2020. február 20., csütörtök

RÁADÁS: RAP REVÜ ROMEÓ (FILM)

LAURIN FILM / YOUTUBE
Rendező: OLÁH J. GÁBOR
2003. 



Forgatókönyvíró: Oláh J. Gábor,Révész
Gábor
Zene: Weszélyes Elemek,Váradi "Tyson"
József, Prieger Zsolt
Operatőr: Jánossa Zoltán
Jelmeztervező: Breckl János
Vágó: Major Klára
Szereplő(k):
Dodi bácsi: Gálvölgyi János
Rómeó: Csányi Dávid
Ricsi: Báder "Gyurma Bone" György
Rokko: Gáspár "Kalo Bone" Ernő Jolán: Dobos Judit
Pele: Stohl András
Elza: Ónodi Eszter Mai-Lien: Nguyen Ha Phuong Jegypénztáros: Pogány Judit Gugu: Tóth Zoltán

Dodi bácsi (Gálvölgyi János), nyolcadik kerületi kiskirály és jobb napokat látott jegyüzér életműve betetőzéseként szórakozóhelyet nyit: a Revü bárt. Nagyvonalúnak szánt gesztussal maga mellé veszi jóképű unokaöccsét, a 19 éves Rómeót (Csányi Dávid), aki, bár nem találja helyét az életben, nem gengszternek való. A biznisz beindításához elengedhetetlen a jó zene, ezért Dodi bácsi leszerződteti a Kalányos Rap Team nevű roma rapzenekart, amelynek tagjai egy falusi cigánysorról utaznak sikerre éhesen a fővárosba. Az utcában kínai bolt nyílik, a boltos lánya, Mai-Lien és Rómeó szinte első látásra egymásba szeretnek. Egy összetűzésben Dodi testőre, Gugu megöli a kínai boltos egyik fiát, az incidensnek Rómeó véletlen szemtanújává válik. Rómeó anyja, Ilonka kénytelen eladni a régi családi zongorát, így Rómeó húga, a tehetséges Rita a fiú esti iskolai tanárnőjénél, a középkorú Elzánál gyakorol. Polgári lakásában Elza eszelős édesapját, az idős bírót “rejtegeti”, akit az 1956-os eseményekkel kapcsolatos kényszerképzetei gyötörnek.

A kínai családról kiderül, hogy Dodi bácsinál jóval nagyobb és kegyetlenebb maffiózók védelmét élvezi: Gugu torkát elvágják, és Rómeó nyomába erednek. Dodi kénytelen feldobni unokaöccsét a nagykutyák emberének, Pelének, ám a fiút Mai-Lien kiszabadítja. Végül Dodi alkut köt: ha beszáll a kábítószer-forgalmazásba, meghagyják unokaöccse életét. A fiú azonban a szökés mellett dönt: ellopja az egyik szállítmányt, és a turnéra induló Kalányos Rt.-vel felszáll a párizsi vonatra. Amikor elindul, nem tudhatja, hogy a világ, amelyből kilépett, kártyavárként omlik össze…


ITT NÉZHETŐ MEG


A JOGÁLLAM ÉN VAGYOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.02.20.



...Ott tartunk tehát, hogy a Fidesz kénytelen védeni a demokráciát az Európai Unióban, az Európai Unió ellen. A demokrácia, pláne a jogállamiság – ha jól figyeltem eddig a kormány ténykedését és megnyilvánulásait – így fest: amit Orbán Viktor akar, azt akarja a magyar kormány. Amit a kormány akar, azt akarja a parlament. Tehát Orbán Viktor remek ötleteit megtárgyalja a tisztán fideszes kormány – többnyire a közpénzből fenntartott szellemi műhelyek megszakértik és teljes egyetértésükről biztosítanak mindenkit, a közpénzből fenntartott civil szervezetek nem különben nagyon lelkesek -, a fideszes többségű parlament elé terjesztik és az meg is szavazza. Hiába tiltakozik az ellenzék, különféle szakemberek és valóban civil szakmai szervezetek vagy akár a társadalomnak egy jókora része -, tehát megszavazzák, bevezetik. A fideszes köztársasági elnök természetesen aláírja, a fideszes Alkotmánybíróság jóváhagyja és nincs tovább. Akár órák, de legkésőbb napok alatt teljesül Orbán Viktor akarata. De egyébként is hasít a jogállamiság, hiszen a fideszes közszolgálati média is ezt hirdeti, a fideszes médiafelügyeleti szervek soha nem találnak semmi csúnyaságot, ahogy a fideszes legfőbb ügyész és a fideszes Állami Számvevőszék sem. A fideszes portálok megírják, a fideszes képviselők helyeslik a közösségi oldalaikon. Esetleg – ha valami nem sikálható el nyom nélkül – néhány évre vagy évtizedre titkosítanak néhány ügyet és készen van.
Orbán Viktor soha nem volt, nem van és nem lesz vagyonos ember, a veje nem közszereplő, csupán a közpénzből hasít, a szomszéd gázszerelő – aki köztudottan okosabb mint Zuckerberg – teljesen magánember, a karaktergyilkosságokban élen járó portáloknak nincs közük a Fideszhez. Ebből is világosan látszik, hogy Magyarország legalább 120 százalékban jogállam, tehát akkor sem történne semmi, ha jogállamisághoz kötnék az uniós támogatások kifizetését. Arról nem beszélve, hogy az a pénz nekünk jár, jussunk, de igazából nincs is rá szükségünk, hiszen mindenkit leköröztünk már a fejlődésben. Sőtpláne mi vagyunk Európa motorja, a demokrácia és a jogállamiság bölcsője. Ha innen nézzük, valójában mi tartjuk el az Európai Uniót.
A jogállam én vagyok, mondá Orbán Viktor és ebben mindenki egyetért vele. Deutsch Tamás is. De azért harcol, mert harcolni kell, mert meg kell védeni az Uniót önmagától. Hamarosan be is következik az elkerülhetetlen. Az Európai Néppárt Orbán utasításai szerint megváltozik és sírva könyörögnek a Fidesznek, foglalná el a trónt Orbán a Néppártban is, az Unió élén is. Az uniós ügyészséget betiltják, az Unió költségvetését leteszik Matolcsy György hozzáértő kezébe, ezentúl Orbán hozza a törvényeket, a Századvég megszakérti, a Magyar Csecsemőt Minden Családba nevű civil szervezet pedig helyesli.
Az Unió polgárainak csak hátra kell dőlniük és élvezniük kell a jólétet és biztonságot. Pont úgy, ahogy mi is tesszük itt, a csirkeháló túloldalán...

FIATALSÁG - OKOSSÁG - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: KOCSIS GYÖRGYI
2020.02.20.


A fiatalsággal kapcsolatban milliónyi aforizma, szállóige, aranyköpés létezik. Az én kedvencem Heltai Jenőtől való: „Nem éveink számán múlik, hogy fiatalok vagyunk-e vagy öregek. A fiatalság a tehetség egyik fajtája.” E heti számunkból egy sor cikket hozok fel bizonyítékul.

Elméleti alapvetésként külsős szerzőnk, a szociológus Hammer Ferenc cikkét ajánlom a Szellem rovatból. A kutató egy csoport egyetemista diákkal végzett „digitális detoxikáló” kísérletet, vagyis arra kérte őket, pár napig tartóztassák meg magukat mindenféle elektronikai kütyü használatától. Tapasztalataikat összegezve oda lyukadt ki, hogy a sokat szajkózott X, Y vagy Z generáció kifejezés nem más, mint marketingcélú maszlag, hiszen

egy korosztály nem alkot ab ovo homogén közösséget,

a „bíborban született” úrigyerekek a legtöbb szempontból inkább a befolyásos felnőttek csoportjához tartoznak, semmint azokhoz a – népesebb – kortársaikhoz, akik honi kilátások híján seperc alatt lelépnek külföldre. Távolabbról is van példa arra, hogy a globális gazdasági növekedés dacára szélesedő jövedelmi különbségek inkább megerősítették, semmint eltüntették a hagyományos társadalmi osztálytagozódást még a fejlett országokban is.

A Világ rovatnak az amerikai elnökválasztással foglalkozó cikke mutat rá, hogy a demokrata párt előválasztási versenyében még mindig az a 78 éves Bernie Sanders szenátor vezet, akinek nagyszámú, a jövője miatt elkeseredett fiatal támogatója vevő a jelölt markánsan baloldali programjára. A gyors gazdasági növekedés ellenére szintén az elégedetlen fiatalok emelték hatalomra a múlt héten Írországban az eleddig a politikai centrumból kirekesztett, baloldali Sinn Féin pártot. Az sem véletlen, hogy az idei Oscart egy olyan dél-koreai film nyerte, amely kendőzetlenül mutatja be a tűrhetetlenné nőtt szociális igazságtalanságokat...

A NÉP ÉS AZ URALOM

168 ÓRA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2020.02.20.


A demokrácia a nép uralmát jelenti (valahogy), de korántsem mindegy, hogy ez az uralom milyen úton valósul meg, ha még az is kérdés, hogy a demokrácia az egész nép vagy csak a többség uralmát jeleníti-e meg. Maga a nép is egy konstrukció, az alkotmány konstruálja, de nem fikció, hiszen létező entitás.

Népen azt értjük, amit az alkotmány ért rajta, vagyis a polgárok politikai közösségét. A nép ilyetén felfogása általában nem tartalmaz etnikai elemet, de néhány alkotmány népfogalma azért csak beleszűri az etnicitást a masszába. A magyar Alaptörvénynek erre külön szava van: a nemzet. (A nemzetbe csak magyar etnikumúak tartoznak, ez világosan kiderül a szóhasználatból, de ezzel máskor foglalkozunk. A nemzetnek még „hitvallása” is van, ami teljes blaszfémia, de ezt is majd máskor hozzuk elő.)

Mindenesetre az Alaptörvény alapján Magyarországon nem a nemzet uralkodik, hanem a nép. A szöveg kimondja a (B) cikk (4) bekezdésében, hogy a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A korábbi alkotmány ezt úgy fogalmazta meg, hogy a nép a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

Világos, hogy az Alaptörvény egyértelmű hitet tesz (szavakban) a képviseleti demokrácia mellett, a közvetlen demokráciát kisegítő, kivételes, ritka jelenségnek tartva (nem is volt itt népszavazás az Alaptörvény regnálása alatt). Ezzel az előző alkotmány hagyományát követi, amely nem mondta ugyan ki a népszavazások kivételes jellegét, de az Alkotmánybíróság a szöveget akként értelmezte, mintha kimondta volna.

Mint szó volt róla, az AB hasonlóan vélekedett a hatalommegosztásról is, amelyet belelátott a szövegbe, holott az akkor még nem volt benne, de megvalósult; nem úgy, mint most, amikor benne van, de nem látszik rajta.

Ám éppen a hatalommegosztás világos kimondása teszi érthetetlenné a demokráciapasszust, mert hatalommegosztás esetén a nép nemcsak választott képviselői útján vagy közvetlenül gyakorolhatja a hatalmát, hanem – amint a német alaptörvény deklarálja – választások, szavazások, valamint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom útján is...


EGY PUSKÁS STADIONNYI PÉNZT KÖLTHET PROPAGANDÁRA AZ ÁLLAM

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.02.20.


Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést az állam ilyen jellegű megrendeléseit összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). Az elvileg spórolási céllal alapított szervezet egy 50 milliárd forintos keretmegállapodást írt alá, úgy, hogy a szerződés kétszer megújítható, azaz a tényleges keret nettó 150 milliárd forint. Ez nagyjából 18 millió forinttal több, mint amennyibe a Puskás Stadion került.

Bár a szerződést négy nappal karácsony előtt írták alá, az NKOH eddig nem tette közzé, ezért két hete közérdekű adatigényléssel fordultunk a hivatalhoz. A szervezet azonban nem várta meg a határidő lejáratát, és két nappal azelőtt feltöltötte a dokumentumot a közbeszerzési rendszerbe.

Picit túlszaladtak

Az így nyilvánossá vált keretszerződés sorrendben már a negyedik hasonló megállapodása az NKOH-nak, de eddig messze a legnagyobb összegű. Ez annyiban nem meglepő, hogy a hivatalt azzal az ígérettel hívták életre, hogy a korábbi, évente akár 40 milliárdot is elérő állami kommunikációs költést majd a segítségével faragják le 25 milliárdra.

Ennek megfelelően az első keretszerződést 25 milliárdról írták ki, és a pénz nagyjából egy évig ki is tartott. A következő megállapodásba azonban már bevittek egy trükköt, ekkor tették ugyanis először lehetővé a szerződés megújítását, és ezzel párhuzamosan a keret feltöltését. Így elvileg ugyan az a szerződés is egy évre és 25 milliárd forintról szólt, gyakorlatilag azonban 75 milliárdos volt a keret, a hozzá rendelt három éves időtáv pedig inkább csak elméleti maximumnak számított.

Az állam – és különösen a legtöbbet költő, eleinte kék hátterű, majd Soros György arcképével díszített plakátokkal ijesztgető Miniszterelnöki Kabinetiroda – ki is használta ezt a kiskaput. A 75 milliárdot nagyjából másfél év alatt elégették, így 2018 közepén jöhetett az újabb keretszerződés. Ekkor változtattak először a bűvös 25 milliárdos számon, ezt a megállapodást ugyanis már háromszor harminc milliárdról írták alá, az így rendelkezésre álló 90 milliárdot pedig szintén másfél év alatt költötték el.

A tervezett évi 25 milliárd helyett így kicsit több, mint négy év alatt 190 milliárd ment el, azaz évi 45, több, mint amiről a spórolás indult...

TELJESEN FELZABÁLJA MEGTAKARÍTÁSAINKAT A NYOLC ÉVE NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ INFLÁCIÓ

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.02.20.


Még az új kedvenc, a szuperállampapír hozamát is lenyomta az infláció.

Nyolc éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2020 januárjában: 4,7 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Az adat az elemzőket és a kormányt is meglepte, és mivel nemigen van kamat, ami az infláció nyomába érne, a megtakarítások olvadoznak.

A jelképesnek mondható betéti kamatok alighozama mellett vették, mint a cukrot a főnyereménynek beharangozott szuperállampapírt, de egyelőre bukóban vannak még azok is, akik jegyeztek belőle. Jó sokan vannak, hiszen állománya tavaly decemberben átlépte a 3000 milliárd forintot.

Mindössze fél év alatt vonzott ennyi pézt a sávos kamatozású, 3,5 százalékról induló, de az ötödik évben már 6 százalék kamatot ígérő adósságpapír. A tavaly június óta jegyezhető állampapírból hetente új sorozatot öntenek a piacra, mindenkinek jut belőle, csak éppen reálhozam nem volt rajta eddig. Aki az első kibocsátáskor, tavaly júniusban vett, annak tavaly decemberben 1,75 százalék, a következő hat hónapra pedig 2 százalék kamatot írnak jóvá (miután a megállapított éves kamat 3,5, illetve 4 százalék). Idén júniusra a befektetés összességében (kamatos kamattal számolva, mert a hozamot újra befektetik) alig 3,8 százalékot fial. Ezt nagyjából meg is eszi az infláció...

„MINDANNYIAN UGYANABBA AZ EGÉSZSÉGÜGYBE HALUNK BELE”

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2020.02.02.


Az önkormányzatoknak ki kell kényszeríteniük, hogy az állam oldja meg a betegek ellátását – mondja Kunetz Zsombor egészségügyi rendszerfejlesztő.

Csőbe húzhatja Karácsony Gergelyt a kormány azzal, hogy ad 50 milliárd forintot egészségügyi fejlesztésekre. Ugyanis ha ezt a pénzt a rendelők felújítására, eszközök beszerzésére költik, azaz betonba és vasba öntik, azzal lényegében nem változik semmi, csak az, hogy lecserélik az amortizált eszközöket és a betegek kifestett várókban ülhetnek. Pár év múlva ugyanott tartunk majd, mint most. Ez a véleménye Kunetz Zsombor egészségügyi rendszerfejlesztőnek, ezért írt meglehetősen nagy visszhangot kiváltó cikket a 444.hu portálon, amelyben blöffnek titulálta a főpolgármester kampányának azt a részét, amelyben CT berendezést ígért minden kerületbe.

Szerinte tehát a kormány sarokba szorította a budapesti kezdőcsapatot az atlétikai világbajnokság támogatásáért cserébe beígért egészségügyi támogatással. Karácsony Gergely pedig nem ért az egészségügyhöz.

Közben megérkezett az első 10,4 milliárd, amelyből 8,5 milliárdot továbbra is a kerületeknek szánnak felújításra, eszközbeszerzésre. 2 milliárdot pedig kapacitásbővítésre. Kunetz Zsombor úgy véli, hogy miután felállt a főpolgármester mögött egy jó szakértői csoport, sikerült szögletre menteniük. A kapacitásbővítés ugyanis azt jelenti, hogy jobban ki lehet használni a meglévő CT és MR berendezéseket. Ezekből tulajdonképpen van elég, sokszor azért álltak, mert nem volt központi finanszírozás az üzemeltetésükre, egyebek között ezért alakultak ki hosszú várólisták.

A szakember szerint ez már jobb irány a pénz felhasználására. De milyen üzenete van annak, hogy ha az állam nem hajlandó ellátni a feladatát, akkor azt átveszi a főváros? Meddig tudja ezt megtenni? Az önkormányzatoknak igenis ki kell kényszeríteniük, hogy az állam oldja meg a betegek ellátását! Ez nem politikai, nem jobb-, vagy baloldali kérdés. Mindannyian ugyanabba az egészségügybe halunk bele – fogalmazott Kunetz Zsombor.

Amit most terveznek, az tűzoltásnak jó, de struktúraváltás nélkül nem lesz előrelépés. Nem kell minden kerületbe mindenféle készülék – mondja a szakértő. Össze kell fogni, ki kell jelölni különböző centrumokat például a diagnosztikára, na oda kellenek a gépek. Ez a megoldás olcsóbb, kevesebb szakembert igényel, jobban hasznosul a pénz. Kétségtelen, hogy a betegek egy részének többet kell utaznia, de Budapesten ez nem olyan nagy gond, cserébe rövidül a várakozási idő.

A főpolgármesternek és csapatának ezt az irányvonalat kellene képviselnie – vallja Kunetz Zsombor.

AKI NER, AZ NYER

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2020.02.17.


Azt gondoljátok, hogy a lényeg a nemzeti összetartozás éve? Esetleg a Trianon emlékmű-árok? Netán a Trianon-emléknap? Ugyan, kérem! Mindezek csak leporolt, kopott irredenta díszletek.

A lényeg a márvány (sajt szilárdságú, és legalább olyan büdös) keménységű – vagy gránit? secko jedno – alapizében rögzített deklaráció: „A határon túl élő honfitársaink ügye nemzetstratégiai ügy, Az értük vállalt felelősség nem önként vállalt, hanem az Alaptörvényben rögzített kötelesség.” Értjük, nemzetstratégiai ügy. Mármint Fidesz hatalmi ügy. Amúgy meg, mi ez a felelősség? Elviszik a balhét a határon túli magyarok helyett, amennyiben – mondjuk – hazájuk törvényeivel szemben cselekednek? Hollik lakáj szerint az ellenzék ezzel kapcsolatban megtagadta Trianon emlékét, és megtagadta a határon túl élő magyarságot. Mi van??? Milyen tagadásról van szó? Trianon tény, azt tagadni nem lehet, legfeljebb a folyamatos miatta való siránkozás lehet nevetséges, nemzetiszín szalagos honfibú, ami jó esetben is nevetséges és értelmetlen...

FAZAKAS SZABOLCS: NAGY CSATA VÁRHATÓ AZ UNIÓS BÜDZSÉRŐL

NÉPSZAVA 
Szerző: BONTA MIKLÓS
2020.02.20.


Most még megjósolhatatlan mikor fogadják el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetést. Az állam- és kormányfők leginkább a befizetések mértékén vitáznak - mondta Fazakas Szabolcs korábbi miniszter, volt uniós parlamenti képviselő.

Az új költségvetés elfogadása előtt érdemes számvetést készíteni, a belépésünk óta eltelt másfél évtizedben mekkora uniós támogatáshoz jutottunk? Mint az Európai Számvevőszék egykori tagja elég pontos számokkal szolgálhatok, ez az összeg elérte a nettó 50 milliárd eurót, hozzávetőlegesen a 15000 milliárd forintot. A támogatás különösen a 2008-2009-es gazdasági világválságot követően volt létfontosságú hazánk számra. Ezekből valósult meg a magyarországi fejlesztések 80-90 százaléka. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy az uniós támogatások igazi nyertesei a nettó befizető országok vállalatai, Magyarország esetében a német cégek voltak. Elég csak a különböző útépítő vállalkozásokra utalni, ahol az volt a jellemző, hogy az általuk kivitelezett beruházások uniós támogatásokból valósultak meg. 


Orbán Viktor újabban gyakran kér tiszteletet hazánknak az Európai Uniótól. Korábban enélkül is volt respektje Magyarországnak. Hogy látja? 

Amióta Magyarország 2004-ben belépett az európai országok közösségébe két hétéves uniós költségvetésről történt döntés, a jelenlegi ennek az évnek a végén zárul. Mielőtt a számunkra első, 2007-ben indult ciklust elfogadták - Magyarországot akkor valóban nagy tisztelet övezte - engem, mint európai parlamenti bizottsági elnököt ért az a megtiszteltetés, hogy részese lehettem annak az 50 tagú testületnek, amely ezt a költségvetést előkészítette. Akkor nemcsak a költségvetést, és ezen belül a minket megillető támogatás összegét dolgoztuk ki, hanem egyben az új országok számára fontos felhasználási feltételeket is. Nagy viták árán sikerült elérnünk, hogy a kétéves elszámolási időt három évre bővítsék. Az önrészesedés mérséklése mellet azt is eredményként könyvelem el, hogy bár a régebbi tagok között volt némi ellenállás, de végül az áfát is beszámították a visszatérítésére nem jogosult önkormányzatok számára. Ha ez nem történik meg, akkor például egy híd megépítése a nálunk kiugróan magas 27 százalékos áfa miatt - az önrészesedést is figyelembe véve -, az önkormányzatok számára lehetetlenné vált volna. 

Hazánk kedvező elbírálásához minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy több, nálunk gazdaságilag fejletlenebb ország akkor még nem volt az Európai Unió tagja. 

Valóban, az, hogy Románia és Bulgária, majd Horvátország csak később csatlakozott az Európai Unióhoz viszonylag előnyösebb helyzetet teremtett a számunkra. Így jelentős összeget sikerült a felzárkózásunkat szolgáló kohéziós és regionális támogatás céljára elérni. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy Nagy-Britannia 2020. február 1-jén távozott az Európai Unióból, akkor egyértelműen meg lehet állapítani, hogy most Magyarország helyzete a várható támogatások szempontjából nem annyira kedvező, mint amilyen az előző két ciklus alatt volt, hiszen a brexittel az Európai Unió harmadik legnagyobb befizetője lépett ki...   

ITT OLVASHATÓ

TGM: HOMÁLY

HVG / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.02.17.



1954-ben hozta meg egyhangú szavazással az Egyesült Államok Legfölső Bírósága a „Brown vs. Board of Education” elnevezésű híres döntését, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította és megtiltotta a faji elkülönítést (szegregációt) az oktatásban.

Hatvanhat évvel ezelőtt. Evvel megdöntötte a „Plessy vs. Ferguson” ítéletben (1896) megfogalmazott „separate but equal” (elkülönítve, de egyenlően) jogelvet, s kimondta, hogy a faji („etnikai”) alapon elkülönített oktatás akkor is hátrányt okoz, ha a tanítás magas színvonalú. Az ítélet – majd az ítélet végrehajtásáért folytatott szívós és sikeres küzdelem – a polgárjogi mozgalom diadala volt. Nemzetközi hatása is lenyűgöző diadalmenet. Nagy szerepet játszott a dél-afrikai és rodéziai apartheid-rezsimek bukásában. Ez a minta – egyrészt a civil társadalom (benne az érdekeltek, vagyis a feketék mozgalma, az értelmiség, a haladó sajtó, a törvényhozások képviselőire kifejtett békés nyomás) erőszakmentes mozgósítása (Gandhi példája nyomán is), másrészt a jogi küzdelem a törvényszéki tárgyalótermekben – világszerte érvényesült.

Páratlan volt a legmagasabb jogtudó és szellemi elitek szövetsége a legmegalázottabb, a radikálisan kirekesztett néppel. (Egyébként egy időre az európai antiszemitizmus terjedését is bírósági tárgyalás – a Dreyfus-pör, a tiszaeszlári pör – és a demokratikus sajtó, irodalom, könyvkiadás akasztotta meg.) A polgárjogi, az emberi jogi mozgalmak befolyásolták a nemzetközi jogalkotást – gondoljunk a Helsinki egyezményre – , amelyet még a brezsnyevi Szovjetuniónak és szövetségeseinek is el kellett ismerniük, hiába nevezte a Pravda és az Izvesztyija „idegen ügynököknek” a jogvédő Helsinki-csoportokat (mint manapság mások, ötven évvel később), amelyek a társadalmi igazságosságot tisztelő emberiség hősei voltak és maradtak. Sajnos egyre magányosabban és elszigeteltebben éppen itt, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. (Nekünk is tiszteletünket és nagyrabecsülésünket kell kifejeznünk az olyan szervezetek iránt, mint a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány [CFCF], A Város Mindenkié, a Greenpeace, az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a NaNe, a Patent. Köszönjük.)

Hatvanhat évvel a „Brown” ítélet után a szélsőjobboldali magyar kormány „nemzeti konzultációt” indít annak érdekében, hogy a hatályos bírói ítéletet alkotmányellenesen fölülbírálva megerősítse a faji elkülönítést (szegregációt), ami ellenkezik a magyarországi törvényekkel, alkotmánnyal meg a nemzetközi és európai joggal. Meg akarja tagadni a jogos kártérítés kifizetését a szegregáció (a fajgyűlölet) áldozatainak (a hatályos bírói ítélet ellenére), amivel aláássa a jogbiztonságot, szétzúzza a hatalmi ágak szétválasztását (amely explicit alkotmányos jogelv Magyarországon is, a jogállam egyik alapja), s talán végzetesen megingatja a törvényes rendet...


MAGYARORSZÁG NAGYON ROSSZUL TELJESÍT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.02.15. 


2020. február 12-én 1 euro 340,01 Ft-ot ért. Ennek számos oka lehet, de a legfontosabb következménye az, hogy kevesebbet ér a fizetésünk, nyugdíjunk, mint néhány hónapja. A kormány és a jegybank a szokásos flegma stílusában reagált a történésekre, bár a hivatalos megszólalásokból érezhető volt, hogy ezúttal pártunkat és kormányunkat is kissé jobban izgatja a probléma, mint ahogy ezt megszoktuk eddig. Érdemes felidézni, hogy a Fidesz miként reagált az ilyen történésekre ellenzékben, és mennyire hidegen hagyja, ha elhibázott kormányzati és jegybanki döntések miatt hátrányt szenvednek az ország adófizető polgárai. A magát Adófizetőnek nevező vendégszerzőnk írása következik...

ROSSZ ALVÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2020.02.20.


Tegnap még úgy gondoltam, figyelmen kívül hagyom. Nem szükséges minden mocskos, sunyi kis dünnyögésről megemlékezni. Végtére a fideszes lakájmédia dolga az, hogy szolgálja Orbánt és az ő hatalmát. A szerepek ki vannak osztva, a Magyar Nemzet komolynak és elegánsnak akar látszani, a bulvárfertályról jönnek a fősodratnak is vállalhatatlan, leleplezőnek hirdetett hazugságok (aztán persze majd a többiek is átveszik, de bíróságra nem ők fognak járni), a PestiSrácok oknyomoz és elemez, az Origó felerősíti a többi pártlap hangját, a 888.hu a fenegyerek, a bátor, a fiatalos. Nagyjából ezek a szerepkörök, ezeken belül kell mozogniuk olyan módon, hogy a szolgálatuk megfelelő legyen és szépen csorogjon a kasszába a hirdetési közpénz, egy kis támogatás, némi megnyert pályázat, ez és az. Lehet élni így is. Az már más kérdés, hogy hosszú távon érdemes-e erre berendezkedni.

Harcolni ezek ellen a propagandaportálok ellen nem érdemes. Maguktól is el fognak hullani, amikor a piacról kellene megélniük. Láttunk már ilyet máskor is, fogunk is még látni. Most legfeljebb körön belül csereberélik a jobbnál jobb munkásokat – egyik portáltól átmegy valaki a másikhoz és ugyanott folytatja, ahol abbahagyta -, amikor politikai változás történik – bocsánatot kérek a vulgáris megfogalmazásért, de ez a leginkább megfelelő hasonlat -, amikor változik az a segg, melynek óvó melegében éldegéltek, akkor új ülep után fognak nézni. Egyszerűen csak ki kell várni és meggyőződésem, hogy már nem sokat kell várni...

JOBBAN KERESHET EGY FOCISTA A FEHÉRVÁRNÁL, MINT A BUNDESLIGÁBAN?

INDEX
Szerző: -SZALAI-
2020.02.20.


A Vidi, pontosabban a pillanatnyilag Mol Fehérvár FC néven futó magyar futballcsapat le akar igazolni egy nagydarab, román védekező középpályást, Dragoș Ionuț Nedelcut. Ez még önmagában nem akkora hír, de a hozzá kapcsolódó részletek már igazán érdekessé teszik. Dragoș Nedelcu egy fiatal román válogatott, aki az FCSB-ben (korábbi nevén Steaua Bukarestben) játszik, és szép focikarrier előtt állhat 22 évesen. 

A román Fanatik szerint pedig Nedelcu azt mondta klubtársainak, hogy

A VIDIBE ÉVI 400 EZER EURÓS (135 MILLIÓ FORINTOS) FIZETÉSÉRT IGAZOLNA ÁT,

ami havi 33 ezer eurós bérre jön ki. És az is elhangzott eszerint, hogy a fehérvári csapat egyébként 50 ezer eurót is tud fizetni egy hónapban, ami forintban majdnem 17 millió forint havonta, évente 202 millió forint. A román válogatott Nedelcu fizetése egyébként 15 ezer euró Bukarestben, és mivel a csapat gyengébben szerepelt az európai kupában, a tulaj csökkentené a fizetésekre kiadott pénzt. 

Ha meghallja a piaci értékes érvelést, kezdjen e
l gyanakodni

A románok állítása azért erős, mert azt jelenti, hogy bérekben már az egészen komoly bajnokságok szegényebb csapataival is összemérhető pénzeket szakíthatnak itthon is a focisták, és ez az, ami igazán számít a csapatok gazdasági erejének összemérésekor.

Nálunk a fociban gyakran próbálják a sokáig tartó eredménytelenséget vagy az előzetes esélyeket azzal tompítani, hogy az aktuális nemzetközi ellenfélnél a Transfermarkt nevű értékbecslő oldal alapján magasabb piaci értékű focisták játszanak, vagy hogy többet költöttek átigazolási díjakra.

Ez több szempontból is félrevezetheti a szurkolókat. Az utóbbinál a mi szemszögünkből jó tudni, hogy bármelyik évben össze lehetne rakni lejáró szerződésű, azaz ingyen elhozható focistákból is olyan csapatot, ami piaci értékben és játéktudásban is mondjuk a hússzorosát tudná a teljes magyar élvonalnak.

A Transfermarkt oldal legfőbb hibája, hogy a szakértők és kevésbé szakértők véleményeit összesítik, így jön ki náluk egy adott játékos piaci értéke. Ez lényegesen pontatlanabb, mint ha teljesítmény, azaz adatalapú értékelést használnának, mint sok sportnál az Egyesült Államokban. A tömeg ráadásul különösen a kis országok kevésbé érdekes bajnokságait és csapatait fogja alulárazni (például itt olvashat még a problémáról). Azaz egy érdemben gyengébb képességű dán vagy görög csapat is kijöhet értékesebbnek, mint egy egyébként jobb moldáv vagy magyar. Az oldal igen sokszor inkább az ismeretlenséget jelzi, nem a valós piaci értéket vagy lehetőségeket. Két csapat gazdasági lehetőségeink összemérésekor ezért lényegesen hasznosabb módszer például a kezdőcsapatok fizetésének összehasonlítása. Csak azt sok csapat igyekszik titkolni...

A FÉLELEM ÉS A KÉNYELEM TOLJA A SZÉLSŐJOBB FELÉ A FIDESZT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.02.11.


Amíg a Fidesz gesztusokkal igyekszik magához édesgetni a szélsőjobbos szavazókat, addig az ellenzéki oldal a független sajtó felélesztésére tesz kísérletet. Teljesen más irányban indultak el a hazai politikai élet szereplői, ami persze valahol érthető, de két évvel a következő parlamenti választás előtt meglehetősen rémisztő az a kép, amit a közéletünk mutat. Korábban ugyanis azt hittük, ennél jobban már nem lehet kettészakítani a magyar társadalmat, de úgy tűnik, a szekértáborok igyekeznek felkészülni a végső küzdelemre.

Mintha a Fideszt a tehetetlenségi erő sodorná egyre inkább a szélsőjobbos ideológia felvállalása felé. Legjobb példa erre, hogy a kormányzati médiakolhoz egyik leglelkesebb brigádja, a Hír TV a kitörési napról készített tudósításában a békés neonáci megemlékezőket állította szembe a randalírozó, agresszív antifasisztákkal. A kormányzati lakájtévé nyílt kiállása a horogkereszteket magukra aggató ultrajobbos militáns csoportok mellett nyilván nem egy túlbuzgó riporter és egy figyelmetlen szerkesztő közös alkotása, hanem egy központi direktívának való megfelelési kényszer, s mint ilyen, a magyar kormány álláspontját tükröző produkció.

Mondhatnánk, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen aki Salvinivel ölelkezik, Putyinnal kokettál, Erdogannal bratyizik, az nem riad vissza attól sem, hogy gesztusokat tegyen a fasizmus öröksége mellett nyíltan kiálló neonáci csoportoknak. Orbán ugyanis a látszat ellenére már régen nem tagja annak a kereszténydemokrata gyökerekkel rendelkező, klasszikus európai jobbközép politikai közösségnek, mely nyíltan elhatárolódik a rasszista, antidemokratikus, Nyugat-ellenes csoportoktól. A Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban csak egy felszíni jelensége ennek a folyamatnak, a mélyben ennél sokkal komolyabb átalakításon megy végbe a magyar kormánypárt ideológiája.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Orbán Viktor hadiösvényre vezette a pártját és a kormányát, ami persze egy ilyen harcias természetű embertől nem szokatlan dolog. Ha azonban szüksége van a szélsőséges politikai megnyilvánulásokra fogékony jobboldali szavazók támogatására, az egyrészt azt jelenti, hogy nincs most elegendő híve a remélt kétharmados többség megszerzésére, másrészt, hogy a Fidesz bázisát kell rettenetesen szétnyújtania. A jobbközép szavazóbázistól ugyanis elég távol esik ízlésben és ideológiában az SS zászlók alatt vonuló neonáci csoportok értékrendje, így nehéz lesz a két végletet ugyanazokkal a jelszavakkal mozgósítania Orbán Viktornak...


VÉDJEGYE A FONÁKSÁG – A 168 ÓRA 2020. FEBRUÁR 20-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.02.20.


Kérdéses, vajon komolyan gondolta-e Sándor György, amit legutóbbi előadóestjén mondott. Egyelőre nincs válasz, de nem hirdettek meg újabb színpadra lépést. De az biztos, hogy személyiségére és mondandójára ma is nagy szükség van.

Megmenekült a Római

Nem lesz mobilgát. Az új javaslat szerint, amelyet Dorosz Dávid és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes jegyez, minél előbb meg kell vizsgálni a Nánási út–Királyok útjára épülő védmű megvalósíthatóságát. Hosszú évek küzdelmére tett ezzel pontot az új kerületi és fővárosi vezetés. Civilek és ellenzéki politikusok a tiltakozás összes formáját bevetették már. A sötét hatalmi kivagyiság mintapéldája: ahogy erősödött a tiltakozáshullám, a városvezetés arroganciája is egyre látványosabb lett. A Fővárosi Közgyűlés úgy szavazott a nyomvonalról, hogy közben figyelmen kívül hagyta a petíciókat, lefújták a népszavazási kezdeményezést. A természetet látványosan ellenpontozza a rothadó, ember által épített környezet. Eddig ehhez sem lehetett hozzányúlni, mert változtatási tilalmat rendelt el a korábbi kerületi vezetés. Most megnyílt az út a teljes megújulás előtt. Milyen lehet az új Római? Egyáltalán: mi a baj a gáttal? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ.

Ne legyen népszavazás a dugódíjról

A jelek szerint politikusaink gyávák súlyos politikai kockázattal járó döntéseket meghozni, még akkor is, ha szó szerint élet-halál kérdésről van szó. Számukra a népszavazás csodaszer: az emberek kinyilvánítják akaratukat, a döntés kötelező érvényű. Ez alapozta meg a Brexitet, ugyanakkor persze a stockholmi dugódíjat is. A referendumokon tehát érték már meglepetések a világot. Vajon a budapestiek mi mellett tennék le voksukat?
...

"A NAT 2020 AZ IRODALOMTANÍTÁS MOHÁCSA”

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.02.20.


Pethőné Nagy Csilla azért szólalt meg, mert egyetért Bulgakovval abban, hogy "a legnagyobb bűn a gyávaság"...

...„1. Az alaptanterv irodalomtanítást érintő változásai a korábbiakhoz képest is visszalépést jelentenek.

2. Nem világos számunkra, hogy a NAT milyen tudományos (neveléstudományi, irodalomtudományi és didaktikai) paradigmá(k)hoz pozicionálja magát.

3. Ez a tanterv kifejezetten előíró, utasító, és a tanulói, a pedagógusi és intézményi szabadságot végképp megsemmisíti.

4. A választhatóságot, az alternatívákat nem ismeri.

5. Esztétikai megfontolások helyett/mellett ideológiai szempontokat érvényesít, ettől az 1978-as tanterv nagyon helyesen már „megszabadította” az irodalomtanítást.

6. Miközben korszerű módszerekre hivatkozik, megtartja, sőt növeli a tananyag mennyiségét, nem vesz tudomást arról, hogy ha a gyermek aktívan tanul, az kétszer, háromszor időigényesebb, mint ha a tanár előad. Nem sikerült a mennyiségi szemléletet minőségire leváltani, sőt, a mennyiségi szemlélet a korábbinál még erősebb lett.

7. A megnövekedett tananyaggal szemben csökkenti a tantárgy óraszámát, ezzel tovább lehetetlenítve az anyag elvégzését. A pedagógusnak döntenie kell, hogy kompetenciát fejleszt, vagy betartja az előírásokat. Utóbbi esetben viszont előad, az órákon irodalomról beszél, és nem a gyerekek olvasnak és értelmeznek irodalmat.

8. Nincs kortárs irodalom, holott a klasszikus felé nagyon gyakran a kortárstól vezethet út. A gyerekek az irodalmat halott, piedesztálra állított szerzők poros szövegeiként fogják látni, így nem lehet olvasóvá, pláne értő olvasóvá nevelni.

9. A tanterv szerzőközpontú és kizárólagosan kronologikus, nem veszi figyelembe a tanulók mint olvasók életkori sajátosságait. (Jókai, Mikszáth „életműként” való tanításának előírása teljesen képtelen. Regényeket nehezen olvas az átlag középiskolás, a regényírói életművek tanári előadásokon és nem a diákok olvasói tapasztalatán fognak alapulni. Vörösmarty nyelve a gyerekektől nagyon idegen, költészetének bölcseleti alapozása nehéz egy átlagos gimnazistának. Herczeg Ferenc teljesítménye nem említhető egy szinten Arany Jánossal, Petőfivel, a nyugatosokkal vagy József Attilával.)

10. Az új paradigmaként megjelenő hazaszeretetre és hazafiasságra nevelés az eddig tanított szerzők (Janus Pannonius, Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János, Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Radnóti Miklós, stb.) esetében is kiemelt, kritikusan szemlélt, értelmezés alá vont szempont volt, ezért indokolatlannak tartjuk az ezen elv mentén történő módosítást.

11. A korszerű, hatékony, használható tudást támogató alaptantervnek az elérni kívánt kompetenciaszinteket kellene tartalmaznia. Azt pedig, hogy ezeket a kompetenciákat milyen szerző- és műlistákkal, vagyis milyen tananyagtartalommal érjük el, sokkal nagyobb arányban a helyi iskola- és osztályközösségek sajátos igényeire kellene bízni, autonómiát, döntési felelősséget adva az intézménynek: szakmai munkaközösségek, pedagógusok, diákok, szülők közösségének.

12. Meggyőződésünk, hogy a kompetencia- és készségfejlesztés (ami a köztudatban főként a humán tantárgyakhoz kötődik) komoly hatással van más tantárgyak tananyagának sikeres elsajátítására és általában az eredményes tanulásra, ezért is tartjuk visszalépésnek az új Nemzeti Alaptantervet.”

ÚJABB RÁDIÓK KERÜLTEK MÉSZÁROSÉKHOZ A VAJNA-ÖRÖKSÉGBŐL

MAGYAR HANG
Szerző: FARKAS MELINDA
2020.02.20.


A Rádió 1 megvásárlásával egy időben több vidéki rádióadót birtokló céget is megvett Schmidt Zoltán, a Mészáros–cégbirodalom egyik központi figurája, a Mészáros Lőrinc gyermeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. vezérigazgatója. Ezzel egyértelművé vált, hogy a vidéki rádiók nagy része is Mészáros köreihez kerül, így mostantól már a Mészáros–féle Rádió 1 adása szólhat majd szerte az országban – derül ki a legfrissebb cégadatokból. Bár az üzleteket már karácsony előtt néhány nappal nyélbe ütötték, a cégbejegyzésekre csak idén, január második felében került sor.

Azt a Média1.hu írta meg elsőként, hogy Schmidt Zoltán megvette az Andy Vajna egykori filmügyi kormánybiztos örököseinek cégbirodalmához tartozó Radio Holding Kft-t, és mivel ennek a cégnek a birtokában van a Rádió 1-et működtető Rádió Plus Kft is, így gyakorlatilag Mészáros köreihez került az egyik legnépszerűbb rádiócsatorna. Ezen az adón megy a leghallgatottabb rádióműsor, Sebestyén Balázsék reggeli produkciója is.

Azóta cégadatokból már látszik az is, hogy ugyanezen a napon (tavaly december 19-én) Schmidt megvásárolta az LB Rádió Kft-t is. Ez a cég eddig két médiajogász, Litter Zsuzsanna és Biró Balázs tulajdonában volt. Róluk a Média1.hu korábbi cikke szerint azt érdemes tudni, hogy a tavaly elhunyt Andy Vajnához köthetők, és a Rádió 1 jogászaiként is ismertek. Ez a cég nyerte el többek között több hajdúsági, valamint a keszthelyi, a szolnoki és a tatabányai rádiós frekvencia jogát is...

A NAT-TAL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓRÓL

NAHALKA ISTVÁN BLOGJA
Szerző: NAHALKA ISTVÁN
2020.02.20.


Na, ez jó, pont én írok arról, amit manipulációnak tartok, és kiver a hideg veríték a kommunikációs szakemberek rémuralmától. De muszáj.

A NAT körül kibontakozott valami (vitának azért nem nevezném, igazi, az érvek csatáját jelentő vita csak elvétve fordult elő, a diskurzus szó használata meg aztán főleg indokolatlan) jól mutat néhány kommunikációs taktikát. Leírok zekből párat:

1. A hazugság

1a. Azt állítják a NAT-2020 hívei, hogy azért (is) jelentős, fontos és jó ez a NAT, mert a korábban kitaszított szerzők, művek, történelmi események végre bekerülhettek a tantervbe. --- Ezzel szemben mindenki tudhatja, hogy az 1995-ben, 2003-ban és 2007-ben kialakított kétpólusú tartalmi szabályozás keretei között az iskolák a helyi tanterveiket meglehetősen szabadon formálhatták, tehát semmilyen szabályozási akadálya nem volt annak, hogy a most állítólag a "börtönükből kiszabadított", az eddig állítólag elhallgattatott írókat, költőket, a műveiket tanítsák, vagy akármilyen történelmi eseményt szerepeltessenek.

1b. Azt állítják a NAT hívei, hogy az eddigi alaptantervek nem kívánták fejleszteni a nemzeti érzést, a hazaszeretetet. --- Itt a hívek kissé zavarosan érvelnek, mert hogy a 2012. évi NAT talán még az ő felfogásuk szerint is meg kellett volna, hogy feleljen nekik. De az állítás a többi NAT-ra nézve tömény hazugság, ehhez elég elolvasni a dokumentumokat, mindenki megtalálhatja bennük (az összes eddig születettben) a hazafiságra nevelés, méghozzá fontos helyen. Az egy másik kérdés, hogy a két oldal másképpen képzeli el ezt. A mostani NAT-tal egyetértők - ez jól kimutatható a dokumentumban - egy indoktrinációs pedagógia nevében, a feltétlen és kritikátlan azonosulást kierőszakoló módon kívánják fejleszteni a hazafiságot, míg az 1995-ös, a 2003-as és 2007-es dokumentumokból jól kiolvasható egy tudatos, a problémákat nem elkerülni szándékozó, kritikai mozzanatokat is tartalmazó azonosulásnak a hazafiságra való nevelés középpontjába állítása. Lehet vitatkozni, hogy melyik pedagógia lehet a társadalom számára jobb, de az, hogy a "másik oldal" nem kíván hazafiságra nevelni, nettó hazugság.

1c. Rögtön kapcsolódik ehhez, hogy a NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges megnyilvánulások a kritikusok körében is. De talán mérvadónak lehet tekinteni a ma már igen nagy számú szervezet (akadémiai szféra, iskolák, civil szervezetek) konkrét szövegekben megjelenő tiltakozását. Ezekben lehet nagyítóval, mikroszkóppal, elektronmikroszkóppal keresni a hazafiatlanságra utaló megfogalmazásokat, egy darab sincs. A másik oldallal szembeni hazafiatlanság vád is tömény hazugság. Csak megjegyzem, hogy a NAT-ot kritizálóknak is van egy közös "hazafiatlanság fogalmuk". Ez az, hogy hazafiatlan az, aki kárt okoz a nemzetnek. És határozott az álláspontjuk, hogy ez a NAT merénylet a nemzet, és persze a gyerekek, a fiatalok, a pedagógusok, az egész ország ellen...


ITT OLVASHATÓ

VISSZASZÓL A KULTURÁLIS SZAKMA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2020.02.20.


Sok múzeum és közgyűjtemény költözése mögött egy ok áll: az Orbán-kormány kinézte a helyüket a hatalmi reprezentációs céljaira - véli több akadémikus.

"Ha egy légvédelmi üteget áthelyeznek, érthető a kormány titkolózása, de ha egy évente több százezer ember által látogatott közintézményt, közgyűjteményt költöztetnek el, totálisan indokolatlan". Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerdai kerekasztal-beszélgetésén Podani János biológus, akadémikus így jellemezte azt, hogy a kormány januárban titkos határozatban döntötte el: a Magyar Természettudományi Múzeumnak év végéig ki kell költöznie a budapesti Ludovika épületéből Debrecenbe, egy meg nem nevezett helyre. Bár a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs bő egy héttel ezelőtt már úgy nyilatkozott, a múzeumnak csak évek múlva kell költöznie, ha már felépült új, tágasabb otthona – egy meg nem nevezett helyen,meg nem nevezett városban −, a több akadémikust is soraiban tudó kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezt a koncepciótlanság újabb bizonyítékaként értékelték: a kormány közgyűjteményeket helyez ide-oda anélkül, hogy a terveket megismerhetné a nyilvánosság, a szakma érdemben megvitathatná, és megkérdeznék az érintetteket is...

MERT VÉGSŐ SORON MI DÖNTÜNK A SAJÁT SORSUNKRÓL, NEM PEDIG VEZETŐINK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.02.20.


Az utóbbi időben igen sűrűn foglalkoztunk mi is azzal, hogy milyen veszélyei vannak annak, ha egy kormány szinte minden kommunikációjában a magyar nemzet nagyszerűségéről beszél, ezzel felélesztve az amúgy sem pislákoló nacionalista lángot. A háborúk, mészárlások és vérontások szinte mindegyikét a túlzott nacionalizmus okozta vagy azáltal, hogy magukat felsőbbrendűnek gondolva emberek csoportjai lemészárolták azokat, akiket idegeneknek bélyegeztek meg, mert úgy vélték, nekik több terület jár a kontinensen, amelyért akár hadba is mennek. A holokausztot, a srebrenicai mészárlást vagy a ruandai népirtást is a faji felsőbbrendűség gondolata okozta, amelynek ugyan megvoltak a jelei korábban is, mégsem volt képes senki gátat szabni ezeknek.

A nacionalizmus kordában tartása a világ minden lakójának érdeke, hiszen ha azzal szemben sikertelenül lépünk fel, bármikor kirobbanhat a harmadik világháború. Az Orbánhoz hasonló, magukat felsőbbrendűnek gondoló egyének emberek millióit sodorhatják veszélybe, amennyiben az ezek megfékezésére szolgáló rendszerek kudarcot vallanak. Az EU rendszerén belül nem fordulhat az elő, ami a 90-es években, amikor a szomszédos volt jugoszláv államok népei háborúba sodródtak. Ugyan az EU már akkor is létezett, azonban messze nem volt olyan jelentős, mint a mai napon, amikor is a kontinens legtöbb országát tagjai között tudhatja.

Igen ám, csak ez a közösség addig működhet – és biztosíthatja Európa békéjét – ameddig a szuverenitás álcája mögé bújó vezetők a szabályokat felrúgva szét nem rombolják. Ez a közösség a kontinens békéjének egyik legfontosabb alappillére. Sokan azonban már elfelejtették a boszniai háború borzalmait, pláne a holokauszt szörnyűségeit. Azok a generációk, melyek még szemtanúi voltak azoknak az atrocitásoknak, lassan elhagyják ezt a világot. Már csak gyermekeik, unokáik történeteiben élnek tovább, egy idő után elérve azt a pontot, amikor egyre többen kérdőjelezik meg a történtek valódiságát. Elég csak a holokauszttagadókra gondolni, akik – ha valaha is találkoztak volna túlélőkkel – minden bizonnyal átgondolták volna mit beszélnek és mit terjesztenek a világban.

A haláltáboroknak már alig vannak ma is élő áldozatai, azonban Srebrenica borzalmait a mai napig sokan el tudnák mesélni, ha a világot ez érdekelné. Az éves megemlékezéseken túl azonban igen keveset foglalkozunk azzal az időszakkal, amikor egy kisváros teljes férfi lakosságát lemészárolták. Sokan megfeledkeznek az áldozatokról, azokról az asszonyokról és gyermekekről, akik túlélték ugyan a tragédiát, de a mai napig nem voltak képesek azt feldolgozni. Hiszen ki lenne képes elfogadni azt, hogy a teljes családját kivégezték csak azért, mert egy másik népcsoport tagjaként élte életét? A boszniai háború és az elkövetett embertelen népirtás a mai napig rányomja a bélyegét az ott élők mindennapjaira. Az ugyanis, ami 1992 és 1995 között történt Boszniában, a mai napig szégyenfoltja Európának...

STATISZTIKAILAG RENDBEN VAGYUNK...

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.02.15.


Igazán néphülyíteni csak statisztikával lehet.
Komoly médiumok - közzéteszik a hatalomnak kedves, vagy a hatalom által kedvtelve szemlélt számokat, melyek egy részét talán maga a Karmelita Színház főrendezője is elhiszi, és a vasárnapi rántotthús után elégedetten böfögve dől hátra.
Büszke is, mint Jóska, aki kiviszi Julcsát a kert végébe, és rámutat a kissé bűzös kupacra: Látod Juliskám? Ezt itt mind én sz@rtam...
Brillíroznak a makroadatokkal, GDP arányos fejlődéssel meg stabil növekedéssel büszkélkednek, miközben a nép a saját életében nem sokat törődik ezzel, merthogy az ő adatai mikróadatok, és az ő életét az határozza meg, hogy mennyibe kerül egy leveszöldség, meg mit tud megvásárolni a havi fizetéséből, erről pedig kussol a kormányzat.
Legfeljebb azt emlegeti, hogy milyen remek dolog, hogy felszámoltuk a devizahiteleket, mert így a forint romlása kevesebb embert érint, mellesleg az infláció jó a költségvetésnek is.
Jó hát, mert az államadósság egy részét elviszi, igaz, nem ingyen.

Azt ugyanis elfelejtik közkinccsé tenni, hogy az inflációt mi, magyar állampolgárok fizetjük meg, a csecsszopótól az aggastyánig valamennyien.
Az átlagembert pedig nem vigasztalja, hogy az állam állítólag jól járt és rendben van (nincs rendben...), őt a napi megélhetés érdekli.
Amikor megtudja, hogy neki, az átlagmagyarnak négy millió forint megtakarítása van és ebből másfél millió otthon, a párnacihában, akkor összekaparja az arcát és hangosan sikítozva szidja a statisztikát előállítók durva anyját, pedig nincs igaza.
A statisztika rendben van, csak éppen nem arra használják, amire való.
Emellett magyarunk még vagyonos is, hiszen többnyire lakik valahol, és ha ez a valahol nem Csenyétén van, hanem például Budapesten, akkor milliomosként dögölhet éhen, hiszen lakása értéke az utóbbi években megtöbbszöröződött.
Nagy kár, hogy benne lakik, ezért aztán inkább használati értéke van, mint vagyoni.
A pénz, a vagyon a társadalomban egyre inkább úgy oszlik el, hogy a társadalom felső ötven százaléka birtokolja a vagyon kilencven százalékát, ami ugyan megfelel a világtendenciának, de megmutatja egyúttal a tőkés társadalmi rendszer igazságtalanságát is.
A kapitalizmus ma sokkal durvább, mint akkor, mikor még a szocializmus létezett, mint elvileg választható alternatíva.
Ma a társadalmi olló folyamatosan nyílik, és nem csak az a baj, hogy a nyugdíjasok a rendszer működéséből törvényszerűen adódóan elszegényednek, hanem az is, hogy a vagyoni állapotok a társadalomban elfoglalt helyet is meghatározzák.
A szegény gyereke is szegény marad, és a szegénység konzerválja a hátrányos helyzetet. A pénzhiány elzárja az oktatástól, a minőségi egészségügytől, a normális élettől...

ÚJABB MILLIÁRDOK A VÁRRA: MOST A CSIKÓS UDVARRA KÖLTENEK 5,8 MILLIÁRD FORINTOT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2020.02.20.


Újabb munkákat kapott a Budai Várban a kormányközeli West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa. A két cég már eddig is szépen kaszált az ott zajló építkezésekkel, most további nettó 5,8 milliárd forinttal gyarapodhatnak. A pénzből a Csikós udvar revitalizációját kell elvégezniük.

Az uniós közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. által kiírt pályázaton a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Laki Épületszobrász Zrt. lett a befutó. A nyílt pályázaton indult még az EB Hungary Invest Kft. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. is.

A nyertes konzorcium a tervezett nettó 7 milliárd forint helyett nettó 5,8 milliárd forintért végezheti el a Csikós udvar revitalizációját, amely kiterjed a Hauszmann rámpa helyreállítására, a Csikós udvar területrendezésére és az Ybl támfal helyreállítására is.

Az eredmény annak fényében nem meglepő, hogy a két cég már korábban is dolgozhatott a Budai Várban: az ő feladatuk lett például a Budai Vár Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek a teljes újraépítése, valamint a Csikós udvarban újjáépülő Új királyi lovarda kivitelezése is.

Ezek a beruházások – a mostanival ellentétben – jócskán megdrágultak menet közben: tavaly nyáron például kiderült, hogy 600 millió forinttal kerülnek többe a tervezettnél, majd további 189 milliót csaptak hozzá az engedélyezési, kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséért.

Erről ebben a cikkben írtunk bővebben...

KÉT MAGYAR GAZDASÁGI SOKK JUTOTT EGY HÉTRE

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.02.19.


Előbb a forint árfolyama állított be újabb mélységi rekordot az euróval szemben, majd a januári inflációs adat volt meghökkentően magas. A jegybank szerint mindez csak átmeneti jelenség.

A múlt héten egy ideig 340 forintot kellett adni egy euróért, majd azt közölte a KSH, hogy januárban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Utóbbi kettős rekord: többesztendős hazai és aktuális európai csúcs.

A meglóduló árak és a gyenge forint között némi összefüggés annak ellenére felfedezhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdászai úgy vélik, az árfolyam és az árszint alakulása között lazább az összefüggés, mint korábban volt. Ők egyúttal az alapkamat és az árfolyam közti kapcsolatot is bagatellizálják.

A forint árfolyama trendszerűen csökken, ami ezer apró ok mellett alapvetően arra vezethető vissza, hogy a miniszterelnök néhány éve kiadta a jelszót: 2030-ra be kell fogni Ausztriát. Mind a költségvetési, mind a jegybanki politika ezt az instrukciót követi, a gazdasági növekedés erőltetése és a pénzbőség az inflációban és a forint gyengülésében egyaránt visszaüt.

Az MNB azt nem mérlegeli, hogy a forintban tartott megtakarítások, bérek és nyugdíjak, eszközök és vagyonok ütemesen veszítenek az értékükből. Fontosabb, hogy a leértékelődő forinton a jegybank árfolyamnyereséget könyvel el. A meglódult inflációt és az elernyedt forintot pedig rendre azzal magyarázzák a Szabadság téren, hogy a jelenség átmeneti.

További részletek az e heti HVG-ben.

MINDENKI A CSODÁT VÁRTA TŐLE, A FIDESZ LASSAN ELSÜLLYESZTETTE

INDEX
Szerző: JANECSKÓ KATA
2020.02.20.


Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó, ezúttal az Index párkapcsolati erőszakról szóló cikksorozatának negyedik részeként, az isztambuli egyezményről. Első három cikkünkben konkrét esetekről, a hatóságok hozzáállásáról és az áldozatsegítő rendszerről írtunk.

Miért hallok mostanában állandóan az Isztambuli Egyezményről, mi az egyáltalán?

Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács válasza a nők elleni erőszakra. Körülbelül harminc oldal hosszú, egy preambulummal kezdődik, és 81 cikkből áll. Lényegében egy gyűjtemény olyan lépésekből, amelyek az egyezmény megalkotói szerint az erőszak visszaszorulásáig, az áldozatok helyzetének jobbra fordulásáig vezethetnek. Amikor – tragikus kiszámíthatósággal – érkezik egy újabb hír brutális, nő ellen elkövetett bűncselekményről, mostanra automatikusan szóba kerül az Isztambuli Egyezmény a magyar közéletben. Civilek – emberi jogvédők, női áldozatsegítők – és ellenzéki politikusok évek óta kérik, követelik egyre hangosabban és dühösebben, hogy Magyarország ratifikálja, azaz iktassa törvénybe az egyezményt, mert meg vannak győződve arról, hogy ez az útja a megoldásnak. De a kormány vitatja, hogy az egyezményhez való csatlakozásnak valódi jelentősége lenne, és a részéről erre most épp nem sok hajlandóság látszik.

Miért, régen még látszott?

Bizony, nagyon is. Az egyezményt, amely 2011. május 11-én született meg, Magyarország 2014. március 1-jén aláírta, és sokáig úgy nézett ki, hogy a ratifikálás is csak idő kérdése. “А Kormány határozottan elutasítja а nők elleni, illetve а kapcsolaton belüli erőszak valamennyi formáját, és elkötelezett а bántalmazás felszámolása mellett. Ennek keretében а Kormány fontos feladatának tartja az Egyezményhez való csatlakozást” - ezt például Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter írta egy parlamenti kérdésre 2014 nyarán. Arról, hogy mi történt azóta, hogyan távolodott el ettől az alapállástól a kormány, később még bővebben lesz szó. Egyelőre annyit, hogy a fordulat valamikor 2017-ben következett be, és most már ott tartunk, hogy az új igazságügyi miniszter, Varga Judit nyáron a parlamenti igazságügyi bizottsági meghallgatásán kijelentette:

"ez az Isztambuli Egyezmény egy politikai hisztéria".

És olyan különleges, hogy a magyar kormány ezt az egyezményt most már nem akarja ratifikálni, és kész?

Különlegesnek éppen nem különleges, de azért ritkaságszámba megy az Európa Tanácsban. Az Isztambuli Egyezményt eddig a 47-ből 34 állam ratifikálta, köztük például Lengyelország és Románia is. Az oroszok és az azeriek alá sem írták. Összesen 11 állam áll úgy, mint Magyarország, hogy aláírták, de nem foglalták törvénybe. Ilyen például az Egyesült Királyság, Csehország, Szlovákia és Bulgária is.

Mi a baja a magyar kormánynak az isztambuli egyezménnyel?

Több, különböző érv szokott előkerülni. Egy részükkel az a gond, hogy ha tényleg ezek zavarnák a kormányt, akkor soha nem is kellett volna terveznie az egyezmény ratifikálását, mert ha az adott dolog szerintük most probléma, akkor problémának kellett volna lennie 2017 előtt is. De kezdjük az egyik olyannal, ami nem ilyen: időközben az Európai Unió is bejött aláíróként a képbe, ami bonyolítja jogilag a helyzetet. Ezt például a nyári meghallgatásán hallhattuk Varga Judittól: “Itt azért van egy olyan jogi kérdés is, hogy ugye nemcsak Magyarországnak, hanem az EU-nak is ratifikálnia kell, és ha prudensen, óvatosan akarunk eljárni jogi szempontból, akkor megnézzük ennek a körülményeit, az uniós ratifikáció körülményeit, és döntünk majd a saját ratifikációnkról.” - mondta...