2019. június 17., hétfő

MAGYARORSZÁG, HOLTVÁGÁNY

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.06.16.



Ez sem mindenhol fordul elő, hogy a monori vonatra felszálló utasokat Monor helyett egy tolatómozdony kihúzta egy tárolóvágányra, és otthagyta a semmi közepén őket. El tudjuk képzelni, ahogy az utasok egy ideig nyugodtan ülnek, aztán nézelődnek, hol vannak. Türelmesen várnak, aztán fogy a türelem, egyre gyanúsabb a helyzet. Szociálpszichológiai tanulmány lehetne, meddig vártak, amíg a balhésabb utasok közül valaki kinéz, és megállapítja, hogy a szerelvény előtt nincs mozdony, és kitolva egy holtvágányon állnak. Eközben Monoron hiába várják őket, a várostól is elszigetelődtek, semmi befolyásuk arra, ami ott történik, kikerültek az életből.

Igazi kelet-európai abszurd, mint a Velencei-tónak háttal felállított székek, és nemcsak arról van szó, hogy át kell rendezni a híres “rendőr-postás-vasutas” sorrendet, mert ettől még a sorrend lehet ugyanaz. A MÁV mindig is lenyomata és tükörképe volt az egész országnak. A büdös, koszos vonataival, a bűzlő WC-kkel, az udvariatlan és bunkó kalauzokkal, a tujázókkal, a leszállításokkal, a vonatkereket kalapálókkal, akik a nyugdíjba menetel után sem tudták, miért kopácsoltak egy életen át. A MÁV szállította a deportáltakat Auschwitz-ba, és a MÁV húzta a szőkített olajat, amelybe a vasutasok a festéket egy belülre felakasztott vödörbe öntötték. Itt gazdagodtak meg a szakszervezeti vezetők a sztrájkokból, miközben a magyar vasútállomások a harmadik világbeli országokat idézik. Az egyetlen rendben tartott vasúton, Felcsúton pedig nem utazik senki. A mesevonat a diktátor gyerekkori álmait teljesítette be egy újraélesztő gép áráért.

Magyarország jelképe az is, ahogy a monori szerelvényt kitolták a holtvágányra. Magyarország lakói ülnek ezen a vonaton, és csendben nézelődnek kifelé az ablakon, és nem nagyon vették még észre, hogy a tárolóvágányon vannak. A szerelvény előtt nincs mozdony, a vonat nem megy sehova. Amíg a vonatban ülnek, a várost, az otthonaikat kifosztják, lepusztítják, átépítik, ijesztő és rémséges tereket hoznak létre. A vonaton nincs oktatás és egészségügy, néha végigmegy néhány kalauz, akik azt állítják, hogy a vonat robog, megelőz mindenkit, s az utasok ezt elhiszik. Bezáratnak minden ajtót, ablakot, hogy ne lehessen kilátni, még a függönyt is lehúzzák, mert elhitetik, hogy idegenek fel akarnak kapaszkodni, meg akarják enni az utasok szendvicseit, és el akarják venni a táskájukban levő keresztény kultúrájukat.

A MÁV közleménye nem árulta el, mikor jutott valakinek eszébe, hogy felhívja a vasúttársaságot, hogy a vonat áll, nem megy sehova. Ki volt az a bátor, aki merészelt kinézni az ablakon, és megállapítani, hogy a tolatóvágányon vannak, mozdony nélkül, a senki földjén. Hány óra múlt el, mire ezt valaki elhitte, és mennyi idő, amíg valaki végre intézkedett? Az intézkedés annyi volt, kiküldtek egy biztonsági őrt, aki végül tájékoztatta az utasokat a valóságról, szemben azzal, ami eddig a képzeletükben élt. Ezután az olajos és kátrányos síneken át visszakísérte őket a rideg pályaudvarra, ahol várhattak az újabb monori vonatra. Majd arra is felszállnak gyanútlanul, de abban senki nem lehet biztos, hova viszi őket. Monor a távoli messzeség, az elérhetetlen célpont jelképe, az élet szimbóluma, ahova nem megy soha egyetlen járat sem...


A FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG TUDÓSÍTÁSA AZ AKADÉMIA KÖRÜL KIALAKULT HELYZETRŐL

MTVA.HU
Szerző: FAZ
2019.06.17.


A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Európa egyik legfontosabb napilapja, amely naponta közel 800 ezer emberhez jut el. A pénteken a nyomtatott lapban is megjelent tudósítás fordítását teljes terjedelmében közöljük:...

MENNYIVEL VAN MELEGEBB A SZÜLŐVÁROSODBAN, MINT AMIKOR MEGSZÜLETTÉL? EGY KALKULÁTOR MEGMONDJA

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.06.17.


Régen minden jobb volt: ezt már egy ideje szívesen mondogatjuk, de ha nem szeretjük a kánikulát, kivételesen még igazunk is van. 

A Climate Impact Lab kutatásai alapján a New York Times tavaly készített egy kalkulátort, amely aktuálisabb mint valaha: megmondja, hogy évente átlagosan hány napot kell, illetve kellett 32 Celsius-fok felett végigszenvednünk. Nem meglepő, hogy egyre többet, de igazán az a sokkoló, amikor megnézzük, mi történik majd nyolcvanéves korunkban.

A kalkulátort itt lehet kipróbálni.

Az egyre hosszabb kánikuláért a kutatók szerint az üvegházhatású gázkibocsátás a felelős, vagyis mi magunk. A gép által jósolt meleg napok pedig még az optimista forgatókönyvet követik, vagyis azzal számolnak, hogy az országok valóban csökkentik a kibocsátásukat. Ha ez nem történik meg, még több 32 fok feletti értékre számíthatunk – de még csökkenő kibocsátás esetén is úgy néz ki, hogy 2065-ben Budapesten nagyjából 25 forró napra számíthatunk (de legalább 15, legfeljebb pedig 35 napos hőhullámokra számíthatunk)...

MAGYARORSZÁGON IS MEGJELENT AZ ÁZSIAI TIGRISSZÚNYOG

INDEX
Szerző: NTT
2019.06.17.


Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog); a rovar számos fertőző betegség potenciális terjesztője, írja az MTI a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának figyelmeztetése alapján.

Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket - olvasható az összegzésben.

Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22 féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zika vírusnak is...

MÁR AKKOR KÉSZÜLT KÉSŐBBI URALKODÁSÁRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.06.17. 


A tegnapi napot a kormánysajtó kihasználta arra, hogy a Nagy Imre újratemetésén beszédet mondó Orbán Viktort ismételten csak hősként állítsa be. Megpróbálnak úgy tenni, mintha anélkül a beszéd nélkül ma nem lenne Magyarország ugyanaz a hely, ami. Ebben lehet, hogy igazuk is van, bár nem olyan értelemben, ahogyan azt ők gondolják. Orbán Viktor uralkodásával a rendszerváltást megelőző időkbe csöppentünk vissza, ahol korlátozzák az emberek szabadságát, besúgókkal van teli az ország ismételten, és megbízható kádereket ültetnek a vezető pozíciókba. A miniszterek elnökének beszéde azonban nem volt olyan fennkölt, szabadszájú és nagyszerű, mint ahogyan azt most a kormánypropaganda megpróbálja elhitetni az emberekkel. Akik ott voltak és beláttak a színfalak mögé, pontosan tudták, hogy mi is történt valójában 1989. június 16-án...

SZOKJUNK HOZZÁ, HOGY EZT A NYARUNKAT TÖNKRETESZIK A SZÚNYOGOK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DERCSÉNYI DÁVID
2019.06.17.


Magyarország tökéletes hely most a szúnyogoknak, hiába intéz ellenük többfrontos támadást az állam a kémiai és a biológiai gyérítéssel, ezek csak pár napig enyhítik a helyzetet, utána visszatér a szúnyogözön. Egyre több invazív szúnyogfaj is velünk él, a jövőben ők is több gondot okozhatnak. Addig is véssük az eszünkbe, hogy nem érdemes vakarni a szúnyogcsípést, mert csak rosszabb lesz.

Magyarország, a földi szúnyogparadicsom, a tejjel-mézzel folyó szúnyog-Kánaán – egyáltalán nem túlzóak ezek a megállapítások, ha az utóbbi heteket nézzük. Egy hideg és csapadékos május után beköszöntött a roppant meleg június, ennél nincs is ideálisabb az ember legnagyobb barátjának, annak a 10, de lényegét tekintve 5-6 szúnyogfajnak a Magyarországon honos 50-ből, amely, hogy plasztikusan és egyenesen fogalmazzunk, csíp, mint a nyavalya.

Az esős májusban keletkező sok millió pocsolya, vízzel teli vödör, kaspó, cserép, csetresz, hordó kitűnő lehetőséget teremtett a szúnyogoknak a szaporodásra. Egy-egy vödörben szúnyoglárvák ezrei is otthonra lelnek egy ideig, hogy aztán kikeljen belőlük az imágó, a kifejlett állat, amely útra kel, és vérünket szívja. Millió és millió szúnyog jelenik most meg, a társadalom pedig egy emberként kérdezi: Hol van már az irtás?

Extrém invázió van
Az irtás pedig rendes ütemben zajlott és zajlik – mondja el a hvg.hu-nak Mukics Dániel, a Katasztrófavédelem szóvivője. Először április végén kezdődtek meg a munkálatok, ekkor a lárvák élőhelyére, a vizekbe kezdték meg a biológiai irtás anyagát teríteni a Katasztrófavédelem munkatársai. A biológiai irtás egy talajlakó baktérium által termelt fehérjével történik, amely elpusztítja a szúnyog lárváit. Teljes sikert ne várjunk ettől, a magántelkeken összegyűlő pocsolyákhoz – vagyis kis "keltetők" ezreihez – nem fér hozzá a katasztrófavédelem, éppen ezért javasolták mindig azt a szakemberek, hogy mindenki öntse ki a kertjében különféle edényekben összegyűlt vizet, ezzel is nehezítve a szúnyogok dolgát. A biológiai irtást a Katasztrófavédelem a nagyobb tavak és folyók hullámterében, árterületén végzi: a Duna, Tisza, Körösök mentén, illetve a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó partja, nádas és mocsaras területeken. Ott, ahol halak is élnek, nem kell irtani, mert azok megeszik a szúnyoglárvákat....

BODOR ÁDÁM: VALAMIÉRT MEGKUTYÁLTAM MAGAM

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FICSOR BENEDEK
2019.06.17.


Lektűrt tervezett írni, végül azonban valami egészen más született – árulja el Bodor Ádám, akinek Sehol címmel jelent meg új kötete. Az íróval a könyv kapcsán a változó erdélyi tájról, a demokrácia dilemmájáról, a hatalom titkairól, a nem célzásnak szánt atomrobbanásról, a gulág és a holokauszt emlékezetéről, Latin-Amerika tűzhányóiról, a belváros kényelméről és a levegős terekről beszélgettünk.

Sorsdöntő pillanat volt az életemben, amikor egy nyári hóvihart követően először néztem le gerincéről északra, és megpillantottam Máramarost varázslatos fényeivel, sziporkázó égboltjával – írta korábban „régi szerelméről”, a Radnai-havasokról. Visszajár még ifjúkora színhelyére? 

– Igen, évről évre visszatérek oda néhány napra, általában ősz elején, de ez már valami más. Míg a felhőktől övezett kevély ormok őrzik méltóságukat, alattuk a települések arculata – gondolok itt a hegyek lábánál elterülő egykor festői román és ruszin falvakra – alaposan megváltozott. Mindig is elmaradott, szegény vidék volt, ahonnan a rendszerváltás által teremtett lehetőségekkel élve megindult a tömeges elvándorlás Nyugat-Európa felé, onnan aztán a munkavállalók viszonylag tehetősebben tértek haza, építkezésbe kezdtek, ám nemcsak pénzecskéjüket hozták magukkal, hanem egy idegen ízlésvilág elemeit is, amelyekkel amott találkoztak, és most ráborították a hazai autentikus rusztikus kultúrára. Az egykor a tájba illő, fából, kőből épült települések ma felemás, olykor bántó látványt nyújtanak. Nehéz megszokni...

NAGY IMRE ÚJRATEMETÉSE, A TÖRTÉNELEM VÉGE ÉS TAKI BÁCSI FRICSKÁI

MÉRCE
Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
2019.06.16.



Ma 30 éve temették újra Nagy Imrét és mártírtársait. Az újratemetés a rendszerváltás történetének egyik emblematikus eseménye volt, és remek példája annak, ahogyan a rendszerváltás történetét gyakran utólagos mítoszképző kísérletek és félreértések nyomán rendezi újra a közösségi képzelet. A Politikatörténeti Intézet és a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetében az állampártról és ellenzékéről, a tárgyalásos átmenetről, a gazdasági és égető társadalmi problémákról és a nemzetközi viszonylatokról olvashatunk szemelvényeket, ezek közül közlünk néhányat:...

HELYNEVEK, A NÉV

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2019.06.17.


Végül az lesz, hogy egy név, helynév miatt – ami így már majdnem Proust, viszont mégsem egészen az – lesz kénytelen Szombathely közgyűlése, ebből fakadólag a lakosság, végül pedig a tág, kerek világ belátni azt az alapvetést, hogy a Fidesz úgy cuzammen egy ocsmány társaság. Bár ehhez nem kell különösebb éleslátás, csak némi jó érzés, annyi, amennyi egy plüssmackóba szorult, viszont a jelek szerint ezekben még ennyi sincs. De ez sem nóvum.

És most, hogy sikeresen visszafogtam magam – már megint, és mint mindig -, hogy ne válogatott, ámde mosdatlan szavakkal beszéljek arról a szarhalomról ami a Fidesz-KDNP maga, nézzük, mivel örvendeztettek meg minket újra a fiúk a térről. Puskás polgármester bácsinknak annyira elment már az esze, hogy kezd teljesen beleilleni a falkába. Ha volt is némi tisztelet vele szemben, mert derék mentős volt valaha, ezt már erodálta teljesen. Elvesztette a jogait a tiszteletre, az út, amelyre lépett, a megvetés felé vezet. Vagy a semmibe.

Illetve csak röhög rajta az ember végül, mert kínjában nem tehet mást. Hiába tudja, nem komilfó öreg és beteg embereken szórakozni, de mit tegyen, ha polgármester bácsi monomániásan csinál hülyét magából. És mégsem róla lesz most szó, hanem az egyik helyetteséről, aki önálló életre kelt. És még csak nem is arról, aki átállt a lázadókhoz, hanem ez egy másik, Koczka névre hallgató. (Hárman vannak összesen alpolgármesterek, egy még kitart a ganajban, az ő szemeit elnézve el is fog süllyedni benne.)

Az van, drágáim, hogy ez a város, ez a Szombathely forrong, mint arról már néha hírt is adtam. Most épp ott tartunk – egészen leegyszerűsítve a dolgot -, hogy a kisebbségbe szoruló Fidesz-KDNP gründolt magának egy ingyenes lapot gyorsan, mert elveszítette a helyi tévét, és nem volt hol tovább a mocskot okádni. A szennyükhöz fölhasználták a város nevét, amit a közgyűlés kétszer már elvett tőle, a mi szegény ostobán aljas polgármesterünk meg harmadszor próbálkozik visszaadni neki azt...

NAGYOT SZÓL A CSOK: MÉG SOHA NEM LÁTOTT INFORMÁCIÓK AZ ÁLLAMI INGYENMILLIÓKRÓL

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2019.06.17.


Két hét múlva, július 1-jén új világ kezdődik a magyar családtámogatási rendszerben: nemcsak a babaváró hitel és a falusi CSOK indul el, hanem a meglévő CSOK egyes szabályait is átírta a kormány. A változások apropóján utánajártunk, mekkora összeg jutott el eddig a magyar családokhoz. Mint megtudtuk, 2016 elejétől idén március végéig összesen 82 ezer CSOK-szerződést kötöttünk 256 milliárd forint összegben. A szerződésszám kétharmada használt, az összeg kétharmada új lakásokhoz kötődik. A támogatások 70%-át mindössze kettő, hazai irányítású bankcsoport közvetítette, az összeg 60%-a pedig a legalább három gyereket vállaló, új építésű lakásba költöző mintegy 16 ezer családhoz került...

MEGSZŰNHET A DÍJMENTES FŐVÁROSI PARKOLÁS - MÉG TÖBB HAJÓT BUDAPESTRE!

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.17.


A Hableány katasztrófája után sok szó esett arról, mennyire zsúfolt a Duna belvárosi szakasza. A Fővárosi Közgyűlés által készített mobilitási terv alapján a hajók száma még jócskán gyarapodhat is. Az autóval rendelkező budapesti lakosokat legfájdalmasabban az érintheti, hogy a mostani díjmentes helyi parkolás helyett parkolóházakban, mélygarázsokban pénzért tehetnék le kocsijukat.

Az új belvárosi kikötők létesítését össze kell hangolni a közterület-fejlesztésekkel, javítani kell a gyalogos hozzáférés feltételeit – olvasható a Budapesti Mobilitási Terv 2030 című, a Fővárosi Közgyűlés által készített koncepcióban (ebben van szó a nagy nyilvánosságot kapott dugódíjról). Mint leírták: a Dunához kapcsolódó turisztikai attrakciók hajós megközelítését is természetessé kell tenni. A szövegből kiderül, hogy új kikötők létesítése is a tervek között szerepel...

A BETOLAKODÓ

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Birdie
2019.06.17.


A kanadai hétköznapok apró-cseprő történeteit gyűjti össze Birdie, akinek legújabb posztjából kiderül, miként készül fel egy helyi iskola arra, ha váratlan helyzet adódik (például olyasvalaki/valami lép az iskola területére, akinek ott semmi keresnivalója) és azt is megtudhatjuk, ki az a tanulóvásárló.


“Intruder – betolakodó

Tegnap az iskolában úgynevezett lockdown (lezárás) gyakorlat volt. Nem mondták meg a tanárok, hogy pontosan milyen intruder “ellen” gyakorlatoztak.

Gondolom, nem akarták megijeszteni a gyerekeket, másrészt szerintem csak a nem anyanyelviek nem értik, hogy mit értenek intruder alatt. A többiektől azt az információt szedték össze a gyerekek, hogy a betolakodó lehet állat vagy ember is.

A gyakorlat ebben az esetben a következő volt. A hangosbemondóban bemondják, hogy nem kívánatos személy van a suliban. Abban a pillanatban el kell sötétíteni minden teremben. (Mindenhol van reluxa.)

A gyerekeknek el kell a pad alá bújni, vagy ha nincs pad bárhova, ahol biztonságosnak találják. A cél, ha benyit a betolakodó, akkor ne azonnal vegye őket észre, úgy tűnjön, üres a terem.

Addig kell csendben, elbújva lenniük, amíg a hangosban be nem mondják, hogy vége, nincs már intruder a suliban. Azt mondták, hogy kb. 15 percig tartott a gyakorlat. Persze nem bírták csendben végig a próbát.

Lucával szokás szerint beszélni kellett még itthon erről, szegénykém nagyon meg tud ijedni még a gyakorlatoktól is. Érthető, otthon nem volt ilyen.

Tetszik, hogy felkészítik őket ilyen esetre is. Ugye Amerikában többször volt már lövöldözés iskolákban és nem egy esetben úgy mentettek meg tanárok diákokat, hogy elbújtatták őket. Nem dugják homokba a fejüket.

Tudják, hogy pánikban, félelemben a kreativitás, az agy, az IQ lekapcsol. Ilyen gyakorlatok után talán hamarabb jut eszükbe majd vészhelyzetben ez a “védekezési” lehetőség..
. 

ITT OLVASHATÓ


HAZÁM, EURÓPA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBKLICISZTIKA
Szerző: ARA-KOVÁCS ATTILA
2019.06.14.


Meglepő gondolattal kezdem ezt a cikket, de nem azért, hogy bárkit is provokáljak. Orbán Viktor szerintem nagyon sokat tett azért, hogy ne csak polgári nyilatkozat legyen európainak tekinteni magunkat, hanem ez belső, egyben közösségi élménnyé váljon. Amikor 2003 áprilisában én is odahúztam az igent a csatlakozásunkhoz, boldog voltam, de nem volt abban semmi rendkívüli. Nem gondoltam bele, hogy valójában mit jelent ez. És eszembe se jutott, mit veszítenék, ha a nemek győznének.

Most már belegondolok, átérzem rendkívüliségét, jelentését és jelentőségét. Orbán mindent megtett annak érdekében, hogy a szívem beleremegjen, ha felmerül ez a lehetőség. Amikor 1999-ben azt nyilatkozta, „Európán kívül is van élet” – hangosan felnevettem. Mi közöm ahhoz, hogy egy kültelki senki miket hord össze a kommunistákból épp nácikká vedlő söpredékének? De most, közel 13 éves miniszterelnökségét követően (1998–2002, 2010–2019) már minden elképzelhető. Országom olyan állapotban van, mint Románia 1989-ben, mint Jugoszlávia 1996-ban. Nem sereghajtó ebben-abban, hanem Európa lepratelepe.

Akárhogyan tekintek is önmagamra, valóban másodrendű európai polgár lett belőlem csak azért, mert miniszterelnökömet Orbánnak hívják, s a világban nyíltan utána köpnek, ha bárhol megjelenik.

Gyanús figura lettem, aki nem tartja be szavát, hanem hazudik, ügyeskedik, csal, mert országom miniszterelnöke egy hazudós, ügyeskedő csaló.

Tolvaj lettem, amióta Magyarország miniszterelnökének családja és baráti köre után nyomoz az európai csaláselleni iroda (OLAF), mert megcsapolják az uniós pénzforrásokat, és szánalmas őrültségekre költik, illetve egyéni meggazdagodásra.

Áruló lettem, mert miniszterelnököm Putyinnal konspirál a nyugati liberális demokráciák ellen.

Nem azért fogadtam el az Európai Parlament mandátumát, hogy mindezt lemossam magamról, hanem hogy ezt a gyalázatot lemossam mindenkiről, akit Orbán Viktor beszennyezett. Azért fogadtam el, hogy megvédjem hazámat, Európát attól a gonosztevőtől, akinek nincs egyéb célja, mint az egész kontinenst belelökni a nemzetállami alávalóságok poklába...


A MONORI JÁRAT TITKA

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.06.16.


Lassan ideje Budapesten is felállítani az Elveszett Vonatok Minisztériumát, mint a városi legenda szerint (sajnos, Boncz Géza találta ki, nem igaz) a volt Szovjetunióban. Jó, nálunk nem a vonat veszett el, hanem a mozdonyvezető és a jegyvizsgáló, érdekes módon az utóbbi a nagyobb baj, majd meglátjuk, miért – de a vonat, igaz, ami igaz, megvolt, sőt, az utasok is.

Mikor először megláttam a hírt a Facebookon, még egy utas világba kiáltott panaszaként, azt mondtam magamban: azt el tudom hinni, hogy egy szerelvény késik. Azt is, hogy el sem indul. De azt, hogy nyílt pályán megálljon és veszteglés közben elhagyja a mozdonyvezető, már nem. Viszont maga a panasz nagyon életszerűen hangzott:...

FÉSZEK A KISZOLGÁLTATOTT GYERMEKEKNEK

INDEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, KASZÁS TAMÁS
2019.06.16.


Szülőknek és gyerekeknek egyaránt igyekeznek segítséget nyújtani a Fészek Gyermekvédő Egyesület munkatársai. Érden átmeneti otthont működtetnek, országos nevelőszülői hálózatukon keresztül pedig mintegy 400 gyermekkel állnak kapcsolatban. Azért dolgoznak, hogy mihamarabb visszakerülhessenek azok a gyermekek a családjukba, akik valamilyen probléma miatt segítségre szorultak. Nincs könnyű feladatuk, mert egyre nő a kiszolgáltatott gyermekek száma, és azt mondják, egyre több nevelőszülőre lenne szükség. Jószolgálat-díjas riportunk a Fészek Gyermekvédő Egyesületről.

„Hétszer négy?”, „28”. A másnapi matekdolgozatra készül az érdi gyermekek átmeneti otthonának általános iskolás lakója. Katalin, a Fészek Egyesület pedagógusa kérdezi ki még vacsora előtt a kertben, miközben egy másik kisiskolás fiú a trambulinon ugrál, arrébb ketten fociznak, hátul pedig a homokozóban játszik anyukájával egy kislány.

„Ez egy olyan krízisotthon, ahova a nap 24 órájában bárki becsöngethet, ha segítségre van szüksége – meséli Nyitrai-Hell Szilvia, az egyesület munkatársa. – Ide jöhetnek például, ha az anyuka váratlanul kórházba kerül és a gyerek rövid időre felügyelet nélkül marad, de olyan helyzetben is hozzánk fordulnak a gyermekvédelmi szakemberek, ha azt érzik, a gyermek testi-lelki fejlődése krízisben van, és muszáj egy kicsit kiszakítani az otthoni környezetből. Lehet, hogy már este érte jönnek, de vannak, akik hosszabb ideig maradnak itt.”

A gyermekek átmeneti otthona csak az egyik szolgáltatása az idén 25 éves Fészek Gyermekvédő Egyesületnek. Mellette országosan kiterjedt nevelőszülői-hálózatuk van és nevelőszülői képzést is tartanak. Azt mesélik, nagyon büszkék rá, hogy az érdi központjuk emeletén kialakíthattak egy olyan részt, ahol azok a fiatalok lakhatnak, akik elmúltak 18 évesek, és már elköltöznének a nevelőszüleiktől, de még szükségük van egy kis támogatásra. „Életbeindító háznak is szoktuk hívni” – mondja Báló Ottília, az egyesület igazgatója. – „Itt megtanulják beosztani a pénzt, munkát keresnek és vannak már kötelezettségeik, de probléma esetén bármikor fordulhatnak a kollégákhoz.”

Összesen 35 fő dolgozik a Fészek Egyesületnél, és országos szinten mintegy 160 nevelőszülővel állnak folyamatos kapcsolatban. 400 gyermek van a nevelőszülői hálózatukban, és ez a szám évről évre nő, ami nem jelent jót, mondja az igazgatónő. „Ami egészen egyértelműen látványos, hogy egyre nagyobb elmaradásokkal, egyre több fejlődési-szociális hátránnyal érkeznek hozzánk a gyerekek. Gyakran már a szülők is állami gondozottak voltak, és az is jellemző tendencia, hogy egymás után születnek a gyermekek, akik aztán mind nevelőszülőkhöz kerülnek. Nagyon összetett feladattá vált a gyermekvédelemben és szakellátásban a gondozás, ami jó pár évvel ezelőtt nem volt ennyire súlyos.”

Habár az egyesület tagjai naponta találkoznak bántalmazott, nehéz helyzetű családból érkező vagy hajléktalanná vált gyerekekkel, mégis töretlen elhivatottsággal és kedvességgel végzik a feladatokat. Jó példa erre Csipák Péterné, az egyesület elnöke. Férjével 36 éve nevelőszülők, a házukban már 150 gyermeket neveltek rövidebb-hosszabb ideig. Irénke a mai napig csak pozitívan tud a gyerekekről beszélni, most épp egy 16 éves anyuka van náluk a csecsemőjével.

„Nehéz munka, meg kellett edződni hozzá. Rá kellett jönnöm, hogy ugyan nincsen varázspálcám és nem tudom megváltoztatni a gyerekek múltját, de ha a nehézségeiken már egy kicsit tudok segíteni, az is valami” – magyarázza Nyitrai-Hell Szilvia, hogy őt mi motiválja a munkája során...

AHOGY A DOLGOK ELINTÉZŐDNEK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.06.16.


Persze, általában nem maguktól, hanem egy önjelölt vezető által vezérelten. Persze, néha ez a vezető nem is annyira önjelölt, pláne, ha Messiásnak hívják, akkor sem, ha Nemzetvezetőnek, Diktátornak se úgy születik valaki, node, autokrata azért saját magába vetett hitéből – és tévedhetetlenségéből – lesz.

A bimbózó kommunizmus és a soha fel nem épült szocializmus – pedig mennyit dolgoztunk rajta! – ön- vagy mások által jelölt nemzetvezetői mind rendelkeztek egy pufferrel, ami köztük és szeretett népük közt állt. Úgy hívták: titkárság. Első sorban szűrőként – nehogy már minden féle csip-csup üggyel zavarják a Nagy Embert – másod sorban tehermentesítésként, a Nagy Ember helyett cselekedvén.

Ennek kirívó példája volt a Gazda – azaz Sztálin elvtárs – titkársága. A politikai/gazdasági tisztogatások áldozatai még a Butirka cellájában, vagy Kolima fagyában is meg voltak győződve arról, hogy tévedés áldozatai lettek, a Gazda erről nem tud, mert, ha tudna, nem engedte volna, ezért tucatjával írták a leveleket Sztálin elvtársnak, amik, persze, nem jutottak túl a titkárság cenzorain.

Az ukrajnai éhínség áldozatairól még a kijevi SZKP tagjai is úgy vélték, nem tud róluk Sztálin, mert akkor biztosan közbe lépne! Nos, Sztálin nemhogy tudott róla, de ő maga idézte elő a kollektivizálás erőszakos és kíméletlen bevezetésével. 4,5 millió áldozat? Smafu. Különben sem oroszok voltak. Azonban, ha mégis az a valószínűtlen eset állt volna fenn, hogy Sztálin nem tudott róla, senki nem mert ezzel a hírrel eléje állni, mert mindenki rettegett tőle..

Kádárnak is volt titkársága, ráadásul tőle nem rettegtek elvtársai. Kádár titkárságába is ugyanolyan kétségbeesett reménnyel kapaszkodtak mindazok, akiket bedarált a rendszer, hogy a mi apánk, Kádár elvtárs biztosan nem tud erről, meg arról, különben nem hagyná. Való igaz, Kádár titkárságán keresztül néha valóban elintéződtek dolgok. Ráadásul Kádár nem követte el minden vezérek típushibáját: az önkény igazolására szánt cinizmust, amiben Sztálin sem szűkölködött.

Node, napjainknak is van egy önjelölt vezére, Minden Magyarok Atyja és Vezérlő Csillaga, mi több, neki is van titkársága, amolyan mentális TEK...

A HATÉKONYSÁG MÉRÉSE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.06.16. 



Amikor az ember elkezd egy ilyen munkát, nem azon gondolkodik, hogyan tudná mérni a változásokat. Napi visszacsatolás ad tapasztalati képet arról, hatékony volt-e a beavatkozás, nem érzi az ember lényegesnek az adatgyűjtést, fontosabbnak tűnik maga a cselekvés. Aztán, amikor érzékeltem én is, hogy ez nem egy napi rutinná egyszerűsíthető történet, hanem egy iszonyúan bonyolult problémahalmaz, aminek a megértéséhez is hosszú idő kell, nemhogy a megoldásához, akkor rájöttem, muszáj tudatosan tervezni, stratégiát kidolgozni, rendszert építeni, forrást teremteni. És akkor már előkerült ez a terület is. A hatékonyság mérése.

Sok civil szervezet, társadalmi vállalkozás még nem érzi ennek a fontosságát. Pedig több ok miatt is kell, hogy foglalkozzunk vele.

Az első talán a forrásteremtés. Mivel az állami rendszeren kívül működünk, a működési költségekben jelentős tétel a céges és civil adományok területe. Ebben vannak alkalmiak, de nyilván annak örülünk, ha hosszú távú az elköteleződés, mert ez teszi tervezhetővé a munkánkat, biztonságossá a működésünket. A támogatók azonban szívesebben adnak oda, ahol látják értelmét, hasznosulását a befektetett támogatásnak, segítségnek. Persze a visszacsatolások is ezt szolgálják, de ha az ember adatokkal is alá tudja támasztani a támogatás hatására elinduló változásokat, az mindenképpen komolyabb munkát tükröz. Sok támogató jött már át hozzánk, otthagyva másokat, mert úgy érezték, csak adták a pénzt, de nem láttak változást.

A másik ok, amiért kell, azok mi magunk vagyunk, a segítő szervezetben dolgozó munkatársak. Akik kimutathatóan tudják a munkájuk hatását követni, azoknál jóval kisebb a kiégés kockázata. Mert ott van íve a történetnek, saját magunkat, és a szervezeten belül egymást is szembesíthetjük a munkánk értékével, adatokkal alátámasztva. Fontos ez a szervezetfejlesztésben, a alapítványon belüli, egymás munkáját látó, értékelő, egymást támogató viszonyulások kialakítása miatt. Meg azért is, hogy felismerjük, ha valami nem hoz változást, és módosítani tudjunk, hogy jobban hathassunk. Muszáj ránézni még az eredményekre is a ráfordítás tükrében, hogy az ember a realitások talaján maradjon.

Fontos a hatásmérés azoknak a szempontjából is, akikért dolgozunk. Mert ők is így értik ennek a munkának a stratégia-jellegét, a rájuk vonatkozó számszerűsített változásokat, amivel muszáj szembesíteni őket, akár kríziskezelésről van szó (mert mindig a pillanatnyit érzékelik csak), akár a saját teljesítmény kihangosításáról (amire büszkének lehet lenni).

Azt már az elején észrevettem, hogy a helyi intézményrendszer, akiknek a munkáját szeretnénk segíteni, főleg a kiégés és az eszköztelenség miatt, no meg azért, mert ők nem alkalmaznak efféle hatékonyságmérést, legfeljebb statisztikai célú adatszolgáltatást a rendszer felé, ami azért más célokat szolgál, nos, számukra egy civil szervezet esélyteremtő munkája nem igazán fontos. Sőt, most kifejezetten gyanús, hiszen ellenségképpel terhelt. Nem is akarják látni, többnyire hallanak valamit, amiből aztán megítélik, hogy fölösleges és szakmaiatlan, és azokat a változásokat sem akarják látni, amelyeket a munkájuk előidéz.

Sokat kell dolgozni azon, hogy ez változzon, hogy számukra is értelmezhető legyen a hatékonyságunk mértéke. Mi pedig szeretnénk ezt úgy kommunikálni, hogy érezzék benne ők is a munkájukat, hogy lássák, a hatékony beavatkozás együtt lehet igazán hatékony, amihez mindenki hozzáteszi a maga részét.

Furcsa ezt átélni, hogyan lettünk az elmúlt 10 év alatt az elején kifejezetten tiltott, utált partnerből megtűrt civil szervezet, akinek már hagyják, hogy segíthessen, sőt, néhány területen már valós, felvállalt, együttműködő a viszonyunk. Persze csak helyileg. A harmadik “t”-től, a támogatottól még a legtöbb helyen messze vagyunk. Ha “kirakat” van, fontos vendég érkezik az intézményrendszer bármelyik eleméhez, akár “fentről”, akár külföldről, vagy valamilyen pályázathoz kapcsolódó, sajtóval és megtámogatott szakmai rendezvény van, nos, arra sosem hívnak minket. Akkor sem, ha ugyanazon a területen dolgozunk, hatékonyan, néha még hatékonyabban is, mint a rendszer maga, akkor sem, ha a szakma elismerten néz a munkánkra, itthon és külföldön is, és hetente vannak látogatóink. Fontos emberek is. Eleinte próbáltam ilyenkor találkozót kezdeményezni a hivatali rendszer felé, de sosem volt kölcsönös a dolog. Ma már meglehetősen ritkán fogok effélébe. A dolgot meg mostani jelenségként fogom fel, amiben nemkívánatosak vagyunk, mert a “nehogy már egy civil… aki ráadásul sorosbérenc” megjelenés ronthatja a sikerkommunikált képet, miszerint a rendszer tökéletesen működik.

És még egy másik terület miatt is fontos lehet a hatékonyságmérés. Mert ezzel talán egyszer eljutunk majd oda, hogy a civil modellekre úgy tekintsen az állam, mint megvizsgálandó, beépítendő gyakorlatra, és ne mondhassák, hogy “ó, ez csak egy civil próbálkozás, egy karizmatikus ember vergődése, a rendszerbe nem beépíthető”. Ehhez azonban a rendszer számára értelmezhető határmérés kell, hiteles, komoly, kutatásokkal alátámasztott. No, meg szerintem kellene hozzá egy másik hatásmérés is. Ennek is hitelesnek kellene lennie. Az intézményrendszer hatásmérésre gondolok. Amiben az adatok nyilvánosak, elemezhetők, amiben a központi elvárás nem a problémák elkendőzésére, hanem azok kimutatására irányul, és a statisztika nem azt az eredményt hozza “amit én akarok”.

Az Igazgyöngyben tudatosan, rendszerbe helyezve 2014 óta foglalkozunk ezzel. Akkor készült el az SRS-ünk, ami nagyon sokat segített a tevékenységünk letisztázásban, és több területen is adatgyűjtéseket generált nálunk. Aztán jött egy másik rendszer, a PMT, de ennek üzleti szemlélete nehezen illeszkedett a mi problémarendszerünkhöz, bár sokat tanultunk ebből is. Az utóbbi időben a SROI irányában tapogatózunk, ami költség-haszon szemléletű. A világon vannak még másfélék is, hiszen mindenhol szeretnék a civil szféra társadalmi folyamatokra gyakorolt hatását láthatóvá és elemezhetővé tenni. Nemrég zárult egy nyolchónapos képzés, az Impact Akademy, ahol újra sokat tanulhattunk. Lett infografikánk is, ami egyszerű ábrában foglalja össze az Igazgyöngy sokrétű munkáját. Dolgozunk tovább ezen a területen is, összehangolva a szervezetfejlesztésünkkel.

A hatásmérést meg kell tanulni, beépíteni az adatgyűjtést, hogy az napi rutin legyen, időnként elemzések, kutatások alanyává tenni azokat, és a következtetéseket beépíteni a fejlesztésbe. Az adatoknak pedig hiteleseknek kell lenni, mert nincs értelme csúsztatni, hazudni, elfedni a problémákat, túltolni a sikereket, mert mindez csak távolabbra teszi a megoldás megtalálását.

Milyen jó lenne látni rendszerszinten is ilyen hatásméréseket! Mondjuk pl. a közmunkáról. Vagy a tankönyvpiacról. Esetleg arról, van-e kimutatható eltérés a hatékonyságban, mióta ekkora az egyházi fenntartású intézmények térhódítása szociális és oktatási vonalon? És vajon milyen mérhető társadalmi hasznosulása van a stadionoknak? A állam kommunikációs költségeinek? Talán ha látnánk ezeket, akkor érthetőbb lenne mindenkinek… De úgy tűnik, idáig nem jutunk el, mert már az adatokkal is baj van. Ellentmondanak a tapasztalati képnek. Sok esetben meg, számomra egyébként teljesen érthetetlenül titkosítottak.

A hatás persze így is megvan. Meg a hiányérzet is.



ITT OLVASHATÓ

NEM LÉTEZŐ MIGRÁNSINVÁNZIÓRA POTEMKIN-VÉDELEM A VÁLASZ A HATÁRSZÉLEN

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2019.06.17.


Nincs elég rendőr a határon, ezért vezényelnek oda polgárőröket és katonákat, nem a „migrációs nyomás” miatt – mondta lapunknak egy nyugalmazott alezredes.

A nyáron polgárőrök és a Magyar Honvédség katonái is segítik a határvédelmet. Előbbiek június közepéig például a román-magyar határszakaszon, Kiszombor és Nagylak térségében járőröznek a rendőrökkel együtt. A katonák júniusban, júliusban és augusztusban váltásonként kétszázan látnak el „támogató feladatokat” a magyar-szerb határon a „migrációs nyomás” miatt. Csakhogy a statisztikai adatok alapján nem indokolt a nyári erősítés, a „migránsveszély” ugyanis nem nő jelentősen. 

A police.hu-n olvasható összesítés szerint például a 22. héten – vagyis május 27-e és június 2. között – 34 esetben akadályoztak meg tiltott határátlépést, 78 embert tartóztattak fel és kísértek vissza az ideiglenes biztonsági határzáron, s négy ügyben fogtak el, állítottak elő, vontak eljárás alá személyeket. Tavaly ugyanebben az időszakban 22-97-1 volt ugyanez az arány. Két éve még többet is kellett intézkedni azon a héten: 273 tiltott határátlépést akadályoztak meg, 142 embert kísértek vissza a határon és 13 eljárást indítottak, de akkor is inkább az év első két hónapja számított mozgalmasnak, nem a nyár. Idén eddig a március 25-től 31-ig tartó 13. hét volt a „legerősebb”, akkor 7 esetben akadályoztak meg tiltott határátlépést, 326 embert kísértek vissza a határon és 15 eljárást indítottak. 

Az ellentmondásos adatok miatt megkerestük a határvédelemért felelős rendőrséget, de magyarázatot nem kaptunk. A polgárőrség vezetése sem felelt arra a kérdésünkre, hogy milyen konkrét munkát végeznek tagjaik a határszakaszon, s ehhez milyen előzetes kiképzést kaptak. Egyedül a honvédség reagált, akképp, hogy katonái „a nyár közeledtével egyre növekvő migrációs nyomás miatt”, a rendőrség igényei alapján látják el a határvédelmi feladatokat, amelyre külön kiképzés során készülnek fel. Hozzátették: az elmúlt négy évben több, mint 18 ezer katona vett részt a határvédelmi feladatok ellátásában. 

A növekvő migrációs nyomásra való hivatkozás azért is mondvacsináltnak tűnik, mert a tavalyi adatok szerint épp a május végétől augusztus közepéig tartó hetek voltak a legnyugodtabbak, s az elfogási és visszakísérési arányok is jóval alacsonyabbak voltak, mint például január utolsó hetében, vagy épp április közepén. Vagyis az adatok éppenséggel nem támasztják alá, hogy ilyenkor megindulna a migránsáradat, csak azért, mert nyár van és jó az idő...

A KISGAZDÁK HELYETT A FIDESZT AKARTA

KLUBRÁDIÓ / SZABADSÁG, ELVTÁRSAK!
Szerző: KLUBRÁDIÓ / SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.06.14.


416 ezer család foglalkozik mezőgazdasággal, ezeknek a gazdaságoknak 85 százaléka életképtelen. Uniós támogatás nélkül bedőlne.

Különös évek voltak a rendszerváltás évei, például az MDF környékén megjelentek egykori grófok, bárók leszármazottai, akik a saját országaikban senkik, maximum hivatalnokok voltak. Világot járt, tapasztalt szakértőkre kevesebb figyelmet fordított a kormányzó párt. Erről is beszélt Raskó György agrárközgazdász, aki 1989-ben tért haza Dél-Amerikából a felesége unszolására. Brazíliában egymillió hektáros termőterülettel foglalkozott, de hát itthon nagy dolgok voltak készülőben.

Az Antall-kormányban földművelésügyi államtitkár volt, s mint ilyen beosztású vezető, többször találkozott négyszemközt Orbán Viktorral (még focizott is vele!). Miután az MDF is megosztott volt, azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a Független Kisgazdapártot tegyék ki a koalícióból, helyette hozzák be a Fideszt. Ez az ötlete nem tetszett a kormányfőnek.

Akkoriban az egyik vitatéma a kárpótlás volt. Antall ugyan egy jó megoldást választott a nyilvános árverésekkel, azonban az egész folyamat félresiklott, főként a kisgazdák miatt. Raskó György azon a véleményen volt, hogy a föld azoknál legyen, akik ott élnek és gazdálkodnak. A termelőszövetkezetekből részvénytársaságokat csinált volna úgy, hogy aki akar, az tisztességes feltételekkel kiszállhat. A tagok nem egész tíz százaléka lépett ki. Jellemzően a felsővezetők, akik már konyítottak valamit a piacgazdasághoz, s akik zöme azóta sikeres vállalkozó. A másik megfigyelhető tendencia, hogy az egykor kuláknak kikiáltott gazdák utódai erősödtek meg.

Ma 416 ezer háztartásban foglalkoznak mezőgazdasággal, ezeknek a zöme az uniós földalapú támogatásból él, 85 százalékuk egyébként gazdasági szempontból életképtelen. A kívánatos 40 hektár körüli birtokméretet kevés gazdaság éri el.

Falun már nincs munkaerő, lassan nincs, aki leszedje gyümölcsöt. Raskó György szerint Orbán Viktor azt ismerte fel, hogy a falvakat kell megnyernie, ott könnyen fenn tudja tartani a feudális állapotokat. A függő viszonyban lévők úgy szavaznak, ahogy az Orbánnak jó. Ezeket az állapotokat demokratikus viszonyok között nem lehet megváltoztatni.

Az egykori államtitkár egyébként nagyvállalkozó, de mint mondja Mészáros Lőrinc és a hozzá hasonlók szintjét távolról sem éri
 el.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

BÁR HANGOSABBAN, BÁR TÖBBSZÖR, BÁR KEMÉNYEBBEN SZÓLALTUNK VOLNA FEL A DEVIZAHITELEZÉS ELLEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.06.17.


A tornádó oldalszele – Szubjektív válságtörténet 2007–2013 címmel jelentette meg a Park Kiadó Király Júlia könyvét, amelyben a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke arról ír, milyen volt a jegybank egyik vezetőjeként átélni a Magyarországot is súlyosan érintő nemzetközi gazdasági válságot, és útmutatót ad ahhoz, hogy jobban megértsük, mi miért, hogyan történt, és melyek a recesszió következményei. Lapunknak adott interjújában azt mondja, bár hangosabban, bár többször, bár keményebben szólalt volna meg a devizahitelezés ellen. Hallgatóinak azt tanítja: ha úgy érzik, hogy feszültség van, vakon szalad a ló, mindent kövessenek el, ami csak telik tőlük, beszéljenek többet, szórjanak homokot a gépezetbe.

Tényleg nem lehetett előre tudni, hogy milyen mélyen érintheti Magyarországot a 2008-as nemzetközi gazdasági válság?

– Utólag mindenki állítja, hogy ő megmondta, de akkor, ott nagyon kevesen voltak, akik akár két nappal az összeomlás előtt úgy gondolták, hogy sokkal súlyosabb lesz a helyzet, mint bármikor is volt. Abban bíztunk, hogy a nemzetközi befektetők, elemzők azt tekintik elsődleges szempontnak, hogy az ország gazdasága, államháztartása, költségvetése 2006 óta javuló pályán volt. A 2008-as nyári, kora őszi befektetői beszélgetések résztvevői nagyon pozitívan nyilatkoztak rólunk. Amikor az országok sérülékenységét elemezték, figyelembe véve számos szempontot és hangsúlyosan a jövőbeli kilátásokat, akkor a balti országok vagy a Balkán országai rendre megelőzték Magyarországot. De amikor kitört a válság, senki sem azt nézte, mennyit javult az ország az elmúlt két évben, milyen pályán halad a gazdaság, hanem azt figyelte, hogy abban a pillanatban hol áll a többiekhez viszonyítva. Magyarország külső és belső eladósodottsága pedig kiugróan magas volt. Ez a válság örökre szóló tanulsága: egy perccel a válság előtt még nem volt válság.

A javuló mutatók elfedték a problémákat?

– Nem fedték el, csak azt gondoltuk, van értékük a pozitív irányú változásoknak. Az MNB többször jelezte, ha válság lesz a világban, az Magyarországot is érinteni fogja. A súlyosságát azonban valóban alábecsültük...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN 30 ÉVE A SZABADSÁG VÉDELMEZÉSÉTŐL PUTYINIG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.17.



Guardian 

 A magyarok Nagy Imrére emlékeztek, miközben Orbán Viktor egyre keményebb kézzel irányítja az országot és az a vád ellene, hogy átírja a történelmet. A vasárnapi tiszteletadásra csupán pár százan mentek el, nem úgy, mint 30 éve, amikor jó 100 ezren voltak jelen a meggyilkolt miniszterelnök és társainak újratemetésén a Hősök terén. A mai kormány szélsőjobbos, időnként oroszbarát politikát folytat, noha Orbán 3 évtizede igencsak radikálisként indult. Adam Michnik ezt úgy fogalmazza meg, hogy akkoriban a szabadságot védelmezte, ma viszont olyan politikus, aki Putyin cimborája és felszámol mindent, ami független, civil és szabad az országban. Most azt hányják a szemére, hogy lecsap a történelem és a tudomány területén az önálló kutatásra és igyekszik tisztára mosni Horthyt, aki összejátszott a nácikkal. Nagy Imre megítélése ellentmondásos, mert az 56-os forradalomról megemlékeznek ugyan, ám vezetője elszánt kommunista volt, ezért manapság kellemetlen hős. Orbán nem volt jelen az ünnepségen, de a feleségével együtt magánemberként megkoszorúzta a sírt a 301-es parcellában. Az évforduló egybeesik az 56-os Intézet elleni fellépéssel. Az igazgató, Rainer M. János azt mondja, abba a Veritasba akarják beolvasztani őket, amelynek feladata, hogy a történelemről kreáljon és népszerűsítsen nacionalista-populista nézeteket. Őket viszont senki sem kérdezte meg, de hát Magyarországon mostanság csak így mennek a dolgok – hangsúlyozzák független kutatók. Az MTA szintén kormányellenőrzés alá került, és történészek attól félnek, hogy központosítás és cenzúra áldozata lesz a virágzó szellemi, illetve egyetemi élet egésze. A CEU már vesztett és kénytelen Bécsbe átköltöztetni az oktatás egy részét. Rainer szerint veszélyben van a tanszabadság, akár csak a szabad közösségek. Ő ezzel együtt derűlátó, hogy az igazi kutatói kollektívák folytatják munkájukat.

Magyarországon 75 évvel a holokauszt után meghamisítják a történelmet, éspedig azon az alapon, hogy a múltat a győztesek írják. Hogy az ország szembenézzen a történtekkel, azt akadályozza a magyarságot dicsőítő hivatalos emlékezetpolitika. Pedig az ország annak idején rekordot javított: ennyi embert ilyen rövid idő alatt sehol másutt nem szállítottak a lágerekbe, ami nem lett volna lehetséges a magyar államapparátus lelkes és fegyelmezett támogatása nélkül. Ám a Terror Háza is úgy tünteti fel, mintha a háborús bűnöket csakis a nyilasok idején követték volna el, noha javarészük a Horthy-rezsim idején játszódott le. A Szabadság téren a német megszállási emlékmű szintén manipulál, mert tagadja mindazt, ami Magyarországon a 2. világháború előtt és alatt, ezen belül is főként a nyilaskeresztesek uralma idején történt. Az elemzés a nacionalista emlékezetpolitika bizonyítékaként említi, hogy a Várban mellszobrot avattak Koszorús Ferenc emlékére, továbbá, hogy a politika méltatja Héjjas Ivánt, aki szimpla rablógyilkos volt az 1. világháború után a különítményesek élén. Maga Orbán pedig igyekezett elkendőzni, hogy Horthy több pogromot is eltűrt és Európában elsőként hozott törvényeket a zsidók ellen. A miniszterelnök 2010 után előbb teljesítette a vele lepaktáló szélsőjobb követeléseit, hogy azután átvegye annak ideológiáját. Most pedig már készül a Trianon-emlékmű. Ellenben nem lesz semmiféle szobor az Auschwitzba hurcolt zsidók tiszteletére. Rájuk nem akar emlékezni az orbáni Magyarország. 

Magyarországon a katolikus egyház nem követi fenntartás nélkül Orbán Viktor menedékpolitikáját. A Püspöki Konferencia ugyan jóváhagyta a migránsok ellen hozott állami intézkedéseket, ám állást foglalt amellett, hogy segíteni kell a bajbajutottaknak. De mert az egyház tömegtámogatottsága nem túl jelentős, ráadásul anyagilag függ a kormánytól, ezért nem léphet fel nyíltan a miniszterelnök ellen. Ezt írja a Münsteri Egyetem egyik vallásszociológus professzora annak kapcsán, hogy a jobbos-populista pártok különösen sikeresek az olyan, katolikus gyökerű államokban, mint Olaszország, Magyarország és Lengyelország. Ám mint rámutat, ennek okai meglehetősen összetettek. Sok évszázadra tekint vissza, hogy a politika Istenhez és a szentekhez folyamodik. Az okok országról országra változnak. Az olaszoknál a hatalom összekapott a Vatikánnal a menekültek, illetve a közintézményekben kifüggesztett keresztek ügyében. A lengyeleknél a klérus felső vezetése egyértelműen a PiS mögött áll, ám a gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaélések miatt az egyház védekezésre kényszerül. Főleg a fiatalok és a városlakók közül egyre kevesebben járnak templomba A katolicizmus, az állam és a politika viszonyában három modellt lehet nyomon követni. Az egyik Franciaországra jellemző, ahol történelmi vita van az egyház és a világi állam között. Az olaszoknál és a spanyoloknál a vallás szövetséget köt a hatalmon lévő pártokkal, ami azonban hosszú távon végzetesnek bizonyulhat. Végül pedig van az, amikor az idegenek elleni védekezés szempontjait követve az egyház a nemzeti identitás gyűjtőpontja lesz, ám ehhez gyakorta nemzeti mítoszok járulnak, lásd Lengyelországot, amely nyugati bástyának tartja magát az orosz ortodoxiával szemben. Mindenesetre megállapítható, hogy az állam és a jobboldali populizmus szoros kapcsolata folytán a vallási jelképek hasznosak lehetnek a hatalmi politika számára is...