2018. április 30., hétfő

RÁADÁS 2: VOLT EGYSZER EGY ACÉLVÁROS (DOKUMENTUMFILM)


YOUTUBE
Szerző: PARAI ROLAND
?


A Vasgyár minden miskolci számára jelent valamit. Az idősebbek közül sokan még emlékeznek milyen a gyár falai mögött dolgozni, a fiatalabbak pedig nap, mint nap látják a gyár óriást egy letűnt korszak mementójaként. A rendszerváltás után, ez a nagy múltú nehézipari üzem, tíz év alatt teljesen megsemmisült. Parai Roland dokumentumfilmje ennek a leépülésnek a folyamatát mutatja be, archív felvételek, valamint volt dolgozók, vezetők elbeszélésein keresztül...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS 1: ÓZD (DOKUMENTUMFILM)

YOUTUBE
Szerző: ALMÁSI TAMÁS
?


Egy hozzászólás (Gábor Perge):

Azt azért érdemes tisztázni, hogy a vállalat már a rendszerváltás előtt is veszteségesen termelt. Olyannyira veszteségesen, hogy a költségvetési deficitet az állami kasszából pótolták. A jelenség azonban nem egyedi, országszerte kerültek hasonló helyzetbe már akkor üzemek, amelyek költségvetési hiányát az állam szintén pótolta. Ez odáig vezetett, hogy milliárd számra kellett nemzetközi hiteleket felvennie Magyarországnak (amiket ma is fizetünk). Nem a munkavállalók, még csak nem is középvezetők vagy befektetők "hibája" volt ez, hanem a korszerűtlen berendezések, az ebből adódó magas működési költségek, és az esetleges tőkehiány következménye. Egyszerűen nem volt akkora piaci igény az előállított termékekre, hogy az nyereségesen el lehessen adni, olyan dologért dolgozni és olyan terméket előállítani amire nincs kereslet pedig nem teszi lehetővé egyik vállalat fennmaradását sem. Ez nem egy gonosz összeesküvés következménye, nem a "gonosz nyugati cégek" bosszúja, hanem egy természetes, és idővel már előre prognosztizálható piaci csőd eredménye volt. A várost nem fejezték le, a várost nem árulták el, hanem a világ fejlődött, a gazdaság megváltozott, és az új környezetben nem maradt hely az ÓKÜ-nek, teljesen érhető módon. Természetesen ezt mindannyian sajnáljuk, de a jelenlegi piaci környezet számos lehetőséget ad a vállalatoknak, és nekem személy szerint meggyőződésem, hogy a város képes még dinamikusan fejlődni.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

CSAK SZABADSÁG NE LEGYEN, MERT AZZAL NEM TUDUNK MIT KEZDENI, AKKOR KAMPÓSSZÖGET KERESÜNK MEG KÖTELET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.30.


A remény rabjai című filmben van egy szereplő, a nevére nem emlékszem, James Whitmore játssza (az 1953-ban készült Kiss me Kate-ben a két énekes táncos gengszter egyike), sok évtized után szabadul, kis idő múlva felakasztja magát. Nem tud mit kezdeni a szabadságával. A film alapjául szolgáló regényt Stephen King írta, a film forgatókönyvét Frank Darabont. A könyvet nem olvastam (egyáltalán Stephen Kinghez írásos formában nem jutottam hozzá, ezt sajnálom, mert nézetem szerint mindent el kell olvasni, ami írva van), ilyenformán nem tudom, a Whitmore játszotta figura szerepel-e benne. Ha igen, leveszem a kalapom King előtt, jó az alak, jó az epizód. A forgatókönyv írója és a film rendezője is lehetne a figura kitalálója, Frank Darabont magyar származás, vihette a zsigereiben a szabadságtól irtózó ember történetét – dehát az a helyzet, hogy Whitmore voltaképpen egy lélektani alapsémát jelenít meg, nincs időm utánanézni, talán intézményfüggőségnek hívják.

Egy újságcikk juttatta eszembe A remény rabjait (rossz, ostoba, fellengzős a magyar cím), arról szól az írás, hogy a jelenlegi rablóbanda még sokáig fog élősködni az országon. A cikkben minden benne van, aminek benne kell lennie egy ilyen elemző publicisztikában – egyvalami nincs benne. Hogy miért van így, ami van? Miért telepedhetett rá ez a bornírt, tehetségtelen, piti tolvajokból összeállt társaság az országra úgy, hogy a népnek szava sincs ellene? Nem veszi észre, hogy ezek gátlástalanul lopnak? Dehogynem. Vagy nem veszi észre, hogy reménytelenül tönkretették a gyerekei jövőjét, hogy nyomor van és kilátástalanság? Dehogynem.

Hát akkor?

Így van rendjén. Így van jól. Ez a nép ehhez van szokva. Nem kell itten semmit se nem változtatni, ne tessék. Sokszínűség, haladás, fejlődés – nemá! És ne jöjjön ide senki, mi se megyünk sehová. Azok, akik elmentek mostan itten, elég rosszul tették. Nem jó, hogy elment a gyerek, de meg is van róla a vélemény. Hova a francba mén? Oszt minek? Nem jó it
t? Ez a hazája vagy nem? Magyar. Magyar ember meg nem mén sehova...

AZ UTÓLAG (SEM) GONDOLKODÓK - GÁBOR GYÖRGY FILOZÓFUS ÍRÁSA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2018.04.30.


Epimétheusz a görög mitológia titánja volt. Neve azt jelenti, hogy későn (utólag) gondolkodó. Szóval az, akinek későn esik le a tantusz, aki képtelen előre gondolkodni, aki számára nincs múlt és nincs jövő, kizárólag a jelenben él, ostobán, bornirt módon.

Ő kapta az istenektől azt feladatot, hogy ruházza fel tulajdonságokkal az élőlényeket, csakhogy mire az emberhez jutott, addigra már mindent kiosztott, s az ember ott maradt minden jó tulajdonság nélkül. Fivére, Prométheusz (neve előrelátót, előre gondolkodót jelent) ezért volt kénytelen ellopni az istenektől a tüzet az emberek számára, s megtanítani az embert a kézművességre.

Ez most csak azért jutott az eszembe, mert egyik nap olvasom, hogy “keresztény értelmiségiek” keményen megtámadták a NER-t és az Orbán-kormányt.

Három héttel a választások után. Mert nekik most esett le a tantusz, most lett világos. Négy hete még minden sötét volt és homályba vesző. Megannyi Epimétheusz!

Csakhogy miként is ír Johannész Tzetzész XII. századi bizánci költő?

Az előrelátó elmét Prométheusznak hívjuk,
Mert előre gondol, a bajt még jötte előtt látja.
De azt, ki későn határoz, s a baj után okos csak
Epimétheusznak mondjuk. Van neki egy leánya,
a Megbánás, gyümölcse a megtörtént csapásnak.
Mert akik előre már csak a baj után látnak,
Megbánás a jussuk, és mérhetetlen bánat.


(IOANNIS TZETZAE ISTORIARUM VARIARUM CHILIADES.
Ed. Theophilus Kiesslingius, Lipsiae, MDCCCXXVI)


Ámde a hazai “keresztény értelmiségieknek” nem lányuk a Megbánás, és a mérhetetlen bánat, ugyanis egy nappal később mindent visszavontak, s megírták, hogy egy nappal előtte nem is úgy gondolták, ahogy írták. Nem a NER-ről írtak, s nem az Orbán-kormányról, hanem csak úgy, általánosságban, globálisan, világtörténelmileg, az ősembertől a görögségen át az elevenek és holtak fölötti eljövendő utolsó ítéletig.

Vagyis a “keresztény értelmiségieket” még Epimétheusznak sem nevezném. Epimétheusz megbánta ugyanis tettét, de a mitológiai hagyomány arról nem tud, hogy nyakig össze is csinálta volna magát, amint a mitológiai hagyományt meghaladó magyar “keresztény értelmiségiek” ezt megtették.

Az viszont kétségtelen, hogy Epimétheusz feleségét Pandorának hívták, aki roppant mód kíváncsi volt, kinyította a tiltott hombárt, amelyből aztán kiáradt a világ összes baja, betegsége, szerencsétlensége, a fáradtság és az öregség, s azóta ismeri a szenvedést az emberiség.

Egyedül a remény maradt örökre benne a visszazárt hombárban.

Most már csak azt kéne tudni, vajon kik lehetnek az érintett “keresztény értelmiségiek” feleségei.

CSIZMADIA ERVIN: TRAGÉDIÁNK, HOGY ORBÁNT NEM ÉRTI A KÜLFÖLD - MERT A MAGYAR POLITIKAI HAGYOMÁNY BIRODALMI. VÉLEMÉNY

24.HU
Szerző: CSIZMADIA ERVIN
2018.04.30.


Orbán Viktort és kormányát nem érti a külföld tekintélyes része. S attól tartok, nem érti ez a külföld a magyar társadalmat sem, mely a magyar jobboldalt immáron harmadszor kétharmaddal választotta meg. De ha azt hinnénk, csak a mai kormányt nem érti az európai közvélemény egy része, tévednénk.

A nem értés irtó régi.

A nagy magyar színműíró, Molnár Ferenc már 1907-ben arról elmélkedik A legszomorúbb magyar nótacímű írásában, miért nem vagyunk jelen mi, magyarok külföldön. Körülbelül akkor, amikor a Pál utcai fiúkat írja, Molnár azt latolgatja, hogy miközben „az orosz barbárságot, középkort, piszkot és korrupciót, zsarnokságot utálta egész Európa, de Puskinnak, Tolsztojnak, Dosztojevszkijnek meg a nagy muzsikusoknak mégis behódolt”. Ugyanígy látja a németek francia behatolását: miközben a franciák ki nem állhatták a németeket, mégis „hasra feküdtek” Wagner s Nietzsche előtt. És még folytatja: számos kis nemzetet (belgákat, dánokat, japánokat) sorol fel, amelyeknek „megvolt a maguk divatja Európában”.

Csak nekünk nem. Nekünk nem volt divatunk.

S hogy miért volt divatjuk a kis népeknek? Mert „gondolat, forma, szín rakódott le mindenikből a nagy latin, germán és angolszász kultúrában”. Minekünk se gondolatunk, se formánk, se színünk nem rakódott le.

Persze arról is beszél Molnár, hogy az úgynevezett „nagy kultúrák” milyenek. Hát nem mennek a szomszédba egy kis önbizalomért. Nekik ugyanis nem kell „új kultúra”. Annak ott van a maguk angol, francia és német kultúrája. Másoktól csupán kuriózumokat várnak. Emberkuriózumokat. Mint például az isteni Ibsen. Értjük, ugye? Különlegességekre vágynak, olyasmikre, ami náluk nincs. „Jobbat mi, kis nemzetek, kis fajok nem adhatunk nekik” – írja.

Az általa felvetett probléma csontig mai...

KÖZMUNKA A NÓGRÁDI GYERMEKÁLOM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.04.30.


Az elmúlt 15 évben erősödött a cigány családok szegregálódása a Nógrád megyei településeken - ez az egyik legfőbb megállapítása annak a kutatásnak, amit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézete végzett még 2017-ben. Az eredményekről néhány napja tartott beszámolót az Akadémia kutatócsoportja, melynek vezetője, Kállai Ernő egykori kisebbségi ombudsman. A vizsgálatba tíz települést vontak be: Bátonyterenyén, Drégelypalánkon, Kállón, Karancsságon, Magyargécen, Mátraverebélyen, Nógrádmegyeren, Pásztón, Salgótarjánban és Tereskén összesen kétszáz családot kerestek fel.

Mint kiderült, a roma háztartások nagy része erősen szegregált környezetben található, a legutóbbi, Kemény István-féle 2003-as kutatás óta megduplázódott azoknak a cigány családoknak a száma, amelyek közvetlen közelében csak más cigány családok élnek. - Az általános vélekedéssel ellentétben viszont meglepően alacsony a gyerekek aránya. Az általunk meglátogatott háztartásokban átlagosan 4,65 volt a családtagok száma, közülük 1,61 volt 15 évesnél fiatalabb - mondta Kállai. A háztartások jelentős részében nincs fürdőszoba és vécé, sok helyen vezetékes víz sincs, a családok közkutakra járnak. A fűtést a háztartások 70 százalékában kályhával oldják meg. A felmérés igazolta: a nyelvi asszimiláció mára teljesen befejeződött, családon belül is szinte mindenhol a magyart használják...

...Gettósulik és fehériskolák

A kutatás során nagy hangsúlyt fektettek az oktatás helyzetének vizsgálatára, a kutatók valamennyi településen felkeresték az iskolákat, óralátogatásokat is tettek. Mindenhol nagy problémát jelent a tanár- és szakemberhiány. Általános tapasztalat az úgynevezett "white flow", vagyis amikor a helyi állami iskolákból a nem cigány szülők kiveszik és egy közeli, az esetek többségében egyházi iskolába viszik gyermekeiket. A vizsgált településeken vagy azok közelében jellemzően 2011 után nyíltak egyházi iskolák. Ezek erősen szelektálnak a diákok között, a roma gyerekeknek szinte esélyük sincs, hogy bekerüljenek. Voltak ugyan jó kezdeményezések, a tereskei iskola például egy "integrációs bázisintézmény" volt 2003-tól, ám a 2010-es kormányváltást követően megakadt a fejlődés, a központosított állami irányítás ellehetetlenítette a programokat...

EZÉRT SZERETJÜK A CSALÁNT!

MEGYERI SZABOLCS KERTÉSZ BLOGJA
Szerző: MEGYERI SZABOLCS
2018.04.29.


A csalánról mi más ugrana be elsőre, mint hogy csíp? Talán nincs is, aki még nem szenvedett el csaláncsípést, ami valóban rossz dolog, fájdalommal és viszketéssel jár, azonban hiba lenne elintézni a csalánt annyival, hogy egy kellemetlen gyom, mert ennél azért sokkal többre hivatott!

A csalán (pontos nevén nagy csalán, Urtica dioica) valójában nagyon sokrétű növény, gyógyhatása régen ismert, ez az oldala nem is annyira izgalmas most nekünk, mert még érdekesebb kertészeti felhasználhatósága! A csalán az egyik legértékesebb természetes trágya lehet a kertben, alkalmazásával pedig teljesen vegyszermentes, biokertészeti alapanyaghoz juthatunk! Csalán tápoldat készítéséhez egy kilogrammnyi növényhez adni kell tíz liter vizet, majd ezt a keveréket hagyni kell 15-20 napig erjedni, lehetőleg napos, meleg helyen. Naponta egyszer tanácsos átkeverni, hogy oxigén jusson bele, ez segít a biológiai folyamatok lezajlásában. Az erjedő csalánlé sajnos nem feltétlen gusztusos látvány és előfordulhat, hogy kellemetlen szagú is lesz, utóbbi ellen könnyű tenni, szórjuk finom kőzúzalékot (zeolitot) a tetejére (ez nem csupán a szagokat fedi el, de értékes ásványi anyagokkal is gazdagítja a folyékony biotrágyát). A csalánlé erjesztéshez mindig műanyag vödröt vagy edényt használjunk, és nem szükséges nagy hordókba adagolni a mixet, kényelmesebb és kezelhetőbb lesz, ha egy-két kisebb edényben áznak folyamatosan a csalándarabok. A megadott idő elteltével kész a tápanyagokban dús, teljesen természetes biotrágya, melyet 1:10 arányban hígítva használhatunk, tehát egy tízliteres vödör tartalma végül 100 liter tápoldatot ad majd ki. A csalánlevet terítsük szét a virágok, cserjék, egyéb dísznövények töveinél, és bátran alkalmazhatjuk a szobanövényeknél is. Nagyobb hígításban (1:50) a lé kiváló szer levéltetű ellen, az oldatot napi rendszerességgel permetezzük a fertőzött levelekre, hajtásokra, míg a tetvek el nem tűnnek!
...

MIRE KEND FELOCSÚDIK, AZ EURÓPAI NÉPPÁRT MINDEN TAGJA ÁTIGAZOL A FIDESZBE ÉS NEM FOGLALKOZNAK A KÖZÜGYEKKEL, HANEM MENNEK NYULAT HAJTANI SEMJÉNNEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Mirtill
2018.04.30.


kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdad.tr

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Tárgy: Blöff?

Miket nem ír kend onnan a jómódból. Látszik, hogy sok a ráérő ideje. A tata nagyapja szerint a sok olvasás nem csak a szemnek árt, hanem a fejet is megzavarja. Azt mondta, azért fizetjük a papot, hogy mikor ideje van az áhítatnak, akkor olvasson. De ha dolog van, akkor húzódjon hátrább, mert még a lábára talál esni valami. Másrészt a szegény ember meg ne akarjon a betűk bűvöletében élni, mert akkor sanyarú sorsra jut. Ez utóbbi nálam csak félig igaz; csóró létemre engem nem bűvölnek el a betűk, viszont sanyarú a sorsom miattuk, mert mindig sok a lecke.

A számokról már nem is beszélve. Hogy azok milyen ártalmasak tudnak lenni! Főleg ha a betűk közé keverednek. Mint most a kend esetében. Mert kend olyat írt, hogy a nagyi majdnem újrameszelte a nyári konyhát az idegtől. Mert a nagyi –ha rájön az ideg – tüstént mozdul a keze, folyvást matat az idegességet levezetendő. (A tata hallgat, apu káromkodik, anyu sír, a bátyám hisztizik én pedig még nem döntöttem melyik mintát követem majd, ha jól felidegelnek és nagyon akarom, hogy sajnáljanak.) Húsvétra kiköltöztünk a nyári konyhába. Nem büdösítjük az egész lakást a dög melegben a konyha szaggal. (Valahogy már a leveszöldség se olyan, mint régen. A Manci néni szerint már ez is migráns. Nem illata van, hanem szaga főzés közben. Mondjuk ki; büdös, és a nyári konyha ezt jobban elviseli.)

Hanem a „konyhakonferencia” mostanság – így a főzéssel együtt – nagyon igénybe veszi ezeket a kisméretű téglából futóra húzott falakat. Amit meg legutóbb írt, hát attól még a kuktafazék füle is kétfelé állt! Kétszer is elolvastatták velem az őseim, amit kend írt, mert az első reakciójuk – ha én olvasok – mindig az, hogy én buta vagyok, és butaságokat olvasok,
pedig a szakértői papír szerint csak sajátos nevelési igényű. De a szomszéd is ezt olvasta, pedig annak sas szeme van, meg presbiter. (Most ez nem tudom jó-e vagy rossz, az biztos, hogy a haptákba álló kisnyilas apja után tett „balra át”-tal kiváló munkásőr meg párttag lett, tehát a „jobbra igazodj!” lazán, szinte rutinból megy neki, a Juliska néni fullánkos nyelve szerint).

De az ő olvasatában is annyi az: 242 milliárd dollár, azaz 48 ezermilliárd forint magyar pénzben! Mármint a külföldi újságok szerint a politikai elnyomórendszer váltás óta ennyi pénzt loptak ki a magyar urak a külföldi adóparadicsomokba a nemzeti vagyonból cashben. Ez az USA és Japán egy éves együttes nemzeti jövedelmének felel meg, hogy mégis fogalmunk legyen. Nincs.

Ezt írta kend. Szerencsére fakanál volt a nagyi kezében és nem lézerpuska, mert a hír hallatára biztos sorozatra állította volna és kezdhetnénk új figurákkal a képviselő választást. Ráadásul a tata logikai képessége is beindult a hírre és azt mondta a szomszédnak, hogy akkor kb. ennek a dupláját lophatták el tőlünk a kiválasztott megválasztottjaink egymással versenyezve 29 év alatt! Ugyanis ami a határon kívül rekedt állami ingó és ingatlan vagyon volt, az is mind suttyomban átkeresztelkedett maszeknak. És az nem semmi ám. Még magyar tulajdonú gyárak is voltak külföldön nem csak sima ingatlanok. Több se kellett a szomszédnak. Beindult az agya! Hát persze! Ez az egész demokráciásdi csak egy blöff, ahogy az a kertbelesős szemű, nemközpénzjellegűpirospöttyösvalagú mondta!

A külföldi zsoldban kiképzett ügynökök lebontatták velünk fillérekért a szocializmust és a bontási anyagot eladták valutáért! Erre nem gondoltunk! Tényleg. Még a tízparancsolatot is azért csak most emelték törvényerőre, mert addig, amíg ők loptak, addig az törvényes volt, mert elvették a kommunista államtól, de most már az ö magántulajdonuk, és egy keresztényt meglopni bűn! És, és ……

…… és szerencsére megfőtt a csirkefarháttal ízesített a fene tudja honnan hozott zöldségből készült leves. Evés közben a magyar ember nem beszél. A földi pályafutását csirkepaprikásként befejező ezen csirkefarhát aztán végképp betöltötte a küldetését. Mikorra a fogatlan szájú öregeim leszopogatták a tápos csirke lilában játszó csontjaira tapadt húsmentes inakat, akkorára teljesen megtört a forradalmi lendületük. Elfáradtak. A kend szerencséjére. Mert ha már eleve hagyott volna a narancskeresztes magyar nemzeti kormánnyal olcsó és becsapható munkaerőre stratégiai szerződést kötő multi minimálbéres magyar hentese egy kis húst is azokon a csontokon, akkor a fehérjebombától beindultak volna, és kapára, kaszára kapva apuék nem közmunkára mentek volna, hanem nekiestek volna az újra nagy testvér orosz gyártmányú tekes tanknak és ebből az egyenlőtlen küzdelemből már megint nem az elődeim nemzedéke került volna ki győztesen, hanem az
orosz csúcstechnológia.

Így, hogy csendesen elgubbasztanak szegények ott a nyári konyhában, még esetleg, netán van némi esélye kendnek, hogy ha felelőtlenül hazabódul kend ennek az Izraelben haknizó örmény hungarikum ügynöknek a csábítására az uniós tehénből fejt tejből kotyvasztott túró rudit kóstolni, akkor a számtalan rossz mellett az lesz kendnek az egyetlen jó, hogy hiteles tanúktól értesülhet arról, hogy mi is itt a nagy büdös helyzet mifelénk.

Én meg búcsúzásként csak annyit írnék kendnek – mint a kend hírszerző ügynöke -, hogy egy lépést se azon az úton, ami erre felé vezet. Az új seprő jól seper, és mire kend felocsúdik, az Európai Néppárt minden tagja átigazol a Fideszbe és nem foglalkoznak közügyekkel, hanem mennek nyulat hajtani a Semjénnek, aki Assisi Szent Ferenc mintájára beszélgetni akart a nyulakkal, de mivel még ezek se álltak vele szóba, most kétharmados felhatalmazású jó magyarosch keresztényként levadássza őket.

Én a kend helyében nem kísérteném a sorsot. Aki diadalmámorban csukott szemmel énekel, az – ha erőt vesz rajta a gyilkolási vágy – képes vaktában célba lőni a felvilágosodás olyan korai magyar hírnökére (aki ráadásul vesztére székelynek mondja magát), mint kend.

Bütyökfalva, 2018. április 30.

Mirtill

A MATEKFAKTON A TANÁR ÁTNÉZ A LÁNYOKON


QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.04.30.


Most már muszáj nyitottnak lenni, és mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy műszaki pályán tanuljon tovább.” Sokat fejlődött az egyetemi oktatók lányokhoz való hozzáállása, mondja Fidel Nikolett, a budapesti Műegyetemen most harmadéves közlekedésmérnök hallgatója, aki szerint manapság mindenkit „tárt karokkal várnak”.

Ugyanakkor ma sem kirívó, hogy egy gimnáziumi matekfakton a tanár átnéz a lányokon. Ez jó eséllyel kedvüket szegi, hogy ilyen irányban tanuljanak tovább – állítja Szigeti Fanni, a Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetője. A NaTE idén hetedik alkalommal szervezte meg a hazai Lányok Napját. Az országos rendezvény egyes helyszíneire idén fiúk is szép számmal érkeztek.

A Qubit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Google-nél kérdezte a szervezőket és a látogatókat, miért kell nap a lányoknak. Videónkból kiderül: kevés lány jelentkezik műszaki és természettudományi felsőoktatási képzésre, miközben a nagyvállalatok kezdik felismerni, hogy parlagon hever „a kihasználatlan női munkaerő”. Magyarországon még mindig nem elképzelhetetlen, hogy egy tárgyalópartner vicceskedve kérje ki magának: „lányokkal azért nem fogok kezet”.

IGAZI SZELLEMI ÁMOKFUTÓ KERÜLT AZ EMMI ÉLÉRE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.04.30.


Egyre másra jelennek meg a cikkek Kásler Miklós – mindjárt emberminiszter – eddigi, szellemi ámokfutásáról. Ezúttal alaposabban szemügyre vesszük, miért is károsak a megszólalásai. És ennek semmi köze személyes hitéhez.

Hogy Kásler NER-kompatibilis, abban nem lehet kétségünk. A választási kampány során az állami és pártpénzzel kitömött CÖF mindenese, ifjabb Lomnici Zoltán haknizta körbe az országot azzal, hogy nem egyszerűen emberevő, terrorista migráncsok jönnek, ha nem Orbán nyer, de ezek a szaracénok még AIDS-betegek is. A bizonyíték: Nigériában a lakosság 80 százaléka, legalább 100 millió ember szenved e kórban.

Amikor aztán szembesítették a magát alkotmányjogásznak tituláló Lomnicit kijelentése ostoba és hazug voltával, a gerinces civil egyből közölte: az adatot Kásler Miklós, a világhírű onkológus hozta nyilvánosságra, márpedig akkor biztos igaz. Hisz az onkológus lényegében mindenkinél mindent (is) jobban tud. (A cáfolatok sora meglehetősen hosszú. Kezdve azzal, hogy az afrikai államban nem 125, hanem 182 millióan élnek, egészen az ENSZ hivatalos adatáig, amely az így is elképesztően magas, 3 és 4 millió közé teszi a fertőzöttek számát. De ha Kásler mást mond, biztos igaza is van.)

De Kásler Miklós ténylegesen mondott mást is. Például azt, hogy: "A tudomány minden eredménye azt bizonyítja, hogy van valamilyen spirituális létező a világban, amire minden visszavezethető.” Semmi kivetnivaló nincs abban, ha valaki személy hitének rendeli alá a világ bármely – minden – tényét, kutatási eredményét. Azzal azonban már komoly gondok lehetnek egy állítólag világhírű tudós esetében, ha ezeket a tényeket személyes hitéhez görbíti, hajlítja, hogy beleférjenek saját, kis szellemi dobozába. Márpedig a híres onkológus ilyenek is állít istenhite alátámasztására: “Antoine Henri Becquerel francia Nobel-díjas fizikus 1896-ban fedezte fel az izotópokat, és leírta, hogy az izotóp fajtájának megfelelően adott idő alatt más és más, de rá jellemző idő alatt elveszíti tömegének a felét. Ám azt, hogy melyik felét, senki sem tudja előre megmondani, ma sem. Miért, ha a rációval minden megmagyarázható? Tehát itt bukott meg először az Isten nélküliség teóriája." (Eszünkben sincs most komolyabban belemenni a fizika csodálatos világába, ezért csak címszavakban ajánljuk Kásler figyelmébe Heisenberg határozatlansági tételét és Schrödinger elméleti kísérletét a macskával.)

De folytatódik az eszmefuttatás: "Aztán jött az osztrák matematikusról, Kurt Gödelről elnevezett tétel, amely szerint nem lehet olyan matematikai képletet felírni, amit ne lehetne egy másik matematikai képlettel megcáfolni. Azaz a világ nem megismerhető, így nem is jöhetett létre ilyen alapokon." Na most már sajnos ki kell mondani: ez egy eget verő baromság. Félreértés ne essék: nem valamiféle istenségben hinni baromság - ez mindenkinek a lekiismereti szabadsága. De Gödel a legkevésbé sem azt mondta, ami Kásler kiolvasni akar belőle. A matematikus nemteljességi tétele úgy szól: "Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható."A második – kiterjesztett – nemteljességi tétel pedig: a legtöbb elméletben bizonyíthatatlan, hogy maga az elmélet ellentmondásmentes.

Ha Kásler Gödel saját képére torzított kijelentéseivel kívánja elhitetni magával istene létezését, ám tegye. De érdemesebb lenne akkor már Gödel saját, matematikai istenérvét tanulmányoznia. Persze, belátjuk, az meglehetősen bonyolult.

Ezek után egyáltalán nem lehet meglepő, hogy a rákgyógyász szerint: "a halálos betegségeknek jó 70-80%-át a Tízparancsolat megtartásával el lehet kerülni." Csak remélni tudjuk, hogy minisztersége alatt nem helyettesíti a kemoterápiát bibliaosztogatással.

Mindezzel természetesen nem vonjuk kétségbe, hogy a Könyv vallásai (a judaizmus, a kereszténység és az iszlám) erkölcsiségének fundamentumát jelenti a Tízparancsolat. Miközben az sem vitatható, hogy ugyan erre el lehet jutni a biológiai etika alapjáról is. (Ajánljuk még: Umerto Eco Miben hisz, aki nem hisz című könyvét.) Azt sem vitatjuk, hogy a "Ne ölj!" parancs betartásával például jelentősen csökkenthető lenne a halálesetek száma szerte a világban. Ahogy a "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" parancsolatot is megszívlelhetné a kormány...

A KÍNAI FELHŐKARCOLÓK SEM NŐHETNEK AZ ÉGIG

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.04.30.


2018 végére a világnak 230, legalább 400 méter magas és 40 emeletes szuperfelhőkarcolója lesz. Ennek 60%-a Kínában.

Az ázsiai óriás azonban úgy döntött, hogy egy kicsit fékezi az ég felé törést. A pekingi Central Business District ugyanis nem lehet több 180 méternél. A kínai lapok szerint ez az intézkedés része annak a tervnek, amely 22 millióra akarja korlátozni a főváros lélekszámát.

A rendszabály életbe lépése előtt azonban néhány hónapon belül befejezik a China Zun tornyot, amely a maga 528 méteres magasságával, 108 emeletével Peking nagyságának szimbóluma lesz. Olyan formát ölt, mint a „csun” nevű ókori boroskancsó, amelyet rituális célokra használtak és amely a tisztelet jelképe volt. A megrendelő a Citic Group közbeszerző társaság. Már csak az ablaküvegek vannak hátra az utolsó emeleteken, ami már rutinmunka, de a Citic különös módon nem rendezte meg a szokásos ünnepséget a tető felrakása után. Magyarázatot nem adtak rá. Úgy hírlik, hogy a probléma a beüvegezett panoráma-terasz, ahonnan kilátás nyílik Pekingre és a Tiltott Városra, amely múzeum lett, valamint a kormány székhelyére.

A helyét Mao Ce-tung elnök választotta ki még 1949-ben. A China Zun teraszáról távcsővel az ott folyó élet néhány mozzanatát is el tudná kapni az indiszkrét turista. Állítólag sötét üvegek felrakásával próbálják ennek elejét venni...

NEGYVEN SZÁZALÉKKAL TÖBB LAKÁS ÉPÜLT TAVALY, MÉGIS ITT ÉL A LEGTÖBB EMBER NYOMORBAN

MÉRCE
Szerző: TÓH CSABA TIBOR
2018.04.30.


Ma publikálta a Tőzsdefórum a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatait a magyar gazdaság 2017 évi teljesítményéről. A teljes KSH-jelentést csak május 2-án publikálják majd, az előzetes adatokból viszont már tisztán látszik, hogy meredeken emelkedett a tavalyi év folyamán az új lakásokra kiadott engedélyek száma. Összesen 44%-al több lakásépítést hagytak jóvá a hatóságok mint 2016-ban, most az első negyedben még ezt is megfejelte az építőipar: 14,389 lakás ebből fel is épült.

Az emelkedés ismeretében tehát felettébb szembeszökő a másik részadat, amely szerint Budapesten mindezek ellenére csupán 2761 lakást vettek használatba, ez a szám pedig enyhén csökken illetve stagnál: 0,6%-al kevesebb, mint 2016-ban.

Így tehát, miközben az újépítésű lakások négyzetméterára a megfelelő, többletmunkaerőt is bevonzani képes Közép-Magyarországi régióban meredeken emelkedik, az újonnan felépült ingatlanok száma is ugyanígy növekszik, ezek közül azonban például a fővárosban közel ugyanannyi kelt el tavaly, mint két éve.

Ennél is elgondolkodtatóbb, ha összehasonlítjuk a tavalyi építőipar előzetes számait az A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity 2017-es lakhatási költségvetés elemzéséből. Utóbbi, ugyancsak KSH számokkal dolgozva megemlíti, hogy Magyarországon 2017-ben az EU-n belüli országok közül a legnagyobb azoknak az embereknek a száma, akik zsúfolt, nem megfelelő lakáskörülmények között kénytelenek élni. Az elfogadhatatlan, nem megfelelő tetőzetű, penészes és nedves lakások aránya is kiugróan magas volt (24,8%, a lakosság közel negyede) ...

SZÁZADVÉG: A TÜNTETŐ TÖMEG NEM MÁS, MINT ELLENZÉKI CSALÓDOTT CSÜRHE

SZTÁRKLIKK
Szerző: JÁSZ ZOLTÁN
2018.04.30.


A Fidesz házi közvélemény-kutatója, a Századvég felmérést készített arról, vajon mit gondolnak a magyarok, mi motiválja a kormány ellen tüntető "csürhét" (Bencsik András után szabadon...). Hosszú gondolkodás és persze jó sok pénz kellett ahhoz, hogy megállapítsák: még a baloldaliak többsége is úgy látja, hogy a tüntetők csalódott emberek, akik nem tudják elfogadni a választások eredményét.

Elégedett emberek meglehetősen ritkán szoktak tüntetni, kivéve persze a Fidesz által nagyra tartott Békemenetet. De az egészen más, ugyanis ott tisztességes magyar emberek szoktak tüntetni.

Mindenesetre a Századvég kutatása rávilágított arra, hogy a magyarok döntő többsége (70 százaléka) a demonstrációk kapcsán úgy látja, a tüntetők csalódott emberek, akik nem tudják elfogadni, hogy a Fidesz agyonverte az ellenzéket...

AZ EMBERT SOHA NEM A LEGJOBB, HANEM KIVÉTEL NÉLKÜL MINDIG A LEGROSSZABB CSELEKEDETEI MINŐSÍTIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.29.


Talán nem elég világos, amit évtizedek óta hajtogatok, pedig ezt valamikor többszázezres hallgatótábor előtt mondtam, de úgy látszik, senki nem képes belegondolni, felfogni, elraktározni és adott esetben alkalmazni a vitathatatlan alapigazságot: az embert soha nem a legjobb, hanem kivétel nélkül mindig a legrosszabb cselekedetei minősítik.
Próbáltam így is, úgy is magyarázni, emlegetem a hordó bor-szennyvíz példabeszédet, még mindig senki nem érti: egy kiváló, nagyra becsült, impozáns életmű (hordó bor) válik légneművé, értékelhetetlenné, említésre nem méltóvá egy rosszcselekedet (kanál szennyvíz) következményeként. Egy rosszcselekedet, ami feltárja elkövetőjének akár évtizedeken át leplezett, valódi jellemét, törli mindazt, amit addig “alkotott”. Nincs jó gazember. Aki gyilkolt ugyan, nem is egyszer, csak eddig nem jöttek rá, de milyen gyönyörű szobrokat faragott (mellesleg nem tudok róla, hogy egy gazember jó szobrokat tudott volna mintázni bármikor a művészetek történetében).
Vegyünk egy embert, akinek hatalmában volt különféle utasításokat kiadni különböző nagy hatású, az emberek életét kedvezően befolyásoló tevékenységek elvégzésére. Elősegítette egy olyan autó megtervezését, amit még a munkásember is meg tud venni. Kiépíttette ehhez a látványosan fejlődő motorizációhoz Európa legnagyobb országának az autópálya hálózatát. Munkát adatott korábban éhező és megalázott emberek millióinak. Felépíttette a Waldbühnét, a világ máig legnagyobb befogadóképességű koncerttermét, a Berlint körülvevő erdőket ezzel egyszerre örökre védettnek nyilvánította, gondja volt az erdők közötti tavak vízének védelmére, fejleszttette a vasúti hálózatot a levegő szennyezésének visszaszorítására, szerette a kutyákat, megsimogatta a gyerekek fejét, szépen bánt a nővel, akit szeretett. Festett egész jó képeket. Nem zseniális, korszakot jelentő képeket, de a festmények jó mesterembert mutatnak.
Adolf Hitlernek hívták.
Mondjak még ilyen példákat?

ISMERJÜK MEG JOBBAN A LEGGAZDAGABB EGYMILLIÓ MAGYART

G7
Szerző: TÓTH ISTVÁN GYÖRGY
2018.04.30.



Ha azt halljuk, felső tíz százalék, hajlamosak vagyunk egy kicsi, szupergazdag csoportot odaképzelni, aminek a tagjai talán még kapcsolatban is állnak egymással. Hát nem. Majdnem minden elemében hibás ez az az elképzelés.

Először is, ez a kategória nem kicsi. Magyarországon a felső tíz százalékba egymillió ember, körülbelül négyszázezer háztartás tartozik. Bár ebbe a csoportba tartoznak szupergazdagok is, a bekerülési küszöb nem annyira magas, mint gondolnánk. Sőt, e cikk tipikus olvasójának jövedelmi helyzete alapján nincs messze a bekerülési küszöbtől. Vagy maga is fölötte van, vagy van olyan közeli barátja, aki fölötte van. A számokra térjünk vissza később. Ráadásul a felső tíz százalék nem egységes csoport, sőt, a felső egymillión belüli különbségek sokkal nagyobbak, mint amekkora különbségeket mondjuk a középső nyolc tizeden belül mérhetünk. Másképpen fogalmazva, a felső tíz százalék alsó küszöbén elhelyezkedő ember közelebb van a legalsó népességtized tetejéhez (de igazából az aljához is), mint mondjuk a magyar felső tízezerhez. Meglepő ugye? Pedig nem nehéz mindezt belátni.

Kezdjük a csúcson. A TOP100- típusú kiadványok (mindenekelőtt a Napi.hu immár majdnem húszéves sorozata, vagy a Forbes magazin éves listái) alapján elég sokat tudunk a felső néhány száz család helyzetéről. Szakonyi Péter becslései szerint 2018-ban Magyarországon kétszáz családnak lehet nyolc milliárd forint fölötti, további 2000-2500 családnak pedig egymilliárd forint fölötti a vagyona. A szó szerint vett felső tízezer személy alsó határa vagyonban mérve kevéssel maradhat el az egymilliárd forinttól (ha nagyjából átlagos a családméretük)

A szó szociológiai értelmében azonban helyesebb, ha nem személyeket, hanem háztartásokat vizsgálunk. A felső tízezer háztartás vagyonának alsó határát körülbelül 300-350 millió forint körülire lehet becsülni, amihez mintegy 30-35 millió forint éves nettó háztartási jövedelem társul. A felső tízezer tetejének jövedelméről nincs és nem is lehet jó becslést készíteni (ebben a sávban ugyanis nagyon változó, hogy vagyon hozadéka miképpen oszlik meg megtakarítások, fogyasztás és beruházások között). Vagyoni eloszlást alapul véve azonban a felső tízezer csúcsán és alján elhelyezkedő családok jövedelme között akár ezerszeres különbség is lehet. A felső tízezer azonban a felső tíz százaléknak még mindig csak egy százaléka.

Nézzük most alulról. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felső tíz százalékba, az empirikus szociológiai vizsgálatok és az adóbevallások adatainak elemzése szerint 2014-ben elég volt mintegy 5-6 millió forint éves nettó háztartási jövedelem – még azzal a feltételezéssel is, hogy empirikus szociológiai vizsgálatok nem tudják befogni a teljes eloszlást, abból 5-7 százaléknyian kimaradnak. Meg kell jegyeznünk, hogy az empirikus adatfelvételek horizontja a tapasztalatok szerint valahol 50-70 millió forintos vagyon és nagyjából évi 10-15 millió forintos nettó háztartási jövedelemnél ér véget. Efölött esetleg véletlenül bekerülhetnek személyek vagy családok, de innentől kezdve nem megbízhatóak a szisztematikus vizsgálatok.

Vannak makro becslések arról, hogy milyen lehet a vagyonok eloszlása Magyarországon. Kolosi Tamás és Fábián Zoltán becslései szerint a magyar társadalomnak mindössze öt százaléka tekinthető vagyonosnak (ők 2015-ben mintegy hetven millió forint vagyonértéknél húzták meg a vagyonosság határát), miközben a társadalom mintegy fele gyakorlatilag vagyontalan (maximum hétmilliós értékű vagyonnal rendelkezik, beleértve a lakott ingatlant)...


MAGYARORSZÁGHOZ KÉPEST CSEHORSZÁG KÁNAÁN, AMI A SZEGÉNYEK HELYZETÉT ILLETI

ZOOM
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2018.04.30. 



2017-ben az Európai Unióban csak Bulgáriában, Görögországban és Romániában érintette a lakosság nagyobb hányadát súlyos anyagi depriváció, mint Magyarországon – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból.

Ahogyan a fenti grafikonon látható, Magyarországon a helyzet sokat javult 2013 óta, amikor a lakosság 27,8 százaléka volt nagyon szegény, az arány 2017-re 14,5 százalékra módosult. A javuló helyzet megfelel a régiós tendenciáknak, azzal a különbséggel, hogy az uniós átlag és a régiós országok eredményei 2010 óta folyamatosan javulnak, míg Magyarországon 2010 és 2013 között nagyot nőtt a súlyos anyagi deprivációtól szenvedők aránya. A válság sújtotta Görögország kilóg a sorból (no meg a régióból), 2016-ig folyamatos volt az arány romlása, 2017-re javult valamelyest a helyzet.

A statisztikusok anyagilag súlyosan depriváltnak tekintenek valakit, ha az alábbi listából anyagi okok miatt nem engedhet meg magának legalább négy tételt:

  1. A számlák befizetése határidőre,
  2. Az otthon megfelelően melegen tartása,
  3. Váratlan kiadások fedezése,
  4. Hús (vagy hal vagy vegetariánus megfelelő) rendszeres fogyasztása,
  5. Egyhetes vakáció,
  6. TV,
  7. Mosógép,
  8. Gépjármű,
  9. Telefon.
A lista élén Svédország, Luxemburg és Finnország áll, ezekben az országokban jóval 3 százalék alatt marad az anyagilag súlyosan deprivált lakosság aránya. Az uniós átlag 2017-ben a lakosság 6,7 százaléka volt, vagyis körülbelül 33 millió ember. Az uniós átlag 2012 óta javul, akkor tetőzött 9,9 százalékon. A régión belül Csehországban a legjobb a helyzet, csak 3,7 százalék volt a nagyon szegények aránya...

BENÉZNE A "NEM LÁZÁR" KASTÉLYBA? ITT A LEHETŐSÉG, ÉLJEN VELE!

VÁROSI KURÍR
Szerző: MAKÓI ERNŐ
2018.04.30.


Emlékeznek még a kastélyegyüttesre, amiről Lázár János azt állítja, hogy csak a körülötte lévő földek és az odavezető út köthető hozzá, de a kastélyhoz semmi köze? Sétáljunk egyet ebben a nagyon is valós kastélyban...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ AZERI ELNÖKI CSALÁD A MÁLTAI PILÁTUS BANKOT HASZNÁLTA VAGYONA ELREJTÉSÉRE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2018.04.29.


Afféle családi bankként használta az azeri kormányzó elit a máltai Pilatus Bankot. Az uniós szigetország bankján keresztül bonyolítottak le ugyanis több olyan üzletet is Ilham Alijev azeri elnök lányai, amelynek során offshore cégeken keresztül vásároltak luxusingatlanokat, cégeket, és drága szállodákat Európában és a Közel-Keleten. A cél az volt, hogy az azeri polgárok ne tudják meg, milyen mesés vagyonuk van. 

Az Alijev-lányok mellett Kamaladdin Hejdarov azeri katasztrófavédelmi miniszter fiai is a Pilatus Bankon keresztül bonyolítottak hasonló üzleteket. A bank ellen jelenleg pénzmosás ügyében nyomoznak, pénzeszközeit zárolták.

Először a tavaly októberben meggyilkolt máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia írta meg, hogy az azerbajdzsáni elnöki családnak a Pilatus Banknál vannak számlái.

Kapcsolódó cikkeink

Autóba rejtett bombával gyilkolták meg Málta legismertebb tényfeltáró újságíróját

A Daphne Projekt: 45 kollégája eredt a felrobbantott máltai újságírónő gyilkosainak nyomába

Ján és Daphne Törvényei: Hogyan lehet elejét venni az újságíró-gyilkosságoknak?

Az újságírónő halála után indult újtára a Daphne-projekt, amely azt a célt tűzte ki, hogy befejezze a meggyilkolt máltai újságíró oknyomozó munkáját. A nemzetközi projektben 17 másik újságírószervezet mellett az OCCRP is részt vesz. Ez a cikk is a Daphne-projekt része...

LÓFEJ AZ ÁGYBAN

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2018.04.29. 


Emlékeznek ugye a Keresztapa „visszautasíthatatlan ajánlatára”? Ez az a jelenet, amikor a gyengébb idegzetű nézők elkapják szemüket a filmvászonról.

Vajon mi lehetett az a visszautasíthatatlan ajánlat, amivel Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke elérte, hogy – a bíróság történetében először - az új Országos Bírói Tanácsnak (OBT) immáron öt tagja és egy póttagja két és fél hónappal az új OBT megalakulása után visszaadja mandátumát. Mert azt nehéz elhinni, hogy a bírák által hat évre megválasztott tagok egyharmada most jött rá, hogy OBT tagságuk akadályozza „bírói feladataik” ellátását. A lemondott tagok között törvényszéki elnök, kollégiumvezető, két járásbírósági elnök és két járásbírósági bíró van. A lemondási cunaminak azonban nincs vége. A lemondott tagok helyett behívott póttagok is sorra mondanak le, amint behívja őket az OBT a rendes tagok sorába. A cél nyilvánvaló: ellehetetleníteni a bírósági rendszer egyetlen demokratikus szervezetét.

Persze csak találgatni tudok, vajon korbácsot, vagy mézesmadzagot lengettek meg előttük. Magasabb beosztást, vagy jól fizető munkacsoportbéli munkát ígértek-e nekik, vagy ellenük indított vizsgálattal zsarolták meg őket? Esetleg közvetlen főnökeiket, bíróságaik vezetőit, netán a törvényszékek elnökeit tartja sakkban Handó? Az azonban nyilvánvaló, hogy az OBH elnöke mindent elkövet annak érdekében, hogy ellehetetlenítse az őt ellenőrizni hivatott bírói tanács működését. Más magyarázat aligha lehet erre a folyamatra. Talán az sem véletlen, hogy épp akkor történik mindez, amikor Handó Tünde kinevezési gyakorlatának elemzése szerepel az OBT következő ülésének napirendjén...

KÖZELEG AZ IGAZSÁG PILLANATA A MAGYAR ÉS A LENGYEL KORMÁNY SZÁMÁRAAZ EU-BAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.04.30.


- Sem Budapest, sem Varsó nem akadályozhatná meg a támogatások befagyasztását, viszont köteles volna kifizetni a gazdáknak, valamint a megkezdett beruházások után járó támogatást

- Merkel már a közeli hetekben személyesen igyekszik meggyőzni Orbánt, hogy az vegyen vissza a nacionalista hangból

- Európában példátlannak tartják, hogy a magyar vezetés már a nálunk dolgozó külföldi tudósítók munkájába is bele akarja ütni az orrát

FT

A lap arra számít, hogy kiéleződnek az EU ellentétei Magyarországgal és Lengyelországgal, miután a Bizottság holnapután azt fogja javasolni, hogy csökkentsék a támogatásokat az olyan államoknak, ahol veszélyben van a jogállam. Márpedig Brüsszel úgy ítéli meg, hogy mind Budapesten, mind Varsóban bajba került a bírói függetlenség. Ugyanakkor a két ország befizetési kötelezettségei nem változnának. Beavatott körök szerint a lényeg pont ez, hogy mert ez azt jelentené, hogy továbbra is folyósítaniuk kellene a gazdáknak megígért pénzeket, valamint a már folyamatban lévő beruházásokra szánt összegeket, így a programok kedvezményezettjei nem bűnhődnének. Az is igen fontos, hogy a szankciót csakis súlyozott többséggel lehetne megakadályozni, azaz kútba esne a magyar-lengyel vétó. Az indítványt kényes pillanatban teszik közzé, mert az utóbbi időben haladás mutatkozik a varsói vezetéssel folyó egyeztetéseket.

Daily Telegraph

Az illiberális Magyarország és Lengyelország pénzügyi nyomás alá kerülhet, ha továbbra is eltávolodik az EU értékeitől. A Bizottság mindaddig befagyasztaná a támogatásokat, amíg nem állítják helyre a demokratikus normákat. A lépést az EP liberális frakciói, valamint a franciák és a németek kényszerítették ki, mert mechanizmust akartak, hogy jobb belátásra tudják kényszeríteni az ellenszegülő államokat. Bennfentes forrás szerint a pontos részleteket még csak ezután dolgozzák ki, de a cél, hogy rá tudják venni álláspontjuk megváltoztatására az érintett kormányokat. A konzervatív újság is megemlíti, hogy az Oettinger biztos által bejelentendő csomag várhatóan ront a patthelyzeten Nyugat-Európa, illetve a populista Budapest és Varsó között. Brüsszel aggályait is csak súlyosbította Orbán Viktor újraválasztása, amit antiszemita retorika, jó pár korrupciós botrány és az EBESZ figyelmeztetése körített, mármint hogy a sajtó nem szabad.

Úgy tudni, a német és a francia vezetés azért akart ilyen kevésbé drákói és rugalmasabb mechanizmust, hogy nyomást lehessen gyakorolni azokra az országokra, amelyeknél baj van a demokratikus normákkal. Hírek szerint Berlin ragaszkodik ahhoz, hogy ilyen esetekben többségi döntéssel lehessen határozni, azaz egyetlen állam sem vétózhatna, ami viszont a 7-es paragrafus alkalmazása esetén megakadályozná a megtorló intézkedéseket. Keleti diplomáciai körök ellenben azt kérdezik, milyen alapon döntené el bárki is, hogy valahol megfelelőképpen működik-e az igazságszolgáltatás? Márpedig ily módon felmerül az önkényesség és a politikai nyomásgyakorlás lehetősége.

Orbán Viktor már nyíltan forszírozza a „magyar modellt”, amely vitatja az uniós értékek nyugati értelmezését. Guy Verhofstadt, az EP liberális képviselőcsoportjának vezetője ezzel szemben üdvözli a készülő javaslatot. Azzal érvel, hogy egyszerűen groteszk az illiberális keleti elit hiúságát csiklandozó tervekre költeni az EU adófizetőinek a pénzét, amikor ezek az erők ellenőrzésük alá vonják a bíróságokat, lebontják a demokratikus biztosítékokat és módszeresen igyekeznek aláásni a civil szervezeteket, illetve a szabad sajtót...

A GYÁVASÁG ÉS A HASZONLESÉS MINDENNÉL LEHANGOLÓBB MEGTESTESÜLÉSE: A MAGYAR "KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGI"

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2018.04.29.


Megpróbáltak pozícióvesztés nélkül becsületesnek látszani, de összetojták magukat, és sietve visszavontak mindent.

Csodálatos hétvégét futott a magát valamilyen megfejthetetlen okból „keresztény értelmiségnek” nevező magyarországi csoportozat. Nagy menetelésük tegnap azzal kezdődött, hogy az indexnyomán bejárta a sajtót egy – a héten bemutatott – kiadvány híre, melyben a portál értelmezése szerint bíráló megjegyezéseket fogalmaztak meg az Orbán-kormány egynémely viselt dolgaival szemben, leginkább ugyebár a tekintetben, hogy azok túl sokat lopnak. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre jegyezte, hogy is mondjuk csak, leirat, az Idők Jelei c. füzetsorozat 3. epizódjaként jelent meg, s

gondosan név és cím nélkül

- olyan észrevételeket fogalmazott meg, mint amit itt mi is szemléztünk, hogy tudniillik (de ezt a részt tényleg nyugodtan átugorhatják, annyira szánalmas):
- „kevés kiválasztott ember aránytalanul nagy mértékben részesedik a javakból, mint például egy törekvő, de »jó« kapcsolatokkal nem rendelkező polgár. Ez a jelenség olyan mértéket ölt, hogy amennyiben a fennálló jogrend, és annak érvényesítésére szolgáló intézményrendszer keretei között nem bizonyítható a törvényszegés, kiderül, hogy a jogrend és az intézményrendszer nem képes érvényt szerezni az erkölcsi elvárásoknak.”
- „A kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad.”
- „A politikusok celebbé válásának talán legfontosabb oka, hogy a mai magyar közélet nem programokról, nem a választóknak kínált megoldási javaslatokról szól, hanem a karakterekről és karaktergyilkosságokról, vagyis politikai marketingről.”
- „A hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megoldani a dolgokat.”
- „A közéletben minden fekete-fehér, egyszerű és radikális: a szövegek, amiket a közmédiában hallhatunk, a jelszavak és változásaik, a megoldások keménysége. Mindez a mértéktelenség agresszív kampánya.”
- „Nehéz szembesülnünk azzal, hogy magukat kereszténynek nevező politikus személyiségek az erényekkel egyértelműen szemben álló közéleti szemléletet hangoztatnak, vagy azokkal kihívóan ellentétes módon élnek.”

Összefoglalva: a magukat keresztény értelmiségnek nevezők megpróbáltak kint is, bent is egerészni egyszerre,

a nem prostituálódott kollégáik, ismerőik felé demonstrálni, hogy ők igenis jó fejek, s nem hagyják annyiban, hogy látványos törvénytelenségek történnek ebben az országban, de ugyanakkor megkísérelték megőrizni mindeközben az eddig birtokolt pozícióikat is...

BARTUS LÁSZLÓ: ORBÁN ÉS A DISZNÓK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.04.29.


Nem tudom, hányan figyeltek fel arra, milyen szoros barátság fűzi Orbánt a disznókhoz, és milyen bensőséges viszonyt ápol a disznókkal. Ismertek a disznóvágásokról készült fotói és videói, a kolbásztöltő-versenyen elért sikerei, húsvétkor – a feltámadás idején – neki éppen a disznó felmagasztalása jut eszébe, sonkát főz. Amikor pedig elment Bözsi nénihez spicces állapotban, akkor szabadult fel igazán, amikor találkozott barátjával, Röfivel.

Miután ő “keresztény” királyt játszik, alaptörvénye szerint a szentistváni mű folytatója, nem tűnik szentségtörésnek talán, ha megemlékezünk róla, hogy a disznó tisztátalan állat, nem a tisztaság, a szentség, a nemes értékek megtestesítője. Még akkor sem, ha fogyasztása a kereszténységben már nem tiltott. Amikor Jézus a megszállottból kiűzte a démonokat, azok kérték, hogy a disznókba mehessenek. Ez mindent elmond, szellemileg a disznó mit jelent.

Azt a bibliai idézetet mindenki ismeri, hogy “ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat a lábaikkal”. Azt már kevesebben, hogy “mint a disznó orrában az aranyperec, olyan a szép asszony, akinek nincs okossága”. Aki pedig megtérése után visszatér a világ szennyébe, arról az olvasható, hogy visszatért “a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe”. Csak kívülről mosódott meg, belül “disznó” maradt. Belül soha nem változott meg, mert nem igazult meg.

Van azonban egy érdekes történet, amelyben különösen kifejező szerepe van a disznónak. Ez a tékozló fiú története, amelynek lényege, hogy a kisebbik fiú nem tudja kivárni az apja örökségét, amíg jog szerint megkapja azt, és idő előtt kikéri. Majd az örökségét elveri, az összes kincset, gyöngyöket eltékozolja, és odajut, hogy disznókat kell őriznie. A disznókkal eszik, az ő moslékukat fogyasztja, és még abból sem kap eleget.

Utána megy vissza az atyja házához, s ismeri el, hogy elveszített mindent, a fiúságáról is lemond, mert az atyja házában jobb egy béresnek is lenni. Erre apja levágatja a legszebb tulkot. Nem a legszebb disznót. A tulok áldozati állat, bűnért való áldozat, ami az előképe Krisztus áldozatának. Orbán erre a tékozló fiúra emlékeztet, aki szellemi értékek között volt, akinek gyöngyök voltak a kezében, de nem elégedett meg a fiúságával, az ígéretével, hanem idő előtt kikérte az örökséget.

Orbán tipikusan az a személy, aki predesztinálva volt arra, hogy egyszer övé legyen minden és az örökséget megkapja. De nem tudta ezt kivárni, hanem maga akarta azt megszerezni, és minél előbb. Egy a tábor, egy a zászló címen szétverte a rivális ellenzéki pártokat, majd az árulóikat beolvasztotta, a pártjában politikailag megsemmisítette. 2006-ban felgyújtatta Budapestet, hogy mindent megszerezzen, de erre mégis 2010-ig kellett várnia.

Eközben feladta az értékeit, megtaposott mindent, ami az örökségben értékes volt, liberális és emberi jogi elveit, humanizmusát, mindazt, ami örökössé tette volna, és ami dicsőséges kormányzásra predesztinálta volna, elveszítette, eltékozolta. Disznók között találta magát, disznókat állít példának, Putyint, Erdogant, Aliyevet, Trumpot. Hiába szerzett meg mindent, nem tud megelégedni vle, mert a disznók mosléka soha nem elégítheti meg.

Az örökségből nem maradt más, csak az elhivatotottsági érzés, a sokra hivatottság tudata, az akarnokság, az örökség birtoklásának mohó vágya, és a moslék, amivel ezt megszerezte és amivel a bendőjét tölti naponta. Nincs tulok, nincs áldozat, nincs megszentelődés, nincs semmi érték, nincsenek gyöngyök. Azokat a disznók már régen megtaposták. Kicsit Lucifer hasonmása is, aki nagyravágyó volt. Isten fölé akarta helyezni a székét, és elveszítette azt a szépségét, ami őt a szerepére predesztinálta. Amit kapott, de magának tulajdonított.

Ezért kiment belőle minden világosság, és maradt a sötétség, és mindaz, ami a sötétségből következik. Ugyanilyen a tékozló fiú, aki a disznókkal lett egyenlő, ami a bibliai kép szerint a világ legalja. Jézus példabeszéde zsidóknak szólt, akik tudták, hogy disznókkal való nagy barátság, nagy közösség, a disznók közé süllyedni, azokat legeltetni, a moslékukat enni, az a világ legalantasabb dolga, aminél mélyebbre süllyedni nem lehet.

Nincsenek véletlenek. Nem véletlen, hogy Orbánt állandóan disznók közelében látjuk, hogy még véletlenül sem a tudományos akadémia ülésén, egy zeneakdémiai koncerten, hanem a disznók vájújánál, a magyar NB I focimeccsein a stadionjában. Nem is szegény gyerekek, özvegyek, vagy menekültek segítője. Nem is az emberi jogok kiterjesztésén, hanem azok korlátozásán fáradozik. Így lesz valakiből frusztrált, gyűlölködő antiszemita.

Ez azt jelenti, magyar testvéreim, hogy egy tékozló fiú kezeibe kerültünk, aki nem ismerte fel, hogy milyen mélyre süllyedt. Gyöngyeit, kincseit, örökségét elveszítette, a disznókkal és a paráznákkal zabáltatja fel a nép vagyonát. Gyűjt, de nem igazi kincseket, hanem azok olyan kincsek, amelyeket megesz a moly, megemészt a rozsda. Mint a felcsúti stadiont. Az a tragédia, magyar testvérek, hogy érzi, semmije nem maradt az örökségből, és tombol.

Ez egy olyan tékozló fiú, aki nem száll magába, nem veszi észre, hogy moslékot zabál, és az atyai házban, ahonnan idő előtt kiragadta és eltékozolta az örökséget, még a béresek is finom kenyeret esznek, ő pedig igazi kincsek nélkül éhen hal meg. Nem segít a rablott pénz és vagyon, mert az meg nem elégíthet. Ez az ember nem visszatér az atyai házhoz, hanem gyalázza az atyját és mocskolja azokat a lelki kincseket, gyöngyöket, amelyeket eltékozolt...

NEM AZ ELNÖK EMBEREI - A RENDHAGYÓ MACRON-INTERJÚRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI JÚLIA
2018.04.27.


Emmanuel Macron, Franciaország tavaly megválasztott fiatal köztársasági elnöke nem igazán szereti a médiát. Nagyon ritkán ad interjút, még ritkábban tart sajtókonferenciát hazai pályán (hivatalba lépése után először az idén februárban válaszolt külföldi és francia sajtómunkások kérdéseire), az újságírókat felületes, nárcisztikus figuráknak tartja, akiket „csak a kommunikáció érdekel, a dolgok tartalmával nem sokat törődnek”, ezért a tisztesnél is nagyobb távolságot tartott ez idáig tőlük. Ehhez képest nem kis meglepetést okozott, hogy április közepén három napon belül két tévéinterjú is készült vele elnöki terminusa első évének értékelése címén. Az elsőben a TF1 kereskedelmi adón sugározták a beszélgetést egy vidéki kisváros iskolájából, a másodikban közel három órán keresztül faggatta a BFM TV kereskedelmi hírcsatorna és a Mediapart oknyomozó portál két újságírója. Ez utóbbi igazi kuriózum volt: a korábbi, alákérdezős, tiszteletteljes hangú elnöki interjúkészítés hagyományával és protokolljával tüntetően szakítva az államfőt nem valamelyik közszolgálati csatorna lojális újságírója kérdezte, hanem Macron stábjának kezdeményezésére két kereskedelmi adó közismerten öntörvényű munkatársa; a beszélgetés nem az Elysée-palotában készült, ahol az elnöki interjúk szoktak, hanem – ahogy a készítők fogalmaztak – „semleges területen”, a Palais de Chaillot Színház azon termében, ahol 1948-ban aláírták az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát; a kérdéseket nem küldték meg előre; az időtartam nem pontosan, csak hozzávetőleg volt két órában meghatározva. Mindez már előre felcsigázta a kedélyeket, ami pedig utána történt, felért egy váratlan fordulatokban gazdag színdarabbal. A két kérdező az alkalomhoz képest kihívóan lezser öltözékben, nyakkendő nélkül ült szemben az elegáns, öltönyös köztársasági elnökkel, és a BFM TV népszerű, reggeli műsorai­ban az utca emberét képviselő újságírója, Jean-Jacques Bourdin így indított: Jó estét, elnök úr, ma este egy kérdést sem kerülünk meg, mert sok francia kételkedik önben, az ön döntéseiben, fogytán a türelmük, azt gondolják, hogy ön a történelem felszínre dobott szemfényvesztője... Ma azt szeretnénk megtudni, merre tart, hová vezet minket.

Ez a bevezető mondat volt az első és az utolsó, amikor Macront elnök úrnak szólították, a továbbiakban csak Emmanuel Macron volt, mondván, ha most éppen köztársasági elnök is, ugyanolyan állampolgár, mint a kérdezők. Akik aztán szokatlan hevességgel, nemegyszer arroganciá­val vetették rá magukat a „zsákmányukra”. Kérdeztek, számon kértek, vádoltak a szíriai francia beavatkozástól a nyugdíjasok sanyargatásáig, a gazdagok dédelgetésétől a szegények semmibevételéig, a franciák félelmétől az iszlám erősödése miatt a szigorodó bevándorláspolitikáig sok minden terítékre került. Az interjúnak indult műsor heves vitává alakult, izzott a levegő, kemény ütésváltások követték egymást. Macron többször nehezményezte, hogy az újságírók nem kérdeznek, hanem vádolnak, felületesen fogalmaznak, nem tényekre támaszkodnak, hanem azokat szándékosan torzítva a véleményüket közlik, ők azzal vágtak vissza, hogy szereptévesztésben van, ő itt nem tanár, ők pedig nem a diákjai, akiket kioktathat. Máskor azt vágták a fejéhez, hogy nem hallja a franciák, a nép, a nehéz helyzetben lévők hangját, csak a gazdagoknak kedvez, elnézi az adócsalást, az adókerülést, mert olyan barátai vannak, mint Franciaország leggazdagabb embere, az LVHM luxusipari cégbirodalom milliárdos tulajdonosa, Bernard Arnault. „Nincsenek barátaim... Franciaország elnöke vagyok” – válaszolta a személyeskedő vádra Macron, majd többszöri nekifutással megpróbálta tisztázni, hogy az adócsalás, az adókerülés és az adóoptimalizálás nem szinonimák. Nevezhetjük akárminek, nekem adókerülés, és az a kérdés, hogy ezt ön elítéli-e, vagy sem – szögezte le emelt hangon Bourdin. Ezen a ponton úgy elszabadultak az indulatok, hogy egymás szavába vágva egyszerre mind a hárman hevesen gesztikulálva mondták a magukét. Hasonlóképpen felizzott a hangulat, amikor Plenel, aki fiatalkorában trockistaként indult, majd hosszú ideig a Le Mondefőszerkesztője volt, örök lázadó és forradalmár maradt, számon kérte Macronon, hogy ígéretével szemben nemhogy egyesítette, megbékítette volna a francia társadalmat, még jobban megosztotta. Az elégedetlenség és az elkeseredés hetek óta utcára viszi, sztrájkra kényszeríti a vasutasokat, az egészségügyi dolgozókat, a diákokat, a tanárokat stb. „Ez kérdés volt vagy vádbeszéd ?” – kérdezte Macron. Mert ha kérdés, akkor nagyon tendenciózus, ön szándékosan mindent összemos – mondta. Mire Plenel gúnyosan mosolyogva kijelentette: rossz kérdés nincs, csak rossz válasz van. „Nem szeretem az intellektuális tisztességtelenséget” – zárta le a vitát az elnö
k...

ITT OLVASHATÓ