2019. július 29., hétfő

RÁADÁS: SZOMSZÉD - ORGIA ELŐTT ÉS UTÁN (REGÉNYRÉSZLET)

JELENKOR
Szerző: ZOLTÁN GÁBOR
2018/3. SZÁM



...Mielőtt a Pasaréti útra költözött, Jávor Pál a Kék Golyó utcában lakott, kötődött tehát a környékhez. De már jóval azelőtt ideszokott, hogy megismerte későbbi feleségét. Az első világháború után egy elcsatolt városból, Aradról szökött Budapestre, pénztelenül. Színinövendék korában telente előadás után a Nemzeti Színház háziszínpadán aludt, a függöny alatt. Ha ez nem sikerült, éjjel egyig a Nyugati pályaudvar várótermében, egy padon. Akkor átment Kelenföldre, hogy az éjszaka további részét ott húzza ki. Másnap reggel a pályaudvari csapnál mosakodott, majd visszagyalogolt Pestre. Nyáron legtöbbször a Városmajorban aludt. Egyszer, egy kora nyári hajnalon arra ébredt, hogy a virágos faágon egy akasztott ember lóg felette. Későbbi elmondása szerint erőt merített abból, hogy más még nála is szomorúbb lehetett. 

Jóllehet mindkét ágon német származású volt, a tüzes vérű magyar hím szerepkörébe nőtt bele. Duhajkodott akkor is, amikor nem állt színpadon vagy kamerák előtt. Azután kezdett lehiggadni, hogy összejött későbbi feleségével. A nő egyedül nevelte két gyerekét, és zsidó származású volt. Mellette Jávor Pál képeket és könyveket gyűjtögető polgárrá, némiképp értelmiségivé vált. Egy színész esetében mindig fennállhat a gyanú, hogy civil életében is szerepet játszik, igaz, de Jávor minden szerepét ugyanolyan őszintén játszotta, a danolászó dzsentriket is. Ötvenhét éves volt, amikor meghalt, itt, a közelben, és utolsó napjaiban még egyszer, utoljára cigányzenészeket hívott maga mellé, és énekelt. Könyvvel a kezében nem kevésbé hitelesen mutatott, mint nótázva. Szívbemarkolóan szép képet láttam róla, amint másfél évtizeddel halála előtt, még a pasaréti házban élvezi a nyugalmat és a fényt, igaz, akkor már tudtam, mi lett azzal a házzal, és mi lett vele, az markolhatott úgy a szívembe. 

Hogy ez a fajmagyarrá vált germán összeállt egy zsidónővel, az a tribus felől nézve fajárulóvá tette. Fajáruló – létező szó, a nemzetáruló mintájára képezték. Ha van nemzet, szükségképpen kell lenniük nemzetárulóknak és nemzetvédőknek; ha van faj, kell lenniük fajárulóknak és fajvédőknek. Jávor Pált a fajban gondolkodók a mai napig emlegetik fajárulóként. A fajáruló önzése – ez meg egy létező szókapcsolat. „Lehet, hogy személyesen jólesne összeállni azzal az idegen fajú nővel, de nem teszem, mert fajom üdvét előbbre valónak tekintem.” 

Derriennic, aki könyvet írt a polgárháborúkról, hívja fel a figyelmet Arnold J. Toynbee megfigyelésére, miszerint „a faji és vallásháborúk legjobb ellenszerét a vegyes házasságok jelentik”. „A különböző identitáscsoportokhoz tartozó egyének által kötött házasságok révén az emberek olyan kategóriája jön létre, akiknek személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy a csoportok kapcsolatai békések maradjanak. A vegyes házasságok ritka előfordulása az identitáscsoportok között fennálló távolságra vagy gyanakvásra utal. A házasságok nagy száma viszont egyrészt a csoportok együttműködési képességének mutatója, másrészt az együttműködést erősítő kapocs. Ez alól az általános megállapítás alól vannak kivételek – folytatja Derriennic. – Boszniában 1991-ben az ortodox szerbek, katolikus horvátok és muzulmán bosnyákok közötti társadalmi határvonalak nem voltak áthatolhatatlanok, és úgy tűnik, elég sok volt a vegyes házasság, aminek elvileg a béke megőrzésének irányába kellett volna hatnia. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a háborúban a vidék és a város küzdelme is testet öltött. Szarajevóban ugyanis gyakori volt a vegyes család, az individualista és kozmopolita viselkedésmód, ám vidéken erősebben megmaradtak a hagyományos identitásalapú választóvonalak. A boszniai szerbek a horvátoknál és a muzulmán bosnyákoknál nagyobb arányban kötődtek a falvakhoz és szolgáltak a jugoszláv szövetségi hadseregben. Ennélfogva a háború kezdetén ők voltak erőfölényben, amíg a másik félnek juttatott nemzetközi segítség nem fordított a helyzeten. A városokért folyt a harc, és olyan milíciák bombázták vagy ostromolták őket, amelyeknek a logisztikai bázisa vidéken volt, amint polgárháborúkban ez gyakran megesik.” 

A huszadik századi magyar helyzet hasonló volt, természetesen. A falvakban ritkán álltak össze keresztények és zsidók. Minél nagyobbak, városiasabbak voltak az egyes települések, annál intenzívebb volt területükön a keveredés. Persze a különböző „fajokhoz” tartozó egyének nemi kapcsolata nem kizárólag a házasságok keretei közt bonyolódott. De a nemzetiszocialisták rossz szemmel nézték a dolgot így is, úgy is. Ők akkor is a falusias értékrendet tartották követendőnek, ha ők maguk esetleg már városban születtek. A Szálasi Ferenc által megálmodott Hungarista Munkaállam meghatározó életformája a paraszti lett volna, szemben a tekintély-, hit-, család- és nemzetpusztítónak bélyegzett urbánus kultúrával. 

A Nemzetiben Jávor Pál közös öltözőt használt egy másik nevezetes színésszel, Kiss Ferenccel. Kiss nemcsak ismert és népszerű művész volt, de szakmailag még Jávornál is elismertebb alak, akkoriban ő vezette a Színiakadémiát. A későbbi évtizedek meghatározó színészeit felvételiztette és képezte, olyanokat is, akikkel fiatalon egy színpadon álltam, meg akiket rendeztem. Persze nyilván egy végletesen konzervatív stílus jegyében játszott és nevelte játékra a fiatalokat, vagyis művészi szempontból jobb lett volna, ha más tölti be a helyét, és lehet, akkor ma jobb lenne a színház, viszont azt a körülmények nem engedték volna. A korszellemnek megfelelően Kiss Ferenc nacionalista volt, és antiszemita. Igaz, első házasságával ő is a fajárulás bűnébe esett, ám aztán jobb belátásra tért, és mindent elkövetett, hogy jóvátegye bűnét. 

A zsidótörvények korában eljött az idő, hogy igazán magyarrá, vagyis kereszténnyé, vagyis zsidómentessé tegyék a honi színházat és filmgyártást. Kiss Ferenc a létrejövő Színészkamara szigorú vezetőjeként a szakma megtisztításának élharcosává vált. Ő is teljes mértékben önazonos volt. Így írtak róla: „Kiss Ferenc a magyar színpadon bronzba öntött mesteri szobra a magyar–kún ázsiai, hódító lovas fajnak, mely nyeregből parittyájával könnyedén nyilazza le a nádas süppedékeiben bujkáló ellenségeit, ferde vágású, csillogó szemével dacosan, büszkén tekint végig a sásokon, az Ural-táji hegyek zordon ormai felé, könnyű, mint a török penge, mégis férfiasan erős, mint egy kaukázusi tölgy, mely századok viharait éli túl.” Vannak olyan alakok, amelyek mindenképpen szoborba kívánkoznak, úgy látszik, a Kissé ezek közé tartozott, és hogy soha ne veszítse szem elől önnön szoborszerűségét, az öltözőjében is tartott magáról egy gipszmintázatot. Amikor egyszer Jávorban forrt a harag pályatársa iránt, és nyilván szerette volna felpofozni, bizonyos önmérsékletet gyakorolva nem a kolléga fejét, hanem a szobrot vette célba. A becses plasztika összetört. Ezért és más hasonló kitöréseiért a Színészkamara elvonta Jávor jogosultságát, hogy színpadra lépjen. Ettől függetlenül – habár valószínűleg mégse teljesen függetlenül – negyvennégy márciusában a Gestapo begyűjtési listájára is felkerült, amit állítólag egy osztrák színészkollégájának köszönhetően időben megtudott, és elbujdosott. Az utolsó Karády–Jávor-film már elkészült, de bemutatóját letiltották, másfél évvel később került közönség elé. 

Elképzelem a nézőt, aki abban az időben azt latolgatja, vajon beülhet-e, s mikor, az új Karády–Jávor-filmre. 

A nyilasok Karády Katalint és Jávor Pált elkönyvelték faj- és nemzetárulóként, a zsidókat, liberálisokat pedig eleve és kivétel nélkül Karády- és Jávorrajongóként, ami több szempontból is túlzás lehetett, hiszen közülük sokak tarthatták nagyra vagy többre Szeleczkyt, Murátit, Págert, Szilassyt, az új korszak új, fiatal sztárjait, és sokuk lehetett teljesen immunis a honi filmművészetre vagy általában a mozira. Negyvennégy december elején, amikor éjjelente rendszeresen kísértek turnusokat a Városmajor utca 37.-ből a Bohn-féle téglagyárba, nagy élvezettel énekeltették a zsidókkal a Téglaporos a kalapom című, akkoriban népszerű nótát, Jávor Pál slágerét. A magyar humor szép megnyilvánulásaként. 

Téglaporos a kalapom, 
Mert a téglagyárnál lakom. 
Onnan tudják, hogy ott lakom, 
Mert téglaporos a kalapom. 

Én Istenem, tégy egy csodát, 
Változtasd borrá a Tiszát, 
Le is ülnék a partjára, 
Kiinnám egy hajtókára. 

Megyek az úton lefelé, 
Senki sem mondja, gyere bé, 
Csak a kicsi feleségem, 
Hogy gyere be, te szerencsétlen! 

Csodaszép allúziók derítették fel a jó kedélyű nyilasokat. 

Meg lehetne írni a kor történetét színház- és filmtörténetként – minden lényeges mozzanat felvillanhatna benne. Kezdve a mozikkal, melyekből akkor több volt, mint gyerekkoromban, és gyerekkoromban is több volt, mint most. Az ostrom előtt még megvolt a Budai Apollo, a Széna tér mellett. Egyik pénztárosnője utóbb, a nyilasok fogságába kerülve számos nyilas fiatalembert ismert fel, akik mind oda jártak, éveken át tőle vették a jegyeket. Eleve mozinak készült, 850 férőhelyes létesítmény volt. Az ostrom után lebontották a súlyosan megrongálódott épületet. A szerényebb méretű Palota mozi a Krisztina körúton, a Horváth kertnél működött, és Tabán néven ma is üzemel még. Az ostrom utolsó napjaiban, nem sokkal a kitörés előtt a tizenkettedik kerületi nyilasok és a hozzájuk csapódott első kerületiek meg mások oda vették be magukat, néhányan a teremben várták be az oroszokat. Hogy a teljes vertikum képviseltetve legyen, akadt a helyi nyilasok között moziüzemeltető, valamint több fiatalember, akik a Filmlaborban dolgoztak – egyikükből idővel híres, nagyon híres operatőr lett. Társtulajdonosként maga Kiss Ferenc is beszállt a filmgyártásba. 

Amikor Horthy elmozdította Sztójay nevű miniszterelnökét, és kinevezte Lakatos Gézát (1944. augusztus 29-én), egyebek mellett a színházak és színészek helyzete is megváltozott...

KEVESEK BŐSÉGBEN LAKOMÁZNAK, MIKÖZBEN TÚL SOKAKNAK MÉG AZ ÉLETBEN MARADÁSHOZ SINCS KENYERÜK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: TUKORÁNÉ KÁDÁR IBOLYA
2019.07.29.


„A jogtalanság a szegénység perverz gyökere. A szegények kiáltása minden nappal erősödik, mégis minden nappal kevésbé hallatszik. Napról napra erősebb az a kiáltás, mégis napról napra kevésbé hallatszik, mert elnyomja a kevés gazdag lármája, akik egyre kevesebben vannak és egyre gazdagabbak.” (Ferenc pápa)

A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete és a Segíts a rászorulókon facebook csoport július 28.-án, a hónap utolsó vasárnapján, Debrecenben, a Petőfi térre ismét vendégségbe hívta a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, a fedél nélkül élő felebarátainkat. Kis csapatunk igyekezett – ha csak pár órára is – szebbé tenni a térre érkezőknek a vasárnapját. A gyerkőcöknek és szüleiknek fagyival is kedveskedtünk. A nagy meleg miatt hűtött ásványvizet is vittünk, jól is esett a hideg víz az embereknek.

A tegnapi óriási eső után vasárnap már a nagy melegben, a sorban – mint eddig mindig – most is sokan álltak. Kisnyugdíjasok, utcán élők, gyermekes családok. Többségük már visszatérő vendég, tudják, minden hónap végén számíthatnak ránk. Miközben várakoznak, sokan panaszkodnak arra, hogy alacsony a nyugdíj, hónap végére már gyógyszerre sem telik. A hajléktalanok a melegben a hűvöset keresik, sokuk számára a Nagyerdő a menedék. A városban ilyenkor még napközben sem jutnak sem vízhez, sem tisztálkodási lehetőséghez. Kitaszítottnak, megvetettnek érzik magukat, úgy gondolják, a hivatalok nyűgnek tekintik őket. Nem igazán értik, hogy miért nem működik egy olyan gazdag városban, mint Debrecen, az év minden napján a szociális ellátórendszer. Miért kell itt a cívis városban – is – hétvégeken, vagy a többnapos ünnepek alatt nélkülözni azoknak, akik a kopottas asztalukra – ha van egyáltalán – sokszor még kenyeret sem tudnak kitenni. Bármilyen hihetetlen – mondta egyikük -, a „csóró” éhes akkor is, amikor az ingyenkonyhák zárva tartanak. Vajon miért nem gondolnak erre azok, akik tehetnének azért, hogy az országban mind kevesebb legyen az éhező ember?
...

BOD PÉTER ÁKOS: A JÖVŐ MEGGYILKOLÁSA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.07.29.




Becslések szerint évente mintegy 80 milliárd forint extraprofit jut a NER-lovagoknak, tehát az Orbán-családnak, illetve az ő szűk körének. Ez úgy értendő, hogy a különböző cégek normálisnak mondható piaci nyereségén kívül jutnak még nagyjából ennyi pénzhez a kegyeltek. Magyarul: kaszálnak. Közbeszerzéseken, pályázatokon, mindenütt, ahol az államnak beleszólása van. Persze ez a 80 milliárd nem pontos szám, inkább csak nagyságrendet jelez – mondja Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.

Mi ezzel a gond, azon túl, hogy igazságtalan?

Például az, hogy ez a pénz, amely a kiválasztottakhoz jut, valahonnan hiányzik. Miután állami megrendelésekről, így az adófizetők pénzéről van szó, amit mondjuk egészségügyre, oktatásra kellene fordítani. Tulajdonképpen a politika kegyeltjei mások kárára gazdagodnak.

Azonban Bod Péter Ákos szerint ennél is nagyobb a veszély: a rendszer a jövőt gyilkolja meg. Bármelyik csókos kinézhet magának akár egy óriási céget is, azt megvásárolhatja, de nyilvánvalóan nem tudja hatékonyak működtetni. Nem abból gazdagodott meg ugyanis, hogy tehetségesebb, szorgalmasabb, ügyesebb volt a versenytársainál, hanem egész másból. Ez a mentalitás az egész gazdaságot rombolja. A másik nagy veszély pedig az, hogy borzalmas mintát ad a fiatalságnak. Ha beállnak a sorba, akkor juthatnak valamire, ha nem, akkor nem. További veszély, hogy ez a rendszer nem csak állami szinten működik, hanem helyi szinten is. Egy városi, kisvárosi, falusi kiskirály is kialakíthatja a saját birodalmát, és ezzel teljes a rendszer.

Nem véletlen, hogy a Fidesz-rendszert két réteg támogatja igazán: a leggazdagabbak és a kiszolgáltatott szegények.

A GAZ LEHÚZ, ALTAT, BEFED

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.07.29.


....A propagandával és statisztikai kozmetikával kormányzó illiberális ámokfutás és elvetemültség, aminek a rohadt gyümölcseit már boldogan lehet szüretelni. 2010 óta az összes tetves kétharmados kormány azt tudja felmutatni, hogy miközben a slepp már megszámolni sem tudja a milliárdjait, a sportba és betonba öntött közpénzeket pedig már ép ésszel felfogni sem lehet, az ország hosszú távú versenyképességét meghatározó ágazatokon spóroltak. Úgy mint oktatás, egészségügy, környezetvédelem.

Míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék. Ezzel együtt igaz az a fideszes beállítás is, hogy az összeg több ezermilliárddal – 8324 milliárdról 11938 milliárd forintra – nőtt. Ám ez a forint már nem ugyanaz a forint. (Népszava)

De hogy a nyugdíjasok is örüljenek. A GDP-arányos nyugdíjkadások mindeközben – a korhatáremelés, az infláció feletti nyugdíjemelés eltörlése, illetve a szolgálati nyugdíjak felszámolása miatt – 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek. Az állami bürokrácia kiadásai ezzel szemben az elmúlt tíz év során észrevehetően, a GDP 7,1 százalékáról nyolc százalékra nőttek. Ha mindeközben nem törvényesítették volna a lopást, és nem harácsolnának, mintha nem lenne holnap, ez akkor is mindent elmondana a további 15 év harcra készülő bandáról...

VÉGTELEN KISZOLGÁLTATOTTSÁG AZ ONKOLÓGIÁN: NEM VÁRAKOZTATNI, SEGÍTENI KELL A BETEGEKET

MAGYAR NARANCS / MATERIA MEDÍCA
Szerző: LÉNÁRD RITA
2019.07.29.


Az onkológián vizsgálatra, kezelésre váró betegek a legsúlyosabb fizikai és lelki megpróbáltatásokat élik át. Ebben a helyzetben végletesen kiszolgáltatottak, rémültek, ezért nem hibáztatni, hanem minden lehetséges eszközzel segíteni kell őket.

Bejárta a sajtót a hír, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a betegeknek levegőtlen, zsúfolt helyiségekben, sokszor állva kell órákig várakoznia az orvossal való találkozásra, a kezelésekre. Az Intézet sajtóközleményében ezt cáfolta, illetve azt állította, hogy a betegek fölöslegesen és túl korán érkeznek.

Sajtóközlemény csúsztatásokkal

Gyakorló belgyógyászként nagyon sok rákos beteggel találkozom, hiszen sokszor a vérszegénység, vagy egyéb tünet vizsgálatakor derül ki a daganatos betegség. Mindig megkérem a betegeket, hogy jöjjenek vissza hozzám a kezelések után, mondják el, hogyan alakult a helyzetük. Így tőlük tudom, hogy az Országos Onkológiai Intézetben valóban nagy zsúfoltságban, levegőtlen, szűk folyosókon, sokszor állva kell órákig várakozniuk, ebben pedig nincs okom kételkedni. De azt is elmondják, hogy a személyzet, az orvosok, és nővérek emberfeletti munkát végeznek, és szinte kivétel nélkül hálásak az ottani ellátásért, gyógyításért.

Ezt a helyzetet tehát nem lehet egy ilyen sajtóközleménnyel megoldani.

Ahelyett, hogy külföldi példákat hoznék, inkább álljon itt két rövid rész a jelenleg érvényes Egészségügyi Törvényből:

Az emberi méltósághoz való jog
- Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.
- A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

A belső minőségügyi rendszer

Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja:

- a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése,
- a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele.

Lelki megpróbáltatások

Nem kell egészségügyi végzettség ahhoz, hogy megértsük, a daganatos betegek fizikai állapota leromlott, amit súlyosbítanak a kezelések mellékhatásai, így minden további megterhelés már elviselhetetlen számukra. Ezekről most nem írok, inkább megosztok néhány tapasztalatot a lelki megpróbáltatásokról.

Ma Magyarországon a rák szó hallatán az emberek még mindig egyből a halálra asszociálnak. Amikor egy beteg ott ül egy orvos előtt és azt hallja, hogy daganatos betegsége van, gyakorlatilag ezt a félelmet éli át. Ezután hirtelen az egészségügyi "futószalagon" találja magát, olyan szavakat, kifejezéseket hall, amiket nem is ért meg teljesen. Egy ismeretlen, félelmetes életszakasz kezdődik, olyan kezelési módokról beszélnek neki, amikről talán már hallott, de sosem tapasztalt.
Ilyenkor gyakorlatilag elveszti a kontrollt a saját élete fölött, napjait, tevékenységeit orvosi protokolloknak kell alárendelnie, ezért elveszettnek, kiszolgáltatottnak érzi magát.

Van, aki elbújik a világ elől és nem beszél róla, van, aki inkább kibeszéli magából. Van, aki megdermedve retteg, van, aki küzd, foggal-körömmel harcol. Van, aki önmagát okolja, van, aki mást hibáztat. De egy szempontból minden beteg egyforma: az orvosával mindenki szeretne beszélni, mindent alaposan átbeszélni...

MI IS ORBÁN CÉLJA? (TUSVÁNYOSI TANULSÁGOK)

1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2019.07.28.


Orbán Viktor még a jóindulatú hívő számára is talán erőltetetten, de egyetlen narratívába rendezte az utóbbi harminc év magyar politikatörténetét és ebben a narratívában helyet talált minden korábbi törekvésnek, az ellenfeleiének is, kivéve a szabaddemokratákét, akiknek a brandjéhez a liberalizmus kötődik (egyébként helytelenül, mert a többségükben ezek sem voltak liberálisok). Magyarul nagyvonalú volt és a konszolidáció általa kikövezett útján lökte tovább az emlékezetpoliitkát és a politikai kultúrát, amelyben elvileg (majdnem) mindenki megtalálhatná a helyét, ha akarná; (majdnem) senki érdemei nem maradnának elismeretlenül, habár az igazsághoz nem sok köze az egésznek, szóval tipikus magyar politikai alkotás (vö. Bibó). A rendszerváltásnak és a harminc évnek nem létezett az Orbán leírta, tudatosan eltervezett forgatókönyve, az orbáni rekonstrukció legfeljebb a hegeli Világszellemben létezhetne, minden más csak politikai narratíva. 

De éppen az a lényeg. Ehhez érteni kell(ene) pontosan, ahogy Orbán érvel: mindenekelőtt, hogy érzelmeket, szenvedélyeket és vágyakat keretez tapasztalatok szelektálásával és rendbe szervezésével, majd a "józan észhez" -- "nem tudjuk, mi az, de érezzük, hogy igaz" -- rendelt konstrukciót transzcendens (örök, logikus, kollektív, magasabbrendű, érték-) célnak rendeli alá, illetve látszólag közös cselekvési programot fűz az egészhez, amellyel a szellemi mellett cselekvési (a lényeg: szavazótábori) egységet is létrehoz. Élménypolitikaaz egész (amelytől persze éppen ezért idegen a valóság).

Ehhez a négyemeletes szilárd építményhez képest (érzelmek, tapasztalatok, "józan ész", transzendencia), hogy fejezzem ki magam, az ellenfelei sárkunyhót kínálnak, amelynek az egyetlen létező "emeletét", a valósággal lehetőleg egyező tapasztalati szintet sem sikerül összetákolni...

FIDESZ-KÖZELI CÉGEK NYERTÉK A LEGTÖBBET A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ZÖLDÍTÉSÉVEL

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2019.07.29.


Több mint 5,5 milliárd forint uniós pénzből zöldült a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 9 évben, a megtakarítás szinte láthatatlan. Pedig 800 milliót költöttek a Tiborcz-féle Eliosnál napelemekre, 1,5 milliárd forintos támogatással pedig a CBA-közeli Geotermikus Szolgáltató épített termálfűtést. Meglepő módon mégis akkor csökkent legjobban az SZTE gázszámlája, amikor központilag utasításba adták a spórolást.

Még 2011-ben költött napelemek kivitelezésére szerződést a Szegedi Tudományegytem, az akkor még Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Zrt.-vel, hogy – az akkori sajtóhíreket idézve – “a villamosenergia-igény 7 százalékát megújuló forrásból állítja majd elő a “legzöldebb” hazai egyetem.”

Ráadásul úgy, hogy az közbeszerzést először a szegedi gyökerekkel rendelkező KÉSZ Zrt. nyerte, mintegy 75 millióval olcsóbb ajánlattal, mégsem velük szerződtek. A 2754 darab napelemet, összesen legalább 660,96 kW beépített csúcsteljesítményt hozó rendszert a szechenyi2020 szerint 2013 tavaszán adták át.

Tovább zöldítették az egyetemet, 2015-ben a campus 18 épületének tetején összesen 2040 napelemet helyeztek el, 510 kW beépített teljesítménnyel, de már közel harmadáron, 297 millió forintból. Ezt a projektet a szechenyi2020 szerint 2015 októberében teljes egészében ki is fizették.

Azt várták, hogy a rendszer 626 ezer 513 kWh/év energiát termel, ami 22,44 millió forint villamosenergia-megtakarítást jelent. Az akkori rektor, Szabó Gábor a projektzárón azt mondta, a két rendszer “együtt összesen évi 40 millió forint villanyszámla megtakarítást jelent majd az egyetemnek”.

Ez a két beruházás összes 1,1 milliárd forint uniós pénzt emésztett fel. Az elsőnél úgy számoltak, a teljes villamosenergia-igény 7 százalékát termelik meg a napelemek. Az SZTE adatai szerint 2012-ben 27 ezer 142 MWh villamosenergiát használtak fel.

Csakhogy 2013-tól működtek a napelemek, az áramfogyasztás pedig csak nőtt és nőtt. A 7 százalék 1900 MWh lenne, ehhez képest a napelemek 2018-ban 1100 MWh-t termeltek, ami 4 százaléknak felelt meg. Miközben a kiadások egyre nőnek. 2015-ben 28 ezer 921 MWh, 2016-ban 29 ezer 208 MWh áram fogyott, holott az újabb rendszer ekkor már szintén működött...

JÖHET A NYUGDÍJPRÉMIUM ÉS AZ ŐSZI NYUGDÍJEMELÉS

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.07.29.


Teljesülni fognak az idén a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, miközben a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8% körüli nyugdíjemelésre is sor kerül – áll a többi között a GKI Zrt. legfrissebb előrejelzésében. A kutatóintézet ugyan felfelé módosította az idei növekedési kilátásokat, de azt prognosztizálja, hogy az év második felében érzékelhető lassulás lesz. Ennek nem kis részben az az oka, hogy már csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása és a lakosság vásárlóerejének az emelkedése is. A kilátásokat rontja az is, hogy az EU konjunktúra-indexe csaknem hároméves, a magyar két és fél éves, a magyar szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.

A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest. A fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb, s az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot. Ezért a GKI 4%-ról 4,3%-ra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését. Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5% körülire történő lassulást valószínűsít.

Április-május folyamán az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6% volt. Az év egészében azonban az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások, különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeljövője miatt csak 4% körüli termelésbővülés várható. Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40%-os szárnyalásában szerepe lehet az alábecsült árindexnek, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest az építőipar termelése már harmadik hónapja csökken, a május végi építőipari szerződésállomány 8%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál...

MI JÖHET MÉG A PARAGRAFUSOKBA FOJTOTT SZABADSÁGUNK UTÁN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.07.28.


...Tudják milyen napjaink póló divatja? Nagyon egyszerű, rajta van az Orbán Viktor. Olyan kivitelben, hogy a felesége se ismerne rá. Nem tudom, de én eddig általában rock, pop, metál énekesekkel, együttesekkel, sportolókkal, állatokkal díszített pólókat láttam. Na de miniszterelnökkel, magyarral? Képeset meg szövegeset, ad belőlük ízelítőt az Index fotósa. Ja kérem, a divat változik, napjainkban Orbánnak csápolnak Tusványoson a hívők – ifjak és öregecskék. Gondolták, így mégis csak egyszerűbb, mintha utaztatnának szobrokat, festményeket, a nagy vezér portréját. Szép kis gyűjtemény van már belőlük. A fanatikusok rácsináltatták a trikójukra – mit mondjak – elég silány kivitelben imádottjukat. Lehettek volna igényesebbek is. Nem volt idő megkérdezni Rogán Cilike divatdiktátort, hogy milyen ábrázattal, milyen színben virítson a másik diktátor? Vagy nem kapott pénzt a Tónitól rá? Az lehetetlen, mindent Cilikéért és a hazáért!...

TUSVÁNYOS RÉMISZTŐ LEHET NORMÁLIS EMBER SZÁMÁRA…

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2019.07.28.


Hááát, nem volt könnyű, de végighallgattam Magyarország méltatlan első szolgájának beszédét, itt.

Az első, ami föltűnt: az illető beszédhangja immár nélkülözi azt a hisztériás, fisztulás intonációt, ami jellemző volt minden eddigi beszédére, 1989 óta. Érthető: hiszen 9 év óta minden választást fölényesen megnyert, pártja előnyét minden választás és közvélemény kutatás megerősíti. Ráadásul azon a magyarok lakta, Románia-beli helyszínen beszélt övéi körében, amit ő és a pártja hozott létre évtizedekkel ezelőtt. Már az oldalán közzétett tusványosi fogadása is elég rémisztő lehet normális ember számára, ahol égszínkék huszárruhába öltözött idős emberek hálálkodtak a nem tudni miért a „miniszternek” azt sem tudták, hogy miniszterelnököt tisztelhetnek a korty pálinkával koccintóban. És tényleg mellékes: de úgy tudom, a huszárok jellemzője a veres kabát és a zöld nadrág (nemzeti trikolór két színe), nem a műszőrmével ékített égszínkék volt. Hagyjuk is szegény tusványosi résztvevőket, akiket 30 évvel ezelőtt diáktáborba hívtak. Hogy ugyanazok vannak ott? Én lennék az utolsó, aki kétségbe vonná az öregdiákok véleménynyilvánítási jogát – hiszen magam is hetvenkedem majd’ két éve.

Hanem térjünk vissza a beszédre. Az eddigi tusványosi vezéri beszédek többnyire a tábor konkrét feladatait jelölték ki, a teljes magyar jobboldal fölszámolását jelentő „egy a zászló, egy a tábor” jelszótól a „baloldal mindig ráront a nemzetre” hazug dumájáig, addig ez a mostani filozófiai megerősítést, alapot kínálna az illiberális demokrácia fából vaskarikájának...

SZEPTEMBERTŐL NAGYOT VÁLTOZIK AZ ONLINE FIZETÉS - OTP: KÖSD BE AZ ÖVED A NETEN IS!

AZ ÉN PÉNZEM 
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.29.


Magyarországon ma már 10-ből 9-en rendszeresen vásárolnak az interneten, azonban csak 24 százalékuk fizet online bankkártyával. Az EU irányelvének megfelelően szeptembertől jelentősen nő az ilyen fizetések biztonsága. Az OTP Mobil emellett edukációs kampányt is indít, amellyel a biztonsági szabályok betartására hívja fel a figyelmet.

Magyarországon ma már 10-ből 9-en rendszeresen rendelnek az interneten – derül ki az OTP megbízásából készített felmérésből. Nem meglepő módon, a 40 év alatti, nagyobb városokban élők vásárolnak a leggyakrabban így, de a 60 év felettiek egynegyede is legalább havonta egyszer helyez árut virtuális kosárba.

Az internetes vásárlás többnyire azonban nem online fizetéssel zárul. A magyarok 56 százaléka az utánvétes fizetést, ezen belül is a készpénzes utánvétet választja a felkínált lehetőségek közül. A megkérdezettek 24 százaléka fizet online bankkártyával. A korszerű fizetési módot kedvelők leginkább az egyszerű és gyors tranzakció miatt egyenlítik ki a számlát szívesebben az interneten. Örülnek annak is, hogy átvételkor nem kell a fizetéssel bajlódni, és a futár megérkezéséig nem kell készenlétben tartaniuk a megfelelő összeget. Sok helyen forintosítható előnnyel is jár az online tranzakció, egyes kereskedők ugyanis többletköltséget számítanak fel utánvét esetén...

HAZAFIASÍTÁS

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Ágnes
2019.07.29.


Meglehetősen nagy vihart kavartak nemrégiben a Nemzeti Alaptanterv „hazafiasításával” megbízott Takaró Mihály szavai, melyek szerint „akinek kivándorolt a gyereke, az valamit elrontott”. Az Új-Zélandon élő Ágnes szerint az ő szülei nem rontottak el semmit és ő csak hálával tartozik nekik.

„Úgy érzem, emellett nem mehetek el szó nélkül. „Akinek kivándorolt a gyereke, az valamit elrontott” – ezt a csodálatos mondatot nem más fogalmazta meg, mint Takaró Mihály.

Ja, hogy esetleg még nem hallottatok róla? Akkor elég legyen annyi, hogy a kormány őt bízta meg a Nemzeti Alaptanterv „hazafiasításával”. Most már nem csak minket, külföldön élő magyarokat hurcolnak meg, hanem drága édesanyámat és imádott apukámat? Akiknek keresztül kellett menniük azon, hogy a lányuk 18.000 kilométert megtéve szó szerint a világ másik végére meneküljön.

Nem volt tragikus életem, boldog gyermekkorom volt, odahaza, Magyarországon. Iskolába jártam, barátaim voltak, tini lettem, felsőbb oktatásban részesültem.

Szembesülés a magyar valósággal

Mikor először szembesültem a magyar valósággal, miszerint nem olyan könnyű friss végzettséggel, jó munkát találni, 2008 év végét írtuk. Szerettem az országomat, a barátaimat és az anyanyelvemet. De nem tudtam érvényesülni, mint oly sokan a frissen végzett barátaim közül.

Tehát mikor jött az alkalom, hogy egy külföldi cégnél lehessek légiutaskísérő, egyből igent mondtam. Teltek az évek, melyeket NEM odahaza töltöttem, de legalább Európában.

Kezdtem rájönni, hogy hogyan is élnek a külföldi fiatalok, persze nem minden országban, milyen lehetőségeik vannak, honnan kell kezdeniük a felnőtt létet. Sokat láttam különböző országokban, különböző kultúrákban.

Arra a következtetésre jutottam, hogy bár az én szüleim mindent megtettek értem, sokszor inkább én nem éltem az általuk nyújtott lehetőségekkel, de én inkább olyan életet szeretnék biztosítani a gyermekeim számára, amit külhonban láttam...


MEGÉRDEMELT VILÁGHÍR

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: PAUL LENDVAI
2019.07.26.


Az egyik nemrégen közölt interjúban Heller Ági a gyakran feltett kérdésre – „Nem fél-e annyi éles állásfoglalás után Magyarországon élni” – azt válaszolta, hogy nem, mert ő világhírű. Őszintén szólva én válaszát először furcsának, önteltnek találtam. Néhány héttel később váratlan halálának híre kitörölte ezt a benyomást emlékezetemből. Másnap, amikor a hétvégi világsajtót böngesztem a laptopon, eszembe jutott ez a mondat, ami tulajdonképpen szinte kulcs a Heller-feno­mén megértéséhez.

A magyar értelmező szótár szerint a fenomén: ritka jelenség, kivételes tehetség, aki/ami nem mindennapi látvány. S hogy ő ezt kerek perec kimondta, természetes reakció volt. Ági természetéhez tartozott az őszinte beszéd: igen, ezt gondolta, s így egy szóban meg is fogalmazta. De csak úgymond belföldi, otthoni használatra. Ugyanilyen kérdésre a Spiegelnek (2018. április 12-én), Orbán újabb választási győzelme után így fogalmazott: „Nem félek. Sokkal rosszabbat megéltem életemben. Nem magam, hanem Magyarország miatt aggódom. Orbán megtanítja az embereket gyűlölni. Ő szétrombolja az ország lelkét.

Kilencvenévesen, egy korban, mikor mindent olyan gyorsan elfelejtenek, mikor a kommunikációban a Facebook és Twitter uralkodik, egy magyar filozófus valóban világhírű lett. Nemcsak a műveiről van szó, vagy arról, hogy Hannah Arendt utódaként 25 évig tanított a New School for Social Researchön New Yorkban, nemcsak arról, hogy Bécsben és Berlinben rendszeresen egyetemi előadásokat tartott, hogy Kínában éppoly gyakran járt előadókörúton, mint Dél-Amerikában, hanem arról is, hogy németül és angolul ugyanolyan szubtilisen fogalmazott, mint magyarul.

De az igazság nem lenne teljes, ha Orbán Viktor szerepét elfelejtenénk. Orbán a 2010-es „kétharmados” győzelme s különösen hírhedt 2014-es „illiberális demokraciás” beszéde óta az európai politika kulcsszereplője lett. S a nemzetközi porondon Heller Ágnes volt legjelentősebb és legélesebb kritikusa. Mindegyik nagy interjúja riadóként hatott, kimondta véleményét az EU opportunista s gyakran kétkulacsos politikájáról is. Nem szidalmazta Orbánt, hanem könyörtelen logikával megmagyarázta, hogy miért olyan veszélyes az „orbanizmus” nemcsak hazájára, hanem Europára is. Nagy cikkei és interjúi a New York Timesban és a Spiegelben, a Zeitben és Le Monde-ban 2018–2019-ben lényegesen hozzájárultak a nyugati közvélemény felvilágosításához és az Orbán-rendszer megismeréséhez. És a világsajtó nekrológjai ezt emelték ki, Ági bátorságát és vitathatatlan diagnózisát a magyar helyzetről...

OROSZ PAJZS ORBÁN VÉDELMÉRE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.07.29.


Paul Lendvai: az eltékozolt világ alternatívája a liberális demokrácia lehet. Nemzetközi lapszemle.

A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolóját vette át a Vesztyi orosz központi tv és hírportál, amelyben a tusnádfürdői Orbán-beszédből az orosz újságírók a következőket emelték ki: az Európai Bizottságnak abba kell hagynia a politikai támadást Magyarország ellen. Merthogy a testület nem politikai küldetéssel jött létre Orbán Viktor szerint, és szembemegy alapvető ideológiájával. Kiemelték azt is, hogy Orbán az elkövetkező 15 évben Magyarország központi feladatának tekinti, hogy a nemzetközi liberalizmussal vegye fel a harcot a nacionalista és nemzeti érdekek érvényre juttatása érdekében. Az Európai Unió jónéhány súlyos hibát elkövetett az utóbbi öt évben, s ennek eredményeképpen keletkezett a migrációs és a globális pénzügyi válság is. A migrációs problémát a belügyminiszterekből álló tanácsnak kellene megoldania, a gazdaságiakat pedig a szocialista gazdaságpolitika mellőzésével. Az orosz összefoglalóban egy szó sem esett a keresztény szabadság orbáni értelmezéséről.

A Washington’s Top News, a WTOP sem mellőzte az Orbán-beszédet, amit az AP feldolgozásában ismertetett. Itt is az elmúlt 5 év két nagy hibáját emeli ki a szerző, illetve azt, hogy a magyar kormányfő az Európai Bizottság szemére veti a politikai aktivitást. A tervek szerint Orbán csütörtökön találkozik Brüsszelben az új bizottsági elnökkel, Ursula von der Leyennel. S nem véletlenül bírálja a testületet, mert vezetőjét akarja ezzel nyomás alá helyezni, amely mögött a 7-es cikkely szerinti eljárás áll, mivelhogy Orbán meggyőződése, hogy csak azért bánik Brüsszel így a kormánnyal, mert nem támogatja a migrációs politikáját. Kiemeli azt is, hogy az 52 perces beszédnek a mintegy a felét a liberalizmus csepülésének szentelte. A liberálisok elhagyták a keresztény értékrendet, ennek következménye lett a migrációs válság, ami tönkre teszi, szétveri a keresztény Európát.

Paul Lendvai az Eltékozolt ország könyvének mintájára – amit egykori hazájáról írt - hozta létre az Eltékozolt világ című legújabb könyvét, amiről recenziót az osztrák Der Standard adott közre – többek között. Ahogy darabokra törte Orbán Magyarországon a demokráciát, úgy porlad szét a hidegháború után összeállni látszott világ, s mélyül egyre jobban a megosztottság. De ez már nem csak a kétpólusú világ megosztottságát jelenti, hanem azt is, hogy egy kontinensen, egy államban és egy társadalmon belül mélyül az ellentét, mert kihalóban a politikai felelősség és az erkölcs. Az ideológia egyre kevésbé meghatározó a politikában, sokkal inkább a népszerűség hajhászás. Paul Lendvait és karrierjét is bemutatja, azt az embert, aki 60 éve közelről szemléli a Közép- és Kelet Európában történteket. Egy kicsit mintha csalódottságának is hangot adott volna a kritikus, mert nem a legsürgetőbb és legnagyobb problémáról, a klímaváltozásról ír Lendvai. A legsikeresebbekhez az Orbánnak és a Sorosnak, a kettejük vitájának szentelt fejezeteket sorolja. S végül odalyukad ki, hogy annak az elvtelen populizmusnak egyetlen alternatívája lehet csupán: az Orbán által oly mélyen megvetett és büntetett, de semmivel sem helyettesíthető liberális demokrácia. Ez adhat jövőt a politizálásnak – véli Paul Lendvai.

A floridai székhelyű autómotor folyóirat, az InsideEVs arról szerzett információt, hogy a győri Audi központban bővítik az elektromos-, az új generációs motorgyártást. Az ’e-tron’ motorgyártást mintegy egy éve, júliusban kezdték el itt, és a német anyacég folytatni kívánja a fejlesztést. Azt, hogy mennyi lesz a jövőbeli gyártási terv, nem adja közre a forrás, csupán annyit, hogy jelenleg naponta 400 új generációs motort gyártanak.

A SpaceRef tudományos lap, amelynek központja Virginiában van, és amelyik több tudományos lapot is magába olvasztott, többek között a NASA Szemlét, a Balatonról ad képes és szöveges beszámolót. Méghozzá egészen frisset: a Kopernikusz európai program keretében a Sentinel-2 legújabb, az idén februárban készített felvételeit és legfrissebb adatait adta közre, de bármilyen előző összehasonlítás nélkül. Habár azt lejegyzi, hogy 5 folyó összefolyásából keletkezett Közép-Európa legnagyobb sekélyvízű tava, aminek egyik ékes jele a tihanyi félsziget. S még megtudjuk azt, hogy a Sentinel adatai szerint legalább 2000 fajta alga honos a Balaton vizében.

AKI A PEREMEN ÉL, AZT MINDEN VÁLTOZÁS JOBBAN SÚJT – KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A ROMÁK

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.07.28.


Nagyjából a címben szereplő megállapítással foglalható össze annak a beszélgetésnek az alaphangulata, amely a klímaváltozás és a magyarországi romák helyzetének összefüggéseit próbálta meg felfejteni kedd délután, az Aurórában. Ezt a mondatot Rostás Aranka fogalmazta meg a Csongrád megyei Baksról, ahol pár évvel ezelőtt egy helyi szociális munkás és a Romaversitas közös kivitelezésében napelemes világításra cserélték le tucatnyi roma család gyertyáit. Épp ez az azóta is bővülőben lévő projekt, a Fényhozók mutatja ugyanakkor, hogy

az általános pesszimizmus közepette rengeteg pozitív változási potenciál is van, csak tudatosabban és ambiciózusabban kellene ezekkel a magyar társadalomnak élnie.

A klímaváltozásról és annak rémisztő következményeiről mára – szerencsére – egyre többet tudunk, egyre többet beszélünk, köszönhetően például olyan fiatalokból álló mozgalmaknak, mint a beszélgetést a Roma Sajtóközponttal szervező Extinction Rebellion (XR). Ahogy a mozgalom képviseletében jelenlévő Nyírő Fanni, illetve a szintén felszólaló Jávor Benedek is hangsúlyozták, az elkövetkező 10 év intézkedésein múlik, hogy az emberiség milyen mértékben tudja megfékezni a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, illetve hogyan tud alkalmazkodni a megváltozó természeti és a nyomában szintén átalakuló politikai, gazdasági és társadalmi adottságokhoz.

Ezeket nagyvonalakban eddig is tudtuk. Persze jogos a kérdés, amit Rácz Richárd Róbert környezetvédelmi szakértő vetett fel, hogy korábban miért nem cselekedtünk, hiszen a tudományos közösség legalább a nyolcvanas évek második fele óta kongatja a vészharangot az ügyben. De ha valamicskét is optimisták tudunk maradni, akkor beláthatjuk: a kérdés már az európai politika és nyilvánosság középpontjába került, sok helyen felfutóban vannak a zöldpártok, az XR és a Fridays for Future mozgalmak pedig alulról próbálnak meg nyomást gyakorolni a politikai döntéshozókra. Ahogy Jávor Benedek fogalmazott, a társadalmi elvárás egy környezettudatos, a klímaváltozást fékezni akaró újfajta politika iránt tömegessé válik épp a szemünk előtt.

A fentiek mellett azonban sokkal kevesebb figyelem jut azokra az óriási egyenlőtlenségekre, amelyek a klímaváltozás problematikájában rejlenek. Miközben – nagyon helyesen – egyre többen ismerik el az emberi tényező szerepét a klímaváltozás előidézésében, azzal a ló túloldalára is átesünk, amikor a felelősség firtatásakor az emberiséget homogén egészként kezeljük, mintha a klímaválság előidézésért minden egyes ember egyformán felelős lenne, és a jelenség hatásai is viszonylag egyenlő módon oszlanának el a bolygó felszínén.

Csakhogy ez nincs így.

Történelmi távlatokban ez a dimenzió talán úgy ragadható meg, ha feltesszük a kérdést: vajon a legnagyobb károkat okozó fosszilis technológiák elterjedéséért egyformán felelősek-e a gőzgép kifejlesztését finanszírozó brit kapitalisták és azok az afrikai rabszolgák, akiket akaratuk ellenére adtak-vettek, hogy az így befolyó tőkét (többek közt) a gőzgép kifejlesztésébe és az új technológia széleskörű elterjesztésébe fordítsák vissza?

Ahogy az a beszélgetés során is felmerült,

manapság 200 nagyvállalat felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy többségéért, miközben a klímaváltozás hatásai épp azokban a régiókban a legdurvábbak (pl. Afrikában), ahol az emberek ökológiai lábnyoma a legkisebb.

Ahogy Jávor Benedek is felhívta a figyelmet, a gazdagabb társadalmaknak több erőforrás áll rendelkezésükre, hogy kivédjék a klímaváltozás hatásait, vagy alkalmazkodjanak azokhoz, és ugyanez igaz a társadalmakon belül is a tehetősebb rétegekre.

Innen nézve tehát a magyarországi szegények és romák az egyik legveszélyeztetettebb társadalmi csoportnak számítanak, a hatásokat pedig már ma is érezni. Rostás Aranka szerint a Dél-Alföldön az emberek jelentős része a mezőgazdaságban dolgozik, a növekvő hőmérsékletek miatt pedig egyre gyakoribbak az egészségügyi problémák. Ilyenkor általában a családfő esik ki, ami megnehezíti a családok legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését is.


Amikor az időjárásjelentésben 38 fokot mondanak, akkor egy dél-alföldi roma 48 fokban fog dolgozni a mezőn vagy az üvegházban – mondta el Rostás.

Éppen ezek miatt az egyenlőtlenségek miatt hangsúlyozta Nyírő Fanni és Jávor Benedek is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb eleme a szolidaritás kell, hogy legyen. A felszólalók közül senki számára nem volt kétséges, hogy ennek az alkalmazkodásnak, az ún. „mélyadaptációnak” gyökeres gazdasági, társadalmi és politikai átalakulásokat kell hoznia.

Mert bár fontosak az egyéni életmódbeli változások, az egyén számára önmagában aránytalan terhet jelentenek ezek a változások, ha a struktúrák, amelyekben élünk, nem változnak. Ahogy a beszélgetés moderátora, Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont újságírója is elmesélte, a műanyagmentes júliusnak már az első napján megbukott, hiszen új ágyat kellett vásárolnia, amely hatalmas mennyiségű műanyagba volt becsomagolva. Ilyen körülmények között pedig az egyénnek nagyon nehéz bármilyen javulást előidéznie a környezet állapotában...


ITT OLVASHATÓ

TEHETETLENNEK ÉRZEM MAGAM, ÉS FÉLTEM AZT A PICIT, AMIM MÉG VAN. SZÉGYELLEM IS MAGAM MIATTA

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Alter Ego
2019.07.28.


...Mi ez, ami itt folyik? Ami nap mint nap körülöttünk zajlik? Államosított maffia irányít mindent. Már fel sem kapjuk a fejünket arra, hogy bűnözők, hogy korrupció, hogy maffiózók. Annyira túlnőtt már az ingerküszöbünk, hogy nem érdekel? Már az elmúltak töredékéért olyan népharaggal kellett volna reagálni, ami legalább egy morális gáttal terheli a következő kormányt. Az összes résztvevőt (tudom sokan vannak) el kellett volna ítélni nemzetellenes bűncselekményért, és be kellett volna börtönözni. A megszerzett javakat pedig az utolsó fillérig visszavenni állami kasszába. Mindent elkobozni, totálisan, a szigettől, szállodáktól, kikötőktől, földektől, üzemektől, bankoktól, cégektől az utolsó szögig mindent. Mindent, amiben csak valamelyik érintett neve vagy részesedése akár a fél százalékot is elérte. Mi lenne most? Gondoljunk bele csak egy pillanatra (tudom szinte lehetetlen). Eszméletlen pénz kerülne vissza a nagy közösbe. Felfoghatatlanul sok. Olyan jólétet lehetne teremteni, amit nagyon sokan irigyelnének. Modern iskolák lehetnének, ahol a gyermekeink valóban jó helyen lennének. Modern kórházak és kiváló egészségügy lehetne, ahol valóban meggyógyulhatnánk. Mindenre bőven jutna pénz, ami igazán fontos. A fizetésekből és nyugdíjakból valóban szép életet lehetne élni. Véget lehetne vetni ennek a rommá adóztatott rendszernek. Sok szép dolog lehetne. Szerintem elképzelni sem tudjuk, mennyi. De nem lesz. Nem, mert ezek ott vannak, ahol vannak. És nem mozdulnak. Maguktól nem is fognak. Mozdítja őket valaki? Nem. Nekünk kellene. Csak mi tehetnénk meg. Magyar polgárok. De nem tesszük. Félünk? Tűrünk? Néha van kisebb tüntetés, van valami kis ügy, ami kapcsán felháborodnak páran. Néhány ellenzéki politikus feltűnik, majd eltűnik. Mindenki csak szájkaratézik. Van önkritikám – mielőtt megköveznének – én sem teszek mást, ez is csak szájkarate. Miért? Mert tehetetlennek érzem magam, és mert féltem azt a picit, amim még van. Szégyellem is magam miatta. Szégyelljük is mind, akik nem teszünk semmit! De esküszöm ha látnám valakiben az elszántságot és látnám, hogy megfelelő erővel képes elindulni a Kossuth térre én is mennék, hogy kirángassam a házból ezeket a rohadékokat.

Nézzük meg, ki a két legmeghatározóbb ember ma az országban. És ezzel be is fejezem most már, ígérem. Orbán és Mészáros. Szerintem ezzel senki nem vitatkozik. Ők azok és kész, tényleg. Milyen emberek ezek? Csak nézd meg őket. Mészáros olyan mélységesen egyszerű, ostoba ember, akkora szellemi nihil, hogy két összefüggő, értelmes mondatot nem bír felböfögni. Egy gázkazánt sem tudna felszerelni, nem hogy ekkora birodalmat építeni! És a Viktor. Az országot vezető ember. Egy bűnöző. Talán az ország történetében az eddigi legnagyobb bűnöző. Aki a saját gyarapodásának egy egész nemzetet rendelt alá, és egy egész országot tett tönkre.

MOST AKKOR A MICROSOFT TÉNYLEG MAGYAR HIVATALNOKOKAT KENT MEG?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.07.29.


Egyezséggel zárult a Microsoft magyarországi kormányzati eladásainak amerikai korrupciós vizsgálata. Az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) végül váratlanul alacsony összegben, együttesen 25 millió dollárban egyezett meg a szoftvercéggel, és egyelőre úgy tűnik, hogy büntetőfeljelentés sem született. A Microsoft azonban nem dőlhet hátra, nemzetközi szinten több hasonló vizsgálat is zajlik ellene.

Ritka az, amikor a globális Microsoft életében kerekítési hibának számító Magyarország ügyében minden Microsoft-dolgozó (vannak vagy 140 ezren) levelet kap, de az is, amikor az amerikai sajtó is a vezető hírek között hoz egy magyar történetet.

Az elmúlt napokban mégis ez történt, miután az amerikai hatóságok, nevezetesen a Department of Justice (DOJ, igazságügyi minisztérium) és a SEC (Amerikai Tőzsdefelügyelet) hivatalosan is bejelentették a Microsoft magyar (valamint szaúdi, török és thai korrupciós ügyeinek) egyezségi megállapodását.

Az itt olvasható szöveg alapján a DOJ-nak 8,7 millió dollárt (2,54 milliárd forintot) fizet a Microsoft Magyarország, míg a SEC-nek 16,6 millió dollárt (4,87 milliárd forintot) utalhat a Microsoft Corporation, vagyis a redmondi (Washington állam) központi cég...

FEL KÉNE SZABADULNI MÁR!

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.07.28.


Elolvastam zanzásítva, aztán megnéztem felvételről is. Senki ne mondja nekem, hogy akár csak egyetlen szó is meglepte volna abból, amit Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és immáron felkentje, Tusványoson mondott.

Lényegében arról szólt ez a beszéd, hogy ő csak megy tovább a kijelölt úton, kezében vakolókanállal és karddal. Mindkét szimbólum érthető, ebben sincs semmi új. Az egyikkel be akarja pucolni a tákolmányát, a másikkal pedig immáron nem a sikeresen szétvert belső ellenzéke, hanem a külső veszedelem ellen vívja csatáját. Nyilván, mert úgy érzi, hogy attól kell valóban félnie.

Ne mondjátok nekem, hogy ez egy beteg ember, még akkor sem, ha az! Láthatóan tudja, és pontosan felmérte, hogy az, amit tesz, amit épít és védelmez, szembe megy minden tisztességgel, polgári értékkel és demokratikus szabadságjoggal. Tudja ugyanis, hogy itt már a saját élete, a saját hatalma a tét. Ezért pedig semmi nem túl drága a számára. Lehet azt mondani, hogy ugyan kérem…! Nem gyilkolják pribékek az ellenzék prominenseit, nem követnek el merényleteket a leleplező újságírók ellen, mint Oroszországban. Nem lövik halomra, nem tartóztatják le százszámra az ellenzéki tüntetőket sem, de csak tessék kivárni. No, és ne feledkezzünk meg a rendszer azon a halottairól akik kilátástalanságuk miatt, anyagi ellehetetlenülésük miatt menekültek az önkezű halálba. Akik ellátatlanság vagy a rossz kórházi körülmények miatt hiányoznak közülünk. Tízezrek életéről és haláláról beszélünk, kérem szépen. Bár a koncepciós pereknek még csak a legelején tartunk – lesz még több is, legyünk ebben is nagyon biztosak. Tudjuk, hogy a gonosz csak akkor válik igazán veszedelmessé, amikor rájön, hogy sarokba lett szorítva.

Mondjuk végre ki nyugodtan: Magyarországon fasiszta államalakulat jött létre. Nem a Hitleri fajta, még nem. Ámde ugye Mussolini Olaszországában sem a deportálások és a koncentrációs táborok voltak a fasizmus fő ismérvei.

Az olasz példa azért is nagyon ideillő, mert Mussolini fasizmusába is lágyan belesimult az ország, mint ahogy az illiberálisnak mondott NER rendszerébe is. Mégsem akadt egyetlen ember sem a föld kerekén, aki értetlenkedve csóválta volna a fejét, hogy ő ugyan ezt nem nevezné fasizmusnak...

TUSVÁNYOS ALAPÍTÓJA A BRIT LIBERÁLIS DEMOKRATA PÁRT KÉPVISELŐJELÖLTJE AKAR LENNI

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.07.27.


...– Jó, később. A szabadegyetem gondolata tehát azon az úton pattant ki valaki fejéből?

– Majdnem. 27-én már hárman, egy angol barátommal, a közben Budapestre befutott David Campanale-val mentünk újra Erdélybe. A BBC újságírója volt, ma is az egyébként. Ellenzéki magyar ifjúsági szervezetekkel találkoztunk; Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen is dugig volt a közösségi ház. Hajnalig tartó buli kezdődött aztán Kézdivásárhelyen 29-én, úgy három óra tájban ott született meg a gondolat, hogy Európa fiataljait össze kellene hívni, mégpedig Bálványosfürdőn. (interjú Németh Zsolttal)...

RATYIS MELLÉKDAL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.07.29.


Bayer Tagkönyv megint alkotott Tusványoson, illetve ott is, mint mindenütt szerte az univerzum szegleteiben. Megvédte a hazát a liberális mocsoktól, akárha a főnöke. Nem akartam volna Bayer Tagkönyv okádásával foglalatoskodni, mert minek, bizonyos szintek, alá és fölémenés okán, mint ismerhetjük a tételt a tehetségtelen, idegenszívű Esterházytól, de a dolgok sajátosan összeértek. Kitettek már egy elmondani muszáj elegyet, s ahogyan Marqueztől tanultuk, ismerjük az iránymutatást – azért élek, hogy elmeséljem az életemet, ugye -, ilyképpen nincs mit tenni, írni kell monomániásan, ha Bayer Tagkönyv akkor is. Mert valami kis tanulság azért kikerekedik belőle, ha jól odafigyelsz.

Ott, a tusványosi ganyéban sok mindennel foglalkozott Bayer Tagkönyv, de leginkább buzizott és náciskodott. Mert másként értékelni azt a felhívást, hogy szívesen látná hullaként a tőle eltérő nézeteket valló norvég professzort, hogy a keresztény fehérek szaporodása a fő gondja, valamint betűhíven: “Nem kérünk belőletek, nem kérünk az értékeitekből, nem érdekelnek a felvonuló ratyik. Isten, haza, család, ezek a tökös európai értékek.” – mondá bele a húgymeleg tusványosi légbe Bayer Tagkönyv. De új dolgot nem virított igazán, írói munkásságának újabb része nem mutatkozott ebben. Sokkal öblösebb kurvanyázásokért kapott ő birodalmi lovag, oder horogkeresztet – gusztus szerint -, most csak utólag törleszt, ahogyan a szar szivárog a szájából neki.

És ehhez orbános pólóban, a szomszédban azzal a kijelentéssel, hogy Orbán a filozófus, nem ám a Heller, valamint huszármentébe öltözött bohócok virtuális kézcsókjával a kedves vezetőnek – hogy köszönjük a hazát, amit adtál nekünk -, szóval ilyen aklos légkörben élénken tapsoltak Bayer Tagkönyvnek, és elaléltak a gyönyöröktől a keménytökű, keresztény magyar legények. Az már egy szint, ha valaki Tusványosra jár Bayert hallgatni, vagy és pláne Semjént, meg a többit, az összes nagy gondolkodót, ahogyan aggódó tekintettel, fátyolos szemekkel mentik meg a hazát Romániában, de ez puszta földrajz, és engemet ez sem érdekel. Hanem, hogy mindeközben az aljamunka hogyan folyik a hátországban, az már igen.

Mert miközben a posványban Bayer Tagkönyv ratyizott, Baján pedig elvtársai megkörnyékeztek egy meleget, hogy dolgozzon nekik. Arról van szó, hogy még az év elején egy bajai lángosost, aki kifejtette abbéli véleményét, hogy utálja a Fideszt, mint a szart, megzsaroltak, ha nem hagyja abba Pártunk és Kormányunk abajgatását, akkor világgá kürtölik, hogy a lángosos meleg, mintha az szégyellni való volna. S ezek szerint, a Fidesz és Bayer Tagkönyv szerint az is, sőt, ahogyan a költő mondta, nem kérnek a felvonuló ratyikból, mint emlékezhetünk. A lángosos akkor coming outolt, és a Fidesz cseszhette az aljasságát. Nos, ehhez képest a bajai ratyit megkérte a helyi Fidesz, hogy függetlenként, de az ő fasiszta jóváhagyásukkal induljon el polgármesternek a balos jelölt ellen...

JÓLÉTI MEGSZORÍTÁSOKKAL OPERÁLNAK ORBÁNÉK - A JÖVŐT SZOLGÁLÓ ÁGAZATOKBÓL – OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, KÖRNYEZETVÉDELEM – VONTÁK KI A LEGTÖBB FORRÁST 2010 ÓTA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.07.29.


A fideszes emlékezet szerint 2010-ben "minden összeomlott": a második Orbán-kormány "egy csőd szélén tántorgó országot vett át". A 2010-es zárszámadást a múlt héten kihirdetett jövő évi költségvetéssel összevetve azonban azt látjuk: az elmúlt tíz év mélyreható kiigazítása kárvallottjai éppenséggel az ország hosszú távú versenyképességét meghatározó tételek: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem. 

A 2020-as költségvetésben nem csupán a családok támogatására jut a 2010-esnél két és félszer magasabb összeg: több pénzt fordítanak egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra is – állította Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára múlt kedden, a költségvetés elfogadása után. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár szerint területe jövőre minden idők legnagyobb költségvetéséből gazdálkodhat. Szerinte jövőre 616 milliárd forint jut rájuk. (Ez önmagában bravúrszámba menne, hisz 2020-as kiadásaikat összesen 550 milliárdra tervezik.) Bár papíron valóban soha nem költöttek e területekre ennyit, a bruttó hazai termék (GDP) növekedését is számításba véve már megbuknak az állítások. Az összehasonlíthatóság érdekében a számadatokat a GDP-hez viszonyítottuk. 

A két időpont összevetése a GDP-arányos jóléti kiadások jelentős csökkenéséről tanúskodik. Míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék. Ezzel együtt igaz az a fideszes beállítás is, hogy az összeg több ezermilliárddal - 8324 milliárdról 11938 milliárd forintra - nőtt. Ám ez a forint már nem ugyanaz a forint. 

A jóléti kiadásokon belül ugyanakkor minden soron kisebb szám szerepel - legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy épp nyugdíjakról. A költségvetési törvény szerint, a felső-, a közép- és az alapfokú oktatásra fordított GDP-arányos kiadások is alacsonyabbak lesznek jövőre, mint voltak 2010-ben. Orbán Viktor kormányra kerülve a közoktatás erőteljes központosításába kezdett, kimondottan az olcsóbb és hatékonyabb működést zászlajára tűzve. Eme "hatékonyságnövelésnek" estek áldozatul úgy a pedagógusbérek, mint a közoktatás általános színvonalának csökkenése. 

Az egészségügyre 2020-ban a GDP négy százalékát szánják. A magyar állam a többi uniós tagállamnál lényegesen kevesebbet költ e célra: 2017-ben az EU-átlag 7 százalékra rúgott. A részadatokból kiderül, hogy a kórházakra némileg többet fordítanak, mint 2010-ben. Ám GDP-arányosan minden más háziorvosi, szakrendelői, fogorvosi ellátás forrása csökkent. A leginkább az egészségügyi kiadások alacsony szintje aggasztó, hisz az oktatással együtt ez alapozhatná meg hosszú távon a gazdaság versenyképességét. 

GDP-arányosan még a kormány zászlajára tűzött család- és lakástámogatásokra is kevesebbet költenek, mint tíz éve. Míg lakástámogatásokra anno a GDP 1,7 százalékát szánták, a jövő évi bruttó hazai termék arányában ugyanerre már csak 1,4 százalékot fordítanak. A családi pótlékok és a gyerekek után járó támogatások a GDP 2 százalékáról 1,3 százalékra estek. Igaz, ez csökkenő gyerekszám és befagyasztott szociális kiadások mellett kevéssé meglepő, illetve adókedvezménnyel együtt számolva már magasabb családtámogatási szint adódik. 

A GDP-arányos nyugdíjkadások eközben – a korhatáremelés, az infláció feletti nyugdíjemelés eltörlése, illetve a szolgálati nyugdíjak felszámolása miatt - 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek...

KÉT ÉVE CSÚCSON VOLT, MOST TELJESSÉ VÁLT A NER-CSILLAG BUKÁSA

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.07.29.


Eladta két éve még piacvezető médiaügynökségi csoportját az időközben a kormány kegyeltjei közül látványosan kieső Kuna Tibor. Az egykor Szijjártó Péter külügy- és Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló üzletember a Trinity Communications Kft.-t és a Young and Partners Kommunikációs Kft.-t (Y&P) is értékesítette. Elég jól mutatja, hogy Kuna Tibor körül az elmúlt egy-másfél évben mennyire elfogyott a levegő, hogy a nemrégiben még milliárdos állami megrendelésekkel kitömött ügynökségek eladásáról még a piacon sem nagyon hallottak. Ahogy egyébként a vevőről sem, aki szakmai körökben egyáltalán nem ismert.

Villámgyors felemelkedés, még gyorsabb bukás

Pedig a Trinity és a Young and Partners tényleg hatalmas cégek voltak. A csúcson, 2017-ben együttesen több mint 29 milliárdos árbevételt és közel 4,5 milliárdos adózott nyereséget hoztak össze. Mindezt úgy, hogy egészen döbbenetesen gyorsan nőttek nagyra: öt évvel korábban alig haladta meg a 800 milliót a két társaság bevétele.

A látványos felfutás elsősorban annak volt köszönhető, hogy Kuna ügynökségei bekerültek abba a rendkívül szűk körbe, ahol az állami kommunikációra szánt milliárdokat elköltötték. Alig két és fél év alatt, 2016 első és 2018 második negyedéve között majdnem 25 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott a Trinity és Y&P alkotta konzorcium az állami tendereken...

BEER MIKLÓS: "MEGMONDTÁK, HOGY FOGJAM BE A SZÁMAT"

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DERCSÉNYI DÁVID
2019.07.29.


Beer Miklós váci megyés püspök utódját augusztus 24-én megválasztják, ő nyugdíjas püspök lesz. Elmondta, hogy látja a kereszténység és az egyház állapotát, hogy szociális projekteken gondolkodik, és szeretné javítani a párbeszéd és a közéleti javulás esélyeit. Arról is beszélt nekünk, mit bánt meg leginkább, és hogy a 2018-as választás előtt a felsőbb körökből hogy szóltak rá, hogy maradjon csendben.

hvg.hu: Kinevezték az utódját, ön távozik a püspökségről, mi most a pontos menetrend?


Beer Miklós: Augusztus 24-én lesz az új püspök szentelése és beiktatása, most pont 30 nap van addig. Gyorsan ki kellett költöznöm innen a püspöki palotából, hogy elkezdjék a püspöki lakás felújítását, ami már a héten meg is indult. Most egy átmeneti lakásban élek itt, aztán átköltözöm Nagymarosra.

hvg.hu: És mit fog csinálni?


B. M.: Ezen töröm a fejem. A püspöki címem megmarad, de szabadúszó leszek. Bármilyen feladatot elvállalhatok, amire meghívnak, megszervezhetem a programjaimat. Az utódom felkérhet püspöki szolgálatokra, de nincs más hivatali kötelmünk...