2020. július 13., hétfő

MI PEDIG BOLDOGAN, DALOLVA KIFIZETJÜK A SZÁMLÁT

KOLOZSVÁRI SZALONNA / NEHAZUGGY
Szerző: Swan Edgar
2020.07.13.



Szép estét! Ma sem keltünk fel hiába. Pláne, mert már feküdhetünk is le és arról álmodhatunk, hogy holnap jobb világra ébredünk. Pedig nem. Lengyelországban az történt, hogy semmi nem történt. Minimális különbséggel, de az eddigi államfő, Andrzej Duda szorgoskodhat tovább a jogállam leépítésében. Vagy az ellenzéki pártok nem voltak képesek megmozdítani az embereket, vagy megfelel ez a lengyeleknek, nem akarnak változást. Az ottani rendszer más, mint a magyar. A lengyel államfő jogköre bőven túlmutat a horgászsáson, esőerdők védelmén, gagyi szónoklatok megtartásán és mindennek az aláírásán, ezért annak ott jelentősége van. Nálunk meg nincs, akár Mészáros Lőrinc vagy Farkas Flórián is lehetne köztársasági elnök, az sem változtatna semmin.

A DK bejelentette, hogy ők tovább küzdenek Brüsszelben az euró bevezetéséért. Ezen eltöprengtem egy kicsit és bevallom, töprengés után sem lettem okosabb, mint amilyen azt megelőzően voltam. Ez nem Brüsszelben dől el, hanem Magyarországon. Legalábbis az a része, hogy akarja-e az ország bevezetni a közös valutát, és meg akar-e felelni az ehhez szükséges feltételeknek. Lehet persze Brüsszelben is küzdeni, de én sok értelmét nem látom. Aligha fognak onnan utasítani egy tagországot arra, hogy márpedig tessék bevezetni. Lehet, talán célszerűbb lenne itthon küzdeni ez ügyben. Is.

Még egy fontos hír: az LMP arra szólította fel a kormányt, hogy áldozzon forrásokat a balatoni közúti és vasúti közlekedés további fejlesztésére. Amúgy szerintem is ez jelenleg a legnagyobb bajunk. Azt sem tartom kizártnak, hogy a Fidesz-kormány nem fog elzárkózni a dolog elől, hiszen fontos lehet, hogy a NER tavának NER strandjai, szállodái és kempingjei jól megközelíthetőek legyenek. Még az is lehet, hogy kiírnak egy pályázatot, amit majd jól megnyer az ország legokosabb üzleti zsenije, mi pedig boldogan, dalolva kifizetjük a számlát...


TÖBB GENERÁCIÓ ÉLETÉT ÍRHATJA ÁT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2020.07.13.


Egyelőre mindenki arról beszél, hogy a világgazdaság lassan kezd kilábalni a koronavírus-járványból, a kezdeti sokkszerű összeomlást egyre kedvezőbb adatok követik, ami bizakodásra adhat okot. A korábbi világjárványok tapasztalatai alapján azonban évtizedekig is eltarthatnak a mostani válság hosszútávú hatásai, generációk életét változtathatja meg a járvány – figyelmeztetnek legújabb tanulmányukban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.

Mindenki a gyors kilábalásban bízik

Mióta tavasszal beütött a koronavírus-járvány, azóta minden ország azon dolgozik, hogy minimalizálja a gazdasági károkat, ennek érdekében korábban sosem látott költségvetési és jegybanki gazdaságélénkítés indult a világban. Az utóbbi hetekben megjelent makroadatok alapján ez egyelőre sikeresnek is látszik, hiszen a márciusi és áprilisi sokkszerű leállás után egyre kedvezőbb adatok érkeznek, sok helyen elérhetőnek látszik a hőn áhított V-alakú lefutás, vagyis a hirtelen beszakadás utáni gyors felpattanás...

TÚSSZÁ VÁLÓ BETEGEK II. - TRAGÉDIÁVAL VÉGZŐDÖTT AZ IDŐS BETEG DRÁMÁJA

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.07.13.


Elhunyt az a beteg, akit pár hete stroke gyanújával szállítottak egy fővárosi kórházba, de miután kiderült, hogy tüdőgyulladása van, a COVID-osztályra száműzték. Amikor egyértelművé vált, hogy az idős férfi nem koronavírusos, a kezelőorvos utasította a legközelebbi rokonát, hogy még aznap vigye haza. A családtag próbálta kérlelni, hogy a beteget pár napra vegyék át a krónikus osztályra, amire a doktor egyszerűen odavetette, hogy „a kórház nem szálloda”. A férfit ezután sikerült átszállíttatni a kórház egy másik tagintézményébe, ahol pár nap múlva meghalt.

„Két teljes hetet sem töltött a nagyapám kórházban, ennyi idő elég volt arra, hogy az egészségügyi rendszer áldozatává váljon”

– állt egy 168 Óra szerkesztőségének címzett levélben. Egyik olvasónk írta meg, hogyan folytatódott az a történet, amelyről mi is beszámoltunk (168 Óra, 25. szám, június 17.). Akkor arról írt, hogy 80-hoz közeledő nagyapját a mentők stroke gyanújával szállították el otthonából, de időközben kiderült, hogy tüdőgyulladása van, ezért azonnal egy fővárosi kórház COVID-osztályára került. Ezzel még önmagában nem is lett volna probléma, ha a családja idejében értesül az idős férfi állapotáról, valamint arról, hogy később hol keressék őt. Erre azonban napokig várniuk kellett, a kórház dolgozói a beteg legközelebbi hozzátartozóját válogatott indokokkal hajtották el. A családnak végül a feszült várakozást megszakítva sikerült egy egészségügyben dolgozó ismerősön keresztül telefont bejuttatnia az idős férfihoz, akivel attól kezdve már legalább tudtak beszélgetni...

ILYEN AZ, AMIKOR ORBÁN VIKTOR KETTŐS MÉRCÉT ALKALMAZ

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.07.10.


Orbán Viktor újfent bebizonyította, hogy nem akar minden magyar állampolgár miniszterelnöke lenni, legfeljebb azt szeretné, ha minden választó tőle függene. A kettő között hatalmas a különbség, ugyanis az első esetben kizárólag azok érdekeit képviseli, akik potenciális támogatói lehetnek, a második esetben viszont rá akarja kényszeríteni az akaratát olyanokra, akiknek jelenleg esze ágában sincs rá szavazni. Ami a magyar sajtó utolsó független műhelyeivel és az ellenzéki vezetésű településekkel művel, épp azt bizonyítják, hogy kettős mércét alkalmaz, és nyíltan különbséget tesz állampolgár és állampolgár között.

A magyar kormányfő gyakran sérelmezi, hogy az Európai Unióban kettős mércét alkalmazva bírálják a tevékenységét. Nehezen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy az uniós tagsággal járó előnyök ellentételezéseként illik tiszteletben tartani a közös normákat, illetve hogy nem illik beleköpni abba a tenyérbe, amely éppen ki akar rántani bennünket egy mély gödörből. A járvány kapcsán például halálra sértődött azon, hogy bírálatot kapott a határozatlan időre szóló rendkívüli felhatalmazás miatt, de a koronavírus-járvány elleni védekezésre kapott támogatást minden fenntartás nélkül elfogadta.

Orbán azonban azt sem rejti véka alá, hogy számára jóval fontosabbak azok a magyar polgárok, akik kormánya potenciális támogatói, azoknál, akik esetében ennek épp az ellenkezője igaz. Bünteti például azokat a városokat, melyek élére ellenzéki vezetést választottak a helyiek, illetve kárpótolja veszteségeik miatt azokat az önkormányzatokat, ahol a Fidesz potentátjai kaptak bizalmat tavaly október 13-án. A koronavírus-járvány elleni védekezés indokával megsarcolt önkormányzatok esetében a kettős mérce úgy rajzolódik ki, hogy a kormányhívő városvezetők valamilyen csatornán visszakapják azt a pénzt, amit korábban egységesen elvettek az önkormányzatoktól, ám az ellenzékieknek főhet a fejük, honnan teremtik elő a kormány által elvont összegeket...

„NEM AKARTAM CSENDBEN ELSUNNYOGNI” – MÉLYINTERJÚ A PAPSÁGOT HÁTRAHAGYÓ FÜZES ÁDÁMMAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.07.13.


Van úgy, hogy egy pap kilép a szolgálatból – ez még nem lenne közérdekű. Amikor azonban rögtön fröcsögni kezdenek rá egy KDNP-közeli portálon, onnantól az már nem magánügy. Az érintett egyedül a Válasz Online-nak számol most be döntése valós mozgatórugóiról...


ITT OLVASHATÓ

AZ ÁRAK ELSZÁLLTAK, DE MÉG A KSH SEM TUDJA, PONTOSAN MENNYIRE

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2020.07.13.


A KSH által kiadott 2,9 százalékos inflációval szemben, „például az élelmiszerek átlagosan nyolc-kilenc százalékos emelkedést mutattak, azonban mi is a KSH számai alapján készítjük elemzéseinket. A hivatal maga is felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a számok a járványhelyzet miatt torzulhattak” – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet igazgatója, akit a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és kilátásairól kérdeztünk.

A járvány alatt, sokfajta kényszermegoldás született a foglalkoztatás területén is, és elmondható, hogy „legalább kétszer annyi jövedelmét vesztett ember van ma Magyarországon, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat” – jelentette ki a szakember, majd hozzátette – „az is érdekes adat, hogy nem nőtt annyival a munkanélküli foglalkoztatottak száma, mint amennyivel csökkent az állásban lévőké”.

Amellett, hogy a nagy dérrel-durral bejelentett gazdaságvédelmi csomag igen szűk körnek nyújtott csak segítséget, a katás adózásúakat korlátozó intézkedések „nem túl időszerűek egy ilyen válságos helyzetben” – fogalmazott visszafogottan Palócz Éva.

Azt már tavaly óta lehetett sejteni, hogy a gépjárműiparra nehezebb idők jönnek, de a jelenlegi számok – a vírus tükrében – azt mutatják, hogy nyolcvan százalékos a termeléscsökkenés ebben az ágazatban – tudtuk meg a szakértőtől.

SZÜLÉS LUXEMBURGBAN: LUXUS ÉS KÉNYELMETLENSÉG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.07.13.


Hihetetlen volt a disszonancia a luxus és a tök praktikátlan, sőt sokszor kényelmetlen megoldások között - írja Vera luxemburgi beszámolójában. Ami voltaképpen meglepő, hiszen éppen az apróságok terén tűnnek átgondolatlannak a rendszer bizonyos elemei. Azért összességében mégis pozitív élmény volt az első gyermek megszületése, amihez persze mi is gratulálunk!

„Először összefoglalom röviden (lol) a szülést. Jún. 22. hétfőre voltam kiírva, és aznap a dokim úgy döntött, csütörtökön indítsák meg a szülést, mert a bébi feje még mindig nincs beékelődve a szülőcsatornába, és nem tűnik úgy, hogy ez magától változna.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az ilyen esetei 90%-ban császárral szoktak végződni, de szeretné megadni nekem a lehetőséget a természetes szülésre, úgyhogy többféle gyógyszerrel fognak próbálkozni, aztán meglátjuk, „stay positive”.
Amellett, hogy eddigre már eléggé frusztrált voltam és nagyon kíváncsi a kisfiunkra, meg türelmetlen, szóval elméletben már szerettem volna szülni, azért kicsit megriadtam az indítás és a potenciális császár gondolatára, még ha - ismétlem: elméletben - egyikkel se volt bajom, sőt, napokkal korábban én magam mondogattam a barátnőimnek, hogy tök jó lenne, ha felmerülne az indítás, akkor legalább tudnám, mikor szülök.
Azért igyekeztem a jó oldalát nézni (igazából nincs is neki rossz), és az indítás előestéjén elmentünk „randizni” egy „utolsót” (nem annyira szeretem ezt a drámai megközelítést, de azért az világos, hogy úgy már sose leszünk kettesben, ahogy D. érkezése előtt), majd csütörtök reggel izgatottan bevonultunk a kórházba cuccostul"…

LENNE JOBB ÉS IGAZSÁGOSABB MÓD A KATA RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.07.13.


A kormány 2019 óta ígérgeti, hogy valamilyen módon a körmére néz a 2013 óta négyszázezres létszámúra növekvő katásoknak, vagyis azoknak az egyéni és kisvállalkozóknak, akik a kisadózó vállalkozások tételes adója névre hallgató adózási formában fizetik meg közterheiket. Az idei év elejére a Pénzügyminisztérium és az adóhatóság ellenőrzési hadjáratot hirdetett annak érdekében, hogy kiszűrjék a katával történő visszaéléseket, ám ezt az offenzívát végül a koronavírus elsodorta.

A szigorúbb ellenőrzések helyett a koronaválság hatására ráadásul a kormány el is engedte nagyjából 81 ezer kisadózó terheit.

Ám nem kellett sokáig várni, megérkeztek a szigorítások is. Még le sem járt az imént említett adóelengedés június 30-i határideje, és a kormány Gulyás Gergely hangján be is jelentette,

2021. január elsejétől 40 százalékos adóval sújtják a kisadózók évente 3 millió forintot meghaladó jövedelmét, ha az egyazon kereskedelmi partnertől, megbízótól származik.

A Pénzügyminisztérium nem sokkal később pontosított: a pluszadót nem a kisadózónak, hanem az őt megbízó vállalkozásnak kell megfizetnie.

A kormányzat azzal érvel, hogy sok vállalkozás visszaél a kata adta alacsony adminisztrációs és pénzügyi költségek lehetőségével és vállalkozóként foglalkoztat olyan embereket, akiket valójában rendes munkaviszonyban kellene foglalkoztatnia. Ez nem csupán bevételkiesést jelent az állam számára, de a munkavállalókat is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza, hiszen gyakorlatilag semmilyen munkajogi védelmet nem élvezhetnek, és a nyugdíj vagy épp a gyes/gyed szempontjából is hátrányba kerülnek.

A kormányzati célkitűzés – vagyis az imént vázolt jelenség visszaszorításának – jogosságát igazából senki nem vitatja el, ugyanakkor többen is fenntartásaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, vajon tényleg a megfelelő megoldást választotta-e a kabinet a céljai elérésére. Az adótanácsadók és könyvelők szakmai szervezetei például arra figyelmeztetnek, hogy a szigorítás perverz módon nem a visszaélések csökkenését, hanem növekedését fogja hozni: újraindítja a számlákkal való visszaélésszerű kereskedést, az ún. számlagyártást...

NYÁRON IS LEÁLLNAK A MAGYAR AUTÓGYÁRAK, MI LESZ A DOLGOZÓIKKAL?

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.07.13.


Amikor tavasszal egymás után abbahagyták a munkát a hazai autógyárakban, sokan bíztak abban, hogy a járvány levonulása után a kiesett termelés jelentős része pótolható lesz, például úgy, hogy a szokásos nyári, részben a karbantartást szolgáló leállásokat elhagyják, vagy jelentősen rövidebbre szabják. Hiszen a több hetes szünet alatt bőven volt idő foglalkozni a gépekkel, az alkalmazottaknak pedig ki kellett venniük a szabadságaik egy részét, így nyárra kevesebb maradt.

Ennek a forgatókönyvnek azonban csak akkor lehetett volna realitása, ha ugyanolyan gyorsan visszatér az új autók iránti kereslet, mint a dolgozók a gyárakba. Ez azonban egyelőre nincs így. Hiába nyitott újra az autószalonok jelentős része a nyugat-európai országokban, a vevők egyelőre csak lézengenek.

A nemrég véget ért második negyedévben az európai újautó-eladások 46 százalékkal zuhantak, és az LMC Automotive elemzőcég arra számít, hogy az év egészében 24 százalék lesz a mínusz 2019-hez képest. A világ két másik nagy autópiacának a kilátásai csak ehhez képest jobbak*, ráadásul a magyar üzemekben gyártott autók meghatározó része Európában talál gazdára. Ugyanez a helyzet azokkal a kocsikkal is, amelyeket nem itthon szerelnek össze, de itt előállított alkatrészeket is tartalmaznak.

Mivel túl nagy készletet egyetlen vállalat sem akar felhalmozni eladatlan autókból, néhány kivételtől eltekintve nem is jellemző a magyar járműipari vállalatoknál, hogy elérték volna a járvány előtti termelési szintet...

MERT A TERMÉSZET MINDANNYIUNKÉ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.07.13.


Magyarország lassan luxushotel nagyhatalom lesz, kár hogy ezért mi mindannyian fizetünk. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy a mi pénzünkből építkeznek a kormányközeli „üzletemberek”, hanem arra, hogy akár természeti kincseinket, kulturális örökségeinket is minden gond nélkül tönkreteszik azért, hogy pénzhez jussanak. Jelen állás szerint a Balatont és a Velencei tavat is magáévá akarja tenni a hatalom, ami azt jelenti, hogy nem csak a már meglévő szállodákat és kempingeket szerzi meg, hanem azt is, hogy eddig nádas, fás területeket rombol le teljesen, hogy helyükön szállodákat, vagy lakóparkokat húzzon fel. A természet mindannyiunké, így magától értetődő módon abból nem tud pénzt csinálni magának a NER. Az országban lassan minden magántulajdonná tehető, hiszen a törvényeket úgy módosítják, ahogy azt megköveteli a befektető.

Jelen esetben a tatai Öreg-tó esete kicsit más, azonban itt is úgy épülne egy luxusszálloda, hogy a helyiek véleményét figyelembe sem vennék. Az építtető szerint ugyan minden szabályt betartanának és az építkezést követően is minden gond nélkül körülsétálható lenne a tó, a tataiak, valamint a tóhoz érkező turisták ezt valahogy nem hiszik el a beruházónak, sőt Tata város fideszes polgármesterének sem. A bizalmatlanság nem meglepő, hiszen ha egyszer elkezdődnek az építkezések, és a tavat megkerülő sétány helye megváltozik – esetleg fákat kezdenek el kivágni – akkor már nem tehetnek semmit a helyiek. Megtanultuk az elmúlt évek példáiból, hogy amint engedélyt kap ma valaki Magyarországon arra, hogy építkezzen, azt az isten sem állíthatja már le. Amit egyszer elkezdtek, azt be is fogják fejezni. Maximum a rombolást követően a helyiek felkereshetik a polgármestert, vagy a minisztériumot, csak mi értelme lesz már az egésznek?

Az Öreg-tó körüli építkezések ellen tiltakozók megtanulták a leckét. Vagy most cselekszenek és megmutatják, hogy a járvány ellenére is ezres számban képesek hallatni a hangjukat, vagy némán háborognak és szemtanúi lesznek a beruházásnak, ami talán örökre megváltoztatja a tó látképét. Én magam nem foglalnék állást, hiszen nem vagyok helyi, de általánosságban elmondhatom, hogy nem vagyok túl nagy híve a hasonló beruházásoknak. Teljesen függetlenül attól, hogy NER-es cég-e a beruházó, vagy egy külföldi vállalkozás. Egy természeti kincset senkinek se legyen joga ilyen formán gazdasági célokra úgy felhasználni, hogy azzal megváltoztassa annak összképét. A tavak, a tengerpartok, folyók és erdők nem arra vannak, hogy azokat turistaparadicsomokká változtassuk. Megértem, hogy szükség van a munkahelyekre, de nem hiszem el, hogy nincs más lehetőség a területen...

BEAVATKOZÁSI PONTOK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.07.12.



Azt továbbra is vallom, hogy a generációs szegénységben a legtöbb hatást az asszonyokon keresztül érhetjük el. A gyereknevelésben, a tudatos családtervezésben, a háztartás-vezetésben, családon belüli kommunikációban, a mindennapi élet irányításában kulcsszerepük van.

Velük kerültem először kapcsolatba, amikor megjelentem a gyerekek mellett, és rájuk építjük ma is a közösségfejlesztő munkánk jelentős részét, nem kizárva természetesen a férfiakat sem. Az asszonyközösségi foglalkozásokat, vagy ahogy a faluban nevezik a “programot” már lassan tíz éve visszük, mindig más fókusszal, de határozott ívvel, építgetve a közösséget, kialakítva és megerősítve azokat az íratlan szabályokat, melyek a magvát képezhetik egy magát megszervezni képes közösségnek.

A kezdeti témák, szervezési formák mellé, mint a Teaház, vagy a Morzsóka, ami inkább önmaguk felvállalásáról, és a kapcsolatok megerősítéséről szólt, lassan kerültek más fejlesztő elemek, kommunikáció, tervezések, jövőkép-formálások, megtartó hagyományok és új dolgok is. Hol a saját életből vett példákkal vizsgáltunk meg egy-egy problémát, hol pedig messzebbről néztünk rá, mások történeteivel. A lényeg mindig az volt, hogy beszéljünk a nehezen kimondhatókról, a mások előtt nem felvállalt, kényelmetlen, nehéz kérdésekről is, de mindig úgy, hogy tiszteletben tartsuk az egyént, mindig mindenki maga dönthessen arról, mit és abból mennyit oszt meg a többiekkel.

A kezdeti konfliktusokkal terhelt időszak már a múlté. Mert bizony voltak nagy összekoccanások, és szándékolt sértegetések is, üvöltözésekkel, elrohanásokkal, majd a türelemmel kivárt visszarendeződésekkel. Kialakult mára az a szabályrendszer, amivel ezek a beszélgetések jó hangulatban, aktívan telnek. Persze megvannak még a közös beszélgetés utáni saját véleményezések, félreértelmezések, melyekről jobb lenne együtt beszélni, nyíltan, de alakul majd ez is. Idő és türelem kell hozzá.

Most, egy ideje a téma az intézményrendszerhez kötődik. Értelmezni, “lefordítani” azokat a kifejezéseket, melyeket velük kapcsolatban használnak. Láttatni a lehetőségeket, felelősségéket, következményeket. Korábban a szociális ágazatéban, a gyermekvédelemben, most az egészségmegőrzésben. Ezekbe bevonjuk az intézményrendszer munkatársait is, hiszen együtt, közösen kell munkálkodnunk azon, hogy kedvezőbben alakuljanak a folyamatok.

Aztán, ezt az egész, rendkívül bonyolult problémahalmazt megismerve, világossá vált, hogy kellenek más, mikrocsoportos, differenciált beavatkozási pontok is. Az egyik első ezek közül a Baba-mama klub volt, ahol a fiatal anyák a három év alatti gyerekekkel közös fejlesztést kapnak. Mert együtt tanulnak verselni, énekelni, játszani a gyerekeikkel, tízórait készíteni, a no meg elpakolni, rendszerezni, fertőtleníteni a játékokat, közben beszélgetni sok mindenről, ami a gyereknevelésben problémát jelenthet. Megtanítani észrevenni, meglátni, ha baj van, ha nem úgy fejlődik, ahogy kellene, és segítséget kérni. Látni, mi a fontos a kicsiknek. Érteni, mi, hogyan hat rájuk.

Ez a beavatkozási pont megvan a rendszerben is, ahol Biztos Kezdet Házak vannak, ott pont erre fókuszálnak.

De számunkra hamar kiderült, hogy ez így nem elég. Leginkább azért, mert három év után nincs kapcsolódás, folytatás. Ezért mi a tanodához kapcsolatuk a Baba-mama klubot, ahhoz a tanodához, ami már évek óta foglalkozik az ovisokkal is. Így ma egy olyan fejlesztés irányul a gyerekekre, ami születéstől a középiskola befejezéséig tart, összehangoltan, figyelve a család többi gyermekére is, és persze minden másra, hiszen a tanoda is szerves része a komplex hatásrendszernek, ami a családokra irányul. Így a hatékonyság megsokszorozódik, a folyamatosság adott, a fejlesztő hatások nem szakadnak meg. A team is összehangoltan működik, és így a legjobb fejlesztést adhatja.

Aztán az idén a tanoda bővült egy klubbal, a Szülői klubbal, ami megint újabb szállal erősíti meg azt a hálót, amit a gyerekek köré fonunk, és erősíti a tanuláshoz kötődést. Mert nagyon fontos szempont, hogy ne csak a gyerekkel foglalkozzunk, hanem azzal a családdal is, ahol a gyerek él. A rendszer már idáig nem nyit. Pedig e nélkül a gyerekekre irányuló hatások leamortizálódnak.

Hosszasan figyelve a Baba-mama klub hatását, körvonalazódott egy másik beavatkozási pont is. Mert nemcsak a gyereknevelési ismeretek bővítésére van szükség. Hanem arra is, hogy a nők a szerepüket megerősíthessék, tudatosabbá tegyék, értsék önmagukat, a helyzetüket és a lehetőségeiket is. Kell velük külön is foglalkozni, az életükkel, hogy felvehessék a harcot a megörökölt szerepekkel, hogy ne az legyen a természetes, amit az anyjuktól láttak, a főállású anyaság, mint egyetlen karriertörténet, vagy a családon belüli erőszak elviselése, mint a női sors kötelező eleme.

A rendszerben erre sincs példa. A védőnői hálózat, vagy a családsegítő erre nem tud fókuszálni. Mert ehhez egy másféle módszertan kell. Ide nem az ellenőrző szemlélet kell, hanem egy óvatosan elemző, támogató, helyzetbe hozó viszonyulás, nem látogatásokkal, hanem közösségi szemléletű beszélgetésekkel.

Egy megerősítendő női szerephez ugyanis közösség kell. Mert ha az azonos problémákkal küzdő nők tudják támogatni egymást, együtt könnyebb nekik megoldásokat is keresni. Összeadódnak tudások, tapasztalatok, megélt élmények, felvállalt gondolatok, példák. Ehhez azonban külső segítség kell, mert e nélkül még kapcsolatok sem épülnek közöttük, hiába élnek egy településen. Amikor ezt először próbáltuk, még az volt bennünk ötletként, hogy megpróbálunk helyzetbe hozni valakit közülük, akik helyben a vezetője lehet ennek. De nem ment, be kellett látnunk, ez a történet csak lassabban lehet sikeres. Még nincs itt az ideje a kiemelésnek, a túlélés hierarchiája zavaros viszonylatokat teremt, és ebbe pillanatok alatt becsatornázódnak nem kívánatos elemek is. Még maradni kell együtt, velünk, erősíteni az őszinteséget, a figyelmet és a vigyázást egymásra, példát mutatni, beszélgetni, sokat, közben pedig segíteni őket. Magabiztosságot adni, elhitetni, hogy képesek valamire ők is, biztatni, támogatni őket. Bízni és hinni bennük.

Azt is beláttuk, hogy valós hatást ebben leginkább a fiatal nőkkel, anyákkal érünk el. Az idősebbekben már olyan erősen rögzültek a beidegződések, hogy őket már nem, vagy nagyon nehezen lehet efféle szerepváltásra bírni. Ám a fiatalokra jobban hatnak a világból érkező kihívások. Ha itt jól sikerül a terv, ők egy biztosabb hátteret adnak majd a gyerekeiknek. Ők már nem tekintik természetesnek, ami nem az. Az alárendeltséget és az eleve elrendeltséget sem.

Most ezeket az új elemeket stabilizáljuk a rendszerünkben, fél-egyéves időszakon vagyunk már túl. Eddig úgy néz ki, nagyon jó pontokat találtunk a változásokhoz. Az intézményrendszeren belül viszont nem látok ehhez hasonló területet, példát. Ott továbbra is az ágazatonkénti elszigetelt, vagy csak névlegesen kapcsolódó, a határok betartására törekvő, az ügyekre és nem az okokra fókuszáló, a közösséget, mint erőforrást figyelmen kívül hagyó munka folyik. Ami azért lehet érdekes, mert a helyben toporgó, vagy inkább visszafele csúszó integrációban lehet, rendszerszintű újratervezés lenne szükséges. Persze ehhez be kellene látni, hogy van, ami nem sikerült. És ez talán ma nagyobb feladat a döntéshozóknak, mint bármi más.


A HÍRES TÖRTÉNÉSZ SZERINT, VANNAK POPULISTÁK, AKIK MÁR KÖZEL JUTOTTAK A FASIZMUSHOZ

HÍRKLIKK
Szerző: SAS ISTVÁN
2020.07.13.


Az argentin történész, aki egy New York-i egyetemen tanít és már hét könyvet írt a fasizmus sajátos újjáéledéséről, Bolsonarot és Trumpot említi példaként. Egy brazil portálnak adott hosszú interjúban Federico Finchelstein Magyarországot nem említi, de nekünk sajnos a magyar helyzet is eszükbe jut arról, amiket mond.

A történész szerint, Jair Bolsonaro az a populista, aki a történelem során a leginkább megközelítette a fasizmust.

Brazíliában régóta, lényegében Bolsonaro beiktatása óta tart a vita, hogy az elnököt lehet-e fasisztának nevezni. Ezzel kapcsolatban, Federico Finchelstein a The Intercept Brasilnak azt mondta, hogy másfél évnyi kormányzása után, nem kérdéses, hogy Bolsonaro úgy viselkedik, mint egy fasiszta. ..

HOGYAN OLVASSUNK TÖRTÉNELMET?

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: BALÁZS ÁDÁM
2020.07.13.



„Ne beszéljünk Trianonról, mert nem tudjuk, miről beszélünk”, inti olvasóját Tamás Gáspár Miklós (Miért ne írjunk Trianonról, ÉS, 2020/22., máj. 29.). A neves szerzőnek igaza van: beszéljünk inkább francia történetírásról, toszkán és algériai síkságokról, távoli félszigetekről és magashegységekről, ebből ugyanis hátha nem az fog kiderülni most az egyszer, hogy milyen tudatlanok vagyunk már megint és még mindig. Az alábbiakban a francia Annales-iskola hagyatékából kiindulva igyekszünk halkan Trianon közelébe merészkedni. Nem elég hepehupásan felsorolni, hogy mi mindent nem olvastunk: arról is illik szólni, hogyan vegyünk kezünkbe egy könyvet, mely kérdések alapján és milyen tudás vagy tapasztalat reményében. A száz éve született francia módszertan ebben járul hozzá a szintén százéves magyar trauma feldolgozásához... 

...A jelenből kiindulva

A hosszú távú folyamatok elemzése egyébként sem laza ábrándozásokból vagy elvont értekezésekből áll, amelyeket nem kötelezne a tényszerűség. Ábrándozásra ma sajnos van hajlam és igény (elvont értekezésekre kevésbé): a kipcsák sületlenségek klinikai esete bizonyítja, hogy nem értjük a hosszú távot. Ezeréves folyamatokat is úgy képzelünk magunk elé, mintha napok alatt pörögnének le az évszázadok, mintha szórványos népek kompakt törzseket alkotnának, ahol mindenki mindenkit ismer, mintha a népvándorlások szereplői is könnyen felismerhető, „honfoglaló” hadseregekből álltak volna és állnának a mai napig. Az egyre rövidebb táv hőseit és cselekményeit vetítjük vissza a hosszú távra. Ez nem hungarikum, az „azonnali” kizárólagos mértékegysége sajnos globális méreteket öltő veszélyforrás, ami újfajta írástudatlansághoz vezet. De olyan országban, ahol a hatalmasok úgy szónokolnak a nemzeti múltról, ahogyan legfeljebb egy kisiskolás rajzol lovascsatát, elég sürgős lenne megtanulnunk jobban gazdálkodni a történelmi idővel, megismerni a jelen és főleg a múlt rétegződéseit, a jövő távlatairól nem is beszélve. Az Annales-iskola ma ezt segíthet orvosolni: megadja a nyelvtant és a szókészletet a hosszú távú folyamatok valósághű leírásához.

„Miért nem olvasunk?” – teszi fel a kérdést a rendkívül művelt ember. Mert ehhez meg kell újra tanulnunk érdeklődni a világ iránt. A Nagy-Magyarország-térkép pontosan jelzi, hogyan szűkült le érdeklődésünk száz évvel ezelőtt egy gyarmat három harmadára. Egysíkú narratívát tükröz, önkényesen szűk időkeretben. Érdeklődni márpedig kérdések nyomán lehet, nem előre legyártott válaszok igazolását keresve. Az igazi kérdés nyitott, célozza a tényeket, nem birtokolni akarja őket. Éppen az a baj, hogy a trianoni traumát övező kérdések zártak, a panasz és a neheztelés hangnemében hangzanak el. Ezért nem szerencsés költői kérdésekkel tűzdelni Trianon eleve vitaképtelen témáját. TGM stílusgyakorlatai ideig-óráig szórakoztatóak, elvégre költői kérdésekből is össze lehet rakni egyfajta gondolatmenetet. De ezek a kérdések (amikre az olvasó úgyse tudja a választ) ugyanolyan zártak és féltékenyek, mint az a kényelmes bornírtság, amit támadnak (a világ úgyse ért minket, elvették tőlünk, adják vissza). Trianonnal kapcsolatos kérdéseink zöme annyi mozgásteret hagy a válasznak, mint a legújabb nemzeti konzultáció. Egyetért-e Ön azzal, hogy nem szép dolog kinyírni egy országot? Erre mégis hogyan válaszoljuk azt, hogy száz évvel ezelőtt nem egy országnak, hanem a magyarok szűkebb regionális hegemóniájának vetett véget a békeszerződés?

Miért nem olvasunk? Talán mert hiányoznak az olvasók, akik másnak is olvasni adnak. Az iskolák, amelyek módszert és kulcsokat kínálnak. Magát az érzést, hogy megnyílik a világ. Lehet ezen sopánkodni, mélabúsan nosztalgiába menekülni vagy indulatosan elítélni a jelenkori helyzet lehangoló egyértelműségét. Vagy el lehet indulni azon az úton, amit Marc Bloch (1886–1944), az Annales egyik alapítója szabott meg a Történész mesterségében. Posztumusz mű, Bloch 1941-ben, ellenállóként, illegalitásban vetette papírra, rendkívül kilátástalan helyzetben (1944-ben a Gestapo végzett vele). A középkortörténész szerint múlt és jelen között két irányba jogos az út. A múlt segít értelmezni a jelent, ez közismert. Segít eligazodni a kortárs világban, Brau­del tankönyve is erre helyezte a hangsúlyt. De Bloch ezt kiegészíti azzal, hogy akit nem érdekel őszintén a jelen, az a múltat is képtelen értelmezni. Emberismeretét és realitásérzékét a történész is a jelenből meríti, ez alapján képes letűnt időkbe életet lehelni, reális kérdések alapján animálva az adott korból fennmaradt dokumentumokat.

Ha előítéletesek vagyunk mai szomszédjainkkal, el se kezdjük olvasni nemzeti történelmüket. A jelen fajgyűlölő sztereotípiái torzítják képünket a száz–százötven évvel ezelőtti nemzeti-nemzetiségi viszonyokról. Ha nem érdekel minket, kik élnek manapság Szlovákiában és Romániában, akkor tulajdonképpen Erdély és a néhai Felvidék iránt vagyunk közömbösek. Ha a szomszédos országokból csak egy önkényesen elkülönített rész tetszik, a múltat is csak limitált, hogy azt ne mondjuk: szegregált realitásérzékkel tákoljuk össze.

Aminek századik évfordulójára emlékeztünk idén, nyelvtan és szókészlet híján egyperces csenddel, közép-európai és európai mérföldkő, nem magyar–magyar história. Eziránt erdélyi hegyitúra alkalmával is elkezdhetünk érdeklődni, például úgy, hogy megnézzük, mi van a hegygerincen túl, kik élnek ott, és mit jelent számukra a hegy. Sok időt nyernénk ezzel, hiszen eddig ismeretlen évszázadok tárulnának elénk, az elnyűtt száz–százötven éves monológ helyett, ami olyan, mint a hegyekből egyszer régen hirtelen lezúdult vízözön. Az időszakosnak vélt, tömpöly típusú, ám mesterséges állóvíz nem száradt ki, hanem mocsaras területté alakult. A síkság lakói nem csapolták le, de nem is öntözték rendesen, legfeljebb poshadt vízzel. Az eleinte szeszélyes, de gyér csapadék nem öblítette át kellőképpen, mocsarunk idővel lefolyástalan láperdővé sekélyedett. Szerves feltöltődésű, buja hínárnövényzettel ellepett területét egyre nehezebb lett megközelíteni, a szükséges irrigációt a síkság népe elhanyagolta, a friss csapadékmennyiség növekedését pedig egyenesen tagadja. Az immár áttekinthetetlen, tőzeges lápszemek köré a síkság népe haszontalan, dísznek szánt hidakat és pagodákat épített, a talajvizes tócsák fölé szobrokat emelt. A litorális jelleget öltő övezetbe manapság dagonyázni jár a síkság lakossága, már aki nem fullad bele a felszíni lebegőhínárok leplezte kopolyás vízforgalomba, de ez már nem földrajz, nem is biogeográfia, hanem a történelemmel szintén szomszédos antropológiára tartozik.

Az pedig egy másik tudományágra, hogy rögeszménkben még a sásdominanciájú növénytakaró alatt dagadó láp is Trianonról szól.


UNIÓS PÉNZBŐL ÉPÜL A FIDESZES KÉPVISELŐ BORÁSZATA ÉS PANZIÓJA A BADACSONYON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.07.13.


Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.

A Veszprém megyében található, körülbelül 2000 fő lakosú Badacsonytomaj a Balaton északi partján, a Badacsony hegy lábánál fekszik. Már a rómaiak is termesztettek szőlőt a településen, ami manapság a NER köreiben is népszerű hely.

Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot, és azóta ide van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is. Az ingatlan nem sokkal a vásárlás után egy telekösszevonással 1,5 hektárosra nőtt, a fele Szatmáry feleségéé lett, a Nimfeum Kft. pedig egy nagy beruházásba kezdett rajta...

HATÁRZÁR: SÚLYOSAN FERTŐZÖTT ORSZÁGOKBÓL BEENGEDIK AZ EMBEREKET

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.07.13.


Kedd éjféltől ismét szigorítják az ellenőrzést a magyar határokon, bizonyos országokból csak korlátozás mellett, vagy egyáltalán nem lehet majd belépni. Orbán Viktor szerint „a veszély most a behurcolás”, és Gulyás Gergely miniszter is arról beszélt, hogy az új esetek többsége külföldről érkezett

A különböző országokat három kategóriába, zöldbe, sárgába és pirosba sorolták, a kormányrendelet szerint az aktuális fertőzöttségük alapján. De ha megnézzük, milyen most a járványhelyzet ezekben az országokban, azt látjuk, hogy a kormány

súlyosan fertőzött országokat is enyhébb kategóriába sorolt, miközben szigorúan lép fel olyan esetekben, amikor kevésbé tűnik indokoltnak.

Zöld országokból bárki szabadon beléphet, függetlenül az állampolgárságtól. Ide tartozik az uniós országok többsége, köztük Horvátország is, ahol éppen szombaton döntött rekordot az újonnan azonosított fertőzöttek száma (140), és ahol az elmúlt két hétben több mint ezer új eset volt.

A sárga, vagyis a hivatalos indoklás szerint „kevésbé súlyosan” fertőzött országokból érkezőknek egészségügyi vizsgálatnak kell alávetniük magukat, és 14 napos karanténba kell vonulniuk - kivéve, ha a megelőző öt napból két negatív tesztet produkáltak, és ezt okirattal igazolják. A karantén ideje alatt két teszten lehet részt venni, ha az első negatív, felmentés jár, de ha a második pozitív, újra karanténba kell menni.

Ide tartozik: Szerbia, Bulgária, Portugália, Svédország, Románia, Egyesült Királyság, Norvégia, Oroszország, Japán, Kína és az Egyesült Államok
. Vagyis „kevésbé súlyosnak” tekintik Szerbiát, ahol az elmúlt hetekben úgy elszabadult a vírus, hogy a kormány majdnem kijárási korlátozást vezetett be, és csak a brutálissá váló tömegtüntetések után visszakozott. Szerbiában az aktív esetszám (4091) lassan visszakúszik oda, ahol június elején járt, és pénteken rekordott döntött az egy napon regisztrált halottak száma is (18). Két hete folyamatosan 200-nál több fertőzöttet regisztrálnak naponta, néhány esetben majdnem a 400-at is elérték...

SEBŐK MIKLÓS: ORBÁNÉK A VÁLSÁGKEZELÉSKOR INGYENEBÉDET ADTAK A NAGYVÁLLALKOZÓKNAK

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.07.13.


„Nagy válság idején a világ minden országában pénzt osztanak az emberek között” – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Sebők Miklós. A közgazdász-politikatudós szerint bár a magyar kormány nem ezt tette, válságkezelésének volt egy jó, egy rossz és egy csúf oldala. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a hotelek felújítására kiosztott tízmilliárdok. Szerinte ugyanis akkor lehet profitábilis vállalkozásoknak állami támogatást adni nem kölcsön vagy garancia formájában, ha ehhez nagyon súlyos feltételek kapcsolódnak, például a munkahelyek megtartásának követelménye. A kutató beszélt arról is, milyen következményei lehetnek Donald Trump esetleges, illetve Angela Merkel biztos távozásának, azaz mi hozhat drámai fordulatot az Orbán-rendszer fejlődésében.

Amikor a pénzügyi mentőcsomagok ingyenebédét osztják, jó lenne, ha azoknak is jutna, akiknek a válságmentes hétköznapokon is csak nehezen telik meleg ételre – írta a 24.hu-n március elején, a koronaválság előtt megjelent cikkében. Jutott nekik meleg étel?

Nem elég.

Mennyi az elég?


Ezt ahhoz lehet mérni, hogy más országokban hogyan szervezték meg a válságkezelést, hogyan osztották el a rendelkezésre álló erőforrásokat. Azt lehet mondani, hogy a magyar válságkezelés nem csupán lassabb volt, mint a környező országokban látott beavatkozások, de nagyságrendje is kisebb volt. Hogy példát is említsek: Szlovéniában már március elején GDP százalékpontos mértékben jelentettek be intézkedéseket, miközben idehaza ez csak a hónap végére valósult meg. Szlovákiában két lépésben, márciusban és áprilisban a GDP 9 százalékának megfelelő összeget költöttek el. Ha ezt magyar számokra fordítjuk le: a GDP-nk nominálisan nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint, azaz a GDP egy százalékpontjának 400 milliárd forint felel meg. Az eredetileg felhasználni tervezett országvédelmi alap nagyjából ekkora, 378 milliárd volt. Ez egy kilencede annak, amivel Szlovákia indította a vírus első hónapját. Ezután itthon is felgyorsultak az események, bevezették a járvány elleni védekezési, valamint a gazdaságvédelmi alapot, így már ezermilliárdos nagyságrendről beszélhettünk. Ám ezen belül az új pénz, amit a költségvetés saját hiányának növelésével vagy adóemeléssel biztosított volna a lakosság és a vállalatok számára, minimális volt.

Összességében azt lehet mondani, hogy a válságkezelésre szánt, ezen belül nem egészségügyi célra költött összeg nagysága majdnem minden fejlett országtól elmarad. Az Egyesült Államokban a GDP 10 százalékát költötték a válságkezelésnek egyetlen ütemére...

AZ ÁLLÁSA BÁNHATJA, HA JÖN A MÁSODIK HULLÁM

INDEX
Szerző: ZÁBORSZKY EDE
2020.07.13.


Bár számos országban még nagyban tombol a járvány, a világ gazdaságai már a felépülést tervezik. A terveket derékba törheti, ha kitör egy második hullám, és ismét világszerte tömegével betegednek meg az emberek. Sokkal mélyebb recessziót, magasabb munkanélküliséget és lassabb kilábalást hozhat a második hullám. És ezt akkor sem biztos, hogy ki lehet védeni, ha nem lesznek olyan szigorú lezárások, mint az első hullámnál.

Koronavírus újratöltve

A koronavírus-járvány hetek leforgása alatt felforgatta a 2020-as év gazdasági kilátásait, boltok zártak be, gyárak álltak le, a repülők a földre kényszerültek, ahogy a világ felvette a harcot a vírus terjedésével. Az IMF becslései szerint a világgazdaság növekedése az előzetesen becsült 3,3 százalék helyett közel ötszázalékos recesszióba fog süllyedni az idén, a fejlett országokban pedig akár 8 százalék körüli recesszió is elképzelhető.

Ebben a cikkben végigvettük, mit tud a tudomány a második hullámról, és most jöjjenek az esetleges gazdasági következmények.

Magyarország GDP-növekedése is negatívba fordul az idén az előrejelzések szerint, optimista becslések 3 százalék, pesszimista becslések akár 5 százalék fölötti recessziót is várnak. Valamint van még a Matolcsy György-féle forgatókönyv, miszerint nem lesz recesszió, csak minimális növekedés.

Bár az összes modell azzal számol, hogy a visszaesést jövőre növekedés követi majd, Damoklész kardjaként lóg a levegőben valami, ami minden számítást keresztül húzhat:

A MÁSODIK HULLÁM.

Azaz hogy világszerte ismét tömegesen megbetegednek emberek, és újra korlátozó intézkedéseket kell bevezetni. Igaz, az Egyesült Államokban jelenleg is tombol a járvány, rekordokat döntöget a napi új regisztrált esetek száma, szóval a második hullám inkább értelmezés kérdése, nem egy kézzelfogható valami. A kulcskérdés az, hogy kialakul-e még olyan helyzet, hogy nagyarányú korlátozásokat vezetnek be az országok. Igaz korlátozások nélkül is komoly károkat okozhat, ha megint terjedni kezd a betegség...

LENGYELORSZÁG IS KETTÉSZAKADT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.07.13.


A horvátországi Splitben este kilenckor – urnazáráskor – még hatórányi sorban álltak a nyaraló lengyelek a számukra biztosított szavazóhelyiségnél, hogy leadhassák voksukat – ez mutatja, hogy mennyire érezték a tétet – illusztrálta egy konkrét példával Gordon István Lengyelország-szakértő a lengyel elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójának kiemelkedően magas részvételi arányát. A Euronews tudósítása szerint a részvétel meghaladta a 68 százalékot – a kommunista rendszer bukása óta ez rekord. A jelenlegi elnök, Andrzej Duda nyert – elképesztően szoros arányban – a második fordulóban állva maradt kihívójával, a varsói főpolgármester Rafał Trzaskowskival szemben: 51.21 százalékkal 48.79 százalékkal szemben. Folytatódhat az eddigi kül- és belpolitika – pezsgőt bonthat Orbán, marad a lengyel-magyar Európa-ellenes tandem. És hogy kerül a képbe Karácsony Gergely? Cikkünkből az is kiderül.

A végeredmény még nem hivatalos, de a választási bizottság vezetője azért sietett bejelenteni a végeredményt, mert szerinte a maradék szavazatok összeszámlálása érdemben már nem fog változtatni ezen az arányokon – jelentette a Euronews. A 2015 óta regnáló elnök a nacionalista Jog és Igazságosság párt szövetségese, míg a varsói polgármester baloldali és liberális, aki változásokat hirdetett meg. Mint írják: nagyon leegyszerűsítve két nézet csapott össze: a Brüsszel-ellenes és a Brüsszel-párti.

Duda megválasztásával – a BBC szerint – folytatódik a lengyel igazságszolgáltatás ellentmondásos reformja, valamint az abortusz és a melegjogok elleni harc...

22-ES CSAPDÁJÁBAN A GYEREK ÓVODÁBAN TARTÁSÁÉRT PERELŐ SZÜLŐK

HVG
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2020.07.13.


Gyakorlatilag esélye sem volt azoknak a szülőknek, akik nem fogadták el az Oktatási Hivatal határozatát, és bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy gyermekük még egy évet óvodában maradhasson. A hónapokig tartó eljárás során nemcsak a pereket bukták el, hanem arra sem született válasz, van-e bármilyen lehetősége annak, aki nem ért egyet a gyermekéről döntő szakvéleménnyel. Ráadásul az ügynek az iskolaévvel egyáltalán nincs vége, jövőre a legóvatosabb becslések szerint is ezreket fog érinteni a probléma.

Hosszadalmas, költséges és lényegében teljesen felesleges – ez a véleménye azoknak a szülőknek, akik bíróságon támadták meg az Oktatási Hivatal (OH) határozatát gyermekük iskolaérettségéről. Az eljárások többsége ugyanis a 22-es csapdájába vezetett:

a pert indító szülők hiába szereztek be szakvéleményeket, orvosi papírokat és dokumentumok tömkelegét, a bíróság hivatalosan csak a szakszolgálati véleményt vehette figyelembe, vagyis éppen azt, amit megtámadtak.

„Úgy tűnik, a törvény mindenre lehetőséget ad, kivéve arra, hogy egy szülő ne értsen egyet a pedagógiai szakszolgálat véleményével” – kommentálta a helyzetet a hvg.hu-nak Erika, aki egyike volt annak a néhány tucat szülőnek, akik közigazgatási bírósághoz fordultak (az édesanya nevét kérésére megváltoztattuk).

Precedens értékű perek

A kormány tavaly nyáron fogadta el a köznevelési törvény módosítását, ami hatalmas felháborodást és legalább ekkora tanácstalanságot váltott ki az érintettek között. Az új jogszabály ugyanis nemcsak azt mondta ki, hogy azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, kötelező iskolába menniük, hanem azt is, hogy a korábbiaktól eltérően 2020. január elsejétől már nem a szülők és az óvoda vezetői, hanem az OH dönti el, kaphat-e halasztást...

SZABAD SZEMMEL: KUDARCOT VALLOTT KACZYNSKI ÁLMA, HOGY VARSÓBÓL MÁSODIK BUDAPEST LEGYEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.13.


Die Zeit 

Végleg kudarcot vallott Kaczynski álma, hogy Varsóból második Budapest legyen, mert a lengyelek tegnap megmutatták, hogy a sok évszázados függetlenségi küzdelem örökségeként mennyire ragaszkodnak a szabadsághoz, és hogy náluk egyszerűen túl erős a liberális tábor, noha még egyáltalán nem tudni, hogy ki lesz a választás győztese. Az eredményt legkorábban ma délelőtt ismerhetjük meg, jelenleg erősen a patthelyzet irányába hajlanak a dolgok. Úgyhogy nagy valószínűséggel vita, mi több, jogi és politikai zűrzavar alakul ki. Ami csak súlyosbítja az ország amúgy is erős széttöredezettségét. A választási hadjáratban a hivatalban lévő elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy támogatja a PiS erős emberének terveit az állam és társadalom mélyreható átépítésére. 

Ám már látni, hogy lengyel földön elképzelhetetlen a kétharmad, valamint az autoriter, liberálisellenes állam. A kormánypárt leitkulturt akar. Azt hirdeti, hogy az országot a hősies patriotizmusra és a katolikus értékekre kell alapozni, miközben a lengyelség feje fölé az erős állam védőernyőt tart. Ám ez nem megy, ha az elnöki palotába az ellenzék képviselője költözik be, mert a tisztséghez neki erős vétójog járul. Vagyis hiába van a PiS-nek többsége az alsóházban, az esetleges új államfő folyton beleköphet a levesébe. 

De ha Trzaskowski alul is marad, akkor is egyértelmű, hogy új erőre kapott az ellenzék, amely tavasszal még a csaknem öt éve tartó bénultság állapotában a padlón hevert. A varsói polgármester sokakat maga mellé tudott állítani, amikor meghirdette az „új szolidaritást”. És ha most szövetségre tud lépni a liberális-konzervatív, katolikus szemleíróval, Holowniával, aki környezetvédő és jövőbetekintő programot követ, akkor ők ketten nagy lendületet adhatnak az ellenzéki erőknek. 

Egyelőre azonban igencsak kemény időszak ígérkezik, mert bármelyik oldal a bírósághoz fordulhat, főként ha minimális lesz a különbség a két jelöltre leadott voksok között. Ám csak a Jog és Igazságosság bízhat a sikerben, miután immár hozzá lojális emberekkel van teli az Alkotmánybíróság. És ha bejön ez a jóslat, akkor a következmény a legnagyobb valószínűséggel folyamatos tömegdemonstráció, jogi bizonytalanság volna. Nem véletlen, hogy politológusok már a szavazás előtt kaotikus viszonyokat jövendöltek.

Az éjjel 2-kor kiadott újabb részeredmény szerint Duda egy hajszállal vezet, de a küzdelem csak az utolsó pillanatban fog eldőlni Lengyelországban. A különbség jelenleg 2 százalék az államfő javára, miközben az Ipsos 1 százalékos hibahatárral dolgozik, és idáig a voksok 90 százalékát dolgozták fel. Mindenesetre mindkét jelölt a saját győzelmét hangoztatta, de hogy végül melyikük nyer, az alapvetően meghatározza a lengyel politika további irányát és a viszonyát Európával. Ha Duda marad hivatalában, akkor a PiS folytathatja a jogállam és a független igazságszolgáltatás lebontását, így viszont további összeütközésbe kerül Brüsszellel. 

Trzaskowski viszont derékba lőheti a Jog és Igazságosság törvényalkotási törekvéseit. A liberálisabb és EU-barát Lengyelországnak adna arcot a külvilág felé. De ha nagyon-nagyon szoros lesz a kimenetel, akkor végtelenül hosszadalmas fellebbezések várhatók. A helyzet Dudának kedvez, mert az állami intézmények javarésze az utóbbi öt évben a kormánypárt ellenőrzése alá került. Beleértve a legfelsőbb bíróságot, amely majd bejelenti a végeredményt – figyelmeztetett az Európai Külkapcsolati Tanács lengyel tagozata. 

Kaczynski tegnap úgy nyilatkozott, hogy a csata az ország jövőjéért folyik. A liberális kihívó ezzel szemben azt mondta, hogy vagy most állítják meg a demokrácia leépítését vagy soha. Ám látnivaló, hogy a PiS nyerő lapra tett vidéken, amikor vegyítette a jobboldali társadalom és kulturális politikát, valamint a fokozott jóléti juttatásokat. Sok haladó lengyel viszont félti a saját jövőjét, ha Duda újrázni tudna.

Az első előrejelzések szerint Duda nyert, de előnye annyira minimális, hogy egyelőre minden bizonytalan, így az is, hogy merre tart Lengyelország. Még az is elképzelhető, hogy a végeredmény csak holnap éjjel 23 órára lesz meg. És Trzaskowski akár még be is előzhet. Ám az biztos, hogy lesz utójáték. Ha megőrzi hivatalát az eddigi elnök, akkor az fontos rendszerbeli, sőt civilizációs kérdéseket vet fel. Mármint hogy az ország mind inkább tekintélyelvű, turbonacionalista lesz, vagy inkább nyíltabb, türelmesebb vonalra tér-e rá. 

Duda sikere esetén feltehetőleg menne tovább főleg a vitatott bírósági reform, ami miatt tartós viszály alakult ki a Bizottsággal. Az elnök a „nemzet golyóstolla” gúnynevet kapta, mert idáig szinte minden törvényt aláírt, amit az orra alá dugtak. És ha nem kell kiköltöznie az államfői palotából, akkor zöld utat kaphat a kritikus sajtó „visszalengyelesítése”. Varsói szerkesztőségekben fenyegetésnek veszik Kaczynski és az igazságügyi miniszter idevágó nyilatkozatait. De ha a PiS tényleg megpróbálja befolyása alá vonni a még független orgánumokat, akkor az újabb hatalmas viszályt gerjeszt az EU-val.

Hol van még a lengyel elnökválasztás eredményének kihirdetése, de az máris biztos, hogy Trzaskowski hős, mert megcsinálta a lehetetlent. Bár még semmi sem dőlt el, mert a kétszázalékos eltérés a hibahatáron belül van. Szóval beigazolódott, hogy minden voks számít. Döntőek lehetnek a külföldön leadott szavazatok – éspedig a kihívó javára. Márpedig a varsói elöljáró azt ígéri, hogy az ország visszatér a jogállamisághoz, már ha ő fut be. De ha nem, akkor is megkérdőjelezte a PiS hatalmát, amit senki sem gondolt volna a tavasz végén. 

A kampányt alig egy hónapja kezdte és nem hagyta magát provokálni, nem süllyedt le az ellenfél szintjére. Azzal járta az országot, hogy „Elég volt!”, és hogy változás kell. A demokráciáról és a jogállamról beszélt. Reménysugár lett mindazok számára, akikben félelmet kelt az autokrata irányvonal és a Jog és Igazságosság által nyomatott gyűlöletbeszéd. 

Ha kikap, minden alapja megvan rá, hogy megtámadja az eredményt, hiszen a választási hadjárat teljesen tisztességtelen volt. A közmédia végig a hatalom szócsöveként működött, nem riadt vissza az elfogult és hamis tudósításoktól. Szóval itt objektív tájékoztatásról nem lehetett beszélni. A két jelölt nem is csapott össze tévévitában, mert Duda nem akarta. De ha alulmarad az elnök, akkor bizonyosra vehető, hogy megkérdőjelezi a kimenetelt, sőt, még az is lehet, hogy a PiS az egész választást megtámadja.

FAZ 

A vezető német konzervatív lap igazat ad Angela Merkelnek abban, hogy az emberi és polgárjogok a legfőbb kincsnek számítanak Európában, ám a kommentár megjegyzi, hogy ez esetben különösen ügyelni kell, nehogy veszendőbe menjenek ezek az értékek, hiszen a magyar és a lengyel kormány évek óta azon dolgozik, hogy a jogot és a bírákat a maga uralma alá vonja. Így nem elegendő, ha az Európai Bíróság megfelelő döntéseket hoz. Az Orbánok és Kaczynskik csak akkor adják be a derekukat, ha pénzbüntetés néz ki nekik.

A hét végén a tagállamok vezetői jó 1800 milliárd euró sorsáról tárgyalnak, hogy kivezessék az EU-t a koronaválságból. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ennek érdekében letett az asztalra egy jó és egy rossz javaslatot. Az előbbi arra vonatkozik, a tagok a Bizottság jelentése alapján döntsenek a szankciókról, ami ellen Budapest és Varsó persze tiltakozik. Utóbbi azt irányozza elő, hogy az anyagi eszközöket csak akkor tartanák vissza, ha ezt kétharmad támogatja. Márpedig ez már ma sem jönne össze, mivel a kontinens keleti felén igencsak ingatag a jogállam tudata. Inkább fordítva kellene csinálni: annak kellene minősített többséget felmutatnia, aki ellenzi a megtorló intézkedéseket. 

Az Európai Parlament ott tart, hogy éppen itt húzza meg a vörös vonalat. Vagyis csak akkor támogatja a pénzügyi döntéseket, ha ez a feltétel lép életbe. A német kancellárnak tettekkel kellene alátámasztania a szavait.

FAZ 

A bolgár miniszterelnök nem hajlandó eleget tenni az államfő felhívásának, és nem mond le, noha Radev szerint a kormány erősen maffia beütésű. Előzőleg erőszakba torkolló tüntetések voltak a hatalom és az oligarchák összefonódása miatt. Az országot megrázzák a több városra kiterjedő megmozdulások. A felvonulókat támogatja az elnök, aki a törvények betartását követelte a kormánypárttól. Úgy értékelte, hogy a lakosság egységbe tömörül a szervezett alvilággal szemben. Az elégedetlenséget az váltotta ki, hogy a rendőrség házkutatást tartott Radev több munkatársának irodájában is, amit a hívek politikai támadásnak vettek. Ezért azt akarják, hogy mondjon le a főügyész. Őt egyébként is jó ideje azzal gyanúsítja a lakosság, hogy akadályozza a nyomozás a politikailag kényes ügyekben. 

Boriszov miniszterelnök azonban nem hajlandó engedni. Azzal érvel, hogy jövőre úgyis választás lesz, illetve, hogy a gazdasági válság miatt nem lenne jó, ha a bolgárok végrehajtó hatalom nélkül maradnának. Megbékélést szorgalmazott, mondván, hogy az igazi nehézségek csak most jönnek a vírusfertőzés folyományaként. Ezért nemzeti egyetértésre van szükség, de hozzátette, hogy a világban a bolgár vezetés reagált a legjobban a fertőzésre. 

Az ellenzéket azzal vádolta meg, hogy az szétveri az államot, amivel az államfőt támogató Szocialista Pártra utalt. Az ugyanis hatalomváltást akar. Csakhogy amikor uralmon volt, ugyanígy szoros viszonyt alakított ki a kétes pénzvilággal. Akkor meg az ellen tiltakoztak az emberek az utcákon.

Miközben Amerika nem figyel oda, autokraták lecsapnak a digitális híroldalakra, így a független újságírás defenzívába kényszerül, Magyarországtól Malajziáig. Ezek a szerkesztőségek teljesen kifeszített költségvetéssel, kormányzati nyomás alatt dolgoznak, a munkatársak nem egyszer fizikai bátorságról tesznek tanúbizonyságot. Hatásuk mégis óriási, és mivel ezek a site-ok igen olcsón állítják elő a híreket, a sajtó jövőjét jelentik olyan országokban, ahol nehéz az oknyomozó munka – mondja az Újságírókat Védő Bizottság nevű amerikai civil szervezet igazgatója. 

Hogy támadják őket, az tisztelgést jelent a befolyásuk és a függetlenségük előtt. Mutatja, mekkora fenyegetést jelentenek a korrupt és tekintélyelvű vezetők számára, illetve, hogy önállóságuk igen sokat ígér az internet jövője szempontjából. Csak éppen nagyobb veszélyben vannak, mint valaha. A reklámbevételekért a Facebookkal és a Google-lal vetélkednek, amit csak tetéz a gazdasági válság. De ezen felül meg kell küzdeniük az autokratákkal, akik mind inkább azonos forgatókönyv szerint járnak el velük szemben, Kínától, a Fülöp-szigeteken át, Oroszországig. 

A vírus menlevelet adott a kormányok kezébe, Thaiföldtől Magyarországig, hogy nekimenjenek a független sajtónak. Egyben új feszültség keletkezik a tekintélyelvű hatalmak és a világlapok között, mivel utóbbiak időnként még szabadon tudósíthatnak, miközben a hazai kollégák dolgát fokozottan lehetetlenné teszik az autoriter rendszerek.

És akkor még ott van Trump. Nem mindig könnyű rámutatni romboló retorikájának konkrét következményeire, de csak körbe kell nézni a világmédiában, hogy lássuk őket. Az elmúlt években igen fontos volt az amerikai magán-, illetve non-profit intézmények támogatása, ám ezeket most az érintett szerkesztőségek ellen lehet fordítani, mondván: elárulják hazájukat. Úgy néz ki, hogy az elnök teljesen letette a fegyvert ez ügyben. 

Az Obama-kormányzat demokráciáért és jogállamért felelős egykori helyettes államtitkára azt mondja, a tekintélyelvű politikusokat sűrűn elrettenti a fellépéstől már az a tudat, hogy az USA és más demokráciák rajta vannak az adott ügyön. Illetve – teszi hozzá Malinowski – ma már az az Egyesült Államok hivatalos politikája, hogy a szabad és független sajtó a nép ellensége. A múlt héten egyértelmű jelzés ment Washingtonból a világ autokratáinak, miután a Trump-adminisztráció sorra utasította vissza, hogy megújítsa az Amerika Hangja helyi alkalmazottainak szerződését. Vagyis ezek az emberek kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek azokkal a tekintélyelvű országokkal szemben, amelyek idáig bíráltak, tengerentúli hullámhosszokon. 

A State Department szóvivője névtelenül (!) azt közölte, hogy az amerikai Külügyminisztérium továbbra is igen fontosnak tekinti a független médiát. Ugyanakkor Trump hívei is észlelhetik, hogy a legnagyobb fenyegetést e tekintetben a kormányok jelentik, amelyek különféle módszerekkel igyekeznek igazolni akcióikat. Például azzal a jelszóval, hogy meg akarják akadályozni a hamis hírek terjesztését. 

Az egyik érintett venezuelai hírportál alapítója ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy még a hivatalosságok is tisztában vannak vele, az embereknek szükségük van információra, de a hatalom azt is tudja, hogy a közvélemény nem bízik benne. És ez azért ígéretes.


Argentínában 40 évvel a halála után Angel Sanz Briz emléke előtt tisztelegtek, miután az egykori spanyol diplomata a háború végén 5200 zsidó életét mentette meg Budapesten. A buenos aires-i ünnepségen a lánya elmondta, hogy ez volt apja életének legfontosabb pillanata, mert tudta, hogy nem nézhet félre, segítenie kell. Ennek érdekében azután be is vetett minden lehetséges eszközt. Követként elérte, hogy útlevelet állíthasson ki spanyol származású menekülteknek. Először 200 ember számára, majd az akciót kiterjesztette 200 családra, sőt, másokra is. 

Már 1991-ben megkapta az izraeli Holokauszt Emlékközponttól a Világ Igaza kitüntetést. 10 éve magyar-spanyol film készült hőstettéről. Magyarországon, Argentínában, Izraelben, az Egyesült Államokban és másutt sokan élnek azoknak a leszármazottai, akik nekik köszönhették az életüket.

MA ONTJÁK VÉREDET

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.13.


A dicsőséges és főként rettentően bátor százharminchárom ma megszavazza, hogy a gazdájuk vétózza meg az EU költségvetését, ha az olyan passzusokat is tartalmaz, miszerint annak elfogadása esetén ne legyen zavartalan a lopás és a társadalom nagy többségének nyektetése. A dicsőséges százharminchárom – meg a gazdájuk – ezzel megszegi az esküjét, hogy úgy segítse őket a jóisten, de ez a kisebbik rossz. Mert nem nagyon érdekel, ha majd pokolra kerülnek, ennél sokkal aggasztóbb, hogy az ország romlásba döntésének újabb dicstelen grádicsa előtt állunk most már olyan következményekkel, hogy az egész Unió mind az uszkve négyszázmillió lakosa megszenvedi a mi pökhendi, elvetélt futballistánk tébolyát. (Velünk együtt.)

Az Unió viszont tehetetlen, mert amikor alapszabályait megalkották, nem gondolták, hogy egy diktátor minden aljasságával kell felvenniük a küzdelmet, mégpedig a kebelükön belül, holott épp ezek ellen (is) alakult volna meg az egész. Gondolhattak volna efféle forgatókönyvre is, de Hitler után úgy vélekedtek, olyan szörnyeteg nem lehet még egy az emberiség történetében, s lám, a szemük előtt szökik szárba épp, és semmit sem tehetnek ellene. Sajnálatunkra, momentán mi sem, és itt be is lehetne fejezni a sanyarú helyzetünkön való gondolkozást, mert innentől az írás a l’art pour l’art fennhatóságába csúszik, de így vagyunk ezzel már ezer éve. Mentségünkül felhozhatjuk Füst Milán után szabadon, írni akkor is kell, ha nem derül ki belőle, miképpen kell köszönni egy miniszternek.

A kilátástalan tanácstalanság azért ülte meg balga szívünket, mert már százszor elmondtuk sanyarú helyzetünk okát, ezerféle megoldást javasoltunk, és mégis itt állunk anyaszült meztelenül a történelem előtt, amely épp készül felfalni minket (ez ilyen Bosch kép, tessenek úgy képzelni). És azért nem fog történni semmi sem, mert a bávatag népek döntő többségének fogalma sincs arról, mi történik épp az életével, a másik halmaz pedig felállva tapsol, miközben elevenen nyúzzák le a bőrét (megint Bosch). A kedves vezető voltaképp saját népe ellen tevékenykedik, mondván, ha ő nem kaphat, az egész nemzet se kapjon, sőt, tovább menve a saját önös és aljas céljainak rendel alá most már teljesen mindent. A járványhelyzetet is...