Szerző: COMEDY CLUB
2021.01.22.
A Comedy Club színpadán a Dumaaktuál. Végre kiderül, amire mindenki kíváncsi: Ki a jobb? Mészáros Lőrinc vagy Mark Zuckerberg...
2021. március 21., vasárnap
RÁADÁS: MÉSZÁROS LŐRINC VS. MARK ZUCKERBERG
COMEDY CENTRAL MAGYARORSZÁG
Szerző: COMEDY CLUB
2021.01.22.
A Comedy Club színpadán a Dumaaktuál. Végre kiderül, amire mindenki kíváncsi: Ki a jobb? Mészáros Lőrinc vagy Mark Zuckerberg...
Szerző: COMEDY CLUB
2021.01.22.
A Comedy Club színpadán a Dumaaktuál. Végre kiderül, amire mindenki kíváncsi: Ki a jobb? Mészáros Lőrinc vagy Mark Zuckerberg...
„PUSZTÍTÁS ÉS REMÉNY” | TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: ANTITÉZIS | OLVASÓKÖR #1
PARTIZÁN / OLVASÓKÖR
Szerző: GULYÁS MÁRTON
2021.03.18.
Az újraindult olvasókör első adásában a legnagyobb élő magyar marxista filozófus, Tamás Gáspár Miklós 2021. januárjában megjelent gyűjteményes kötetéről beszélgetünk. (Szerkesztette és a 2000 és 2020 között született, magyarul korábban kiadatlan tanulmányokat angolból fordította Sipos Balázs.)
Szerző: GULYÁS MÁRTON
2021.03.18.
Az újraindult olvasókör első adásában a legnagyobb élő magyar marxista filozófus, Tamás Gáspár Miklós 2021. januárjában megjelent gyűjteményes kötetéről beszélgetünk. (Szerkesztette és a 2000 és 2020 között született, magyarul korábban kiadatlan tanulmányokat angolból fordította Sipos Balázs.)
Miért olyan nehéz vállalni a TGM-i kommunizmust?
Miért nem vagyunk mind kommunisták?
Mi a különbség a kapitalista és a marxista pusztítás között?
Miért tekinthető a XX. század fasizmus és kommunizmus küzdelmének?
E kérdések mellett kitérünk nagy generációs élményünkre, a közelmúlt gazdasági, politikai, egészségügyi válságaira és a ’10-es évek jelentős baloldali mozgalmainak – SYRIZA, Sanders, Corbyn – lelkesítő fel-, majd elkeserítő kifutására is – mindenekelőtt pedig a kortárs kapitalizmus és a pandémia okozta destrukcióról beszélgetünk, és a mostani sötétben is talán-talán fölkelthető reményről – igyekezetünk szerint hűen Tamás Gáspár Miklós gondolatmeneteihez...
BIONTECH ALAPÍTÓK: LEGALÁBB MÉG EGY ÉV, MIRE ELLENŐRIZHETŐ LESZ A JÁRVÁNYHELYZET
MAGYAR NARANCS
Szerző: MTI
2021.03.21.
A kutatók szerint a vírus nem tűnik el, de idővel nem okoz majd nagy veszélyt.
Sok országban a nyár végéig tarthat a járványügyi korlátozások időszaka az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezésben, de legalább egy évig tart még, mire világszerte sikerül megszerezni az ellenőrzést a kórokozó terjedése felett - mondták a vírus által okozott betegségtől (Covid-19) védő oltások sorában az Európai Unióban elsőként engedélyezett szérumot kifejlesztő BioNTech német biotechnológiai vállalkozás alapítói egy vasárnapi lapinterjúban.
Özlem Türeci és férje, Ugur Sahin a Welt am Sonntag című német lapban közölt interjúban elmondta, hogy az Egyesült Államokban és sok európai országban valószínűleg nyár végére érhető el az az állapot, amelyben már nincs szükség járványügyi zárlatra. Helyi járványkitörések továbbra is lesznek, "a háttérzaj megmarad", és új vírusváltozatok is kifejlődnek, de nagy valószínűséggel nem okoznak majd nagy veszélyt.
Azonban legalább egy évig tart még, mire világszerte ellenőrizhető lesz a járványhelyzet. A SARS-CoV-2 nem is tűnik el, és az oltóanyagokat mindig hozzá kell igazítani az új mutációkhoz. Így rendre szükség lesz majd emlékeztető oltásra, de még nem tudni, hogy évente vagy ötévente - mondták.
Egyelőre azt sem lehet pontosan látni, hogy mekkora átoltottság kell a járvány megállításához. Sok szakértő szerint a lakosság 70 százalékát kell beoltani. Németországban szeptember végére lehet elérni ezt az átoltottsági arányt - fejtette ki Özlem Türeci és Ugur Sahin...
Szerző: MTI
2021.03.21.
Sok országban a nyár végéig tarthat a járványügyi korlátozások időszaka az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezésben, de legalább egy évig tart még, mire világszerte sikerül megszerezni az ellenőrzést a kórokozó terjedése felett - mondták a vírus által okozott betegségtől (Covid-19) védő oltások sorában az Európai Unióban elsőként engedélyezett szérumot kifejlesztő BioNTech német biotechnológiai vállalkozás alapítói egy vasárnapi lapinterjúban.
Özlem Türeci és férje, Ugur Sahin a Welt am Sonntag című német lapban közölt interjúban elmondta, hogy az Egyesült Államokban és sok európai országban valószínűleg nyár végére érhető el az az állapot, amelyben már nincs szükség járványügyi zárlatra. Helyi járványkitörések továbbra is lesznek, "a háttérzaj megmarad", és új vírusváltozatok is kifejlődnek, de nagy valószínűséggel nem okoznak majd nagy veszélyt.
Azonban legalább egy évig tart még, mire világszerte ellenőrizhető lesz a járványhelyzet. A SARS-CoV-2 nem is tűnik el, és az oltóanyagokat mindig hozzá kell igazítani az új mutációkhoz. Így rendre szükség lesz majd emlékeztető oltásra, de még nem tudni, hogy évente vagy ötévente - mondták.
Egyelőre azt sem lehet pontosan látni, hogy mekkora átoltottság kell a járvány megállításához. Sok szakértő szerint a lakosság 70 százalékát kell beoltani. Németországban szeptember végére lehet elérni ezt az átoltottsági arányt - fejtette ki Özlem Türeci és Ugur Sahin...
TITKOS MINISZTÉRIUMI DOKUMENTUM - A KORMÁNY NAPI 250-NÉL IS TÖBB COVID-ÁLDOZATTAL SZÁMOL
NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2021.03.21.
A kórházak már most nehezen bírják a terhelést.
A járvány további durvulásával számol a kabinet egy belső minisztériumi dokumentum szerint, mely az RTL Híradó birtokába került.
Eszerint a kormány 14 ezer kórházi beteggel és napi 250 vagy annál is több halálesettel kalkulál a következő időszakban. A csatorna riportjában elhangzott, hogy a kórházak már most nehezen bírják a terhelést.
Szerző: nepszava.hu
2021.03.21.
A járvány további durvulásával számol a kabinet egy belső minisztériumi dokumentum szerint, mely az RTL Híradó birtokába került.
Eszerint a kormány 14 ezer kórházi beteggel és napi 250 vagy annál is több halálesettel kalkulál a következő időszakban. A csatorna riportjában elhangzott, hogy a kórházak már most nehezen bírják a terhelést.
Ugyancsak egy nem nyilvános levél szerint már a Heim Pál Gyermekkórház is fogadhat légzéstámogatásra vagy intenzív ellátásra szoruló koronavírusos fiatal felnőtteket - 35 éves korig...
ZANZIBÁRI MAGYAR TURISTÁK HURCOLJÁK BE A DÉL-AFRIKAI MUTÁNST?
MAGYAR HANG
Szerző: MAJLÁTH ROLAND
2021.03.21.
„Idén mindenki Zanzibárba megy?” – kérdezi egy kommentelő egy Facebook-csoportban, ahol a felhasználók útitársat kereshetnek maguk mellé, hogy ne egyedül vágjanak neki a világnak. És valóban: a csoport tele van újabb és újabb zanzibári élménybeszámolóval, ahol a magyar turisták büszkén mesélik, hogy sehol nem kértek tőlük koronavírus-tesztet – vagyis úgy utazhattak át a határokon, mintha sosem lett volna járvány. (Zanzibár néhány szigetből áll, és Tanzánia autonóm tartományának számít.)
Pedig február végén Orbán Viktor még így nyilatkozott a Kossuth Rádióban: „Most azért futnak fel a számok, mert egy új mutáns jelent meg, ha még erre rájön nekünk egy Afrikából hazahurcolt mutáns, na akkor kész vagyunk”. A magyar kormányfő szerint az utóbbi időben érezhető számban megjelentek olyanok, akik egzotikus utazásokhoz szükséges oltásra jelentkeznek.
Ugyan üzleti céllal lehet utazni, a miniszterelnök utalt arra, hogy ezt vélhetően többen kijátsszák és „okosban kitalálják, hogy ők üzleti tevékenységet végeznek”, de valójában afrikai nyaralásra mennek, ami most olcsóbban elérhető. És bár a magyar kormányfő akkor hozzátette, hogy arra kérte az operatív törzset, dolgozzanak ki „nagyon szigorú” utazási szabályokat, a Zanzibárra megindult magyarokat ez egy cseppet sem korlátozza a mozgásukban. Történik ez akkor, amikor Tanzániából egyre ijesztőbb hírek jelennek meg a médiában.
A közép-afrikai országban éppen a múlt héten jelentették be, hogy 61 éves korában meghalt John Magufuli elnök szívelégtelenségben. Csakhogy a kormányzati tájékoztatásnak igen kevesen hisznek, annál is inkább, mert a néhai elnök hosszú időn át az afrikai kontinens egyik legismertebb koronavírus-szkeptikusa volt. Tanzániában ezért nem vezettek be korlátozásokat a járvány miatt, ráadásul utoljára múlt év május 8-án tették közzé az országos halálozási adatokat.
Papíron így a járvány kitörése óta mindössze 509-en kapták el a koronavírust és 21-en vesztették életüket a fertőzésben. Ezek a hihetetlen számok ugyanakkor nem tévesztették meg a szomszédos országokat, így például Kenya az utolsó tanzániai adatközlés után is tesztelte a határain az érkező kamionosokat, akik közül többnek is pozitív lett a tesztje. Ez viszont egy percre sem bizonytalanította el a tanzániai elnököt, aki júniusban kijelentette, hogy a járvány azért hagyott alább az országban, mert az elmondott imák megtették a hatásukat.
Sőt, a most elhunyt elnök januárban már odáig ment, hogy arra figyelmeztette országa lakosságát, hogy a koronavírus elleni vakcinák veszélyesek lehetnek. A politikus ezért arra biztatta az embereket, hogy az oltás helyett inkább hagyományos módszerekkel (például gőz inhalálásával) védekezzenek a fertőzés ellen. Hogy végül mi okozta Magufuli halálát, azt nem tudni, annyi azonban biztos, hogy a politikus már hetek óta nem jelent meg nyilvánosan, akik pedig felvetették, hogy a politikus talán koronavírusos lett, azokat az ország miniszterelnöke, Kassim Majaliwa gyűlölködőnek nevezte.
De miért volt szükség a heves járványtagadásra? A tanzániai kormány statisztikái szerint a turizmus az ország gazdaságának egyik sarokköve, ami a bruttó hazai termék 17,2 százalékát és a devizabevételek egynegyedét adja. A több mint 600 ezer embernek munkát biztosító ágazat 2018-ban 2,4 milliárd dollárt hozott az országnak, azonban amikor kitört a járvány hirtelen zuhanórepülésbe kezdtek ezek a számok. Múlt év júniusában a turizmusért és a természeti erőforrásokért felelős miniszter kijelentette, hogy a járvány miatt 76 százalékkal csökkent a turisták száma. Miután viszont az ország „legyőzte” a koronavírust, a turizmus újra erőre kapott.
A tanzániai nyitás szemmel láthatóan megtetszett a vastagabb pénztárcájú magyaroknak, akik közül az igazán gazdagok inkább a Maldív-szigetekre utaznak NER-luxusgépekkel (vagy Dubajba), a kevésbé pénzesek „beérik” az indiai-óceáni szigettel, Zanzibárral is, ami Tanzánia autonóm területe. Az említett Facebook-csoportban a tagok részletes tanácsokkal is szolgálnak a leendő útitársaiknak Zanzibárról, amelyek közül természetesen nem maradhatnak ki a koronavírus-tesztekre vonatkozó szabályok sem. Ezekből kiderül, hogy az országba való beutazáshoz nem kell teszt, csak útlevél és vízum, ami 55 dollárért a reptéren is beszerezhető...
Szerző: MAJLÁTH ROLAND
2021.03.21.
Pedig február végén Orbán Viktor még így nyilatkozott a Kossuth Rádióban: „Most azért futnak fel a számok, mert egy új mutáns jelent meg, ha még erre rájön nekünk egy Afrikából hazahurcolt mutáns, na akkor kész vagyunk”. A magyar kormányfő szerint az utóbbi időben érezhető számban megjelentek olyanok, akik egzotikus utazásokhoz szükséges oltásra jelentkeznek.
Ugyan üzleti céllal lehet utazni, a miniszterelnök utalt arra, hogy ezt vélhetően többen kijátsszák és „okosban kitalálják, hogy ők üzleti tevékenységet végeznek”, de valójában afrikai nyaralásra mennek, ami most olcsóbban elérhető. És bár a magyar kormányfő akkor hozzátette, hogy arra kérte az operatív törzset, dolgozzanak ki „nagyon szigorú” utazási szabályokat, a Zanzibárra megindult magyarokat ez egy cseppet sem korlátozza a mozgásukban. Történik ez akkor, amikor Tanzániából egyre ijesztőbb hírek jelennek meg a médiában.
A közép-afrikai országban éppen a múlt héten jelentették be, hogy 61 éves korában meghalt John Magufuli elnök szívelégtelenségben. Csakhogy a kormányzati tájékoztatásnak igen kevesen hisznek, annál is inkább, mert a néhai elnök hosszú időn át az afrikai kontinens egyik legismertebb koronavírus-szkeptikusa volt. Tanzániában ezért nem vezettek be korlátozásokat a járvány miatt, ráadásul utoljára múlt év május 8-án tették közzé az országos halálozási adatokat.
Papíron így a járvány kitörése óta mindössze 509-en kapták el a koronavírust és 21-en vesztették életüket a fertőzésben. Ezek a hihetetlen számok ugyanakkor nem tévesztették meg a szomszédos országokat, így például Kenya az utolsó tanzániai adatközlés után is tesztelte a határain az érkező kamionosokat, akik közül többnek is pozitív lett a tesztje. Ez viszont egy percre sem bizonytalanította el a tanzániai elnököt, aki júniusban kijelentette, hogy a járvány azért hagyott alább az országban, mert az elmondott imák megtették a hatásukat.
Sőt, a most elhunyt elnök januárban már odáig ment, hogy arra figyelmeztette országa lakosságát, hogy a koronavírus elleni vakcinák veszélyesek lehetnek. A politikus ezért arra biztatta az embereket, hogy az oltás helyett inkább hagyományos módszerekkel (például gőz inhalálásával) védekezzenek a fertőzés ellen. Hogy végül mi okozta Magufuli halálát, azt nem tudni, annyi azonban biztos, hogy a politikus már hetek óta nem jelent meg nyilvánosan, akik pedig felvetették, hogy a politikus talán koronavírusos lett, azokat az ország miniszterelnöke, Kassim Majaliwa gyűlölködőnek nevezte.
De miért volt szükség a heves járványtagadásra? A tanzániai kormány statisztikái szerint a turizmus az ország gazdaságának egyik sarokköve, ami a bruttó hazai termék 17,2 százalékát és a devizabevételek egynegyedét adja. A több mint 600 ezer embernek munkát biztosító ágazat 2018-ban 2,4 milliárd dollárt hozott az országnak, azonban amikor kitört a járvány hirtelen zuhanórepülésbe kezdtek ezek a számok. Múlt év júniusában a turizmusért és a természeti erőforrásokért felelős miniszter kijelentette, hogy a járvány miatt 76 százalékkal csökkent a turisták száma. Miután viszont az ország „legyőzte” a koronavírust, a turizmus újra erőre kapott.
A tanzániai nyitás szemmel láthatóan megtetszett a vastagabb pénztárcájú magyaroknak, akik közül az igazán gazdagok inkább a Maldív-szigetekre utaznak NER-luxusgépekkel (vagy Dubajba), a kevésbé pénzesek „beérik” az indiai-óceáni szigettel, Zanzibárral is, ami Tanzánia autonóm területe. Az említett Facebook-csoportban a tagok részletes tanácsokkal is szolgálnak a leendő útitársaiknak Zanzibárról, amelyek közül természetesen nem maradhatnak ki a koronavírus-tesztekre vonatkozó szabályok sem. Ezekből kiderül, hogy az országba való beutazáshoz nem kell teszt, csak útlevél és vízum, ami 55 dollárért a reptéren is beszerezhető...
JÖN AZ INFLÁCIÓ, ÉS ILYENKOR A TŐZSDÉN IS FORDUL A KOCKA
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.03.21.
Nagyon úgy fest, hogy lassan világszerte megindul a pénzromlás. A részvénypiac lefed olyan ágazatokat is, amelyeknek nagyon jót tesz, ha nincsen infláció, ilyen a csúcstechnológia, a megújuló energia. Mások viszont akkor hasítanak jobban, ha már van némi infláció. Főleg a bankokra, a biztosítókra, a hagyományos energetikai vállalatokra és a nyersanyagcégekre jellemző ez.
Ha közeledik az infláció, nem is lehet kérdéses, hogy olyan eszközökbe érdemes menekülni, amelyek könnyebben őrzik meg a reálértéküket.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.03.21.
Ha közeledik az infláció, nem is lehet kérdéses, hogy olyan eszközökbe érdemes menekülni, amelyek könnyebben őrzik meg a reálértéküket.
Hagyományosan ilyen
- az ingatlan,
- a nyersanyag,
- általában a részvények,
- a kötvények közül pedig azok, amelyeknek a kamata az inflációhoz kötött.
Általános, tankönyvszagú bölcsesség, de mindez mit jelent a gyakorlatban? Tartsunk otthon 30 kiló palládiumot, vagy vegyünk fizikai aranyat? Ha olyan nagyon sok pénzünk azért nincsen, akkor milyen ingatlanba tudunk fektetni? És mi az, hogy vegyünk részvényt, tényleg tök mindegy, hogy milyet?
- a nyersanyag,
- általában a részvények,
- a kötvények közül pedig azok, amelyeknek a kamata az inflációhoz kötött.
Általános, tankönyvszagú bölcsesség, de mindez mit jelent a gyakorlatban? Tartsunk otthon 30 kiló palládiumot, vagy vegyünk fizikai aranyat? Ha olyan nagyon sok pénzünk azért nincsen, akkor milyen ingatlanba tudunk fektetni? És mi az, hogy vegyünk részvényt, tényleg tök mindegy, hogy milyet?
...
HETI ABDSZURD: STRÓMANHASADÁS
NÉPSZAVA
Szerző: N. B. GY.
2021.03.21.
Lehet bármilyen pöpecül élére vasalt a herezacskó, a golyótáska eleganciája nem jár párban a golyógazda úriember mivoltával. Legalábbis hiába simították ki Berki Krisztián zacskóráncait, modora maradt érdes, habitusa kisstílű. Volt ugyebár az az eset, amikor a fent nevezett médiaember luxusautóját farba fúrta egy busz. Berki Krisztián interpretációjában ő vétlen áldozat volt, akit derült égből villámcsapásként ért a gonosz busz lökhárítója, míg az ügyészség úgy értelmezte az esetet (és az azt dokumentáló felvételt), hogy a celeb büntetőfékezéssel fenyítette a tömegközlekedési viszonylatot, amelyik vészfékezéssel sem tudta elkerülni a csattanást, és erőst veszélyben volt az utasok testi épsége. Épp ezért a vádhatóság letöltendő börtönt kért Berkire. (Aki Bentley márkájú vagyontárgyára 14 millió forintos értékvesztést könyvelhetett el, míg a kevésbé exkluzív járműben – értsd: a távolsági buszban – 2,5 millió forintos kár keletkezett.)
Szerző: N. B. GY.
2021.03.21.
Ebből az esetből is látszik, hogy hazugság az a sunyi – legtöbbször az ellenzék által hangoztatott – állítás, miszerint párhuzamos valóságok léteznek. Ha ugyanis ez lenne a helyzet, akkor Berki Krisztián valóságában nem pöfögnének lusta-rusnya buszok döcögős utakon Bentleyje előtt, s nem a Duna partjára (nevezetesen Párkányba) járna reggelizni. (Bár valószínűleg csülkös-káposztás babot csak Szlovákiában hajlandók früstökölni, a Riviérán ilyesmire megvető remegéssel reagálna az orrcimpa.) De hát nálunk egyetlen rögvalóság van csupán (kis ország szerény szortimenttel), és aki más idősíkba vagy jobb circumstanciák közé vágyódik, az vagy kivándorol, vagy szolid skrizoféniába menekül.
Hiszen ha hasad az agy, akkor bárkiből lehet bárki. Így simán megeshet, hogy egy jéghokiedző lesz részese annak az akvizíciónak, melynek keretében Magyarország 5 millió kínai vakcinát vételez 55 milliárdért. A mindent is maga intéző miniszterelnök (talán még megvan a kép, amikor egy vidéki néni konyhájában Orbán arról beszél – közvetlenül a röfik köszöntése után –, hogy mikor is emeli meg enkezével a nyugdíjat) nem talált alkalmas személyt az állami rendszerben a biznisz menedzselésére, így egy közvetítő céget bíz meg. Márpedig bolond, aki haszon nélkül munkálkodik, a közvetítő profitját persze meg mi álljuk. És ennek a „bonyolító cégnek” tulajdonosa az ide citált hokiedző – pontosabban csak volt gazdája. Most a részvényes képviselőjeként szerepel a cégiratokban, azaz papírja van róla, hogy stróman...
A FACEBOOK CSAPDÁI
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.03.21.
Egy civil szervezet számára a szervezetfejlesztés elengedhetetlen. Mi is gyúrjuk, folyamatosan. Nemcsak azért, mert elmúltam hatvan, és szeretném megélni még, hogy az Igazgyöngy nélkülem is működjön, hanem azért is, mert közben mindig újabb és újabb területek jönnek elő, amivel foglalkozni kell, amiről tanulnunk kell. Mindezt pedig megfejeli a világ hihetetlen gyors változása, amiben, egyre inkább romlás van, semmint javulás. Ám ezekhez is alkalmazkodni kell, ha fenn akarunk maradni.
Ebben a munkában, amit 21 éve kezdtem, eleinte csak az oktatás felől próbálkozva, aztán sok-sok területet belehúzva még, többször megkérdeztem magamtól: hol vagyok én ebben az egészben? Megtalálom-e azokat a stabil pontokat, amelyeken megvethetem a lábam? Hol kell felülvizsgálnom az igazságérzetem, taktikusabbnak lennem, vagy éppen harciasabbnak, úgy, hogy közben ne okozzak kárt, ne veszélyeztessek semmit? Nem voltak ezek egyszerű vívódások, főleg az utóbbi tíz évben nem. Aki követi a blogot, az elejétől, az biztosan emlékszik mélypontokra, melyeket itt is megírtam, amikor újra és újra fel kellett állnom a padlóról. Vagy, mert a terepi munka tragédiái és ellentmondásai amortizáltak le, vagy a rendszer fogáskeresései.
A terepi munka érzelmi megterheléséhez nem lehet hozzászokni, talán addig jó, amíg az ember érzi ezt, mert ez ad erőt ahhoz, hogy küzdjön tovább, a gyerekekért.
A rendszerrel más a helyzet. Erre sokkal inkább illik a tanulás szó, mert azt azért elég hamar megmutatták nekem, hogy a “jean d’arc-i kiállás”-sal nem sokra megyek. Mert azzal is számolnom kellett, hogy az Igazgyöngy a munkatársaim munkahelye is egyben, és ott volt a másik vonal is, a támogatott családok iránt érzett felelősség. Mindez pedig felülírt bennem sok mindent, a mai napig morális kérdés ez nekem, hogy ne álljak bele mindenbe, ne provokáljak semmit, de azért ne is fogjam be a számat a számomra vállalhatatlan dolgok miatt. Sok csapdát elkerültem így, beleértve a saját személyiségem csapdáit is. Aztán, bár korántsem mondom azt, hogy ez biztonságot ad, de sikerült egy olyan, keskeny mezsgyét megtalálnom, amiben a szakmaiság és a gyakorlati tapasztalatok mentén, az alapértékeink megőrzésével tudunk dolgozni. Ebben a csapat is egységesen elköteleződött, és ez azért nagyon jó érzés nekem. És az is, hogy ehhez támogatókat találunk, akik képesek úgy nézni ezt a munkát, hogy érzik a fontosságát, az állami rendszer működési hézagait, és azonosulni tudnak velünk, legalábbis alapértékekben.
Ez a fajta társadalmi beágyazódás az, ami miatt képesek vagyunk működni, hálózatosodni, támogatókat szerezni.
Most, amikor a szervezetfejlesztésben odáig jutottunk, hogy összekapcsoljuk ezt a pár hónapja elkezdett marketing-stratégia építéssel, a kommunikációról és a célcsoportról is beszélnünk kellett. No meg arról is, hogy visszamenjünk kicsit a célokban, küldetésben. Mert rá kell néznünk mindenre, mindig, újra, a változások függvényében is. A munkában egyre több területtel érintkezünk, és a teherbírásunk függvényében nézni kell, mit, és mennyit vállalunk fel a kapcsolódó kihívásokból. És főleg azt, hogy hol vagyunk akaratunk szerint ezekben a vállalásokban, mi az, amit észrevétlen nyomnak ránk nem látható erők, mi az, amit akarunk, és mivel nincs, vagy elsősorban nem nekünk van dolgunk.
És itt bejön egy érdekes terület, a kommunikáció. Az Igazgyöngy a kommunikációjában a problémajelző, a problémával szembenéző, azt a nyilvánosság előtt is vállaló attitűd mellett döntött, mikor a civil szervezeti létben egy aránylag működtethető tudást szereztünk, és beléptünk ebbe a térbe.
Nem a rózsaszín kép színezgetése motivált bennünket, nem az, hogy magunkat pozícionáljuk, sikerre ítélt szervezetként, hanem a jobbítani akarás szándéka, amiben viszont elkerülhetetlen, hogy feltárjuk a problémákat is. Ám e miatt nagyon sok ütközőpontot is generálunk, és ez is folyamatosan bővül. Belejött a társadalmi vita is, és kicsit szomorú tükröt is tart ez, ha ebben minket tartanak sokan meghatározónak, hiszen rajtunk kívül még nagyon sokan dolgoznak a terepen, ugyanebben a problémában, mégis, nagyságrendileg kevesebb konfrontációval. Feltehetően azért, mert nem a problémajelző attitüddel dolgoznak, inkább a sikerkommunikálóval. Az pedig mindenhol sokkal nyerőbb. Nekem is jobb lenne, ha igazodnék a régi tanácshoz, amit még az első konfliktusfelvállalások idején kaptam valakitől: “miért nem tudod te befogni a pofádat, és csendben rajzolgatni a cigánygyerekekkel?!”
A társadalmi vita színterének tanulmányozása pedig számtalan kérdést felvet. Jó-e a facebook? A fiatalok már nem ezt használják…de a támogatóink jelentős része igen. Honnan tudnak a munkánkról, ha nem használjuk a social médiát? Az embereket itt érjük el… Miért gerjednek viták az én oldalamon, és miért nem az Igazgyöngyén? Hol a Szuno webshop oldala ezekhez viszonyítva? Kell-e itt is beszélnünk a társadalmi problémáról, vagy maradjon ez egy tisztán vállalkozási oldal? Leválasztható-e róla a probléma, és kell-e törekednünk erre? Mit képvisel a célokból a honlapunk, jól láthatók-e ezek a célok? Kell-e gyúrnunk a médiamegjelenésekre, vagy jó-e így, hogy sosem mi keresünk médiát, hanem mindig ők keresnek minket?
Egyáltalán kihez szólunk? A kommunikációnknak nagyon sokféle igényt kell kiszolgálni, sokféle nyelven kell beszélnünk. Először is, szólunk azokhoz, akikkel dolgozunk. De ez egy más nyelv, nem a hibajelzés a lényeg benne, sokkal inkább a pozitív megerősítés. Más azonban, ahogy a szakma felé kommunikálunk, pl. módszertani kérdésekben. Más a szakmát tanuló szakemberek felé, és más az azt már gyakorlók felé, akik sokszor ugyanúgy látják a problémát, mint mi, de nincsenek olyan helyzetben, hogy nyíltan állást foglaljanak. Mások meg a szakmából nem úgy látják, mint mi, ám ők többnyire a saját meg nem értettség, elismertség hiányában szenvedve állnak szembe velünk, sajátos kommunikációs színtereket keresve (és találva is) ehhez.
És itt a közvélemény. Aki azt akarja kiérteni a posztokból, ami őt érinti.
Pl. ,most az egyszerűség kedvéért írjuk csak így, baloldali értékrendű követők örömmel üdvözli a hibajelzéseket, épít rá az ellenzéki sajtó is. Mert ők ezt akarják kihallani belőle, az állam működési hibáit.. A konzervatív oldalról ugyanezt támadásnak veszik, és azt kéri számon rajtam, miért sorolom be magunkat a baloldalhoz. Holott épp ők tolnak be oda, mert őket sérti, ha hibát jelzek. Annak ellenére, hogy ezerszer kihangosítottam, nem pártpolitikai hanem szakpolitikai kérdéseket feszegetek. Ám ma a szakpolitika felolvadt a pártpolitikában, így sokan a csak “velünk” vagy csak “ellenünk” kategóriában értelmeznek minket is.
Ha az egyház megjelenik a problémában, legyen szó oktatási szegregációról, vagy abúzusról, az ateisták üdvözlik a kiállást, a vallásosak viszont megsértődnek, egyoldalúsággal vádolnak. És a roma érdekvédelem is azt veszi magára, hogy én rasszista módon festek képet a problémáról, miközben szándékoltan kerüljük évek óta a roma, cigány kifejezést, és helyette a generációs szegényt használjuk, mert számunkra nem az a lényeg, hogy valaki cigány-e vagy sem, hanem, hogy milyen szocializációs csapdában tarja őket az élet. Szerintük azonban minket, engem úgy olvasnak az emberek, hogy közben nem a szegényekre, hanem a cigányokra gondolnak. És ez elég, hogy megkérdőjelezzenek.
Igen, mindenki gondol valamire. Arra, ami neki fontos. Ezzel nincs baj, azzal azonban inkább, hogy ez alapot ad a támadásra is. Hányszor olvasom a kommentekben: “Dehát nem is erről szól a poszt!” “Szövegértés!”, “Értő olvasás!”, “És ezt honnan veszed?” “Minek hozod ezt most ide?” stb.
Most, hogy pár hónapja tanuljuk a marketinget, találkoztunk a perszóna fogalmával. Amit így határoznak meg: “„ A perszónák piackutatással alátámasztott archeotípusok, akik azt mutatják, hogy kik a vásárlóid, mit szeretnének megvalósítani, milyen célok vezérlik őket, hogyan gondolkodnak, vásárolnak, hol, mikor és miért döntenek a vásárlás mellett.”
No, ez most elég érdekesen alakul, ha magamra vetítem. Mert nem én keresek követőket, ez nem célom, hanem ők találnak rám, és egyre inkább úgy érzem, sokan ezután a maguk szándéka szerint akarnak formálni. Így aztán folyamatosan “nevelnek”: Legyek harciasabb, vagy éppen kerüljem a konfliktusokat. Bátran tegyem ki az érzelmeimet, hiszen ember vagyok én is, vagy itt nincs helye ennek, csak a tényeknek. Beszéljek a problémákról, vagy nem, ez hülyeség, csak a sikereket kommunikáljam. Szakmailag tájékozott és hiteles vagyok, vagy éppen tudatlan tetszelgő, kiégett senki, akit csak a “nyuggerek” követnek. Rendszerszintű változásokra törekedjek, hiszen ki, ha én nem, vagy maradjak csak ott, a terepen, minek ez a nagy nyilvánosság? Ja, vagy erre “hajtok”? Humánus vagyok, hiába nem vagyok vallásos, megtestesítem a kereszténység alapértékeit, vagy átkozott istentagadó, aki ráadásul rasszista is. Csak a saját véleményemet posztoljam, vagy épp ne posztoljak saját véleményt, csak cikkeket. Csak hazait, minek a nemzetközi, mi motivál ebben? stb. Mindez úgy, hogy figyelmeztetnek: ne feledkezzek el a felelősségemről. Miben? Hát mindenben, amit ők a saját szemüvegükön keresztül feltételeznek. Elvárás tőlük, hogy én az ő szemüvegükön át nézzek, de ők sem az enyémen, és egymásén sem akarnak.
Szóval, egyre inkább azt érzem, mintha valami érdekütközés terepévé válnék. És nem hiszem, hogy ez a téma miatt van. Inkább azt érzem, hogy nagyon sok emberben pattanásig feszült indulatok vannak, és túlérzékenyen, önreflektivitás nélkül ugranak egymásnak. Közben pedig sérülünk mindannyian, én is és ők is. És ebben biztosan hibás a gyűlöletkeltő, vádaskodó, megalázó, ellehetetlenítő minta is, ami mára már áthatja az élet minden területét. Tényleg csak hátra kell dőlnie azoknak, akik elvetették ezeket a magokat, és figyelni, hogy marcangoljuk szét egymást, azok is, akiknek össze kellene fognia.
A kommunikáció nagy úr, az biztos. Mert észrevétlenül is erőtereket lehet létrehozni vele. De talán tehetünk ellene, hogy ezek az erőterek ne legyenek erősebbek, mint mi magunk. Ha megnézzük néha, hogy mi, emberek, hol is vagyunk ebben az egészben.
Ma kaptam ezt valakitől:
“A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség…”
Nagyon igaz. Nem?
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.03.21.
Ebben a munkában, amit 21 éve kezdtem, eleinte csak az oktatás felől próbálkozva, aztán sok-sok területet belehúzva még, többször megkérdeztem magamtól: hol vagyok én ebben az egészben? Megtalálom-e azokat a stabil pontokat, amelyeken megvethetem a lábam? Hol kell felülvizsgálnom az igazságérzetem, taktikusabbnak lennem, vagy éppen harciasabbnak, úgy, hogy közben ne okozzak kárt, ne veszélyeztessek semmit? Nem voltak ezek egyszerű vívódások, főleg az utóbbi tíz évben nem. Aki követi a blogot, az elejétől, az biztosan emlékszik mélypontokra, melyeket itt is megírtam, amikor újra és újra fel kellett állnom a padlóról. Vagy, mert a terepi munka tragédiái és ellentmondásai amortizáltak le, vagy a rendszer fogáskeresései.
A terepi munka érzelmi megterheléséhez nem lehet hozzászokni, talán addig jó, amíg az ember érzi ezt, mert ez ad erőt ahhoz, hogy küzdjön tovább, a gyerekekért.
A rendszerrel más a helyzet. Erre sokkal inkább illik a tanulás szó, mert azt azért elég hamar megmutatták nekem, hogy a “jean d’arc-i kiállás”-sal nem sokra megyek. Mert azzal is számolnom kellett, hogy az Igazgyöngy a munkatársaim munkahelye is egyben, és ott volt a másik vonal is, a támogatott családok iránt érzett felelősség. Mindez pedig felülírt bennem sok mindent, a mai napig morális kérdés ez nekem, hogy ne álljak bele mindenbe, ne provokáljak semmit, de azért ne is fogjam be a számat a számomra vállalhatatlan dolgok miatt. Sok csapdát elkerültem így, beleértve a saját személyiségem csapdáit is. Aztán, bár korántsem mondom azt, hogy ez biztonságot ad, de sikerült egy olyan, keskeny mezsgyét megtalálnom, amiben a szakmaiság és a gyakorlati tapasztalatok mentén, az alapértékeink megőrzésével tudunk dolgozni. Ebben a csapat is egységesen elköteleződött, és ez azért nagyon jó érzés nekem. És az is, hogy ehhez támogatókat találunk, akik képesek úgy nézni ezt a munkát, hogy érzik a fontosságát, az állami rendszer működési hézagait, és azonosulni tudnak velünk, legalábbis alapértékekben.
Ez a fajta társadalmi beágyazódás az, ami miatt képesek vagyunk működni, hálózatosodni, támogatókat szerezni.
Most, amikor a szervezetfejlesztésben odáig jutottunk, hogy összekapcsoljuk ezt a pár hónapja elkezdett marketing-stratégia építéssel, a kommunikációról és a célcsoportról is beszélnünk kellett. No meg arról is, hogy visszamenjünk kicsit a célokban, küldetésben. Mert rá kell néznünk mindenre, mindig, újra, a változások függvényében is. A munkában egyre több területtel érintkezünk, és a teherbírásunk függvényében nézni kell, mit, és mennyit vállalunk fel a kapcsolódó kihívásokból. És főleg azt, hogy hol vagyunk akaratunk szerint ezekben a vállalásokban, mi az, amit észrevétlen nyomnak ránk nem látható erők, mi az, amit akarunk, és mivel nincs, vagy elsősorban nem nekünk van dolgunk.
És itt bejön egy érdekes terület, a kommunikáció. Az Igazgyöngy a kommunikációjában a problémajelző, a problémával szembenéző, azt a nyilvánosság előtt is vállaló attitűd mellett döntött, mikor a civil szervezeti létben egy aránylag működtethető tudást szereztünk, és beléptünk ebbe a térbe.
Nem a rózsaszín kép színezgetése motivált bennünket, nem az, hogy magunkat pozícionáljuk, sikerre ítélt szervezetként, hanem a jobbítani akarás szándéka, amiben viszont elkerülhetetlen, hogy feltárjuk a problémákat is. Ám e miatt nagyon sok ütközőpontot is generálunk, és ez is folyamatosan bővül. Belejött a társadalmi vita is, és kicsit szomorú tükröt is tart ez, ha ebben minket tartanak sokan meghatározónak, hiszen rajtunk kívül még nagyon sokan dolgoznak a terepen, ugyanebben a problémában, mégis, nagyságrendileg kevesebb konfrontációval. Feltehetően azért, mert nem a problémajelző attitüddel dolgoznak, inkább a sikerkommunikálóval. Az pedig mindenhol sokkal nyerőbb. Nekem is jobb lenne, ha igazodnék a régi tanácshoz, amit még az első konfliktusfelvállalások idején kaptam valakitől: “miért nem tudod te befogni a pofádat, és csendben rajzolgatni a cigánygyerekekkel?!”
A társadalmi vita színterének tanulmányozása pedig számtalan kérdést felvet. Jó-e a facebook? A fiatalok már nem ezt használják…de a támogatóink jelentős része igen. Honnan tudnak a munkánkról, ha nem használjuk a social médiát? Az embereket itt érjük el… Miért gerjednek viták az én oldalamon, és miért nem az Igazgyöngyén? Hol a Szuno webshop oldala ezekhez viszonyítva? Kell-e itt is beszélnünk a társadalmi problémáról, vagy maradjon ez egy tisztán vállalkozási oldal? Leválasztható-e róla a probléma, és kell-e törekednünk erre? Mit képvisel a célokból a honlapunk, jól láthatók-e ezek a célok? Kell-e gyúrnunk a médiamegjelenésekre, vagy jó-e így, hogy sosem mi keresünk médiát, hanem mindig ők keresnek minket?
Egyáltalán kihez szólunk? A kommunikációnknak nagyon sokféle igényt kell kiszolgálni, sokféle nyelven kell beszélnünk. Először is, szólunk azokhoz, akikkel dolgozunk. De ez egy más nyelv, nem a hibajelzés a lényeg benne, sokkal inkább a pozitív megerősítés. Más azonban, ahogy a szakma felé kommunikálunk, pl. módszertani kérdésekben. Más a szakmát tanuló szakemberek felé, és más az azt már gyakorlók felé, akik sokszor ugyanúgy látják a problémát, mint mi, de nincsenek olyan helyzetben, hogy nyíltan állást foglaljanak. Mások meg a szakmából nem úgy látják, mint mi, ám ők többnyire a saját meg nem értettség, elismertség hiányában szenvedve állnak szembe velünk, sajátos kommunikációs színtereket keresve (és találva is) ehhez.
És itt a közvélemény. Aki azt akarja kiérteni a posztokból, ami őt érinti.
Pl. ,most az egyszerűség kedvéért írjuk csak így, baloldali értékrendű követők örömmel üdvözli a hibajelzéseket, épít rá az ellenzéki sajtó is. Mert ők ezt akarják kihallani belőle, az állam működési hibáit.. A konzervatív oldalról ugyanezt támadásnak veszik, és azt kéri számon rajtam, miért sorolom be magunkat a baloldalhoz. Holott épp ők tolnak be oda, mert őket sérti, ha hibát jelzek. Annak ellenére, hogy ezerszer kihangosítottam, nem pártpolitikai hanem szakpolitikai kérdéseket feszegetek. Ám ma a szakpolitika felolvadt a pártpolitikában, így sokan a csak “velünk” vagy csak “ellenünk” kategóriában értelmeznek minket is.
Ha az egyház megjelenik a problémában, legyen szó oktatási szegregációról, vagy abúzusról, az ateisták üdvözlik a kiállást, a vallásosak viszont megsértődnek, egyoldalúsággal vádolnak. És a roma érdekvédelem is azt veszi magára, hogy én rasszista módon festek képet a problémáról, miközben szándékoltan kerüljük évek óta a roma, cigány kifejezést, és helyette a generációs szegényt használjuk, mert számunkra nem az a lényeg, hogy valaki cigány-e vagy sem, hanem, hogy milyen szocializációs csapdában tarja őket az élet. Szerintük azonban minket, engem úgy olvasnak az emberek, hogy közben nem a szegényekre, hanem a cigányokra gondolnak. És ez elég, hogy megkérdőjelezzenek.
Igen, mindenki gondol valamire. Arra, ami neki fontos. Ezzel nincs baj, azzal azonban inkább, hogy ez alapot ad a támadásra is. Hányszor olvasom a kommentekben: “Dehát nem is erről szól a poszt!” “Szövegértés!”, “Értő olvasás!”, “És ezt honnan veszed?” “Minek hozod ezt most ide?” stb.
Most, hogy pár hónapja tanuljuk a marketinget, találkoztunk a perszóna fogalmával. Amit így határoznak meg: “„ A perszónák piackutatással alátámasztott archeotípusok, akik azt mutatják, hogy kik a vásárlóid, mit szeretnének megvalósítani, milyen célok vezérlik őket, hogyan gondolkodnak, vásárolnak, hol, mikor és miért döntenek a vásárlás mellett.”
No, ez most elég érdekesen alakul, ha magamra vetítem. Mert nem én keresek követőket, ez nem célom, hanem ők találnak rám, és egyre inkább úgy érzem, sokan ezután a maguk szándéka szerint akarnak formálni. Így aztán folyamatosan “nevelnek”: Legyek harciasabb, vagy éppen kerüljem a konfliktusokat. Bátran tegyem ki az érzelmeimet, hiszen ember vagyok én is, vagy itt nincs helye ennek, csak a tényeknek. Beszéljek a problémákról, vagy nem, ez hülyeség, csak a sikereket kommunikáljam. Szakmailag tájékozott és hiteles vagyok, vagy éppen tudatlan tetszelgő, kiégett senki, akit csak a “nyuggerek” követnek. Rendszerszintű változásokra törekedjek, hiszen ki, ha én nem, vagy maradjak csak ott, a terepen, minek ez a nagy nyilvánosság? Ja, vagy erre “hajtok”? Humánus vagyok, hiába nem vagyok vallásos, megtestesítem a kereszténység alapértékeit, vagy átkozott istentagadó, aki ráadásul rasszista is. Csak a saját véleményemet posztoljam, vagy épp ne posztoljak saját véleményt, csak cikkeket. Csak hazait, minek a nemzetközi, mi motivál ebben? stb. Mindez úgy, hogy figyelmeztetnek: ne feledkezzek el a felelősségemről. Miben? Hát mindenben, amit ők a saját szemüvegükön keresztül feltételeznek. Elvárás tőlük, hogy én az ő szemüvegükön át nézzek, de ők sem az enyémen, és egymásén sem akarnak.
Szóval, egyre inkább azt érzem, mintha valami érdekütközés terepévé válnék. És nem hiszem, hogy ez a téma miatt van. Inkább azt érzem, hogy nagyon sok emberben pattanásig feszült indulatok vannak, és túlérzékenyen, önreflektivitás nélkül ugranak egymásnak. Közben pedig sérülünk mindannyian, én is és ők is. És ebben biztosan hibás a gyűlöletkeltő, vádaskodó, megalázó, ellehetetlenítő minta is, ami mára már áthatja az élet minden területét. Tényleg csak hátra kell dőlnie azoknak, akik elvetették ezeket a magokat, és figyelni, hogy marcangoljuk szét egymást, azok is, akiknek össze kellene fognia.
A kommunikáció nagy úr, az biztos. Mert észrevétlenül is erőtereket lehet létrehozni vele. De talán tehetünk ellene, hogy ezek az erőterek ne legyenek erősebbek, mint mi magunk. Ha megnézzük néha, hogy mi, emberek, hol is vagyunk ebben az egészben.
Ma kaptam ezt valakitől:
“A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség…”
Nagyon igaz. Nem?
UNORTODOX PARTI SÉTÁNY ÉPÜL BALATONFÜREDEN, KIVÁLÓ TERMŐFÖLDEKET BETONOZNAK LE DEBRECENBEN - VIDÉKI LAPSZEMLE
ORSZÁGSZERTE BLOG
Balatontipp.hu: Balatonfüred – Újabb unortodox parti sétány a Balatontól több száz méterre
Kékszalag néven 550 méter hosszú sétányt alakítanak ki Balatonfüreden a Füred Kemping és – a Széchenyi sétányon keresztül – a Tagore sétány között. Azt ígérik, a sétány impozáns lesz pihenő padokkal, sok zöldfelülettel, hangulatos szigetsávokkal, a tókerülő vitorlás versenyt megidéző látványelemekkel. A beruházás 177 millió forintba kerül, a forrást uniós támogatásból biztosítják. Aki azonban azt hiszi, a sétányon haladva a Balatont és akár a Kékszalag versenyt is láthatja, csalódni fog – figyelmeztet a portál. A tervezett sétánynak ugyanis földrajzilag semmi köze a Balaton-parthoz, hiszen attól minden szakaszán legalább 3-400 méterre halad el.
Debreciner.hu: A műholdfotók alapján 2020-ban mezőgazdasági művelés folyt a BMW-beszállítóknak szánt 100 hektáros területen Debrecen mellett
Úgy tűnik, Debrecen vezetése a beszállítók nyomására dönthetett arról, hogy a kiváló minőségű termőföldeken növeli a BMW-gyárhoz kapcsolódó ipari park területét. A földek önkormányzati megvásárlása még 2020 utolsó negyedévében is zajlott. Az LMP tiltakozik a terület lebetonozása ellen – olvasható a portál cikkében.
SzabadPécs.hu: Új koronavírus intenzív Pécsett, ennél is rosszabb hír, hogy kevés az orvos és az ápoló
Új koronavírus részleget kellett kialakítani Pécsett, ráadásul a legsúlyosabb állapotú covidosoknak, azoknak, akik gépi lélegeztetésre szorulnak – értesült nem hivatalos forrásból a pécsi portál. A lap úgy tudja, Mohácsról is Pécsre hozzák a súlyos betegeket, de máshonnan is érkezhetnek majd, mert vannak helyek, “amelyek már elestek”. A fő gondot mindenütt az jelenti, hogy véges az egészségügyi személyzet terhelhetősége. Akit csak lehetséges, behívnak a sárga vagy akár a vörös vonal mögé is – írja a Szabad Pécs.
Atádhír.hu: Öt osztályon már csaknem 100 covidos a Nagyatádi Kórházban
Rekordokat döntött az új fertőzöttek száma Somogy megyében a héten, a Nagyatádi Kórház Covid-osztályai a kapacitásaik határára értek, mintegy 100 beteget láttak el – számolt be róla az Atádhír.hu. A portál szerint a határok elérése nem azt jelenti, hogy ne lenne még szabad ágy a kórházban: sokkal inkább azt, hogy az egészségügyi dolgozók már nem képesek több beteget megfelelően ellátni. A nagyatádi 8 ágyas intenzíven például legalább 6-7 szakápolóra lenne szükség, ehelyett kettő van (az egy orvos mellett). A csaknem 100 covidos beteget mindössze három belgyógyász orvos látja el egy rezidens segítségével.
Kapost.hu: Szólíts a neveden: a kaposvári közlekedési cégre megszólalásig emlékeztető kamuprofil alázza az új menetrenddel elégedetlen kaposváriakat a Facebookon
A portál beszámolója szerint a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. nevű Facebook profil bicskanyitogató, pökhendi hangnemben válaszolgat az utasok igencsak jogos felvetéseire a közösségi oldalon. Mivel a Facebook oldal elnevezése megtévesztő, a lap megkereste a Kaposvári Közlekedési Zrt. vezetését, hogy mit szólnak a hitelrontáshoz. A társaság azonban nem válaszolt a kérdésekre, vagyis látszólag nem foglalkoznak azzal, hogy egy ismeretlen ámokfutó a cég nevéhez, tevékenységéhez megtévesztően hasonló, a címét, elérhetőségeit felhasználó közösségi oldalt készít, s ez a profil minősíthetetlen hangnemben alázza az utasokat.
Szerző: KATUS ESZTER
2021.03.21.
2021.03.21.
Kékszalag néven 550 méter hosszú sétányt alakítanak ki Balatonfüreden a Füred Kemping és – a Széchenyi sétányon keresztül – a Tagore sétány között. Azt ígérik, a sétány impozáns lesz pihenő padokkal, sok zöldfelülettel, hangulatos szigetsávokkal, a tókerülő vitorlás versenyt megidéző látványelemekkel. A beruházás 177 millió forintba kerül, a forrást uniós támogatásból biztosítják. Aki azonban azt hiszi, a sétányon haladva a Balatont és akár a Kékszalag versenyt is láthatja, csalódni fog – figyelmeztet a portál. A tervezett sétánynak ugyanis földrajzilag semmi köze a Balaton-parthoz, hiszen attól minden szakaszán legalább 3-400 méterre halad el.
Debreciner.hu: A műholdfotók alapján 2020-ban mezőgazdasági művelés folyt a BMW-beszállítóknak szánt 100 hektáros területen Debrecen mellett
Úgy tűnik, Debrecen vezetése a beszállítók nyomására dönthetett arról, hogy a kiváló minőségű termőföldeken növeli a BMW-gyárhoz kapcsolódó ipari park területét. A földek önkormányzati megvásárlása még 2020 utolsó negyedévében is zajlott. Az LMP tiltakozik a terület lebetonozása ellen – olvasható a portál cikkében.
SzabadPécs.hu: Új koronavírus intenzív Pécsett, ennél is rosszabb hír, hogy kevés az orvos és az ápoló
Új koronavírus részleget kellett kialakítani Pécsett, ráadásul a legsúlyosabb állapotú covidosoknak, azoknak, akik gépi lélegeztetésre szorulnak – értesült nem hivatalos forrásból a pécsi portál. A lap úgy tudja, Mohácsról is Pécsre hozzák a súlyos betegeket, de máshonnan is érkezhetnek majd, mert vannak helyek, “amelyek már elestek”. A fő gondot mindenütt az jelenti, hogy véges az egészségügyi személyzet terhelhetősége. Akit csak lehetséges, behívnak a sárga vagy akár a vörös vonal mögé is – írja a Szabad Pécs.
Atádhír.hu: Öt osztályon már csaknem 100 covidos a Nagyatádi Kórházban
Rekordokat döntött az új fertőzöttek száma Somogy megyében a héten, a Nagyatádi Kórház Covid-osztályai a kapacitásaik határára értek, mintegy 100 beteget láttak el – számolt be róla az Atádhír.hu. A portál szerint a határok elérése nem azt jelenti, hogy ne lenne még szabad ágy a kórházban: sokkal inkább azt, hogy az egészségügyi dolgozók már nem képesek több beteget megfelelően ellátni. A nagyatádi 8 ágyas intenzíven például legalább 6-7 szakápolóra lenne szükség, ehelyett kettő van (az egy orvos mellett). A csaknem 100 covidos beteget mindössze három belgyógyász orvos látja el egy rezidens segítségével.
Kapost.hu: Szólíts a neveden: a kaposvári közlekedési cégre megszólalásig emlékeztető kamuprofil alázza az új menetrenddel elégedetlen kaposváriakat a Facebookon
A portál beszámolója szerint a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. nevű Facebook profil bicskanyitogató, pökhendi hangnemben válaszolgat az utasok igencsak jogos felvetéseire a közösségi oldalon. Mivel a Facebook oldal elnevezése megtévesztő, a lap megkereste a Kaposvári Közlekedési Zrt. vezetését, hogy mit szólnak a hitelrontáshoz. A társaság azonban nem válaszolt a kérdésekre, vagyis látszólag nem foglalkoznak azzal, hogy egy ismeretlen ámokfutó a cég nevéhez, tevékenységéhez megtévesztően hasonló, a címét, elérhetőségeit felhasználó közösségi oldalt készít, s ez a profil minősíthetetlen hangnemben alázza az utasokat.
ÁTLAGOSAN KEVESEBB MINT 8 PERCENKÉNT HALT MEG COVID-FERTŐZÖTT BETEG MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT HÉTEN
444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2021.03.21.
- Az új fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a lélegeztetőn lévők után rekordot döntött a járvány áldozatainak száma is.
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2021.03.21.
- Az elmúlt 7 nap magyarországi halálozási adatai világviszonylatban is kiemelkedően magasak.
- A magyar kórházi adatok európai szinten is riasztóak.
- Heti összefoglaló a napi adatokból.
Múlt vasárnaptól máig a járvány újabb 1 310 áldozatát regisztrálták Magyarországon. Ez jóval meghaladja a második hullám tetejét (1 196). Sajnos várható volt, hogy a kórházban és a lélegezetőgépeken lévők számának meredek emelkedése a halálozásnál is megjelenik majd. És éppen a rekordon lévő kórházi adatok alapján úgy tűnik, hogy a mostani halálozási mutatók még tovább emelkednek majd...
Múlt vasárnaptól máig a járvány újabb 1 310 áldozatát regisztrálták Magyarországon. Ez jóval meghaladja a második hullám tetejét (1 196). Sajnos várható volt, hogy a kórházban és a lélegezetőgépeken lévők számának meredek emelkedése a halálozásnál is megjelenik majd. És éppen a rekordon lévő kórházi adatok alapján úgy tűnik, hogy a mostani halálozási mutatók még tovább emelkednek majd...
LANTOS GABRIELLA: VAKCINA VAN, A NEMZETI TRAGÉDIA ELKERÜLÉSÉHEZ AZ OLTÁST KELL JÓL MEGSZERVEZNI!
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.03.21.
Orbán Viktor pénteken azzal büszkélkedett, hogy Magyarországon eddig (december vége óta – a szerk.) 1,5 millió embert oltottak be, és azzal kecsegtetett, ha a beoltottság eléri a 2,5 milliót, akkor lehet kezdeni a nyitást. Vagyis a nyitásig még két hónapot kell várni. Csakhogy nincs vakcina, ezért újra Kínából meg az oroszoktól kell venni. Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa szerint viszont Magyarországon nincs vakcinahiány, az folyamatosan érkezik. A keleti vakcinák beszerzése csak újabb pénzcsapolás. A legfontosabb teendő ma a kommunikációs harc helyett az oltás megszervezése. Az Új Világ Néppárt elkészítette oltásszervezési javaslatát, és ingyen felajánlja a kormánynak, hiszen itt most nemzeti tragédiát kell elhárítani. Az egészségpolitikus szerint már most nagyon közel vagyunk a 20 ezer elhunythoz, és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy elkerüljük a 30 ezret.
Tényleg igaz az, hogy nincs elég vakcina Magyarországon?
A raktárakban egymillió felesleges vakcina áll, amelyek oltását nem tudják megszervezni. Amíg ezt az egymillió beoltják, addigra április lesz, amikor a most, minden héten érkező Pfizer vakcinák mellé újabb szállítmányok érkeznek, és április közepétől már a Johnson & Johnson szállítmányok is. Vagyis itt semmiféle vakcinahiány nem lesz egy hónapon belül sem. Ezért inkább sürgősen azon kéne mesterkedni, hogy legalább az eddig beszerzett, és minden héten érkező egymillió Pfizer szállítmányból ne legyen több raktáron, mint 300 ezer, mert annyit talán szükséges tárolni a második oltásra. A többit oltsák el, és, mivel közben jön újabb Pfizer, azt is oltsák el...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.03.21.
Tényleg igaz az, hogy nincs elég vakcina Magyarországon?
A raktárakban egymillió felesleges vakcina áll, amelyek oltását nem tudják megszervezni. Amíg ezt az egymillió beoltják, addigra április lesz, amikor a most, minden héten érkező Pfizer vakcinák mellé újabb szállítmányok érkeznek, és április közepétől már a Johnson & Johnson szállítmányok is. Vagyis itt semmiféle vakcinahiány nem lesz egy hónapon belül sem. Ezért inkább sürgősen azon kéne mesterkedni, hogy legalább az eddig beszerzett, és minden héten érkező egymillió Pfizer szállítmányból ne legyen több raktáron, mint 300 ezer, mert annyit talán szükséges tárolni a második oltásra. A többit oltsák el, és, mivel közben jön újabb Pfizer, azt is oltsák el...
HRUTKA KIRÚGÁSA FIGYELMEZTETÉS MINDENKINEK, AKI NEM FOGNÁ BE A SZÁJÁT
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.03.21.
„[…]Másodpercek alatt árasztotta el a közösségi felületeket a családügyekért felelős rövid, de egyértelmű üzenete” – bővebb, tényszerű magyarázatot később sem fűzött a Spíler TV-től történt hirtelen távozásához Hrutka János, a népszerű szakkomentátor és korábbi válogatott labdarúgó. De ezzel a rövid utalással pénteki Facebook-bejegyzésében egyértelműen a nyilvánosság tudtára adta, hogy politikai okokból távozik a Mészáros Lőrinc-közeli TV2-csoport egyik zászlóshajójától.
Hrutka „bűne” röviden annyi volt, hogy egy hosszabb Facebook-posztban, később pedig egy még terjedelmesebb (egyébként a WMN.hu szerkesztőségi felkérésére írt) cikkben állt ki Gulácsi Péter mellett, aki néhány hete csatlakozott a magyar kormány kirekesztő álláspontját kritizáló, a szivárványcsaládokkal szolidaritást vállaló „A család az család” kampányhoz...
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.03.21.
Hrutka „bűne” röviden annyi volt, hogy egy hosszabb Facebook-posztban, később pedig egy még terjedelmesebb (egyébként a WMN.hu szerkesztőségi felkérésére írt) cikkben állt ki Gulácsi Péter mellett, aki néhány hete csatlakozott a magyar kormány kirekesztő álláspontját kritizáló, a szivárványcsaládokkal szolidaritást vállaló „A család az család” kampányhoz...
ORBÁN KILÉPTETI MAGYARORSZÁGOT AZ EU-BÓL, HA MEGVONJÁK AZ UNIÓS TÁMOGATÁST
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.03.20.
Orbán azt mondta, hogy volt forgatókönyv a fiókjában arra az esetre is, ha muszáj lesz kilépnie az Európai Néppártból (mielőtt ki nem rúgják), ezért minden bizonnyal van forgatókönyve arra az esetre is, ha az Európai Unió a jogállamiság felszámolása miatt megvonja az uniós támogatásokat, és emiatt ki akar lépni az EU-ból. Ezeknek a “forgatókönyveknek” a színvonalát jól mutatja, hogy Orbán a néppárti frakcióból való kilépése után a “senki földjén” találta magát, mert nem tudott belépni egyetlen más frakcióba sem, és nem áll készen egy új szélsőjobboldali frakció sem, ahova azonnal átléphetett volna.
Nagyjából hasonló helyzet várna Magyarországra abban az esetben, ha Orbán kiléptetné az országot az EU-ból. Márpedig, ha nem kap már eurómilliárdokat, akkor Orbán nem marad az EU tagja, mert semmi haszna belőle. Erre van esély, miután Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke Bloombergnek nyilatkozva azt mondta, hogy az Európai Bizottság ki fogja kényszeríteni a tagállamoktól a jogállamisági kritériumokat, emiatt Magyarország és Lengyelország eurómilliárdos támogatásoktól eshet el. Ha ez bekövetkezne, azt Orbán nyilvánvalóan nem venné tudomásul...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.03.20.
Nagyjából hasonló helyzet várna Magyarországra abban az esetben, ha Orbán kiléptetné az országot az EU-ból. Márpedig, ha nem kap már eurómilliárdokat, akkor Orbán nem marad az EU tagja, mert semmi haszna belőle. Erre van esély, miután Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke Bloombergnek nyilatkozva azt mondta, hogy az Európai Bizottság ki fogja kényszeríteni a tagállamoktól a jogállamisági kritériumokat, emiatt Magyarország és Lengyelország eurómilliárdos támogatásoktól eshet el. Ha ez bekövetkezne, azt Orbán nyilvánvalóan nem venné tudomásul...
ENNÉL „KÖZÜGYEBB” KÖZÜGY NINCSEN
NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.03.21.
A Fidesz-kormánynak nem erőssége a találkozás az ellenvéleményekkel. Ha csak teheti, kerüli a vitákat, a független sajtó kérdéseit. Az ellenzéki politikusok egyre gyakrabban feszegetik a hatalom valóságának korlátait, valahogy úgy, ahogyan Orbán Viktor bontotta el egykor a
szerinte méltatlan kormányt védő kordonokat. Tordai Bence is elbontott egy jelképes kordont, amikor a méltatlannak tartott hatalom emberét kérdezte – találékonyan – a parlamentben. Tettét 8,2 milliós bírsággal torolta meg a házelnök. Pásztor Emesét, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát a demokrácia-erodáló hatalom lépéseiről kérdeztük.
– Meddig ér el Kövér László ostora? Hol a házelnök-büntetési határ?
– Hathavi tiszteletdíj-csökkentésnél, de az már egy másik pontot érintene az országgyűlési törvényben. A házelnök sokféle szankciót alkalmazhat a figyelmeztetéstől, a rendre utasítástól a felszólalási jog megvonásán át az ülésről való kitiltásig. A képviselői tiszteletdíj-csökkentés a 46/E szakasz szerint legfeljebb négyhavi lehet, ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét vagy a képviselőtársát az üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében zavarja. A házelnök most elment a zavarás esetén kiróható maximális büntetésig. Ha úgy értékelte volna, hogy Tordai Bence nem zavarja, hanem akadályozzaVarga Mihályt, akkor szabhatott volna ki hathavi csökkentést.
– Varga Mihályt ez biztosan zavarta. De nem ez a kérdés. A kérdés az, hogy mire való a parlamenti fegyelmi jog? Tényleg arra való-e, hogy a pénzügyminisztert személyében zavaró magatartást el lehessen hárítani? Erre határozott nem a válasz. Ezek a szankciók az Országgyűlés működése rendjének fenntartását szolgálhatják. Erősen kérdéses, hogy Tordai Bence megzavarta-e a törvényhozási üzemet. Az indokolás sem említi, hogy a képviselő magatartása miként zavarta Varga Mihályt abban, hogy gyakorolja üléstermi jogait. Emiatt jogilag minimum kétséges, hogy a 46/E szakasz alkalmazása szóba jöhetett-e egyáltalán...
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.03.21.
szerinte méltatlan kormányt védő kordonokat. Tordai Bence is elbontott egy jelképes kordont, amikor a méltatlannak tartott hatalom emberét kérdezte – találékonyan – a parlamentben. Tettét 8,2 milliós bírsággal torolta meg a házelnök. Pásztor Emesét, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát a demokrácia-erodáló hatalom lépéseiről kérdeztük.
– Meddig ér el Kövér László ostora? Hol a házelnök-büntetési határ?
– Hathavi tiszteletdíj-csökkentésnél, de az már egy másik pontot érintene az országgyűlési törvényben. A házelnök sokféle szankciót alkalmazhat a figyelmeztetéstől, a rendre utasítástól a felszólalási jog megvonásán át az ülésről való kitiltásig. A képviselői tiszteletdíj-csökkentés a 46/E szakasz szerint legfeljebb négyhavi lehet, ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét vagy a képviselőtársát az üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében zavarja. A házelnök most elment a zavarás esetén kiróható maximális büntetésig. Ha úgy értékelte volna, hogy Tordai Bence nem zavarja, hanem akadályozzaVarga Mihályt, akkor szabhatott volna ki hathavi csökkentést.
– Az indoklás szerint Tordai Bence az azonnali kérdések órájában a telefonjával felvételt készítve elállta a pénzügyminiszter útját, és a folyosón sem hagyott fel ezzel.
– Varga Mihályt ez biztosan zavarta. De nem ez a kérdés. A kérdés az, hogy mire való a parlamenti fegyelmi jog? Tényleg arra való-e, hogy a pénzügyminisztert személyében zavaró magatartást el lehessen hárítani? Erre határozott nem a válasz. Ezek a szankciók az Országgyűlés működése rendjének fenntartását szolgálhatják. Erősen kérdéses, hogy Tordai Bence megzavarta-e a törvényhozási üzemet. Az indokolás sem említi, hogy a képviselő magatartása miként zavarta Varga Mihályt abban, hogy gyakorolja üléstermi jogait. Emiatt jogilag minimum kétséges, hogy a 46/E szakasz alkalmazása szóba jöhetett-e egyáltalán...
SZABAD SZEMMEL: VALAMIBEN MI MUTATUNK PÉLDÁT IZRAELNEK
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.03.21.
Eddig túlzás volt a keleti országot, a lengyel vagy az orosz demokráciához hasonlítani, de mostanra megváltozott a helyzet. E tekintetben már mindegyik országban aggasztó a helyzet.
Süddeutsche Zeitung
"Korábban azt gondoltam, hogy túlzás Izraelt Magyarországhoz, Lengyelországhoz vagy Oroszországhoz hasonlítani, de most már nagyon aggódom az izraeli demokrácia állapota miatt" – ezt az ország egyik legtekintélyesebb tényfeltáró újságírója mondta, aki korábban a miniszterelnök bizalmasának számított. Sorra leplezte le a riválisok visszaéléseit, ám manapság már nincs nála gyűlöltebb sajtómunkás Netanjahu szemében. Ennek oka, hogy már több disznóságot is nyilvánosságra hozott a politikusról, illetve annak holdudvaráról is, ezért az izraeli elnök megpróbálja úgy beállítani, hogy ő az állam egyik elsőszámú ellensége.
Viszont pont ezért a közvélemény igen sokra értékeli Raviv Drucker munkáját. Ő maga azt mondja, hogy a kormányfő mindenáron meg akarja úszni az ellene indult korrupciós pert, ezért támadja az ellenfeleket, az igazságszolgáltatást és a médiát. Képtelen leállni, emiatt lesznek újabb választások két nap múlva. Elvileg elképzelhető, hogy veszít, de lelkileg az újságíró a lehető legrosszabbra készül.
Die Welt
A legelső koronavírus elleni szer feltalálói úgy számolnak, hogy legkésőbb ősszel véget érhet a zárlat Németországban, és sok más európai államban, valamint az USA-ban is. A Törökországból származó házaspár – akik Karikó Katalinnal együtt fejlesztették ki a Pfizer, illetve saját cégük, a Biontech szerét –, azt gondolja, hogy a kórokozó nem fog eltűnni, és nagyjából még legalább egy év kell ahhoz, míg teljesen uralni lehet a helyzetet. A lapkiadó Axel Springer igazgatósági elnöke által készített interjúban elmondták, hogy a korlátozások feloldásához egyaránt szükség lesz a háziorvosok és a kórházak összefogására. Ez esetben ugyanis meg lehet oldani, hogy minden évben beoltsák a 80 milliós német lakosságot.
Amint az emberek 70 százaléka megkapja az oltást, onnantól kezdve már nem kell attól tartani, hogy elszabadul a baj. Lehetnek persze helyi gócok és jelentkezhetnek új mutánsok is, de ezektől nagy valószínűséggel már nem kell megijedni. A párt egyébként a német elnök az ország 5. legmagasabb elismerésével tüntette ki a járvány elleni harcban szerzett érdemeikért.
Reuters
A görög migrációs miniszter szerint a dél-európai államok azt szeretnék, ha a többi EU-tagállam részéről kötelező lenne a szolidaritás a bevándorlás ügyében. Azaz a többiek átvennék a menedékkérők egy részét, illetve finanszíroznák az elutasított kérelmezők kitoloncolását, továbbá más formában is segítenének a peremállamoknak.
Az öt ország illetékes kormányzati vezetői Athénban arra a következtetésre jutottak, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel közzétett javaslata nem jelent elég biztosítékot számukra, több szolidaritásra van szükség. Függetlenül attól, hogy tavaly már csupán 95 ezer migráns érkezett Európába. A jelentés kiemeli, hogy a jobboldali-nacionalista magyar és lengyel kabinet hallani sem akar a menekültek befogadásáról, noha az EU egyenként 10 ezer eurót fizetne minden egyes érintett után.
Die Zeit
"Egy rémálom az újságírók élete Belaruszban, amióta a rezsim próbálja elfojtani az elcsalt választások miatt kirobbant tömegmozgalmat, valamint a sajtó munkatársainak a munkáját" – ezt egy független minszki hírportál egyik munkatársa írta meg, aki minden reggel csengőfrásszal ébred, hátha most hozzá jöttek házkutatási paranccsal a hatalom emberei. Az újságíró általában úgy megy el tudósítani a tüntetésekről, hogy visz mindet, ami arra az esetre kell, ha őrizetbe veszik. Készenlétben tartja a mobiltelefonját, hogy értesíteni tudja a szerkesztőséget, illetve a családját.
Ezzel együtt a lap munkatársa úgy véli, hogy nem akármilyen dolog az események szemtanújának lenni, mert egy nap csak eltűnik a színről Lukasenko rendszere.
Belaruszban egyébként eddig 9 újságíró ül börtönben, további hat ellen büntetőeljárás van folyamatban. Egyiküknek az volt a bűne, hogy bebizonyította: erőszak áldozata lett egy tüntető, és szó sincs arról, hogy alkoholmérgezésbe halt volna bele az egyik őrszobán. Ezért a tudósító hat hónapos száműzetést kapott.
Der Standard
Lengyelországban már olyan szintet ért el a hadjárat a holokauszttal foglalkozó történészek ellen, hogy zsidó szervezetek – a főrabbival az élen – levélben álltak ki a bíróság elé állított szakemberek védelmében. A hatalom magának tartja fenn a történelem értelmezését, márpedig a hivatalos felfogás az, hogy az ország áldozat volt a világháború során és semmi köze a zsidóüldözésekhez. Aki pedig mást mond szakemberként, az megnézheti magát.
A kampányt többnyire olyan civil szervezetek irányítják, amelyeket az igazságügyi tárca finanszíroz. Annak vezetője, Ziobro jobbról igyekszik előzni Kaczynskit és lassan úgy viselkedik, mint egy főinkvitizitor. Idáig három történészt ítéltek el, függetlenül a tényektől, bizonyítékoktól és vallomásoktól. A cél az, hogy Lengyelország jó hírnevére hivatkozva elhallgattassák őket.
Az ultranacionalisták és a fundamentalista katolikusok úgy vélik, hogy veszélybe kerültek a hagyományos értékek. Mintha az LMBT-ideológia, amely az állam ellenségévé lépett elő, továbbá a menekültek és sötét, lengyelellenes erők szakadatlanul a keresztény Lengyelország megsemmisítésén dolgoznának. Itt azonban klasszikus módon felcserélődött az áldozat és a tettes szerepe. Terjednek az összeesküvés elméletek, bűnbakokat kreálnak.
A tabutémákkal nem szabad foglalkozni. Csak éppen már eddig is éppen elég tanulmány tárta fel a lengyelek háborús múltját. É a történelem megmásításával már a szocializmus is hasztalan próbálkozott, csak a mérgezett politikai légkört hagyta hátra örökségként. A mostani kulturkampf azokat az időket hozza vissza.
De Kaczynskinak, Ziobrónak és a többieknek pont azért kell a múlt átírása, hogy megossza a társadalmat és ily módon szilárdítsa meg ingadozó hatalmát. Ez a gyakorlat mindennapos Putyinnál. A lengyeleknél azonban nem lesz olyan könnyű szétverni a civil mozgalmat, engedelmességre kényszeríteni a sajtót és a partvonalra nyomni a másként gondolkodókat. Lengyelország nem Magyarország és főleg nem Oroszország. (A szerző Martin Pollack, osztrák író, aki Kelet-Európa szakértője és tanult, illetve dolgozott Varsóban – a szerk.)
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.03.21.
Süddeutsche Zeitung
"Korábban azt gondoltam, hogy túlzás Izraelt Magyarországhoz, Lengyelországhoz vagy Oroszországhoz hasonlítani, de most már nagyon aggódom az izraeli demokrácia állapota miatt" – ezt az ország egyik legtekintélyesebb tényfeltáró újságírója mondta, aki korábban a miniszterelnök bizalmasának számított. Sorra leplezte le a riválisok visszaéléseit, ám manapság már nincs nála gyűlöltebb sajtómunkás Netanjahu szemében. Ennek oka, hogy már több disznóságot is nyilvánosságra hozott a politikusról, illetve annak holdudvaráról is, ezért az izraeli elnök megpróbálja úgy beállítani, hogy ő az állam egyik elsőszámú ellensége.
Viszont pont ezért a közvélemény igen sokra értékeli Raviv Drucker munkáját. Ő maga azt mondja, hogy a kormányfő mindenáron meg akarja úszni az ellene indult korrupciós pert, ezért támadja az ellenfeleket, az igazságszolgáltatást és a médiát. Képtelen leállni, emiatt lesznek újabb választások két nap múlva. Elvileg elképzelhető, hogy veszít, de lelkileg az újságíró a lehető legrosszabbra készül.
Die Welt
A legelső koronavírus elleni szer feltalálói úgy számolnak, hogy legkésőbb ősszel véget érhet a zárlat Németországban, és sok más európai államban, valamint az USA-ban is. A Törökországból származó házaspár – akik Karikó Katalinnal együtt fejlesztették ki a Pfizer, illetve saját cégük, a Biontech szerét –, azt gondolja, hogy a kórokozó nem fog eltűnni, és nagyjából még legalább egy év kell ahhoz, míg teljesen uralni lehet a helyzetet. A lapkiadó Axel Springer igazgatósági elnöke által készített interjúban elmondták, hogy a korlátozások feloldásához egyaránt szükség lesz a háziorvosok és a kórházak összefogására. Ez esetben ugyanis meg lehet oldani, hogy minden évben beoltsák a 80 milliós német lakosságot.
Amint az emberek 70 százaléka megkapja az oltást, onnantól kezdve már nem kell attól tartani, hogy elszabadul a baj. Lehetnek persze helyi gócok és jelentkezhetnek új mutánsok is, de ezektől nagy valószínűséggel már nem kell megijedni. A párt egyébként a német elnök az ország 5. legmagasabb elismerésével tüntette ki a járvány elleni harcban szerzett érdemeikért.
Reuters
A görög migrációs miniszter szerint a dél-európai államok azt szeretnék, ha a többi EU-tagállam részéről kötelező lenne a szolidaritás a bevándorlás ügyében. Azaz a többiek átvennék a menedékkérők egy részét, illetve finanszíroznák az elutasított kérelmezők kitoloncolását, továbbá más formában is segítenének a peremállamoknak.
Az öt ország illetékes kormányzati vezetői Athénban arra a következtetésre jutottak, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel közzétett javaslata nem jelent elég biztosítékot számukra, több szolidaritásra van szükség. Függetlenül attól, hogy tavaly már csupán 95 ezer migráns érkezett Európába. A jelentés kiemeli, hogy a jobboldali-nacionalista magyar és lengyel kabinet hallani sem akar a menekültek befogadásáról, noha az EU egyenként 10 ezer eurót fizetne minden egyes érintett után.
Die Zeit
"Egy rémálom az újságírók élete Belaruszban, amióta a rezsim próbálja elfojtani az elcsalt választások miatt kirobbant tömegmozgalmat, valamint a sajtó munkatársainak a munkáját" – ezt egy független minszki hírportál egyik munkatársa írta meg, aki minden reggel csengőfrásszal ébred, hátha most hozzá jöttek házkutatási paranccsal a hatalom emberei. Az újságíró általában úgy megy el tudósítani a tüntetésekről, hogy visz mindet, ami arra az esetre kell, ha őrizetbe veszik. Készenlétben tartja a mobiltelefonját, hogy értesíteni tudja a szerkesztőséget, illetve a családját.
Ezzel együtt a lap munkatársa úgy véli, hogy nem akármilyen dolog az események szemtanújának lenni, mert egy nap csak eltűnik a színről Lukasenko rendszere.
Belaruszban egyébként eddig 9 újságíró ül börtönben, további hat ellen büntetőeljárás van folyamatban. Egyiküknek az volt a bűne, hogy bebizonyította: erőszak áldozata lett egy tüntető, és szó sincs arról, hogy alkoholmérgezésbe halt volna bele az egyik őrszobán. Ezért a tudósító hat hónapos száműzetést kapott.
Der Standard
Lengyelországban már olyan szintet ért el a hadjárat a holokauszttal foglalkozó történészek ellen, hogy zsidó szervezetek – a főrabbival az élen – levélben álltak ki a bíróság elé állított szakemberek védelmében. A hatalom magának tartja fenn a történelem értelmezését, márpedig a hivatalos felfogás az, hogy az ország áldozat volt a világháború során és semmi köze a zsidóüldözésekhez. Aki pedig mást mond szakemberként, az megnézheti magát.
A kampányt többnyire olyan civil szervezetek irányítják, amelyeket az igazságügyi tárca finanszíroz. Annak vezetője, Ziobro jobbról igyekszik előzni Kaczynskit és lassan úgy viselkedik, mint egy főinkvitizitor. Idáig három történészt ítéltek el, függetlenül a tényektől, bizonyítékoktól és vallomásoktól. A cél az, hogy Lengyelország jó hírnevére hivatkozva elhallgattassák őket.
Az ultranacionalisták és a fundamentalista katolikusok úgy vélik, hogy veszélybe kerültek a hagyományos értékek. Mintha az LMBT-ideológia, amely az állam ellenségévé lépett elő, továbbá a menekültek és sötét, lengyelellenes erők szakadatlanul a keresztény Lengyelország megsemmisítésén dolgoznának. Itt azonban klasszikus módon felcserélődött az áldozat és a tettes szerepe. Terjednek az összeesküvés elméletek, bűnbakokat kreálnak.
A tabutémákkal nem szabad foglalkozni. Csak éppen már eddig is éppen elég tanulmány tárta fel a lengyelek háborús múltját. É a történelem megmásításával már a szocializmus is hasztalan próbálkozott, csak a mérgezett politikai légkört hagyta hátra örökségként. A mostani kulturkampf azokat az időket hozza vissza.
De Kaczynskinak, Ziobrónak és a többieknek pont azért kell a múlt átírása, hogy megossza a társadalmat és ily módon szilárdítsa meg ingadozó hatalmát. Ez a gyakorlat mindennapos Putyinnál. A lengyeleknél azonban nem lesz olyan könnyű szétverni a civil mozgalmat, engedelmességre kényszeríteni a sajtót és a partvonalra nyomni a másként gondolkodókat. Lengyelország nem Magyarország és főleg nem Oroszország. (A szerző Martin Pollack, osztrák író, aki Kelet-Európa szakértője és tanult, illetve dolgozott Varsóban – a szerk.)
ALÁBECSÜLTÉK AZ IDŐSEBB DOLGOZÓK ÉRTÉKÉT EGY ÚJ TANULMÁNY SZERINT
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.03.20.
A világ országainak egy részében, köztük Magyarországon is jelentős trend a társadalom elöregedése: egyes előrejelzések szerint 2030-ra 34 országban haladja majd meg a 65 év felettiek aránya a 20 százalékot a teljes népességen belül. Ennek az egyik következménye a dolgozó és a nyugdíjazott népesség arányának eltolódása az utóbbi irányába, amit az elmúlt évtizedekben a kormányok a nyugdíjkorhatár emelésével próbáltak ellensúlyozni (emellett persze Magyarországon a családpolitika kiemelt célja az utóbbi években az arány visszabillentése).
A közgazdászok ezzel kapcsolatban a leggyakrabban azt a jelenséget kutatták, hogy az idősek kiszorítják a fiatalabb generációkat a munkaerőpiacról. Francesca Carta, az olasz jegybank közgazdásza és két szerzőtársa szerint ugyanakkor az ilyen intézkedések vállalatokra és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásairól sokkal kevesebbet tudunk, ezért új tanulmányukban a 2012-es olasz nyugdíjreform vállalati bérszintre, hozzáadott értékre és a munkaerő termelékenységére gyakorolt hatását vizsgálták.
A közgazdászok szerint ez azért is egy érdekes kérdés, mert az eredmények ismerete nélkül ellentétes hatásokat is el lehet képzelni. Egyrészt feltételezhető, hogy az idősebb munkavállalók jelenléte csökkenti a termelékenységet és a jövőbeli növekedési kilátásokat, ha ezek az idős munkavállalók kevésbé innovatívak és kockázatvállalóak. Másrészt viszont az idős munkavállalóknak jelentős munkatapasztalatuk van, és egyre több kutatás veti fel annak a lehetőségét, hogy az idősebb munkatársak nyugdíjazásra rossz hatással van a munkatársaik termelékenységére a vállalaton belüli tudásáramlás csökkenésén keresztül.
Mivel az olasz dolgozók jellemzően egyből nyugdíjba mennek a nyugdíjkorhatár elérése után, a vizsgált időszakban jelentősen nőtt az idősebb munkavállalók aránya a vizsgált cégeknél. A szóban forgó olasz nyugdíjreform átlagosan három évvel növelte az 55 évnél idősebb munkavállalók nyugdíjkorhatárát, de nem azonos mértékben. A növekedés mértékét a nem, a kor és a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások nagysága határozta meg, így a vizsgált cégeken belül is eltért a reform miatt tovább dolgozók aránya...
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.03.20.
A közgazdászok ezzel kapcsolatban a leggyakrabban azt a jelenséget kutatták, hogy az idősek kiszorítják a fiatalabb generációkat a munkaerőpiacról. Francesca Carta, az olasz jegybank közgazdásza és két szerzőtársa szerint ugyanakkor az ilyen intézkedések vállalatokra és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásairól sokkal kevesebbet tudunk, ezért új tanulmányukban a 2012-es olasz nyugdíjreform vállalati bérszintre, hozzáadott értékre és a munkaerő termelékenységére gyakorolt hatását vizsgálták.
A közgazdászok szerint ez azért is egy érdekes kérdés, mert az eredmények ismerete nélkül ellentétes hatásokat is el lehet képzelni. Egyrészt feltételezhető, hogy az idősebb munkavállalók jelenléte csökkenti a termelékenységet és a jövőbeli növekedési kilátásokat, ha ezek az idős munkavállalók kevésbé innovatívak és kockázatvállalóak. Másrészt viszont az idős munkavállalóknak jelentős munkatapasztalatuk van, és egyre több kutatás veti fel annak a lehetőségét, hogy az idősebb munkatársak nyugdíjazásra rossz hatással van a munkatársaik termelékenységére a vállalaton belüli tudásáramlás csökkenésén keresztül.
Mivel az olasz dolgozók jellemzően egyből nyugdíjba mennek a nyugdíjkorhatár elérése után, a vizsgált időszakban jelentősen nőtt az idősebb munkavállalók aránya a vizsgált cégeknél. A szóban forgó olasz nyugdíjreform átlagosan három évvel növelte az 55 évnél idősebb munkavállalók nyugdíjkorhatárát, de nem azonos mértékben. A növekedés mértékét a nem, a kor és a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások nagysága határozta meg, így a vizsgált cégeken belül is eltért a reform miatt tovább dolgozók aránya...
TÉNYLEG JOBB VILÁG LENNE, HA MIND UGYANAZT NÉZNÉNK A TÉVÉBEN?
24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2021.03.21.
Miért nem feltétlenül idilli az az állapot, hogy bármit és bármikor megnézhetünk vagy meghallgathatunk? Hiszen az algoritmusok, ízlésbuborékok és popkulturális szekták idejét éljük. És miért megtévesztő visszasírni a monokultúrát, amikor
Szerző: INKEI BENCE
2021.03.21.
mindenki ugyanabból a kevés opcióból választhatott csak?
Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban segít, hogy könnyebb közös beszédtémát találni a liftben vagy az orvosi rendelőben, hanem megteremti az összetartozás érzetét is. Ezt veszítették el mára nemcsak a magyarok milliói, de világszerte is sokan szembesülnek a jelenséggel. Hogy ez probléma-e egyáltalán, vagy a monokultúra eleve hazugság és torzított valóságot eredményezett, arról sokat lehet vitatkozni...
Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban segít, hogy könnyebb közös beszédtémát találni a liftben vagy az orvosi rendelőben, hanem megteremti az összetartozás érzetét is. Ezt veszítették el mára nemcsak a magyarok milliói, de világszerte is sokan szembesülnek a jelenséggel. Hogy ez probléma-e egyáltalán, vagy a monokultúra eleve hazugság és torzított valóságot eredményezett, arról sokat lehet vitatkozni...
30 ÉVEN ÁT NEM SIKERÜLT, A MOMENTUM 3 NAP ALATT MEGOLDANÁ - VIDEÓ
444.HU
Szerzők: Botos Tamás, Ács Dániel, plankog, Kiss Bence, Kaufmann Balázs
2021.03.21.
- A felcsúti per lesz a magyar történelem legnagyobb és legfontosabb számonkérése – hirdette meg a Momentum miniszterelnök-jelöltje, Fekete-Győr András.
Szerzők: Botos Tamás, Ács Dániel, plankog, Kiss Bence, Kaufmann Balázs
2021.03.21.
- A felcsúti per lesz a magyar történelem legnagyobb és legfontosabb számonkérése – hirdette meg a Momentum miniszterelnök-jelöltje, Fekete-Győr András.
- Választási ígéretük szerint egy ellenzéki győzelem után napokkal előzetes letartóztatásba kerülhet Mészáros Lőrinc.
- Reális ez a választási ígéret? Lehetne ilyet csinálni a jogállami alapon? És mik az eddigi tapasztalatok az elszámoltatási ígéretekkel Magyarországon?
- Ez itt a Magyar Jeti első adása.
- Műsorunk és a 444 stúdiója olvasóink és nézőink támogatásából valósult meg, köszönjük!
10 625 ÚJ FERTŐZÖTTET REGISZTRÁLTAK, MEGHALT 194 BETEG
TELEX
Szerző: Telex.hu
2021.03.21.
- Napi új fertőzöttek száma: 10 625 (az előző napihoz képest -507)
Szerző: Telex.hu
2021.03.21.
- Napi új halálos áldozatok száma: 194 (az előző napihoz képest -33)
- Kórházi ellátást igénylők száma: 10 652 (az előző napihoz képest +69)
- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 1273 (az előző napihoz képest +36)
- Első dózissal oltottak száma: 1 563 242 (az előző napihoz képest +42892)
- Ebből második dózissal is beoltottak száma: 474 891 (az előző napihoz képest +9248)
ENYHE HŐEMELKEDÉS
NÉPSZAVA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2021.03.20.
Egy pillanatig sem kételkedtem a koronavírus elleni oltásban. Sőt, beismerem, fogcsikorgatva olvastam a bugyutábbnál bugyutább spekulációkat, hogy a vírus kitaláció, következésképpen oltásra nincsen szükség. Vagy ha mégis van vírus, az oltás akkor sem a betegségtől szabadít meg minket, hanem éppen ellenkezőleg, ki tudja, milyen ördögi kotyvalékot oltanak belénk.
Nem tehetek róla, én még az úgynevezett tudományos-technikai forradalom igézetében nőttem fel. Akkoriban a tudományos-fantasztikus regények vagy filmek túlnyomó többsége is ígéretes utópia volt, nem pedig rémisztő disztópia, bár a könyörtelen fantáziájú Stanislaw Lem már igyekezett kijózanítani mindannyiunkat, és kamaszkorunkban bizony minden tiltás ellenére eljutottak hozzánk George Orwell regényei is. Meg aztán saját szememmel láthattam még azelőtt, kisgyerekként egy szörnyűséges jövő rémképét is, hogy a szó szoros értelmében miként nyomorította meg az előttünk járó nemzedéket a járványos gyermekbénulás. Ahogy felénk mondták: a paralízis. Minket már szerencsére megóvott ettől az időközben feltalált ellenszer, mint ahogy a másik rettegett kórt, a tüdőbajt is akkoriban sikerült antibiotikumokkal visszaszorítani, remélhetőleg végleg. Gonosz gondolat, de ha tehetném, elrettentésül megmutatnám a mostani oltáselleneseknek az ötvenes években belém égett, azóta sem halványuló látványt a sok-sok nyomorék gyermekről. De nincs erre szükség persze, végül is egy hangoskodó kisebbségről van szó, és a többség elfogadja, hogy kell az oltás. Mi több, minden bizonnyal korunk igazi hősei azok a kutatók lesznek, akik a megoldásra ráleltek. Őket kell a vállunkra emelnünk, nem azokat, akik ezt a hosszú járványt is a saját politikai vagy üzleti hasznukra próbálják fordítani. Hátha annyi hozadéka mégis lesz ennek a szörnyűségnek, hogy a mellettünk köhögő, szortyogó vagy egyszerűen csak maszk nélkül hozzánk lépő embertársunktól való irtózás, a már-már a gyűlöletig fokozódó állandó készenlét végtelen hónapjai után ismét abban fogunk bízni, amiben és akiben kell. A világ megismerhetőségében. Az orvostudományban. A környezetvédelemben. A másik emberben. És egyszer majd – naiv vagyok, ugye? – talán a politikában is megint...
Szerző: MARKÓ BÉLA
2021.03.20.
Nem tehetek róla, én még az úgynevezett tudományos-technikai forradalom igézetében nőttem fel. Akkoriban a tudományos-fantasztikus regények vagy filmek túlnyomó többsége is ígéretes utópia volt, nem pedig rémisztő disztópia, bár a könyörtelen fantáziájú Stanislaw Lem már igyekezett kijózanítani mindannyiunkat, és kamaszkorunkban bizony minden tiltás ellenére eljutottak hozzánk George Orwell regényei is. Meg aztán saját szememmel láthattam még azelőtt, kisgyerekként egy szörnyűséges jövő rémképét is, hogy a szó szoros értelmében miként nyomorította meg az előttünk járó nemzedéket a járványos gyermekbénulás. Ahogy felénk mondták: a paralízis. Minket már szerencsére megóvott ettől az időközben feltalált ellenszer, mint ahogy a másik rettegett kórt, a tüdőbajt is akkoriban sikerült antibiotikumokkal visszaszorítani, remélhetőleg végleg. Gonosz gondolat, de ha tehetném, elrettentésül megmutatnám a mostani oltáselleneseknek az ötvenes években belém égett, azóta sem halványuló látványt a sok-sok nyomorék gyermekről. De nincs erre szükség persze, végül is egy hangoskodó kisebbségről van szó, és a többség elfogadja, hogy kell az oltás. Mi több, minden bizonnyal korunk igazi hősei azok a kutatók lesznek, akik a megoldásra ráleltek. Őket kell a vállunkra emelnünk, nem azokat, akik ezt a hosszú járványt is a saját politikai vagy üzleti hasznukra próbálják fordítani. Hátha annyi hozadéka mégis lesz ennek a szörnyűségnek, hogy a mellettünk köhögő, szortyogó vagy egyszerűen csak maszk nélkül hozzánk lépő embertársunktól való irtózás, a már-már a gyűlöletig fokozódó állandó készenlét végtelen hónapjai után ismét abban fogunk bízni, amiben és akiben kell. A világ megismerhetőségében. Az orvostudományban. A környezetvédelemben. A másik emberben. És egyszer majd – naiv vagyok, ugye? – talán a politikában is megint...
SZÁMMISZTIKA
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.03.21.
Most képzeljük el, midőn Tállai elvtárs tépelődik az ő lelkében, hogyan fejezze ki hűségét a Párthoz és “Ő”hozzá. Hogyan is bizonyíthatná, hogy együtt dobban a szíve, vagy nem tudom, minek kell történni még, amikor szervilis csinovnyikká válik az ember. Nincsen nekem ehhez moslékom. De lennie kell ennek egy lejtmenetes lélektanának, amikor szétmállik a manus személyisége, és föloldódik az arctalan, ámde degenerált tömegben. Mondjunk valami örömteli nagyot a talpasjobbágyoknak – gondolja ez a Tállai, midőn változik át arctalan, ámde degenerált tömeggé –, abból baj nem lehet. Dehogynem, mindenből lehet baj, csak amikor a szervilis csinovnyik az élet napos oldalán feredőzik, hajlamos mindezt feledni, de majd emlékeztetjük rá.
Kormányunk, s annak feje, aki tulajdonképpen egy vele, s aki “Ő”, manapság ojtásban utazik. Mindig van a sikernek valami mértékegysége, a mostani vészterhes időkben először a halottak száma mutatta, hogyan győzött “Ő”. De most, hogy ez rosszra fordult, a halottak már nem érdekesek: Isten adta, Isten elvette, segít a hit, a vérbő kereszténység, s ami “Ő”nála ebből fakad, az az elegánsan nagyvonalú gesztus, hogy ki nem szarja le, hány talpas jobbágy kopogtat a Teremtő elhasznált ajtaján bebocsátásért. Máma az ojtás tehát a diadalok kifejeződése, ebből fakadólag – mert első rangú csinovnyik – Tállai elvtárs e téren igyekszik felmutatni a diadalt, s hogy ez sikerüljön, maga elé vonja a kockás füzetét, és nekilát a tépelődésnek, rágja a ceruzáját, majd írni kezd.
Megmutatja az örömöt, az ojtásban rejtekező katarzist, ami éri majd a talpasjobbágyot, ha demonstrálja neki, “Ő” mennyi jót tett vele megint. 1.500.000 – először ennyit ír le, hogy ennyi ojtást szervezett és adott be népének “Ő”, ennyi talpas jobbágyot mentett meg saját kezűleg. De Tállai csinovnyik elvtárs elégedetlen, ezek a számok olyan snassszak, lélektelenek, meg a talpas jobbágy nem is érti, föl sem fogja. A CBA-ban a farhát akciós táblája nem így néz ki, sőt, az igazi hívek a számolásban az egy, kettő, mennyi sorozatig jutnak csak el. Ez tehát, hogy 1.500.000 nekik semmit sem mond, így egyszerűsítendő a dolgokat, Tállai szervilis csinovnyik mellé plajbászolja még, hogy millió. Így jó lesz, néz elégedetten a nagy műre, hogy 1.500.000 millió.
Hogy ennyi talpasjobbágyot ojtott már be “Ő”. Szép lett, böfizik elégedetten Tállai szervilis csinovnyik, s hogy ez ezerötszáz milliárd, azt ki nem szarja le, jól mutat, akár kék plakát is lehetne belőle. Ez a Tállai korábban a NAV elnöke volt, most meg a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, tehát mindent értünk. A számok embere, mint Matolcsy is, aki festményeket veszeget. Ezek ilyen röneszánsz polihisztorok, akik mindenhez is értenek, vagy pediglen semmihez sem. Az egészségügyis régész, az igazságügyis futballista-prímás, a családügyes meg takarítónő. “Ő” pedig félbemaradt fodbalista, viszont jól fejlett pszichopata...
Szerző: Rezeda
2021.03.21.
Kormányunk, s annak feje, aki tulajdonképpen egy vele, s aki “Ő”, manapság ojtásban utazik. Mindig van a sikernek valami mértékegysége, a mostani vészterhes időkben először a halottak száma mutatta, hogyan győzött “Ő”. De most, hogy ez rosszra fordult, a halottak már nem érdekesek: Isten adta, Isten elvette, segít a hit, a vérbő kereszténység, s ami “Ő”nála ebből fakad, az az elegánsan nagyvonalú gesztus, hogy ki nem szarja le, hány talpas jobbágy kopogtat a Teremtő elhasznált ajtaján bebocsátásért. Máma az ojtás tehát a diadalok kifejeződése, ebből fakadólag – mert első rangú csinovnyik – Tállai elvtárs e téren igyekszik felmutatni a diadalt, s hogy ez sikerüljön, maga elé vonja a kockás füzetét, és nekilát a tépelődésnek, rágja a ceruzáját, majd írni kezd.
Megmutatja az örömöt, az ojtásban rejtekező katarzist, ami éri majd a talpasjobbágyot, ha demonstrálja neki, “Ő” mennyi jót tett vele megint. 1.500.000 – először ennyit ír le, hogy ennyi ojtást szervezett és adott be népének “Ő”, ennyi talpas jobbágyot mentett meg saját kezűleg. De Tállai csinovnyik elvtárs elégedetlen, ezek a számok olyan snassszak, lélektelenek, meg a talpas jobbágy nem is érti, föl sem fogja. A CBA-ban a farhát akciós táblája nem így néz ki, sőt, az igazi hívek a számolásban az egy, kettő, mennyi sorozatig jutnak csak el. Ez tehát, hogy 1.500.000 nekik semmit sem mond, így egyszerűsítendő a dolgokat, Tállai szervilis csinovnyik mellé plajbászolja még, hogy millió. Így jó lesz, néz elégedetten a nagy műre, hogy 1.500.000 millió.
Hogy ennyi talpasjobbágyot ojtott már be “Ő”. Szép lett, böfizik elégedetten Tállai szervilis csinovnyik, s hogy ez ezerötszáz milliárd, azt ki nem szarja le, jól mutat, akár kék plakát is lehetne belőle. Ez a Tállai korábban a NAV elnöke volt, most meg a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, tehát mindent értünk. A számok embere, mint Matolcsy is, aki festményeket veszeget. Ezek ilyen röneszánsz polihisztorok, akik mindenhez is értenek, vagy pediglen semmihez sem. Az egészségügyis régész, az igazságügyis futballista-prímás, a családügyes meg takarítónő. “Ő” pedig félbemaradt fodbalista, viszont jól fejlett pszichopata...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)