2020. április 18., szombat

ELLENSÉG, AKI CSERHÁTIT VÉDI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.04.18.



Itt a világjárvány, de az egészségügyi államtitkárnak jut ideje arra, hogy kiossza azt, aki védeni meri a rehabilitációs intézet felmentett igazgatóját.

Szőnyeg szélére próbálja állítani Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetséget, miután a testület elismeréssel nyilatkozott az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) napokban felmentett főigazgatójáról, Cserháti Péterről – derül ki a Népszava birtokába jutott levelezésből.


Cserháti Pétert alig egy hete azért állította fel Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, mert úgy látta, hogy nem teljesíti elég tempósan az ágykiürítésre vonatkozó utasítást. A felmentett főigazgató munkatársai szerint ez az állítás nem felelt meg a valóságnak. Cserháti mellett nemcsak munkatársai sokasága állt ki, hanem a Semmelweis Egyetem és Kásler elődje, a korábbi humánminiszter Balog Zoltán is. Egyebek mellett azt hangsúlyozták: Cserháti esetében elképzelhetetlen, hogy tetteit ne a betegek érdeke vezesse. A tiltakozókhoz csatlakozott a Magyar Kórházszövetség, amely saját honlapján megköszönte és elismerte Cserháti eddigi munkáját. Erre levelet kaptak Horváth Ildikó egészségügyi államtitkártól, amiben – Cserháti múltját elismerve – a kórházszövetség megnyilvánulását lényegében lázadásnak tekinti. Arra szólította fel a szövetséget, hogy foglaljon állást: Arra akarják-e buzdítani a többi kórház főigazgatóját is, hogy tagadják meg a miniszteri utasításokat? Továbbá kérte, nyilatkozzanak arról is, hogy az életpálya korábbi szakaszaiban nyújtott teljesítmény annullálja -e a miniszteri utasítások végre nem hajtását. 

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke válaszlevelében továbbra sem határolódott el korábbi, honlapjukon olvasható állásfoglalásuktól. Szerinte Cserháti életútjának és eddigi teljesítményének elismerése nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen vonatkozásban is a miniszteri utasításokat gátolná, vagy arra hangolná a főigazgatókat. A választ az államtitkár nem fogadta el, és megismételte, várja a kórházszövetség nyilatkozatát: elfogadhatónak tartják-e azt, ami történt és mit tartanak elvártnak, elfogadhatónak az intézményvezetőktől?
...

A HAZAFIAS NEVELÉSRŐL

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: ILLE ISTVÁN
2020.04.18.


Mert mostanában ez külön tantárgy az iskolákban. Hogy osztályozni is fogják, lehet-e megbukni hazafiasságból, még nem tudni, ahogy azt se, két ff-y-nal írandó helyesen, vagy elég az egy f-i is.

Igazából azt sem lehet tudni, mi is a hazafiasság, és ki a hazafi, és lehet-e azt tanítani? Elég nehéz a hazafiságot definiálni, mindenhol és mindenkinek mást jelent, ráadásul mindenhol más és más az elvárás. Persze, ha lehántjuk cifra héját, kiderül, hogy a fene nagy hazafiság a hatalom részéről csak a feltétel nélküli hűség, a bólogatás és engedelmesség elvárásáról szól.

Persze, az erőszakos hazafiság szervezhető. Stadionbeli rigmusokkal, országos plakáterdővel, médiás hazaárulózással, egymásba érő talpakkal, megéneklünk, Magyarország, Nélküled, sőt, aug. 20-án akár díszmagyarba öltözve, válladon a nemzeti zászlóval ülhetsz a tv ünnepi műsorát megkönnyezni, attól még nem leszel hazafi. Pláne, hogy még nem is tanították.

Nade, majd most! A NAT immár kötelezővé teszi a hazafiságra nevelést. Minél fiatalabb korban, annál jobb. Igaz, hogy a fogalom ismeretlen egy nagycsoportos óvodás számára, de milyen bájos, amikor hazafelé jövet a nemzeti dal első versszakát fújja, valahogy így: jabok legyünk, vagy sabadok? Ez a kéjdés, válassatok! Igaz, egy szót sem ért belőle, pláne nem a vers mögöttes üzenetéből, konkrétan a hazafiság mibenlétéből, de olyan cuki, ahogy kántálja!

De hát papagájként ismétli, mert benne van a tantervben. Aztán csodálkozunk, ha korán megöregszik, mert Benedek Elek, Romhányi, vagy Török Sándor meséi helyett a hazafiság mibenlétéről kell a fejét törnie.

A hazafiság, úgy vélem, nem tanítható. Az vagy van az emberben, vagy nincs, ahogy a szülőföld szeretetét sem lehet senkibe plántálni. Főleg nem a külföldön élőbe, ahogy sarkosan definiálni magyarságukat se...

HATÁROZATLAN IDŐRE FELFÜGGESZTHETI A DK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁT AZ ÁSZ

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.04.18.


Az Állami Számvevőszék az ellenőrzésüket követően számos hiányosságra hivatkozva felfüggesztené a pártnak a törvény szerint járó kifizetéseket.

A teljes állami támogatástól eleshet a Demokratikus Koalíció, miután az Állami Számvevőszék az ellenőrzésüket követően számos hiányosságra hivatkozva felfüggesztené a pártnak a törvény szerint járó kifizetéseket, amit az Államkincstár folyósít – jelentette be a DK szombat délelőtti online sajtótájékoztatóján. A kifizetéseket akár több évre is felfüggeszthetik. 

Az Állami Számvevőszék kétévente köteles átvilágítani a pártok gazdálkodását, így került sor a Demokratikus Koalíció 2017. és 2018. évi működésének ellenőrzésére. Azonban ezen dokumentumok, szerződések, számlák körébe tartoztak azok, melyek 2018 novemberében a tűz martalékává váltak, mikor leégett a DK budapesti pártirodája. 

Sebián-Petrovszki László, a párt országgyűlési képviselője, pártigazgató a sajtótájékoztatón azt mondta: az ÁSZ olyan papírokat is követel rajtuk, amelyek már megvannak a számvevőszéknél. Szerinte a 21 oldalas jelentés egyetlenszer sem tartalmazza a tényt, hogy a DK irodáját tűzvész pusztította el.

Az Állami Számvevőszék lapunk megkeresésére röviden azt közölte, hogy jelentései mindaddig nem nyilvánosak, amíg a teljes ellenőrzést nem zárták le. A DK-nak a jelentéstervezet kézhezvételétől 15 napja van reagálni az abban foglaltakra – erre tudomásunk szerint pénteken sor került –, a választ az ÁSZ ellenőreinek pedig értékelni kell, ezt követően kerülhet lezárásra az ellenőrzés.

KARANTÉN: MI LESZ VELÜNK NAPFÉNY NÉLKÜL?

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2020.04.18.


Az immunrendszert D-vitaminnal sem lehet „felturbózni”, de ettől még nagyon fontos vegyület, legfőbb forrása pedig a napfény. Lakásban is lehet napozni, elég 15-20 perc, a D-vitamin külső pótlása viszont most már felesleges, sőt szó szerint ellustíthatja szervezetünket.

Nem feltétlenül kell valakinek folyamatosan a reklámokat figyelnie, vagy trendi, ám sokszor alapvető tudományos alapokat is nélkülöző életmódtanácsokat keresnie, hogy úgy tudja: a D-vitamin ezernyi problémára megoldás, többek között kiváló immunerősítő.

Legfőbb természetes forrása pedig a napfény, így már adja is magát a logikai sor: tudjuk, az új koronavírus elleni védelem egyik alapja a jól működő, „erős” immunrendszer, de ha a kijárási korlátozások miatt el vagyunk zárva a napfénytől, hogyan biztosítsuk ehhez a D-vitamint? Főleg úgy, hogy közismert módon tél végére a legtöbb ember e zsírban oldódó vitamin hiányával küzd...

EGY STANFORDI VIZSGÁLAT SZERINT ÖTVENSZER-NYOLCVANSZOR TÖBB FERTŐZÖTT LEHET, MINT A HIVATALOS SZÁMOK

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2020.04.18.


Ötvenszer-nyolcvanszor elterjedtebb lehet a népességben a SARS-CoV-2, mint az eddigi teszteléseken alapuló hivatalos számok mutatják – erre jutott legalábbis egy preprint, azaz szakértő kutatók által még nem ellenőrzött tanulmány a Stanford Egyetemen. 

A pénteken közzétett kutatás 3330 kaliforniai mintáját vizsgálta, az alanyok mind a San Franciscótól délre található Santa Clara megyében élnek. Mint kiderült, a hivatalos számokhoz képest 50-80-szor többen lehetnek a fertőzöttek.

A kutatók szerint az ő elemzésük az első olyan nagyszabású munka, amely (látszólag) egészséges emberek tömeges antitestteszteléséből von le következtetéseket. A szerológiai gyorstesztek egy kevés vérből percek alatt ki tudják mutatni, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen. Ha ezeket tömegesen végzik el egy-egy kisebb földrajzi területen, az sokat segíthet annak eldöntésében, hol, milyen intézkedésekkel, és milyen gyorsan szabad enyhíteni az elhúzódó és tetemes gazdasági kárt okozó járványügyi korlátozásokon.

„Az eredményekből következtetéseket lehet levonni arról, hogy hol tartunk a járványban” - fogalmazott Eran Bendavid orvos, a Stanford Egyetem egyetemi docense, a tanulmány vezető szerzője. A vizsgálat időpontjában Santa Clara megyében hivatalosan 1094 fertőzöttről és 50 COVID-19 miatti halálesetről tudtak. Az antitesttesztekből levont következtetés szerint azonban április elején 48 ezer és 81 ezer között lehetett a koronavírus-fertőzöttek valós száma a megyében, azaz ötvenes-nyolcvanas lehet a szorzó.

Ez nem jó hír, az viszont igen, hogy valós fertőzöttséggel számolva a COVID-19 halálozási rátája jóval alacsonyabb lehet a teljes népességben, mint korábban hitték. Kedden az Egyesült Államokban 4,1 százalék volt a halálozási ráta az ismert fertőzöttek száma alapján, a stanfordi kutatás szerint azonban csak 0,12-0,2 százalék lehet...

FÜLKE: „A KORMÁNY VAGY NEM ÉRTI, VAGY NEM VALLJA BE A VÁLSÁG SÚLYOSSÁGÁT”

HVG.HU HETI KÖZÉLETI PODCASTJA
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.04.18.


A magyar kormány válságkezelő intézkedéseiből az látszik, hogy megpróbálják tagadni a valóságot. Vendégünk Prinz Dániel közgazdász, a Harvard Egyetem PhD-hallgatója. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

Tizenöt magyar közgazdász közös nyilatkozatban üzente meg, hogy intézkedéseivel a kormány bizonytalanságban tartja a gazdaság szereplőit. A közgazdászok úgy vélték, Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban, de „a kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik.”

A tizenötök egyikével, Prinz Dániellel beszélgettünk a Fülkében. A közgazdász a Harvard Egyetem PhD-hallgatója. Elmondta, meglátása szerint:

a kormány vagy nem érti, vagy nem vallja be a válság súlyosságát.


Prinz úgy véli, a kormány válságkezelő intézkedéseiből az látszik, hogy megpróbálják tagadni a valóságot.

A beszélgetésben szóba kerül még:

- az, hogy miért nem fordít többet Magyarország a segélyezésre,
- mi a probléma a magyar bérgarancia programmal,
- mennyire válságálló a magyar gazdaság,
- mennyire jó válságmenedzser Orbán és
- jó ötlet lenne-e az alapjövedelem bevezetése válság idején

NEMHOGY TÁBLAGÉP, DE INTERNET ÉS VILLANY SINCS: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK ÉS A TÁVOKTATÁS

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO GYEREKSZEGÉNYSÉG
Szerző: RUTAI LILI
2020.04.16.


Nőhet a szakadék a diákok között, a fiatalok alapvető, iskolában elsajátítható készségeket felejthetnek el, de a gyermekvédelem és a minőségi éhezés kérdése is felmerül az intézmények ideiglenes bezárása kapcsán. Pedagógusokat és szervezeteket kérdeztünk a távoktatásról.

Az általános és középiskolás tanulókat a kormány március 16-tól “hazaküldte”: sok országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány miatt bezárták az iskolákat. Azóta hivatalosan digitális távoktatás folyik, jellemzően elektromos eszközökkel, de ez nem minden diáknak megoldható. A tanárok felügyelete nélkül sok diák veszik el az anyagban, az iskolában is figyelemhiányos gyerekeknek az otthoni felkészülés szinte lehetetlen, a szülők segítsége nélkül a fiatalok csak bukdácsolnak a tanulnivalóval, ha nem adják fel. A személyes tér, az ellátás és eszközök hiánya szintén nehézségekhez vezethet. A hátrányos helyzetű gyerekek, a mélyszegénységben élő családok helyzetét csak megnehezíti ez a rendszer.

Ugyanakkor ez az új helyzet sokat tanít a tanároknak, a szülőknek és a szervezeteknek is: a kapcsolattartás sok helyen felélénkült közöttük, ami hosszútávon a diákok érdekét szolgálja. Néhány helyen azt remélik, hogy a most beépített pozitív módszereket hosszútávon is meg tudják majd tartani: az online, egyéni oktatás, a házi feladatok közös írása később is működőképes és hasznos lehet például a hátrányos helyzetű gyerekek tanulásában. A most beszerzett elektronikus eszközöket és informatikai tudást pedig a jövőben is tudják majd használni.

A csepeli Burattino Általános Iskola, Gimnázium és Gyermekotthon igazgatóját, Kendeh Gusztáv vidéki, hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógust, az Indahouse Egyesületet, a BAGázs Közhasznú Egyesületet, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóit, és az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány elnökét kérdeztünk arról, hogy milyen lemaradást szerezhetnek a távoktatási időszakban a diákok, milyen nehézségekkel vagy pozitív történetekkel találkoznak, illetve hogyan tudják a gyerekek előrehaladását, a pedagógusok munkáját és a szülők helyzetét segíteni...


„AKI EZT KITALÁLTA, AZ ÉLETÉBEN NEMHOGY MUNKAHELYEN NEM VOLT, DE NEM IS DOLGOZOTT”SZAKSZERVEZETI VEZETŐK A MUNKAIDŐKERET-RENDELETRŐL (VIDEO)

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR, DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA ÉS BOGATIN BENCE
2020.04.17.


  Az Orbán Viktor által nagypénteken 
  kiadott, a kialakult járványhelyzet 
  hatásának csökkentésére hivatkozva a 
  munkáltató számára egyoldalúan 2 éves 
  munkaidőkeret elrendelését lehetővé 
  szörnyű helyzetbe hozza a magyar 
  dolgozókat, és még így sem segít azokon 
  a cégeken, amelyek igazán bajban vannak.

  Főszerkesztőnk, Diószegi-Horváth Nóra 

  ezért Trenyisán Máté munkajogásszal,    
  László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezeti 
  Szövetség alelnökével és Székely 
  Tamással, a Vegyipari Dolgozók 
  Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnökével beszélte meg, miről is szólna ez a rendelet, kinek jó, mi lehet a célja, és hogyan lehetséges annak negatív hatásai ellen védekezni.

„Kicsinyes bosszú a szakszervezetek ellen”

Az már a beszélgetés első perceiben kiderült, nem világos, hogy a munkaidőkeret-rendelet valójában hogyan, miben és kinek segít a kialakult válságban. Trenyisán Máté munkajogász szerint még szakmai körökben sem egyértelmű egyelőre, hogyan is fog a dolog működni a gyakorlatban, azon felül, hogy a munkáltatók immár a szakszervezetek kihagyásával is elrendelhetnek munkaidőkeretet és plusz túlórákat, bérmegállapodáson kívül.

Trenyisán kiemelte, a rendelet hivatkozási alapja a járvány okozta válság és „a nemzetgazdaságot érintő hatások enyhítése”, ennek érdekében pedig bármelyik munkáltató eltérhet a Munka Törvénykönyvében lefektetett egyeztetési szabályoktól, úgy, hogy a már kialkudott munkaidőkeretet bárki megkérdezése nélkül módosíthatja, és 24 hónapos munkaidőkeretet rendelhet el.

Székely Tamás hangsúlyozta, eddig a legtöbb munkáltató és a szakszervezetek tárgyalásos megegyezései viszonylag jól működtek, ebbe szól bele a jelenlegi rendelkezés, rombolja azt le. A 2019-ben a rabszolgatörvény néven elhíresült törvény utáni gyakorlatban maximálisan 36 hónapos, rugalmas foglalkoztatást biztosító munkaidőkeretet csak szakszervezettel kötött, tehát különböző, kiharcolt juttatásokat is rögzítő kollektív szerződésben lehetett elrendelni. A 2019 január előtti gyakorlatban az egyoldalú elrendelés maximum 4-6 hónap, a kollektív szerződéses munkaidőkeret pedig maximum 12 hónap lehetett.
A 2019. december 31-ig lejáró kollektív szerződések helyébe lép most a lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan rendelhet el 24 hónapos munkaidőkeretet, de emögött már nem áll semmiféle egyeztetés, megállapodás.

A rendeletből pedig Trenyisán Máté számára úgy tűnik, hogy a 2019-es gyakorlat azon részét megtartja, hogy az elrendeléstől egészen addig, amíg a munkaidőkereteket ki nem merítik, ez a rendelkezés lesz az irányadó.

László Zoltán szerint eközben éppen azok a cégek kezdték el a rendeletet kihasználni, akik a járvány miatt le sem álltak:

Az acélipar (Dunaferr, Ózd) teljes gőzzel megy, de van olyan munkáltató is, aki már jelezte, igényt tart a keretre, pedig nem érinti a krízis. Viszont a rendelet nem köti ki, hogy a munkaidőkeret azoknak jár csak, akiken segíteni kell.”

– tette hozzá László. Mindezt Székely Tamás is megerősítette.

Ahogyan fogalmazott,

a szakszervezetek kihagyásának szentesítése „kicsinyes bosszú” azért, hogy a 2018-19-es rabszolgatörvény elleni tüntetéssorozatban a szakszervezetek is döntő szerepet vállaltak.

László Zoltán hangsúlyozta, lehet, hogy a kormány a szakszervezeteken akar bosszút állni, ugyanakkor ennek a levét elsősorban a dolgozók isszák meg most is...

ÚJRAINDULT A KIVÁNDORLÁS: TÖRTÉNELMI REKORDON A KÜLFÖLDÖN DOLGOZÓ MAGYAROK BÉRE

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.18.


A 2017-2018-as visszaesés után tavaly újra egyre több magyar dolgozott külföldön. A rövid ideje, átmenetileg külföldön lévő magyarok bére történelmi csúcsra emelkedett.

Tavaly újra emelkedett a rövid ideje (átmenetileg) külföldön dolgozók száma, vagyis egyre több magyar gondolta azt, hogy a növekvő bérek ellenére inkább más országban próbál szerencsét. Miközben a foglalkoztatás kedvezően alakult hazánkban az elmúlt években, addig több cikkünkben arra is rámutattunk, hogy a fiatalok foglalkoztatási helyzete romlani kezdett, és tavaly újra megindultak külföldre a magyarok. A rövid ideje külföldön dolgozó magyarok száma év közben rekord közelébe emelkedett:

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
2020. 01. 29.
Mélyponton a magyar munkanélküliség, de egyre többen mennek külföldre dolgozni

A legfrissebb adatsor pedig itt látható az éven belül külföldön dolgozó magyarokról:...

KENTAURBESZÉD - JÓ ÍRÓ VOLT-E ESTERHÁZY PÉTER? (AZ IRODALMI KÁNONOK TERMÉSZETÉRŐL ÉS CSAPDÁIRÓL) - EP EMLÉKÉNE

NÉPSZAVA
Szerző: MARGÓCSY ISTVÁN
2020.04.18.


Hányszor tétetik fel a kérdés, társaságilag, szakmailag, politikailag: mondja meg már végre valaki véglegesen, jó író volt-e Esterházy? Vagy másképpen fogalmazva: kinek az irodalmi értékelésében, ítéletében lehet megbízni, kinek lehet (vagy kell) hinni, ha egy író, egy mű, egy életmű éles viták kereszttüzébe került? Hiszen mindnyájan tapasztaljuk: Esterházy már pályakezdése, kora ifjúkora óta központi szerepet foglalt el az irodalmi életben, sikere lett itthon és a külföldi irodalmi életben, műveinek széles körű elismertsége és olvasottsága alakult ki – ám a magyar irodalmi élet politikai meghasonlottsága okán állásfoglalásai és sikerei olyan támadásokat is magukra rántottak, amelyek „tisztán” irodalmi érdemeit is semmisnek tekintették. Ím, az a kritikus is, aki az ifjú Esterházyt barátjának tekintette, s aki hajdan, a szocialista kultúrpolitika támadásaival szemben lángoló védiratot publikált Esterházy védelmében, most, hogy pályája utolsó évtizedeiben jobboldalivá képezte át magát, politikailag nem szűnik Esterházyt gyalázni, sőt legújabban már szépírói érdemeit is radikálisan kétségbe vonta. Nagy dicséret egyfelől, tökéletes elutasítás másfelől – s az olyan olvasó, aki nem az irodalmi élet belviszályai, hanem a művek felől kívánna tájékozódást nyerni, bizonyára felteszi a kérdést: valóban ennyire önkényesnek és bizonytalannak kell-e lennie az irodalmi értékelésnek? Persze ne feledjük: az irodalom történetének minden pillanatában nagyon éles volt az értékelések eltérése. Az iskolában úgy tanultuk (ma már nem biztos, hogy továbbra is így fogják tanítani), hogy a XX. század elejének irodalma Ady és a Nyugat jegyében bontakozott ki (ismeretes a szép mítosz: mikor egy Ady-vers megjelent, Pesten még a villamosok is megálltak örömükben…); ám azt nem tanultuk, hogy az akkori miniszterelnök, a nagyműveltségű Tisza István minderről úgy nyilatkozott: Ady és a Nyugat csak levéltetvek a magyar irodalom virágoskertjében (ahol akkoriban a legfuttatottabb költők azok voltak, akiknek mára a neve is csak a lexikonokban található: Kozma Andor, Szabolcska Mihály, Vargha Gyula, Bárd Miklós…). A húszas években már nyíltan vitatták a „kettészakadt irodalom” problémáit: a hivatalos kultúrpolitika nem tudott mit kezdeni a születő irodalom radikalitásával, akár az avantgárdot, akár a népi irodalmat illetően, s az irodalmi élet oly szakadékossá vált, hogy mikor a PEN Club képviseletében Kosztolányi Dezső kitüntette Móricz Zsigmondot és Krúdy Gyulát, a tagság jó része kilépett, arra hivatkozva, hogy ily destruktív és hazafiatlan írókkal nem vállalhatnak semminemű közösséget. 

De láthatunk példát a történeti váltásra is: mikor a nyolcvanas években Illyés Gyula meghalt, az irodalmi élet úgy gyászolta, mintha a magyar nemzet irodalmi fejedelme, jó pásztora, törzsfőnöke távozott volna el – s épp mostanában jelent meg az önmagát nemzeti elkötelezettségűnek nevező irodalomtörténész tollából a hatalmas könyv, amely Illyéstől – tökéletesen méltánytalanul – minden érdemet megtagad, Illyést egy meglehetősen középszerű, kétkulacsos és mindenekelőtt kommunista költőnek tekinti, az Egy mondat a zsarnokságról c. verset pedig egyszerűen aljas, sőt emberileg is teljesen hiteltelen versnek állítja. Úgy látszik, az irodalmi értékelést mindig is erőteljesen befolyásolta a politika – hogy kit tekintsünk nemzeti irodalmi panteonunk vezető figuráinak, azt politika nélkül már eleink sem tudták vagy akarták elképzelni. 

Márpedig irodalmi kánonokra mindig is szükség volt és van – azt, hogy mit szeretünk, mit értékelünk az irodalomban, nem egyszerűen szívünk vagy eszünk dönti el, hanem elsősorban szocializációnk: azt tekintjük jó irodalomnak, amit az iskolában megtanultunk, amit szüleinktől, környezetünktől átvettünk – már a „legtisztább” esztétikai ízlésünk is úgy alakul ki, hogy környezetünk mintáit vesszük át és követjük, s csak később próbáljuk, annyira, amennyire lehetséges, a „magunk képére” formálni. Az iskolai kánonok hatása azóta, hogy az 1870-es években rögzítették, mit és hogyan is kell irodalmunkról gondolnunk, beláthatatlanul nagy – gondoljuk csak meg, hogy az iskolai tanterv nagy vonalaiban ma is olyan stratégiát javall, mint százötven évvel ezelőtt: nyilván ennek következménye, hogy, sajnos, még a nemrég lefolytatott „Nagy Könyv” vetélkedő is az iskolában sulykolt Egri csillagokat hozta ki győztesként. Az iskolákat pedig, amióta minden iskolát állami felügyelet alá helyeztek, mindig is a politika irányította és felügyelte – az iskolai tananyag kánonát mindig az aktuális kultúrpolitika határozta meg: azokat az írókat tanították és népszerűsítették, akiknek életműve révén valamely politikai haszon vagy befolyás volt remélhető. Emlékezzünk a szocialista korszak érettségi tételeire „mai magyar irodalomból”: bizonyára nem kevesen emlékeznek még, hogy egykor Darvas József vagy Dobozy Imre, jobb esetben Váci Mihály volt kinevezve a kortárs magyar irodalom vezető képviselőjének.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN HÁBORÚJA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.18.

Orbán Viktor megint megfenyegette Budapestet. Rázza az öklét, toporzékol. Nem először, és biztosan nem utoljára. Nem a szíve csücske a főváros, ha tehetné, földig rombolná, és sóval hintené be a helyét. A Kossuth Rádióban nyilatkozott a miniszterelnök, a szokásos pénteki szappanopera soros epizódjában. Az újságírónak kinevezett nőnemű mikrofontartó állvány kérdésére azt válaszolta, hogy majd ki kell vizsgálni, ami az idősotthonokban történt, meg kell nevezni a felelősöket, de most az összefogásnak van ideje.
Pedig, közénk is lövethetne. Felhatalmaztuk erre is, mert mindenre felhatalmaztuk. Amikor valamilyen gazemberséget elkövetnek ezek a derék urak, vagy valamilyen aljasságukra fény derül, mindig az a válasz, hogy a magyar emberek hatalmazták fel őket.

Nem biankó csekket kaptatok, hogy lopjatok el mindent, ami a csövön kifér. Hogy csaljatok és hazudjatok, bontsátok le a jogállamot, rohasszátok ránk az egészségügyet, butítsátok le a sárga földig az oktatást. Nem erre hatalmaztunk fel benneteket a fülkeforradalom dicsőséges napjaiban, amikor oxigénpalack nélkül értünk fel a csúcsra...

BOLBA MÁRTA: AZ EGYHÁZ ÁLLAMI FELADATOKAT VÁLLALT ÁT A BAJBAN, UGYANAKKOR NÉMA MARAD, MIKOR SZÓLNI KÉNE

MÉRCE
Szerző: Mérce
2020.04.18.


A 8. kerületi Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség lelkészével, Bolba Mártával beszélgettünk arról, hogyan változott az egyház szerepe a járvány kezdete óta, és miben tud, illetve nem tud segíteni a vallási közösség.

Mérce: Vallási közösségként hogyan küzdenek meg a jelenlegi helyzettel?

Bolba Márta: Online és telefonon tudjuk a kapcsolatot tartani egymással. A mi kis gyülekezetünkben aktív munkatársi közösség működik. Öt lelkész, egy hittantanár, egy gyülekezeti munkatárs és aktív gyülekezeti tagok vesznek részt az online tartalomkészítésben. Az egyházi év ünnepei szerint készítjük az igehirdetés felvételeket home office-ból. Online tartjuk az imaórát Zoomon. Lett YouTube csatornánk, és naponta bejelentkezünk a Facebook privát csoportunkban.
A gyülekezeti élet a személyes jelenléten alapul, ezért különösen nehéz, hogy nem találkozhatunk egymással. Az istentiszteleti élet lényegi eleme, hogy összejövünk, találkozunk, részt veszünk az éneklésben és a közös imádságban, esszük és isszuk az úrvacsora jegyeit.

Ezt áttenni két dimenzióba nagyon nehéz. Az istentisztelet nem előadói műfaj, más, ha te énekelsz együtt a többiekkel, mintha a képernyőn hallgatod, hogy a lelkészed énekel neked. Gyorsan reagáltunk a járványügyi javaslatokra, fontosnak tartjuk, hogy védjük az idős tagjainkat és ne váljunk fertőzési gócponttá. Hangsúlyoztuk, hogy mindenki, aki teheti, maradjon otthon. Ez dicséretére válik a magyarországi vallási életnek, hiszen vannak olyan vallási közösségek szerte a világon, ahol a bátorság próbájának és a hit mércéjének tekintik, hogy fenntartják-e a vallási összejöveteleket.

M: Hogyan tudják továbbra is elérni egymást?

Minden nagyon hirtelen történt, és ezért nem tudtunk felkészülni a következményekre és arra sem, hogy hosszú ideig a távolságtartásra kell berendezkednünk. Fájó mulasztásunk, hogy nem gyűjtöttük össze a gyülekezeti tagok telefonszámait, így most az offline emberekhez nem tudunk utat találni. Mi is érezzük a gyülekezet tagjai között a digitális szakadékot.

A gyülekezet szeretetközösség, elsődleges, hogy egymással tartsuk a kapcsolatot, így enyhítjük az izoláció mentális terhét. Fontos, hogy baj esetén számíthassanak a közösség tagjai a közösség megtartó erejére. Sokat telefonálunk, élő bejelentkezésekkel, Zoom bibliaórákkal és istentiszteleti felvételekkel és csetekkel tartjuk a kapcsolatot. A hajléktalan szálláshelyeken van internethozzáférés, ezért a szállón lakó gyülekezeti tagjaink tudják követni a videós tartalmainkat, visszajelzéseik alapján ez lelki erőforrás számukra. Néhány idős gyülekezeti tagunkat rendszeresen felhívjuk telefonon.

A gyülekezeti házunk lakói közül a vidéki egyetemisták hazaköltöztek, az idősek és a menekült családok meg néhány diák, akik dolgoznak, vagy krónikus beteg szüleikhez nem akartak hazaköltözni, esetleg nincs hova hazaköltözniük, itt maradtak. A templomkert élete felpezsdült és gyerekzsivajtól hangos...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN TÉNYLEGES MONOPÓLIUMOT ALAKÍTOTT KI EGY FORMÁLISAN VERSENGŐ KÖRNYEZETBEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.18.


FAZ 

Az Európai Tanács elnöke a jövő hét végén esedékes videókonferencián fel akarja vetni a magyar helyzetet az állam- és kormányfőknek. Charles Michel központi kérdésnek tartja, hogy milyen tanulságokat vonunk le a válságból, mivel bármennyire is korlátozni kell bizonyos jogokat a járvány miatt, a közös értékeket nem lehet kihajítani. Ezért ő maga továbbra is amellett van, hogy a jogállamiság betartásához kell kötni az uniós támogatások kifizetését. Attól azonban nem fél, hogy az EU rámegy a megpróbáltatásra, mert a szükséges eszközökön túlmenően megvan a politikai akarat is, hogy fennmaradjon. Bár az esetleges koronakötvények ügyében megy a vita, de abban egyetértés mutatkozik, hogy meg kell menteni az egységes piacot. Ebbe beletartozik, hogy elég pénzt kell mozgósítani az újjáépítésre a többi közt az unió és az Európai Befektetési Bank alapjaiból. A stabilitáshoz azonban az is szükséges, hogy mielőbb dűlőre kell jutni a következő hétéves költségvetés ügyében. Michel biztos abban, hogy a világ már nem lesz olyan, mint amilyen a ragály előtt volt. Újjá kell szervezni a termelést, bizonyos javak előállítását vissza kell hozni Európába. Az EU-nak autonómnak kell lennie, ami persze nem jelent autarkiát.

A Bizottság előző vezetője azt mondja, koronaválság ide vagy oda, meg kell követelni, hogy a Bizottság és a tagállamok végre beszéljenek világosan Magyarország kapcsán. Mert az nem elegendő, hogy a jogállam kötelező tiszteletben tartásáról szónokoljanak, néven kell nevezni a gyereket! Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy jelenleg nem a magyar probléma áll a figyelem előterében. De mindenképpen egyértelművé kell tenni, hogy kiről van szó. Jean-Claude Juncker mindezt megtoldotta azzal, hogy jó volna, ha a tagok, amelyek ereklyetartóként viszik maguk előtt a jogállamiságot, nem csak finoman, ünnepi beszédekben érintenék a kérdést, hanem keresetlen szavakkal helyre tennék Orbánt. A politikus arról is szólt, hogy egyetlen állam sem a saját hibájából keveredett bele a mostani válságba, de meg kell mutatni, hogy az EU szolidáris közösség. Elegendő forrást kell mozgósítani a tagok megsegítésére, például a közös költségvetés útján. Legfőbb ideje, mert a határlezárások nem keltettek jó benyomást az emberek jórészében. Mert ahogy például Németország eljárt ez ügyben, az maradandó következményeket von maga után. De most főként az olaszoknak és a spanyoloknak kell segíteni. Berlinnek pedig mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Európának itt határozottan és összehangoltan kell eljárnia. Nem lesz olcsó mulatság a válság leküzdése. De ha nem szánunk elég forrást rá, akkor a végén csak még nagyobb lesz a számla. 

Ungváry Krisztián szerint Orbán Viktor igyekszik politikai hasznot húzni a járványból, még több hatalmat ragad magához, ami rossz érzést kelt, hiszen jelenleg az volna a legfőbb feladat, hogy emberéleteket mentsenek. Ehelyett a kormány a maga kisded politikai játékát űzi, gyengíti az ellenzéket. A hosszú interjúban a történész rámutat, hogy a felhatalmazási törvény csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Ide tartozik az ellenzéki pártok és az önkormányzatok anyagi alapjainak megcsapolása is. Az igaz, hogy a miniszterelnök az elején félvállról vette a bajt, de azután viszonylag gyorsan korrigált. Itt a gond az, hogy nemigen átlátható a küzdelem a vírus ellen. Azon kívül csak korlátozottan végeznek teszteket, így sebesen és észrevétlenül terjed a kórokozó. Ez pedig megnehezíti, hogy az ország visszatérjen a normális állapotokhoz. A sajtószabadság további korlátozása különösen veszedelmes, mert kiiktatták a korábbi jogi korlátokat, hogy meg lehessen állapítani a rémhírterjesztés tényállását. Az Orbán-rendszer mindazonáltal nem diktatúra, a bírálókat nem gyilkolják meg vagy zárják koncentrációs táborba, csak éppen lehetetlenné teszik a megélhetésüket. Orbánnak a szükségállapottal egyetlen célja van: meg akarja nyerni a következő választást. Hiszen ha veszít, aggódhat a szabadsága és a vagyona miatt. A győztesek bizonyosan megpróbálnák felelősségre vonni őt és a strómanokat is a sikkasztásokért. Úgyhogy a politikus a teljhatalmat lehetővé tevő jogszabállyal újabb csapdát állított az ellenzéki erőknek. Hiszen immár azt hirdetheti, hogy azok hazaárulók, megtagadták az együttműködést a kormánnyal, a vírus pártján állnak. A törvény nagy előnye éppen az számára, hogy gyalázhatja az ellenfeleket. A hatalmát demonstrálhatja és megfélemlítheti a másik oldalt általa. A történész megjegyzi ugyanakkor, hogy a kormány hiába hivatkozik a kétharmadra, mert ugyan az Országgyűlés működik, csak éppen nem a jogállam elvei alapján. Arról nem beszélve, hogy a Fidesznél olyan frakciófegyelem uralkodik, amilyen még a nyilasoknál sem volt divatban. A 133 kormánypárti képviselő egytől egyik Orbán akarat nélküli kreatúrája, ezért nem gond nekik, hogy saját maguk fosztják meg amúgy is csupán elméletben létező hatalmától a parlamentet. Az ország évek óta anyagilag profitál az unióból, noha a kormányfő rendszeresen uszít Brüsszel ellen, és ő maga, a családja, valamint az emberei közösségi forrásokat nyúltak le, minden következmény nélkül. Ugyanakkor az EU tiltakozása képmutató, hiszen nincsenek szankciók. Ám az nem sülhet el jól hosszú távon, ha valaki csak szövegel, de nem tesz semmit. A Fideszt évek óta nem zárják ki a Néppártból, ám ez a tétlenség életveszélyes. Hiszen a példa ragadós lehet és ez hosszú idő átlagában szétverheti az integrációt. Itt pontosan a pénzcsapokat kellene elzárni, azon kívül ki kellene tenni a magyar képviselőket az EPP strasbourgi csoportjából. A szélsőjobbos, Európa-ellenes táborban a helyük. A mostani helyzetért felelősség terheli Németországot is. Ám nem látni, hogy bármi is változna, de Orbánnak azért van egy gyengéje: nem tudja magát visszafogni és egyre harciasabb kijelentésekkel kell magához kötnie a választóit. Így eljuthatunk oda, hogy reális eséllyé válik az uniós kilépés. Viszont ha kiválunk, akkor összeomlana a gazdaság. Meg az sem fog jól hatni, amikor jönnek majd a képek zsúfolt halottasházakról, illetve több százezer munkanélküli lesz. Akkor könnyen fordulhat a kocka. A válságkezelés még egy demokratikus ország számára is nagy feladat, nem hogy Orbánnak.

Orbán Viktor nem tudja dekrétumokkal kiirtani a koronavírust, az autoriter politikus ugyan diktátori felhatalmazáshoz jutott, de vissza fog ütni rá, hogy elhanyagolta az egészségügyet, illetve hogy nem tud mit tenni a forint leértékelődése ellen. „Viktátor” a tekintélyelvűséget úgy csomagolta be az utóbbi 10 évben, hogy kliensei és ellenségei is láthatták, kinél van az erő, Közben azonban fenntartotta a látszatot, aminek a révén a barátai mondhatták, hogy itt egy demokratikusan választott vezetőről van szó. Ez a fondorlat segítette hozzá, hogy kivédje az uralmát fenyegető legtöbb veszélyt. Még a CDU sem csatlakozott a minap a felhíváshoz, hogy tegyék ki a Fidesz szűrét a Néppártból. Ám olyan pofátlanul szerzett teljhatalmat, hogy az megmutatta a demokratikus homlokzat határait. A Facebookhoz és a Google-hoz hasonlóan Orbán tényleges monopóliumot alakított ki egy formálisan versengő környezetben. A többi párt indulhat a választásokon, egyszerűen nem tud nyerni. És most elvonják tőlük az állami támogatás felét. Létezhet független sajtó, csak éppen nemigen tud megélni, mert nem jut elég reklámbevételhez. Viszont Mészáros cégei annyira jól élnek a közmegbízásokból, hogy a gázszerelő amerikai dollárban számolva is milliárdosnak mondhatja magát. Az elemzés szerzője, az Unhack Democracy nevű civil szervezet vezetője, hangsúlyozza, hogy a kormányfő nagyképűsége a hatalomban eltöltött 10 év után látványos. A CEU kipaterolása miatt eljárás indult a 7-es paragrafus alapján. De a járvány kapcsán a politikus ledobta az álarcát, és most már annak mutatkozik, ami: leplezetlen autokratának. Igazából semmi szüksége nem volt a teljhatalomra, nyugodtan fenntarthatta volna a demokrácia látszatát, éspedig oly módon, hogy határidőhöz köti a felhatalmazási törvényt. Így viszont nem lehet tagadni az igazságot, övé minden hatalom, és a magyar politikában senki sem állhat útjába. Külföldön viszont már más a helyzet. Tiltakozott az amerikai Szenátus Külügyi Bizottsága, a CDU egyik magas rangú politikusa, valamint a szlovák és a cseh kormány. De az Európai Parlament is sürgeti a 7-es paragrafus alkalmazását. A Bizottság azonban némileg más tészta. Csak az kérdés, Orbán meddig űzhet gúnyt az európai vezetőkből?

VÁGY AZ ÚJ VILÁG IRÁNT – KÉRI LÁSZLÓ: EGY SZÉPREMÉNYŰ PÁRT EGYSZEMÉLYES POLITIKAI VÁLLALKOZÁSSÁ LETT

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.04.18.


A mai Fidesznek semmi köze ahhoz a párthoz, amely 1990-ben épphogy bekerült a parlamentbe, s megtestesítette az új világ iránti vágyat. Azóta négyszer-ötször arcot váltott, szemérmetlenül idomulva az új idők kihívásaihoz. Ezt is felidézte lapunknak Kéri László politológus, amikor az első szabad választás 30. évfordulójáról beszélgettünk. Hozzátette, napjainkban kormányon olyan döntéseket hoznak, amelyek hosszú távon presztízsvesztést jelentenek, s ez immár velük szemben alakulhat át az új világ iránt vággyá.

Utólag visszatekintve, a jövőre nézve vehették volna égi jelnek is azt a botrányt, amely Antall József kormányának megalakulását kísérte. A Magyar Televízió ugyanis még a miniszterek eskütétele előtt befejezte élő közvetítését a Parlamentből. Kezdődött ugyanis Bécsben a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK, azaz a mai Bajnokok Ligájának elődje) döntője. A tévé illetékes döntéshozója – minden bizonnyal az akkori elnöki ügyeletes, Chrudinák Alajos – pedig úgy ítélte meg, hogy a Milan–Benfica-meccs több nézőt vonz, mint az eskütétel. Ezt aztán sokan úgy magyarázták, hogy a régi rend (MSZP), valamint a feltörekvő liberálisok (SZDSZ) hívei ezzel fejezték ki nemtetszésüket az első szabad választás eredménye (az MDF győzelme) miatt. Ezeknek az eseményeknek éppen harminc éve. Akkor még 386 képviselő jutott be a parlamentbe – 176-an egyéni választókerületből, a többiek listáról. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) 164 helyet szerzett, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 93-at, rajtuk kívül még négy pártnak lett mandátuma. Sok buktatón át jutottak el az első nagy botrányig. Kéri László már akkor is aktív résztvevője volt az eseményeknek. A választás 30. évfordulóján azért is idéztük fel a történteket, mert azok – különböző formában – kihatnak napjainkra is:

Ma már történelem az első szabad választás. De mit érdemes ismerni belőle azoknak a mai fiataloknak, akik napjainkban már választópolgárok, ám akkor még nem is éltek?

Negyven év után először választhattak szabadon az egész egykori szocialista tömb országaiban. Magyarországon a szavazásra jogosultak döntő többségének fogalma sem volt azokról az újdonságokról, amelyekkel akkor találkozhatott először. Ismeretlen volt a pártok nagy része, az egész többpártrendszer, de a kétfordulós voksolás is. Visszatekintve az volt az egyetlen olyan választás, amelyet mindenki teljesen komolyan vett. Jellemző, hogy a kampány kezdetétől a Magyar Televízióban minden este nyolc órakor öt-öt percben bemutatkozhatott egy-egy párt. Aztán ennek a sorozatnak volt egy második része, akkor már csak az országos listát állító 19 párt kapott tíz-tíz percet. Óriási hatásuk volt a késő esténként látható vitáknak is. Ezekben a pártok politikusai fejthették ki álláspontjukat a kül- és a belpolitikáról, a gazdaságról és a kultúráról. Az akkor még valóban közszolgálati média – a rádió és a tévé is – mindent megtett azért, hogy a választópolgárok minél alaposabb képet kaphassanak az induló versenyzőkről. Ilyesminek az utóbbi tíz évben már nyoma sincs...

ORBÁNÉK PRIMITÍV VAGDALKOZÁSA A 13. HAVI NYUGDÍJ ÜGYÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.18.


„A 13. havi nyugdíjat gyakorlatilag a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság szüntette meg. Ezt tíz év után is felemlegetni a baloldalnak egyszerűen vicces, pontosan annyira, mint amikor azt képesek Orbánék mondani, hogy az ellenzék nem tud elvezetni még egy idős otthont sem, nemhogy egy kormányt” – reagált portálunknak Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója. Azután kerestük meg, hogy Orbán Viktor és Tállai András 24 óra leforgása alatt politikai térre terelte a 13. havi nyugdíj bevezetésének ügyét, annak kapcsán ugyanis rögvest gyurcsányozni és „elmúltnyolcévezni” kezdtek.

Orbán Viktor a szokásos, pénteki közrádióban elhangzó interjújában, fontosnak mondta a 13. havi nyugdíj visszavezetését, ugyanis szerinte a nyugdíjasok azt látták eddig, ha jött egy válság, hozzányúltak a nyugdíjakhoz. De „ez most nem fordulhat elő” – üzente a kétmillió nyugdíjasnak – mondván: ők „bátran számíthatnak a kormányra”. Ennél is egyértelműbben ment neki a 2010 előtti kormánynak Tállai András államtitkár, aki a Magyar Nemzetnek már néven is nevezte Gyurcsányt, amikor azt mondta: „Gyurcsányék a válságban elvettek a nyugdíjasoktól, a mostani kormány viszont krízis idején is ad a nyugdíjasoknak”.

„Ez nem más, mint gyerekes politikai szöveg” – reagált portálunknak Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója, aki emlékeztetett arra, hogy a 13. havi nyugdíjat a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság szüntette meg...

MEKKORA A MAGYAR ELVÁNDORLÁS?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.18.


Nem szeretnék sem lelombozni, sem a tovább olvasástól eltántorítani senkit (sőt), de az azért elég nyilvánvaló, hogy mióta szabad a munkaerőáramlás az Európai Unión belül, azóta a fenti kérdésre pontos választ senki sem tud adni. Viszont nem is biztos, hogy kell, merthogy a tendenciák talán még érdekesebbek, mint maguk a számok.

A határátkelésről ugye azért nincsenek pontos számok, mert simán el lehet úgy külföldre költözni (és ezzel rengetegen élnek is), hogy az ember papíron még mindig Magyarországon él.

Vannak persze mindenféle egyéb módszerek, statisztikák összehasonlítása, de a szakemberek abban egyetértenek, hogy ezek egyike sem teljesen megbízható. A téma egyik jeles magyar szakértője, Kováts András, a Menedék igazgatója úgy vélte még év elején egy bécsi konferencián, hogy tulajdonképpen a trendek és a tendenciák izgalmasabbak, mint a puszta számok.

Az alábbi grafikonokat is ő állította össze az Eurostat és az ENSZ adatait használva, kifejezetten a V4 országaira (tehát Magyarország mellett Szlovákiára, Csehországra és Lengyelországra) koncentrálva.

Az biztos (és ehhez még szakembernek sem kell persze lenni), hogy 1990 óta mindegyik V4-országban emelkedett az országban születettek, de külföldön élők száma...

NYUGDÍJSTRATÉGIA JÁRVÁNY IDEJÉN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SIMONOVITS ISTVÁN
2020.04.17.



...Rátérek három javaslatom vázolására.

A legkisebb nyugdíjak egyszeri rendezése

Korábban többször leírtam, de fontossága miatt megismétlem: a legkisebb nyugdíjakat már régóta rendezni kellett volna. Még akkor is, ha e kisnyugdíjasok jelentős része annak idején a tényleges keresetének csak egy részét vallotta be, és ezért alacsony a nyugdíja. Ha nem a nyugdíjban, akkor szociális segélyben kellene a különbséget kifizetni. Nem a teljesen értékvesztett 28 500 forintos minimálnyugdíjra gondolok, hiszen azt nagyon kevés hazai nyugdíjas kapja. (Inkább a logikátlanul hozzá kapcsolt szociális juttatások elértéktelenítése miatt ragaszkodik ehhez a kormány.) Ha nem is olyan mértékű emelést javaslok, mint néhány felelőtlen „gondolkodó”, de a következő séma sokat javíthat, és (a külföldön élő résznyugdíjasokat kirekesztve) évente legfeljebb 20 milliárd forintba kerülne. A jelenleg 30 ezer forintos nyugdíjakat fel kellene emelni 50 ezerre, az 50 ezreseket 60 ezerre, és a 60 ezreseket 65 ezerre. 70 ezer és afölötti nyugdíjakat egyelőre nem bolygatnám, de a finomabb részleteket ráérünk később kidolgozni.

Gyorssegély a szűkölködő időseknek


Mindenhonnan kapjuk a híreket, hogy a járvány hatására megbénuló gazdaság milyen nyomort zúdít a legelesettebbek nyakába. A tárgyra szorítkozva, csak a nyugdíjasok egyszeri segítségét vizsgálom a továbbiakban, de híve vagyok egyéb jövedelemtámogatásoknak is.

Sokan nem értik, hogy miért panaszkodnak egyáltalán a nyugdíjasok, hiszen az ő járadékuk követi az árakat, reálértéke „gránitszilárdságú”. A legtöbb nyugdíjas remélhetőleg azért nem olyan szegény, hogy a januári előzetes 2,8 százalékos nyugdíjemelés és a végleges novemberi 4 (?) százalékos emelés közti különbséget ne tudná meghitelezni az államnak: átlaggal számolva, havi 142 ezer forint 1,2 százaléka csak 1700 forint, 11 hónapra összeadva és felfelé kerekítve, 19 ezer forint. Még abban sem vagyok biztos, hogy ha a válság elmélyül, akkor az infláció nem fog megszelídülni: nemcsak a benzin, de a gázár is csökkenthető lesz stb. (Például esnek a lakbérleti árak – bár ennek a hatása alig érinti a nyugdíjasok kiadásait, legfeljebb bevételeit, és zömében kimarad a KSH árindexéből.)

Persze, az átlaghoz viszonyítva a szegények jövedelmük sokkal nagyobb részét költik élelemre, és az élelmiszerek ára tényleg megugrott. Akinek rendelnie kell az árut, az nem vásárolhat a szokásos kis tételekben, ez is okozhat átmeneti gondokat.

A nyugdíjasok zömének nem annyira a jövedelem bizonytalansága, mint a hirtelen becsukódó karantén okoz súlyos gondot. Például nem találkozhatnak szeretteikkel. Még akinek van is pénze fizetett segítségre, félelmében le kell mondania róla. Az elzártságon leginkább az egészségügy „visszaépítése” és az önkormányzatok megóvása segíthetne, de egyik javaslat elfogadását sem látja kifizetődőnek a jelenlegi kormány. (A mai magyar egészségügy tárgyi helyzetét jól szimbolizálja a magyar kórházépítés egyik csúcsának, a Kútvölgyinek a romos állapota. Az önkormányzatoktól pedig a válság örvén további jelentős pénzeket von el a kormányzat, miközben saját magán alig takarékoskodik.)

Induljunk ki abból az elképzelésből, amely a havi 100 ezer forint alatti nyugdíjak tulajdonosainak 30 ezer forint egyszeri gyorssegélyt adna. Akik ilyen árnyalatlanul fogalmazzák meg javaslataikat, azok egyszerűen megfeledkeznek azokról, akik 101 és 129 ezer forint közötti havi nyugdíjat „élveznek”, és őket abban a hónapban leelőznék a segélyezettek.

A következőkben röviden vázolok egy észszerű módosítást: miután az 50 ezer forint alatti nyugdíjak végleg megszűnnek, csak az 50 ezer forintos nyugdíjasnak adnék 30 ezer forint kiegészítést, s nyugdíjforintonként 30 fillérrel csökkenteném a segélyt. Például 100 ezer forintos nyugdíjnál 15 ezer forint járna, és az átlagos nyugdíj fölött, 150 ezer forintnál fokozatosan megszűnne. Ez a módosítás kicsit költségesebb, de méltányosabb, s még így is újabb 20 milliárd forint alatt tartaná az összköltségeket.

A rugalmas korhatár visszaállítása


A kormány a válságra hivatkozva szakíthatna egyik dogmájával: a merev nyugdíjkorhatárral. Csökkentett előrehozott nyugdíjat javaslok, amely 2009-ben már működött, csak a Fidesz 2012‑ben felszámolta. Az elv egyszerű és sokfelé alkalmazzák: bizonyos korlátok között (például 62 és 70 év között) bárki szabadon megválaszthatja, hogy hány évesen megy nyugdíjba, de vállalnia kell a rövidebb járulékfizetéssel és a hosszabb nyugdíjas időtartammal járó csökkentett nyugdíjat. Minden hibája ellenére ez a rendszer ugyanúgy jobb, mint a merev korhatár, mint ahogy a piaci elosztás jobb a jegyrendszernél.

Konkrét példával folytatva: miért ne mehetne nyugdíjba egy 63 éves nő, akinek csak 39 éves jogviszonya van? Szívesen megmenekülne a (64,5 éves) általános nyugdíjkorhatár eléréséig rá váró 18 hónapi – fizetett és fizetetlen – munkanélküliségtől, még ha cserében hátralévő életében le kellene mondania nyugdíja 18×0,5=9 százalékáról. (Csak zárójelben említem a kormányzat „büszkeségét”, a Nők40-et: bár a rugalmas korhatár bevezetése még jobban leleplezné a kedvezmény hibáját, most időlegesen megkegyelmeznék e torzszülöttnek – hátha tompítja a munkanélküliséget. Még egy apróság; a többséggel ellentétben, nem kötném hosszú szolgálati időhöz az előrehozott lehetőséget, de rendezni kellene a magyar nyugdíjrendszer örökölt anomáliáját: az első 20 szolgálati év kétszer több nyugdíjat ad, mint a második 20 – a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló nettó bér 53, illetve 27 százalékát!)

A javasolt reform rövid távon biztosan javítana a munkanélküliségen, hosszú távon pedig nem növelné jelentősen a költségvetési hiányt. Emellett másokkal együtt követelem, hogy a kormány ne ragaszkodjon a munkanélküliségi segély példátlanul rövid, 3 hónapos maximumához, még az Egyesült Államokban is 6 vagy akár 9 hónapig folyósítják a segélyt.

Ugyanakkor elhatárolom magam a nemzetközileg sokszor kipróbált és mindig kudarcot vallott csökkentés nélküli előrehozott nyugdíj követelésétől. Korengedményes nyugdíj név alatt szűklátókörűen ezt követeli a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és az egyik ellenzéki párt. Mintha a csőd szélén tántorgó vállalatnak minden 63 évesen visszavonuló dolgozójára lenne 18x200 ezer = 3,6 millió forintja, hogy előre kifizesse az átmeneti időszakra jutó nyugdíjat, miközben az állam lemond a kieső 18 havi nyugdíjjárulékról is.

Összegezve, a kormány látványpolitikáját bátran el kell utasítani, de nem szabad elfelejtkezni a nyugdíjrendszer középtávú feszültségeiről. A vihar elvonulta után a 13. havi nyugdíj visszavezetése helyett a jelenleginél jobb indexálást és egyéb szerkezeti reformokat kellene megvalósítani. Addig azonban tüzet kellene oltani.



SZÉL BERNADETT: MINISZTERELNÖK ÚR, EZ NEM KÉNYELMETLENSÉG, HANEM TAIGETOSZ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2020.04.17.


Élesen kikelt a kórházi ágyak felszabadítása kapcsán előállt helyzet miatt Szél Bernadett. A politikus bírálta, hogy Orbán Viktor az orvosokra hárítja a felelősséget.

– Egyszerűen nincs abban a helyzetben Kásler Miklós és az Emmi, hogy „hazug vádnak” nevezze azt a sokak által megerősített tényt, hogy a kórházak miniszteri utasításra „kirakják az öreg embereket meghalni” – írta Facebook oldalán Szél Bernadett. A független parlamenti képviselő beszámolója szerint pénteken részt vett egy olyan beszélgetésen, ahol azt szervezi a szomszédság, hogy egy idős, agyvérzést kapott, hozzátartozókkal nem rendelkező urat miként fognak ellátni, mert agyműtét után két nappal most hazaküldték.

Szél Bernadett írása szerint pontosan lehetett tudni az érintettek elbeszélése alapján, hogy „milyen embertelen módon ment a kórházi ágyak kiürítése: a húsvéti ünnepek alatt kaptak a családtagok telefont arról, hogy két napon belül vigyék haza magatehetetlen, folyamatos kórházi ellátást igénylő családtagjukat”.

Security Check Required

A politikus külön felháborítónak nevezte, hogy a miniszterelnök „az orvosokra hárítja a felelősséget”. Orbán Viktor ugyanis a péntek reggeli rádióinterjújában orvosi és nem politikai döntésnek nevezte a kórházi ágyak felszabadítását, de azért azt is hozzátette, hogy ez egy „nagy katonai jellegű akció”, ami „okoz kényelmetlenséget”.

– Nem, kedves miniszterelnök úr, ez nem kényelmetlenség, hanem Taigateosz – írta Szél Bernadett. Szerinte a kormány a járványra hivatkozva sorsukra hagyja a beteg embereket és a családjukat, hazaküldenek olyanokat is, akik nem egy „halasztható beavatkozásra” várnak, vagy akik ellátása nem megoldható otthon. A kormányfő által emlegetett, a kórházi ágyak „16 százalékát” érintő döntés kapcsán azt is írta, hogy 10 ezer emberről van szó.


Nem tanultunk a hibákból – Magyar Hang-ajánló

HÁROM OKA LEHET AZ ÓRIÁSI, ROHAMTEMPÓJÚ KÓRHÁZKIÜRÍTÉSNEK

INDEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.04.18.


A minisztérium utasítása szerint április 15-ig ki kellett üríteni a kórházi ágyak hatvan százalékát. A kormány a legrosszabb forgatókönyvre készül, míg vannak szakértők, akik értetlenül állnak a döntés előtt. A megcélzott 39 ezer szabad ágy európai szinten is kimagasló, sehol se szorul ennyi ember kórházi ellátásra. Egészségügyi közgazdászok segítségével próbáltunk utánajárni, mi lehet az utasítás hátterében. Téves döntés, vagy a korlátozások feloldására és a járvány berobbanására készül a kormány?

Jött Kásler Miklós levele. Megvolt a parancs, a kórházigazgatók pedig nem mernek ellene menni a minisztériumnak és a kórházparancsnokoknak

- így értékelte a kórházigazgatóknak küldött levelet egy kórházi dolgozó az Indexnek.

Az első sajtóhírek szerint egy Emmi-utasítás alapján április 15-ig kellett az ágyak minimum 60 százalékát szabaddá tenni, aztán a koronavirus.gov.hu-n az jelent meg, hogy április 19-ig tegyék szabaddá a kórházak közfinanszírozott ágykapacitásának 50 százalékát, ami a "következő ütemben" 60 százalékra emelkedik.

EZ ÖSSZESEN 39 500 ÁGYAT JELENT.


"Mindenkit váratlanul és villámcsapásszerűen ért a döntés" - mondta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. Az Indexnek nyilatkozó közgazdászok szerint indokolatlannak tűnik ennyi ágyat felszabadítani, hiszen ha be is robban a járvány, akkor se valószínű, hogy ilyen sok ember szorulna kórházi ellátásra...

HA TANULUNK IS VALAMIT A JÁRVÁNYOK TÖRTÉNELMÉBŐL, GYORSAN ELFELEJTJÜK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.04.18.


A felvilágosodás előtt a társadalmakban legalább annyira széles körben elfogadott nézet volt, hogy a járványok pusztítása a szellemek és az istenek bosszúja az emberek bűneiért, mint manapság az, hogy a járványokat vírusok vagy baktériumok okozzák. A járványok elleni védekezés szempontjából nem elhanyagolható a különbség a kettő között.

A vírusok és baktériumok elleni harc leginkább megfelelő eszközeiről ugyanis lehetnek vitáink, de abban legalább egyetértünk, hogy vannak ilyenek, és érdemes használni őket, hogy megelőzzük a járvány terjedését. Az istenek és a szellemek bosszúja ellen viszont nincs igazán hatékony ellenszer, sőt, az ezen a hiten alapuló cselekvés gyakran csak tovább súlyosbította a helyzetet, például ha közös imával igyekeztek kiengesztelni a bedühödött túlvilági autoritásokat, és emiatt tömegek gyűltek össze, tovább terjesztve a járványt.

A VI. század közepén a Justinianus-pestisben egyes becslések szerint akár 50 millióan (más becslések szerint 100 millióan) halhattak meg. Ez azt jelenti, hogy akár Európa lakosságának felét is elvihette a járvány. Prokupiusz bizánci történész részletesen leírta, hogy a járvány a szárazföldi- és tengeri kereskedelemmel miként jutott el Kínából és Északkelet-Indiából először Egyiptomba, majd földközi-tengeri kikötőkön keresztül a bizánci birodalomba. Ennek ellenére mégis Justinianus császárt hibáztatta a járvány terjedéséért. Egészen pontosan az volt a magyarázata, hogy az uralkodót vagy megszállta az ördög, vagy az isten ezzel állt bosszút rajta a bűneiért.

A járványok elleni védekezés története sosem mentes az ellentmondásoktól: ha végigvesszük a történelem nagy járványait,

a járvány elleni fellépés eszközeinek egyre nagyobb hatékonysága mellett a tények és a hiedelmek, valamint a politika egymást átható keveredését látjuk.
Ezek összefüggésében érdemes nézni, hogy az emberiség tanult-e a járványokból a történelem folyamán. Innen nézve ugyanis a válasz nem fekete-fehér. Egyik oldalról hosszú utat tettünk meg azóta, hogy a vezetők a járvány ellen legfeljebb annyit tehettek, hogy közös imára hívták össze a népet. Fejlett gyógyszereink, laboratóriumaink, egészségügyi rendszereink vannak, és jóval többet tudunk a betegséget okozó vírusokról és baktériumokról, mint évszázadokkal ezelőtt.

Mégis egészen elképesztő áthallásokkal találkozhatunk, ha áttekintjük a történelem korábbi nagy járványainak történetét...

NEM AZÉRT MENNÉNEK KI A PANELBÓL A SZABADBA, MERT FELELŐTLENEK, HANEM MERT ENÉLKÜL MEGŐRÜLNÉNEK

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.04.17.


Nem feltételezzük az állampolgárainkról, hogy képesek felelősen dönteni, ezért inkább mindent betiltunk. A budapesti közterek lezárása rossz döntés, ami elveszi az állampolgároktól a lehetőséget arra, hogy fegyelmezetten és szabálykövetően bírják ki a járvány hónapjait. Ha nem bízunk annyira a saját polgárainkban, hogy azok képesek felelős döntéseket hozni, akkor nem is fognak.

Az utóbbi másfél hét egyik legfontosabb fejleménye, hogy az a kormány, amely korábban totális felhatalmazást kért a járvány elleni védekezésre, még azt a felhatalmazást sem meri használni, ami korábban volt neki. Az április 11-éig tartó kijárási korlátozás lejártával Orbán Viktor nem döntött a szigorításról, a felelősséget inkább áttolta az önkormányzatok vezetőire: a húsvéti négynapos hétvégére mindenki szigoríthatott a saját településén.

Ennek egy hosszú hétvégén lehet értelme, ha azt szeretnénk elkerülni, hogy hirtelen tízezer ember lepje el Szentendre korzóját. A legtöbben fegyelmezetten ki is bírták ezt a négy napot, amikor nem igazán mehettek ki a szabadba, nyilván abban a tudatban, hogy ennek is vége lesz egyszer. Nem lett vége...

A JÁRVÁNYDIKTÁTOR BŰNTUDATÁRÓL ÍR A CEU VOLT REKTORA - ORBÁNÉK ELHANYAGOLTÁK AZ EGÉSZSÉGÜGYET, EZÉRT URALNIUK KELL A KÖZBESZÉDET – OLVASHATÓ BRUSZT LÁSZLÓ CIKKÉBEN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.04.17.


Bruszt László, a CEU volt rektora küldött véleménycikket a Project Syndicate-nek. "A magyar járványdiktátor" című publicisztikában a szerző arról ír, hogy a járvány kezelésében életbevágó a szabad információáramlás és a nyilvános vita. A felhatalmazási törvény, amely korlátlan idejű rendeleti kormányzást tesz lehetővé, épp az ellenkező hatást váltja ki.

Bruszt szerint a törvény konkrétan veszélyezteti a magyarok életét azzal, hogy csökkenti az információkhoz való hozzáférést; éppen ez okozta a vírus elszabadulását Vuhanban is.

Orbán uralni akarja a járványról folyó közbeszédet, mivel tudja, hogy kormánya súlyosan elhanyagolta az egészségügyet – állapította meg a szerző. Az új törvénykezés épp ezt szolgálja a "valótlan" hírek terjesztését fenyegető börtönbüntetéssel, ami orvosokat és újságírókat is elhallgattathat, de így elfedheti a bajokat...

ORBÁN NAGYOT MOND ÉS KICSIT CSINÁL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.18.


”Ilyenkor a szolidaritás az alapvető norma, emberi magatartás. Mégpedig azért, mert olyan emberi értékek pusztulnak el, kerülnek sokan lehetetlen helyzetbe, akikkel még akkor is szolidaritást kell vállalnunk, ha valamilyen mértékben a saját hibájuk miatt kerültek bajba. Ezt a mai kormány úgy fordítja le, mármint ezt a rossz szemléletet, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. Nem érdekli, hogy ki milyen okból veszítette el a munkáját” – így fogalmazott a Hírklikknek adott interjúban Király Júlia közgazdász, a Nemzeti Bank volt alelnöke, annak a tizenöt közgazdásznak az egyike, aki kritikai elemzését adta a válságkezelő Orbán csomagnak. A volt bankvezető azt is elmondta: a miniszterelnök hihetetlenül nagyokat mond, de nagyon kicsiket csinál a válság elhárítása érdekében.

- Okoskodjunk egy kicsit, ahogy Deutsch Tamás mondaná…

- Ok.

- Túllépve ezen a gúnyolódó megjegyzésen, az első komolynak szánt kormányzati válasz az volt a „Tizenötök” elemzésére, hogy az szakmailag meglapozatlan, politikai állásfoglalás.

- Érdemi kormányzati reakcióval én nem találkoztam. De tegyük hozzá, ez a magyar politika természetrajza: amikor elhangzik egy-egy bírálat, akkor azt hangosan el kell utasítani. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a háttérben ne vennék figyelembe.

- Ennyire optimista, hogy a magyar kormány komolyan veszi az önök elemzését?

- Abszolút. Meg vagyok győződve, hogy beszélgetnek róla. Természetesen, nyilvánosan – úgy gondolják – el kell utasítani. Vagyis a hangos deklaráció az egy dolog, a háttérbeszélgetés pedig egy másik műfaj.

- Ezzel azt is állítja, hogy a kormány beépíti a gondolkodásába az önök véleményét?

- Úgy fogalmaznék: gondolkodnak róla. Annyi hatása bizonyosan volt, hogy bizonyos információk elkezdtek más színben feltűnni, elkezdtek róla beszélgetni. Abban persze nem vagyok biztos, hogy az alapvető gazdaságfilozófiai különbség, amely a kormány és a tizenötök között feszül, áthidalható lenne, legalább is abban a két kulcspontban, amelyről beszélünk. Tehát abban, hogy mennyi pénzt kell munkahelymentésre és jövedelempótlásra fordítani, illetve abban, hogy meddig lehet az eladósodásban, a költségvetési túlköltekezésben elmenni. Ebben a két kérdésben egészen biztos nincs egyetértés közöttünk, de az eddig megismert kormányprogram, remélem, nem az utolsó szó volt...