2023. június 8., csütörtök

GÁBOR GYÖRGY: SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ ORBÁN-REZSIM

SZABAD EURÓPA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.06.08.


Nem Orbán tiltotta ki a Vígszínházból Székely Csabának, a kortárs magyar irodalom nemzetközileg is magasan kvalifikált, rendkívül fontos műveket alkotó, kiemelkedő tehetségű drámaírójának a művét, hanem a Vígszínház miskolci kocsonyaként remegő ajtónállói, a szolgáltatásaikért és végtelen lojalitásukért pozícióba segített kegyencek, akik rendeltetésszerűen félik és rettegik a Nagy Őt, s akik pontosan tudni vélik (mert persze pontosan tudják is), mit mondana a Nagy Ő Székely Csaba "bátor, szabad, szókimondó" darabjára, amely – ennyi bizonyosnak tűnik – valószínűsíthetően nem a NER-nek állítana színpadi emlékművet.


A mindenkori diktátorok, véreskezű császárok, uralkodók és despoták pontosan tudták azt – amiként erre már az ókori történetírók, köztük Suetonius és Cassius Dio is figyelmeztettek –, hogy tekintélyük akkor válik teljessé, ha nem ők ölnek, hanem öletnek, ha nem ők kérnek számon, hanem helyettük megteszi ezt a kitartott szolgahad, s ha nem ők sarcolnak és büntetnek, hanem önkéntes szorgalomból és bizonyítási vágyból a busásan megfizetett talpnyalóik végzik el a feladatot. Ezek a szolgák azok, akik valójában fenntartják a zsarnokságot, ők azok, akik aládolgoznak a diktátornak, s jelentős ambíciókkal bírnak ugyan, de tehetségük mindössze ennyire predestinálta valamennyiüket: ők a rendszer fogaskerekei, nélkülük meg sem mozdulna a gépezet. Jutalmuk az anyagi előny, a zsíros pozíció, a hatalomtól óvott és védett biztonságuk kínálta gigantikus önbizalom és röhejes kivagyiság, valamint a bátorságnak álcázott szorongás és félelemérzet. Minden méltatlanul elnyert előny és hatalmi nyájasság gyógyír számukra, hogy megpróbálják elviselni a náluk sokkal jobbal, a náluk sokkal minőségibbel és a hatalmi támaszt nem igénylő autonóm alkotókkal szembeni frusztráltságukat, akik hírnevüket nem a Nagy Vezértől nyerték el, politikai ellenszolgáltatásaikért cserébe, hanem saját maguktól, valóságos tehetségükből fakadóan. És a kegyencek azért használhatók fel bármire, mert ugyanolyanok szeretnének lenni, mint a Nagy Ő, a Példázat, titokban irigykednek is rá, hiszen a nélkülözhetetlen gazemberségük már adott, csak éppen a szükséges dörzsöltség, a kellő galádság és a körülmények biztosította lehetőségek az esetükben nem játszanak optimálisan össze.

Másodvonalbéliek, nem ítélkező bírók, hanem szorgalmas végrehajtók; nem főhősei a történetnek, csupán ajtónállók, akik viszont ehhez értenek. S ha hibáznának netán, rosszkor nyitnák vagy csuknák az ajtót, észrevétlenül és gond nélkül lecserélhetők, pótolhatók és helyettesíthetők, hiányuk fel sem tűnne senkinek, s a kutya sem fog emlékezni rájuk.

Bulgakovnak a hatalom és a művészet viszonyáról, Molière-ről és XIV. Lajosról szóló színművének, a Képmutatók cselszövésének egy helyén a király helyett a Félszemű kártyázik, ám amikor a kártyapartnerről kiderül, hogy cinkelt lapokkal játszik, Lajos szólítja az Igazságos Vargát, hogy helyette hordja le, káromolja, csukassa börtönbe és hajítsa ki az udvarból a csalót. A király eközben rendíthetetlen méltósággal ül a helyén: helyettesítése, azaz reprezentációja megőrzi az uralkodót isteni-napkirályi pozíciójában. Ám van annyi kurázsi, becsület és Molière iránti tisztelet benne, hogy amikor a komédiást kell elítélnie, maga mondja ki a verdiktet: vallást becsmérlőnek nevezi az írót és színészt, megtiltja, hogy az udvarnál megjelenjen, ám hogy a jeles szerző éhen ne haljon, voltaképpen egy örök királyi engedélyt állít ki Molière színtársulata számára: hozzájárul, hogy a Palais-Royalban komédiáit továbbra is előadják.

Ne feszegessük, hogy a darabban Molière és XIV. Lajos kapcsolatában mennyire köszön vissza Bulgakov és Sztálin bonyolult nexusa, most csak annyit szögezzünk le, hogy a kvalitásérzék, a minőségről való tudás és ismeret döntő és meghatározó.

Orbánnak igaza volt, amikor egy ízben, összetalálkozva benne a dagadó öntudat és az önmagának sem hívő sunyi, gerinctelen, álszent, képmutató alamusziság, azt találta mondani, hogy "mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk" (kitörő kacaj a közönség soraiban). Pedig Orbán igazat mondott: ő maga sosem vetemedik erre. Ezt elvégzik helyette a buzgó fogaskerekek, a mindig lecserélhető ajtónállók, az Igazságos Vargák, akikben amúgy is tombol a ressentiment, a náluknál jobbal és különbbel szembeni irigység, ellenszenv és utálat, miközben a ressentiment önigazolást biztosít, s hitelesíti a másik ellenében intézett alattomos támadásokat.

Nem Orbán tiltotta ki a Vígszínházból Székely Csabának, a kortárs magyar irodalom nemzetközileg is magasan kvalifikált, rendkívül fontos műveket alkotó, kiemelkedő tehetségű drámaírójának a művét, hanem a Vígszínház miskolci kocsonyaként remegő ajtónállói, a szolgáltatásaikért és végtelen lojalitásukért pozícióba segített kegyencek, akik rendeltetésszerűen félik és rettegik a Nagy Őt, s akik pontosan tudni vélik (mert persze pontosan tudják is), mit mondana a Nagy Ő Székely Csaba "bátor, szabad, szókimondó" darabjára, amely – ennyi bizonyosnak tűnik – valószínűsíthetően nem a NER-nek állítana színpadi emlékművet.

Ez a lényeg, minden egyéb a Vígszínház ajtónállói részéről ócska, kínos, még a diktatúra évtizedeiből ismert és azóta felújított mellébeszélés, ad notam támogatjuk, tűrjük, tiltjuk.

Hol van itt XIV. Lajos kvalitásérzéke?

És hol maradt XIV. Lajos kvalitásérzéke, amikor az egyéb helyeken szorgoskodó talp- és tányérnyaló ajtónállók a kortárs magyar színház kiemelkedő képviselőitől, a Pintér Béla Társulattól vonták meg az utolsó fillér támogatást, ám a Nagy Ő Legnagyobb Kegyencének, bizonyos Vidnyánszky Attilának, s a Legnagyobb Kegyenc eddig méltán sosem hallott kegyenctársainak, rokonainak és haverjainak csinos összegeket juttattak, nyilvánvalóan nem a színházművészeti teljesítményüket elismerendő, hanem a politikai szolgálataikért cserébe, csinosan kistafírozva mindüket. Isten mentsen meg a kvalitásos teljesítményektől, azok roppant mód veszélyesek, megtapasztalhatta ezt már Claudius is az egérfogó jelenetet követően, inkább semmi teljesítmény, csak sírig hű odaadással szolgálni a Nagy Őt, s akkor garantáltan dől a lé. Mint az EMIH-nek, akiknek még egy bábelőadásra való lepedőjük sem volt, kizárólag az üres tér, persze az sem Peter Brook értelmében, hanem az intellektuális és művészeti teljesítmény, no meg a morál nihiljében, mégis így jutott nekik a korábbiakban közel kétmilliárd a színházi támogatásból.

Idézzük egy pillanatra az emlegetett Bulgakov-drámát: "A magas rang előtt meghajolni jó mélyen / Kell!"

És való igaz: Vidnyánszky, a Vidnyánszky-hálózat vagy akár az EMIH politikai ellenszolgáltatásaitól, mint Makó Jeruzsálemtől, oly távol áll Székely Csaba és Pintér Béla teljesítménye.

Akkor hát viseljék is annak minden következményét!

És újra idézve a Képmutatók cselszövéséből Molière XIV. Lajoshoz intézett fájdalmasan ironikus sorait: "A királyság terhét vállad miértünk hordja, / A színészsors nekem kis szerepet kínál, / De naggyá tesz, hogy itt játszom, a te korodban, / Lajos… Hatalmas!... Francia!... Király!!!"

(Végül egy magánügyi megjegyzés: az elkövetkezendőkben kerülni fogom a Vígszínház és a Pesti Színház ajtónállósan áramtalanított és dorombolósan simulékony produkcióit.)

UKRAJNA ELINDÍTHATTA AZ ELLENTÁMADÁST, ZAPORIZZSJÁTÓL DÉLRE TÁMADNAK

TELEX
Szerző: Telex
2023.06.08.


- Heves harcokról számolnak be ukrán és orosz források is Zaporizzsjától délre.

- Az ABC News és a Washington Post is azt írja ukrán forrásaikra hivatkozva, hogy Ukrajna ezzel elindíthatta azt az ellentámadást, amire hónapok óta készült.

- Bahmutnál is intenzív harcok folynak, az ukránok újra támadást indítottak a kelet-ukrajnai városért.

- Folyamatosan evakuálják az embereket a Dnyeper (ukránul Dnyipro) által elárasztott területekről Dél-Ukrajnában.

- Azonban az orosz és az ukrán fél is azzal vádolja a másikat, hogy fegyverrel támadja az evakuáló csapatokat.

- Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról...


SZÁNDÉKOS ÁRVIZEK: SZTÁLIN A MINTA, DE KÍNA IS TÖBB SZÁZEZER EMBERÉT ÖLTE MEG EGY GÁTROBBANTÁSSAL

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.06.08.


1941-ben a visszavonuló szovjet csapatok levegőbe repítették Európa legnagyobb vízerőművét a Dnyeperen. Az áradás több ezer emberéletet követelt. A 82 évvel ezelőtti tragédiát először akkor is az ellenségre fogták, majd az esemény a nagy honvédő háború hősi áldozatává nemesedett, most pedig az ukránok emlegetik, mint a keddi nova kahovkai robbantás sztálinista előképét. De az elárasztást nemcsak az oroszok használták fegyverként a történelemben.

1977, a genfi egyezmény kiegészítése óta a gátak, védművek elleni támadások az atomerőművek elleni akciókhoz hasonlóan egyértelműen háborús bűncselekménynek minősülnek, ha a polgári lakosságot is veszélyeztetik. Ez a feltétel biztosan áll a keddi nova kahovkai robbantásra: a Dnyeper alsó szakaszán több métert emelkedő vízszint 80 települést önthet el, nem beszélve a járulékos mezőgazdasági, vízellátási és környezeti károkról.

Bár a nemzetközi jog határozottan tiltja a hasonló katonai műveleteket, ezek az elmúlt évtizedekben sem példa nélküliek. Az irak-iráni háborúban mindkét fél használta a vizet fegyverként, iraki gátak ellen célzott légitámadásokat folytattak, és később az Iszlám Állam is robbantott gátat az Eufráteszen. De a közel-keleten náluk jelentősebb történelmi személyiségek is éltek hasonló eszközökkel: Kürosz perzsa nagykirály i.e. 539-ben az Eufrátesz ideiglenes elterelésével hatolt be a bevehetetlennek hitt Babilonba – legalábbis Hérodotosz Történelme szerint.

A mesterséges elárasztás általában a védekező sereget segíti, megfejelve azt a terep adta előnyt, ami a modern hadtudomány klasszikusa, von Clausewitz megállapítása szerint eleve nála van. Ezt leginkább a Németalföldön volt alkalma a helyieknek gyakorta megtapasztalni. Hollandia déli, tengerparti Zeeland tartományában az elmúlt fél évezred árvizeinek a harmadát is hadseregek idézték elő, időnként tragikusan tartós következményekkel. A spanyolok elleni szabadságharcban

I. Vilmos orániai herceg parancsára vágták át 1584-ben több helyen is a gátrendszert. Nem volt túl jó ötlet: azon kívül, hogy a spanyol seregeket így sem sikerült megállítani, a részben mélyföldi tartomány kétharmadát is elárasztotta a betörő sós tengervíz, évtizedekre téve terméketlenné a földeket.

Négy évszázaddal később, a II. világháborúban a németek robbantották fel ugyanitt a holland gátakat, de ezzel is csak lassítani tudták a szövetséges előrenyomulást. 1944-ben fordult a szereposztás. Ekkor az amerikai Eisenhower tábornok rendelte el a hajdani Walcheren sziget elárasztását, hogy biztosítsa Antwerpen elfoglalását.

A nyugaton legismertebb hasonló támadást is a szövetségesek követték el, és a legmagasabb brit kitüntetés járt érte, noha a hatása utólag legalábbis ellentmondásos. 1943. május 17-ének éjszakáján a Royal Air Force 617-es repülőszázada a fák koronáját szinte súrolva, a német légelhárítás orra fölött repült be egészen a Ruhr-vidékig, hogy speciális “visszapattanó” óriásbombákkal (a nagyobbik, a Grand Slam tíz tonnás volt, csak az új Lancaster gépek bírtak el ekkora terhet) szakítsák át a Rajna mellékfolyóinak gátjait...

KEZDŐDHET AZ ELKÉPESZTŐ SZABAD RABLÁS, LÁZÁR JÁNOSTÓL KELL KÉRNI AZ AJÁNDÉK KASTÉLYOKAT

NÉPSZAVA
Szerzők: DOROS JUDIT, SZALAI ANNA
2023.06.08.


Már a nyáron elindulhat a várak, kastélyok, kúriák állami elajándékozása. Lista sincs, bármelyik szabadon vihető, a milliárdokért felújítottak is, és csak egy kérelem kell hozzá, amelyet Lázár János bírál el. Tiborcz István és Mészáros Lőrinc nyomába lépve nyilván sok NER-vitéz vágyik saját kastélyra.


Még tavaly is csaknem négymilliárd forint értékű uniós forrást költöttek el azoknak a kastélyoknak, váraknak és kúriáknak a felújítására, amelyeket egy napokban benyújtott törvénytervezet szerint ingyen osztogatna szét Lázár János építési miniszter. A még csak nem is piacra dobni, hanem elajándékozni tervezett ingatlanok és műtárgyak könyvi nettó értéke – a vagyon kezelésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. tavalyi beszámolója szerint – alig 16,5 milliárd forint.

Az összeg elég csekély, különösen annak fényében, hogy az Orbán-kormány 2015-ben indított Nemzeti Kastély- és Várprogramjának keretében országszerte 39 kastély és vár felújításához láttak hozzá. A szám ugyan menet közben harmincra olvadt, miközben a nyitó 33 milliárdos keretösszeg 60 milliárdra hízott, amelyből 40 milliárdot az Európai Unió biztosított. A program nagyon vontatottan haladt, de azért már 2018-ra sikerült elkölteni 14 milliárdot, ahogy azóta is milliárdokat fizettek ki évente a hazai kastélyok és várak felújítására. Ám ez a kastélyok értékén – úgy tűnik - nem sokat emelt. Bár ez a kormánynak már nem szempont, hiszen „új alapokra” kívánja helyezni a műemlékek további fejlesztését és fenntartását azzal, hogy lehetővé teszi azok ingyenes tulajdonba, illet vagyonkezelésbe adását.

A példátlan szabad rablás lehetősége a szintén Lázár János minisztériuma által jegyzett új építészeti törvény márciusban társadalmi vitára bocsátott koncepciójában is felsejlett. Abban szó esett egy újonnan létrehozni kívánt Nemzeti Műemléki Alapról is, amely „főként”, de nem kizárólagosan pályázati rendszerben nyújtana támogatást műemlékek felújításához, megteremtve a kiskaput az egyedi döntéseken alapuló pénzosztásra is. Így ez könnyen a NER új pénzcsapjává válhat. A Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata ennél is jobban megrettent a kastélyokkal foglalkozó passzusok miatt. Ahogy különvéleményükben írták: „a kastélyokkal való kereskedés gondolata túlzottan vállalkozóbarát” és „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”. A tagozat szerint ez „nagyon veszélyes tendenciát generálhat”. De ez a legkevésbé sem hatotta meg a jogszabályalkotókat, sőt külön törvényt írtak a nemzeti örökség kiemelt műemlékeinek „valódi nemzeti terekké” alakítására és a magántőke bevonásával való megőrzésére...

FOGY A MAGYAR, DE A LAKÁSOK SZÁMA NŐ - EGYRE NAGYOBB LAKÁSOKAT ÉPÍTÜNK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.06.07.


Magyarország népessége csökken, ugyanakkor a lakások száma egyre nő, és a méretük is egyre nagyobb. Kevesebben élnek nagyvárosokban, ezek vonzáskörzetében viszont többen laknak. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek – derült ki a KSH legfrissebb népszámlálási adataiból.

A tavalyi népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. A KSH a februári előzetes számok után most újabb adatokat osztott meg.

Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek – ismertette a KSH.

Nőtt a nagyobb lakások aránya

A már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll, az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3 százalékkal) nőtt. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található. A magyarországi lakásépítés mélypontja 2013. volt, majd 2020-ig tartó élénkülés kezdődött. Mivel a lakások száma nőtt, miközben a népesség csökkent, száz lakott lakásra már csak 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél...

HADHÁZY ÁKOS: PROPAGANDAFIGYELŐ 3. NAP: MINDMEGHALUNK

HADHAZYAKOS.HU
Szerző: Hadházy Ákos
2023.06.08.


Az M1 Híradó 2023. június 6-i, 19:30-as kiadása itt nézhető vissza

Témák megoszlása műsoridő szerint:
Az ellenzék lejáratása vagy az EU elleni uszítás: 12 perc 35 mp
Migráció: 7 perc 13 mp
Gazdasági sikerek: 3 perc 50 mp
Beszámoló kormánykritikus véleményekről és eseményekről: 2 perc 9 mp 

A Híradó beszámolói:

1. Katasztrófa Ukrajnában: több tízezer ember és egy atomerőmű is veszélyben van (3p 14mp)

2. Nőtt az atomkatasztrófa veszélye a gátrobbantás után (3p 45mp)

3. Katasztrófa Ukrajnában: több tízezer ember és egy atomerőmű is veszélyben van (2p 37mp)
A műsorvezető élőben beszélget a témáról Hortay Olivérrel a Századvégtől. 

4. Szijjártó Péter: a magyar érdek az, hogy mielőbb béke legyen (2p 42mp)
A külügyminiszter az MCC Békefórumán beszélt a béke fontosságáról és arról, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Béketárgyalásokat és tűzszünetet követelt. Elmondta azt is, nem szabad hinni a transzatlanti világ liberális politikai és médiavilágának, mert a globális többség Magyarországhoz hasonlóan mielőbb békét akar Ukrajnában. Az eseményen felszólaló Jeffrey Sachs a Columbia Egyetemről elmondta az M1-nek, hogy a háború azért tört ki, mert a NATO terjeszkedni akart, s nem vette figyelembe Oroszország stratégiai érdekeit. Szerinte a háborút Ukrajna nem képes megnyerni, a konfliktus csak eszkalálódni fog, rengetegen halnak meg. Az amerikai professzor azt is elmondta, ilyen nyíltan egy amerikai médiumban nem beszélhetne a konfliktusról, valamint kevés olyan vezető van, mint Orbán Viktor, aki rengeteget tesz a tűzszünetért, és hogy „ne halljon meg még több ember az orosz-ukrán háborúban.”

A tudósítás egyoldalú, a kormány kommunikációját uraló, oroszbarát narratívát képviseli, amely szerint a háború kirobbanása miatt a terjeszkedő NATO és mögötte a liberális, globalista Egyesült Államok áll, amely veszélyezteti Oroszország stratégiai érdekeit. A beszámolóban nem jelennek meg más érvek, narratívák, valamint nem említik Ukrajna érdekeit és szabadságát. 

5. Fizetett hirdetésben követel fegyvereket Ukrajnának Brüsszel (2p 55mp)
Az Európai Parlament legutóbbi döntését plakáton népszerűsíti, amelyen „még több fegyvert követel” Ukrajnának. Az Origo szerint ezzel közelebb sodorják Európát a háborúhoz, s fegyverek beszerzését az európai adófizetők állják. A Híradó elmondja, Brüsszel a konfliktus kirobbanása óta „háborúpárti” álláspontot képvisel és támadja azokat az országokat, amelyek ellenzik azt. Nemcsak a tegnapi, hanem egy évvel ezelőtti Híradókban látott vágóképeket és „háborúpárti” véleményeket mutatnak ismét EU-s és ellenzéki politikusoktól, s közben meggyőződhetünk, Magyarország napi aktualitásai helyett a közmédia a kormányzat egy éve zajló permanens kampányát szolgálja ki. Azt is láthatjuk, a Fidelitas egy budapesti eseményen – a Corvin Áruház homlokzatának átadásán, amiről a műsorban egy szó sem esett – demonstrált, hogy felhívja Karácsony Gergely figyelmét, mennyire veszélyesek a „háborúpárti” kijelentései. Renge Zsolt elmondta, „a dollárbaloldal háborús úszítóit” akarják figyelmeztetni. „Annak a választott politikusnak, aki saját országát háborúba sodorná egy atomhatalommal szemben, egészen biztosan elment a maradék józan esze is” – mondta az ifjú fidelitaszos. Karácsony Gergelyt nem kérdezte meg a helyszínen az M1 stábja. Ahogy a nézőknek a hírműsor elfelejtette azt is elmagyarázni, 2023 júniusában a budapesti főpolgármester véleménye kit és hogyan veszélyeztet az ukrajnai háború kapcsán.

6. Plakátkampányt indít a CÖF-CÖKA, hogy bemutassa a háborúpárti baloldalt (54mp)
Csizmadia László is ráerősít az üzenetre, míg Karácsony Gergely szerint háborúban állunk oroszokkal, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

7. Egyetértés volt a NATO keleti szárnyának csúcstalálkozóján, hogy a legfontosabb a béke (2p 50mp)
Novák Katalin a V9-ek találkozóján járt. Egyeztetett a NATO-főtitkárával is.

8. Megerősítették a határzárat: nem lehet átvágni és átmászni rajta (3p 50mp)
A tudósításból a nézők azt is megtudhatták, Magyarország eddig több mint 600 milliárd forintot költött határvédelemre, amely összegnek csak kevesebb, mint 1 százalékát állta az Európai Unió.

9. Rishi Sunak szerint működik a brit kormány új migrációs politikája (3p 23mp)

10. Kedden az országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (3p 5mp)

Téma: az ellenzék lejáratása

A tudósítás beszámol arról, hogy az új törvény elfogadása utána 2025-re a tanárok fizetése átlagosan 800 ezer forint lehet az Európai Uniós források segítségével, azonban a baloldali EP-képviselők akadályozzák ezt. Először Molnár Csabát idézik a árnyékkormány egyik sajtótájékoztatájáról, aki elmondta, „hazafias kötelességem, hogy megakadályozzam, hogy az Európai Uniós pénzek Magyarországra érkezvén négy-öt ember zsebében tűnjenek el”. Majd további magyar EP-s képviselők nyilatkozataiból idéznek, akik „azért küzdenek, hogy Magyarország ne kaphassa meg az uniós forrásokat”, és akik így mindent megtesznek azért, hogy a tanárok pedig ne kaphassák meg a történelmi béremelést. Később politikai vitát, majd „erőszakos tüntetéseket is szerveztek, amihez gyerekeket is felhasználtak”. Rétvári Bence szerint a baloldali politikusok a tanárokon állnak bosszút azért, mert nem a baloldal nyerte a választásokat.

11. Kormánypártok: Brüsszel és a baloldal akadályozza a pedagógusok béremelését (34mp)
A Fidesz közleményét ismerteti, megismételve és sulykolva az előző tudósítás állításait a pedagógus béremelést Brüsszelben akadályozó baloldalról.

12. Benyújtották a parlamentnek a jövő évi adótörvényeket (55 mp)
Izer Norbert a nehéz helyzet ellenére fenntartott kedvezményekről és adókönnyítésekről beszél.

13. Három jelentős beruházást is átadtak Magyarországon (3p 50mp)
Mezőcsáton napelemparkot adtak át, Győrben bővítettek egy gyárat, ahol Szijjártó miniszter a „gazdasági sikersztoriról” beszél. Karcagon pedig új gyorsfagyasztó-üzem létesült. A tudósító szerint „idén és jövőre is a beruházások húzzák a gazdaságot” – arra nem utal, hogy az éppen recesszió közelében van (a másnap publikált friss adatok szerint az ipari termelés visszaesett).

14. Brüsszel szeptemberig meghosszabbította az ukrán gabona behozatali korlátozását (3p 24mp)

15. Razziáztak a rendőrök Marc Tarabella irodájában (1p 55mp)
A belga rendőrök két korrupt EP-képviselőnél tartottak házkutatást. Az egyikük, a szocialista Tarabella a múlt héten Magyarország ellen szavazott, mert szerinte hazánk a korrupció miatt nem alkalmas a soros elnökségre. A decemberben kirobbant botrány óta sorozatosan kerülnek elő az újabb korrupciós ügyek Brüsszelben.

16. Jobbik: emeljék meg az oktatásra fordított forrásokat! (32mp)
Brenner Koloman sajtótájékoztatója.

17.  Lakás- és társasház-felújítási programot készített a DK (27mp)
Varjú László beszélt.

18. Az LMP a kúriához fordul fellebezésért (28mp)
Szendefy Mária, a párt elnökségi tagja beszélhetett a Híradóban.

19. A Párbeszéd kémiai védekezés helyett biológiai szúnyoggyérítést javasol (22mp)
Szabó Rebekát idézték.

20. Fúrt kutak regisztrációja ellen tiltakozik a Mi Hazánk (20mp)
Toroczkai László is kapott 20 másodpercet a Híradóban, és elmondhatta, hogy már sokan „nem tudnak több terhet elviselni.”

21. Elemzők a dollárbaloldalról: a politikában nincs ingyenpénz (3p 12mp)
Miután a Híradóban négy ellenzéki párt és a Mi Hazánk politikusai saját hangon egyenként majdnem 30 másodpercet beszélhettek szerintük fontos közéleti ügyekről, a Híradó ma sem mulasztja el, hogy több mint három percben feldolgozza a hónapok óta a kormányzati kommunikáció által napirenden tartott témát, a „dollárbaloldal” finanszírozását. Ennek során bemutatják a Nézőpont közvélemény-kutatását a témáról, amelyet a tegnapi adásban is ismertettek. A nézőket az ügyben a Nézőpont két elemzője, Erdélyi Rezső Krisztián és Rotyis Bálint igyekeznek eligazítani.

A tudósítást azt is jól érzékelteti, hogy a közmédia hogyan használja állandóan kritikátlanul – például idézőjelek nélkül – a kormányzati kommunikáció olyan frázisait, negatív érzelmi töltettel rendelkező kifejezéseit, mint az úgynevezett „dollárbaloldal”, amelyek egyetlen célja az ellenzék lejáratása. Például a kormányzati kommunikáció ilyen tudatos eszköze a – jobboldali szavazók számára talán már gúnyosan hangzó – „baloldal” kifejezés használata az „ellenzék” helyett, amit a Híradó szerkesztői is következetesen alkalmaznak.

22. Csehországban körözték, Magyarországon fogták el a körözött szlovák bűnözőt (1p 53mp)

23. Ötvenéves a Fiat 126p, becenevén a kispolszki (1p 45mp)

Az adásból kimaradt hírek:

– A Híradó előszeretettel mutatja be a Nézőpont közvélemény-kutatásait, mint a „nép hangját”. Tegnap elfelejtettek arról beszámolni, hogy a Publicus kutatása szerint még a Fidesz-híveknek sem tetszik, hogy a rendőrök könnygázzal fújták le a tüntető diákokat.

– Miközben megtudtuk, hogy az ellenzék hogyan akadályozza meg az EU-s források megérkezését hazánkba és a tanárok béremelését, nem került szóba, hogy Nagy Márton szerint lassan az országnak „át kell állni az uniós források nélküli létre”.

– A gazdasági sikerek bemutatása közben ma nem értesültek a közmédia nézői arról, hogy zuhan a boltok forgalma a friss kiskereskedelmi adatok szerint.

– Ahogy azt sem láthattuk a hírműsorban, hogy a friss Eurobarometer kutatás szerint a magyarok mintegy fele szerint romlott az életszínvonala.

– Miközben a Híradó hónapok óta a „dollárbaloldal” finanszírozásával foglalkozik, érdekes lett volna megtudni, hogy egymilliárdnál is többet költött fizetésekre tavaly a kormánypropagandát terítő Alapjogokért Központ.

– A Híradó arról sem számolt be, hogy a főváros beperli a kormányt a szolidaritási adó miatt.

– A mai adásban az államtitkár a nehéz helyzet ellenére fenntartott kedvezményekről és adókönnyítésekről beszélt, de arról nem értesültek a nézők, hogy az adótörvények miatt jövőre jelentősen emelkedni fognak a jövedéki adók, amely nyilván az inflációra is hatást gyakorolhat. Mindezt az uniós előírásokkal indokolják.

– Ahogy arról sem esett szó a hírműsorban, hogy az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása is növelheti.

ITT OLVASHATÓ 

HADHÁZY ÁKOS FACEBOOK OLDALA

SZÁZMILLIÓKAT TÜNTETHETTEK EL VITATHATÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT MAGYAR SPORTVEZETŐK, ÁM JOGERŐS ÍTÉLET EGYELŐRE EGYIKÜK ÜGYÉBEN SINCS

NÉPSZAVA
Szerző: VINCZE ATTILA
2023.06.08.


Van olyan per, amelyik már hét éve tart. A szakértő szerint a költségvetésből fogják kompenzálni a károsult szervezeteket.


Csak az utóbbi egy hónapban három sportvezető nevét is kellemetlen szövegkörnyezetben lehetett olvasni, Gömöri Zsolt másodfokon felfüggesztett szabadságvesztést kapott, Vári Attiláról kiderült, félmilliárdos hiánnyal távozott a pólósok elnöki székéből, legújabban pedig a fideszes nagyágyú, Deutsch Tamás öccse, Péter ellen indult rendőrségi nyomozás. Kívülről úgy tetszik, működik az ellenőrzés és a hatalom mindent elkövet a szabálytalanságok felderítése érdekében, de ha ezt hinnénk, az önbecsapás lenne. Egyetlen politikához kötődő sportvezetőnek sem kellett eddig börtönbe vonulnia, holott az okozott kár már százmilliókban, tízmilliárdokban mérhető.

A bajnok a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűcs Lajos, aki a teniszezők élén hagyta maga mögött a magyar sport valaha volt legnagyobb hiányát:

összességében 13-15 milliárdnál jár már a történet, de az ügyészségi vizsgálat még tart.

Szűcs pedig ezalatt a parlamentben békésen szelfizik a miniszterelnökkel. Gömöri Zsolt, a paralimpiai elnök ügye másodfokon jogerős, az eljárás 2016-ban, hét évvel ezelőtt indult ellene sikkasztás és hűtlen kezelés vádjával. Ebből mára csak a hűtlen kezelés állt meg, másodfokon egy év börtönbüntetést kapott két évre felfüggesztve, valamint 1 és negyedmillió forintot kell visszafizetnie. A mozgássérült sportolókat összességében 18 millió forintos kár érte, ezt nem ők kapták, hanem az akkori elnök számlázta ki az ítélet szerint szabálytalanul a baráti cégeknek ilyen-olyan jogcímeken.

Vári Attila kétszeres olimpiai bajnokként megkerülhetetlen szereplője a vízilabdás közéletnek, a fideszes politikus elnöki periódusa azonban méltatlanul zárult. Máig nem indokolt, menekülésszerű távozása után az új elnök, az ugyancsak kétszeres olimpiai bajnok csapattárs, Madaras Norbert közleményben tudatta:

csaknem félmilliárd forint hiányzik a szövetség kasszájából, amire a független, külső szakértők átvilágítása után derült fény.

Egyelőre „csak” hiányról beszélt az elnök, de az talán sokat elárul, hogy azt mondta: „A számviteli nyilvántartások hiányosságai nehezítették a vizsgálatot, illetve néhány esetben felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről is” – fogalmazott árnyaltan, de azért érthetően Madaras. Kevésbé szofisztikáltan ez azt jelenti, hogy 487 milliót papíron talán szabályosan lapátoltak ki a Margitszigeti aranyásók, de a kifizetések mögött álló teljesítésekre valójában kevés szüksége volt a szövetségnek...

DARABOKRA SZEDTÉK A SZAKSZERVEZETEK ÉS A CIVILEK PINTÉR SÁNDOR TÁJÉKOZTATÓJÁT A BENYÚJTOTT STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.06.08.


Szemenszedett hazugság, párhuzamos valóság, propagandaanyag, már a címe sem igaz – válogatott kritikákkal minősítették a szakszervetek Pintér Sándor belügyminiszter levelét, amelyet minden pedagógus megkapott kedd este. Ebből kiderül, hogy benyújtották az Országgyűlésnek a státusztörvényt, amely minden idők legjobban egyeztetett törvényjavaslata a kormány szerint, és a pedagógusok megbecsülésének emelését szolgálja. A szakszervezetek és a civilek másképp látják.

Az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslat összefoglalója – ez a címe a tanároknak megküldött tájékoztatónak, amiből kiderül, hogy a státusztörvénynek is nevezett törvényjavaslat címét is átírták, már nem új jogállási törvény, hanem az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslat, a szövegben azonban semmiféle kiszámítható pályaív nem található – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.

Szerinte ezzel már a címe is hazugság a tanároknak elküldött tájékoztatónak, és az sem igaz, amivel folytatódik, a több hónapos szakmai egyeztetések hangsúlyozása. Nem volt semmiféle átfogó szakmai, társadalmi egyeztetés.

„Gyakorlatilag postásokkal tárgyaltunk, olyan emberekkel, akiknek nem volt felhatalmazásuk arra, hogy módosító indítványokat fogadjanak el” – mondta Nagy Erzsébet. Szerinte a tájékoztatóban az szerepel, mintha a tanárok kérték volna az új teljesítményértékelési rendszert. Egy olyan felmérésre hivatkoznak ezzel kapcsolatban, amely egy teljesen általános, irányított kérdést tett fel, amelyre természetes volt, hogy a többség igennel válaszol, de nem azt jelenti, hogy a kollégák azt a teljesítményértékelést szeretnék, amit a kormány most tervez bevezetni, és amelynek a részletszabályai továbbra sem ismertek, viszont már az alapelveit is elfogadhatatlannak tartják – mondta a PDSZ ügyvivője...

FELJELENTŐK VAGY EMBERMENTŐK ORSZÁGA VOLTUNK? – IZGALMAS KÖNYV A HOLOKAUSZT ISMERETLEN TÖRTÉNETEIRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.06.08.


„Úgy véljük, hogy a »mi« szenvedésünk nagyobb volt a »másikénál« és a »másik« tragédiájának elismerése szükségszerűen csökkenti a szenvedésünket. Pedig ez nem így van, a huszadik századi magyar tragédiákat nem szabad így szembeállítani egymással. A mi feladatunk az, hogy mindegyiket megismerjük és emlékezzünk az áldozatokra” – mondja Klacsmann Borbála történész, akinek Holokauszttörténetek című könyve nemrég jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A kötet a hasonló című, ezrek által olvasott Facebook-oldalból nőtt ki, ahol a történész rendszeresen posztol levéltári kutatásokon alapuló, rövid és közérthető történeteket a vészkorszak idejéből. Mitől függött, hogy valaki tiltakozott a helyi zsidó cséplőgép-tulajdonos elhurcolása ellen vagy kiigényelte a deportáltak lakását? Miért lehetett antiszemita éle a cinkotai szódások konkurenciaharcának? Le kellett volna-e mondania Horthy Miklósnak a német megszállás után? Nagyinterjú...

FÜLLEDT NAPPALOK, TRÓPUSI ÉJSZAKÁK, OLAJFA-ALLERGIA – EZ VÁR MAGYARORSZÁGRA A KÖZELJÖVŐBEN

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.06.08.


Átfogó képet adtak az MTA kutatói arról, hogy a klímaváltozás milyen hatással lesz a környezetre, a városokra, az egészségre és a mezőgazdaságra. Idén és jövőre már olyan rekordhőséget várnak, ami végre cselekvésre ösztönözhet.

Két év aszály után leszakadt az ég Magyarország felett is, amire a kiszáradt talajnak nagy szüksége volt, bár lassan az eső is kezd túlzásba esni. A 2020 óta először normalizálódó csapadékmennyiség láttán máris kezdhettük elfeledni, hogy egy globális éghajlatváltozás kellős közepén vagyunk. Ha így is történt, ez az amnézia csak néhány hétig tartott volna.

A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis 2023-ban újabb extrém nyárra számíthatunk. Véget ért az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) nevű, a tengerfelszín hőmérsékletét és a légnyomást befolyásoló ciklus hideg fázisa, a La Niña, és erős El Niño-hatás várható. Ez Európa körül is 1-2 Celsius-fokkal növelheti a tengerek hőmérsékletét a több évtizedes átlaghoz képest, és vele együtt az egész földrészen melegebb nyárra kell készülni, mint az 1993 és 2016 közötti átlag.

Míg Magyarországon Európa legnagyobb részéhez hasonlóan fél-egy fokkal lesz melegebb, Spanyolországban és Franciaország déli részén akár 2 fokkal nagyobb hőségre is számíthatnak. Ugyanezekre a területekre az átlagnál több esőt jósolnak, az olaszok, görögök, törökök és az észak-afrikai országok pedig kifejezetten sok, a megszokottnál legalább 50 százalékkal több csapadékra készülhetnek...

A KORMÁNY TÉNYLEG LEVETTE A KEZÉT A FÜGGETLEN TÁRSULATOKRÓL

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.06.06.


... “Mintha a minisztérium egyszerűen lehúzta volna a rolót és kivonult volna, mondta a helyzetről Nagy Zoltán, a FESZ ügyvezetője korábban a hvg.hu-nak.

Konkrét példák a friss döntések közül:

- Az idén 30 éves TÁP Színház 4 pályázatára: 0 forint.

- A Fischer Iván féle Budapesti Fesztiválzenekar 5 pályázatára: 0 forint.

- Dollár Papa Gyermekei 3 pályázatára 0 forint.

- Pintér Béla és Társulata 2 pályázatára 0 forint.

- MU Színház 5 pályázatára összesen 17,5 millió forint.

- Szkéné Színház 5 pályázatára összesen 18 millió forint.

- Trafó három pályázatára összesen 2,5 millió forint.

- Budapesti Operettszínház 3 pályázatán összesen 87 millió forint.

- Az Új Színház Nonprofit Kft. 3 pályázatán összesen 68 millió forintot kapott.

- A József Attila Színház Nonprofit Kft. 4 pályázaton 109 millió forintot.

- A Katona József Színház szervezete 4 pályázaton kapott 23 millió forintot.

A Karacsony-Gulyás féle színházi paktum – vagyis a fővárosi színházak fenntartói feladatainak kormány által kikényszerített szétosztása – értelmében a fenti színházak közül a Trafót, Katonát az önkormányzat tartja fenn, az Operettet, Új Színházat, József Attilát pedig a kormány. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nagy, akár kiemelt nemzeti kulturális intézmények ne kerültek volna bajba, és nem lenne szükségük minden forrásra.

Igen, de úgy tűnik, a legnagyobb vesztesei az átláthatatlan és egyenlőtlen rendszernek pont azok a független és/vagy magán társulatok, amelyeknek a tao-támogatások beszántásáig növekedtek a jegybevételei. A kormány által fenntartott kőszínházaknak ebből a keretből is bőven jutott. A taorendszer például az Átrium esetében életet adott egy innovatív és megtérülő színházi társulásnak, majd a hirtelen megszüntetése nyomán kialakult zavaros támogatási rendszer bedöntötte azt, hiszen állami és önkormányzati források híján az Átrium költségvetése nagyrészt a lehívható taopénzek stabil beérkezésére támaszkodott a közvetlen jegybevétel mellett. Persze lehet azt mondani, hogy egy magánszínház működjön teljes mértékben magán forrásokból, vagyis “éljen meg a piacon”, csak ez egy olyan piac, ahol gyakorlatilag az összes többi eladott színházjegybe az állam több ezer, a kiemelt intézmények esetében több tízezer forinttal száll be, attól a nehezen vitatható szándéktól vezérelve, hogy legyenek kulturális értéket képviselő és viszonylag hozzáférhető színházi előadások Magyarországon.

Egy párhuzam: Mindeközben a magyar kultúrafinanszírozás rendszerében hagyományosan fontos szerepet betöltő, azonban még nyomaiban a kollégiumokon keresztül a szakmaiság látszatát fenntartó Nemzeti Kulturális Alapnak jelentős megszorításokkal kellett szembenéznie a közelmúltban.

A fővárosi önkormányzat egyszer már segített: Kifejezetten az Átrium, a Centrál és a Pintér Béla Társulat, valamint a még durván kéttucat előadó-művészeti szervezet nehéz helyzete miatt, a Fővárosi Önkormányzat egy 150 millió forintos egyszeri gyorssegélyalapot hozott létre Mentőöv Program néven tavaly nyár végén.

CSÁNYI, DEDERICK, EGY CÉG 19 MILLIÁRDOS PROFITTAL: A HAZAI GAZDAGOK PÉNZÜGYEI IS LÁTHATÓK, CSAK JÓL KELL TUDNI KERESNI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.06.08.


Azt hihetnénk, hogy a leggazdagabb magyarok vagyonáról minden információ titkos, privátbankok, VIP-tárgyalók homályába vész. Ám a top liga megoldásairól, a családi vagyonkezelő alapítványokról – megfelelő kereséssel – egész sok információt ki lehet nyerni a bírósági és a céginformációs rendszerekből. Az olyan ismert milliárdosok, mint Csányi Sándor vagy Yvonne Dederick mellett találtunk eddig teljesen ismeretlen cégeket és neveket is. Egy másik konstrukcióban, a bizalmi vagyonkezelésben gondozott vagyonokról viszont jóval kevesebbet lehet tudni.


A Telex nemrég arról írt, hogy bezárulhat egy kiskapu a leggazdagabbak vagyonkezelésében. Megszűnhet ugyanis az a lehetőség, hogy aki bizalmi vagyonkezelői vagy magánalapítványi struktúrát hozott létre, annak nem kellett adót fizetnie, amikor jelentősen felértékelődött cégét eladta. Ez a jogszabálytervezet csak június 6. óta ismert, ebben a cikkben elsősorban arról írunk, miként kezelték/kezelik a legvagyonosabb magyarok a felhalmozott értékeiket. Akikről itt írunk, azok még nem tudhatták, hogy bizonyos ajtók záródnak, akik azonban mostantól alakítják ki rohamtempóban a hasonló struktúrájukat, alighanem már erre a változásra is reagálnak.

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is hatalmas vagyonok halmozódtak fel, jól jövedelmező vállalkozások jöttek létre. Hogyan biztosítható, hogy ezek a sokszor több száz vagy több ezer embernek munkát adó cégek, cégcsoportok az alapító nyugdíjba vonulása vagy halála után is fennmaradjanak és működjenek?

Erre jöttek létre a családi vagyonkezelő alapítványok, amelyekről az alábbi bírósági linken lehet információkat találni
, de az is jó módszer, ha a különböző cégregiszterekben keresünk rá arra a kifejezésre például, hogy „vagyonkezelő alapítvány”.

A másik bevett struktúráról, vagyis a bizalmi vagyonkezelésről inkább csak a szolgáltatók, és nem a vagyonok felől találunk nyilvános információkat. Ebben a világban próbáltunk tájékozódni, a munkákat Dr. Antall György, az Apelso Trust vezetője, illetve Dr. Békés Balázs, a Sine Qua Non Trust vezetője segítette. Mivel mindig a tulajdonnevek a legizgalmasabbak, a konkrét alapítványokkal, személynevekkel és cégekkel kapcsolatban is kutakodtunk. Ez a munka már saját kutatás volt, a szakma ugyanis az ügyfelekről semmit nem mondhat...


MÉGIS...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.06.07.


Nyilván mindannyian tudtuk, hogy ez lesz. Hogy minden észérv és tiltakozás ellenére bevezetik a státusztörvényt. Mégis reménykedtem én is, hátha…

Ha valaki nekem a rendszerváltás után ezt a mostani közoktatási helyzetképet vizionálja, azt mondom neki, ez elképzelhetetlen.

Most mégis itt van, itt vagyunk. Egy kézi vezérlésű, szakmaiságában folyamatosan torzuló értékrend szerint átalakuló, minden területen szoros pórázon tartó rendszerben, ami erőforrásaiban hiányos, kiégésfaktorban viszont erős. Ami nem vonzó, akkor sem, ha a „mindenbenbrüsszelahibás” mantrát halljuk mindig, meg a 800 ezres fizetéstől való elesést, miattuk, no meg az ellenzék miatt.

Nem lesz elég szakember, nem marad, és nem pótlódik. Nemcsak a pénz miatt… ez már rég nem erről szól. Ez csak kommunikációs eszköz volt arra, hogy az aktuális bűnbakokat kihangosítsák.

Mondhatunk bármit, alulmaradtunk. Minden, ami ezután történni fog, mindennél erősebben hat majd. Gyorsan, és látványosan. A társadalom kettészakadása felerősödik, és ez az állapot megszilárdul. A felzárkóztatásra tett erőfeszítések fölöslegessé válnak. Mert megfelelő oktatás nélkül ez csak hamis ábránd marad.

Mégsem bírom feladni. Mindenki nem mehet el…mindenki nem tud elmenni. És semmi sem marad az idők végezetéig, bármilyen eszközzel próbálják megingathatatlanná tenni.

"Nekem a társadalom, az, ami van. Olyan, amilyen, nem kérhetek másikat helyette. Ha nem tehetek mindent benne, ez nem ok arra, hogy semmit se tegyek." (Konrád György: A cinkos)

JOBBRÓL IS, BALRÓL IS LÁTSZIK MÁR A NEMZETPUSZTÍTÁS AZ OKTATÁSBAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.06.08.


A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a pedagógusok életpályájáról szóló új törvény tervezetét, ami szerintük megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését. Ezt azonban az érintettek egyáltalán nem így látják. Pilz Olivér úgy véli, abból, hogy a jelenlegi formájában nyújtották be a státusztörvény tervezetét, nyilvánvaló, hogy az ország lemondott az uniós pénzekről, a diákokról, lemondott az ország jövőjéről. Csak a hatalom megtartása fontos. Totyik Tamás szerint, ha a kormány az oktatással nem a hazai munkaerőt teszi versenyképessé, hanem inkább külföldi vendégmunkásokat hoz helyettük, az nemzetpusztítás, ami hazaárulással ér fel.


A Pedagógusok Szakszervezete számított rá, hogy a kormány benyújtja az Országgyűlésnek a státusztörvény tervezetét és tűzön-vízen keresztülviszi, akkor is, ha az Európai Bizottság azt fogja mondani, hogy: „no, no!”. Totyik Tamás alelnök – júliustól a szervezet elnöke – azt is elmondta, miután a törvény elfogadása a kétharmad miatt nem kétséges, jogi szakértőkkel együtt megnézik majd, hogy minden passzusa összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Ha nem, az Alkotmánybíróságnál megtámadják majd. Azt is megvizsgálják, maradtak-e a benyújtott törvényjavaslatban olyan részek, amelyekben a kormány ugyan visszalépett az eredeti elhatározásától, de az Európai Bizottságnak tett ígérettel ellentétes az életpályamodell módosítása. Amennyiben lesz ilyen, azt az Európai Bizottságnak jelzik, hogy a kormány nem tartotta be az ígéretét.

A szakszervezet az ellenállás növelésére készül. A pedagógusok körében továbbra is folytatja a felvilágosító munkát, fórumokat szervez, hogy az érintettek szembesüljenek a státusztörvény számukra hátrányos következményeivel. Totyik Tamás felidézte, az a kormányzati vélemény, hogy a pedagógusoknak csak a 15-20 százaléka vett részt eddig az ellenállásban, és a nagy többség szerint minden jó úgy, ahogy van. Ez azonban nem igaz, hiszen még a Fidesszel szimpatizáló pedagógusok is egyértelműen azt mondják, ők sem értenek egyet például azzal, hogy az intézményvezető 40 órára benntarthatja őket az intézményben, vagy, hogy az ingyen végzett túlmunkát 30-ról 60 órára növelnék. Mint fogalmazott, nekik se tetszik sok minden, csak kevésbé hangosak...

NÁDASDY ÁDÁM: MAGYARORSZÁGON SOKAN IGÉNYLIK A FEUDÁLIS VISZONYOKAT – KULTÚRTÁJ

MAGYAR HANG / KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: WEKERLE SZABOLCS
2023.06.07.



Keserűséggel tölt el, de tény: a magyarországi magyarság jelentős része támogatja a centralizáló hatalmat -- mondta Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító a Kultúrtájban. A műsorban arról is szó volt, hogy 

- Különleges, és valóban a világ egyik legnehezebben megtanulható nyelve-e a magyar? 

- Mikor mondjuk, hogy „bunkók”, és mikor, hogy „bunkóak”? 

- Miért kínos ma külföldön magyarnak lenni? 

- Miért nem fordították újra Shakespeare-t a Rákosi-korban? 

- Érték-e valaha atrocitások a melegsége miatt? 

- Veszélyt jelenthet-e a mesterséges intelligencia a műfordításra? 

- Hogy lehet, hogy valamit Hegyeshalomnál még éreznek az emberek, Nickelsdorfban pedig nem?


GRYLLUS DORKA FELVILÁGOSÍTOTTA RÁKAY PHILIPET ARRÓL, MEKKORÁT TÉVED SCHILLING ÁRPÁDÉK KAPCSÁN

24.HU
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2023.06.08.


"Helló, Philip, azt szeretném neked elmondani, hogy a Schilling Árpád és a Sárosdi Lilla nem árufeltöltő. Nem tudom, honnan szeded ezeket az információkat, ezek az információk tévesek. A Schilling Árpád rengeteg színházban rendezett az elmúlt években (…), Sárosdi Lilla legalább öt francia nyelvű projektben játszott már franciául"


– világosította fel Gryllus Dorka Rákay Philipet egy Facebook-videóban, melyhez hosszú listát is mellékelt Schilling Árpád közelmúltbeli külföldi rendezéseiről és Sárosdi Lilla fesztiválszerepléseiről. Gryllus azért vette ki a részét e módon a köztájékoztatásból, mert Rákay nemrég azt írta Nagy Ervint támadó posztjában, hogy a Sárosdi-Schilling páros árufeltöltőként dolgozik külföldön.

Gryllus szerint inkább legyünk büszkék, hogy ez a két ember magyar művészként ilyen sikereket ért el a világ színpadain.

CSŐDVESZÉLY NEM FENYEGET, DE A HELYZET EGYÁLTALÁN NEM RÓZSÁS

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.06.08.


Az állam magas kamatkiadása ugyan nyilván nem jó, de azért nem tragikus mindaddig, amíg az infláció viszonylag magas, ami lemorzsolja azt. Így reagált Felcsuti Péter közgazdász arra a hírre, hogy kiderült, jövőre a GDP 4.,1 százalékára fog rúgni az állam kamatkiadása úgy, hogy a 2022-es 1900 milliárd forint csaknem a duplájára, 3500 milliárdra ugorhat meg. A Magyar Bankszövetség korábbi elnöke szerint csődről nem lehet beszélni, de rossz a helyzet, és komoly intézkedések híján, nem is nagyon van esély a kilábalásra. Ugyanakkor az is tény, hogy a devizaadóság súlya viszonylag csekély, az állam pedig mindig ki tud bocsátani forintpapírt.


Óriási a baj a gazdaságban, látható, hogy megszorításokat – mégpedig komolyabbakat – hajt végre a kormány, bár nem nevezi annak. Újabb és újabb adókat vetnek ki, elkaszálnak még számukra is presztízsértékű beruházásokat is (például a Fudan Egyetem kampuszáét), az aprópénz is számít (lásd a nyugdíjkorrekció halogatása), szemet kiszúróan küzd a lakosság forintjaiért (például a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval sújtja a megtakarításokat). Egyre több hitelfelvételre kényszerül a kormány, mert nem jönnek az uniós pénzek. Olyannyira, hogy az állam kamatterhei lassan, de biztosan emelkednek. A Portfolio írta meg, hogy a kormány becslései szerint a tavalyi 2,8 százalékról az idén a GDP 3,8 százalékára ugranak a kamatkiadások a költségvetésben, majd ez 2024-ben tovább emelkedik 4,1 százalékra. Nominálisan ez azt jelenti, hogy a 2022-ben még 1900 milliárd forintot közelítő összeg az idén jó esetben 1000 milliárd forinttal ugrik meg, majd jövőre további 500 milliárdos emelkedés után 3500 milliárd közelében tetőzhet.

Mit jelent ez az ország fenntarthatósága szempontjából? Nem fenyeget-e a csőd? Felcsuti Péter közgazdászt kérdeztük.

„Csődveszély nem fenyeget, de a helyzet egyáltalán nem rózsás” – nyugtatta a kedélyeket a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke. A gazdaság helyzete valóban rossz, s ennek két kulcskérdése van. Az első – ami kétségtelenül a legfontosabb –, hogy mikor lehet hozzáférni az uniós pénzekhez, a második pedig, hogy a kormány milyen lépéseket tud vagy akar tenni a hiány csökkentése érdekében, miután anélkül nem nagyon lehet mérsékelni az inflációt – fejtegette, megjegyezve, hogy az expanzív költségvetés sem segíti az infláció letörését. „A kettő közül az egyik sem néz ki különösebben jól, de azért csődről nem beszélnék, ugyanakkor azt merem állítani, hogy rossz a helyzet, és komoly intézkedések híján, nem is nagyon van esély a kilábalásra ebből” – szögezte le ismét...


LATORCAI LEVEZETTE, HOGY MINDENKI KERESZTÉNY, AZ IS, AKI NEM – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.08.


Államtitkár a Hír Tv-ben

Az emberi méltóság ugyanis meglátása szerint a zsidó-keresztény kultúrából fakad.

Pócs János a jászsági térségi tévében

Ez a havi program mindig kiváló szórakozás, most sem volt másként.

“Brüsszel most rosszabb, mint a kommunizmus, nagyobb a diktatúra.Itt megnézhető

Tucker Carlson a Twitteren

Zelenszkij patkányképű komédiás, az ufók pedig léteznek.

A központi költségvetés egyre inkább elveszti minden érdemi jelentőségét

A kormány eddig is zavartalanul hajtott végre módosításokat és átcsoportosításokat a büdzsében, a korlátozó szabályok még tovább lazulnak a 2024-es költségvetést megalapozó csomag szerint.

A rekordot jelentő pénzeső ellenére beosztással élt tavaly a Fidesz káderképzője

Amin nem spóroltak: a bérek. Inkább magukra költötték a 6,72 milliárd forintot, mint a diákokra. Orbán Balázs havi bruttó 1,9 millát vihet haza.

Sorra zuhannak ki az uniós konzorciumokból a hazai egyetemi kutatóközpontok

Kasza Gyula, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem kutatója száz–kétszáz közé becsüli a felfüggesztő uniós szankció miatt be nem adott pályázatok számát, és 10-15-re az egyetemi körök által fél év alatt elbukott projektekét.

Tavaly összesen több mint 9 milliárd forintos nyereséget termeltek maguknak a végrehajtók

Az egyik legnagyobb nyereség éppen Schadl György feleségének cégéhez fűződik.

Mészáros Lőrinc újabb többmilliárdos osztalékkivételére derült fény

A leggazdagabb magyar ezúttal a felerészben általa tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t csapolta meg több mint 2,3 milliárd forinttal.

Hatalmasat kaszáltak Orbán és Erdogan haverjai a török hadibeszerzéseken

A Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon.

A revolutos és a wise-os tranzakciókat is megadóztatják

Csak az marad mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól, aki a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézménytől veszi igénybe.

Vége a kupakgyűjtésnek, többet nem lehet vele adományozni

Június 30-tól befejezik ezek a cégek a kupakátvételt, mert egy EU-s szabályozás miatt a jövőben le sem fog jönni a palackokról a kupak (van olyan márka, ahol ezt már tapasztalhatjuk), de a feldolgozás módja is változni fog.

Több meglepetés van a pedagógusi státusztörvény tervezetében

Legalább 20 pontról a tanároknak nem is szóltak.

Nyílt levélben fordultak az ismeretlen kurátorokhoz a független színházak

Nulla forintot kaptak, szeretnék megtudni, milyen indoklással utasították el a pályázataikat.

Bemutatjuk a miniszterelnököt, aki soha semmi rosszért nem felelős

“Orbán Viktor pedig a történelem egyetlen kormányfője lehet, akinek így soha semmi rosszért nem kell felelősséget vállalnia, nevéhez pusztán a jó és pozitív fejleményeket kötik a követői. A fájdalmas valóság megmaradt nekünk, kisebbségben ragadt többségnek.”


KÉS A RIDIKÜLBEN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.08.


Tegnap leleplezték a Corvin áruházat. Volt egy kis ünneplés, ahogyan a zöld takarót lehúzták a homlokzatról, megmutatva a nagyvilágnak, milyen lett az épület, és eljött a pillanat, amikor az esztétikum, az elvégzett munka fölötti közös öröm huss, szerteszállott. Mint azt a közösségi térben közzé tett felvételen látni lehetett, két magyar ifjú ezt az alkalmat használta ki arra, hogy üzenetet fogalmazzon meg, szóljon mindenkihez mintegy, olyan dolgot, ami sehogyan sem illett az eseményhez, s ebből fakadólag vélhették azt a hülye fejükkel, hogy majd nagyot üt. Hogy majd mindenki rácsodálkozik a merészségre meg bátorságra, s a Párt majd elégedetten csettint, illetve, ami nem utolsó, utalja a pénzecskét bizonyára.

A két ifjú egy transzparenst vagy molinót feszített ki, rajta ellenzékiek feje, Dobrev, Márki-Zay és a többiek, mellettük pedig a felirat „Háborúpártiak”. Abba most nem megyünk bele, az említettek miért és mennyire lennének a háború rajongói és titkos támogatói (semennyire), abba sem, hogy tudjuk, a Párt ezekre a napokra és hetekre ezt adta feladatul, a „háborúpártiság” szajkózását kifulladásig. Hanem ez a két szerencsétlen szellemlény, ők foglalkoztatnak bennünket, mert a fényképen jól látszik az arcuk, az a rendíthetetlen butaság rajta a szektatagság önérzetével, ami elrémiszti az embert. Hogy mi lenne – vagy mi lesz – akkor, ha arra kapnak utasítást, hogy üssenek. Rúgjanak belénk.

Megtennék, ha sokan volnának, csapatban mennének rá egy emberre furkósbotokkal sípszóra, majd miután leverték a veséjét, újabb sípszóra villámgyorsan távoznának, hogy máshol legyenek bevethetők. Mint a Harmadik Birodalom születésekor az SA, kibimbózva pedig a Hitlerjugend, akik ifjú korukra mást nem is ismertek, mint a náci ideológiát. Más világot el sem tudtak képzelni, mert abba nőttek bele, s úgy gondolták örök. Húszéves forma alakok voltak ezek a mi molinósaink, a tekintetük pedig mindent elmondott. Üres volt a szemük, léleknek amögött nyoma sem volt, csakis a hűségnek és elszántságnak, a kételyek nélküli rajongásnak, és igazából ezen nincs is mit csodálkozni. De elborzadni annál inkább.

Ezek az alakok a húsz évükkel öntudatos életükben mást nem ismernek, mint a tizenhárom éve hatalmon lévő Orbánt, számukra a NER annyira öröknek tűnik, mint a háborúba belenövő hitlerjugendeseknek annak idején a birodalom. A mi két elszánt alakunknak más igazság nem létezik, mint amit a Fidelitasban beléjük vertek, és ami propagandát az egész ország minden szegletében minden nap reggeltől estig hallanak. Innen nézve sem menti fel őket az ember, mert a diáktüntetések is bizonyítják, lehet ezt – a diktatúrát – másképp is megélni, de lehangoló látni, hogy azok számára, akik gyengék, restek vagy nem tudnak gondolkodni, milyen termékeny talaj bír lenni a gyűlölet. Mindemellett nyomorult életük lehet.

Ahogyan azoknak is, akik érett fejjel képtelenek megérteni a világot. Nem sokkal előbb volt hír, hogy egy matróna a miséről kilépve tüntetőkbe botolva előkapott egy kést a ridiküljéből, és elvágott valami transzparenstartó madzagot, majd kérdésre felelve azt is elmesélte, hogy bizony alkalom adtán a tüntetőkben is megmártaná szívesen a bökőjét. Kicsi, nagy, fiatal és öreg szektás mind egyforma, és nem is most születnek. Már évekkel ezelőtt is volt nekünk bácsink, aki a Fidesz székháznál tüntető diákokra öntött volna savat szívesen, és voltak nekünk esernyővel kardozó matrónánink, Márki-Zayt képen verő nyugdíjas hölgyeink, illetve mint mindezek bimbaja, az „Orbán Viktor álávjú” táblát tartó szerencsétlenünk.

Nem arról van szó, hogy ez miért van, és nem kellene lennie, hanem sokkal inkább arról, milyen bőven teremnek a NER-ben a hülyék. Illetve nem is biztos, hogy úgy képződnek, mert minden társadalomban bőven van belőlük, hanem az, hogy öntudatra ébrednek, oszlopos tagnak érzik magukat, és ellepnek mindent. Még vizsgálat tárgyát képezhetné, hogyan hat egymásra a NER és a hülyeség, melyik volt előbb és mi miből fakad, egy azonban bizonyosnak tűnik, a rendszer rájuk épít. Kitermeli vagy előhívja őket, egyre megy, mind hangosabbak, és még a miniszteri székekbe is jut közülük, de nem akarnánk ujjal mutogatni. Mint ahogyan lassan semmit sem akarunk, csak levegőt kapni a hülyeség áradatában.

NOVÁK ALAPÍTVÁNYA DURVA BEAVATKOZÁS AZ EMBEREK MAGÁNÉLETÉBE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.06.06.


Novák Katalin egyszemélyes alapítványt hozott létre, amelynek célja, hogy a Fidesz melegellenes gyűlöletkampányát terjessze. A „Családpárti Alapítvány” a legdurvább beavatkozás a magyar polgárok családjaiba és magánéletébe. Szeree szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét”. Novák alapítványa összeférhetetlen a köztársasági elnök feladatával, mert nem fejezi ki a nemzet egységét. Kirekeszti belőle azokat a magyar nemzethez tartozó polgárokat, akik nem Novák „családpárti” alapítványa szerint szeretnének élni. Nemcsak kirekeszti, hanem megbélyegzi őket.

Novák összetéveszti a köztársasági elnök szerepkörét egy seggnyaló pártideológus karrierista propagandista szerepkörével. Amíg Orbán ki nem nevezte köztársasági elnöknek, addig Novák ez volt. Köztársasági elnökként azonban nem folytathatja ezt az agitációs propagandatevékenységet, amely kötelező mintákat állít a magyar polgárok elé, és „ellenséges erőknek” bélyegzi őket, akik azzal, hogy saját elképzelésük szerint szeretnének élni, szeretni, családot alapítani vagy nem alapítani, gyermeket vállalni vagy nem vállalni, nemzetellenesnek bélyegzettek a köztársasági elnök által.

Novák egyszemélyes alapítványának alapító okirata szerint a szervezet célkitűzése „a hagyományos családmodell, a családi értékek védelme, népszerűsítése, a családi élethez szükséges ismeretek terjesztése, a gyermeknevelés ösztönzése és támogatása, a házasság, mint egy nő és egy férfi között önkéntes alapon létrejött életközösség és élethosszig tartó szövetség népszerűsítése”. Ez utóbbi a melegházasságban élő magyar állampolgárok megbélyegzése és kirekesztése, egyenjogúságuk megkérdőjelezése, fideszes propaganda. Ez összeegyeztethetetlen a köztársasági elnök szerepével.

Magyarország köztársasági elnöke a meleg, a szingli, a nem házas, az egyedülálló, a gyermektelen polgárok közytársasági elnöke is. Sem egy kormány, sem a köztársasági elnök nem kényszerítheti rá a saját ideológiáját, világnézetét, vallását egyetlen polgárra sem. Nem állíthat követendő és helyesnek tartott mintákat, és nem különböztethet meg senkit annak alapján, hogy eltér e mintától. A polgároknak van kormányuk és elnökük, nem a kormányoknak és az elnöknek polgáraik.

Novák alapítványa a Fidesz nevű párt ideológiáját és propagandáját képviseli, mely kirekeszti a magyar társadalomból, a nemzetből és az elfogadható életmintát követők közül a Fidesz ideológiáját elvető, a Fideszt nem választó, a Fideszre nem szavazó és/vagy a Fidesz ideológiáját fasiszta alapvetésnek és náci ideológiának tartó magyar állampolgárokat, többmillió magyar embert. Mindenki azt szeret, akit akar, azzal él együtt, akivel akar, aki senkivel nem akar együttélni, ahhoz is joga van, és ennek alapján sem a Fidesz, sem az Orbán-fülbevalós Novák elnök nem különböztetheti meg...