2023. június 2., péntek

AZ ORBÁN-RENDSZER VÁLASZTÁSOKON LEVÁLTHATATLAN - INTERJÚ STEFANO BOTTONIVAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.05.31.



Zártabb és fegyelmezettebb a NER parancsuralma, mint a Kádár-rendszer volt az 1980-as években - ez Stefano Bottoni történész, Kelet-Európa szakértő megállapítása, amit a napokban magyarul is megjelent könyvében olvashattunk. Szerinte a demokrácia 2010 áprilisában, a Nemzeti Együttműködési Rendszer születésekor ért véget, de 2018 az a pont, amikortól fogva az új rezsim visszafordíthatatlanul megszilárdult. A Hatalom megszállottja című kiadvány szerzőjét arról is kérdezzük: van-e jelentősége, hogy az orosz titkosszolgálat már a rendszerváltás előtt érdeklődést mutatott az akkori fiatal jogász iránt? Van-e megfejtése a magyar politika nagy talányára: miért csekkolt ki a miniszterelnök az atlanti lojalitásból és vált az orosz érdekek legerősebb európai közvetítőjévé?

EGYSÉGBE KÉNYSZERÍTETT ERŐ? TÓTH ZOLTÁN VÁLASZTÁSI SZAKÉRTŐ (2023. 05. 31.)

TELEVÍZIÓ ÚJBUDA
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.06.01.



A következő önkormányzati választásokat már most elfogadott új szabályok szerint tartják meg. Tóth Zoltán választási szakértő szerint különösen fontos, hogy az ellenzék levonja a jogszabályváltozásokból adódó következtetéseket. Mert a győzelemhez a matematikai esély is szükséges.

PORNÓFÜGGŐSÉG – A KI NEM BESZÉLT GENERÁCIÓS PROBLÉMA

SZABAD EURÓPA
Szerző: KUCZOGI JAKAB
2023.06.02.



Pornó: mindenki tudja, mi az, de senki sem beszél róla, pedig súlyos függőséget is okozhat, ami szociális félelmekhez és szexuális problémákhoz vezethet. A kormány hiába beszél gyakran a gyerekek védelméről, lényegében semmit sem tesz azért, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a pornó veszélyeire.


Bajor vendégházakban játszódó, hetvenes évekbeli NSZK pornó, a VICO-filmekhez hasonlatos szinkronizált szexfilmek és Nyugatról behozott felnőttmagazinok – az, hogy pornógráf tartalmakat fogyasztunk, nem a XXI. század terméke. Amióta világ a világ, az embereket kevés dolog érdekelte jobban a szexualitásnál.

Azonban amíg a múlt században a videótékából kikölcsönzött pornófilmeket még gondosan el kellett rejteni a táska aljában, addig ma egy kattintással annyi meztelen embert láthatunk, amennyit nagyszüleinek egy életen át sem. A helyzet pedig úgy áll, hogy nagyon sok pornót néz a világ: az egyik legnagyobb internetes pornóoldal, a Pornhub 2022 decemberében a harmadik legnagyobb forgalmat bonyolító honlap volt az Egyesült Államokban, megelőzve a Facebookot is. Mi, magyarok világviszonylatban a 29. legnagyobb pornófogyasztók vagyunk.

A baj alapvetően nem azzal van, hogy az emberek pornót néznek, a probléma ott kezdődik, ha valaki pornófüggő lesz. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus szerint a pornó adott esetben hasznos is lehet, a problémát pedig nehezen vehetjük észre.

„Az ember észrevétlenül csúszik bele abba, hogy egyre gyakoribb, még örül is neki, hogy mennyire nagy a vágya, hogy mennyire gyakran kívánja, merthogy ez jó dolog. Tehát összességében a legnehezebb az, hogy azért használjuk, mert jó. Mert egy, a szexuális kielégülést változatos, izgalmas képekkel kombinálva, az a mi – hogy is mondjam – emberi létünknek borzasztóan izgalmas.”

Az ELTE által végzett, hétszáz fős, nem reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság három-négy százaléka küzdhet pornófüggőséggel, egy 2019-es amerikai egyetemi kutatás szerint pedig az USA lakosságának három-hat százaléka élhet együtt ezzel a problémával. A kifejezetten nagy arány ellenére a pornófüggőségről keveset hallunk, pedig súlyos következményekkel járhat: erekciós probléma, a libidó elvesztése, súlyos szociális szorongás és motiválatlanság – hogy csak néhányat említsünk.

A következmények oka, hogy a pornójelenetek – csakúgy, mint az addiktív anyagok – túlpörgetik az idegrendszert, így természetellenes mértékű, az öröm hormonjaként is emlegetett dopamint termelnek. És ez a kulcs: egy függőnek a hétköznapi élvezetek, mint például egy sima baráti találkozó, kevesebb örömet okoznak a pornóhoz képest, mert a szexfilmek nézése közben túlteng a dopamin az ember agyában, a baráti találkozó közben pedig csak normális...

HAMAROSAN BELÉPHET A SZÁZMILLIÁRDOS VAGYONÚ KLUBBA ORBÁN VIKTOR CSALÁDJA

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.06.02.


Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a miniszterelnök családtagjai legfeljebb néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, addig mostanában rendre évi 2-3 milliárd forint bevételük van ilyen forrásból. Korábban egyértelműen az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt esztendőkben azonban már a fiatalabb generáció befektetései hozzák a nagy pénzt.

Extraprofit a bányából

Elég jól meglovagolta 2022-ben a kedvező piaci helyzetet a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. Az építőipar szárnyalása és az alapanyagok drágulása a Covid-kilábalás kezdete óta húzza a hasonló, kőbányászattal és -feldolgozással foglalkozó vállalatokat. A Dolomit Kft. már 2021-ben is rekord árbevételt ért el, először átlépve az 5 milliárd forintot, tavaly azonban még ezt is sikerült megfejelni, és már a 6 milliárdtól sem maradt el sokkal a forgalom.

A bevétel elég jelentős része ráadásul nyereség soron is megmaradt. A profit ugyancsak rekordszintre emelkedett, és átlépte a 2 milliárdot. Ez nagyon magas, közel 35 százalékos nyereségrátát jelent, ami ágazati összevetésben is kiugró. Ahogy egy tavalyi cikkünkben bemutattuk, az állami beruházásokra is szállító Dolomit Kft. profitrátája több mint a duplája a konkurensekének, és ha Orbán Győző cége csak az iparági átlagot hozza ebben a mutatóban, akkor

hat év alatt ötmilliárd forinttal alacsonyabb nyereséget termelt volna.

A miniszterelnök édesapjának cége nem is szégyenlősködött: a teljes nyereséget kifizették a tulajdonosoknak. Orbán Győzőre a profitból egymilliárd forintnál valamivel (nagyjából egy fővárosi garzonlakás árával) több jutott. Ennél nagyobb összeget eddig mindössze egyszer vett ki a vállalatból: 2018 tavaszán, az akkori választások után pár nappal*, amikor teljesen kisöpörték a céget, és a korábbi évek nyereségét is kifizették a tulajdonosoknak...

KÖTÖTTFOGÁS 244. – MONDJUK KI: ORBÁN ÜGYNÖK

KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG
Műsorvezető: CSINTALAN SÁNDOR
2023.06.01.



Mit kavar a Fidesz Koszovóban? Nem leszünk soros? Üres a kassza. Választási szigorban a NER. Ezek voltak a június 1-jei Kötöttfogás témái. Akik pedig megvitatták: Dévényi István, Konok Péter, Balogh Gábor és Reichert János. A műsorvezető ezúttal Csintalan Sándor volt.

NAGY ERVIN: PÁRIZSBAN MÁR ÉGNE AZ EGÉSZ VÁROS

LEVEGŐT! / 24.HU / VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2023.06.02.



Levegőt! címmel szervezett országos tüntetést a státusztörvény ellen két mozgalom – a noÁr és a Tanítanék – csütörtök este Budapesten, valamint 15 vidéki városban. Arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a tüntetők az eddigi eredményekről, illetve a rendőrökkel kialakult konfrontációkról.


RÁTENNÉ AZ ÁLLAM A KEZÉT MINDEN PÉNZÜNKRE - TÖBB MINT EZERMILLIÁRD MENEKÜLT MÁR EL A BANKOKBÓL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.06.02.


Nem sikerült a mesterterv, hogy a lakosság minden megtakarítását állampapírba tereljék, ezért most erőszakkal tenné rá az állam a kezét a pénzünkre. Erre nagy szüksége van a költségvetésnek, miután uniós pénzek aligha várhatóak. A szerda éjjel megjelent kormányrendeletek mind azt a célt szolgálják, hogy az állampapíron kívül minden más befektetési lehetőséget elvessenek az emberek.


Több fronton támadt rá a kormány csütörtök hajnalra virradóra a teljes megtakarítási piacra. A szerdán késő este megjelent rendeletdömping mind azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát (így fogalmaz a Bankszövetség), hiszen a lakossági állampapíron kívül minden egyéb befektetésre sarcot vet ki.

Mint megírtuk, a friss kormányrendelet szerint július 1-jétől nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nő a sarc. Az állampapír természetesen kivétel és az ingatlanalapok is. (Ez utóbbi aligha meglepő, hiszen Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában van a Diófa Alapkezelő, ennek pedig jelentős ingatlanalapjai vannak.)

Ráadásul a bankoknak olyan levelet kell kiküldeniük ügyfeleiknek, amelyből kiderül, mennyivel több kamatot kaptak volna, ha nem a bankban tartották volna pénzüket, hanem állampapírban...

ÚJ ÁLLAMPAPÍRSZABÁLYOK: SEGÍT A KORMÁNY A TUDATLAN MAGYAR KISBEFEKTETŐKNEK, VAGY EKKORA LYUK TÁTONG A KÖLTSÉGVETÉSBEN?

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.06.02.


    A kormány a magyar állampapírokba szeretné terelni a hazai megtakarítók pénzét. Az intézkedés nem éppen piackonform, de a legnagyobb veszélye az, hogy maga a lépés és a magyar pénzügyi szektor gyakran változó szabályozása kétségbeesést mutat, így nemzetközi bizalomvesztéshez vezethet. Ezzel párhuzamosan persze tagadhatatlan, hogy a magyar bankrendszer szeret sokat keresni a figyelmetlen, vagy lusta magyar lakossági ügyfeleken.


    Fekete éjszakája volt a hazai pénzügyi szektornak a május 31-ről, június 1-re virradó éjszaka, amikor az állam mindenféle szabályozással megint belekavart a pénzügyi rendszer, a megtakarítási piac természetes működésébe. Kezdjük azért egy megértő gondolattal: van abban valami érthető, hogy a kormánynak az a célja, hogy a magyar megtakarítók egyfajta önfinanszírozással őt hitelezzék, és még az is elmondható, hogy érdemes olykor megrázni a magyar bankszektort, ne abból éljen, hogy alacsony kamattal magánál tartja a magyarok pénzét.

    A lépések üzenete azonban összességében rossz, hektikus, kétségbeesést mutat.
A „terelő” hadművelet

A kormány mindenesetre minden erővel igyekszik az állampapírok felé terelni a bankokat, a befektetési alapokat és a lakosságot. Ezért többféle lépést is tett:

- megmondta bizonyos befektetési alapoknak, hogy mibe tehetik a pénzüket, és a szabályozás természetesen az állampapírokat preferálta,

- a 2024-re is meghosszabbított banki extraprofitadó csökkentési lehetőségeit is állampapír-befektetésekhez kötötte,

- azokat a „befektetőket, akik bankbetétet, vagy befektetési alapokat tartanának, és utóbbiakat nem támogatott TBSZ-re helyeznék, pluszadóval sújtja, kivéve, ha ők magyar állampapírt vesznek, vagy ha ingatlanalapokat tartanának (ez ugyan most talán a megtakarítási piac egyik legkevésbé perspektivikusnak tűnő alszegmense, de mivel erős benne a NER, valamiért kivételt élvez pont ez a módozat),

- a bankoknak pedig majd a jövőben tájékoztatást is kell küldenie az ügyfeleknek. Az újabb „rezsilevél” célja az, hogy az ügyfelek lássák, hogy mennyivel kevesebb kamatot kapnak, ha a banknál és nem az államnál tartják a pénzüket...

"MAGYARORSZÁGON A TANÁRTÁRSADALOM BÁNTALMAZÓ KAPCSOLATBAN ÉL A HATALOMMAL"

MAGYAR NARANCS
Szerző: DUSZA ERIKA
2023.06.02.


Noha a közbeszéd szintjén mindenki elégedetlen a jelenlegi oktatási rendszerrel, a tiltakozók száma még mindig igen csekély. A csütörtöki diáktüntetés résztvevőit kérdeztük az oktatásról és a tanárok helyzetéről.


A pedagógusok új jogállásáról szóló törvény tervezetét március óta több ponton módosították, és ugyan május 24-én Pintér Sándor belügyminiszter tárgyalt a tervezetről a pártok képviselőivel, a szintén meghívott szakszervezeti képviselőkkel nem állt szóba. E hét kedden a diákok a Sándor-palotánál virrasztottak, nyomást gyakorolva a köztársasági elnökre, hogy ne írja alá a státusztörvényt. Csütörtökön országos tiltakozást tartottak, hétfőre – pedagógusnapra – pedig az Oktogonhoz hirdettek demonstrációt az érdekvédelmi szervezetek.

A Tanítanék Mozgalom eközben anonim kérdőívet tett elérhetővé, hogy megtudják, milyen fenyegetésekkel találkoznak a megmozdulásokon részt vevő pedagógusok. Hatvanöt miskolci tanár pedig kikérte a tankerülettől a négy napon belül elrendelt túlmunka adataikat, hogy igényelni tudják az ezekért járó összeget. A négy napon belül elrendelt helyettesítések ugyanis rendkívüli munkaidőnek minősülnek, amit a tankerület kötelező az óradíj 150 százalékával díjaz. A kérvényező tanárok által használt formanyomtatvány letölthető. Az aHang oldalán eddig közel 5 ezren jelezték, hogy felmondanak, ha életbe lép a státusztörvény. Mindeközben Csehországban a parlament megszavazta, hogy a tanárok fizetése az átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedjen.

A csütörtök délután megtartott budapesti demonstráción szülőket, diákokat, tanárokat és általános "demokráciahiányban" szenvedő szimpatizánsokat szólítottunk meg, és a következő kérdéseket tettük fel nekik:

- A jelenlegi oktatási rendszerben mit sérelmeznek leginkább, mi az, ami – saját tapasztalatuk szerint – sürgős változtatást igényel?

- Környezetükben vannak-e pedagógusok, akik a felmondáson gondolkodnak, esetleg már meg is tették?

- Mi a véleményük az oktatásüggyel foglalkozó érdekvédelmi szervezetekről?

- Milyennek ítélik a mostani demonstrációk erejét? Tekintettel a közelgő nyári szünetre is, milyen kimenetelt jósolnak a státusztörvénynek, illetve az ellene való kiállásnak, például a hétigenes népszavazási kezdeményezésnek?
...

A KÖLTSÉGVETÉS SZORULT HELYZETE MIATT LEBEGTETI A KORMÁNY A NYUGDÍJKIIGAZÍTÁST

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.06.02.


„Amíg a kiigazítás nem történik meg, addig a nyugdíjasoknak csökken a reálnyugdíjuk, s persze ők adnak hitelt – mégpedig kamatmentesen – az államnak”. Így értékelte Mellár Tamás, hogy a kormány lebegteti az egyértelműen szükségessé váló évközi nyugdíjkorrekciót. Ennek okát pedig abban látja, hogy nagyon rossz helyzetben van a költségvetés, ez megszorításokat tesz elengedhetetlenné, amit azonban a kormány soha nem fog bevallani. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy nemigen jönnek az uniós pénzek, a gazdaság nem élénkül, nincsenek nagy költségvetési bevételek. Ezért a kormány komoly takarékosságra kényszerül, megvágják a beruházásokat, halogatják a nyugdíjkompenzációt, a reálkereseteket pedig úgy próbálják csökkenteni, hogy nem tesznek meg mindent az infláció mérséklésére.

Egyre sűrűbben vetik fel szakemberek, politikusok, mind gyakrabban jelennek meg elemzések, véleménycikkek arról, hogy mihamarabb szükség lenne a nyugdíjak kiigazítására. Az év elején ugyan a kormány 15 százalékkal emelte az ellátásokat, de azt már felfalta az infláció, az év végére minden mértékadó prognózis afeletti éves dinamikára számít. Az év első harmadában pedig lassúbb volt az infláció csökkenése, mint amire a kormány korábban számított, stabilan jóval 20 százalék felett maradt még áprilisban is a ráta. (A májusi adatot majd a jövő héten ismerhetjük meg.)

A kormány eddig hallgatott a terveiről, ám most nem tehetett mást, megszólalt. Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke, szocialista országgyűlési képviselő ugyanis írásbeli kérdést nyújtott be a témában – Emelik-e nyáron a nyugdíjakat címmel –, amire Tállai András, a pénzügyminisztérium államtitkára válaszolt. A válaszból konkrétumok nem derülnek ki, csak az az általános, semmitmondó szöveg, hogy „ha az évközi adatok alapján azt állapítjuk meg, hogy 2023-ra a becsültnél magasabb lesz az éves várható infláció mértéke – januárra visszamenőleg – nyugdíjkorrekciót hajtunk végre”. Még azt is odavetette (az egyébként „elmúltnyolcévezős” kliséket azért felsorakoztató válaszban), hogy ha lesz kiigazítás, akkor arról időben adnak majd tájékoztatást. Az némi információval szolgálhat, hogy a válaszában Tállai fontosnak tartotta megjegyezni, „Ha felmerül ilyen intézkedés szükségessége, azt körültekintő tervezés után hajtjuk végre azzal a céllal is, hogy az államadósságot és a költségvetési hiányt csökkenő pályán tudjuk tartani”...

DUGD A TŐKÉT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2023.05.26.


Tiborcz-közeli magántőkealap szállhat be az egyik leggazdagabb magyar, Scheer Sándor szállodaprojektjébe. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán megjelent bejelentés alapján a Market-vezér minősített többségi befolyása alatt lévő cég eladja a Sárváron luxushotelt építő kft.-ben meglévő üzletrészének felét. A vevő az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealap
– olvasom a forbes.hu oldalon. A szöveg az, aminek látszik, tárgyszerű tudósítás egy párhuzamos univerzum lakóinak mindennapos problémáiról, amelyek leginkább százmilliárdos nagyságrendű összegek megfelelő elhelyezésében és fialtatásában kulminálnak. A többé-kevésbé normális átlagember figyelmét ez a problémakör soha föl nem csigázhatná, ez abból sejthető, hogy voltak ilyen irányú kísérletek, eredményük nulla. Annak ellenére, hogy a „magántőkealap” szó önmagában is valamiféle mutyizásra látszik utalni, azaz olyasvalamire, amitől Rózsa Sándor összevonta a szemöldökét, sőt akár a lovát is ugratta. Valamikor, régen, talán. Sok évvel ezelőtt magam is úgy gondoltam, hogy a nép, amely fittyet hány a politikára, ahhoz talán elég anyagias, hogy a bukszájában való kotorászást komolyan vegye, sőt csontig elszegényedvén fel is horkanjon akár.

Tévedtem ebben is, ahogy minden másban.

Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők, ezt az Átlátszó tárta elénk az elmúlt év elején, összefüggésben a néhai Magyar Külkereskedelmi Bank lenyúlásával, ami a közvagyon elmagánosodásának legszebb példái közé tartozik. A beavatottak korábban arról sutyorogtak, hogy a negyedik-ötödik legnagyobb hazai bankot (amely még 1950-ben, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása révén jött létre) Orbán és Matolcsy emberei fogják megkaparintani, ám ez akkor még túl nagyívű gondolatnak látszott ahhoz, hogy igaz legyen. Aztán történt, ami történt, egyidejűleg pedig arra derült fény, hogy a magántőkealap remek találmány, főképp oly esetekben, amikor nagyjaink a frissiben megkaparintott vagyoni elemek eldugdosásának tárgyában fáradoznak. Vagyis a hét hét napján és a nap huszonnégy órájában, esetleg még tovább. A magántőkealap ilyen szempontból jobb, mint az offshore, nem véletlen, hogy az utóbbi mostanra már reménytelenül divatjamúlttá vált, és ennek megfelelően a korszerűen gondolkodó magyar hazafiak megvetésének tárgyát képezi. A magántőkealap ezzel szemben olyan, mint a fekete lyuk, mindent elnyel, magába zár, belőle se anyag, se információ ki nem szabadulhat. Működését viszont egy 2011-es európai uniós irányelv szabályozza, amely számos átláthatósági követelményt tartalmaz. Vagyis a tőkealapok komoly és morálisan nem kifogásolható megfontolások alapján jöttek létre, nem pedig azért, hogy a pénzt és tulajdonosát is áttörhetetlen falak mögé rejtsék, de hát a mák se elsősorban azért van, hogy heroin készüljön belőle, a gyakorlatban viszont mégis az történik, ami. Talán mert a mákos rétes sütése és árusítása kevésbé jövedelmező...


NEM KELL TÚLBECSÜLNI A SOROS ELNÖKSÉG SZEREPÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.06.02.


Közismert, hogy Orbán Viktornak kevés barátja akad Brüsszelben – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hozzátéve, hogy a tagállami jogok megvonására az EU alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás alapján kerülhet sor. A lap szerint a soros elnökség ellátásának megtagadása csak rossz precedenst teremthet.

Magyarország most leginkább az Európai Parlamentben tegnap elfogadott, súlyosan elmarasztaló tartalmú határozat kapcsán szerepel a nemzetközi médiában, és a legtöbb beszámoló azt emeli ki, hogy a képviselők nagy többsége kétségbe vonja a magyar kormány alkalmasságát az EU soros elnökségének az ellátására a jövő év második felében.

Politico amerikai hírportál európai kiadása hangsúlyozza: az a tény, hogy az állásfoglalást – amely egyébként semmilyen konkrét kötelezettséget nem ró az uniós intézményekre - 442-144-es szavazataránnyal, a szélsőbaltól a jobbközépig terjedő politikai spektrum öt frakciójának az egyetértésével hagyták jóvá, jelzi a magyarországi demokrácia elmúlt években tapasztalt visszaszorulása miatti elégedetlenséget. A portál mindazonáltal homályosnak nevezi a dokumentum megfogalmazását, miszerint az uniós Tanácsnak mielőbb „alkalmas megoldást” kell találnia a magyar elnökség ügyében, különben „megfelelő intézkedésekre” számíthat a Parlament részéről. A Politico szerint néhány EP-képviselő hajlik arra, hogy a szükséges minimumra korlátozzák az együttműködést az esetleges magyar elnökséggel, illetve, hogy a rendezvényeken másként gondolkodó újságíróknak, tudósoknak is megszólalási lehetőséget biztosítsanak a hivatalos magyar tisztségviselők mellett.

"Ne változtass a szabályokon, ha azt várod el másoktól, hogy tartsák magukat a szabályokhoz"

Az EurActiv uniós hírportál diplomáciai forrásokból úgy értesült: kicsi az esélye annak, hogy a tagállamok csatlakozzanak a Parlamenthez, és a magyar elnökség felfüggesztését szorgalmazzák. Idézi ugyan a portál Anna Lührmannt, a német kormány Európa-ügyi miniszterét, aki e héten azt mondta újságíróknak, vannak kétségei az iránt, hogy képes-e Magyarország sikeres elnökséget lebonyolítani, mégis csekélynek látja az érdeklődést az ügy iránt brüsszeli diplomáciai körökben. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság dán alelnöke úgy nyilatkozott az EurActivnak: a soros elnökséget ellátó országnak tisztességes közvetítői szerepet kell ellátnia, semlegességet kell tanúsítania a napirenden levő kérdésekben, és ha ez lesz a magyarok hozzáállása, akkor rendben. A portál szerint a nyugati diplomaták jellemző hozzáállása az, hogy „ne változtass a szabályokon, ha azt várod el másoktól, hogy tartsák magukat a szabályokhoz”.

Az EurActiv meg is nevezi azt az EP-képviselőt, aki sajtótájékoztatón felvetette, a szükséges minimumra kellene korlátozni az együttműködést a magyar elnökséggel. A holland liberális Sophie in ‘t Veldről van szó, aki a magyar másként gondolkodóknak biztosítandó fórum mellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az EP-képviselők bojkottálják majd azokat a háromoldalú egyeztetéseket, amelyeken a Tanács és az Európai Parlament megbízottai szoktak tárgyalni a javaslattevő-végrehajtó Bizottsággal az egyes szabályozási javaslatokról.  

Ugyanebben a cikkében a brüsszeli hírportál kitér arra, hogy miközben a fő figyelem most Magyarországra összpontosul, az Európai Bizottság újabb frontot nyitott a Lengyelországgal fennálló jogállamisági vitasorozatában. Az EurActiv betekintést nyert abba a levélbe, amelyet Didier Reynders igazságügyi biztos intézett a varsói kormányhoz. Reynders szerint az Unió jogával való összeegyeztethetőséget illetően súlyos aggályokat ébreszt az az új lengyel törvény, amely különbizottság felállításáról rendelkezik a lengyel belbiztonságra 2007 és 2022 között gyakorolt orosz befolyás kivizsgálása érdekében. A törvény ugyanis jelentős hatalmat ad egy adminisztratív testület kezébe, lehetővé téve azt is, hogy egyéneket közhivatal ellátásától tiltsanak el, ami jogaik korlátozásához vezethet – vélekedik az uniós jogi normák érvényesülése fölött őrködni hivatott brüsszeli testület igazságügyi biztosa.

Nem kell túlbecsülni a tanácsi soros elnökség szerepét

Visszatérve a magyar EU-elnökség körüli vitákhoz, kiemelésre kívánkozik, hogy a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárban szögezi le: nem tartja jó gondolatnak az elnökség ellátásának a megtagadását a magyar kormánytól. Nikolas Busse külpolitikai felelős szerkesztő, az írás szerzője szerint az ilyen lépés jelentős következményekkel járna az uniós intézményrendszerre nézve, másfelől pedig csekély lenne a politikai hatása.   

Az, hogy Orbán Viktornak kevés barátja akad Brüsszelben, közismert. Vezetése alatt Magyarországon rosszul áll a jogállamiság ügye, Ukrajna kérdésében pedig a miniszterelnök megint csak az ár ellen – sőt, ez utóbbi tekintetben egykori lengyel rokonlelkével, a PiS vezetőjével is szemben – úszik, sorolja a frankfurti lap kommentátora az Orbánt illető kifogásokat. Ámde – folytatja – a tagállami jogok megvonására az EU alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás alapján kerülhet sor. Az, hogy az ilyen döntés egyhangúságot igényel, most kétségkívül kezére játszik Magyarországnak és Lengyelországnak, alapvetően mégis ez a helyes módszer, mert ha ettől eltérnek, akkor könnyen előállhat olyan helyzet, hogy politikai véleménykülönbségek intézményes blokádot eredményeznek. Erre utal az Ukrajnához való magyar hozzáállás is – érvel a Frankfurter Allgemeine, és hozzáteszi: különben sem kell túlbecsülni a tanácsi soros elnökség szerepét. A kommentátor szerint a rossz irányú magyarországi fejlemények kiigazítását rá kell bízni az Európai Bizottságra.

Magyarországot nehezen lehetne megfosztani az elnökségtől

A párizsi Les Echos hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet: beszámolója szerint Magyarországot nagyon nehezen lehetne megfosztani az elnökségtől, és az Európai Parlament kezdeményezése pusztán jelképes jelentőségű. Laurence Boone francia EU-ügyi államtitkár szerint Párizs azt várja a magyar elnökségtől, amit minden más elnökségtől is: semlegességet, pártatlanságot – írja a lap.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

BÖJTE A „RÁKOS DAGANAT”, AMIT KI KELLENE VÁGNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.06.02.


Senkit nem győzött meg Böjte Csaba a szokásos kirakatrendezvényével, amelynek fasiszta módszerei még az erdélyi újságírókat is felháborította, pedig tőlük remélhetne némi lojalitást. Böjte azonban már védhetetlen, mindenkinek elege van a hazugságaiból és a képmutatásából. Az pedig minősíthetetlen, ahogy válogatott, manipulált embereket használ fel arra, hogy egy áldozatot durván megszégyenítsen, kívülállókat megtévesszen, olyanokkal, akik semmiről nem is tudhattak. Az aljasságának tényleg nincs határa. Több mint 4 ezer ember kérte, hogy ezt ne tegye, mert nem korrekt, de őt nem érdekelte.

Ha Böjtében a gyerekekkel szembeni minimális tisztelet, szeretet lenne, akkor ilyet akkor sem tenne, ha igaza lenne. Jelen esetben pedig nincs is igaza. Egy 15 éves lányt a szovátai gyermekotthon vezetője megerőszakolt és hosszú időn át szexuálisan kihasznált, majdnem az öngyilkosságba kergetett. Erre ez a képmutató szemét pap képes lenne megalázni, még tovább abúzálni, mert neki senki és semmi nem számít, áttapos bárkin, ha hírnévről és pénzről van szó. Aki szereti a gyerekeket, ilyet nem tesz.

Böjte az elkenés nagymestere, aki mindenről beszél, bűbájoskodik, mártírkodik, hogy ő még az árva köveket is szereti, de mindez hányingert keltő porhintés, mert közben megkerüli az igazi kérdéseket és a valódi szembenézést a tényekkel. Az nem mentség, hogy nem mindenkit erőszakoltak meg, és nem mindenki állt büntetésből féllábon felemelt kézzel, nem guggoltatták ezerszer, nem kényszerítették meztelen képekkel zsarolva koldulásra. Mert ezek mindennapi esetek. Ez a valóság, Böjte meg hazudik.

A Szovátán rendezett eseményre elhívta a sajtót is, hogy arra figyelmeztesse az újságírókat, milyen nagy a felelősségük. Mintha a sajtó vezetné azokat a gyermekotthonokat, amelyekben módszeresen verik és erőszakolják a gyerekeket, és nem ő. Böjte ezúttal is azt bizonyította, hogy a legkevésbé sem érintette meg azoknak a gyerekeknek a tragédiája, akiket abúzáltak, akik neki csak fonnyadt almák. Ez az ember vagy nem normális, aki nem képes felfogni, mi történt, s nincs tisztában a felelősségével, vagy még annál is nagyobb cinikus gazember, mint ami eddig kiderült róla.

Böjte ezúttal is előadta, hogy a román igazságszolgáltatás milyen jól végezte a dolgát, amikor Kedves Szabolcs pedofil nevelő esetén kívül semmit nem vizsgált. Ezúttal is egy rákos ember kezeléséhez hasonlította a 28 év börtönre ítélt nevelő ellen végzett vizsgálatot, amely „csak a rákos daganatot vágta ki, de nem érintette a test többi részét”. Mi ugyanezt a román vizsgálat nagy hibájának tartjuk. Ahol tíz éven át zavartalanul lehetett szexuálisan zaklatni gyerekeket, ott erős a gyanú, hogy nemcsak ez az egy eset volt. Ahogy mi is tudunk még legalább kettő pedofilról, akiket Böjte fedez a mai napig.

Emellett ebben a beteg testben, amit dévai Szent Ferenc Alapítványnak hívnak, a rákos daganat nem Kedves Szabolcs volt, mert ő már csak egy áttét. Az igazi rákos daganat Böjte Csaba, ő betegítette meg ezt az egész testet, mint aki maga is egy szexuális ragadozó és bántalmazó, aki olyan környezetet teremtett, amelyben éltek és virultak az utcáról összeszedett pedofilok, alkoholisták, lelki betegek, akik Böjte egy szavára „nevelők” lettek: egy söpredék népség mindenféle képzés, tudás nélkül, és rájuk bízta a gyerekeket. Ebből szadista állatok és pedofilok paradicsoma lett, amelynek már minden sejtje rákos.

A rákos daganat maga Böjte, a saját hasonlatával élve ő az, akit ki kellene vágni. Eddig is mindig hazudtak a román ellenőröknek is, a magyar adományozóknak is. Böjte pedig ugyanezt folytatja, ami azt jelenti, hogy semmi nem változik. Ennek a képmutató, hazug szörnyetegnek a keze alatt gyerekeket kínoznak a mai napig. Böjte azt hiszi, hogy csinál egy ilyen hazug kirakatrendezvényt, s azzal vége az egész botránynak, minden folytatódhat ugyanúgy, mint eddig. Nem ő a hibás, hanem az újságírók, akik megírják az igazságot, követelik a valódi átvilágítást, tiszta vizsgálatot és elégtételt az áldozatoknak...

LANTOS CSABA AZ ENERGIAFALÓ IPARÁGAKRÓL: NEM ATTÓL JÖN A MAGASABB HOZZÁADOTT ÉRTÉK MAGYARORSZÁGRA, HOGY IDEKÖLTÖZNEK A DIGITÁLIS NOMÁDOK

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, BRÜCKNER GERGELY
2023.06.02.



Kevés fontosabb téma van mostanában az energiaügynél, nem véletlen, hogy a téma saját tárcát is kapott a magyar kormányban az energiaválság idején. A miniszteri posztot a korábban üzletemberként ismertté vált Lantos Csaba vállalta el, aki most a Téma podcast heti vendégeként beszélgetett Brückner Gergővel Magyarország legfontosabb energetikai kérdéseiről.



A műsorban szóba kerül többek között, hogy:

- Mit mond Lantos arra a kritikára, hogy a kormányzati iparpolitika sokak szerint szerencsétlen módon olyan ágazatokat vonz (pl. akkumulátorgyártás), amelyek nagyon energiaigényesek? 

- Miért nem látja súlyos problémának, hogy az általános elektrifikáció mellett az ipar is nagy mértékben növelni fogja az áramfogyasztást?

- Mi van most a szélerőművek kérdésével, amelyek újbóli engedélyezésére a közelmúltban több ígéret elhangzott? Min megy még a vita ezzel kapcsolatban az EU-val és mikorra lehet kész az új szabályozás?

- Hogy került elő újra a vízi erőművek ötlete a bős-nagymarosi rossz emlékek után, és hol épülhetnek ilyenek?

- Nem kellene-e nagyobb hangsúlyt tenni a nem megszokott irányokból érkező LNG-re (cseppfolyósított földgáz) a miniszter szerint? Milyen újabb gázútvonalaink vannak, amelyekkel az orosz gázról részben le tudunk válni?

- Miért ilyen magas még mindig és mikor mehet lejjebb a gáz nem támogatott fogyasztói ára, ami nagykereskedelmi szinten már rég visszatért a normál sávba? Miért tartja túlzottan hurráoptimistának a mostani piaci hangulatot és milyen kockázatokat hordoz a jövő tél?

- Mit gondol az MVM-ben történő, váratlan személycserékről? Hogyan szolgálják szerinte a változások az MVM-nél azt, hogy tőzsdére mehessen a cég és a Molhoz, OTP-hez hasonló nagyságrendű szereplő, regionális bajnok legyen?

- Fejlődhet olyan irányba a technológia, hogy valahogyan a hazai kőszenet is el tudjuk még használni a klímacélok tartása mellett?

- Mikor indulhat el a mostani becslések szerint a termelés Paks II-n? Van-e szükség Paks III-ra, és milyen típusú atomerőmű lehetne ez?


A MAGYAROK LEGGAZDAGABB EGY SZÁZALÉKA BIRTOKOLJA A HAZAI ÖSSZVAGYON EGYHARMADÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PETE LUCA
2023.06.02.


Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka.


A gazdasági egyenlőtlenség az elmúlt években fokozatosan, ám egyre szembetűnőbben nőtt a világban. A legtöbb európai országban a felső egy százalék vagyona növekszik, és növekvő vagyonkoncentráció tapasztalható. A kontinensen azonban messze kiemelkedik Magyarország. A vagyoni megoszlásban jelentős regionális eltérések is láthatók: a nyugat-európai országokban általában alacsonyabb a koncentráció, míg a közép- és kelet-európai országokban általában magasabb egyenlőtlenség mérhető...

JÖN A KÖTELEZŐ ÁLLAMPAPÍR-TARTÁS A BEFALAPOKNÁL – HONNAN LESZ 500 MILLIÁRD ERRE?

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ANDRÁS
2023.06.02.


Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba...

SZÉTVERT MAGYAR KFOR-KATONÁK: „NEM TUDJUK, HOGYAN REAGÁLJUNK”

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.06.01.


Rég nem látott erőszakba torkollott hétfőn szerb tüntetők és a NATO békefenntartóinak összecsapása a koszovói Zvečanban. Az incidensben a KFOR több tucat katonája sérült meg, köztük 27 magyar. Hogyan történhetett meg mindez? Mi folyik Koszovóban és a Balkánon? Hol marad az Orbán-kormány más esetekben látványosan erélyes fellépése most, amikor magyar honvédeket ér – a baráti Belgrádból is gerjesztett – támadás? HetiVálasz podcastunkban erről kérdezzük Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-kutatóját. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Érte-e 1999-es létrehozása óta hasonló incidens a KFOR-t?

„Koszovó 2008-ban, egyoldalúan kikiáltott függetlensége óta nem. 2004-ben történt olyan eseménysorozat, amely talán még súlyosabb volt a mostaninál: Észak-Mitrovicában, a főleg szerbek lakta városrészben albánok követtek el elég súlyos bűncselekményeket az ottani szerb közösség ellen. Erre a KFOR hasonló módon reagált, sérültek meg KFOR-os katonák. De mindenki úgy volt vele, hogy »az már 2004-ben volt!«, mindenki legalábbis elhitte, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben a biztonsági helyzet olyan szinten javult, hogy a KFOR-t – mint intézményt, amely megtestesíti Koszovóban a békét és a biztonságot – nem érheti olyan atrocitás, mint ami az elmúlt napokban történt. Ennek az illúziónak szakadt most vége.”

Hogyhogy mindig Észak-Koszovóban történik ilyesmi?

„Észak-Koszovó valóban az egyik balkáni gócpont. Négy járásában túlnyomó többségében szerbek laknak, de albán, bosnyák, illetve roma közösségek is megtalálhatók itt. Az egyébként tévhit, hogy csak itt élnek szerbek – délen is élnek. Ők azonban elfogadták azt a politikai realitást, hogy Koszovó független, s – tetszik vagy nem – próbálnak integrálódni a pristinai intézményrendszerbe. Ez Észak-Koszovóban sokkal nehezebb Szerbia közelsége, illetve maga Észak-Koszovó stratégiai helyzete miatt. Bár a régió az egyik legszegényebb része Koszovónak – illetve az volt Szerbiának is –, itt található egy elég fontos bányakomplexum, a trepčai, és az ehhez kapcsolódó ipari létesítmények, amelyek a szocialista időkben Koszovó és a tágabban értelmezett dél-szerbiai térség gazdasági motorját képezték. A legfőbb problémát az okozza, hogy a feldolgozó üzem legnagyobb része az albánok lakta Dél-Mitrovicában található, míg maga a bányakomplexum északon van. Ugyancsak stratégiai kérdés a vízellátás. A bánya és az ipari komplexum hűtésére szolgáló mesterséges tavak ugyanis az északi részen helyezkednek el, csakhogy ezekből fedezik a főváros, Pristina és Koszovó 20-25 százalékának vízellátását is. Ezért olyan fontos Koszovónak, hogy megpróbáljon teljes kontrollt gyakorolni Észak-Koszovó felett – és ezért is áll érdekében Szerbiának az, hogy ezt megakadályozza.”

Miért nem ítéli el Budapest a magyar KFOR-katonák sebesülésével is járó hétfői incidenst, míg a szintén jelentős KFOR-hozzájáruló, illetve balkáni érdekekkel bíró Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni ezt – nevek említése nélkül, de – megtette?

„Paradox helyzet alakult ki. Az Orbán–Vučić kapcsolat nagyon jó, a szerb–magyar kapcsolatok soha nem voltak még ilyen jók. Ezért úgy tűnhet: az, hogy elítéljük a koszovói szerbek erőszakos cselekedeteit, ebbe a kapcsolatrendszerbe nem férhet bele. Nem szeretnénk Szerbia bütykére lépni, másfelől viszont Koszovóban is fenn akarjuk tartani a kapcsolatrendszerünket. A kommunikációs vákuumnak tehát alapvetően ez az oka, hogy nem tudjuk, hogyan reagáljunk úgy, hogy senkivel se vesszünk össze, vagy legalábbis a megnyilatkozásainkkal ne haragítsunk magunkra valakit. Azt javasolnám a magyar vezetésnek, hogy vegyenek példát az olasz kollégáikról: ők is elítélték magát az erőszakot, amit szerintem a magyar kormány is megtehet anélkül, hogy veszélyeztetné a balkáni kapcsolatait.”...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

LENGYEL: NEM SZABAD ELZÁRKÓZNI A KIEGYEZÉSTŐL

MEGBESZÉLJÜK... / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.06.01.


A Fideszben vannak olyan valós hatalommal bíró politikusok, akik nem követnék a szakadékba Orbán Viktort  – állítja Lengyel László. A közgazdász szerint az ellenzéknek nem szabad elzárkóznia tőlük, mert így sikerülhet megmenteni az országot. Szent-Iványi István volt szlovén nagykövet szkeptikus az ügyben, nem tudja, hogy azoknak fideszes szereplőknek – akikkel "lehet és kell tárgyalni" – van-e befolyásuk az eseményekre.

Lehetséges-e a kiegyezés a politikai oldalak közti kiegyezés az összeomlás felé rohanó Magyarországon? Ezzel, valamint a kiegyezés módjaival kapcsolatban kérdeztük  a Megbeszéljük csütörtöki műsorában Lengyel László közgazdászt, akivel a Népszavában megjelent cikke kapcsán.

"Minél jobban közelítünk a szakadék felé, annál nehezebb lesz a hatalom oldalán lévőknek kitartani amellett, hogy együtt kövessék a rendszerrel a szakadékba a vezetőjüket" – mondta Lengyel, hozzátév, a látszat ennek ellentmond.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a hatalom belső körében lévők szerinte tisztán látják ezt, míg például Navracsics Tibort súlytalan politikusnak tartja.

"Az igazi kérdés, hogy mi történik a Fideszen belül zajló háborúban" – mondta. A Fideszen belül minden komolyabb szereplő mögött egész apparátusok állnak, akik felé ugyanúgy el kell számolniuk az egyes vezetőknek, amikor nem sikerül bármilyen kérdésben kedvező döntést kicsikarniuk. És míg a Fidesz legnagyobb blöffje, egyben egyetlen üzenete a szavazótáborának, hogy "tartsatok ki", beslő üzenete a vezetők felé: "oldd meg". De Lengyel szerint ehhez semmi nem áll rendelkezésre.

Szerinte az autoriter rendszerek olyan versenyt futnak, amely arról szól, hogy rendszer bukik meg előbb, vagy az ország. Törökországban a választáson eldőlt, hogy az ország bukásáig kitart a rendszer mellett. Másik példának Putyin Oroszországát emelte ki, amely szerinte az orosz-ukrán háborúval megágyazott az ország bukásának.

Ezek alapján a közgazdász úgy véli, a valóban hatalommal bíró politikusok pontosan látják a rendszer vesztét, és levonhatják következtetéseiket. Két megállapításra juthatnak:

Van az az álláspont, "ha Orbán Viktor bukik, akkor a Fidesz összeomlik". Lengyel szerint ők "a Rogán-vonal", a megingathatatlanok, akik kérdés nélkül követik Orbánt a szakadékba is.

Van azonban egy olyan álláspont is, amelyet Lázár-vonalnak nevez (ide sorolja Lázár Jánost, Varga Mihályt, Lantos Csabát, Matolcsy Györgyöt akik szerinte nyugatbarát politikát folytatnak), és amelynek üzenete, hogy a Fidesznek csak akkor van esélye a fennmeredásra, ha Orbán nincs. László szerint kiegyezés velük lehetséges, épp ezért fontos lenne, hogy ne zárkózzon el az ellenzék a velük való kommunikációtól, mert lehet, hogy szükség lesz rájuk az ország megmentéséhez.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ZÚGOTT A „MOCSKOS FIDESZ!” A DIÁKOK ÉS TANÁROK TÜNTETÉSÉN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.02.



Matricázásért mennyit lehet kapni…?


A tüntető diákok „megelőző jellegű igazoltatása” mindenképp felvet kérdéseket a TASZ jogásza szerint


A tomboló focidrukkerekkel is megtörtént. Ja, nem.

Bayer Zsolt cége 89 milliós pluszba fordult tavaly

A Szerencsejáték Zrt.-től idén januárban kapott 40 milliós szponzorpénz nincs benne.

Hamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családja

A kormányfő apjának cége a bányászati ágazatban kiugró nyereségrátával dolgozik, hatmilliárd forintos árbevétel mellett 2 milliárdos adózott eredményt mutatott fel, ez az ágazati átlag duplája.

Szijjártó Péter feleségének cége milliárdos bevételt termelt működő honlap és nyilvános telefonszám nélkül

A tulajdonos 436 millió forint osztalékot szavazott meg magának, a fennmaradó részt az eredménytartalékba helyezte.

Legalább 169 millió forintba került a pénzügyminiszter balatoni luxusháza

Mivel más vagyontárgya és bevétele továbbra sincs az ingatlant eladó cégnek, ez újra azt a látszatot kelti, hogy a Gyenes Resortot csak a pénzügyminiszter nyaralója miatt hozták létre. Az adásvételig Vargáék a 204 négyzetméteres, medencés, kertes, garázzsal ellátott luxusházért 2020-tól “piaci árat“, 150.000 forintot fizettek.

A bankoknak kell levelet küldeniük arról, mennyit buktak, akik nem állampapírba fektettek

“A rendelet alapján felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy a figyelemfelhívó értesítés formáját és tartalmát – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”

Mindeközben:

Szégyenpadon a magyar gyermekgyógyászat

Az Eurostat adatai szerint a magyar gyerekek csaknem 5 százaléka nem jutott ellátáshoz, amikor szüksége lett volna rá.

Magyar cég is beszállított az orosz hadsereget ellátó egyik moszkvai cégnek

A budapesti társaság tagadja, hogy gazdasági kapcsolatban állna az orosz céggel.

Még itt: Szele Tamás: A lufihadsereg

Böjte Csaba Szovátán is hozta a formáját

Kicsit imádkozott, majd hosszan szapulta a sajtót.

Ki mondta?

„Év végére, ha a fene fenét eszik is, le kell vinni az inflációt egy számjegyűre.”

“Az ukránok nem érnek el jobb eredményt a csatamezőn, mint a háborút megelőzően tárgyalásokkal elérhettek volna.”

„Ha magyar vagy, ki kell állnod az igazadért. Ha magyar vagy, állni kell a sarat”.

NOVÁK ELNÖK ÉS A KOMOLY EMBEREK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.02.


Az EP lehengerlő többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy betöltse az EU Tanácsának soros elnökségét. A parlament ezzel szeretne nyomást gyakorolni az Európai Tanácsra (mint döntéshozóra), hogy lépje meg azt, amire eddig még nem volt példa. A képviselők alá is támasztották, miért szavaztak úgy, ahogy, és hosszan sorolták miért alkalmatlan a magyar kormány (Orbán meg a Fidesz) erre a feladatra, és az indokok között fölsejlett az egész elcseszett életünk, amit a NER-ben vagyunk kénytelenek lepergetni kilátástalanul.

Perszehogy megszólalt a falka Varga Judittól kezdve a legutolsó talpnyalóig, antidemokratikusságot emlegetve meg a baloldalt, Sorost és Gyurcsányt. Már csak a kismalac kunkori farka hiányzott az okok és indokok közül, mint ami nemzetünkre tör, de a legszebb az egészben az a Fidesz-közlemény volt, ami szerint így akarnak minket belesodorni a háborúba. Ez a téboly is megérne egy délelőtti misét, mégis Novák ’álamelnökkel vagyunk kénytelenek foglalkozni, mint akinek a felböffenése viszi a prímet, mert nála fölsejlik az ontológia, a magyar – illetve Fidesz – felsőbbrendűség tudata, az übermensch-lét esszenciája.

Novák nacsasszony nem cifrázta különösebben, és karakánul azt jelentette ki, „…fel sem merül komoly emberek közt, hogy az európai uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól”. Mint kitetszik, itt új fogalom lép be a visongásba, a „komoly ember”, mint mértékadó tényező, föladva nekünk ezzel azt a feladatot, hogy belelássunk Novák fejébe, és kihüvelyezzük valahogyan azt, abban ki számít komoly embernek, mint akinek a szavára valamit is adni lehet, és ki ennek az ellentettje, aki a komolytalan, következésképp hiába jártatja a száját, mert Novák és a galeri többi tagja abba fenségesen beleszarik. Miközben vigyorog.

Ha vannak komolytalanok, akiknek a szava érdektelen, akkor ebből az fakad, hogy velük szemben állnak a komolyak, a tudás, bölcsesség, erény és józanság hordozói, akik közé tartozik Novák, mint a Fidesz tagja és oszlopa, illetve értelemszerűen az összes többi tróger Orbánnal az élükön. Már megint kétosztatú lett a világ, a mi, kurvára komolyak és mérvadók, velünk szemben pedig a komolytalanok, akiknek nem osztottak lapot. De lefordítva a dolgot, Novák nacsasszony az Európai Parlament tagjait tartja komolytalanoknak, akik ezek szerint mintha nem is volnának, létük a Fidesz szempontjából érdektelen és felesleges.

Nos, akkor mit kezdjünk mondjuk Deutsch Tamással és az összes többivel, akik szintén ennek a halmaznak a tagjai, de ehhez képest élénken verik a nyálukat, ezt majd Nováknak el kell döntenie magában. De a lényeg nem ebben rejtezik, hanem abban, hogy azok a képviselők, akik szavazás útján jutottak oda, tehát demokratikusan, Novák világképében nem játszanak. Illetve díszek csupán Orbán kalapján, hogy ők mit mondanak, érdektelen, komolytalanok. Komolytalanságuk pedig abban nyilvánul meg, hogy mint kitetszik, már ők is rühellik a Fideszt, ezek szerint tehát a komolyság az, ha Orbán valagát nyalja valaki.

Innen nézve egyre viccesebb a világ, mert mind kevesebb benne az Orbán-rajongó, és egyre keletebbre vannak. Komolyak tehát türk testvéreink, a kínaiak, no meg Putyin, illetve manapság a katariak, még az is kiderülhet, az a komoly ember, akit Orbán vagy át tud verni, vagy pedig megfejni. Aki pedig bemutatja neki a középső ujját, legott komolytalanná válik. De más szemszögből érteni véljük Novákot, aki azt szerette volna jelezni, az EP bekaphatja, mert nincs döntési helyzetben. Erre akart utalni a másik naccsága, Varga is, amikor azt hőbörögte, fölösleges volt az egész szavazósdi. De ki kell ábrándítsuk őt is. Nem igazán.

Ha ugyanis figyelembe vesszük, Hogy a Novák által „komolynak” tartott világ hogyan reagál arra, ami Magyarországon történik, azt kell látnunk, ezek a komolyak – miniszterek, miniszterelnökök, etc. – hasonképp nyilvánulnak meg, mint az EP, és azon törik a fejüket, hogyan állítsák meg Arturo Uit. Azt már kitalálták – ami elég komoly dolog -, hogy egy centet sem kap a magyar lator, de Novákkal közöljük azt a számára sajnálatos tényt is, már ők is azon gondolkodnak, még ezen kívül mivel lehet megzabolázni – ha lehet egyáltalán – a magyar veszedelmet, és ha sikerül kitalálniuk, akkor az rohadtul komoly lesz. És fájni is fog nagyon.

LEGALÁBB 5 MILLIÁRD FORINTBÓL HIRDETTÉK A CSÚSZTATÁST, HOGY A MAGYAROK 97 SZÁZALÉKA ELLENZI A SZANKCIÓKAT

LAKMUSZ
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2023.06.01.


Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele, mennyit költöttek a nemzeti konzultáció eredményének hirdetésére. Volt például fókuszcsoportos kutatás 1,8 millióért - a plakáttervet már itt hiányosnak és túlzónak nevezték, még egy bomba pedig sok lett volna a megkérdezetteknek.


2023 első hónapjaiban a kormány elárasztotta az országot azzal az üzenettel, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáción a magyarok 97 százaléka mondott nemet az EU Oroszország elleni szankcióira.

Kormányzati plakátok hirdették, hogy „a magyarok döntöttek: 97% NEM a szankciókra”, és ezt visszhangozta a szankcióellenes videós hirdetés is.

A Lakmuszon több cikkben foglalkoztunk a konzultációval és az eredmények kommunikálásával:

Bemutattuk, milyen manipulatív és irányított kérdéseket, illetve csúsztatásokat tartalmazott maga a konzultációs kérdőív és Orbán Viktor ehhez mellékelt levele.

Elmagyaráztuk hogy a konzultációt kitöltők nem reprezentálják a teljes népességet, ezért túlzás azt állítani, hogy „a magyarok 97 százaléka” ellenzi a szankciókat. Valójában 1,35 millió fő, a választópolgárok 16,5 százaléka válaszolt nemmel a kormány kérdéseire.

- Bár azt tudjuk, hogy a kormányzati hirdetéseken egyes cégek milliárdokat keresnek, megírtuk, hogy az erre szánt közpénzt mennyire átláthatlanul költik el. Nyilvános dokumentumokból azt sem lehetett tudni, mennyi pénz ment a 97 százalékos reklámokra.

Hogy erről tisztább képet kapjunk, közérdekű adatigénylést küldtem a kormányzati kommunikációért felelős minisztériumnak, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodának.

Rogán minisztériuma nem küldte el a kért dokumentumokat, viszont „betekintést” engedélyezett a Kabinetiroda épületében.

Az esetenként több száz oldalas médiatervek teljes részletességű feldolgozására a helyszínen nem volt lehetőségem, de így is kiderült jópár érdekesség a konzultáció úgynevezett „eredménykommunikációjáról”:

- Az általam megtekintett dokumentumok összesen bruttó 10,66 milliárd forintnyi kommunikációs költésről szólnak. Ebből közel 5,1 milliárdot tett ki a konzultáció eredménykommunikációja, de elképzelhető, hogy ez még nem is az eredménykampány teljes költsége.

- A kampány előtt fókuszcsoportos kutatásban tesztelték a plakát és a videós hirdetés terveit. Ez a kutatás bruttó 1,8 millió forintba került.

- Volt olyan plakátterv, amin egy bomba is szerepelt, de ezt a visszajelzések alapján elvetették. Az egyik megkérdezett a „97 % NEM” üzenetet hiányosnak és túlzónak találta...

MAGYARORSZÁG UNIÓS TAGSÁGA KÉRDŐJELEZŐDIK MEG AZZAL, HOGY NEM LEHET SOROS ELNÖK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.06.1.


Nem tudni, mikor jut el az Európai Unió ahhoz a kérdéshez, hogy lehet-e az EU tagja olyan ország, amely nem választható meg az EU Tanács soros elnökének, mert az katasztrófához vezetne, mivel szándékosan rombolja a közösséget és szemben áll mindennel, amit az EU jelent. Kérdés, mikor lesz valaki, aki összekapcsolja a soros elnökségre való alkalmatlanságot a tagságra való alkalmatlansággal.

A kettő ugyanis nem választható el egymástól. Ha Magyarország alkalmas az EU tagságra, akkor nem lehet alkalmatlan a soros elnökségre, s ha alkalmatlan a soros elnökségre, akkor tagnak is alkalmatlan. Az Európai Parlament óriási többséggel mondta ki azt, hogy Magyarország nem alkalmas a feladatra, és határozatában felszólította az Európai Tanácsot, hogy akadályozza meg azt a katasztrófát, amit Orbán elnöksége jelentene (ne feledjük, Magyarország nem létezik önállóan, Magyarország Orbánt jelenti).

Magyarország nem jogállam, nem demokrácia, hanem egy önkényuralom, amelyben minden hatalom egyetlen ember kezében van, korlátlan hatalmát pedig az emberi jogok korlátozására, a demokratikus működés kiüresítésére és megszüntetésére használja. Mindez nem elég, Orbán illiberális ideológiája az Európai Unió alapértékeit nyíltan és konzekvensen tagadja, azok ellen folytat harcot. Orbánnak az EU ellenség, az EU ellensége (Oroszország) neki barát.

Az Európai Parlament határozata elég jól összeszedte a Magyarországgal kapcsolatos kifogásokat, melyek érintenek minden alapvető emberi jogot és demokratikus értéket, beleértve az uniós szerződés minden fontos pontját, mindazokat a megállapodásokat és közös vállalásokat, értékeket, melyekhez Magyarország önként csatlakozott, s amelyeket nem tart be, sőt azokkal szemben áll, azokkal szemben indított harcot. Ez abszurd helyzet, érthetetlen, hogy ezek alapján miért nem a tagságát kérdőjelezik meg.

Annál is inkább, hogy a kifogásokra az Orbán-rezsim nem békítő hangon reagál, hanem szokásának megfelelően bárdolatlanul, provokatívan és durván, mint a felcsúti kisvasút esetében. A kifogásokra úgy reagálnak, hogy Magyarország a soros elnöki tisztét erre a harcra kívánja felhasználni, a soros elnöki tisztségből kérdőjelezné meg az európai demokratikus értékeket, a pozícót az illiberális fasizmus képviseletére, terjesztésére, legitimálására kívánja felhasználni, ami maga a bolondok háza.

Az EP-határozat nagyon helyesen felhívja a figyelmet, hogy Magyarország ténykedése önmagában is súlyosan veszélyezteti az Európai Unió hitelességét. Az a közösség, amely egy ilyen tendenciózus és koncepcionális fasiszta diktatúrát megtűr a soraiban, elveszíti a hitelességét a vallott emberi jogi, demokratikus és európai értékek képviseletében.

Ma már feloldhatatlan az ellentmondás az Orbán-rendszer és az Európai Unió között, amely nemcsak a gyakorlati lépésekben, hanem teoretikusan és ideológiailag és megfogalmazódik, mert Orbán nyíltan hirdeti a „magyar modellt” (nyugodtan nevezzük a fasizmus 21. századi változatának, mutációjának), mint az EU és a demokratikus Nyugat alternatíváját. Nyílt hadüzenet az Orbán-rendszer az oroszok oldalán a nyugati demokratikus szabad világ ellen. Meddig tűrhető ez, és miért kell ezt eltűrni?
...