2023. január 14., szombat

GONDOLATOK A GÁTLÁSTALANSÁGRÓL, A MANIPULÁCIÓS SZÁNDÉKRÓL, A TÉNYLEGES FELELŐSSÉG HÁRÍTÁSÁNAK GYÁVASÁGÁRÓL ÉS A CINIZMUSRÓL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.14.


Ad notam: A logika a helyes következtetés tudománya. Egy következtetés akkor és csak akkor helyes, ha lehetetlen, hogy premisszái igazak, konklúziója viszont hamis legyen.
Premisszák:
A tankötelezettséget 16 éves korra csökkentette.

Egy totálisan inkompetens rendőrt nevezett ki a köznevelés és a közoktatás élére.

Rá sem hederít arra, hogy az egész közoktatás darabokra esik szét: sokszorosan megalázott, kifosztott, semmibe vett tanárok, a jövőjüket az általános és a középiskolákban elveszítő diákok, már az induláskor sorstalanná tett esélytelenek.

A múlt évszázadban feledkezett gondolkodásával és habitusával, s a jövő hazai cselédtársadalmának víziójával, bent bandukolva a XXI. században, azt mondja, hogy a hazai oktatás legfőbb baja a hittan és a testnevelés hiánya, mintegy ezek pótlásában és kiterjesztésében jelölve meg a közoktatás hazai programját.

Szó nélkül hagyja, hogy a szakmai tárgyalásokat óhajtó és az ellehetetlenített helyzetük miatt, továbbá a diákok jövője érdekében tiltakozó tanárokat a rendőrminiszter rendőrrohammal intézi el, s teszi ki az utcára, egyszerre növelve a pedagógushiányt, s egyszerre ellehetetlenítve a tanulókat, legfőképp az érettségire készülő, s tanáraikat elveszítő diákokat.
Egy szava sincs, amikor a közoktatás és a köznevelés ügyével megbízott rendőrminiszter azt mondja, hogy „én nem értek az oktatáshoz.”

Az egyetemek vagyonát alapítványi formába tereli és teszi lenyúlhatóvá, s inkompetens pártállami komisszárokat ültet élethossziglan az alapítványokba: saját minisztereit, államtitkárait, pártbéli polgármestereket, kormánybiztosokat, pártjának képviselőit, pártjának és családjának üzletfeleit, csókosait, barátait és barátnőit.

Az egyetemi autonómia elvéről mit sem tudva, s arról hallani sem kívánva nem teszi lehetővé, hogy az egyetemek a legminimálisabb hozzászólási vagy véleményezési jogkörrel rendelkezhessenek saját jelenük és jövőjük tekintetében.

Az alapítványok pártállami összetételében látja a garanciát arra, hogy a tudományosság általa megnevezett legfőbb kritériuma, a „nemzeti” eszme megerősítése és az „internacionalista-globalista” szemlélet száműzése a hazai oktatás és tudományosság dicsőségére realizálódjék.

A káderlerakatokká egypártrendszeresített +egyetemi" alapítványok átláthatatlanságát maga szorgalmazza, pártállami reflexeiből fakadóan természetesnek tekinti az intézményes garanciák teljes hiányát, s pártállami káderein keresztül őrzi az átláthatatlanság megszokott ködét és homályát.

Nem érdekli, hogy a közoktatásban részt vevő diákok nemzetközi felmérésekben is kimutatott eredményei mekkora mértékben esnek vissza, s még csak el sem gondolkodik annak okán, vajon miért választja egyre több diák a külföldi felsőfokú képzést a hazai helyett, továbbá ezekből hány marad kint véglegesen, a méltányosabb és biztonságosabb anyagi és egzisztenciális feltételeket, s az összehasonlíthatatlanul jobb tudományos-kutatási körülményeket választva.
Konklúzió:
„Akinek van gyermeke, az azért azt mondja, hogy miféle emberek ezek? Lehet, hogy van egy vita Magyarország meg Brüsszel között, meg nem értünk egyet. Micsoda ember az, aki bosszút áll más ember gyerekén vagy a fiatal nemzedéken? Micsoda dolog ez? Hát, ilyen emberek vannak Brüsszelben. Képzelje ezt el! Egy politikai vitát úgy akarnak lerendezni, hogy bosszút állnak a magyar fiatalokon.”
(A gátlástalanság, a manipulációs szándék, a tényleges felelősség hárításának gyávasága és a cinizmus csimborasszója.)

ORBÁN VIKTOR JÓBARÁTJA ÚJRA EU-PÁRTI POLITIKUSOKKAL SZÁLL RINGBE

MÉRCE
Szerző: PAPP ZSANETT GRÉTA
2023.01.14.


Meghatározó esemény indítja az új választási évet Közép-Európában: 2023. január 13-án és 14-én megválasztják Csehország új elnökét, aki Václav Havel (1993-2003), Václav Klaus (2003-2013) és Milos Zeman (2013-2023) után immáron a negyedik ilyen hivatalt betöltő személy lesz.


Csehország ma parlamenti képviseleti demokrácia, a kormány élén a 2021-ben megválasztott Petr Fiala miniszterelnök áll.

Az államelnöki tisztség elsősorban ceremoniális és szimbolikus jellegű, az elnök legtöbb döntésének érvénybe lépéséhez miniszterelnöki jóváhagyásra van szükség,


így elsősorban a miniszterelnök, a miniszterek, a Cseh Nemzeti Bank tagjainak, illetve az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséért felel, és ő Csehország hadseregének főparancsnoka.

Az elnökválasztáson várhatóan közel 8,4 millió cseh szavazó adja majd le voksát, habár még pár nappal a választás első napja előtt is magas volt a bizonytalan szavazók száma. A V4-es ország 2012-ben alkotmánymódosítással érte el, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt, mivel a korábbi gyakorlat alapján – Václav Havel 1993. és 1998. évi megválasztásának kivételével – az államfő-választás meglehetősen bonyolult és körülményes küldetésnek bizonyult a kétkamarás cseh parlamentben. Mivel korábban többször nem sikerült időben megválasztani az új köztársasági elnököt, a közvetlen elnökválasztás intézménye fegyverként szolgált a parlamenti képviselők taktikázásaival szemben. Emellett pedig egy általános demokratizálódási folyamat része is, amely az állampolgárok politikai jogait erősíti a döntéshozatalban.

Hogyan kell elképzelni egy közvetlen elnökválasztást Csehországban? A szavazás hagyományosan két napon keresztül zajlik, idén 14 órakor kezdődött, pénteken, 13-án, és szombaton ugyanekkor ér véget. Habár a sikeres győzelem egy egyszerű többséggel megszerezhető, ez igen nehéz a cseh belpolitikai környezetben. Ha január 14-én egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több, mint felét (ez a jelenlegi állás szerint igen valószínű), akkor január 27-én és 28-án második fordulót tartanak az első fordulóban legjobban végzett két jelölt között, ahol már az egyszerű többség is elegendő a győzelemhez.

A csehországi elnökválasztás meglehetősen érdekes választási évet indít Közép-Európában ugyanis egyfelől Csehország EU soros elnökségét, másfelől pedig Zeman tízéves, és az utóbbi években igencsak vitatott hivatali idejét is lezárja – ezzel esélyt adva egy esetleges politikai vérfrissítésnek. A kérdés immáron az, hogy Zeman elnökségének vége a cseh politika populista irányának végét is jelentheti-e. Ez pedig egy dologtól függ: a nyertes jelölt politikai irányvonalától.

Jelenleg az eredetileg kilenc jelölt közül mindössze hárman vannak még reálisan versenyben

– Andrej Babiš az ANO-tól, és Danuše Nerudová, valamint Petr Pavel, utóbbiak mindketten független jelöltek, de a kormányon levő és saját jelöltet nem indító SPOLU pártkoalíció is támogatását fejezte ki programjukkal és személyükkel kapcsolatban. A Medián felmérése alapján december közepétől Pavel a legesélyesebb megnyerni az elnöki pozíciót...

2015-BE LÖKTÉK VISSZA A MAGYAR PÉNZTÁRCÁK VÁSÁRLÓEREJÉT A KÖRNYÉK LEGMAGASABB ÜZEMANYAGÁRAI

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.01.13.


Nem is olyan régen még Magyarországra jártak tankolni a szomszédos országokból, a benzinársapka eltörlése óta viszont itthon drágább lett az üzemanyag, mint bárhol az szomszédos országok közül, ezért megfordult a benzinturizmus iránya, és már Magyarországról járnak át a szomszéd országokba.

A jelenségről beszámoló RTL Híradónak a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó azt mondta, nem azért ennyire drága most itthon a tankolás, mert a benzinkutak most hozzák be az ársapka miatt kieső bevételeiket, hanem azért, mert Magyarországon magasabb az üzemanyag áfája, mint a környékbeli országokban.

Magyarországon december elején vezették ki az üzemanyagokra vonatkozó 480 forintos hatósági ármaximumot, amit még 2021 novemberében vezettek be. Azóta az üzemanyagok jelentősen megdrágultak: a Holtankoljak.net szerint kedden a gázolaj litere átlagosan már 718, a benziné 656 forintba került országosan. A drágulás 2021-es kezdetekor már kiszámoltuk, hogy az akkori magasabb áraknak milyen hatása volt a magyarok vásárlóerejére ebben a termékkategóriában, most pedig újra átszámoltuk, hogy a havi nettó bérek alakulását is figyelembe véve hogyan alakult ez a mutató azóta.

Az alábbi ábrán egyrészt látszik, hogy a 2021-ben kezdődő jelentősebb drágulást az ársapka hogyan fogta meg tavaly, és hogy ehhez képest a piaci árak milyen meredek drágulást okoztak az idei év elejének árszintjéhez képest...

EXKLUZÍV FOTÓK BIZONYÍTJÁK: TÉNYLEG TÖNKRETETTÉK A VESZPRÉMI SZÉKESEGYHÁZAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.01.23.


Titokban készült fényképeken mutatjuk be a felújítás alatt álló veszprémi székesegyház belsejét, ahol nyomtalanul eltüntették a korábbi gazdag, festett díszítést. A Válasz Online tavaly nyáron foglalkozott először azzal, hogy az érsekség minimalista stílusúvá alakíttatná át a Gizella királyné által alapított templomot. A terv ellen nemcsak a hívek egy része tiltakozott, hanem az egyházmegye előző érseke, Márfi Gyula is szót emelt lapunknak adott interjújában. A magyar sajtóban most először közölt fotóinkon látszik, hogyan szegényítették el több milliárd forint közpénzből a kiemelt jelentőségű műemléket – mindezt ráadásul a kulturális fővárosi év alkalmából...

DEUTSCH TAMÁS STADIONÜZEMELTETÉST TANÍT, 10 MILLIÁRDBA KERÜLT TAVALY AUGUSZTUS 27-E - A Z ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.01.13.


24.hu: Megtaláltuk a tavalyi Szent István napi rendezvények összköltségét, a médiakampány drágább volt, mint a tűzijáték

A lap a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) honlapján megtalálta a tavaly augusztus 20-i tűzijáték – amit a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt egy héttel később, agusztus 27-én tartottak – költségeit. A közérdekű adatok közé feltöltött dokumentum szerint a rendezvény teljes költsége 10 milliárd 300 millió forint volt. Ebből a tűzijáték és az ahhoz tartozó, valamint az állami rendezvényekhez kapcsolódó rendezvénybiztosítás 3,2 milliárd forintba került. A médiaköltség közel 2 milliárd forintra rúgott, az egységes arculati megjelenésre 351 millió forintot költöttek, és 4,5 milliárd forintba kerültek a programsorozathoz kapcsolódó rendezvények engedélyeztetései, a tervezések, a technikai, biztonsági és logisztikai feladatok ellátása.

MKKP: Ami még egy fideszes polgármester szerint is “Pokorni bulija” volt – AZ Öveges-program a Hegyvidéken

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt bemutatta, „hogyan ette meg az egykori oktatási miniszter, Pokorni Zoltán kerületében a Fidesz “oktatási holdudvara” a kerületnek az Öveges program keretében oktatásfejlesztésre adott EU-s százmilliókat és hogy hány szálon kötődnek az ezeken a közbeszerzéseken nyertes cégek Béres Istvánhoz, Pokorni Zoltán örökös tanácsadójához, valamint magához a polgármester kapcsolati hálójához”.

444: Deutsch Tamás stadionüzemeltetést tanít a Milton Friedman Egyetemen

Három tárgyat is tanít Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Milton Friedman Egyetemen (korábbi nevén: Zsigmond Király Főiskola): Köz- és magánjog I-II., Sportdiplomácia, Labdarúgó stadionok üzemeltetése. Deutsch 2010 óta az MTK elnöke, de 1998-tól 2002-ig sportminiszter is volt. Akkoriban az ő nevéhez fűződött a 4 milliárd forintos stadion-beléptetőkapus fejlesztési program, ami végül kudarcba fulladt.

Telex: 271 milliót csalhatott el Joób Márton szegedi képviselő és köre, de szerinte szerepe tisztázódni fog

A héten kezdődött meg annak a költségvetési csalási ügynek a tárgyalása Szegeden, melyben az elsőrendű vádlott a tizenegy gyermekes szegedi önkormányzati képviselő, a korábban Botka László polgármester frakciójához tartozó Joób Márton. A képviselő a keddi előkészítő ülésen nem ismerte el bűnösségét, de a második tárgyalási napon is ott volt nézőként, és lapunknak azt mondta, az ártatlanság vélelme nem érvényesül vele szemben.

Hvg.hu: Az operatív törzs titkolt jegyzőkönyveit maga a bíró fogja átnézni a HVG által indított perben

A Belügyminisztérium irattárában iratok átvizsgálásával folytatódik az a per, melyet még tavaly nyár elején indított a HVG, hogy megtudja végre, mi áll a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveiben. Az iratokat az állam nagyon nem akarja kiadni: először döntés-előkészítő jellegükre hivatkoztak, majd állításuk szerint titkosították a dokumentumokat, sőt egy külön kormányhatározattal is igyekeznek blokkolni az információk nyilvánosságra kerülését.

FRISS KUTATÁS ÁLLÍTJA, HOGY A FIDESZ SZAVAZÓI KÖNNYEBBEN BEDŐLNEK AZ ÁLHÍREKNEK, MINT AZ ELLENZÉKIEK

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.01.13.


Három magyar szociálpszichológus reprezentatív kutatást végzett arról, hogy mi az összefüggés a magyar internethasználók álhír-felismerési képességei és politikai nézetei között. Mint kiderült, a kormánypárti szavazók kevésbé használják a kritikus gondolkodásra való képességüket.

Miért hajlamosak az emberek bedőlni az egyértelműen téves információknak és álhíreknek? Erre kereste a választ nagy hatású, 2020-ban publikált tanulmányában Gordon Pennycook, a kanadai Reginai Egyetem viselkedéstudományi kutatója és David G. Rand, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) üzletvezetés-tudományi és agykutató professzora. A kutatók fő kérdése az volt, hogy az emberek inkább arra használják az érvelési képességüket, hogy meggyőzzék magukat az ideológiailag kedvező állítások valóságtartalmáról, vagy arra, hogy politikai ideológiától mentesen megkülönböztessék a valós tartalmakat az álhírektől.

Ezt a kutatást ismételte most meg egy reprezentatívnak számító, közel ezer fős magyar mintán az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének két kutatója, Faragó Laura és Krekó Péter, valamint Orosz Gábor, a Lille-i Egyetem szociálpszichológusa – tanulmányuk a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

Mint a tanulmányt kísérő blogposztban írják: „A félretájékoztatás és a dezinformáció komoly társadalmi, gazdasági és politikai problémát jelent Kelet- és Közép-Kelet-Európában, ahol a demokratikus intézményrendszer törékenyebb és később alakult ki, és ahol az illiberális populizmus erősödik.” Példaként említik, hogy Magyarországon kirívóan magas azok száma, akik Ukrajnát hibáztatják az orosz invázióért, ami azért is érdekes, mert a magyaroknak nem is olyan távoli emlékei lehetnek az orosz megszállásról. Az ukránellenes, nyugatellenes és mérsékelten oroszbarát nézetek azonban a kutatók szerint nem a történelmi tapasztalatokkal, hanem sokkal inkább azzal magyarázható, hogy a kormánypropaganda szisztematikusan ontja az orosz dezinformációt...

A KÖZOKTATÁS KORMÁNYZATI LEZÜLLESZTÉSE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HUSZÁR ÁGNES
2023.01.13.


A közoktatás látványos csődje idején érdemes felidézni, hogy ez a folyamat már a 2011. évi CXC köznevelési törvény életbelépésével megkezdődött. A területért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa akkoriban sűrűn emlegette a gyermeki lelket és a keresztény erkölcsöt, amelyet annyira lebecsült a liberális oktatásügy. A közoktatás új nevet kapott: köznevelés, Hoffmann Rózsa pedig így fogalmazta meg annak lényegét: „A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat.” Érdemes elolvasni ennek a törvénynek a preambulumát: „A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében az Alaptörvényben foglalt művelődéshez való jog, a nemzetiségek anyanyelvi oktatásához való jog megvalósítása, a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer megvalósítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja” (net.jogtar.hu).

Ha eltekintünk néhány jogilag nehezen értelmezhető szóvirágtól: „a nemzet felemelkedésének záloga”, „a magyar oktatásügy nemes hagyománya”, akkor a szöveg meglehetősen üresnek és semmitmondónak tűnik. Ez még szembetűnőbbé válik, ha összehasonlítjuk az előző, az 1993. évi LXXIX. törvény bevezetőjével: „A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazafiságra nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer megvalósítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja” (www.okm.gov.hu).

A 2011-es törvény bevezetőjéből az előzőben még szereplő következő fogalmak hiányoznak: esélyegyenlőség, a lelkiismereti meggyőződés szabadsága, vallásszabadság, tanszabadság, a tanítás szabadsága. Szembetűnő az is, hogy míg az előző a közoktatás szereplőinek csoportjait megnevezi: „a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak”, a 2011-es csak így utal rájuk: „a köznevelés résztvevői”...


A NER TRAGIKOMIKUS ÖNPARÓDIÁJA EGY ÚJ RENDELET

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.14.


A péntek hajnalra megjelent – a veszélyhelyzettel indokolt – rendelettel, amely átírja a tanárok kirúgásának szabályait, a kormány elérte, hogy a PSZ és a PDSZ még szervezettebb lett, az oktatásban tovább nőtt az ellenállás. A visszamenőlegessége miatt rendkívül aggályos rendelet ügyében a két érdekvédelmi szervezet keresi a megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A Tanítanék mozgalom petíciót indított a döntéshozók lemondásáért.


Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke felháborítónak tartja, hogy már megint a szokásosnak mondható sunyi módon, éjszaka adtak ki rendeletet. Úgy véli, alapos tanulmányozás után arra lehet következtetni, hogy 29 bátor, szentgotthárdi pedagógus valószínűleg megijesztette a kormányt. A rendeletben ugyanis elismerik, hogy pedagógushiány van. A decemberi adatok arról tanúskodnak, hogy szinte egész hónapban nagyon sokan polgári engedetlenkedtek. Ha őket el kellene távolítani, sok településen vagy intézményben lehetetlenné válna az oktatás. „Úgy gondolom, a rendelet a NER tragikomikus önparódiája. Azt mondják, hogy ráérnek kirúgni az engedetlenkedőket a tanév befejezése után. Magyarul ezek a pedagógusok tanítsák végig az évet, utána majd kirúgják őket. Csakhogy a BM kiadott egy közleményt is, hogy megmagyarázza a rendeletet. Abban pedig az első és az utolsó mondat eléggé ellentmond egymásnak. Arra hivatkoznak, hogy a gyerekek érdekei az elsők, ezért nem most rúgják ki a polgári engedetlenkedőket, hanem majd később.”

A PSZ ezzel kapcsolatban azt kérdezi: nem mindegy annak a szegény diáknak, hogy holnaptól vagy szeptember 1-jétől nem lesz szaktanára? Ugyanis a kirúgott szaktanárokat nem lehet pótolni. Az, hogy a munkáltató „csemegézhet” a polgári engedetlenkedő, illetve a szerinte jogosan felmenthető, azonnali hatállyal eltávolíthatók között, példátlan jogegyenlőtlenség. Hol van itt az egyenlő bánásmód elve? Sehol. Azt már tudjuk, hogy a decemberben elbocsátott nyolc pedagógus esetében kiderült, a saját környezetükben mások sokkal többet polgári engedetlenkedtek, de őket érdekes módon nem távolították el. Sőt, más intézményekben is volt hasonló példa. A PSZ alelnöke szerint „gyakorlatilag teljes jogtalanságot legalizál a kormány. Ezzel két dolgot beismert: megrettent a 29 bátor szentgotthárdi pedagógustól, akiknek a kirúgása ellehetetlenítené az iskolát, és azt, hogy kapkod. Az eddigi, veszélyhelyzetekre kiadott rendeleteknél mindig ott volt: addig érvényes, amíg a veszélyhelyzet fennáll. Jelenlegi tudásunk szerint a háborús veszélyhelyzet május végig tart, de ez a rendelet azt írja, hogy augusztus 1-jéig dönthet a munkáltató. Azt gondolja a kormány, hogy ez a rendelet tovább fog élni? Szerintem ezzel a rendelettel a kormány hadat üzent az oktatáson keresztül a magyar társadalomnak, ha már a háborús retorikánál tartunk.”...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK SZÉTESÉSEKTŐL A 18. SORBAN ELREJTETT LÉNYEGES RÉSZLETEKIG

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.01.14.


Jó reggelt, kedves olvasók, ez itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása. Szokás szerint a hét legérdekesebb-fontosabb anyagait szedjük ilyenkor össze, és előre szólok, hogy a 18. sorban lehet, hogy elrejtettem valami lényeges információt!

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, van sokféle, mindegyiket melegen ajánljuk.

NICK THORPE: 2010 ÓTA OLYAN A HANGULAT, MINT A RÁKOSI-KORSZAKBAN

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: Fábián Tamás, Szilágyi Máté, Szilli Tamás
2023.01.14.



A BBC újságírója szerint Orbán Viktor sajtótájékoztatói inkább cirkuszra és színházra hasonlítanak, mégis úgy érzi, a miniszterelnök örül a komoly kérdéseknek. Legutóbb 2008-ban beszéltek hosszabban, akkor Orbán off the record elmondta neki, hogyha nyernek, ki kell rúgni 12 ezer embert az állami hivatalokból. Interjú Nick Thorpe-pal, a BBC magyarországi tudósítójával politikáról, újságírásról és arról, hogy mit jelent a közszolgálatiság.


„SÚLYOS KÁROKAT OKOZ A FIDESZ TÉRHÓDÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN” – INTERJÚ PÁLINKÁS JÓZSEFFEL

NÉPSZAVA
Szerző:JUHÁSZ DÁNIEL
2023.01.14.


Az egyetemeket jórészt önálló akarat nélküli emberek vezetik, komoly rendszerhibák vannak, amelyek a szakmai döntéshozatalt gátolják. Ma már a lengyelek, szlovákok is megelőznek minket, mert náluk hagyják autonóm módon működni az intézményeket – mondta Pálinkás József, az MTA volt elnöke.


Az Európai Unió Tanácsa átmenetileg kizárta az uniós oktatási csere- és kutatási programokból azokat a magyarországi egyetemeket, amelyek nemrég alapítványi fenntartásba, s javarészt fideszes politikusok irányítása alá kerültek. A kormány szerint nincs nagy baj, mert az idei évre még adottak az uniós források, a többit meg majd megoldják. Tényleg nincs nagy baj?

Attól nem kell tartani, hogy holnaptól működésképtelenné válnak ezek az egyetemek, leállnak az érintett programok. Azokat a pénzeket, amelyeket tavaly vagy tavalyelőtt elnyertek, továbbra is folyósítják. A problémát a hosszú távú bizalom- és forrásvesztés jelenti. Ez a helyzet nagy mértékben ronthatja a renoménkat külföldön, akár már most is. A magyar egyetemeknek vannak külföldi partnereik, közös kutatások is zajlanak. Amíg a jogi helyzet bizonytalan, egy új kutatási pályázatban kétséges, hogy például egy német kutatócsoport egy magyar kutatócsoporttal együtt pályázik, mert az veszélybe sodorhatja a másik fél lehetőségeit, programjait is. Egy ilyen szintű bizalomvesztést pedig évekbe telhet újraépíteni, még akkor is, ha néhány hónap múlva megoldódik a helyzet...

TÚRÓS TÉSZTA ÉS MÁS KEGYTÁRGYAK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.14.


A Facebook kósza népe elsiratta a túrós tésztát. Ez véletlenül sem homár, mint amit miniszteres Orbán urunk eszegetett Rómában, ha már arra járt. Érdekes a dolog azért is, mert utóbb kiderült, a Facebook kajla közössége – úgy is mint adófizető – csöngette ki a homárt, a first ladynek meg a polipot, illetve mindenféle más tengeri szörnyeket. Most pedig a közösségi oldalon sírzokog, hogy ebben a büdös életben ő már túrós tésztát enni nem fog. Pedig fájna rá a foga nagyon. Képi fölsorolást kaptunk a túrós tészta kellékeiről a monitorunkon, hogy kell hozzá túró, tejföl, tészta meg szalonna, mert ilyen fölvágós a gusztusunk nekünk.

Ilyképp tehát, ha valaki nem tudta volna, mi kell egy magyari nemzeti eledelhez, most már tisztában van vele. Ez az egész azonban nem főzőcske, de okosan vagy más, ilyen séfes műsor volt, hanem a tragédia kezdete. A lázító poszt ugyanis a kellékek árát is megjelölte, és valami elborzasztó, ötezer forintos végösszeg jött ki, hogy annyiba kerül ma kies hazánkban ennek a csemegének az alapanyaga. A Facebook akkor már nem kósza, hanem tragikus népe pedig sikoltozott, és valljuk meg teljes joggal. A végkövetkeztetés az volt, hogy ezt már nem lehet kibírni és elviselni, illetve nagyon helyesen a logika szabályai szerint, hogy mindmeghalunk.

Előtte azonban, illetve közben és megállás nélkül, akárha kórus az apollóni kőszínházban, a kurvaannyukat ezeknek foglaltattak írásba. Illetve más cuki kurvaságok is, mert édes anyanyelvünk nagyon gazdag az ilyen eszközökben, hogy párja sincs a világon. Kiderült, hogy a magyari jómunkásember állapotban van, cérnaszálak az idegei a pattanás közelében, kezei remegnek. Mindez is teljesen érthető, hiszen miközben a túrós tészta után epekedik, még meg is fagy. Illetve, ha nem, tízpercenként szalad a gázórához, nehogy túllépje a kvótát, amit miniszteres Orbán urunk néki szívjóságból kiszámolt és utalt, ahogyan megvédi őtet.

Illetve az egész családját, a kedves nejét és apró gyermekeit is. Innen is látszik, hogy hétköznapi hősünk háládatlan, mert neki semmi nem elég. Túrós tésztát akar langyos szobában. Másfelől azért ez nem olyan nagy igény, nem homár meg polip, illetve egyéb szörnyetegek, mint már szóban volt. Szerencsétlen egybeesés történt azonban, mert hogy, hogysem, amikor elkezdődött a túrós tészta búcsúztatása a közösségi térben, feltűnt ott éppen az is, hogy kormányunk nem csak a magyari jómunkásemberről gondoskodik a maga módján, aminek ez a kimenetele, ami, hogy leíródnak egészen illetlen kifejezések miniszteres Orbán urunkról.

Kormányunk ugyanis a libanoni keresztényekre is gondol nagy szeretettel és odaadással. Ez momentán pedig abban manifesztálódik, hogy szaros kétmillió dollárt utal a sivatagba, hogy abból ott templomok épüljenek. A Facebook kósza és kajla népe ezt olvasván azonban hangosan fölvonyít olyan illetlen gondolatokkal, hogy kormánya, tehát miniszteres Orbán urunk ezt rá is költhetné. Vehetne neki túrós tésztát, ha már ő meghívta homárra, a kedves nejét meg polipra a messzi-messzi Rómában. A kocsmában is szokott kapni egy rundót, aki egyet már fizetett, de az élet nem egy ivó, se nem habostorta. Itt igazságtalanságok vannak...