2022. január 23., vasárnap

CSAK SOK SZÁZ MILLIÁRD FORINTOS KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSSAL TARTHATÓ FENN A JELENLEGI LAKOSSÁGI GÁZÁR – DE VAN MEGOLDÁS

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2022.01.23.


A Fidesz-kormány elhallgatja, hogy csak a választásokig, illetve legkésőbb az idei fűtési szezon végéig tudják a jelenlegi szinten tartani az átlagosan 101 forintos hatósági gázárat, ám úgy kommunikálnak, hogy az emberek azt higgyék: a gáztarifa hosszú távon is így marad. Szijjártó és Gulyás miniszterek szerint a Gazprommal kötött import szerződés „megteremtette annak lehetőségét, hogy a világpiaci ármozgásoktól függetlenül, a magyar fogyasztók számára a gáz ára ne növekedjen.” A következő kormánynak azonban azzal is számolnia kell, hogy ez nem igaz. Miklós László mérnök-közgazdász szerint erre van megoldás, és a G7 portálon kifejtette, hogy mi lehet ez.

Miklós László szerint a „rezsicsökkentés” mostanra politikai termék lett, amit a kormány hatalmas kommunikációs offenzívával tart a felszínen – különösen most, hogy a piaci energiaár több, mint kétszerese a lakossági árnak. 2013-ban a rezsicsökkentés indokolt volt, mert a KSH adatai szerint a kormányváltás után, a 2010-es 107 forinttal szemben, 2012-ben már 136 forint/köbméter volt a lakossági földgázár és nem volt reálbér-emelkedés. A miniszterelnök nonprofit energiaszolgáltatást ígért, de 2017 után is négy-öt százalékos eszközarányos nyereséget garantálnak az energiaszolgáltatóknak. A hatósági árnál alacsonyabb piaci árak miatt az elmúlt években felhalmozódott közel 100 milliárd forint többletbevétel döntő részét a 2018-as választás előtt rezsiutalványként kiosztotta a kormány, így most nincs forrás az importár-növekedés ellentételezésére.

Az MVM felügyelő bizottságának egykori elnöke és az FGSZ igazgatóságának volt tagja úgy látja: a kormány irracionális mezőbe tereli az energiaárak várható alakulásával kapcsolatos közbeszédet. Ám az Orbán-kormány valójában csak túlélésre játszik, mert ők is tudják: a mostani, köbméterenként 101 forintos átlagos hatósági gázár legfeljebb a választásokig, illetve a mostani fűtési szezon végéig tartható. Az enyhe tél miatt mérsékelt jelenlegi fogyasztás kétharmadát a tárolókban lévő, olcsón beszerzett gázból fedezik, így már kevesebb gáz van a tárolókban, mint tavaly, a fűtési szezon végén. 600 millió köbmétert használnak fel a lakosság ellátására a még olcsón beszerzett stratégiai készletből, és a várható veszteség miatt 200 milliárd forinttal megemelték az MVM alaptőkéjét is...


HITELVÁLSÁG

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.01.22.


Vagy inkább, ahogy korábban is emlegettem: 
hitelességi válság. Arról van szó, hogy nyilvánosságra hozta az Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet (nem a magyar, hanem a nemzetközi) a legújabb globális statisztikáit, és abban bizony igen súlyos dolgokkal szembesül a sajtómunkás: a külföldi is, de a magyar mindenképpen.


Annyira nem hisznek az olvasók a sajtónak, mint még soha, és Magyarországon a legsúlyosabb ez az állapot.

Persze, mindjárt jön egy okos kommenthuszár, aki benyögi, hogy „mert hazudtok”, csak az a baj, hogy mi ennél a lapnál akkor sem hazudunk, amikor neki nem tetszik az írásunk. Nem hazudunk, mert nincs is miért, nem is szokásunk, meg mert ilyesmit nem művel az ember. Csak azért említettem ezt a várható jelenséget azelőtt, hogy a tényekre térek, mert halálosan bizonyos, hogy ez a vád el fog hangzani...

ITT OLVASHATÓ

SZAVAKON TÚL - MÁCSAI PÁL

KLUBRÁDIÓ
Riporter: KADARKAI ENDRE
2022.01.22.



A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen. Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés

EXIT POLL - A FIDESZESEK RENDSZER-SZINTŰ KORRUPCIÓJA EGYRE TÖBB EMBERNEK BÁNTJA A SZEMÉT

EXIT POLL
Szerző: NEMZETI1TV
2022.01.22.



A 2022-es választást nem lehet digitális platformon megnyerni. Áprilisig komoly munka vár az ellenzéki összefogásra. Vendégeink Németh Flóra Fanni, az Iránytű Intézet politikai elemzője és Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője.

ÉVENTE TÖBB SZÁZEZRET BUKHATNAK AZOK AZ EGYETEMI OKTATÓK, AKIK ALACSONYABB MUNKAKÖRBEN DOLGOZNAK A MEGÉRDEMELTNÉL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.01.21.


Az egyetemi oktatók helyzete nemcsak a nemzetközi viszonylatban is alacsonynak számító fizetés miatt érdemel figyelmet. További probléma, hogy szép számmal akadnak oktatók, akiket annak ellenére sem léptetnek elő, hogy megfelelnének a felsőoktatási törvényben lefektetett kritériumoknak, így számításaink szerint több százezer forinttól esnek el évente. Adataink szerint az egyetemek közel fele érintett, de a nagyobb felsőoktatási intézményekben jobban megfigyelhető a probléma.


Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk már az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. Először megírtuk, hogy több száz tanárt foglalkoztatnak díjazás nélkül a magyar felsőoktatási intézmények, legutóbbi cikkünkben pedig megnéztük, hogy néznek ki a magyar fizetések nemzetközi összehasonlításban. Az eredmények alapján a sereghajtók közé tartozunk Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával együtt.

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan oktató van, aki a megérdemeltnél (azaz képzettségénél, szakmai tapasztalatánál) alacsonyabb beosztásban dolgozik. A tanárok alapbére ugyanis attól függ, hogy milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket. Pályájuk kezdetén tanársegédek, ezt követően adjunktusok, főiskolai és egyetemi docensek, majd egyetemi tanárok lehetnek.

A 2018-as felsőoktatási bértábla alapján azonban egyik munkakörben sem vihetnek haza túl sok pénzt: az 1 500 forintos órabér csak az egyetemi docenseknek és az egyetemi tanároknak jár, míg a KSH által mért átlagkereset csak a habilitált (a PhD-fokozatot követő címet megszerző) egyetemi docensek érik el...

3 + 1 JÁTÉK, AMIVEL A GYEREKEDET KÖNNYEDÉN PÉNZÜGYI TUDATOSSÁGRA TANÍTHATOD

PORTFOLIO
Szerző: FALUVÉGI BALÁZS
2022.01.23.


Ezerszer elismételt közhely, hogy a magyar lakosság pénzügyi tudatossága és tudása nagyon alacsony. Bár ezt iskolája válogatja, de azt is rengetegszer halljuk, hogy az iskolák nem készítik fel az embert az életre, és taníthatnának több gyakorlati, kézzelfogható tudást, például pénzügyi ismereteket. Így nem csoda, ha rengetegen magas jövedelem mellett adósságokba verik magukat, kétséges ügyletekbe esnek bele, vagy gátlástalanabb biztosítási ügynökök hálójába ragadnak. A gyerekek oktatásánál, így a feladat általában a szülőkre hárul, akiknek gyakran szintén nincsenek meg a szükséges ismereteik, vagy ha mégis, akkor fogalmuk sincs, hogyan kezdjenek hozzá ehhez a pedagógiai szempontból is nehéz feladathoz. Első körben talán az is elegendő, ha a pénzügyi tudatosságot, a megtakarítások jelentőségét, és néhány alapfogalmat játékosan belecsempészünk a hideg téli napokon a vasárnap délutáni közös játékba. Ehhez 3 + 1 olyan játékot ajánlok, amit mi is kipróbáltunk, és nemcsak jól szórakoztunk, de gyerekünk számára tanulási lehetőséget is tartogatott...

HISZTÉRIKUS HANGULAT – ORBÁN VIKTOR ÁT FOGJA ADNI A HATALMAT, DE GONDBAN LESZ AZ INDOKLÁSSAL

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2022.01.23.


Hisztérikus hangulat uralkodott el a kormánypárti médiában, amiért az ellenzék politikusai, valamint a nem kormánypárti felületek rendre hangot adnak a kételyeiknek, hogy vajon Orbán Viktor átadja-e a hatalmat, ha elveszíti a 2022-es választást. E kérdés populista elvbarátja, Donald Trump dicstelen bukása után merült föl először élesen, amikor a volt elnök feltüzelt hívei egy évvel ezelőtt betörtek az amerikai törvényhozásba. Legékesebben Bayer Zsolt kérte ki magának a „gátlástalan, becstelen, beteg, torz lelkű, perverz elméjű, aljas kis nyomorultak/nyugatiak/lumpenprolik 
/szélsőbaloldaliak” áskálódó kérdését. Mindeközben a valódi kérdés az: miért adná át a hatalmat Orbán Viktor a brüsszelita nemzetáruló ellenzéknek, a migránsbetelepítő, rezsicsökkentő, LMBTQ-propagandista összefogásnak?

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszíti a választásokat, de önmagát hirdeti ki győztesnek és hatalomban marad.” A European Council On Foreign Relations nevű szervezet szokásos, éves jóslatait a helyi értékükön kell kezelni. Maguk is úgy tekintenek vissza egy-egy korábbi előrejelzés-csomagra, hogy van, ami bejött, és van, ami nem. Ez a jóslatok természete...

BARTUS LÁSZLÓ: AMI A MAGYAR TANANYAGBÓL KIMARADT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2022.01.19.


Mindig ámulattal nézem, miket tanulnak az amerikai gyerekek. Nem tudom, mennyit változott a magyar tananyag, de kezdettől fogva olyan érzésem van, hogy mi ilyeneket nem tanultunk, és talán ma sem tanulnak a magyar gyerekek. Ha jól sejtem, mióta Orbán megszüntette a tanszabadságot, és mindenki köteles egy tankönyvet használni, a tananyag pedig olyan fontos ismeretekkel bővült, mint a náci Wass Albert és a nyilas Nyírő József, a legfontosabb tárgyak egyike pedig az ének és a testnevelés lett, talán még annyira sem. Hadd számoljak be legfrissebb élményemről.

A kislányom most jár High Schoolba, a magyar iskolarendszer szerint egy négyosztályos gimnáziumban most lenne harmadikos. Kaptak hét forrást, köztük az egyik Tocqueville “A demokrácia Amerikában” című könyvének egy részlete, amivel én csak az egyetemen találkoztam, középiskolában nem. A többi forrás nem klasszikus könyv, hanem egy fotó, egy zenedarab, cikkek és egyéb írások. Mind más témáról szólt, de a közös az volt bennük, hogy mindegyik az individuum (az egyén, az egyéniség), az identitás és a társadalmi környezet kapcsolatát és kölcsönhatását járta körül.

A források által inspirált témák és gondolatok alapján kellett kiválasztani egy kutatási témát, amit a következő félévben fel kell dolgozni és meg kell írni, majd előadni. Kislányom témája az lett, hogy az egyén, az egyéniség, az egyéni vélemény tisztelete és a csoportnyomásal szembeni különállás joga hogyan befolyásolja egy ország demokratikus stabilitását, illetve ennek hiánya hogyan nyitja meg az utat a diktatúrák felé. A kutatási téma címét magyarul úgy lehetne röviden összefoglalni, “Hogyan hat az egyéniség tisztelete és annak hiánya a demokrácia stabilitására?”

Ez nemcsak azért érdekes, mert az amerikai gyerekek már középiskolás korukban ilyen mélyen foglalkoznak az egyén jogainak, az identitás szabad megválasztásának és képviseletének, az egyéni véleményhez való jognak és a demokrácia helyzetének kapcsolatával, hanem azért, mert nagyon aktuális tanulságokkal szolgálnak a mai magyar társadalom (benne a magyar ellenzék) helyzetére is. Megpróbálom ezt röviden elmagyarázni...

PUTYINNAK NEM ÉRI MEG EGY SZÉLESKÖRŰ HÁBORÚ KIROBBANTÁSA - HETES STÚDIÓ A KLUBRÁDIÓBAN (2022.01.22.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2022.01.22.



A Hetes Stúdió 2022. január 22-i adásában Neuman Gábor Bolgár Györggyel, Kósa Andrással (Azonnali) és Kovács Zoltánnal (Élet és Irodalom) beszélte meg a hét legfontosabb eseményeit.

"NAGYON NAGY VITA"

MAGYAR NARANCS / FIZETŐS TARTALOM
Szerző: FEKETE ÉMI
2022.01.19.


Orbán Viktor január 14-i, idei első rádióinterjújának utolsó témája a „gyermekvédelmi népszavazás” volt. Az interjúban a pedofília először kontrasztként jelent meg: „van az a jelenség, hogy a gyerekeink ki vannak téve szexuális ragadozóknak” – mondta a miniszterelnök. Majd pedig a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most egy másik jelenségről beszélünk, aztán hogy ez elvezet-e a pedofíliához vagy nem, erről van egy nagyon nagy vita, de ezt én most nem tartom fontosnak”.


Hogy a kijelentés a miniszterelnök saját gondolata-e, vagy a mögöttes apparátus társadalmi mérnökösködésének újabb megajánlott konfliktusáról van-e szó, talán sosem fog kiderülni. Két kártékony következtetés viszont biztosan levezethető belőle: 1. azt a benyomást kelti, hogy a pedofília előfordulási gyakorisága magasabb az LMBT+ populációban; 2. olyasmit sugall, hogy a homoszexualitás a pedofília kialakulásának tényleges kockázati tényezője. Ezek a következtetések a tudományos ismereteinkkel lehető legkevésbé sincsenek átfedésben.

Fogalmak és jelenségek

A homoszexualitást és a biszexualitást a 20–21. században felhalmozódott orvosi bizonyítékok alapján a szakma 40–50 éve nem tekinti betegségnek. Ahogy a pszichiátria orvosi kézikönyve fogalmaz: a közvélekedés és az egyház elítélte, ezért az orvosok, pszichiáterek „gyógyítani” próbálták. Számos példát lehetne még hozni arra, hogy valamely nemiséggel vagy szexualitással kapcsolatos viselkedés a politikai-társadalmi igények miatt került a „nemkívánatos”, azaz deviáns kategóriába. Hasonló társadalmi mérnökösködés volt az is, hogy egészen a 20. század elejéig fenntartották azt az általános nézetet, miszerint a nők agya nem alkalmas komolyabb tanulmányok vagy tudományos tevékenységek végzésére.

A pedofília az ún. parafíliás zavarok közé tartozik, amit az orvostudomány a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (jelenleg: BNO-10, 1990. évi kiadás) és a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (jelenleg: DSM-5, 2013. évi kiadás) is számon tart. A parafíliás zavar olyan klinikailag releváns szexuális szokást jelent, mely esetén a beteg önmaga vagy a másik fél számára szenvedést, kárt vagy panaszt okoz. A kortárs pszichiátria és kriminológia tudásanyaga szerint a parafíliás zavarok többsége 20 éves kor előtt kezdődik, és társadalmi státusztól vagy kultúrától függetlenül, jellegzetesen férfiaknál fordul elő.

A pedofíliák két fő típusra oszthatók, amelyek nőknél nem, vagy extrém ritkán fordulnak elő. Fixált típusban már serdülőkorban megjelenik a fiatalabbakhoz vonzódás; a pedofil személy későbbi bűncselekményeit jellemzően otthonán kívül, fiúk sérelmére követi el, és sok áldozata van. Ezzel szemben a regrediáló típusban az érintett általában felnőtt koráig nem mutat szexuális érdeklődést fiatalabbak iránt, bűncselekményeit jellemzően otthoni vagy baráti környezetben követi el, gyakrabban lányok sérelmére; általában kevés áldozata van, és felnőtt nőkkel is fenntart szexuális kapcsolatot. Mindkét formában viszonylag gyakori valamely személyiségzavar jelenléte (legtöbbször narcisztikus vagy antiszociális), továbbá a kór­előzményben nagyobb eséllyel fordul elő gyermekkori bántalmazás, megromlott párkapcsolat, illetve gondoskodás utáni vágy vagy bosszúvágy, ami a kiszolgáltatottabb korosztályt veszi célba...


ÉS AKKOR OLYAN GRÁNITSZILÁRD LETT A KÖLTSÉGVETÉS, HOGY EGY ÉV ALATT CSAK 85-SZÖR ÍRTÁK ÁT - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.01.23.


Átlagosan négynaponta csoportosítottak át tételeket a költségvetésben tavaly, kifutnak ugyan az állami támogatások, de ez sem fogja megállítani az ingatlanárak emelkedését, a húsárak pedig nem csak a kormány kegyéből csökkennek. Heti gazdasági összefoglalónk.


Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Tételesen megnéztük, hogyan csoportosítottak át összesen 3354 milliárd forintot, honnan vettek el pénzt, és mire költöttek többet, mint az eredeti tervek szerint.

Az átlagosan négy naponta érkező átcsoportosítások között vannak olyan tételek, amelyeket nagy képzelőerővel sem lehet a járványhelyzethez kötni, azt meg végképp nehéz felfogni, hogy a települések közül miért éppen Karcag kapta a legtöbb támogatást.

Nem várt csapdát tartogat a fiatalok számára az szja-mentesség – hívta fel a figyelmet a Bank360. A 25 év alattiak magasabb nettó jövedelme ugyanis úgy csökkenhet, hogy közben meg egy felvett hitel törlesztőrészlete nem – erre érdemes figyelniük a hitelfelvételben gondolkodóknak.

Az, hogy egy mennyire fontos kérdés, egy felmérés is mutatja: az Önkéntes Pénztárak Szövetsége kutatásából az derült ki, hogy az év elején a gyerekeseknek visszafizetendő szja-t a legtöbben a meglévő adósságok törlesztésére fordítanák...

LENGYEL LÁSZLÓ: KÉPESEK LESZÜNK VÉGRE LEDÖNTENI AZ EGYEDURALMI REZSIMEK BÁSTYÁIT? - MOST ADOTTAK A KÜLSŐ FELTÉTELEK: EURÓPA ÉS AMERIKA AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS ÉS KÖZÖS MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE MELLETT ÁLL

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2022.01.22.


Most megint ránk és a lengyelekre figyel a világ, mint 1989-ben. Képesek leszünk-e végre az egyeduralmi rezsimek bástyáit ledönteni? Ehhez most adottak a külső feltételek: Európa és Amerika az ellenzéki összefogás és közös miniszterelnök-jelöltje mellett áll. Magyarország 1989-ben élt a történelem adta rendkívüli idejével: békésen rendszert váltott. Demokráciát kezdett építeni diktatúra helyett, Nyugathoz csatlakozott Kelet helyett, főutat választott mellékút és zsákutca helyett. Az első húsz évben a rendszerváltó elit sokat hibázott, jelentős részét elpazarolta a kegyelmi időszaknak, de mégis elmondhatjuk: jó irányba tartott rosszul. Az elmúlt évtizedben ismét rendszert váltottunk: immár rossz irányba, zsákutcába megyünk teljes sebességgel. A 89-es rendszerváltás utolsó, és a 2010-es rendszer (vissza)váltás első nemzedéke magánérdekű bűnöző autokráciát épít jogállami demokrácia helyett, Kelethez csatlakozik Nyugat, a nemzeti elzárkózás zsákutcáját választja a világ főútvonala helyett. A személyes egyeduralkodó és politikai-gazdasági családja, klánja elrabolta, elpazarolta a magyar nemzet anyagi forrásaival együtt azt a történelmi időt, évtizedet is, amikor e nemzet szabadabb, egyenlőbb, szolidárisabb lehetett volna, amikor felzárkózhatott volna a fejlett világhoz.

Három ciklus kormányzása után elkészíthető a rendszer leltára. Bűnei közé nemcsak az tartozik, amit tett, hanem az is, amit nem tett. Amit tett, az az ország kirablása. Amit tett, annak közvetlen eredménye a túlfűtésből származó inflációs válság. Amit tett, annak következménye a járvány 40 ezer halottja és számtalan betege. Amit tett, az természeti és épített örökségünk rombolása. Amit tett, a szegények, a peremen élők és segítőik megalázása. Amit tett, az megbocsáthatatlan. 

Minden lehetősége megvolt rá – volt európai és saját forrása, volt ideje –, hogy tegyen a társadalmi rétegek közötti és a térbeli egyenlőtlenségek felszámolásáért, a szegények felemeléséért, a középosztály helyzetének stabilizálásáért – nem tette meg. Közelebb kerülhettünk volna Ausztriához, a fejlett Európához, nemcsak a nemzeti jövedelmünk, hanem az infrastruktúránk és digitalizációnk révén, az embertőkébe történő befektetésünk, intézményi-szervezeti reformjaink által – nem kerültünk közelebb. Elindulhattunk volna a környezet védelme, a gazdaság kizöldítése útján – nem tettük meg. Teremthetett volna a jogállami és emberközpontú, tiszta és hatékony központi és autonóm helyi digitalizált kormányzással „jó kormányzást” – nem teremtett. Mintát adhattunk volna a kelet-európai országoknak, hogyan kell élni a szabadsággal, véghez vinni a modernizációt, építőn együttműködni egymással – példát adtunk az emberi jogok korlátozására, a történelmi visszalépésre és az akadályozó vétópolitikára. Lehettünk volna a béke, a konszenzus, a biztonság és a szabadság szigete a nemzetközi káosz idején, helyette a káosz előidézői lettünk, a konfliktus, a kiszámíthatatlanság és az ezer apró elnyomás mocsárvidéke. 

Mit tettél? Mi a teljesítményed? – kérdezzük az évtized urától. Hozzáadtál vagy elvettél ettől a társadalomtól? S a leltár készítői a világban, a történelemben, ahol a nemzetek vezetőinek teljesítményét számba veszik, kizárólag mínuszjeleket írnak a 2010-es évek magyar vezetőinek neve mellé. Arra használták fel tehetségüket és erejüket, hogy romboljanak és ne építsenek, hogy elvegyenek és ne hozzáadjanak. A maguk érdekét nézték, s nem a nemzetükét. Ebben a zsákutcás rendszerben nincs jövője Magyarországnak, nincs perspektívája a magyar fiatalnak, nincs teljesítmény elismertsége, tisztelete a dolgozónak, nincs biztos és nyugodt öregsége a nyugdíjasnak. A család, a klán áll a politikai, társadalmi és gazdasági konvergencia, felzárkózás útjában. Miattuk nincs tisztességes szövetségesünk a világban, s miattuk néznek gyanakvással minden magyarra...

AZ ÉV, AMIKOR MÉSZÁROS LŐRINC GAZDAGABB LETT CSÁNYI SÁNDORNÁL – ÍGY TÖRT AZ ÉLRE A FELCSÚTI GÁZSZERELŐ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2022.01.21.



2021-ben Mészáros Lőrinc 455 milliárd forintos becsült vagyonnal leelőzte a tíz évig megszakítás nélkül első helyen álló Csányi Sándort. A 100 leggazdagabb magyar rangsorát 2002 óta minden évben összeállítják, ebben a cikkben pedig ennek az elmúlt 20 évnek az adatait dolgoztuk fel és ábrázoltuk diagramokon. Az árnyaltabb kép érdekében az adatokat összevetettük a magyar Forbes, 2014 óta évente megjelenő 50 leggazdagabb magyar című listájával is, továbbá megnéztük, hol helyezkednek el gazdag magyarjaink az amerikai Forbes dollármilliárdosokat gyűjtő rangsorában. Infografikák.

A 100 leggazdagabb magyar rangsora 2002-ben jelent meg először, akkor még a Magyar Hírlapban. A lista később a Manager Magazinban, a Napi Gazdaságban, a napi.hu weboldalon kapott helyet, 2019-től pedig a Perche Kft. közli az adott évi listát A 100 leggazdagabb című kiadványukban. Az összeállítás szerkesztője (a rangsor sokszori költözése ellenére) végig Szakonyi Péter volt.

A lista összeállítása egyedi módszertannal történik: a legutóbbi, 2021-es kiadásban leírják, hogy a vagyonbecslést egy „nulladik” lépés is megelőzi, csak azoknak a vagyonát mérik fel, akik magyar állampolgárok (de nem kettős állampolgárok, se nem politikusok), cégük vagy cégeik működése áttekinthető, és vagyonuk eredete tiszta és transzparens. Az adatbecslést ezután a nyilvánosan elérhető céginformációk, gazdasági lapok írásai, részvényárfolyamok, cégközlemények és egyéb pénzügyi adatok (árbevétel, adózás előtti eredmény, saját tőke és hitelállomány) alapján végzik el.

Mint ahogyan a legértékesebb globális cégeket rangsoroló Interbrand is felhívja az olvasók figyelmét, hogy becslésük csupán szakértői vélemény, a 100 leggazdagabb magyar listáját összeállító szakemberek is kellő óvatosságra intenek. Az általuk becsült vagyon ugyan legtöbbször a valóságot tükrözi (vagy azt közelíti meg), már a választott módszertan is nagyban befolyásolni tudja a végeredményt. A Forbes 2014 óta állítja össze az 50 leggazdagabb magyar rangsorát, viszont ők az amerikai Forbes magazinban is alkalmazott EBITDA-módszerrel (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számítják ki a gazdag magyarok vagyonát, más szűrő alapján szelektálják az értékbecslésre alkalmas üzletembereket, így enyhén eltérő eredményeket is kapnak a Perche rangsorához képest.

Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt. tulajdonosa került 455 milliárd forintos becsült vagyonával. Mészáros először 2014-ben jelent meg a listán, 7,7 milliárd forintos vagyonnal 85. volt abban az évben. 2015-ben 8,4 milliárd forintra nőtt vagyona, viszont a teljes mezőny vagyonnövekedése miatt ez csak a 86. helyre volt elég. A nagy előrelépés 2016-ban következett be, amikor 23,8 milliárd forintra gyarapodott vagyona a 31. helyre emelte. 2017-ben 120 milliárd, 2018-ban 280 milliárd, 2019-ben 296 milliárd, 2020-ban pedig 270 milliárd forint volt becsült vagyona, ami 2021-re a már fent említett 455 milliárdra nőtt.

Mészáros Lőrinc vagyonának nyolc év alatti 447,3 milliárd forintos gyarapodása páratlan teljesítmény az elmúlt 20 év adatait tekintve...

„LEHET, HOGY CSAK KERESÜNK VALAKIT, AKIVEL BESZÉLHET. DE LEHET, HOGY MENTŐT HÍVUNK”

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2022.01.23.


Sem egy nagy átéléssel megélt színpadi szerephez, sem egy aranyéremhez, sem egy kitűnő bizonyítványhoz nem elfogadható módszer a bántalmazással való motiválás vagy fenyegetés – állítja Reményiné Csekeő Borbála pszichológus. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével többek között arról beszélgettünk, milyen hatással van egy lelkisegély-szolgálatra, ha kirobban egy olyan ügy, mint Szilágyi Liliánáé, hogy miként kell jól meghallgatni egy bajba jutott fiatalt, illetve kik azok, akik elbírják, ha egy gyerek azzal telefonál, hogy haldoklik az anyukája?


Fel tudja idézni, milyen érzéseket keltett önben, amikor látta Szilágyi Liliána vallomását?


Az első érzelmi reakcióm az volt, hogy bármilyen megdöbbentő is, valahogyan mégsem csodálkozom. Nem követem különösebben az úszósportot, de természetesen az elmúlt időszakban megjelent hírek az úszókat ért bántalmazásokról elértek hozzám, és talán kicsit előkészítették a lelkemet. Talán emiatt nem ért annyira váratlanul azzal együtt sem, hogy Liliána története más, egy családon belüli bántalmazás története is. A második gondolatom inkább már egy szakemberi reakció volt: elkezdtem azon gondolkozni, milyen hosszú és nehéz út lehetett eljutni odáig, hogy erről a borzalomról ilyen összeszedetten, befogadhatóan tudott Liliána beszélni. Volt bennem egy olyan érzés is, keresem a szót…, gratuláció…

…elismerés?

Igen, elismerés. Elismerés többek között a pszichológusainak, de mindenkinek, akik ebben segítették, mert

"kevés esély van a sportolói és a családi közegben is zajló bántásokból úgy »kijönni«, hogy nemcsak egyszerűen megmentem az életemet, hanem ezzel akarok is valamit tenni."

A borzalom, a megdöbbenés és a „de jó lenne, ha ez váratlanabbul érne” mellett ott volt bennem ez a pozitív érzés is: milyen jó, hogy ennek a lánynak segítettek. És jól segítettek..
.

ÚGY LÁZADNAK A „COVID-DIKTATÚRA” ELLEN, HOGY A FIDESZBŐL KÖSZÖNIK MEG NEKIK

MAGYAR JETI VIDEÓ / 444.HU
Szerző: Kiss Bence, plankog, Ács Dániel, Botos Tamás
2022.01.22.



A Mi Hazánk lett az oltásszkeptikusok fő politikai ereje Magyarországon, mostanra többezres tüntetéseket hoznak össze. Mit reagál erre a kormánypárt, amelyik szerint az ellenzék emberek haláláért felelős és oltásellenes? Nem azt, amit várnánk. Újra itt a Magyar Jeti.

- Több ezres tüntetést hozott össze a Mi Hazánk Budapesten a járványügyi intézkedések ellen.

- Ez lett a párt fő témája.

- A Mi Hazánk nehezen tudja elhitetni magáról, hogy nem a Fidesz udvari pártja.

- De valóban fordulatot hozott ebben a járvány elhúzódása és az új politikai helyzet?


A FAR-HÁT-KÉRDÉS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.01.21.


...Egyértelmű, hogy a kormány szegénységben tartja a népet, aztán amikor jönnek a választások, hoznak néhány hangulatjavító intézkedést, amik viszont a halmozódó strukturális bajokat nem oldják meg. Valóban, az ellenzéknek minél hamarabb elő kell állnia reális és jól megfogalmazott, érthető szociális programmal. A kormány a választásokig semmi egyebet nem tesz már, mint pénzt oszt, mégpedig olyan mennyiségben, ami számításaik szerint lehetetlenné teszi az ellenzék győzelmét. Az osztogatósdi pedig olyan, mint a heroin, leszállni róla ritka nagyon nehéz. Vezető közgazdászok egyöntetűen állítják: bárki nyeri a választásokat, megszorítások jönnek, mert ez a pénzosztás nem maradhat következmények nélkül. Nyilván nem az a baj, hogy a kormány ilyen-olyan intézkedéssel segíti a szegényeket, hanem az, hogy az ilyenfajta pénzosztás nem old meg alapvető gondokat, és főként nem távlatosan. Ha ebben az országban még le lehetne írni azt a szót, hogy reform, akkor talán az kellene. De a politikai kultúra olyan szintű lett, hogy képes szavakat kiközösíteni. Mégis: meg kellene reformálni a szociális ellátórendszert, az egészségügyet, az oktatást. De ehhez más kormányzati kultúrára lenne szükség, amelyiknek lenne bátorsága a reformok érdekében kudarcokat is számításba venni. Az igazi politikai bátorság valószínűleg ebben áll, nem abban, hogy bokrétaünnepet üljön valamelyik épülő stadion fölső karéjában. Meg kell szabadulni azoktól, akiknek egyetlen céljuk, hogy kiiktassák saját bukásuk eshetőségét. Ez a kérdés, nem a far-hát kedvező árfekvése.


A LEGSZEGÉNYEBBEK ÚGYSEM SZÁMÍTANAK, DE A SOROSOZÁS UTÁN MÁR CSAK A REZSIHARC MARAD

NÉPSZAVA
Szerző: VICTOR ANDRÁS
2022.01.23.


2013-ban a Fidesz-kormány törvényt hozott a rezsicsökkentésről; arról, hogy a szolgáltatók rögzített áron, s a világpiaci szintnél olcsóbban kötelesek adni a lakosságnak a gázt, az áramot és a távfűtést.

1) A rezsicsökkentés kormányzati céljai


Két kiváltó oka lehetett ennek a rendelkezésnek. Egyrészt a gazdaság kritikus mértékű gyengülése miatt az emberek egyre nagyobb hányadának okozott súlyos megélhetési gondot a közműszámlák kifizetése; a családok már többet költöttek rezsire, mint ételre-italra. Másrészt közeledett a 2014-es parlamenti választások időpontja, ezért bukás-veszélyes volt az életszínvonal romlása. Vagyis a törvénynek egyszerre volt szociális és kampányfogás jellege. Az utóbbit ki is használta a kormány: a médiában 2013/14 fordulóján „még a csapból is ez folyt”.

a) Nézzük először a szociális oldal részleteit! Statisztikai adatok mutatják, hogy a rezsicsökkentés hatására a szegénység és energiaszegénység a társadalom egy részében valóban csökkent. A mélyszegénységben élők esetében azonban nem változott (vagy talán egy kicsit még nőtt is). Azonban még a pozitív eredmények is viszonylagosak, ha a többi V4 ország adataihoz hasonlítjuk azokat.

A rezsicsökkentés lakosságot segítő volta erősen ellentmondásosan érvényesül. Bántó paradoxon, hogy azoknak ad nagy támogatást, akik nincsenek rászorulva. A jómódban élő, magas energiafogyasztású családok tudtak sokat spórolni a rendelkezés révén. Vagyis a támogatás óriási része arra ment el, hogy a gazdagok még gazdagabbak lettek, s növekedett a már amúgy is egészségtelenül nagy gazdasági egyenlőtlenség.

A „közepesek” számára – s ez a többség – valóban hozott megkönnyebbülést, hogy alacsonyabb energiaszámlákat kaptak. A lakosság legszegényebb rétege azonban – s ez is (több)milliós nagyságrend – a rezsicsökkentéssel nem is „találkozik”. Azért nem, mert a nyomorgók nem (vagy csak alig) használnak áramot, nem gázzal fűtenek, s a távhő-szolgáltatásról csak álmukban hallanak. Ők zömmel fával fűtenek, vagy sokan közülük már sajnos csak szeméttel, illetve azzal sem. A rezsicsökkentési törvény ugyan elvileg a tüzelőfára is vonatkozik, de ez a vonal ezért-azért nem működik, a fa ára pedig kúszik fölfelé...

2022: MÉG MAGAS, DE LASSAN CSÖKKENŐ INFLÁCIÓ VÁRHATÓ

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.01.23.


Tizennégy éves csúcson jár jelenleg a hazai pénzromlás. A novemberben és decemberben mért 7,4 százalékos infláció várhatóan még az év első hónapjaiban sem csökken majd drasztikusan, de az év végére akár még a négy-öt százalékos éves szintre is visszaléphet. Németh Dávid, a K&H elemzője úgy látja, hogy a világjárvány kiváltotta sokk után a gazdasági folyamatok konszolidációja jót tesz majd idehaza a forintnak is, bár jócskán maradnak még nehezen kiszámítható, „zavaró tényezők”.


Külső, belső okok egyaránt kimutathatók a mögött a kedvezőtlen folyamat mögött, ami a jelenlegi helyzetet előidézte, mondja az elemző. Az energiarák és a szállítási költségek emelkedésétől az alapanyagok áremelkedéséig számtalan tényezőt lehetne felsorolni, de ezek már szinte közhelyszámba mennek. Csak emlékeztet rá: a vírus kitörésekor látványosan megugrott a kereslet a számítástechnikai cikkek iránt, amivel a termelés nem tudott lépést tartani, mert a gyárakat is elérték a korlátozások. Mások óvatosak voltak és előbb a készleteiket igyekeztek piacra dobni, amikor pedig világszerte megjelentek az ösztönző csomagok, a piacnak meg kellett birkóznia a váratlan túlkereslettel… Erre a gépkocsi iparban jelenleg is tapasztalható chiphiány a legjobb példa. Az OPEC is arra vár, hogy felmérje, milyen ütemben áll majd vissza a világon az olaj iránti kereslet, aztán majd ahhoz igazítják a neki is kedvező kitermelési kvótákat. „Amíg az ilyen és az ehhez hasonló bizonytalanságok jelen vannak a világpiacon, addig nem várhatjuk az árak stabilizálódását sem” – mondja Németh Dávid.

Hozzáteszi, az energiapiacon tapasztalható úgynevezett „zöldátállás” költségeit is figyelembe kell venni. A szénerőművek termelését világszerte igyekeznek visszafogni, de nincs még annyi megújuló energiaforrás, amely pótolni tudná a kieső termelést, az atomerőművek iránt is tapasztalható némi idegenkedés. Van, ahol biztonsági okokból inkább lekapcsolják a reaktorokat, a kieső turbinákat kénytelenek gázzal fűteni. Ezek a – sokszor bizonytalankodó – lépések mind-mind az árakat fűtik. Csupa olyan folyamatról beszélünk, amelyekre egy olyan kis országnak, mint Magyarország nem sok hatása van, és a határainkat nem is tudjuk lezárni az ilyen kedvezőtlen hatások előtt...

SZABAD SZEMMEL: A ZENE HÁZA RÉSZE LETT ORBÁN VIKTOR HÁBORÚJÁNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.23.


Financial Times

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg voltak kifogásai, de azt is megjegyzi, hogy az épület, akárcsak az egész új múzeumi negyed, része lett Orbán Viktor kulturális háborújának. Merthogy a miniszterelnök igyekszik újraírni Magyarország helyét, új identitást kíván kialakítani. Ehhez igénybe veszi a populista nacionalizmust és a keresztény retorikát, hogy azután magát az ’európai értékek’ védelmezőjének tüntesse fel.

A szerző a kész mű helyszíni szemrevételezése után megjegyzi, hogy a tervezők újragondolták a Városliget egész koncepcióját, benne az új Nemzeti Galériával, valamint a futurisztikus Néprajzi Múzeummal, ám Karácsony Gergely úgy véli, hogy az épületek feleslegesen terhelik a környezetet.

Magyarország méreténél sokkal nagyobb hatást gyakorolt a zenére, főként az oktatásra és a Zene Házán belül helyet kapott ez a hagyomány. Életre kel azonban az a fantomot, hogy a zene eszköz a nacionalista és politikai program szolgálatában. Az idevágó történelmi kiállítás erre a felfogásra támaszkodik, de ezt talán meg lehet bocsánati, mert egyébként hatalmas a zene kulturális hatása. Mert születhetett az épület politikai meggondolásból, hogy általa új arcot adjanak a kultúrának, de a szakma nemzetközi képviselőit mozgatta meg és újraélesztette a lepusztult környéket.

A hátteret a Vajdahunyad vára adja, az 1896-os mesebeli kastély adha, vagyis egyfajta ős-Disneylandben próbálták meg összefoglalni a historizáló magyar építészetet, hogy kőbe öntsék Nagy-Magyarország álmát. A stílus lehet, hogy változott időközben, ám megmaradt a hóbort, az érzelgős festői szépség, valamint a politikum.

Die Presse

Az osztrák külügyminiszter nem gondolja, hogy Magyarország kivonná magát a sorból, ha bekövetkezne a legrosszabb és Oroszország lerohanná Ukrajnát és így megtorló intézkedéseket kellene elrendelni. A támadás ugyanis vízválasztót jelentene, a konfrontációk időszakát nyitná meg és elkerülhetetlenek lennének a kemény szankciók. Alexander Schallenberg úgy véli, hogy amikor kulcskérdésről van szó, Európai mindig megtalálja a közös hangot és ez most sem lenne másként.

A politikus ugyanakkor kiemeli, hogy a megtorló intézkedésekkel békén kellene hagyni a gázszektort, beleértve az Északi Áramlat 2 engedélyezését (a vezeték finanszírozásában az OMV is közreműködött – a szerk. megj.), energiaügyben ugyanis kölcsönösen függ egymástól az EU és Oroszország.

Ezzel együtt a helyzet arra emlékezteti, mint amikor valaki egy doboz gyufával játszik a szénakazal mellett. Akkora tűz lehet belőle, hogy nem lehet megfékezni, az ilyesmire bőven szolgáltat példát a történelem. Nem érti az oroszok felháborodását a NATO esetleges bővítése miatt, hiszen melyik ország vonult be Dél-Oszétiába, Abháziába, a Dnyeszteren túli területre, valamint a Krímbe?

Mint mondja, lehet, hogy Oroszországnak 30 év után is „fantomfájdalmai” vannak, ám a múlt évszázadban egy sor más ország is elvesztette a birodalmát: az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, de még Ausztria is. Ezzel azonban együtt lehet élni. De Alexander Schallenberg azt is megpendítette, hogy Kína nagyon éberen figyeli a fejleményeket, és ha arra jut, hogy a Nyugat enged a katonai fenyegetésnek, annak súlyos következményei lehetnek Tajvan kapcsán, valamint a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Dé-Kínai-tengeren.

Der Standard

Az Európai Parlament új első alelnöke amellett van, hogy az Európai Unióban el kell törölni az egyhangú döntések elvét, mert az csak akadályozza az érdemi munkát. Az osztrák néppárti Othmar Karas (aki annak idején határozottan kiállt az EPP-ben a Fidesz kizárása mellett – a szerk. megj.) úgy véli, egyetlen tagállamnak sem kell attól tartania, hogy az új rendszerben a többiek „legázolnák”, mert a lényeg a demokratikus többség. A parlamentarizmus egyébként is azt jelenti, hogy kompromisszumra kell jutni. Viszont éppen az a demokráciaellenes, ha a kérdésekben teljes egyetértésre kell jutni, mindenáron meg kell szerezni az összes érdekelt beleegyezését.

A politikus, aki lassan negyedszázada EP-képviselő, és akit a héten választottak meg új tisztségébe, nem szereti, ha akár Ausztria szembeállítja magát Európával. Az EU-t senki sem tekintheti ellenfélnek, és igen fontos a szolidaritás és az összetartás. Arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindig valamilyen kisebbség gátolja a közös határozatokat, és pont ezért javasolja, hogy nagyobb szerephez kell juttatni az Európai Parlamentet, ideértve, hogy a törvényhozókat ne kösse saját pártcsaládjuk álláspontja szavazáskor.

A politikai pártok lényeges eszközei a demokráciának, ám el kell fogadni, hogy másnak is lehet igaza. Sajnos – fűzi hozzá –, ez a megközelítés sok esetben háttérbe szorul a vádaskodások és a pártpolitikai ellentétek mögött.

A FIDESZ VÁNDORCIRKUSZA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.01.23.


Fekete Péter, Orbán kegyelméből államtitkár, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár pénteki átadóján elkezdett turkálni a motyójában, és egyszer csak egy futball labdát szedett onnan elő. Ezt a Petőfi Irodalmi Múzeumból, hozta, ahová Esterházy Péter kapcsán került, annak katalogizált eleme és darabja. S miközben a labdát mutogatta, megígérte, hogy innen is elvisz majd valamit máshová, semmi sincs tehát biztonságban tőle sehol. Hurcolássza a dolgokat az országban szanaszét.

Amit az is bizonyít, hogy egy éve meg Szombathelyen jelent meg egy Ludas Matyi bábbal és Márkus Emília színpadi legyezőjével. Hogy innen mi tűnt el, nem tudható, majd a leltárkor kiderül. Ez valami mánia lehet ezek szerint nála, ami azonban érdekes következményekkel járhat. Nagy átrendeződésekkel, hogy Fekete Péter áldatlan tevékenysége nyomán a közlekedési múzeum mondjuk festményekkel lesz tele (bár azokat inkább hazaviszik az elvtársak), a festményes tárlat esetleg kitömött állatokkal.

A kitömött állatok helyére pedig egy mozdony kerül, vagy épp maga Semjén, és így tovább a végtelenségig. Orbán kegyelméből államtitkárunk ebbéli kényszere csak tünet egyébként, mégpedig annak megmutatkozása, hogy a NER úgy szocializálja a fideszistákat, ha a gazda valahová odaülteti őket, akkor azt a valamit elkezdik fenemód a magukénak érezni olyan ordas meggyőződéssel, hogy azt csinálnak vele, amit csak akarnak. Sokan és sok helyen szenvednek ettől, sőt igazából az egész ország.

Ennek a betegségnek a tünete az is, hogy Orbán valóban a valahai Magyarországot érzi a magáénak teljesen. Erdeit, földjeit, vadjait és embereit, de nem utolsó sorban mind az összes pénzét is. A birtokviszonyokban ez a színtiszta feudalizmus uradalmakkal meg jobbágyokkal, lassan már várakkal, de kastélyokkal bizonyosan. „Számmal, múzeumi tárgyként a Petőfi Irodalmi Múzeumba bevételezték ezt a tárgyat…én megengedtem magamnak, hogy egy ilyen tárgyat hozzak kulturális kincsként magammal erre az eseményre.”

Ezt Fekete Péter mondta a futball labda felmutatásakor, és nem az az iszonyú benne, hogy jól láthatóan nem ismeri a kulturális államtitkár a mindenféle múzeumi gyűjteményekre vonatkozó szabályokat, hogy nem cipelgetjük azokat a hasunkra csapva ide-oda. Hanem, hogy láthatóan és hangoztatva szarik ezekre a szabályokra, amikor kijelenti: „megengedte magának”. Innen látható, hogy a szabályok, törvények akkor ezek szerint ezeknek ennyi. Megengedik maguknak, oszt jónapot...