, miközben a férje – akit szinte lehetetlen megkerülni, ha valaki a tévében szeretne hirdetni – 35 évre kapott kiemelt nemzetgazdasági érdekké nyilvánított koncessziót a kaszinóira.

5. Az 1,3 milliárdos svábhegyi palotában, amit korábban a jegybank alapítványa vett meg javarészt a devizatartalék forintosításával szerzett jövedelemből, a jegybankelnök fia lakik, aki luxusautókat gyűjt, és a haverjával több mint 100 millió forintos órákat hordanak.

6. Az igazságügyi miniszter, aki menekül a kérdések elől, mióta az ügyészség a közvetlen helyettesét korrupcióval gyanúsítja, 1,5 milliós karórával a kezén jelenti be, hogy hatósági árat vezetnek be a legszegényebbek által vásárolt csirkehúsokra.

7. Az igazságügyi miniszter helyetteséről – aki engedélyezhette, hogy újságírókat és ellenzékieket figyeljenek meg egy izraeli kémszoftverrel – kiderül, hogy több mint 80 millió forint kenőpénzt vett át a Végrehajtói Kar elnökétől, akiről aztán kiderül, hogy tömegével vette az olcsó ingatlanokat a kormánypárti vezetésű kerületekben, és hogy az egyetemi vizsgáját is elintézte a propagandaminiszter kabinetfőnökének, akinek az apja milliárdos értékű, 3 szintes, úszómedencés házat építtetett Mártonhegyen az évek óta bevétel nélkül, veszteségesen működő cégével.

8. Egy 17 milliárd forintos vadászati kiállítás után a miniszterelnök-helyettes a kormánypárt vezető publicistájával a Bibliában írottakból teológiai érvekkel vezeti le, hogy a Teremtés valódi célja, vagyis az élet értelme a vadászat, és az ember az Úr explicit akarata ellenére tesz, ha nem vadászik.

9. A kormánypárt korrupcióval megalapozottan gyanúsított képviselők segítségével hoz kétharmados törvényeket.

10. Az Alaptörvény szövegezőjét, az évek óta tudatosan homofóbiát és rasszizmust szító kormánypárt egyik alapítóját és európai parlamenti vezetőjét a legszigorúbb járványkorlátozások közepén egy meztelen férfiakkal teli orgiából menekülve, vérző kézzel, az ereszcsatornán lógva, ecstasyval a hátizsákjában találja meg a belga rendőrség...

ITT OLVASHATÓ

SZEGÉNYSÉG MIATT SZÉTSZAKÍTOTT CSALÁDOK

TELEPJÁRÓ / PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.19.



Bár törvény tiltja, sok gyereket szegénység, illetve az ezzel összefüggő indokok miatt vesznek állami gondozásba; Borsod megyében különösen sok az ilyen esetek kapcsán tett bejelentés. Hol jobb a gyereknek? Hogyan lehet megelőzni a családok szétszakítását, és mikor van valóban szükség a gyerekek kiemelésére? Erről szól a Telepjáró Tiszaújvárosban felvett adása. Az adás vendégei:
- Berki Erzsébet, szociális munkás - Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa - Horváth Elemér, gyermekvédelmi szakember

„A TANÁRFOGYÁST ÁLLÍTSÁK MEG, NE BRÜSSZELT!” – TÖBB EZREN TÜNTETTEK AZ OKTATÁSÉRT SZOMBAT DÉLUTÁN

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.03.19.


Diákok, szülők, pedagógusok lepték el a Kossuth teret, ahol jobb állami oktatást és a tanárok megbecsülését követelték. A kormány cinikus közleményben reagált, jövő héten folytatódhat az iskolai sztrájk.


Több ezren gyűltek össze szombat délután Budapesten a Kossuth téren, hogy a Parlament küszöbéről üzenjenek a döntéshozóknak: modernebb és igazságosabb oktatási rendszerre, megbecsült és megfizetett pedagógusokra van szüksége az országnak. A Tanítanék Mozgalom, az aHang közösség és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által meghirdetett demonstráció a szerdán kezdődött iskolai sztrájk egyik támogató eseménye is, ahol a résztvevők kiálltak azok mellett a tanárok mellett, akik a kormány sztrájkjogot korlátozó rendelete, a fenyegetések és megfélemlítések ellenére is úgy döntöttek, akár több napos munkabeszüntetéssel tiltakoznak a jelenlegi körülmények ellen...

HA ÖN IS ELVESZTETTE A FONALAT, HOGY A FIDESZNEK VAGY MÁRKI-ZAYNAK VAN IGAZA A „SZÁLLÍTUNK-E FEGYVERT UKRAJNÁNAK” VITÁBAN, AKKOR EZ A CIKK ÖNNEK SZÓL

ZACC / TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2022.03.19.



Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább


Folytatódik és bonyolódik az ügy: Márki-Zay nem ért egyet lapunk egyik minielemzésével, pontosítást kért, mi összefoglaltuk a dolgokat, ön pedig végre szavazhat.

Úgy tűnik, végérvényesen a választási kampány egyik fő témája lett az, hogy vajon a kormány és az ellenzék mit csinál, illetve mit csinálna a szomszédban zajló háborúval.

Az egész azzal kezdődött, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta, hogy a NATO-tagságunk miatt, ha a NATO úgy dönt, akkor a döntéshez tartva magunkat, fegyvert és katonákat küldenénk Ukrajnába. A kormányoldal egyből ugrott, és elkezdett politikai üzenetet építeni ebből. Erről itt írtunk bővebben.

Aztán a kormány közölte, hogy nem szállíthatnak Magyarországról fegyvereket Ukrajnába, ugyanakkor az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsán Szijjártó Péter is megszavazta, hogy az EU fegyvereket küldjön Ukrajnának. Ezután jött egy kormányhatározat a hazai NATO-feladatokról, mellyel engedélyezte a kormány, hogy ha Ukrajnába nem is, más szövetséges országba viszont mehetnek fegyverszállítmányok magyar területen áthaladva...


GONDOLJUNK BELE...

FACEBOOK
Szerző: ARATÓ MIKLÓS
2022.03.16.



Kedves Mindenki!
Nagyon sokan kérdezik tőlem (mivel tudják rólam, hogy mindig is követtem az orosz eseményeket), hogy hogyan lehetnek annyira hülyék az oroszok, hogy Putyint és háborúját támogatják.
Először is vissza kell mennünk az időben. A 90-es évek Oroszországa szörnyű volt. Totális elszegényedés, bandaháborúk. Egy elnök (Jelcin) aki tankokkal szétlövette a parlamentet és ennek a Nyugat tapsolt. Akkor kapcsolódott össze az oroszok fejében a liberalizmus és a lopás, rablás (a Jelcin környezetében lévők magukat liberálisnak mondták, pedig dehogy voltak azok, nagyrészük tolvaj, bűnöző volt). Jelcin támogatottsága második megválasztása előtt 5% alatt volt. Ennek ellenére nyert, mert fantasztikus médiatámogatást kapott (oligarchák, Nyugat, FSZB szervezésben).
Ezután jött Putyin, akiről a jelcini "család" azt hitte, hogy megőrzi hatalmukat, vagyonukat. Ez utóbbi nagyjából meg is valósult.
Putyin eleinte valóban nagyon sikeres volt. Az utcai bűnözés lényegében megszűnt (a képzettebb bűnözők összefogtak a rendőrséggel és titkosszolgálatokkal), az életszínvonal javult (messze nem mindenütt, területileg óriási különbségek maradtak), megoldódott a csecsen probléma (cserébe most azok kormányoznak ott, akik az első csecsen háborúban az oroszok ellen harcoltak és lényegében kiépítettek egy iszlám államot).
Putyin tanult a jelcini megválasztásból és fokozatosan a teljes médiát ellenőrzése alá vonta (ugye ismerős?). Több mint 10 éve teljes agymosás zajlik. Hazugságok, elhallgatások és uszító propaganda. Nehéz elképzelni, de például Vlagyimir Szolovjov uszítóbb Bayer Zsoltnál is (különben megjelenésükben is van valami hasonló és Szolovjov is valamikor liberális újságíróként kezdett). Lényegében minden nap uszítottak az ukránok ellen.
Az össes igazi ellenzékit vagy kiszorították az országból, vagy bebörtönözték, vagy megmérgezték.
Összefoglalva: a médiában csak egyfajta vélemény jelent meg - jelenik meg, továbbá nincs ellenzék. Eddig legalább interneten lehetett dolgokat megnézni, de most ott is egyre több hírforrást blokkolnak.
Az azért valószínűleg nem igaz, hogy az oroszok 70%-a támogatja a háborút. Állami közvéleménykutató cég készítette ezt a felmérést. Azért nagyon sokan támogatják, mások meg félnek. Ez utóbbi teljesen jogos, hiszen például Moszkva egy megszállt városra hasonlít,
annyi a fegyveres.
Talán az előzőek megmagyarázzák egy kicsit, hogy miért ennyire hülyék az oroszok.
De gondoljunk bele! Mi nem vagyunk hülyék? Milyen ország az, ahol a miniszterelnök a háza végébe épít stadiont? Milyen ország az, ahol egy senki néhány év alatt az ország leggazdagabb (vagy 2. leggazdagabb) embere lesz csak azért, mert a miniszterelnök azt akarta? Milyen ország az, ahol mi fizetünk több százmilliárd forintot azért, hogy kínaiak csináljanak maguknak egy egyetemet és nem ők fizetnek? Milyen ország az, ahol a miniszterelnök most is Putyin szekerét tolja? És ezek a dolgok (meg rengeteg más) nem zavarják az emberek egy jelentős részét.

ORBÁN VIKTOR BAKANCSOT HÚZ…

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2022.03.19.


Ha valaki kinyit egy vidéki újságot, mint nekem volt szerencsém az Észak című lapba belepillantani, akkor azt tapasztalja, hogy gyakorlatilag nincs háború a közvetlen szomszédunkban, ellenben a menekülők számára Magyarország képes munkát biztosítani. De a fővárosi, országos terjesztésű lapoknál sem lehet mást tapasztalni: ott a miniszterelnök határszemléje dominál; hogy mi történik Ukrajnában, azon belül Kijevben, vagy Mariupolban, az teljesen mellékes.


Nem állítom, hogy a központi sajtóirányítás ilyen természetű működése meglep; minden magára valamit is adó diktatúrában pontosan meghatározzák, hogy a hatalom alá rendelt nyilvánosság mit és hogyan írhat meg, hogy kell egy-egy eseményről tájékoztatni. Kétségtelen: Magyarország – egyelőre – egy kissé fogyatékos diktatúra, a rezsimnek még nem sikerült mindent és mindenkit maga alá gyűrnie, ezért aztán vannak hézagok, ahol kiszivároghat a valóság is. De, ha ez így megy tovább, azaz április 3-a nem hoz változást, akkor csak idő kérdése, hogy a szabadság és a nyilvánosság még nem megregulázott részei is betörjenek.

Nem mondom, az Orbán-rezsim tizenkét éves működése ugyan szép fokozatosan érte el a mai állapotokat, az ukrajnai háború azonban némileg megakasztotta a folyamatot. Hazánk ugyanis – egyelőre – még tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, márpedig ezen szervezetek tagjai teljes egységben ítélik el az orosz agressziót, annak nevezve, amit lát, tehát agressziónak. Nálunk viszont zavar keletkezett a rendszerben; Orbán orosz-Putyin barátsága tudniillik átállította a hívőket; a hajdani orosz-ellenes Vezérüket követve, barátai lettek az egykori szovjeteknek. Orbán ’89-es elhíresült fellépése a múlt ködébe veszett, legalábbis annak igazi tartalmi része. Az akkori „szovjet katonákat haza” követelésből csak annyi maradt meg, hogy az ő hősük – Orbán – már akkor is a legjobb politikus volt, és hiába mondja mostanság az akkor hangoztatott elveinek az ellenkezőjét, erre a tábor nem akar emlékezni. Mi sem mutatja ezt jobban, mint Németh Zsolt „ruszkik haza” kiáltványa: a megzavarodott fideszesek nem a „ruszkiknak” estek neki kommentjeikben, hanem a Fidesz egyik legprominensebb, külügyekben jártas személyének. Miért is tennének másként, ha egyszer a nekik szánt nyilvánosság változatlanul óvatosan bánik Putyin inváziójával, ahogy a bevezetőben jeleztem: nem a harci eseményekről számolnak be, hanem Orbán határszéli vitézkedéseiről...

VILÁGTALÁLKOZÓ- PETSCHNIG MÁRIA ZITA ÉS MAKSA ZOLTÁN (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: KADARKAI ENDRE
2022.03.19.



A Világtalálkozó egy olyan rádióműsor, ahol mindig két teljesen eltérő értékrendű, habitusú embert ültetünk egy asztalhoz. Két olyan karaktert, akik nem biztos, hogy nélkülünk találkoztak volna. Nem vitaműsorra készülünk, hanem három ember jóízű beszélgetésére. 

A műsor a Klubrádióban hallható minden szombaton 12 órától. 

Készítők: Warholik Zoltán, Rózsahegyi Gábor

HÁBORÚBA PROVOKÁLT OROSZOK, ESÉLYTELEN MAGYAROK? 1848-49 VELÜNK ÉLŐ MÍTOSZAI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HERMANN RÓBERT
2022.03.14.


A forradalom és szabadságharc történetéhez számos mítosz és legenda kapcsolódik. Ezek egy része még „a nagy év” alatt vagy közvetlenül utána keletkezett (elég, ha a Görgei elleni árulási vádra gondolunk), de vannak közöttük olyanok, amelyek elterjesztésében a későbbi korok történetírása is jeleskedett. Hermann Róbert történész, a Magyar Történelmi Társulat elnöke az alábbiakban ezek közül mutat be négyet.


I. NEMZETISÉGI KÉRDÉS

Az 1945 utáni évtizedek történetírása és publicisztikája sikeresen gyökereztette meg a közvéleményben azt a nézetet, hogy a magyarok és nem magyarok 1848-1849-es tragikus összecsapásáért az alapvető felelősség az 1848 tavaszán birtokon belülre került magyar politikai elitet terhelte, miután nem volt hajlandó elfogadni a társnemzetek jogos igényeit. Ez az elképzelés lényegében a kiegyezés kossuthi kritikájáig megy vissza, s a 20. század eleji polgári radikálisok történelemszemléletének is meghatározó eleme volt, amit – utólag úgy tűnt – a Habsburg-monarchia, s azon belül a történelmi Magyarország 1918. évi felbomlása is igazolt.

Ebből fakad az máig élő vélemény vagy feltételezés is, hogy ha a magyarok kicsit nagyvonalúbbak az egyes területeken és együttesen többséget alkotó „kisebbségeikkel”, a forradalom és szabadságharc is másként végződhet. Az ilyen vélemények és feltételezések nehezen igazolhatók és ugyanezen okból nehezen is cáfolhatók. Jómagam úgy vélem, hogy a magyarok és társnemzetek szembekerülése többé-kevésbé törvényszerű volt.

A horvátok esetében már a reformkorban megvoltak ennek előzményei, a szerb nemzeti mozgalom 1848 áprilisától egyenes úton haladt a konfrontáció felé, s az erdélyi román nemzeti mozgalom is alapvető kérdésekben került szembe a magyar nemzeti mozgalommal, elég, ha az unióra gondolunk.

A horvát és a szerb mozgalmat 1848 tavaszától, illetve őszétől „foglyul ejtette”, s 1849 augusztusáig szilárdan kézben is tartotta a császári és királyi (továbbiakban cs. kir.) katonai hierarchia. Ebből a szempontból teljesen mindegy volt, hogy mit gondolnak egyes újságírók Zágrábban vagy a hatalomból kiszorított demokrata értelmiségiek Zimonyban vagy Pancsován. Az „alulról szerveződő”, de a keretek végleges kialakításához az erdélyi cs. kir. katonaságtól jókora segítséget kapó román felkelés pacifikálására lett volna még talán a legtöbb remény, de még ha ez megtörténik is, magyar oldalról legfeljebb 10-15 000 katona szabadult volna fel, s igencsak kétséges, hogy az erdélyi magyar falvak és városok feldúlásában nagy jártasságot eláruló, de nyílt ütközetben soha nem diadalmaskodó román felkelők bármire is használhatók lettek volna az orosz és osztrák intervenciós csapatokkal szemben. Azaz, még ha részben vagy egészben meg is valósul a nagy Kárpát-medencei összeborulás, ez aligha képes katonai eszközökkel semlegesíteni az orosz intervenciót...

AZ AGRESSZOR MARKETINGJE

TELEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2022.03.19.


Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább


Clausewitz híres mondása nyomán kijelenthető, hogy a háború nemcsak a politika folytatása más eszközökkel, hanem maga is egyfajta politikai termék. Mindez talán abban érhető tetten leginkább, hogy a modern korban az agresszor részéről elengedhetetlenné vált a viselkedésének legitimálása. A gyarmatosítás korában erre még nem volt nagy szükség, indoklásnak elég volt a nyers erő, bár a kereszténység vagy az iszlám hittételeinek terjesztése már itt is megjelent mint egyfajta fedőtevékenység.

Háborúzni a hatalmak sok okból tudnak, ennek minősített esete az, amikor az egyik fél nyilvánvaló agressziót követ el, azaz a lépése teljesen aszimmetrikus viszonyban áll azokkal az ürügyekkel szemben, ami a támadás kapcsán felhozható. Az első világháborúban erre nem volt annyira szükség, mivel maga az alapkonfliktus – a Monarchia trónörökösének meggyilkolása a szerb titkosszolgálati ügynök Gavrilo Princip által – már önmagában is igen súlyos indok volt. Végső soron az összes hadviselő fél valamilyen módon erre és az ebből adódó mozgósítások által kiváltott, kölcsönösen érzékelt fenyegetésekre fűzte fel a döntéseit.

A második világháború már teljesen más képet mutat. Ebben két agresszor hatalom, a náci Németország és a kommunista Szovjetunió állt szemben a demokráciákkal. Utóbbiak korábban számos alkalommal engedtek Németország követeléseinek: elfogadták a fegyverkezési egyenjogúságát, kiürítették a megszállt területeit, hagyták Ausztria megszállását és Csehszlovákia szétverését – holott Hitlerrel kapcsolatosan utólag visszatekintve érthetetlen, hogy miben lehettek egyáltalán kétségeik. 1939. augusztus 23., Hitler és Sztálin megállapodása azonban fordulópontot teremtett. A két tömeggyilkos rendszer megegyezett Európa érdekszférákra osztásáról és Lengyelország lerohanásáról. Ez az írás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa azokat a „politikai termékeket”, amelyet ezek a diktatúrák kreáltak tetteik legitimálása érdekében...


ÁLLÓHÁBORÚ ÉS ÖSSZEOMLÓ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS – HÁBORÚS ÖSSZEFOGLALÓ

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2022.03.18.


Továbbra is több mint ezer ember rekedt a romok alá Mariupol színházának bombázása után. Putyin beszédet mondott Krím annektálásának évfordulóján.

A Mérce napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 18-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.


Három irányból támadnak az oroszok, továbbra is több mint 1300 civil rekedt Mariupol színházának romjai alá


A New York Times térképe szerint a lassan állóháborúvá váló orosz invázió az elmúlt napokban három fő irányban „halad” előre. Délen Kherszon felől közelítik az orosz katonák Krivoj Rog városát (Zelenszkij szülővárosát), északkeleten Izium városának környékén dúlnak heves harcok, ahogy az orosz hadsereg a továbbra is ostromlott Harkiv felől közelít. A főváros felé több irányból közelítenek az orosz hadoszlopok, Kijevtől északkeletre az ukrán hadsereg igyekszik lassítani az előrenyomulásuk.

Az alábbi videón az látható, ahogy egy megzavarodott orosz csapat reagál az ukrán rajtaütésre, valamikor a háború első napjaiban...

AMIKOR ORBÁN VIKTOR AZT BIZONYGATTA, HOGY AZ OROSZOKKAL KELL BARÁTKOZNUNK

HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
2022.03.19.


A kormánypárt politikusai nemrég tagadni próbálták, hogy oroszbarátság lett volna az, amilyen viszony az Orbán-kormányt Vlagyimir Putyin rendszeréhez fűzte. A legjobb, ha megnézzük, milyen fideszes nyilatkozatok maradnak fenn az elmúlt 12 évből.

Elég fagyosan indult Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin viszonya. Illetve, mint arra előző cikkünkban rámutattunk, valójában nem is álltak egymással semmilyen viszonyban, a Fidesz elnöke első, 1998-2002 közötti kormányzása idején nem találkozott az 1999 végén kinevezett orosz államfővel, ezt követően, ellenzékben pedig határozottan támadta a Putyinnal üzletelő Gyurcsány-kormányt, Oroszország magyarországi befolyását nemkívánatosnak tartotta, Vlagyimir Putyinról pedig olyan hangnemben nyilatkozott, amely ma már elképzelhetetlen volna. Ukrajna lerohanását, mint vészjósló forgatókönyvet több mint egy évtizeddel ezelőtt felvázolta Szijjártó Péter és Deutsch Tamás is.

A fordulat 2009-ben következett be. A Fidesz elnöke a dumában kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország párt szentpétervári kongresszusára kapott meghívást, ahol tárgyalt is Putyinnal, aki akkor éppen kormányfőként állt országa élén. A találkozóról sok hír nem szivárgott ki, Orbán viszont a Hír Tv-nek úgy nyilatkozott utána, hogy az "orosz-magyar ügy" "néhány gyanús szocialista alak területe és fennhatósága alatt áll", ezért "szeretnék azt rendezni és új alapokra helyezni" a XXI. század kívánalmai szerint.

Orbán a szentpétervári Putyin-találkozó után, majd egy évvel később, kormányra kerülve már látványos fordulattal mélyült el Oroszország dicséretében, méltányolva a Putyin-féle ideológiát és egyre szorosabbra fűzve velük a korábban ellenzett gazdasági érdekkapcsolatokat is. Ugyan a kormánypárti politikusok próbálják tagadni, hogy az oroszbarátság oroszbarátság volna, nem csak Ungváry Krisztián történész számára nyilvánvaló, hogy nagyon is erről volt szó...

TÖBB EZER MEGMENTETT FÉNYKÉP MUTATJA MEG, HOGYAN ÉPÜLT FEL A MODERN BUDAPEST

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.03.17.


Háromezer nagyszerű fénykép került fel a FŐMTERV vállalat archívumából a Fortepan oldalára. A főváros saját házi tervezőcégének fotósa, Domonkos Endre negyven évig járta az átépülő Budapestet, ott volt minden fontosabb építkezésen, de mellesleg megörökített rengeteg olyasmit is, ami ma már kordokumentum: árvízi védekezést, félmeztelenül, mezítláb dolgozó vidéki munkásokat, neonokat és strandokat. A 20. század második felének egyik legizgalmasabb városfotós hagyatéka vált legalább részben hozzáférhetővé.

„Egyelőre több mint 80 ezer fotónál tartunk, de ez még mindig messze nem a vége” – mondja Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV vállalat elnök-vezérigazgatója. „Melyik része érdekel a városnak?” A kivetítőn Budapest térképe látszik, geotaggelt fotósorozatokkal. Találomra bedobom a budai Szépjuhásznét, és kijön egy tizennégy gyönyörű színes fényképből álló sorozat az Úttörővasút itteni megállójáról, amit akkoriban Ságvári ligetnek hívtak. Az 1966-ban készült képeken még nem a Gyermekvasút mai, Bukarestben gyártott dízelmozdonyai láthatók, mivel azok csak 1973-ban érkeztek meg a vonalra, hanem egy régebbi mozdonytípus, a vörös-fehér festésű, bumfordi, hazai gyártmányú Mk49-esek. Az állomás mintaszerűen tiszta és rendezett, a virágtartókban van virág, a rézsűk gondosan nyírottak, az egyik képen egy pedagógus egyenruhás kisgyerekeket terel fel a vonalra. Nézzünk át a város másik végére, Újpalota! A térkép kiad egy 1978-as fotósorozatot a néhány évvel korábban átadott nagylakótelepről, a tizennyolcemeletes Víztoronyház brutalista dacossággal magasodik laposabb társai fölé, a kék 73-as busz éppen kifordul a megállóból, a házak előtti parkolók teli vannak szocialista autókkal.

„Időnként engem is beszippant, bármennyi időt el lehet tölteni vele. Hat éve kezdtük el a digitalizálást, egy kolléga dolgozik rajta, amikor van egy kis szabadideje, szobrot kellene kapnia. 50 ezer fotó kapott már kategorizálást és geotaget, ezek kereshetők, most úgy sejtjük, valahol 120 ezer körül lesz a vége” – magyarázza a cégvezető. „Szeretnénk, ha ez az elképesztő gyűjtemény minél inkább közkinccsé válna, hasznosulna, ezért is kerestük meg a Fortepant, hogy csináljanak egy válogatást.”

Tamási Miklós, a Fortepan alapítója két hétig böngészte az óriási anyagot, míg végül kiválogatott háromezer jó minőségű, a gyűjtemény értékeit reprezentáló fényképet, valamint egy 66 képből álló „best of” összeállítást. Ezeket már most is bárki böngészheti a Fortepanon, bár a leírásokkal még sok munkájuk lesz az oldal szerkesztőinek. Tulajdonképpen a 20. század második felének egyik legjelentősebb városfotós életműve szabadult ki ezzel a vállalati archívum fémdobozaiból, mert bármilyen hihetetlen, ez a felfoghatatlan mennyiségű fénykép nagyrészt egyetlen alkotó, Domonkos Endre műve...

A KÖZLEKEDÉS FINANSZÍROZÁSA A FEJE TETEJÉRE ÁLLT, ÚJRAGONDOLHATJUK A VÁROSI TEREK HASZNÁLATÁT

G7.HU / PODCAST
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.03.19.


Kevéssé ismert tény, hogy Csehországban és Magyarországon közlekednek a fejlett országok között a legtöbben közösségi közlekedéssel. Ez azonban nem tudatos közlekedéspolitika eredménye, hanem sokkal inkább a rendszerváltást megelőző kor öröksége. A kelet-közép-európai térség országai számára így egyre fontosabb, hogy a gazdasági fejlődéssel egyre növekvő autózás okozta társadalmi kihívásokat kezelni tudják.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Egy nemrég megjelent tanulmánykötet, az Emerging European Economies after the Pandemic című könyv egyik fejezete a térség országainak közlekedéspolitikai fejlődését tekinti át az 1990-es évektől napjainkig. A fejezet társszerzője, Hörcher Dániel, az Imperial College London posztdoktori kutatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszékének adjunktusa a G7 Podcast e heti vendégeként arról adott átfogó képet, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a térség országai, és hogy tudnak-e olyan válaszokat adni ezekre, amellyel elkerülhetik a fejlett nyugati országok hibáit és zsákutcáit...

SZÓCSATÁK ÉS VALÓDI HARCOK A HÁBORÚ NEGYEDIK HETÉNEK KEZDETÉN

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2022.03.18.


Az oroszok továbbra sem tudtak lényeges előretörést elérni egyik fronton sem. Az ukránok keményen ellenállnak, bár a teljesen szétlőtt Mariupolban már a város központjában dúlnak a harcok. A kínaiak szemmel láthatóan ki akarnak maradni a háborúból, az Európai Unió vezetői pedig gyorsított csatlakozást ígértek Ukrajnának.


Mariupol központjában folynak már a harcok, mondta a BBC-nek a város polgármestere. Vagyim Bojcsenko szerint harckocsikkal és gépfegyverekkel csatáznak egymással az oroszok és az ukránok. A polgármester szerint a város épületeinek 80 százalékát találat érte, egyharmadukat teljesen lerombolták. Bojcsenko azt is közölte, hogy még folyik a mentés a lebombázott színháznál, mert az alagsori óvóhelyen még több száz ember lehet. Előzőleg az ukrán elnök bejelentette, hogy már 130 embert sikerült kimenteni a színház romjai alól. Zelenszkij arról is beszélt, hogy az oroszok továbbra sem teszik lehetővé humanitárius folyosók megnyitását, így Mariupolból nem lehet kimenekíteni a civileket. Azt is mondta, hogy túl lassúak a nyugati fegyverszállítások. Videó-beszédében Zelenszkij figyelmeztette a Nyugat vezetőit, hogy erkölcsi vereséget fognak szenvedni, ha Ukrajna nem kap gyorsan korszerű fegyvereket.

Mariupolt eltörölték a Föld színéről. Erről beszéltek az első menekültek, akik az ostromlott városból Lvivbe érkeztek. Egyikük elmondta, hogy az oroszok szinte minden házat szétlőttek, vagy lebombáztak és az utcákon többfelé is halottak hevernek, mert már nincs, aki összeszedje őket...

DÉL FELŐL FENYEGETIK AZ OROSZ CSAPATOK AZ UKRÁN HADERŐT

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2022.03.18.


Túlélők után kutatnak a lebombázott mariupoli színház romjai alatt. Biden megpróbálta lebeszélni Hszí Csin-pinget Oroszország támogatásáról. Az oroszok mészárszékre vitték elit katonáikat, de a legjobb ukrán egységeket is bekerítés fenyegeti. Putyin szerint Ukrajna miatt nem haladnak a tárgyalások. Összefoglalónk a háború 23. napjáról.


Százharminc embert élve mentettek ki a lebombázott mariupoli színházból – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Senki nem tudja, pontosan hányan kerestek menedéket a színház pincéjében, egyes nyilatkozatok szerint akár még 1300-an lehetnek is a romok alatt. A remények szerint az óvóhely nem omlott be, de a mentőosztagok egyelőre nem érték el a pincét. A színház mellé két oldalról is több méteres betűkkel kiírták, hogy ott gyermekek vannak – ukrán vélemények szerint kizárt dolog, hogy ezt ne látták volna a bombákat ledobó pilóták...

TANKOK HELYETT TIKTOK: AZ INFORMÁCIÓS HÁBORÚ

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.03.19.


Március elsején az orosz iskolákban különleges társadalomismereti órákat tartottak. Az idegen ügynöknek bélyegzett Mediazona megszerezte a sorvezetőt, amely szerint a tanároknak tájékoztatniuk kellett a gyerekeket. A gyakran feltett kérdések szekciója így kezdődött:

KÉRDÉS: HÁBORÚBAN ÁLLUNK UKRAJNÁVAL?

VÁLASZ: NEM ÁLLUNK HÁBORÚBAN. KÜLÖNLEGES BÉKEFENNTARTÓ MISSZIÓT HAJTUNK VÉGRE, AMELYNEK CÉLJA AZON NACIONALISTÁK FÉKEN TARTÁSA, AKIK ELNYOMJÁK AZ OROSZ NYELVŰ LAKOSSÁGOT.

Amikor ezek a gyerekek óra után végre előkaphatták a telefonjukat, a Facebookjukat és a TikTokjukat görgetve láthattak ukrajnai felvételeket arról, mivel jár ez a békefenntartás. Már a háború első napján az események fontos krónikásai lettek a random felhasználók, többek között civil áldozatokról posztolt videókkal. A következő napokban az egész világot - és ami különösen fontos: Ukrajnát és Oroszországot is - elárasztották az olyan felejthetetlen posztok, amelyek a tankokat saját testükkel feltartóztatni akaró, vagy azokra nemzeti lobogót tűző ukránokról készültek. Eközben az orosz tévéből az ömlött, hogy ez békemisszió, az ukránok pedig tárt karokkal várják a nácitlanításra készülő baráti orosz hadsereget...

ÁDÁZ HARCOK MARIUPOLBAN, A LAKÓHÁZAK 80 SZÁZALÉKÁT TALÁLAT ÉRTE, UKRAJNA ELNÖKE BÉKETÁRGYALÁSOKAT SÜRGET

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.03.19.


- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök haladéktalan béketárgyalásokat sürget Moszkvával, szerinte az orosz veszteségek olyan mértékűek lesznek, hogy több generációra lesz szükségük a talpra álláshoz.

- Ádáz harcok dúlnak Mariupol ukrán városban, melynek polgármestere megerősítette, hogy a harcok elérték a városközpontot. A hírek szerint a város lakóépületeinek 80 százaléka megsérült vagy megsemmisült az orosz bombázásokban.

- Ukrajna elvesztette az ellenőrzést az Azovi-tenger felett.

- Humanitárius folyosó nyílik Luhanszkban.

- A britek szerint az orosz hadsereg taktikája megváltoztatására kényszerült.

- Baki csúszott Putyin moszkvai beszédének közvetítésébe.

- Pénteki közvetítésünket itt olvashatják vissza.

JOBBAN TESZIK, HA BÉKÉN HAGYJÁK SZENT KINGÁT. ÉS A LENGYELEKET.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.03.19.


Mint olvasom, nem utazik Lengyelországba Áder János, hogy felavassa Szent Kingának, IV. Béla lányának, Lengyelország patrónájának szobrát, amit eredetileg március 23-ára, a lengyel-magyar barátság napjára terveztek. Andrzej Duda lengyel államfő semmilyen protokolleseményen sem kíván találkozni az oroszbarát magyar állam államfőjével.
Dudát abszolút megértem, én sem szeretnék találkozni semmilyen eseményen ezekkel a magyar állami vezetőkkel.
Viszont nem árt tudniuk a magyar állami vezetőknek, hogy Szent Kinga szűz volt, s miután férjhez ment V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, nem csak megtartotta a szüzességét, de férjét is rábeszélte az örök tisztaságra. Tudom, mindez felfoghatatlan annak a magyar állami vezetésnek, amely hol itt, hol ott, hol ennek, hol meg amannak rakja szét a lábait, még az ősi mesterséget is feltűnően romlottan űzve.
Ha ezek a magyar államférfiak (és államnők) olvastak volna Krúdyt vagy Hunyady Sándort, akkor aktusok előtt legalább bórvazelint, aktusok után pedig hipermangánt használnának. De ezek egyik ágyból a másikba, s közben még lavórra és szappanra sem futja.
Valóban jobban teszik, ha békén hagyják Szent Kingát. És a lengyeleket.

3-AS METRÓ: AZ ALKATRÉSZKÉSZLET CSAK NÉHÁNY HÓNAPRA ELÉG, HA ELHÚZÓDIK AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ, JÁRATKIMARADÁSOK JÖHETNEK

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.03.19.


Akár a teljes szakasz leállítása is bekövetkezhet – értesült a Népszava.


Az elmúlt 30 napban nem érkezett alkatrész a budapesti 3-as metró orosz szerelvényeihez és a gyártó Metrowagonmash (MWM) szakemberei sem jöttek Oroszországból – ismerte el lapunknak a BKV. Az ukrajnai orosz invázió ugyan a vállalat szerint egyelőre nem befolyásolja a szerelvények karbantartását, ám a jelenlegi készlet legfeljebb néhány hónapra elegendő, attól függően, hogy milyen ütemben kell cserélni azokat. Ráadásul kérdés, hogy az oroszországi gyár – amely háborús felszereléseket is előállít – készít-e most egyáltalán a szerelvényekhez alkatrészeket.

Az ukrajnai háború jelenlegi és későbbi hatásait elemző friss jelentésből az derül ki, hogy a BKV-t két módon érinti közvetlenül a háború. Az egyik, hogy szinte behajthatatlanná vált a cég mintegy 12,5 milliárdos kötbérkövetelése.

Az orosz gyártó az előzetes egyeztetéseken semmit nem ismert el, semmilyen kártérítési összeget nem tartott elfogadhatónak. A BKV 2019-ben ugyan beperelte a Metrowagonmash-t, ám az orosz cég az elmúlt két év alatt még a periratokat sem vette át. A háború alatt a per gyakorlatilag leállt.

A budapestieket ennél rosszabbul érintheti a háború miatti alkatrészhiány. A raktározás drága és ma már nem is szokás hosszú évekre előre betárazni a különböző alkatrészekből, járműelemekből. A BKV-nál sincs ez másként. Ugyan a készlet pár hónapra elegendő lehet, ám

a meglehetősen silány minőségben elkészült orosz járműveken 18 sorozathibát azonosítottak a 2020-as független szakértői jelentésben és arra jutottak, hogy új szerelvényekhez képest az orosz járműveknek különösen nagy a karbantartási igényük...

„KITÖRNI A SZEGÉNYSÉGBŐL MA SOKKAL NEHEZEBB, MINT TÍZ ÉVE VOLT” – INTERJÚ CSORDÁS-TAKÁCS VIKTÓRIÁVAL, AZ ESÉLY LABOR EGYESÜLET ELNÖKÉVEL

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: Átlátszó
2022.03.17.


Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács Viktóriával többek között arról, hogy hogyan alakíthatják az újságírók és a média a szegénységről szóló diskurzust, hogyan lehet nem szenzációhajhász módon bemutatni a szegénységben élők helyzetét, valamint arról, hogy miként járulnak hozzá a civilek a szegénység mértékének csökkentéséhez.

Csordás-Takács Viktória: szociális munkás, közösségfejlesztő. Megalakulása óta az Esély Labor Egyesület tagja, 2021 őszétől elnöke is. A Szegénységről Méltósággal Sajtódíj szervezésében negyedik éve vesz részt.

Miért a szegénység bemutatása áll a sajtódíj középpontjában?

Létezik egy európai Szegénységellenes Hálózat, melynek több európai ország is a tagja, így többek között Magyarország is. A sajtódíj ötlete 2010-ben Ausztriából indult, ugyanis az osztrák Szegénységellenes Hálózat szervezett egy beszélgetést újságírók és érintettek számára, ami arról szólt, hogyan lehet a szegénységről írni, az érintetteket méltó módon ábrázolni. Habár ez egy egyszeri beszélgetésnek indult, nagyon fontos tapasztalatok születtek. Így aztán felmerült az igény, hogy jó volna ennek a témának nagyobb nyilvánosságot adni, valamint díjazni azokat az újságírókat, akik a szegénységről, kirekesztésről írnak. Magyarország 2017-ben csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és azóta is minden évben meghirdetjük a sajtódíj pályázatunkat...

JAKAB: EURÓPAI JÖVŐNK MÚLIK AZON, HOGY MOST MELYIK OLDALRA ÁLLUNK, DE A KISEBB HELYEKEN NEM ÍGY VETŐDIK FEL A KÉRDÉS

KLUBRÁDIÓ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.03.17.


Ha nem akar egy új vasfüggöny mögé szorulni, akkor Magyarországnak egyértelműen a Nyugatot és az Európa Uniót kell választania, azután, hogy kitört az ukrajnai háború. Szemben Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki az agresszor Oroszországhoz láncolná a nemzet jövőjét – mondta Jakab Péter, a Jobbik elnöke. A politikus szerint ez a választási lehetőség azonban ebben a formában jellemzően a nagyobb helyeken élők számára vetődik fel. A kisebb települések lakói a háború okozta bajokat inkább a pénztárcájukon keresztól érzékelik, jobban aggódnak a napi gazdasági hatások, mint Magyarország majdani nemzetközi státusza miatt.


Minél kisebb településre megy kampányolni, annál inkább tapasztalja, hogy az embereket általában kevésbé érdekli az orosz-ukrán háború külpolitikai vetülete, a magyar kormány hintapolitikájának diplomáciai következménye, mint az, hogy a szomszédunkban zajló konfliktusnak milyen hatása lehet a megélhetésükre – mondta Jakab Péter, a Jobbik elnöke.

Az ellenzéki politikus szerint a magyarok már most is a saját bőrükön érezhetik ezeket a hatásokat, amikor esetleg nem találnak működő benzinkutat, a boltokban pedig megtapasztalják az áremelkedéseket. Jakab szerint ők tehát inkább a pénztárcájukért aggódnak, és most érzik igazán, hogy a Fidesz „hadoválása” az erős magyar gazdaságról, léggömb, ami az első nyomásra kidurrant. Példaként említette azt is, hogy a háború kitörése után a közép-európai régióban a magyar fizetőeszköz gyengült leginkább az euróhoz képest, olyannyira, hogy egyes időszakokban már a 400 forintos szintet is elérte az árfolyam...

ROMBOLÁS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2022.03.18.


H.-ék az egyik nap dolgoztak, vásároltak a közeli Sparban, a gyerek iskolába ment, az asszony három lecsiszolt foggal várta, hogy elkészüljön a hídja. A másik nap az oroszok rakétázni kezdték a lakótelepüket, akkor H.-ék egy órán belül összecsomagoltak két bőröndbe meg szatyrokba, amit tudtak, egy ismerős taxisofőrrel kemény felárért kivitették magukat a harkivi pályaudvarra, ahol addig csak háborús filmen látott tömegjelenet zajlott; kintről robbanások hallatszottak, anyák sikoltoztak, hogy engedjék előre őket a babájukkal; katonák a levegőbe lőttek, visszatartva a sokaságot, hogy ne rohanja meg saját épségét is kockáztatva a szabad ég alatti vágányokon álló vonatokat. Aztán H.-éknak valahogy sikerült eljutniuk Lembergbe, onnan Szlovákiába, onnan a Nyugatiba és a Migration Aid segítségével hozzánk.

Mutatják nekünk WhatsAppon a mobillal fölvett videót: vagy húsz véres holttest fekszik autókban, autók mellett a havon, főleg katonák, de civil ruhás férfiak és nők is vannak köztük. Némelyiket megfordítják, hogy látsszon az arca, hátha valaki fölismeri, mielőtt tömegsírba temetnék. Nem mutatom H.-éknak a képet, amit az előző percben láttam a Twitteren a hatéves mariupoli Tányáról, aki már halott anyja mellett halt meg lassan, kiszáradás miatt a romok alatt.

Erre a háborúra mondja „ünnepi” beszédében Orbán Viktor azt, hogy ki kell maradnunk belőle, annyira, hogy fegyvert sem küldhetünk az agresszió áldozatainak megsegítésére, mint körülöttünk mindenki más. Katonákat sem küldünk, csakhogy – hazugságával ellentétben – ezt senki nem is követelte az ellenzékből. „Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé” – jelenti ki bölcsen az ország feje. Mondja ezt annak a szabadságharcnak az ünnepén, ahol lengyel, osztrák, hesseni, szerb, horvát emberek nem haboztak a megtámadott magyarok oldalára állni Ausztriával és Oroszországgal szemben. Ez volna tehát a magyar érdek? Hogy az orosz birodalmi mészáros minél kevesebb akadállyal tudja gyilkolni az ukrán civileket és rombolni városaikat, amíg bele nem tudja kényszeríteni a szuverén Ukrajnát az újra összetákolt mag-Szovjetunióba?
...

AZ ÉS 2022/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

IVÁNYI GÁBOR: EGÉSZEN HIHETETLEN ORBÁN VIKTOR KÉPMUTATÁSA, NINCSENEK RÁ SZAVAK, HOGY MENNYIRE ARCÁTLAN

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.03.19.


Az imádság nélkülözhetetlen, de imádsággal vagy puszta kézzel nem lehet védekezni a tankok ellen – hangsúlyozta Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Néhány hete az adóhatóság emberei megszállták az önök Dankó utcai központját, számítógépeket és iratokat vittek el. Mi történt azóta?

Nem történt semmi. Az akciónak se volt semmi értelme. Eddig is együttműködtünk a NAV-val, mindig odaadtuk az iratokat, amiket kértek. Reggeltől este hatig voltak nálunk, zsákba rakták a számítógépeinket és az iratainkat, a zsákokat leplombálták. Akkor lehet folytatás, ha majd közösen zsákot bontunk.

Mikor?

Teljesen rajtuk múlik. De még csak nem is szóltak azóta. Se telefon, se e-mail, semmi az égvilágon. Nem tudom, miért volt erre szükség, leszámítva a propagandacélokat. Szerintem el akarták terelni a figyelmet valami másról. Szégyenteljes jelenetek játszódtak le. Temetésre kellett mennem, szóltam a NAV-osoknak, hogy majd visszajövök. Miután elmentem, ráparancsoltak a titkárnőmre, hogy nyissa ki az irodámat. Mondta nekik, hogy ne haragudjanak, erre nincs felhatalmazása. Betörték az ajtót, kiütötték a zárat, azt bűnjelként lefoglalták. Beraktak egy új zárat, amit viszont én szedettem ki, és műgyantába öntettem, hogy kiakaszthassam a falra. Nem vagyunk hajlandók az általuk erőszakkal végrehajtott zárcserét tudomásul venni. Elfogadhatatlan az egész eljárás...

UNOM ÉN EZT AZ EGÉSZET, UNLAK ÉN BENNETEKET, DE NAGYON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.03.19.


A kedves vezető három helikopterrel röpült Debrecenbe határügyeket intézni kelet felé, a drón dél-délnyugat irányban szelte át a magyari levegőeget, hogy horvátba’ lezuhanjon, Németh Szilárd meg fölfelé mászik egy villanyoszlopon. Van tehát nekünk vertikális és horizontális mozgásunk is, ám egyáltalán nem mindegy, ki melyiket választja. „Magyarország előre megy, nem hátra” – mint tudjuk minden fideszistától. Bármi történik, ezzel fejeznek be mindent, mintha, sőt, akárha Cato volna az összes a dumájával: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam”. A fideszistáknak így tehát a vízszintes irányú mozgás az ajánlatos, aminek más súlyos oka is akad.

Ellenzékünk is rájött, hogy a magyari egyszerű népeket faékekkel kell és lehet megszólítani, ő meg kitalálták, miszerint „Csak felfelé”. Ez se jobb, mégis valami, azt mégse mondhatták, hogy csak hátra vagy csak lefelé, ha már ennyire bele kell veszni az irányokba. Innen nézvést Németh Szilárd, amikor villanyoszlopra mászik, a vertikális haladásával árulónak minősül a felfelé törekvésével, tehát a katonai bíróságnak (rögtönítélő) kell döntenie felette a filmekben megszokott ítélettel. Ám mindez is csak ábránd, tovább gondolása annak mintegy, ahová jutottunk, a mi mostani homokos, füves és vizes síkunkra per JózsefA, illetve a piszkos gatyás bamba társakig, per AdyE.

Összefoglalom: mindenki hülye, és mindenki még hülyébbnek van nézve. Mert mire utal, ahogyan a bálnatestű Németh Szilárd egy villanyoszlopon balettozik, ami mutatvánnyal a Fidesz helyi üdvöskéjét véli támogatni, odaírva erre az elképesztő képre, illetve alája, hogy a delikvensnek hajrá. Mintha a fideszista képviselőjelölt (valami Szászfalvi László) egy futballcsapat lenne. Vagy futballmeccs. A pacalkirály azonban okkal hiheti, hogy jót tesz a jelölttel, mert netán komolyan vehette Bagdy Emőke róla szóló állítását, miszerint nála hitelesebb politikust nem ismer. De ki az a Bagdy Emőke, hogy neki hinni lehessen. Egyáltalán ki az, aki komolyan vehető ebben a kuplerájban...