2018. július 31., kedd

ORBÁN ELJUTTATOTT MINKET A FEUDALIZMUSBA

24.HU
Szerző: FARKAS ATTILA MÁRTON
2018.07.31.



Nem, kérem, itt nem lopnak, hanem hűbéri szisztémát építenek a kétharmadból, mérnöki precizitással.


Sokat kell dolgozni a földeken, de a földesúr nem rossz ember. Ünnepnapokon ételt is oszt a gyerekeknek. Korábban szinte teljesen elnéptelenedett a falu, nem volt munka, de újra pezseg az élet, mindenki közmunkásként dolgozik a földesúr birtokán” – mesélte a pár száz lelket számláló kis baranyai falu templomának gondnoka az ismerősömnek, miközben az a festett fakazettákat bámulta a családdal.

Igen, így mondta: földesúr. Minden irónia, szarkazmus nélkül.

Azt is megtudták tőle, hogy egy alkalommal maga Orbán Viktor is ellátogatott a faluba, aki, amikor meglátta a templom nyomorúságos állapotát, annyira megsajnálta az ittenieket, hogy megígérte, mihelyst hazaér, küld pár millió forintot az épület helyrehozatalára. Hogy, hogy nem, a pénz egy részének útközben lába kélt, így a templomot csak félig sikerült renoválni, de ha majd ezt megtudja Orbán Viktor, biztos újra megsegíti a népet.

Ha a turista nem ebben az országban él, könnyen azt hihetné, hogy ez egy szolgáltatás, bónusz a múzeumhoz meg a műemlékekhez, olyan, mint a hastánc meg a vívás a középkori éttermekben. Eleven skanzen, ami ízelítőt ad a régi szép időkből, hogyan is élt itt ez a derék, dolgos nép évszázadokon át.

Megvalósult az időutazás, így ironizált az ismerősöm. Érdekes korban élünk, mondom én, három nagy fejlődési periódust is megélhettünk egyetlen emberöltő alatt.

A szocializmusban születtünk és nevelkedtünk, a kapitalizmusban voltunk fiatal felnőttek, középkorúakként pedig eljutottunk a feudalizmusba.

Remélem, nem a rabszolgatartó társadalomban ér minket az öregség.

Azért kurva nyomasztó volt, mondja ő, noha nem látott se kalodát, se deresre húzást, de még az intéző se húzott végig lovaglóostorral a zsellér hátán. De hát a finnyás bel-pesti nem érti a vidéket.

A sztori nem különleges és nem is Baranya-specifikus, nem csak azért, mert a megye nem a leszakadtabbak közül való. Számos ilyen történetet hallottam az ország különböző térségeiből, magam is tanúja voltam párszor a társadalmi refeudalizáció tüneteinek. Földesúri birtok neojobbágyokkal, zsellérekkel, béresekkel, hajbókolással, megalázkodással, hálálkodással, lapítással, kiszolgáltatottsággal...

NAGY EREDMÉNY A BMW-GYÁR ÉPÍTÉSE, DE MÁR FÜGGŐVÉ TETTE A MAGYAR GAZDASÁGOT AZ AUTÓIPAR

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MOLNÁR RICHÁRD
2018.07.31.


Számos kelet-európai országot sikerült beelőznünk azzal, hogy Magyarországra csábítottuk a BMW új gyárát, azonban még nem tudni, mindez mennyibe kerül a magyar költségvetésnek.

Három és fél évvel ezelőtt még kacsának bizonyult az Angela Merkel német kancellár magyarországi látogatása után felröppent hír, amely szerint a BMW gyárat épít Magyarországon. Úgy tűnik azonban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idén júliusi berlini tárgyaílása a német kancellárral viszont szerencsét hozott: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a német autógyár szóvivője Budapesten közösen jelentették be, hogy a BMW egymilliárd eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 330 milliárd forintos) beruházás keretében hagyományos és elektromos autókat összeszerelő üzemet épít fel Debrecenben.

A német sajtóban már 2012-ben felmerült, hogy a gyártás felfuttatásában gondolkodó BMW – Brazília és Mexikó mellett – Kelet-Európában tervez új üzemet létrehozni. A cég már 2004 óta, csúcsévekben nagyjából egymilliárd euró értékben vásárolt alkatrészeket Magyarországon működő (jellemzően külföldi tulajdonú) beszállító vállalkozásoktól, és mivel más nagy német autógyártók – mint az Audi vagy a Mercedes – már hosszabb ideje sikeresen működtek hazánkban, jó eséllyel pályáztunk a BMW kegyeire. Azonban hamarosan kijózanodás következett: a cég végül az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kínában hajtott végre beruházást. Később újra szóba került a kelet-európai terjeszkedés, sokáig azonban jóval esélyesebbnek tűnt Románia és Szlovákia, de felmerült Csehország, Lengyelország és Horvátország is lehetséges helyszínként...

FIDESZ-KÖZELI ÜZLETEMBEREK NEVE IS ELŐKERÜLT A 9 MILLIÁRDOS EU-S CSALÁS KÖRÜL

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2018.07.31.


A 24.hu birtokába jutott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jelentése, amely miatt nemrégiben 9 milliárd forint EU-s pályázati pénz visszafizetésére kötelezték Magyarországot.

Az eredetileg érintett, technológiai-innovációs pályázatokat kezelő cégcsoport ügyéről a kormánypárti média úgy cikkezett, hogy csak a volt szocialista miniszter és EP-képviselő Göncz Kinga nevét emlegették az ügyben.

A jelentésből viszont az derül ki, hogy míg Göncz valóban az egyik cég mögött álló alapítvány vezetője, addig magában az ügyben aktív szerepet játszott több lobbista, üzletember is, akik mind a kormányzathoz kötődnek. 
Ilyen a korábban az amerikai kitiltási botrány során már előkerült Tábor Viktor, vagy Sagyibó Viktor, Lázár János volt miniszteri biztosa.

A vizsgálat 31 magyar uniós projektet érintett, ezek közül az egyik legfontosabb a Pillar Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. volt. Ők az Európai Regionális Alap pályázati pénzeinek felhasználásakor – kutatók alkalmazása helyett – ebből a pénzből szabálytalanul a HR-eseiket és recepciósokat fizettek ki...

ADOMÁNYOZÁS AJÁNDÉKBA: ÖRÖM AZ ÜNNEPELTNEK, SEGÍTSÉG A RÁSZORULÓKNAK, LEHETŐSÉG A KARITATÍV SZERVEZETEKNEK

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.07.30.


Sokan vannak, akiknek nincsenek egzisztenciális gondjaik, jól alakult az életük, biztos jövedelemmel rendelkeznek, és tulajdonképpen mindenük megvan, amire vágynak. Ám az életükben jönnek olyan jeles események, amikor nagyobb ünneplést szerveznek, és akkor megajándékozzák őket a rokonaik, barátaik, mert így szokás, így is örömöt szerezni annak, aki házasságot köt, gyereke születik, születésnapja van (főleg a kerek évfordulók). Sokan összekötik ezt az alkalmat jótékonykodással.

Így teszik emlékezetessé még inkább a napot, hogy a nekik szánt ajándékot, helyesebben az arra fordítandó összeget, karitatív célra ajánlják fel egy civil szervezetnek. Amióta a munkánkat kellő nyitottsággal, a nyilvánosság előtti kommunikációval végezzük, sok családnál eszébe jut ilyenkor az Igazgyöngy Alapítvány az ünnepelteknek, vagy az ünnepek szervezőinek.

Volt már 50., 60., 70. születésnap, amikor az ajándékra szánt összeget egy dobozkába gyűjtötték a vendégektől, és utána adományként megkaptuk, vagy megkérdezték, mit vegyenek az összegyűlt összegen, mi lenne igazán hasznos.

Volt már több esküvő is, itthon és külföldön is, mikor az ifjú pár a nászajándékok helyett a mi támogatásunkat ajánlotta fel.

Volt, hogy összegyűjtötték a pénzt, máskor az esküvőszervező bonyolította, megadva a számlaszámunkat, és a megjegyzésbe írandó szöveget, hogy be tudjuk azonosítani a forrást, a végén pedig visszacsatolást kértek a végső összegről, amit megosztottak a násznéppel. Volt, ahol egy kis fotós prezentációt küldtünk a munkánkról, ezt építették be az esküvő menetébe, hogy mindenki értse, mit támogatnak. Más a menyasszonytánc árát ajánlotta fel, természetesen a násznép is tudta, kinek „táncolja össze” az „új asszony” a támogatást.

Sokszor kapunk ajándékutalványt. Divat lett ezt is ajándékozni, babalátogatáskor, vagy más jeles eseményen, akinek nincs rá égető szüksége, szívesen segít vele. Ez is remek adomány nekünk, drogériában, bababoltban, könyvesboltban, vagy nagyáruházban vásároljuk le, és adjuk tovább amit vettünk, a rászorulóknak.

Voltak, akik a munkájukért kapott jutalomról döntöttek így. Nem várt pénz volt, nem számítottak rá, és örültek, nekik az elismerés érzése elég volt, és megfejelték a jó érzést azzal, hogy nemes célra fordították.

Volt olyan is, aki véletlenül jutott pénzhez, szerencsejátékkal, vagy egy olyan megrendeléssel, amit nem is kért, és eladta, a pénzt pedig köztünk, és más civil szervezetek között osztotta szét.

De van olyan is, hogy egy baráti összejövetel van, ahova a ház asszonyának mindenki visz, ahogy illik virágot. És ő inkább úgy dönt, nem kéri, hanem az árát dobják be egy dobozkába, az alapítványunk javára. Az összegyűlt pénz pedig adományként kerül hozzánk, amit a munkánkra fordíthatunk.

És vannak olyanok is, akik a gyermekeik nevelésébe építik be a karitatív elemet. Vannak gyerekek, akik nem kérik karácsonyra az ajándékot, hanem felajánlják nekünk. Van, aki a születésnapi ajándékokat küldi tovább nekünk, hogy más gyereket örvendeztessenek meg, olyanokat, akiknek nem lenne semmi ajándék a születésnapján.

Persze itt a szülők viszonyulása az indító, sok beszélgetés előzheti meg a döntést, hiszen ezt nem lehet kikényszeríteni, a gyerekek saját döntésén kell alapulnia. Amikor viszont megszületik a döntés, már csak arra kell ügyelni, hogy a visszacsatolás is erősítse a jó érzést a gyerekekben.

Azt hiszem, remek dolog ez. Ki is hangosítom a közösségi médiában minden alkalommal, még akkor is, ha a felajánló kifejezetten kéri, hogy a nevét ne írjuk ki. Természetesen mindig megkérdezzük, és ha anonim akar maradni, azt tiszteletben tartjuk. Mégis kérem sokszor, engedjék meg, hogy beszámoljunk róla, mert az ötlet is példa lehet másnak. Hiszen lehet, másnak eszébe sem jutott, hogy így is lehet jótékonykodni. Hogy a saját eseményeinken érzett örömöt így is fokozhatjuk. Extra öröm az ünnepeltnek, nagy segítség a gyerekszegénység ellen küzdő szervezetnek.

PÓRUL IS JÁRHAT A BANKKÁRTYÁVAL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.07.31.


Az adatok szerint egyre többet használják külföldön bankkártyájukat a magyarok. Szerencsétlen esetben azonban éppen a plasztik miatt válhat akár rémálommá is a nyaralás. Az Azénpénzem.hu összeszedte, mire érdemes mindenképpen odafigyelni, és milyen újdonságokkal kecsegtetnek a bankok.

A tranzakciós illeték bevezetése előtt általános volt, hogy a bankok a díjmentes külföldi készpénzfelvétellel akcióztak. Ez az adóteher bevezetésével (majd emelésével) csendben elmúlt, de több pénzintézet is megtartotta azt a jó szokását, hogy csoporton belül a határon túli automaták (ATM) kedvezményesen, sőt akár díjmentesen használhatók. Az idén pedig ismét megjelent a nyári kápéfelvételi akció. (A bankkártyákról, néhány – közte a külföldi készpénzfelvételt terhelő –díjról itt tájékozódhat.)

Szeptember 7-ig összesen 13 ország közel 13 ezer Unicredit ATM-jéből juthatnak ügyfeleik díjmentesen készpénzhez Mastercard betéti bankkártyájukkal. Az akció díjvisszatérítési, tehát a bank először terheli az egyébként kedvezményes díjat (az Unicredit is kedvezőbb tarifát alkalmaz a kinti saját automatáira), majd azt 2018. szeptember 30-ig jóváírja a folyószámlán.

A CIB (ahol a Visa Inspire használatához folyamatosan díjmentes kinti kápéfelvét kapcsolódik) az idén azzal bíztatja hitelkártyásait, hogy külföldi költéseik után is kapnak visszatérítést. A K&H nyereményjátékkal csábít. A bank honlapján regisztrálók között kisorsolnak 100 ügyfelet, akik két főre, két éjszakára szóló all inclusive Danubius Hotels ajándékutalványt kapnak. A feltétel, hogy bármely K&H lakossági betéti, vagy hitelkártyával összesen legalább 5 alkalommal minimum 70 ezer forint értékben (a vásárlás esetenként nem lehet 10 ezer forint alatti) költsön ügyfelük külföldön.

Amikre mindenképpen érdemes odafigyelni:...

TÍZ DOLOG, AMIT MEGVÁLTOZTATNÉK JAPÁNBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Tshabee
2018.07.31.


A távol-keleti országról olyan kép él általában az emberekben, hogy egy rendkívül modern (legalábbis a nagyvárosokban mindenképp) hely, ahol orrvérzésig, sőt néha azon is túl dolgoznak az emberek. Nos, Tshabee posztja ehhez képest szolgál majd egy pár nem is kis meglepetéssel, különösen ami az első pontot érinti. Következzék tehát még részben a „Tíz dolog”-sorozat (eddigi posztok itt) keretében egy írás arról, mit változtatna meg Japánban egy ott élő magyar. (Pihenésképp pedig jöjjön pár kép is közben Japánból, természetesen a szerzőtől.)

„A korábbi írásaimban itt a Határátkelőn olyan témákat fejtegettem, mint hogy mit nem szeretek Magyarországban, meg mit igen Japánban, ahol most már lassan két éve élek. Ezen posztok óta már jó sok idő telt el, úgyhogy most eljött az ideje, hogy Japánról is összeszedjek pár nem tetsző dolgot (random sorrendben), hogy egy fokkal teljesebb legyen a kép...

#1 Haza kell vinni a szemetet


Az egyik első dolog, ami feltűnt itt, hogy az utcákon sehol sincs kuka, ahová az ember kidobhatná a szemetét. Itt ugyanis teljesen természetes dolog, hogy az ember hazaviszi a szemetét, és csak ott dobja ki.

Kifújtad az orrod a zsebkendődbe? Viheted haza. Vettél egy fánkot, és kaptál hozzá szalvétát / zacskót? Viheted haza. Elmentél piknikezni, és rajtad maradt egy csomó csomagolás meg kajamaradék? Viheted haza az egész cuccot.

Persze a nagyobb vonatállomásokon vannak elrejtve szemetesek, ahol meg lehet szabadulni a fölöslegtől, de ez akkor is zavar.

#2 A verseny hiánya

Itt Japánban egész jól elkülönülnek azok a szektorok, ahol komoly verseny van, így muszáj jó minőségű szolgáltatást nyújtani, meg azok, ahol semmi verseny nincs, így nulla minőséggel is hatalmas pénzeket lehet leakasztani. Az előbbire jó példa a vonathálózat, a shinkansen, vagy az éjjel-nappali bolthálózatok.

Utóbbira pedig a japán weboldalak 90%-a, amik simán eléldegélnek olyan technológiával, meg dizájnnal, ami már a '80-as években is tök gáz volt. Ami a legdurvább, hogy az itteni emberek nem is értik, hogy miért használok mindig külföldi oldalakat, ahol nem kell órákat töltenem fölösleges adatok megadásával, csak két kattintással elintézem, amit akarok.

A másik hasonló rettenet a bankrendszer, ami nem is értem, hogy hogy lehet még életben. Kezdve azzal, hogy az internetbankos szolgáltatások kb. a nullával egyenlőek, például ha automatikusan szeretném elutalni a lakbért minden hónapban, akkor mindenképpen meg kell látogatnom a bankfiókot.

Arról nem is beszélve, hogy ha szeretnék részvényeket vásárolni az itteni értékpapírszámlámra, azt telefonon (!) lehet csak intézni. És csak japán részvényekkel kereskednek, úgyhogy ha külföldi cégekbe fektetnél, akkor meg vagy lőve az itteni nagybankokkal.

#3 A tömeg

Na persze ha az ember a világ egyik legnagyobb metropoliszába költözik, akkor azért illik számítani erre. De hogy őszinte legyek, Shinjuku minden képzeletemet felülmúlta. Habár igazából bárhová megyek a belvárosban, mindenütt rengetegen vannak. Ezenkívül a népszerűbb helyeken, mint pl. Disneyland, vagy a reggeli vonatok, soha egy gombostűt nem lehet leejteni, annyian vannak.

És az emberek nagy többsége ráadásul állandóan rohan. Ezt főleg az állomásokon lehet megfigyelni. Ugyanis elég sokan vannak, akik az átszálláshoz kettesével szedik a lépcsőt, úgy sprintelnek lefelé a tömegben. Két-három másodperc nyereségért egy szép kis nyaktörést kockáztatva naponta többször. Kevés ostobább embert láttam az ilyeneknél...

TITKOS ÁLLAMI EZERMILLIÁRDOK KERÜLIK KI A VERSENYT: BUKSZUSTÓL A NEMKORMÁNYGÉPIG

ZOOM
Szerző: LENGYEL TIBOR
2018.07.31.


A kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést. Közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött. Sokszor csak a pofátlanság szab határt annak, mit titkolnak el.

A nyílt közbeszerzés mellőzése, a teljes titoktartás abszolút érthető például a titkosszolgálatok eszközbeszerzéseinél; a honvédségi gépnek álcázott kormánygépnél vagy a Kossuth téri Nagy Imre szobor elbontásánál már nagyon nem fér bele, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem parkosításánál pedig egyenesen felháborító” – mondta a Zoom.hu egy, a nemzetbiztonsági és védelmi szempontból titkosított közbeszerzésekre rálátó forrása. Utóbbi, még a 2010-2014 közötti ciklusban történt esetet a pofátlanság kategóriájába sorolta, mondván:

A nemzetbiztonságilag érzékeny bukszusok telepítésének titkosítása már a bizottság fideszes elnökének is sok volt, és visszadobta.”

Ez azonban a ritkább eset. Az országgyűlés két illetékes bizottsága – a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti – általában évente többször is, több tucat tételből álló csomagban dönt az ilyen érzékeny beszerzések könnyítéséről és titkosításáról, egyenként akár több százmilliárd forint értékben.

650 milliárdról a választás előtt

Még a nagy tételek közt is szokatlanul sok, mintegy 650 milliárd forint összértékű beszerzésről döntötte el a honvédelmi és rendészeti bizottság kormánypárti többsége, hogy ezeket a nyílt közbeszerzés szabályainak mellőzésével, titokban vezényelhetik le – mindezt egy hónappal a parlamenti választás előtt, március 6-án szavazták meg.

Ez hatalmas pénz. Összehasonlításképpen: a teljes magyar katonai költségvetés az egész 2018-as évre körülbelül 428 milliárd forint. Vagyis a bizottság a 2018-as katonai büdzsé másfélszeresének titkos elköltésére adott engedélyt. A kormánypárti tagok ráadásul több évre szóló „biankó”csekket állítottak ki, mivel a költések kevesebb, mint 15 százalékára van csak fedezet a 2019-es büdzsében, a többit később költik el...

SZERVEZHET ORBÁN AZ OLASZ BARÁTAIVAL ÚJ EURÓPAI PÁRTOT?

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.07.31.


Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében európai választási kampányt hirdetett. Arról beszélt, hogy a 2019-es EP-választás sorsdöntő lesz, ahol a liberálisok felé elfogult, és a Soros-terv végrehajtásán munkálkodó Európai Bizottságot le lehet cserélni egy kereszténydemokrata, bevándorlásellenes bizottságra. Ehhez szerinte az EP-választáson a Fidesszel hasonló világnézetű pártoknak kell jól szerepelniük.


Furán hangzik

Bejelentése első megközelítésre nehezen értelmezhető. Egyrészt azért, mert elvben a mostani Európai Bizottságban éppen annak a politikai csoportnak van a legnagyobb befolyása, amelynek a Fidesz is a tagja, és amely jórészt magukat már most is kereszténydemokratának valló pártokat tömörít. A 28 biztos között az elnökkel együtt 14 néppárti politikus van, és csak 8 szocialista, 5 liberális és 1 konzervatív.

A másik furcsaság, hogy Orbán váltást akar az EP-ben, holott ott jelenleg a legnagyobb frakciót a néppárt adja, amelynek a Fidesz is a tagja.

A harmadik furcsaság, hogy a bizottság irányvonalának bukását Orbán az EP-n keresztül akarja kikényszeríteni, miközben a bizottság tagjait a tagállamok kormányai, és nem az EP jelöli. Igaz, az EP-nek vétójoga van a testület megválasztásakor, de ez nem az egyes biztosokra, hanem a teljes stábra vonatkozik.

Az pedig alapvetése e rendszernek, hogy a tagállamok kormányai jellemzően a saját pártjukból jelölnek biztosokat. Vagyis a bizottság radikális átalakulásához nem elég EP-választást nyerni, a tagállamokban is át kellene alakulniuk a kormányoknak. A 2014-es helyzethez képest voltak ugyan átalakulások, de kifejezetten a bizottság mostani vonala ellen menő pártok csak Olaszországban alakítottak kormányt, illetve Ausztriában a kisebbik koalíciós párt tekinthető még ilyennek. A többi országban a mérsékelt (néppárti, szocialista vagy liberális) frakciókhoz tartozó pártok vannak hatalmon.

További érdekes szempont, hogy az EP-ben sosem fordult még elő, hogy egyetlen frakció képes legyen a mandátumok több mint felét megszerezni, ehhez túlságosan színes az európai politikai rendszer. Sokáig a néppárt és a szocialisták egyeztetései döntötték el a legfontosabb kérdéseket, aztán a közöttük manőverező liberálisok lettek a mérleg nyelve, illetve az utóbbi időben a zöldek szerepe is felértékelődött. Eddig ezeknek a mérsékelt, integráció-párti frakcióknak az alkuin múltak az EP döntései. Az 2019 után sem életszerű forgatókönyv, hogy egy új, radikálisan jobboldali csoport egyedül képes legyen többséget szerezni, és így az akaratát teljesen ráerőltetni az egész európai intézményrendszerre...

MÉG MINDIG NAGY A LIBERÁLIS MÉDIA TÚLSÚLYA?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.07.30.


Szép jó estét mindenkinek! Hamarosan búcsút mondhatunk a Hír Tv-nek, ugyanis a frissen Nyerges Zsolt kezébe került ellenzéki TV csatorna bele fog olvadni a kormánymédia sokaságába. Mészáros – ki más ugye – a Médiaworksön keresztül teheti rá a kezét az egykor Simicska kezében lévő csatornára. A 444 informátorai szerint Orbán Viktor engedélyével került sor az üzletre, melynek hiányában a versenyhivatal jóvá sem hagyta volna az egészet. Mit is szokás hangoztatni a kormánymédia oldalán napi rendszerességgel? Jah igen, nagy a liberális médiatúlsúly. Olyan szinten durva ez a liberális túlsúly, hogy lassan már kutatni kell, melyik az a weboldal vagy tv csatorna, amely nem került még Orbán Mészáros kezébe. Hogy hamarosan teljes mértékben búcsút mondhatunk-e a független, de legalábbis az ellenzéki újságírásnak, az nagy valószínűség szerint éveken, de lehet hogy hónapokon belül ki fog derülni.

Közben tovább folytatódik az LMP vesszőfutása. Mint azt sokan tudják, jóformán a párt összes vezető beosztásban lévő politikusát eltiltotta az etikai bizottság – köztük az etikai bizottság vezetőjét is – azonban ez inkább tűnik látszatintézkedésnek, mintsem valós eltiltásnak. Ungár Pétert két hete szintén eltiltották, ezért még párttisztségért sem indulhatott volna. Igen, csakhogy a mai napon kiderült, hogy Ungár Péter választották meg az LMP ifjúsági szervezetének egyik posztjára. Emelett az ifjúsági szervezet fegyelmi és etikai bizottságának is tagja lett. Érti ezt valaki? Mi lesz a következő, Sallai Róbert Benedek ismét csatlakozik a párthoz, hogy megírja a párt új etikai kódexét? Kezd kissé értelmetlenné válni ez az egész “ellenzéki” vergődés.

Csányi Sándor bevásárolt, méghozzá nem is akármiből. Egyfajta kezdésként 1,5%, illetve 2%-os részesedést vásárolt a Mészáros Lőrinc-féle Konzumban, valamint Opusban. Az OTP vezér döntésének hírére megugrott a két társaság értéke, mely nagyszerű hír lehet Orbán Viktor strómanjának, aki valószínűsíthetően megszerezte a Hír Tv-t is. Hogy az OTP ezen döntése azt jelenti-e, hogy be lehet rendezkedni egy több éves, esetlege évtizedes Orbán uralomra is, azt nem tudni. Mindenesetre az, hogy Csányi Sándor lehetőséget lát a Mészáros papírokban, bizony sok okot nem ad az örömre...

"NYOMORÉK SZELLEM KÍSÉRTETE JÁRJA BE" A VIDÉKNEK NEVEZETT ORSZÁGRÉSZEKET, AHOL MÁR CSAK A HALÁL ARAT!

CIVILHETES
Szerző: Prof. Dr. LAKATOS GYULA
2018.07.30.


A vidék („emberek milliói”) legsúlyosabb válságtünetei

I. A rendszerváltás vesztese a vidék és a benne élő roma társadalom. Érdemtelenül megdőlt az agrártermelés rendszere, alapvető gazdaságpolitikai és politikai hibák sorozata miatt. Fölborult a vidéki népesség társadalmi réteg struktúrája, megrendültek gazdasági alapjai. Elveszítette aktív és motivált értelmiségének jelentős részét.
II. Megkezdődött a népességi viszonyok átalakulása, nem csak etnikai összetételében, hanem az életkorfa megváltozott struktúrájában is.
III. Nincs koncepcióval végrehajtható vidék, agrárstratégia.

A vidék és a mezőgazdaság jövőjének tervezése nem lehetséges a tudományos eredmények hasznosítása, új kutatási programok indítása nélkül.

A szegénység és szegregáció nagyobb részt a határainkhoz közel elhelyezkedő területeinken van jelen. A vidék válságtüneteinek kezelése több kihívást jelent, mint a probléma közvetlen kezelése: nemzetgazdasági és országos politikai, valamint nemzetbiztonsági érdek is. Az említett területek skanzenesedése a kérdés, a megoldásban nem válasz az infrastruktúra kiépítése, mindamellett, hogy nélkülözhetetlen...

A HAZAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A GYERMEKEK ELLEN

NÁDFEDELES BLOG
Szerző: Öreganyus
2018.07.30.


Aranyoskáim!

Olyan ügyészségi döntésről szereztem tudomást, amire már a civil gyermek érdekvédelemnek fel kell kapnia a fejét. Arról az esetről van szó, amikor egy 11 éves kisfiút a tanára szexuálisan abuzált, majd meg is akarta szöktetni. A repülőtéren fogták el a tanárt és a gyermeket, majd a nyomozás megindult. Most úgy döntött az ügyészség, hogy a tanár által a gyermek részére küldött, obszcén tartalmú üzenetek nem minősülnek szexuális zaklatásnak. …

Az ügyészség indoklása: bár erkölcsileg helytelenítendő cselekedet volt ez, de mivel iskolaidőn kívül történt, így a tanár nem büntethető ezért. …

Előre bocsájtom: azt írom, amit gondolok, nem fogom megválogatni a szavaimat.

Merthogy ez a „kiváló” ügyész azt is állítja, hogy mindez nem minősül kiskorú veszélyeztetésének sem, mert ez CSAK (!!!) fegyelmi vétség, és nem bűncselekmény. …

Miért csak fegyelmi vétség? Az ügyész szerint azért, mert a gyermek érzelmi fejlődését veszélyeztető chatbeszélgetések iskolaidőn kívül történtek, és az iskolaidőn kívül lekövetett tettekre a tanár felügyelői joga már nem érvényesül. …

Nem kívánom azt az ügyésznek, hogy legyen ilyen kiváló tanára az ő gyermekének is. Mert a gyermek nem tehet arról, ha ökör a szülője. De ezt az ügyészt nagyon szívesen ismertetném össze egy lóval aki szexuálisan fel van ajzva. Hogy tudja, mit él át az a gyermek, akibe egy felnőtt hímvesszője hatol be. Aztán majd elmagyaráznám neki, hogy a ló nem tehet arról, amit vele tett, mert felügyeleti időn túl, a gondozója munkaidejének lejártával, senki sem felelős azért, amit a ló tett vele. …

De ami a legfelháborítóbb:

Az abuzált gyermek anyja nem fellebbezett az ügyész döntése ellen.

Aranyoskáim!

Erre már nincsenek szavak.

Innentől kezdve számomra több dolog is teljesen egyértelmű:...

MEGLEPETÉS: NEM KERÜL MÉSZÁROSHOZ AZ "EX-SIMICSKA-BIRODALOM"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2018.07.30.


Nyerges Zsolt tartósan a tulajdonában tartja és működteti a cégeket, ám ez feltehetően nem vigasztalja a HírTv mostani stábját: a szerkesztőségé élére ugyanis a kormányközeli Liszkay Gábort nevezik ki.

- (Nyerges) "Zsoltnak megvan a tapasztalata és a szakértelme is egy ilyen cégkonglomerátum működtetésére, ráadásul jól ismeri az egészet belülről, hiszen dolgozott együtt (Simicska) Lajossal, így semmi oka nincs rá, hogy másvalaki kezébe helyezze az irányítást, ráadásul ezt nem is szeretné. Nem átmeneti figuraként akar szerepelni ebben a történetben és ehhez megvan a bizalmi tőkéje is

- ezzel magyarázta Nyerges egyik ismerőse, hogy miért nem igazak azok a korábbi találgatások, miszerint Simicska Lajos egykori üzlettársa csak azért vette meg az (ex)oligarcha minden érdekeltségét, hogy rövid időn belül átpasszolja Mészáros Lőrincnek. Oka már csak azért sem lenne rá, mert a mélyépítéssel foglalkozó Közgép és a mezőgazdasági profilú Mezort Zrt. is nyereségesen működtethető, ráadásul mindkét cég jelentős megbízások előtt állhat: a Modern Városok Program keretében számos infrastrukturális beruházás indul a következő években, és vélhetően tovább folyik majd a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben is a hazai tulajdonú szereplők preferálása. Ehhez képest a médiaportfólió a cégbirodalom legkisebb és egyben veszteséges része, de politikailag mégis ez a legérzékenyebb. Ehhez képest maga Nyerges éppen ezzel nem akar foglalkozni – mondták forrásaink...

A KÉT ORBÁN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GOMPERZ TAMÁS
2018.07.30.


Apa csak egy van.

Ezen is túl vagyunk. Meghallgattuk megint, merre van az erre, az útmutatás után mindenki mehet a dolgára, az államot eltartani mi, az államból élni ők. A tusnádi kinyilatkoztatásnak régóta az a liturgikus funkciója, hogy ennek a társadalmi munkamegosztásnak valamilyen erkölcsi igazolást adjon, és történelmi küldetésként mutassa be az államból élő, új uralkodó osztály gyarapodását, valamint üdvtörténeti fejleményként fogadtassa el azt, hogy menetközben Mészáros Lőrinc miniszterelnök nevére írták az országot.

Az első család vagyonosodása olyan mint a pénteki holdfogyatkozás: a fejünk fölött játszódik, mégsem látunk belőle semmit. A tusványosi igehirdetések pedig arra valók, hogy mint a felhő, eltakarják a lényeget.

Az ember viszont olyan lény, aki érteni szeretné a körülötte lévő világ jelenségeit, például kíváncsi arra, hogy az életnek van-e értelme, Schmidt Mária milyen pozíciót töltött volna be a kommunista pártban a rendszerváltás elmaradása esetén, illetve a NER működését meghatározza-e bármilyen szándék a pénzszerzési vágyon és a büntetőjogi következmények elkerülésén kívül.

Az utóbbi kérdés persze kizárólag az állam eltartóit érdekli, az uralkodó osztály tagjai azon töprengenek, hogy a Magyar Idők másnapi számában kinek a neve szerepel az osztályárulók között, mik az új trendek a liberálisszidásban, amit illene követni az intézményvezetői állás megtartása érdekében, vajon betartja-e az ígéretét az államtitkár, és Koppánykát kinevezi-e a tankerület élére, ha már az iskolaigazgatói állásról lemaradt, illetve mikor írják ki végre a beígért közbeszerzést a bekötőút felújításához, ami elengedhetetlen annak a jachtnak a megvásárláshoz, amely még az állami támogatással létrehozott borászat első veszteséges éve után lett kinézve, csak eddig azért nem sikerült megvenni, mert a panzióépítésre megnyert uniós pénz folyósítása csúszik. Úgy is mondhatjuk, hogy ennek a körnek a jellegzetes tagjait leginkább az a kérdés nyomasztja, hogy vajon hány napig lennének képesek az államtól teljesen elvágva, piaci körülmények között megélni, és ki biztosítja azt, hogy ilyen méltatlan helyzetbe ne kerüljenek soha.

Természetesen a miniszterelnök úr, ki más.

Emiatt számukra nyilvánvalóan nem a találkozó liturgikus funkciója az érdekes, bár az sem elképzelhetetlen, hogy valaki a lelkiismeretét (jó, ez egy kicsit erős) szeretné megnyugtatni azzal, hogy az ott hallott világmagyarázat értelmében helyesen cselekszik, amikor alkotmányos költséget számol fel a teraszhasználati engedély után, különben az európai, liberális elit betiltja a kereszténységet, hanem az esemény seregszemle jellege: nem azért mennek oda, hogy halljanak valamit, hanem azért, hogy lássa őket a miniszterelnök, minden tenderek, kinevezések és reklámköltések atyja; a kereszténydemokrácia nyelvén: az élet forrása...

OLASZORSZÁG AZ EURÓ "NÉMET KETRECÉBEN"?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2018.07.27.


Olaszország egyszerre szenved a strukturális reformok hosszas halogatásától és az eurótól. Az utóbbi két évtizedben a gazdaság és az életszínvonal veszteglése szinkronban volt az euróövezeti tagsággal. A márciusi választások populista pártjai euróellenes platformon diadalmaskodtak, a „német ketrecnek” becézett közös valutát hibáztatva az „elvesztett” évtizedekért. Furmányos kampányfogás, bűnbakkeresés volt ez csupán, vagy van alapja az eurókételkedésnek? Kiléphet‑e Olaszország a valutaunióból? Mi várható a jobbos/balos kormányzó koalíciótól a belső és macroni eurózóna-reformok terén?

Olaszország egyike az Európai Unió hat alapító államának. 1957. március 25-én az olasz fővárosban írták alá az Európai Gazdasági Közösséget (később Európai Unió) létrehozó római szerződést. A közvélemény-kutatások szerint az olasz lakosság volt a szoros európai gazdasági integráció egyik leglelkesebb támogatója. A regionális gazdasági integráció első négy évtizedében az olasz gazdaság tisztességesen teljesített: a GDP évi 3,5 százalékos növekedése hajszálnyival maradt el németétől. E tiszteletre méltó növekedéssel a tarsolyában keveseket lepett meg, hogy – a régóta fennálló strukturális bajok (észak-dél szakadék, kormányzati túlköltekezés, infláció, eladósodás, korrupció stb.) ellenére – Olaszország eleget tett a közös valutatagsághoz előírt szigorú követelményeknek („maastrichti kritériumoknak”) és 1999-ben alapító tagként csatlakozhatott az euróövezethez.

De most, közel húsz évvel később, Itália az euróövezetben való további részvételről dilemmázik. A politikai osztály egyik fele nyíltan flörtöl az Italexittel, a valutaunióból való kitáncolás lehetőségével. A márciusi választásokat az illegális bevándorlás mellett az euróvita uralta. (Magyar Péter A Conte-kormány kérdőjelei címmel kitűnő értékelést nyújt a választás aktuálpolitikai vonatkozásairól az ÉS, június 8-i számában.) A két győztes populista párt közül az Öt Csillag (M5S) eurószkeptikus, a Liga pedig egyenesen euróellenes. Sergio Mattarella államfő éppen azért blokkolta egy ideig az új kormánykoalíció megalakulását, mert Paolo Savona személyében olyan valakit javasoltak pénzügyminiszternek, aki az eurót „bukott projektnek”, „német ketrecnek”, „német valutának” nevezte. Lényegében a Liga álláspontját hangoztató Savona szerint a közös pénz Németországnak jó, amely olcsó kölcsönökkel árasztja el az euróövezetet saját árui vásárlására. Közben Olaszország – másokkal együtt az európeriférián – tetőtöl talpig eladósodik és elveszíti maradék pénzügyi szuverenitását is a Berlin befolyása alatt lévő Európai Központi Bank (EKB) javára. Ezért az új kormánynak készenléti tervet kell készítenie az eurózónából való esetleges kilépésre – jelezte Savona. Persze korántsem Savonával (vagy a Ligával) vette kezdetét az olasz eurókételkedés. Roberto Maroni exminiszter (ma a Liga egyik vezetője) már öt évvel az eurócsatlakozás után népszavazást követelt a lírához való visszatérés érdekében. Évekkel ezelőtt pedig Silvio Berlusconi volt miniszterelnök vetette fel a nemzeti valuta bevezetését az euróval tandemben.

Az elhúzódó belpolitikai káosz után végül összeállt az M5S–Liga kabinet, amelyben Savona az EU‑ügyi miniszter lett. Felmerül a kérdés: a politikai bűnbakkeresésen túlmenően van-e valóságos alapja az olasz eurószkepticizmusnak? A választ Németország, a közös pénz legnagyobb nyertese, és Olaszország – az eurózóna Görögország utáni leggyengébb láncszeme – összehasonlításával próbálom megadni...

KRITIZÁLTÁK HANDÓT, CÉLKERESZTBE KERÜLTEK

INDEX
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR, DEZSŐ ANDRÁS
2018.07.31.


Presszió hatására mondott le több tag az Országos Bírói Tanácsban, ami az Országos Bírói Hivatal elnökét, Handó Tündét lenne hivatott ellenőrizni – állítja az Indexnek az OBT elnöke, akinek ma, kedden jár le elnöki mandátuma. Hilbert Edit szerint Handó törvénysértő gyakorlata miatt egyre labilisabbak a bíróságok, és a kialakult helyzet azért is állhatott elő, mert a törvény hiányos és a jóhiszeműségre épít.

Egy zuglói étteremben ülünk: miért nem a munkahelyén, a Budapest Környéki Törvényszék épületében beszélgetünk?

Én a bíróság épületében a törvényszék elnöke vagyok, de most az Országos Bírói Tanács elnökeként adok interjút önöknek. Véletlenül sem szeretném, ha ez a két helyzet, pozíció összemosódna.

Az olvasókat ez a legkevésbé sem zavarta volna, de ezek szerint a bírósági szervezetrendszer tagjaként nagyon oda kell figyelnie, hogy a szerepek ne mosódjanak össze.

Igen, mert teljesen eltérő a hierarchikus helyzet a két pozícióban: törvényszéki elnökként az Országos Bírósági Hivatal elnöke gyakorolja felettem a munkáltatói jogokat, az OBT pedig az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét felügyeli.

Tehát ha ott nyilatkozik nekünk, fegyelmit kaphat Handó Tündétől?

Akár az is előfordulhat.

Pár hónappal az OBT januári megalakulása után egyszerre több tag is lemondott, családi okokra és egyéb feladatokra hivatkozva. Beszélt ezekkel az emberekkel, hogy valójában miért távoztak?

Természetesen több lemondott taggal is beszéltünk. Éppen ezért tudjuk, hogy nem mindenki azért mondott le, amit lemondásakor vagy utóbb „hivatalos” okként megjelölt.

Lehet olyan pletykákat hallani, hogy a megmaradt OBT-tagok is nyomás alatt állnak, sőt, zsarolják őket, hogy ők is távozzanak, és ellehetetlenüljön a testület. Tud erről valamit?

Tudok, de nem csak én, mert több tag is beszélt nekünk arról, hogy milyen „elbeszélgetéseken” kellett részt venniük. Az egyik tag később le is mondott.

Milyen „elbeszélgetésekről” van szó?

Egy ilyen esetről az egyik OBT tag is beszámolt az OBT 2018. május 2-i ülésén. Az ülésről készült – hangfelvételről leírt – jegyzőkönyvben ez is szerepel. Egy másik tag pedig az ülésen (és jegyzőkönyvön) kívül, de az ott jelenlevőknek beszélt arról, hogy milyen nehéz helyzetbe került a saját bíróságán a vezetői előtt, mert OBT tagságot vállalt. Megint mások magánbeszélgetéseken osztották meg velünk, hogy mi vezetett a lemondásukhoz...

TGM: KERESZTYÉN DEMOKRATÁKNAK

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.07.30.



Máté evangyéliomából:

Hallottátok, hogy megmondatott: szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.

Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.

Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.

Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem azonképpen cselekesznek-é? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképpen cseleksznek-é?

Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes
.”

Ehhöz a mércéhez mérve mindannyian bűnösök vagyunk, természetesen. De csak az nevezze magát keresztyénnek – a keresztyénség hit, nem kultúra, nem tradíció, nem „értékvilág”: abszolútumokkal dolgozik, ezért áll a legmagasabban – , aki nem csak az atyjafiait, nem csak a mi atyánkfiait szereti, hanem másokat is. A nap valamennyiünkre süt, az eső mindnyájunkra esik.

A hit pedig hitetlenség: közvetlenül csak álló és mozgó fizikai tárgyakat appercipiálunk meg a saját belső szükségleteinket és késztetéseinket meg önmagunkat mint gondolkodó lényeket, amire a hit azt mondja, hogy nem ez a végső valóság, hanem valami láthatatlan. Tehát szó szerint nem hiszünk a szemünknek. Nem hiszünk vakon a látó szemünknek. (A filozófia és a tudomány is ezen alapul.)


A keresztyénség nem jólét, nem politika, nem haza, nem család. A keresztyénség – mint apokaliptikus vallás – nem családra, legitim szexre és népszaporulatra tekint, hanem szüzességre és önmegtartóztatásra, a lélek, és nem a test vallása (el kell ezt még mondani?), bár semmit nem vet meg...

ZABLÁT A TUDÓSOKRA? - KORMÁNYZATI ÜZENET: BÁRMIT MEGTEHETÜNK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.07.31.


Elkeseredett viták kereszttüzébe került a magyar tudomány, recseg-ropog a kutatás-fejlesztés intézményrendszere. A hatalom paradox módon éppen akkor döntött mélyreható átalakításról, amikor 2010 óta először végre javulnak az ország versenyképességi mutatói. Két héttel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) vezetőjének menesztése után és két nappal az előtt, hogy az Országgyűlés megszavazta, hogy az MTA-kutatóhálózat fenntartásának költségvetése átkerüljön az új innovációs minisztériumhoz, a KSH közölte a hazai kutatás-fejlesztés friss adatait. 2017-ben a korábbinál 21 százalékkal több forrás jutott K+F-re, megállt a kutatók létszámának csökkenése. A globális innovációs indexben Magyarország a 39. helyről előrelépett a 33.-ra. Mindez alighanem annak a rendszernek az életképességét bizonyítja, amelyet épp most szüntetnek meg

„Aggodalommal figyeljük a fejleményeket, és reménykedünk abban, hogy a magyar kutatói közösség képes lesz megőrizni a munkájához szükséges függetlenséget.” A 168 Óra kérdéseire válaszolva így reagált a világ egyik legtekintélyesebb tudományos hetilapjának, a Nature-nek az elemzője. Alison Abbott írta azt a cikket, amelyben a Nature tavaly az NKFIH most leváltott létrehozójának és elnökének, Pálinkás Józsefnek a tevékenységét méltatta. A szerző megállapította, hogy bár Magyarország vezetőit egyre élesebben bírálják az autokrata és xenofób tendenciák miatt, az ország kiemelkedő tudósai optimisták, helyzetükben az előnyök felülmúlják a hátrányokat. Az elemző szerint ennek legfőbb oka, hogy Pálinkás olyan többlépcsős pályázati rendszert hozott létre a legkiválóbb kutatók Magyarországon tartására vagy éppen hazacsábítására, amely biztosítja számukra az európai jövedelmi szintet, a versenyképes kutatási körülményeket. A hazatérő fiatal kutatókat segítő Lendület programot egyébként a negyven ország akadémiáit tömörítő szervezet, az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége is a legjobb követendő nemzetközi példák között említi abban a levélben, amelyben kiáll a Magyar Tudományos Akadémia autonómiája és függetlensége mellett.

A kormányfő Pálinkás leváltását, az NKFIH átszervezését és az MTA-kutatóintézetek költségvetésének államosítását az után döntötte el, hogy tavaly 21 százalékkal nőttek a K+F-re fordított források, jelenősen emelkedett a kutatók létszáma, és – miközben a kritikusok épp az anyagi hasznot hozó döntéseket követelik – a források vállalati felhasználása elérte az összes K+F-kiadás 74 százalékát. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének 126 ország adatait összegző globális innovációs indexében Magyarország hat helyet előrelépve a 33. helyre került, az innovációs hatékonyságot mutató arányszám esetében a 30. helyről a 8.-ra ugrott. Ez a mutató tükrözi, hogy a szűkös forrásokból egy-egy ország milyen eredményeket képes felmutatni. A jelentés szerint a legnagyobb pozitív változás az egyetemek és a vállalatok közötti kutatási együttműködés erősödése, ami persze alighanem éppen az NKFIH támogatási konstrukcióinak pozitív hatása. Megjegyzendő, hogy a versenyképességi listákon Magyarországot az elmúlt években jellemzően épp az államapparátusi döntéseket tükröző mutatók szokták leginkább visszavetni: az alacsony költségvetési hozzájárulás mellett a rendszer következetlenségei, nehézkessége, gyakori átszervezései.

Pedig most az újabb átszervezés időszaka következik. A tudományos akadémia kutatóintézeteinek fenntartási költségeit ahhoz az Innovációs és Fejlesztési Minisztériumhoz rendelik, amelynek a nevében jellemző módon sem a tudomány, sem a kutatás nem szerepel. Az átalakítások irányát mutatva az NKFIH nevéből is kiiktatják a K-t és az F-et, ezekre állítólag külön hivatalt szerveznek, bár erről még semmi biztosat sem lehet tudni. Palkovics László miniszter azt ígéri, hogy a kutatások finanszírozásának feltétele a kiválóság és a hasznosság lesz. Azt viszont, hogy ki a kiváló és mi a hasznos, a jelek szerint ő és kiválasztottjai mondják majd meg.

Nyíri Kristóf Széchenyi-díjas filozófust, az MTA Filozófiai Intézetének volt igazgatóját Palkovics (ahogy a professzor mondta: volt akadémikustársa) nyilatkozataiban leginkább az zavarja, hogy a miniszter a kutatásra szánt összegeket egy helyen akarja tervezni.

– Ez azért nagyon zavaró, mert a tudományfilozófiában közhely, hogy a kutatási eredményeket nem lehet tervezni – fejtette ki Nyíri Kristóf. – Ha ugyanis tudnánk, hogy mit tervezzünk, akkor előre tudnánk az eredményt. A kutatás tehát nem központosítható.

Nyíri egy olyan tudós példáját idézi, akinek hivatalos munkaköri megbízatása elektromos órák távszinkronizálása volt. Albert Einstein kapta ezért a fizetését, miközben eljutott a speciális relativitáselmélet kidolgozásáig. Ezzel nem bízhatták meg, mert még a fogalmak sem léteztek, amelyekkel a feladatot meghatározhatták volna...

A KITILTÁSI BOTRÁNYIG TERJEDNEK A 9 MILLIÁRDOS UNIÓS CSALÁS SZÁLAI

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.07.31.


A vesztegetési kísérlettel vádolt és Amerikából kitiltott Tábor Viktor érdekeltsége, valamint a Microsoft-botrány egyik szereplője is felbukkan abban a határokon átnyúló céghálóban, amelyben milliárdokat tüntettek el. Az uniós források szabálytalan felhasználása miatt 9 milliárd forintot fizettetne vissza az Európai Csalás Elleni Hivatal.

Egészen magas politikai körökig vezet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt kutatás-fejlesztési csalássorozat, amely miatt 9 milliárd forintnyi támogatást kellene visszafizetnie Magyarországnak. A síbolás nagyságrendje a miniszterelnök családjáig érő Elios-botrányhoz fogható, és ahhoz hasonlóan sokszereplős koreográfia bontakozik ki az OLAF-jelentésből (még ha ezúttal nem is említ bűnszervezetet).

Cikksorozatunk korábbi részeiben megírtuk, hogy az unió 31 projektet vizsgált meg és a mintegy kéttucatnyi céget magában foglaló cégháló szereplői többek között kamuirodákat működtettek, rendszeresen túlszámláztak, illetve olyan cégektől vettek szoftvert, amelyeknek nem is ez a profilja.

Néhány cég esetében már írtunk az összefonódásokról,

most azonban olyan szereplőkre térünk ki, amelyek körül felbukkan Göncz Kinga szocialista politikus, Sagyibó Viktor korábbi miniszteri biztos, illetve a vesztegetési ügy miatt Amerikából kitiltott Tábor Viktor.

Pillar: alapítótól független alapítvány, tulajdonostól független cég

A történet – és az OLAF-vizsgálat – egyik főszereplője a Pillar Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. Róluk a többi között azt írták a 24.hu által megszerzett jelentésben, hogy olyan alkalmazottaik munkabérét is uniós források felhasználásával fizették, akik nem is dolgozhattak volna az Európai Regionális Alap (ERFA) projektjein. Az uniós pénzből kutatók bérét kellett volna állni, ám HR-eseket és recepciósokat fizettek belőle. A vizsgálat alapján úgy fest, a Pillar összenőtt a hálózat másik főszereplőjével, a BME Infokom Kft.-vel és egymás között tologatták a számlákat.

Az érintett magyar cégek

BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft., Pillar Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft., Advanced Network Technologies Kft., Artklikk Kft., Bifarma Kft., Capsys Informatikai Zrt., Griffsoft Informatikai Zrt., Humansoft Kft., Ignis Kft., Inphone Kft., Lupus Kft., Médialab Kft., Optanet Kft./Vidékháló Telekommunikációs Kft., Profitrade 90 Kft., Project Control Expert Kft., SimpTech Kft., TCT Hungary Kft., Virgo Systems Informatikai Kft., Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. (Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Lórándnak korábbi érdekeltsége)

A Pillar Kft. tulajdonosa 2008. december és 2016. május között (a vizsgált uniós projektek idején) a Pillar Alapítvány volt, amelynek fő profilja a honlapja szerint nem az uniós források elsíbolása volna, hanem olyan független civilszervezet, amelynek célja, hogy az Európa-tudat megerősítése által összefogja, segítse és képezze az Európai Unió iránt érdeklődőket, segítséget nyújtson a lakosságnak az Európai Unió nyújtotta lehetőségek megismeréséhez. Az alapítványt Göncz Kinga alapította még 1998-ban, az MSZP-s politikus 2004 és 2009 között több miniszteri posztot is betöltött, 2009-től 2014-ig pedig európai parlamenti képviselő volt...

BANNONNAL EURÓPA HIDRÁT MELENGET A KEBLÉN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.07.31.


- Világjelenség, hogy a liberalizmus hívei általában képzettebb és tehetősebb városlakók, míg a populizmus bázisát a kevésbé iskolázott és szegényebb vidéki rétegek adják

- Bannont ki kell tiltani Európából, illetve nem kell beugrani a trükkjének

- Ajándék magyar rendőr lónak ne nézd a fogát!


FT

A Trump-jelenség megértéséhez látni kell, hogy a nagyvárosi elit sok helyütt szembekerül a vasvillát lengető populistákkal, akik bázisát a kisvárosok, illetve a vidéki települések adják. A választóvonal megfelel az oktatás szintjében tapasztalható különbségnek. Ez jellemezte az amerikai választásokat, a Brexitet, de nem csupán a fejlett Nyugaton jelenik meg a vidék a populisták falusi hátországaként: meg lehet figyelni olyan, a kultúrát és a gazdasági szintet tekintve igencsak eltérő államokban is, mint Törökország, Thaiföld, Brazília, Egyiptom és Izrael. Európában még inkább nyilvánvaló ez a választóvonal. Olaszországban a leggazdagabb metropolisz, Milánó dacolt a populista trenddel. A franciáknál Párizs felsorakozott Macron reformjai mögött – az isten háta mögötti körzetek ellenében.

Budapesten és Varsóban nagy tüntetések vannak a kormány ellen, amiért a tekintélyelvűség felé sodródik a két rendszer, a Fideszt és a PiS-t ugyanakkor a kisvárosok támogatják. A Trumpot, a Brexitet, Erdogant és Orbánt elutasító erők általában tehetősebbek és képzettebbek, mint az ellenoldal. Utóbbi híveit az a csatakiáltás egyesíti, hogy tegyük az országot ismét naggyá. Az urbánusoknál többször fordul elő, hogy jártak, vagy tanultak a világban. Lehetne azt mondani ezek után, hogy a nagyvárosok adják a liberalizmus bástyáit, a vidék pedig reakciós. Lehet, hogy a társadalmi értékeket tekintve ez igaz is, csakhogy kezd kialakulni az, hogy a leszavazott városlakók belesavanyodtak a demokráciába, lassan elegük lesz belőle. És ha ők így állnak hozzá, akkor a kis településeken az emberek egyre inkább vonzódnak a nacionalizmushoz. Emiatt nőhet a nemzetközi feszültség, ám a legrobbanásveszélyesebb ellentét az országokon belül, a falu és a város között alakulhat ki.

The Times

A konzervatív brit lap sürgeti, hogy Európa vegye komolyan Steve Bannont és tiltsa be alapítványát, mert különben félő, hogy a szélsőjobbosok jövőre lerohanják az Európai Parlamentet, sőt a végén meg is semmisítik azt. A dolog ugyanis úgy áll, hogy igencsak lehetséges a szélsőséges győzelme, miután az emberek tévesen azt hiszik, hogy nem számít, miként voksolnak. Régebben kisebbfajta tiltakozást jelentett, ha a radikálisokat támogatták, ám nagyon is melléfognak, ha úgy gondolják, hogy ez változatlanul így van. Az EP már nem sóhivatal, hanem igazi hatalommal felruházott törvényhozás. Akár még a Bizottság elnökét is menesztheti. Utóbbit a vezérjelölt-elv alapján választják meg, de ez átfordulhat lidércnyomásba. Mert ha májustól netán a keményen jobbos euroszkeptikusok adják a legnagyobb frakciót Strasbourgban, akkor akár Le Pen-ből vagy Wildersből is lehet a végrehajtó testület vezetője. Az pedig az EU végével volna egyenlő.

Ennélfogva a jövő májusi választás a mérsékelt erők, illetve azok csatája lesz, akik sötét időkbe igyekeznek visszavinni Európát. Ezért fel kell adni a csúcsjelölt-eljárást. Teljesen elképzelhetetlen, hogy az uniónak, vagy a tagjainak el kellene tűrniük Bannon beavatkozását, vagy akár a jelenlétét Európában. Olyan ellenséges harcos ő, aki nyílt összeesküvésbe kezdett a szélsőjobbal az oldalán az unió felszámolására. Nem szabadna beengedni a földrészre. Ha a magyarok és a lengyelek miatt nem lehetséges a közös fellépés ellene, akkor tagállami szinten kell róla dönteni. Úgy kell kezelni, mint azokat, akik a radikális iszlám terrorizmust pártolják, vagy kémkednek. Mert lehet, hogy feltartóztattuk a sötétség erőit, amikor Macron legyőzte Le Pent, ám újra és újra meg kell verni azokat. Ehhez fel kell ismerni a hidrát, amikor felbukkan, és azonnal le kell vágni az egyik fejét...

A MAGYAR SZELLEMI ELITRŐL

A HAZA
Szerző: KALTENBACH JENŐ
2018.07.26.


Tapasztalatom szerint a magyar èrtelmisègi polgárság(?) mentalitását illetően kb. nègy kategóriába sorolható.
Van a rendszerhű fajta, akik jólètüket a rezsimnek köszönhetik, ezèrt úgy èrzik, hogy feltètlen hűsèggel tartoznak, bàrmi törtènjen. Lehet, hogy akad köztük olyan is aki hiszi, hogy a jó oldalon áll.
Egy màsik, a közömbösök tàbora. Ők nem gondolják, hogy az èrtelmisègi, polgàri(?) lèt velejárója a közössèg irànti felelőssèg vállalás. Amíg nekik szemèly szerint jól megy semmi más nem èrdekli őket. Ők azok akik magukat, kissè eufemisztikusan, apolitikusnak szeretik nevezni.
A harmadik csoportba azok tartoznak, akiknek szintèn nem megy rosszul, mègis kritikusak a rezsimmel szemben, de közèleti aktivitásuk fő motívuma mègis az ellenzèk ostorozása. Az ellenzèki kritika jellemzően megmarad az általánosság szintjèn. Fantáziátlanok, tehetetlenek, megalkuvók, a Fidesz megvásárolta őket, nincs is ellenzèk stb. Szó sem esik arról, hogy mit ès hogyan kellene mást, jobbat tenni. Mik azok az ellenzèki követelèsek, akciók amelyek helyett mást kellene követelni, akciózni. Arról már nem is beszèlve, hogy netán ők maguk lèpnènek a tettek mezejère ès megmutatnàk, hogyan is kell csinálni.
Maradnak azok, akik minden erejüket a rezsim ostorozásàra fordítjàk, de hangjuk nem jut àt a másik három àltal felèpített ès gondosan zárt falon, így minden szavuk pusztàba kiáltott szó. Közèleti aktivitásuk azonban nekik is ebben merül ki.
Ja, ès van a kiàbràndult, remènyveszett, egyre közönbösebb tömeg, amely ha a dolgok mèg rosszabbra fordulnak egyszer majd, nem látva más kiutat, fellázad ès a vak düh nem válogat.
Ezt kellene elkerülni, nem?

MEGTÖRTÉNÉS

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.07.30.


...Diktatúrában élünk tehát. Olyan viszonyok között, amikor a diktatúra minden jellegzetessége és funkciója működik, vannak elnyomó szervezetek, amelyek folyamatosan erősödnek, van elnyomó ideológia, amely Tusványoson eljutott odáig, hogy az egyeduralkodóvá válás igényével lép fel („a liberalizmusnak vége!”). Sunyi módon teszi, mert mindjárt gondoskodik is arról, hogy ez a kereszténydemokráciának nevezett diktatúra európainak legyen tekinthető, teleaggatja a Unió politikájának alapelveivel, amiből persze egy darabot sem vall magáénak. A pofánkba röhög csupán általuk. Van despota, aki megmondja a tutit, vannak erőszakszervezetek és államgépezet, amely már nem a köztársaságot és a nemzeti érdekeket, hanem az uralkodó párt hatalmának védelmét tekinti elsődleges céljának. Ugyancsak létrejöttek azok az intézmények, amelyek a rendszerhű bürokratákat képzik és továbbképzik, megtörtént a kulcsintézmények elfoglalása és kisajátítása, a tömegtájékoztatás teljes átalakítása. Mindez a XXI. században, Európa közepén. A fogást keresők, vagy mindezt nem érzékelők számára mindez semmit sem jelent. Az ultima ráció minden kérdésben: nevetséges, hazugság, nem igaz, liberális baromság, Soros-bérenc, hazaáruló. Haza és Orbán a számukra egy és oszthatatlan. És boldogan asszisztálnak legalapvetőbb magán-, családi és kollektív jogaink megnyirbáláshoz, az ország kirablásához, a demagógia diadalához.

Orbán sokat sejtetetően belengette a határozott továbblépés szándékát szeptemberre. Nem tudjuk, mi lesz akkor, mert még csak utalást sem tett rá. Talán mert félt a korai nyilvánosságtól, az ellenállás fellángolásától. Vagyis olyan lépésre készül, amely a demokrácia hosszú időre várható zárójelbe tételét jelenti Magyarországon. Egy dolog bizonyos. Nem arra készül, hogy elismeri önmaga és pártja bűnösségét a magyar nemzet minden szintű kifosztásának bűnében. Ezt belátva lemond, szőrcsuhát ölt, korbácsot ragad, mellyel magát bünteti majd, s jó kereszténydemokratához méltóan elzarándokol Jeruzsálembe, hogy ott koldulásból és a jó emberek szánalmas adományaiból élje tovább nyamvadt, szánalmas életét. Ebben pedig azért lehetek annyira biztos, mert ugyancsak Tusványos hálás közönségét a minap sietett eligazítani a hit és a lélek dolgaiban is: „kárhozat vagy üdvözülés kérdésében az államok és a politika nem illetékesek”.

Úgy tűnik, a riasztó kilátások mára senkit nem riasztanak, senkit nem indítanak ellenállásra. Leépültek és megszűntek a nemzet önvédelmi reflexei. A bevezetőből láthatjuk ugyanis, hogy aki fel merészelne lépni, ellenállást merne szervezni a diktatúra ellen, az Alaptörvényt sértene, s a törvény teljes szigorával találná szembe magát.

Bizonyára hiába védekezne azzal, hogy tessék engem békén hagyni, én a nemzet üdvözüléséért léptem fel…

NEM CSAK AZ ÁLLAMI, A PIACI HIRDETÉSEKET IS ELTÉRÍTI A POLITIKA, KORRUPCIÓVAL ÁTSZŐTT AZ ÜGYNÖKSÉGI PIAC

ÁTLÁTSZÓ / MÉDIAHÁBORÚ
Szerző: Átlátszó
2018.07.30.


A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek az elmúlt években kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesültek, ami már egyfajta öncenzúrába, azaz önkorlátozó reklámköltésbe csapott át – többek között ezt a megállapítást tartalmazza a Mérték Médiaelemző Műhely éves jelentése a lágy cenzúráról. A hamarosan megjelenő tanulmány és a következő cikk közel egy tucat volt vagy jelenleg is vezető pozícióban dolgozó reklámipari és médiapiaci szereplővel folytatott anonim háttérbeszélgetés tanulságait foglalja össze a reklámpiac helyzetéről. A kutatást Máriás Leonárd készítette.

Évek óta ismert, hogy az állami intézmények és cégek hirdetéseinek elosztását a kormányzat a kormánypárti média finanszírozására használja, ami a lágy cenzúra legfontosabb eszköze.

A reklámköltések alakulását alapvetően meghatározza a reklámpiac szűkülése és a média tulajdonosi szerkezetének jelentős mértékű politikai polarizációja is. A jelenlegi kormánypárti média kiépülése előtt a médiakiadványok széles és színes palettája állt a hirdetők rendelkezésére, ma viszont a reklámipari szereplők háttérbeszélgetéseken a presztízs szempontból értelmes választást jelentő reklámpiaci felületek szűküléséről számolnak be.

A politikai igazodás nem csak az állami szférára, hanem a magánhirdetők reklámköltéseire is jellemző. A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek esetenként kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesülnek. Ennél jobban bevett gyakorlatnak számít azonban a politikai szempontok alapján történő önkorlátozó reklámköltés, olyan esetekben is, amikor a piaci szereplők nem tapasztalnak politikai elvárást.

Alapértelmezett az átpolitizált piac

A háttérbeszélgetések során egyértelművé vált, hogy a reklámiparban általános vélekedés, hogy a piaci hirdetések politikához igazodó eltérülése mindig is alapértelmezett volt Magyarországon, függetlenül attól, melyik párt volt éppen hatalmon.

„Egy eleve torz piacból kell kiindulni, ahol a döntéseket mindig a politikától való félelem alapján hozzák, és nem például annak alapján, hogy milyen célcsoportot, milyen áron szeretne elérni a hirdető”, magyarázta egyik interjúalanyunk.

Egyes interjúalanyaink szerint azonban a második Orbán-kormány felállása, vagyis 2010 óta sokkal egyoldalúbbá és kíméletlenebbé vált a politikai környezet. Korábban a hirdető cégek inkább politikai taktikázás alapján juttattak reklámköltéseket a különböző politikai oldalakhoz kapcsolt médiatermékeknek, az elmúlt nyolc évben viszont inkább az jellemző, hogy félelemből nem juttatnak az ellenzékhez sorolt kiadványoknak.

Az is igaz viszont, hogy a média jelentős mértékű kormánypárti tulajdonosi koncentrációja miatt a piaci hirdetéseknek sok esetben már nem kell politikai szempontok szerint eltérülnie, hogy nagy arányban a kormánypárti médiában jelenjenek meg, hiszen a vállalatok a piaci logika alapján is ott hirdetnének.

Mint egy volt médiaügynökségi vezető interjúalanyunk fogalmazott, „a piac teljesen be van szűkülve, ha akarok, ha nem, a kormánypárti médiában is kell vásárolnom”...


ORBÁN TETT EGY AJÁNLATOT KÖZÉP-EURÓPÁNAK - CSAK AZT NEM MONDTA EL, KINEK LENNE EZ JÓ

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2018.07.30.


Leginkább a magyar kormány (és pár hű embere) profitálna abból a nagy ívű regionális együttműködésből, amelynek tervét Orbán Viktor vázolta fel Tusnádfürdőn. De vannak esetek, amikor még az sem.

A legfontosabb az a tervünk, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét

Még magához képest is grandiózus tervet jelentett be tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor a régió országai közötti közlekedési és energetikai összeköttetést, a haderőfejlesztés összehangolását és az „egymásba való befektetést” tűzte ki célul 2030-ig.

A 2030-ig tervezés nem újdonság: kormányfői kinevezése után tartott parlamenti beszédét is erre fűzte fel. És ahogy a mostaninak, a májusi felszólalásnak is az volt a vezérfonala, hogy a következő évtized végére Európa öt „legjobb” államának egyikévé kell tenni Magyarországot...