2019. február 9., szombat

RÁADÁS: FÁBIÁN JULI SZIMFONIK

YOUTUBE
Szerző: FÁBIÁN JULI
....


A kommentekből:

Sírjon aki szereti a ZENÉT! Neki csak ilyen rövid élet jutott ,nekünk pedig ilyen rövid idő ,hogy élvezhessük élőben ezt a csodálatos hangú énekest. Az angyalok jobban fognak rá vigyázni!
Words can't describe the elation I felt whilst performing with her on any stage. But this one was the most special. That beautiful lady made my dreams come true and I shared hers too. It's hard to watch this without a tear in my eye. Bless you princess

Méltatlanul kevesen hallgatták meg Magyarország legszebb hangját. Lelkük rajta.....
Volt szerencsém személyesen átélni ezt a zenei élményt! Felejthetetlen és sajnos megismételhetetlen... Köszi a feltöltést!

Szavakkal el nem lehet mondani........ EGY CSODA!!!!
Csodálatos ! Angyalok vigyázzanak rád Juli ❤

Fantasztikus elmeny volt megnezni!/Sajnos eloben nem voltam ott.. Le a kalappal az osszes resztvevo zenesz elott! Juli 1csoda!❤

A koncert minden pillanata egy kifinomult harmónia, katartikus élménnyel. Nekem a csúcsok csúcsa a Vásárhely népdalfeldolgozás volt...

A MAGYARORSZÁGI ALACSONY JÖVEDELMŰEKNEK A LEGDRÁGÁBB A BANKOLÁS EURÓPÁBAN

MÉRCE
Szerző: CSIZMADIA BENEDEK
2019.02.09.


A Napi.hu foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányát, melyben a hazai banki költségeket elemzik jövedelemarányosan 11 európai országéval is összehasonlítva. A jegybank arra az eredményre jutott, hogy mind a három jövedelmi kategóriában Magyarországon a legdrágább a havi keresethez képest a számlavezetés.

A minimálbért keresőknek havonta átlagosan 1039 forintba, azaz a nettó jövedelmük 1,13 százalékába kerül a bankolás.

Összehasonlításképpen a második helyen osztozó Bulgáriában és Portugáliában 0,74 százalékát kell az alacsony jövedelműeknek költeniük a banki szolgáltatásokra, míg Franciaországban ez a szám 0,18 százalék, az Egyesült Királyságban pedig kereken 0, ott csak a magas jövedelműeknek kell ilyesmiért fizetnie.

Az átlagosan kereső magyarok 0,56, az átlagon felüli jövedelemmel rendelkezők pedig 0,36 százalékát költik a hazahozott pénzüknek, utóbbi csak kevéssel megy az Egyesült Királyság-beli 0,28 fölé. Ebben a kategóriában a 11 ország közül Dániában és Franciaországban a legalacsonyabb ez a hányados, 0,04 százalékkal...

JAKAB PÉTER: ORBÁN VIKTOR "HARMINC EZÜSTÉRT" ELADNÁ A HAZÁT A MULTIKNAK

MAGYAR HANG
Szerző: KATONA MARIANN
2019.02.09.


Tüntetésekkel kormányt váltani nem lehet, de az ellenzéki szavazók egy oldalra állításához, a közöny legyőzéséhez hatékony eszköz – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Jakab Péter. A szókimondó stílusa miatt gyorsan ismertté vált jobbikos szóvivő elismerte, hogy ki kell lépnie a komfortzónájából, amikor egy DK-s politikussal áll egy színpadon, de neki most nem azt kell néznie, hogy ki áll mellette, hanem azt, hogy kik vannak mögötte. A Magyar Hang 2019. január 18-i számában megjelent interjúban beszélt arról is, hogyan állnak az egyeztetések Miskolcon, és mit gondol Puzsér Róbertről.

A rabszolgatörvénynek nevezett szabályozás elfogadásának napján a parlamenti ülésteremben ön egyszerűen beült Orbán Viktor székébe. Mire gondolt? 

– Ez egy üzenet volt a miniszterelnök felé, hogy rendkívül törékeny a hatalma, a zsarnokká lett kormányfőt bármikor elzavarhatja a nép, pillanatok alatt bekövetkezhet egy trónfosztás. A szemén is azt láttam, hogy egy labilis ember, aki kényszeredett vigyor és üveges tekintet mögé menekül a valóság elől, de a valóság utolér minden zsarnokot.

Mégis, a törvénymódosítást elfogadták és bár azóta folyamatosan zajlanak a tiltakozások, nem úgy tűnik, mintha a kormány törékeny lenne és meg akarna hátrálni.
– Mindig meg szokták kérdezni, hogyan lehet legyőzni a Fideszt, én pedig erre azt szoktam mondani, hogy először a közönyt kell legyőzni. Tavaly év végére a közöny megbukott. Éveken át altatták a magyar társadalmat, hogy ne reagáljon semmire, tűrje, ha szétverik az egészségügyet, ha elveszik a megélhetését, ha megnehezítik az életét. Lényegében a Fidesz úgy tekint a magyar emberre, mint egy birkára, akinek egyetlen dolga bégetni a sorban. Úgy tűnik azonban, a rabszolgatörvény az utolsó csepp volt a pohárban, ami azt üzente a magyar embereknek, hogy ébresztő, mert baj van...

ÜGYEK, ÜGYEK, ÜGYEINK...

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.02.09.


Kérem tisztelettel, közismert tény, miszerint Álmos atyja Ügyek volt, és rá való tekintettel magyar közélet máig elképzelhetetlen ügyek nélkül. Ügyek húzódnak végig vörös fonalként történelmünkön, kisebb-nagyobb ügyek teszik tönkre az életünket nap, mint nap, és ügyekbe fogunk belepusztulni is egyszer majd. Nem csak mi, a dédunokáink is. Amint vitézlő eleink úgyszintén.

Az azért viszont mégis túlzás, hogy a jó Hunyadi Jánosnak még manapság is vannak ügyei. Persze nem neki vannak, hanem nekünk, romlásnak indult, hajdan erőseknek, de látjuk is a bosszús egeknek ostorait nyomorult hazánkon, ahogy Berzsenyi Dániel írná. Most például teljes a köd a Hunyadi-film ügyében: a Pesti Srácok szerint leállították a „magyarellenes” film forgatását, a Magyar Nemzeti Filmalap szerint dehogy állították, folynak az előkészületek a maguk medrében, mármost egy produkció esetében azt a kérdést nyugodtan nevezhetjük kardinálisnak, hogy lesz-e belőle valami, avagy mégsem? Kérem tisztelettel, az ezer dologtól függ, de leginkább az udvaroncok intrikáitól.

Megpróbálom megmagyarázni:...

SZÜLŐGÉPEK KELLENEK - JÖHET A FŐÁLLÁSÚ ANYASÁG INTÉZMÉNYE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2019.02.09.


A népességfogyás és a lakosság elöregedése miatti aggodalmak hajmeresztő kormányzati ötleteknek adnak táptalajt. Jöhet a főállású anyaság, melyben a nő egész életében csak szül és gyereket nevel. Az állam fizetést adna ezért, ám cserébe elvárásokat fogalmazna meg.

Magyarországon évtizedek óta hullámzó a teljes termékenységi ráta, jelenleg az Európai Unió átlaga (1,6) alatt vagyunk, 2016-ban ez a szám nálunk 1,53 volt.

Az Orbán-kormány vágyálma az, hogy Magyarország elérje a 2,0–2,1-es értéket, amelynek tartós fennállása biztosítaná, hogy a szülőképes korban lévők „újratermeljék” önmagukat. Ennek érdekében az elmúlt években számos olyan családpolitikai intézkedést bevezettek, amelytől azt remélték, hogy nőni fog a magyarok gyermekvállalási kedve. Némi javulás valóban történt, azonban három éve stagnál a teljes termékenységi ráta értéke. A gyermekvállalási kedv pedig főleg a szegényebb, nyolc osztályt vagy azt sem elvégző fiatal nők körében nőtt.

Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén bedobhat egy újabb születésszám növelést célzó intézkedést, ami akár a főállású anyaság bevezetése is lehet. Ennek hátterével többen foglalkoztak, köztük Benda József, és Tóth I. János. Egyikük sem szociológus vagy demográfus, ötleteik pedig több ponton hajmeresztőek. Kérdés, hogy Orbán mindebből mit emel majd be az új családpolitikai rendelkezésekbe.

Ízelítő a főállású anyaság hátterével foglalkozó, e heti lapszámunkban megjelenő cikkünkből:...

ELŐRE MEGMONDTA, HOGY MINDEN SZÉT FOG ESNI. DE A MEGOLDÁST Ő SEM TUDJA

444
Szerző: BEDE MÁRTON
2019.02.09.


„A Római Birodalmat nem egy feudalizmus nevű valami döntötte meg - csak összeomlott a saját súlya alatt, barátai és ellenségei kölcsönös megrökönyödésére. A katasztrófát következő évszázadoknak pedig nem volt semmiféle összetartó ideológiája.”- Martin Gurr

Feltárni, hogy mi történt, mi történik a világban, és abból következtetéseket levonni, felemelt mutatóujjal figyelmeztetéseket proklamálni mindig elég népszerű műfaj volt. Amióta viszont a hidegháború végén kitörő eufória kifújásával ismét lesújtott az emberiségre a kínainak képzelt „élj érdekes időkben!”-átok, szinte külön iparággá fejlődött a megfejtés és előrejelzés. Hogy az elemzők és jósok közül kinek, mennyire lesz igaza azt most, hogy egy másik félreértelmezett kínai mondás is előkerüljön, még túl korai eldönteni. Van azonban legalább egy ember, akinek biztosan igaza volt, hiszen ő előre megmondta: Martin Gurri.
AZ EMBER, AKI ELŐRE SZÓLT

Martin Gurri több évtizedet töltött a CIA különböző fiókszervezeteiben elemzőként, többek közt médiával és internettel foglalkozva. 2014-ben gyakorlatilag szerzői kiadásban jelentette meg The Revolt of The Public and the Crisis of Authority in the New Millennium (A nyilvánosság lázadása és a tekintély válsága az új évezredben) című könyvét, amelyben kielemezte a közelmúlt történéseit és megírta, hogy szerinte mi következik ebből a jövőre nézve.

Ahhoz képest, hogy hány önjelölt próféta jelentet meg mindenféle visszhang nélkül maradó könyveket, Gurri műve tulajdonképpen szép kis sikereket ért el. Leginkább azért, mert közvetlenül a kiadása után kiderült, hogy nemcsak jól elemezte a helyzetet, hanem tényleg szinte prófétaként látta, hogy mit hoz a jövő. Csak egy példa a - ismétlem - 2014-ben megjelent könyvből:

„BIZONYTALAN IDŐKBEN OLYAN VILÁGRA KELL SZÁMÍTANUNK, AMI TELE VAN CSALÁSOKKAL ÉS CSALÓKKAL, AKIK MINDENFÉLE VARÁZSPIRULÁKAT ÁRULNAK, BOLDOGSÁGOT, SZERELMET, SZEXET, EGÉSZSÉGET ÉS JOBB KORMÁNYZÁST ÍGÉRVE. ARRA IS SZÁMÍTHATUNK, HOGY A LEGELEMIBB KIJELENTÉSEKET IS BOMBASZTIKUS MÓDON DEKLARÁLJÁK – TEKINTÉLY HIÁNYÁBAN MINDEN ÜZENETETET A LEHETŐ LEGHANGOSABBAN KELL KIÁLTANI, HÁTHA MEGHALLJA VALAKI. A FÜLSIKETÍTŐ ZAJ VALAMENNYI KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁT MEG FOGJA FERTŐZNI, DE A POLITIKAI BESZÉDBEN LESZ A LEGINKÁBB BOMLASZTÓ. CSAK HOGY MEGRAGADJÁK A KÖZÖNSÉGÜKET, POLITIKUSOK ÉS HÍRMAGYARÁZÓK LESZNEK KÉNYTELENEK EGYRE HANGOSABBAN KIABÁLNI ÉS A VERSENYTÁRSAIKNÁL IS AGRESSZÍVABBAK LENNI.”

A könyvet a megjelenését követő néhány évben olyan sokan dicsérték, a szerző és művének ázsiója úgy emelkedett, hogy 2018 végén Gurri újra kiadta, igaz, ekkor már egy igazi könyvkiadó segítségével. Az eredeti mű kisebb ráncfelvarrások mellett kapott egy nagyon hosszú zárófejezetet is, amely a 2014 óta történt eseményeket is feldolgozza. És aminek elején Gurri határozottan, de cseppet sem túlzóan kijelenti: „Azt hiszem nagyjából jól azonosítottam a vihar okait, de alábecsültem, hogy milyen gyorsan közeledik.” Mint ahogy nem túloz a könyv előszava sem: „Martin Gurri látta, hogy mi következik.”...

KARAFIÁTH: RÖPÜL A FIDESZBŐL, AKI KRITIZÁLNI MERI A RENDSZERT

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2019.02.09.


Kimondva szörnyen megalázó az igazság. Az az igazi árulás.

Nem is azt mondom, hogy mit változtatnék, mert azzal akaratlanul is valamiféle kritikát vagy valamiféle ítéletet fogalmaznék meg a Magyar Időkkel szemben, ami nem lenne korrekt.

Ezt Ballai Attila, a Magyar Időkből névváltoztatással Magyar Nemzetté átlényegült lap új főszerkesztője jelentette ki nyíltan, egyértelműen és artikuláltan a Hír tévében.

Értsd: a Fideszben a sajátjaikkal szemben kritikát megfogalmazni tilos.

És nem kérdezett vissza a riporter, hogy ezt mégis hogyan kell értsük? Mert ezeken a helyeken a műsorvezetők a sajátjaiknak nem teszik fel az indokolt kérdéseket. Aki ott dolgozik, el kell fogadja normának, hogy úgymond korrektség van.

Ballai az interjúban örömmel közölte, nem remélte, hogy valaha dolgozhat még Magyar Nemzet nevű újságnál, és azt mondta: „Ez most megadatott, ezért nagyon hálás vagyok a sorsnak.” És a hála már csak olyan, hogy bizonyára kifejeződik majd abban a bizonyos „korrektségben”.

Azt is láttuk a napokban, mi a nem „korrekt” fideszesek sorsa: repülnek, mint Varga István, az orbánista médiabirodalom, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Varga azzal vétkezett, hogy azt nyilatkozta: „Igényes, jó tollú újságírókat inkább a másik oldalon látok.”

Szegény párthű médiamunkások mit érezhettek?

Jött is gyorsan Varga kirúgása, valamint a bocsánatkérés Kocsis Mátétól, hogy így meg úgy, micsoda hülyeség, Vargát megfertőzték a beteges liberális olvasmányok, átmosták az agyát.

A legszebb a mea culpában az érvelés, miszerint:

'Méltánytalan és valótlan, amit Varga István egykori képviselőtársam Önökről mondott. Méltánytalan, mert Önök azok, akikre a mindennapokban és a leghangosabb politikai csatákban is mindig számíthatunk. Önök azok, akik lehetőséget adnak számunkra, hogy a nyilvánosság előtt elmondhassuk, amit a világról, hazánk ügyeiről gondolunk, és Önök azok, akik – ha kritikusan is – mellettünk állnak, amikor hibázunk."

Vagyis Kocsis Máté ugyanazt állítja, mint Ballai: a fideszes újságírók legnagyobb értéke a lojalitás, akkor is ez a lényeg, ha hibáznak a kormánypolitikusok.

Megható gesztus, mutatja az egész rendszer igazi arcát...

TUDÁS HELYETT VALLÁS, JÖVŐ HELYETT VAKHIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.02.09.


Reggel elbotorkálok a számítógépig, bekapcsolom, kávét készítek. Indul a nap. Ránézek a monitorra és szembejön az élet. Most a Facebookon Széles Gábort dobta fel a hírfolyam. Az ő oldala ősidők óta orosz és a kormányzati propagandaoldalak elosztóhelye, most sem okozott meglepetést az, ami felbugyogott onnan, de elgondolkodtatott. A mindenszo.hu néven futó fekáliatengerről sikerült megosztani Szélesnek egy irományt. Ebben semmi meglepő nincs, a Mindenszó egyike a kormánypropagandagépezet elemeinek. A főbb lakájmédiában megjelent propagandaszövegeket ismételgetik – több ilyen portált is működtet a Fidesz -, Széles Gábor pedig osztja szorgosan. Amiért mégis szót érdemel, az a megosztott trágya (forrásként a Demokrata című másik trágya van megjelölve) címe: Sírhat az ellenzék. Hivatalos: Budapest a legjobb európai úticél. 

Sírhat az ellenzék. Már mi a faszért sírna? Értem, hogyne érteném. A bűnbanda alapvető taktikája azonosítani önmagukat, a kormánynak nevezett maffiaszervezetet és Orbán Viktort a hazával. Ők a haza, ők a nép, ők az ország. Aki nem simul bele a rablóbrigád érdekérvényesítő elképzeléseibe – az ellenzék -, az gyűlöli a hazáját. Hát egy nagy büdös francot, azt! Éppen az szereti a hazáját – ha már ilyen hülye nagy szavakat kell használnom -, aki szót emel azok ellen, akik saját tyúkszaros kis érdeküket helyezik előtérbe. Az szereti a hazáját, aki védeni próbálja az értékeit a rablókkal szemben. Érték az emberélet, érték a tudás, érték az emberség, de érték a termőföld, a fák, a vizek. A nemzeti nagyságról és hazaszeretetről hörgő szarzsákok ezeket az értékeket pusztítják és rabolják szét.

A hazának kurvára nem az az érdeke, hogy egy félhülye gázszerelő és pereputtya felvásárolja (pontosabban a nevére írassa, majd Orbán családjának átjátssza) a fél országot. Nem is az az ország érdeke, hogy Orbán veje, lánya, apja felvásárolja a másik felét. Nem az ország érdeke az, hogy néhány ember zsebében és titkos külföldi bankszámlákon milliárdok landoljanak, nem az az érdeke, hogy minden fillérre rátenyereljen a bűnbanda. Egyáltalán nem az az ország érdeke, hogy Putyin tyúkaszaros hátsóduvarává, külföldiek olcsóbérű rabszolgapiacává züllesszék az országot. Nem az az ország érdeke, hogy elüldözzék innen a munkavállalókat, hogy középkori szintre rohasszák a vidéket, hogy félanalfabéta, fillérekért dolgoztatható fiatalokat neveljenek, hogy tudás helyett vallást, fejlődés helyett vakhitet tuszkoljanak le az emberek torkán...

IDEGET ÉRT A POLITIKA ÉS AGYONFRUSZTRÁL - FRISS FELMÉRÉS A TÁRSADALMI PSZICHÉRŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÖVESDI PÉTER, CSEJTEI ORSOLYA
2019.02.09.


Egyre szaporodnak a hírek, amelyek megállóban hagyott, buszról vagy vonatról leparancsolt utasokról szólnak. Ennyire frusztráltak volnának a sofőrök és a kalauzok? Vagy az egész ország? Mi mindannyian? És miért?

A napokban összeverekedett egy buszmegállóban parkoló taxisofőr és egy BKV-s buszvezető. A buszsofőr rádudált a szabálytalanul álló taxisra, majd mindketten kiszálltak a járművükből. A taxis ütött először, a buszvezetőnek leesett a szemüvege. A derék buszos ezután lekevert egy pofont a személyszállító kisiparosnak, majd visszaült a buszra. Hétköznapi, már-már figyelemre sem méltó eset a fővárosban. Készült egy videó is, ezen látszik, hogy az utasokat sem rázta meg túlzottan a csetepaté. A történet látszólag illeszkedik az elmúlt hetek eseményei közé (lásd buszról leparancsolt kamaszfiú és vonatról leordított idős asszony), ám a Pulzus Visszhang számára készített felmérése szerint a hiba nem a buszsofőrökben és kalauzokban van. A megkérdezettek többsége (54,6 százalék) még nem tapasztalt hasonlót buszon, villamoson, vonaton, és mindössze 40 százalékuk állítja, hogy vele már megtörtént, vagy tanúja volt hasonló esetnek. Sőt. 

A válaszadók csaknem 40 százaléka szerint nagyjából ugyanannyi, vagy kevesebb a konfliktus a járműveken, mint korábban volt. Igaz, 41,3 százalék mondja, hogy tapasztalatai szerint gyarapodnak az ilyen esetek. 

A kérdés tehát az, hogy ha nem a buszon, akkor hol tapintható ki leginkább a feszültség? A felmérésben részvevők szerint főleg az egészségügyben és némiképpen a hivatalokban. A frusztráció oka pedig egyértelműen a politika. Pontosabban: a kormány politikája. A válaszadók csaknem 45 százaléka állítja, hogy emiatt nő a feszültség az emberekben (az ellenzéket csak 5,6 százalékuk hibáztatja). Igaz, több mint 28 százalék személyes okokra vezeti vissza a frusztráció növekedését...

MAGÁNTANULÓKÉNT...DE MERRE:

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.02.02.


Azt hiszem, az elmúlt évek szociál- és oktatáspolitikájában az egymást erősítő negatív hatások mostanra teremtettek olyan helyzetet, amiben kimondható: az iskolákon belül megoldhatatlan, kezelhetetlen lett egy problémahalmaz, ami egyre több gyerekben csúcsosodik ki.

Eddig azt mondtam, lehetne másképp, még a rendszeren belül is. Lehetne máshogy viszonyulni az iskolának, a pedagógusnak, a szülőnek, megbeszélve egymással, levetkőzve a hatósági szerepet, összefogva más ágazatokkal, törekedve valami másra, ami működőképesebb.

Most azt látom, ez már nem segítene. Az arányok végképp eltolódtak, a probléma gyorsan óriásivá nőtt. A szegregálódó iskolákban főleg. És amikor egy osztályban már alig találni olyan gyereket, aki nem igényel egyéni bánásmódot, a pedagógus pedig egyedül maradt az osztályban több sajátos nevelési igényű, és még több tanulási nehézséggel és szocializációs problémával küzdő gyerekkel, eszköztelenül, miközben a munkája fokmérője a központi tananyag szerinti haladás, és az e szerinti eredményprodukálás, akkor ki kell mondani: így nem megy tovább. És nem a pedagógus a hibás, hanem egy olyan szakpolitika, ami figyelmen kívül hagyja a problémát, és valami rózsaszínű ködben azt bizonygatja: Magyarország jobban teljesít.

Mert eddig, bocsánat a kifejezésért, az iskolák még elhazudhatták a bajt. Eddig még lehetett hátra ültetni, nem baj, ha nem halad, csak ne zavarjon, dolgozatnál ő megkapja a tankönyvet, sőt be is jelöli a tanár, mit kell odamásolnia a kettesért, csak menjen tovább, a következő évfolyamra, és legyen már vége. Szabaduljanak meg tőle. „Úgy sem lesz belőle Einstein.”-hangzott a mindenkit megnyugtató indok. Eddig az általános iskolában még lehetett „túlélni” őket. A problémába a középiskola fulladt bele, a szakiskolák, akik nem tudtak mit kezdeni az alapkészséghiányos, szocializációs problémával küzdő gyerekekkel.

De már nem megy. Mert ennyien, ekkora problémákkal, már nem ülnek meg. Már nem lehet tőlük úgy csinálni sem, mintha tanítanának. Mert szétzilálják az órát, bántják a többit, beszólnak a tanárnak, kimennek, bejönnek, ahogy nekik tetszik, már nem lehet őket semmivel lekötni, már csak a balhézás érdekli őket, már ki lehet mondani: ön-és közveszélyesekké váltak.

Már csak egy eszköz maradt: magántanulóvá tenni. Ha pedig a szülőnél elérik, hogy kéri, és elérik, mert elege van az állandó behívatásból, a rendőrségig menő esetekből, belátják ők is, jobb, ha otthon marad, akkor az iskola fellélegzik. A legközelebbi állandó intézményi partner a gyámhivatal lesz, és a rendőrség. Mert innen nem vezet máshova az út. Vagy a kiemeléshez (de mitől lesz attól jobb a helyzet?), vagy a bűnözéshez. A tanulásnak vége. És mivel a gyerekközösségtől is elszakad, a szocializáció is teljesen más irányba vezet.

És hiába látom az okokat, ami idáig vezetett, az sem segít. Itt csak speciális intézményi összefogással lehetett volna valamit tenni. Pedig küzdöttünk érte is, nagyon sokat. Mikor óvodásként a családdal a faluba került, egy kis vadembert kaptunk. Csak a rombolás érdekelte. Verekedni, szétrombolni, széttörni, megütni, lerúgni, leköpni. Beszélgetni se nagyon tudtunk vele. Nagyon keservesen indult a fejlesztése is a tanodában, hiszen itt önkéntes a tanulás vállalása, ezt meg nagyon nem szerette volna. Játszani is csak a saját szabályai szerint akart. Öntörvényűen, nulla kudarctűrő képességgel, csak a saját érdekei szerint. Aztán lassan csak megkezdődött valami. Egyéni mentorral, játékosan, keresve a neki tetsző témákat. Sosem felejtem el, hogy elsírta magát, amikor a többiek a tanodában felköszöntötték a születésnapján… Az elsőt kétszer járta, de aztán, ha lassan is, de haladt.

Az első felismerhetetlen vonalkupacokból, ami egy tőle évekkel fiatalabb gyerek nyomhagyási tevékenységének felelt meg, lassan bontakoztak ki formák. A rajzban, a tanár mellett dolgozó fejlesztő asszisztensi támogatással egész jól haladt. A szabálytartásban, szocializációban még így is kevésbé. Nagy bizonytalansági tényezővel kezdtük mindig vele az órát, és bizony, örültünk, ha 10 percig sikerült a munkára koncentrálnia. Mégis, haladtunk vele. De többnyire így, egyéni foglalkozás formájában. Az önálló munkában, vagy a csoportban sokkal kevéssé működött.

Nyilvánvaló, hogy ezt a mai iskolarendszer képtelen így szervezni. Ezeket a gyerekeket nem lehet 20-25 fős osztályokban fejleszteni. Persze kiscsoportban, ahol mindenkire több figyelem jut, ahol az önálló munka szakaszosan váltogatható a személyes, szakember általi fejlesztéssel, ott menne. 5-6 gyerekkel. De a mai rendszer ezt nem teszi lehetővé. A fejlesztőpedagógus és pszichológus jelenléte, aki támogatná őket, a leszakadó térségek iskoláiban minimális, még arra sem elég, hogy egy látszólag folyamatos pedagógiai folyamat tervezhető legyen.

Szóval, marad a magántanulóság. Kilenc évesen. Marad otthon, ahol hetedmagával él egyetlen apró, ágyakkal teli szobában, egy rossz állapotú vályogházban, ahol a kártyás villanyóra az egyetlen, ami a 21. századi érzetet adja. Marad a fekvőbeteg dédnagyanyjával, a nagyanyjával, az anyjával, és hároméves kistestvérével, a nagynénjével, és annak párhónapos babájával. Mindannyian szakképzetlenek, hogy kinek hány osztálya van, nem tudom. Az apja börtönben van, az idén még biztosan nem szabadul. Marad ebben a térben, ebben a családban. Más gyerekekkel, vele egykorúakkal, vagy idősebbekkel alig találkozik majd. Nem lesz tagja olyan közösségnek, ami szabályok szerint működik. Nem fog tudni elsajátítani tudást sem, a magántanulóknak fenntartott foglalkozások tartalmában és időtartamában sem értelmezhető a tanulás és a fejlesztés fogalma.

Számára befejeződött az iskola. És az életnek az a szakasza is, ahonnan még másfele mehetett volna.

Írni, olvasni nagyon lassan tud. Ez is visszafejlődik majd. A családja nem fog tudni semmit hozzátenni egy olyan élethez, ami más irányba vihetné. Tőlük más mintát kap, és mivel ez az egyetlen minta marad neki, ezt követi majd.

Mi még egy darabig küzdünk érte. Pszichológussal, tanodával, és próbáljuk bevinni a művészetis órákra is. Igyekszünk a gyerekközösségben tartani, itt még egy darabig esélyt kap egy másféle szocializációra. De tudom, ez csak ideig-óráig működik majd. A probléma csak nő, és mi alulmaradunk. Már érzem, hogy elveszítettük. Kilenc évesen.

Mert egy olyan időszakban volt gyerek, mikor a rendszer hagyja, hogy a társadalomban a szakadék növekedjen. Ahol nem állítják meg az oktatási szegregációt. Ahol még mindig azt hiszik a döntéshozók, hogy a pedagógusok nyakába varrható ennek a felelőssége, és ők a hibásak azért, hogy a központi, mindenkire egységesen vonatkozó oktatásszervezés és követelményrendszer nem működik. Ahol a központi költségvetés fölülírja a helyi szükségleteket. Ahol még mindig az infrastruktúrában, a beruházásokban látják a megoldást, és nem a humánerőforrás biztosításában. Ahol, aki szegény, sérült, és ezekből adódóan problémás, az nem tétel. Az magára marad. Akkor is, ha kilenc éves.

Az ő példája nem egyedi. Sőt, egyre tipikusabbnak érzem. Ha egyszer fel is ismeri majd a szakpolitika, hogy mi történt, mit kellett volna másképp, őket akkor is elveszítettük. És azt hiszem, a gyerekeiket sem lesz egyszerű más útra vezetni. Az pedig, hogy ezeknek a gyerekeknek az aránya milyen lesz, az mindent meghatároz majd. Nem állunk túl jól. Ebben biztos vagyok.

OROSZ FERENC: BOHÓCOT CSINÁLNAK AZ AKADÉMIÁBÓL

MAGYAR HANG
Szerző: TORKOS MATILD
2019.02.08.


Már 2010-ben szóltam, hogy utat tévesztettünk, hogy itt egy központosított, tekintélyuralmi rendszer épül – mondja Orosz Ferenc, aki két nappal a megalapítás után lépett be a Fideszbe. A biológus-kutató, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese szerint most a Magyar Tudományos Akadémia közel kétszáz éves önállósága forog kockán. Az átszervezésnek olyan következménye is lehet, hogy egyes, a hatalomnak nem tetsző témákat nem fognak támogatni. A teljes interjút keresse a Magyar Hang február 8-án megjelent 2019/6. számában!

Végső soron miből ered ez az egyre élesebb konfliktus a miniszterrel? 

– Több oka is van. Az egyik az, hogy az Akadémia egy autonóm szervezet. A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ben alakult, az első felelős magyar kormány pedig csak 1848-ban. Úgy látszik, nem tetszik a kormánynak, hogy van egy olyan terület, ahol autonómia van, és nem ő mondja meg, hogy mit és hogyan kell csinálni. Ennek az akadémiai átszervezésnek olyan következménye is lehet, hogy egyes, a hatalomnak nem tetsző kutatócsoportokat vagy egyes nem tetsző témákat nem fognak támogatni. Az ilyen ideológiai vagy politikai jellegű megszorítás nyilván a humán és a társadalomtudományokat érinti.

A miniszter úr nyilatkozataiból tudható, hogy szerinte nincs szükség egyes intézetekre, például közgazdaság-tudományi intézetre sem. Kiderült, az esetleg az MTA irányítása alatt maradó intézetek esetében is fontos szerepet kap majd az állami kontroll. Annál nagyobb kontroll pedig nem kell, hogy az állam adja a pénzt, és az állam szabja meg, mire lehet elkölteni.

Tényleg arról lenne szó csupán, hogy a politikai hatalmat ki akarják terjeszteni az MTA-ra is?
– Igen. Az a cél, hogy az Akadémia öreg tudós urak testülete legyen. Hiába hivatkozik a miniszter úr arra, hogy a fő cél az innováció javítása, mert a fő cél nyilvánvalóan a kontroll gyakorlása, ami a kutatás szabadságának korlátozását jelenti. Azt gondnak látom, hogy a régi reflexek már beindultak. Jól gondolta a miniszter úr, hogy nem lesz olyan nagy az ellenállás, és hogy végül együttműködők leszünk. Mert az emberek úgy gondolkoznak, hogy „én is beadom ezt a témapályázatot”, mert ha én nem adom be, akkor beadja más, és akkor ő kapja...

ÚJ PÉTER: "A LEGNAGYOBB KÉRDÉS AZ INDEX ÉS AZ RTL KLUB"

444
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2019.02.09.


A 444.hu alapító főszerkesztője, Uj Péter portáljuk fizetőssé válásáról, az újraindult Magyar Nemzetről, a magyar sajtó jelenéről és nem túl biztató jövőjéről beszélt lapunknak adott interjújában.

Mit szól a Magyar Nemzet újraindulásához? 

Nincs nagy jelentősége. Nyilvánvaló volt már akkor, amikor Simicska Lajos feladta a médiaérdekeltségeit is, hogy valamikor újra fogják indítani. Lehet, hogy számukra fontos, de az újságírás szempontjából nem az. Azt úgyis felszámolták már. 

El tudja képzelni bármely más országban, hogy egy lap politikai profilját a tulajdonos kénye-kedve szerint ide-oda rángassák? 

Azért nem példa nélküli ez a régióban. Ha utánanéznénk alaposan, biztos találnánk néhány példát. Ne menjünk messzire, a legnagyobb szlovák napilap, a Sme is megszenvedte, amikor tulajdonost váltott, de azért Szlovákiában mégsem mászott be annyira durván a politika a médiába. Mi ebben élen járunk. A politikának sokkal erősebb és közvetlenebb a befolyása a sajtóra, mint bárhol a környéken. 

Korábbi jelentős médiapiaci szereplők vonulnak ki fokozatosan az országból, mint például a Sanoma és más külföldi befektetők. Ezt hogy értékeli? 

Bár a magyar gazdaságban a legtöbb területen pozitív szerepet játszanak a multinacionális cégek, éppen a médiában nem gondolom, hogy ez feltétlenül így lett volna. Az Axel Springer itteni pályafutása például arról szólt, hogy megszerzett egy nagyon értékes portfóliót, majd üzletileg ugyan nagyon racionálisan menedzselte, de közben teljesen kifacsarta, semmilyen innovációt nem hozott a piacra, tartalmi értelemben legalábbis. A Sanomával kábé ugyanez volt a helyzet. A Bertelsmann sem volt nagy innovátor, de talán pozitívabb szerepet játszott, amíg el nem adta a Népszabadságot 2003-ban. De ezeknek a szereplőknek a kitessékelése a magyar médiapiacról tudatos politikai művelet volt. Ment az üzengetés, titokban, hogy „na most kéne eladni, mert még jól jártok, de ha nem...” Meg aztán egy nemzetközi befektetőnek éppen elég, ha változtatgatod az adótörvényeket, rángatod az üzleti környezetet, egy idő után elege lesz és kivonul. Ironikus, hogy mára éppen az lett a magyar médiapiac egyik problémája, hogy nincs külföldi befektető. Illetve nem csak külföldi, belföldi sincs – mármint olyan, aki nem politikai motivációtól hajtva jelenik meg a médiapiacon. És ma már nem is titkolják. 

Mit? 

Azt, hogy a befektető valójában maga a párt. Évekig ment ez a komédia: úgy csinálni, mintha ez nem a párt volna, hanem valami vállalkozó, még Simicska Lajos cégeinél is kikérték maguknak, hogy ők a Fidesznek dolgoznának. Aztán, hopp, mi lett? Most a nevükre vették az egészet. 

Több helyről hallani, hogy idén a miniszterelnök célkeresztjében az Index és az RTL Klub van, őket még „semlegesíteni” akarja valahogy. 

Az Index „done”: az már az övék. Nekem ez nagyon nehéz történet, nehéz beszélni is róla. Az Indexről 2010-ig azt gondoltam, hogy az az életművem. Aztán jött a Fidesz kormány, és azt vettem észre, hogy már nem az. Nagyon nehéz most úgy beszélni erről, hogy ne sértsek meg valakit. Rettenetes csapdába kerültek, akik még ott dolgoznak. Belekerültek játszmába, amire semmilyen ráhatásuk nincs. Ez a folyamat régen kezdődött, már Spéder Zoltánról is lehetett tudni, hogy a kormányváltás pillanatában, sőt előtte teljesen kiszolgáltatottá vált a Fidesz felé, próbál Lázár János felé kapcsolatot építeni, és retteg Simicska Lajostól. Már akkor jöttek a pletykák, hogy Lajos valahogy tulajdonos lesz. És emlékezzen csak vissza, minden ilyen pletyka mindenkiről igaznak bizonyult végül: sorolhatjuk a példákat a Ringier-Mediaworks strómanoltatásától a vidéki lapokig, aztán Tarjányi Péter médiakalandjaitól az Infocenterig. Erre talán már nem is nagyon emlékeznek az olvasók: Simicska, aki akkor még a Fidesz volt, 2010-ben megvette magának az RTL-t – egy Infocenter nevű cégen keresztül, amiről egy darabig azt hazudták, hogy valami dán befektetőcsoporté. Mindenki tudta, hogy kié. Aztán egyébként visszacsinálták azt a dealt valami miatt, az RTL maradt. Mindenki látja, milyen cégek, figurák, tulajdonosok jelentek meg az Index körül. Kicsit szomorkásan szoktuk mondani egymásnak Kardos Gáborral (az Index volt lapigazgatója), akár büszkék is lehetnénk rá, hogy ilyen masszív maradt az Index. Kilenc éve nem tudnak vele mit kezdeni. Nem tudták bedarálni, nem tudták bezárni, csak kínlódnak vele. De az irány egyértelmű, és már nem sok lehet hátra...

"ÉN VAGYOK AZ MTA LEGJOBB BARÁTJA" - MEGSZEREZTÜK AZ MTA-ELLENES PALKOVICS-TERVET

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HAMVAY PÉTER
2019.02.08.


Birtokunkba jutott annak a beszélgetésnek az összefoglalója, amiben a miniszter részletesen elmondja egy akadémikus kollégájának, hogyan végzik ki az MTA kutatóintézeteit.

Csaknem egyórás beszélgetésben magyarázta el – fenyegetésekkel kísérve – az MTA intézethálózatával kapcsolatos terveit Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, amiből néhány részlet már kiszivárgott, de most itt a teljes, nem is leplezetten cinikus terv. A hvg.hu birtokába került ugyanis az a dokumentum, amelyben a beszélgetésről tájékoztatják az MTA tagjait, illetve az intézetek munkatársait.

Az átirat szerint Palkovics két forgatókönyvet vázolt fel a beszélgetésben:

1. Az MTA elfogadja az ITM ajánlatát, és együtt építik fel az új struktúrát, amivel elszakítják az MTA-tól a kutatóhálózatot. Ebben ugyanis nem tágít a miniszter.

2. Ha az akadémia ellenáll, akkor a kormány módosítja az akadémiai törvényt, és saját maga „kényszerül felépíteni az új struktúrát”, az intézetek pedig „maguk dönthetnek” arról, hogy MTA részeként működnek-e tovább, vagy csatlakoznak a kormány által létrehozott új intézményhez, esetleg egy egyetemhez.

Az önkéntesség azonban csak cinikus fordulat, hiszen az MTA-tól már elvették az intézetek finanszírozásához szükséges forrásokat. Erre utalt a dokumentum szerint Palkovics, amikor azt mondta, ez „nehezebb és kockázatosabb”, így ő a „megegyezést javasolja”. Örömmel újságolta el névtelenségben maradó partnerének, hogy a Professzorok Batthyány Köre (PBK) már egyetért a kormány elképzeléseivel. „Eredetileg nem azonosultak a kormány törekvéseivel, és fájlalták a kialakult helyzetet. Miután azonban bemutatta nekik mit akar a kormány, a PBK képviselői megváltoztatták kezdeti álláspontjukat. Annyira, hogy elvállalták, hogy közvetítenek a kormány és az MTA között annak elősegítésére, hogy mielőbb megállapodás születhessen” – foglalta össze Palkovics mesébe illő történetét beszélgetőpartnere.

A miniszter világossá tette, hogy csak ehhez hasonló magatartás elfogadható számára. Egyben hangsúlyozta: „hadüzenetnek tekinti a kormány, hogy sorosista rendezvény volt az egyik MTA kutatóközpontban. Nem érti, miért fordulhat ilyen elő, hacsak nem szándékosan provokálunk, ami felelőtlen egy ilyen időszakban.” Palkovics valószínűleg az Akadémiai Dolgozók Fórumára gondolt, mely alulról jövő kezdeményezésként, az akadémiai dolgozók véleményét szeretné közvetíteni a belső és a külső nyilvánosságnak...

ÚJ PÉNZÜGYI RENDSZER KÉSZÜL, A BANKKÁRTYÁKAT IS KINYÍRHATJA

PORTFILIO
Szerző: TURZÓ ÁDÁM PÁL
2019.02.08.


Yves Mersch, az EKB igazgatótanácsának tagja szerint az azonnali fizetési rendszerek alkalmasak a kártyatársaságok régóta tartó duopóliumának megtörésére, a keresedők a bankkártyák alternatíváját láthatják ebben. Mersch az egységes európai fizetési piac (SEPA) eddigi kudarcairól, és a lehetséges megoldásokról is beszélt.

A Visa és a Mastercard együttesen a bankkártyás tranzakciók 80 százalékát kezelik Európában, a EKB az elmúlt 12 évben folyamatosan dolgozott azon, hogy a két kártyatársaság erőfölényét enyhítse a kontinensen. Az interchange díjak korlátozása volt ehhez az egyik fontos eszköz, de a bankokat is arra sarkallták, hozzanak létre egy új, harmadik nagy kártyatársaságot, hogy a két mamuttal fel tudják venni a versenyt, de mindeddig süket fülekre leletek ezzel a kezdeményezéssel.

Egy minap Brüsszelben tartott előadásában Yves Mersch az egységes európai fizetési rendszer (SEPA) kezdeményezés hibáiról beszélt. Kifejtette:

"a nemzeti bankkártya sémák nem működnek külföldön, csak a globális kártyatársaságokon keresztül lehet Európán belül más országokban kártyával fizetni. Az azonnali fizetési rendszer megjelenése a kontinensen azonban alaposan átírhatja a szabályokat."

A szektor az európai szintű azonnali fizetési infrastruktúrát (SEPA, TIPS) látja alkalmasnak arra, hogy a különböző nemzeti szintű bankkártyás sémákat összekössék. Ehhez az banki ügyfelekre szabott fizetési szolgáltatások bevezetésére lenne szükség. Egy így létrehozott közös rendszert egy egységesített európai logóval, branddel támogathatnának - mondta Mersch.

Egy még ennél is radikálisabb lépéssel a bankkártyákat és a kártyatársaságokat egy az egyben ki is lehetne venni a rendszerből, ha a pénztáraknál az azonnali fizetést használnák a kereskedők.

"A kereskedők számára költséghatékony alternatívát jelenthet egy azonnali fizetési megoldás. Egyre több európai országban jelennek meg ilyen megoldások, fontos lenne, hogy ezeket egész Európában elérhetővé tegyék."

Az EKB munkacsoportot állított fel, melynek feladata, hogy az integrált európai fizetési piac akadályait lebontsák...

A KÜLFÖLDI OTTHONTEREMTÉS NEHÉZSÉGEI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.02.09.


Külföldre költözni és otthont teremteni két különböző dolog. Utóbbihoz alighanem hosszútávra szóló elhatározás is kell, a beilleszkedés akarása. Meg persze sok minden egyéb is, miként az a mai posztból is kiderül.

„Elhagytam az otthonom. Magam mögött hagytam a kultúrát, ami arra nevelt, hogy az a legjobb a világon és elköltöztem külföldre. Keményen dolgozva próbálok új otthonra lelni egy idegen földön, befogadva annak különös kultúráját.

Minél inkább sikerül beilleszkednem, annál büszkébb vagyok, mert szeretek Írországban élni. A világon mindenki szeretne az őt körülvevő közösség részévé válni.

Minél jobban szeretnék beilleszkedni, annál inkább szeretném ledobni magamról az engem megkülönböztető manírokat, az akcentust – és a dolog működik: egyre inkább sikerül a közösség részévé válnom, ami boldoggá tesz. Igazán boldoggá.

De kulturális értelemben egyszer minden határátkelő elér egy útkereszteződéshez. Muszáj teljesen elköteleződnöd. Magad mögött hagyni a kiejtést, a kávékészítési módod és a többit – vagy hátat fordítani az egésznek és hazaköltözni.

Aztán rájössz arra is, hogy voltaképpen szerettél kicsit kitűnni a tömegből. Van abban valami élvezet, ha az ember újdonságnak számít. Például mindig van mivel beszélgetést kezdeményezni (nálunk nincs ez vagy az).

Fa levelek nélkül

És hát hiányzik a kultúrád. Azok a dolgok, amiket a határátkelés folyamatában elhagytál. Hirtelen úgy érzed magad mint egy hatalmas fa, amely elveszítette a leveleit.

Az első reakciód a pánik. Megpróbálod összegyűjteni a lehullott leveleket, a hazai emlékeket, az öledbe húzni, mielőtt elfújja őket a szél, legyenek azok megszokások, tájak, ételek…

Aztán lelassítasz. Észhez térsz. Egy csomó nedves és dohos levéllel a kezeid között azon tűnődsz, mit is művelsz voltaképpen. Hiszen most már itt élsz. Ez az otthonod.

Aztán ismét a fára nézel, ezúttal kissé alaposabban. Persze, lehullottak a levelei, de rengeteg emlék van belekarcolva a törzsébe és az ágaiba, amiket már az új otthonodban szereztél.

A te és a partnered neve; az ág, amiből hinta lett; a másik, amiről a fiad leesett, majd egy teljes napig sírt és csak te tudtad megvigasztalni, megnevettetni, majd addig bátorítani, amíg vissza nem mászott és ezúttal már nem esett le, nem félt és te még soha nem voltál olyan büszke az életedben. Mind ott van ezen a fán.

Szóval lassan és kissé zavarodottan hazasétálsz, kezedben egy csomó levéllel, amiket leszórsz a konyhaasztalra. A társad bejön és már éppen veszekedni kezdene veled, amikor meglát, a válladra teszi a kezét és te érzed, hogy pontosan tudja, min mész keresztül.

Így aztán fogod és az otthoni emlékeid beragasztgatod egy albumba, ami egy nap majd a gyermekedé lesz, vagy esetleg hazaküldesz otthonmaradt szüleidnek, hogy kicsit megvigasztalja őket.

A körülmények nem érdekesek, lehetsz (hozzám hasonlóan) Európába költözött amerikai vagy fordítva. Talán csak másik államba vagy városba költöztél, Európán belül másik országba...

MI, TÜRKMÉNEK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2019.02.08.


...miért van ennyire ijesztő hasonlóság a türkmén és a magyar fejlemények között? A magyar kormány nincs rászorulva a Tudományos Akadémiának és kutatóhálózatának a tönkretételére, és – remélem – a keleti nyitás sincs még ebben a fázisban. Az ok talán a politikai kultúra hasonlóságában keresendő. Hűség, elvárt ajándékokért cserébe. Mubayaa.

Az ellenzék – többé-kevésbé nyugati fejjel gondolkodván – nem számol ezzel a faktorral. Hogy például a hatalom élvezete önmagában is ajándék. Szegény emberek kézzelfogható, hétköznapi javakért lehetnek hálásak az uralkodónak – tízezer forintos Erzsébet-utalványért, tűzifáért. Nagyon gazdagok tízmilliárdos állami megrendeléseket várnak el és kapnak meg. De a kettő között, a középosztály felső régiói felé haladva a közvetlen anyagi javadalmazástól függetlenül is ajándék lehet, ha mondjuk az engedelmességhez szokott hivatalnok vagy egy képességtelen újságíró megalázhat nála tehetségesebb, többet teljesítő és ezért híresebb embereket, megakadályozhatja, hogy azt csinálják, amit szeretnek, és amire az életüket tették föl. Szidhatja őket ezért, és élvezheti tehetetlenségüket, hogy erkölcsi meggondolásaik és észérveik nem érnek semmit, amikor halántékukra van fogva a pisztoly. Az áldozati szerepbe kényszerült értelmiséginek ez rossz – a hatalomnak magát önkéntesen alávető, arabul muszlim szolgának jó és természetes. Hogy megint Dobrovits Mihályt idézzük: „a vezetettek számára az első igazodási pont nem az állam intézménye (az iszlám hagyomány eredetileg nem ismeri az államot mint jogi személyt), hanem az azt megtestesítő vezető, aki lehet egy személy vagy netán egy dinasztia. Ezen túlmenően pedig maga az iszlám” (uo. 33.).

Az idősebb olvasók talán emlékeznek rá, hogy mielőtt kormányunk felfedezte a Soros-tervet, az Európa elmuszlimosítására irányuló összeesküvést, a médiatörvény és az Alaptörvény körüli viharok idején „Brüsszel” nem azért utálta hazánkat a kormánypropaganda szerint, mert ellenálltunk a migráció minden formájának, hanem mert ragaszkodtunk a hagyományos keresztény család eszméjéhez: az új alkotmány hallani sem akart a melegházasságról. A valóságban nem ez volt a kormányt érő bírálatok fő oka, hanem a joguralom általános meggyengítése, de hazai használatra ez az indokolás is megtette. Kár, hogy kevesen vették észre: amit kormányunk hagyományos keresztény értéknek nevez és harciasan véd, az nem sokban különbözik a hagyományos, harciasan védett muszlim értékektől. Nem csodálkoznék, ha némelyik kormánypárti ideológusunk úgy járna, mint a hírekben mostanában szereplő bevándorlásellenes holland politikus, bizonyos Van Klaveren, aki addig tanulmányozta kritikai céllal az iszlámot, míg végül belészeretett, és áttért a muszlim hitre.

Akárhogy is, jó úton vagyunk Belső-Ázsiába.


Az ÉS LXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1.RÉSZ)

KAMPEC DOLORES LXXXIV. - TÉLBŐL TAVASZBA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.02.09.


Most volt csak, hogy karácsony lett váratlanul, és a falu népe visszatért mind a kirándulásról, amelyen beutazták az űr végtelen tereit és idejét, olyan helyeken jártak, amit jobb lenne feledni, de egyik sem dicsekedett azzal, hogy találkozott volna Istennel. Sőt, ami nagyobb bajnak mutatkozott, arról sem adott számot egyik sem, hogy láttak volna egy útelágazást, amelyen tábla hirdette volna, hogy Mennyország jobbra, százezer fényév, hólánc használata kötelező, szarvasveszély. Ilyen sem volt sehol, és mégis úgy érkezett vissza mind, mintha megismerte volna a lét legmélyebb titkait, mert látta a halált. És nem sötét köpenye volt kaszával a kézben, hanem egy fess fiatalember volt ő tangóharmonikával a kézben, félrecsapott sityakban, szájából füstölgő cigaretta lógott, és olyan dallamok jöttek elő abból a hangszerből, hogy fejest akart ugrani bele mind. A duplagyűrűsök sikongattak és otthonkáikat szaggatták, a protkósok táncra perdültek tőle, a bánatos szemű fiatalasszonyok pedig még szomorúbbak lettek, takargatták büfifoltos melegítőjüket, és ott kárhoztak el a vágyakozásban és szégyenükben.

Így érkezett vissza a falu és az összes lakója, így állt ott a kocsma kövezetén az első vendég, amikor karácsony lett, s ahogyan hörbölte az italát, naptárlapok kezdtek szállingózni az égből, ringtak lefelé, s amint az elgyötört ádámcsutka küzdött a fröccsel, és az utolsó korttyal is megbirkózott, már február volt. Béla fölnézett, és azt látta, luk van a plafonon, és az idő szivárog el rajta egyre gyorsuló ütemben, mire rájött, hogy ő tehet erről, a bűnös ő, csakis ő, mert hajtotta szívében a telet, kijelölve az elejét és a végét, egyre csak hívogatva a tavaszt, és addig, míg az irányítás ki nem csúszott már a kezéből, és úgy rohant az idő asztalparipákon és papírrepülőkön, mint valami elszabadult ár, megvadulva és féktelenül. Ment a lukon át ki az élet, füstölt a kocsma tetején, mígnem Béla a legvégső pillanatban fölhajított egy mosogatórongyot, attól a luk bedugult, és csodálkozott nagyon, hogy lám, mennyi kicsi elég a meneküléshez. Viszont meg kellett vizsgálni, mi maradt, mennyi veszett, mi lesz még, mert a rongy mellől a lukból kilógott egy fél mondat, fél pár kolbász és egy bicikli leeresztett kereke...

ÍGY CSALOGATTÁK ORBÁNÉK BUDAPESTRE AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTERT: FEGYVERT VEHETÜNK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKTÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS, ZOLTAI ÁKOS, BATKA ZOLTÁN
2019.02.09.


Nagy engedmény állhat a mögött, hogy Budapestre látogat Mike Pompeo. A vizitnek hadiipari beszerzés ígérete adhatott lökést – értesült lapunk.

Tűzoltó üzemmódba kapcsolt a magyar diplomácia – fogalmaztunk, amikor elsőként megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a héten Washingtonban tárgyalt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatását előkészítendő. Diplomáciai forrásaink szerint egyértelmű, hogy Szijjártó Péter nagyon komoly engedményeket tett, amikor John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával és Wess Mitchellel, az amerikai külügyminisztérium Közép-Európáért felelős helyettes államtitkárával tárgyalt.

Az amerikai fél korábban világossá tette: elégedetlen, amiért a magyar kormány blokkolja Ukrajna uniós és NATO-integrációját, bizalmi viszonyra törekszik Kínával meg Oroszországgal, és közben elmaradtak fontos energetikai- valamint fegyverzeti megállapodások, ráadásul régóta csúszik a kétoldalú védelmi egyezmény megkötése is. Úgy tudjuk, a hadiipari együttműködés és a védelmi egyezmény terén enged végül az Orbán-kabinet. Nem kizárt, hogy elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjénél számíthatnak nagy megrendelésre amerikai cégek.

A védelmi egyezmény esetében a magyar kormány valószínűleg belemegy abba, hogy Washington külön magyar parlamenti jóváhagyás nélkül küldhessen és mozgathasson amerikai csapatokat Magyarországra, illetve, hogy az itt elkövetett bűncselekmények, szabálysértések esetén az amerikai katonák kikerüljenek a magyar igazságszolgáltatás hatálya alól. (Ez nem jelenti azt, hogy hazájukban ne vonnák őket felelősségre adott esetben.) Mivel Pompeo Benkő Tibor védelmi miniszterrel is találkozik, forrásaink szerint várhatóan két téma kerül szóba: az amerikai külügyminiszter elsőként alighanem számon kéri, hogy az elmúlt időszak magyar haderőfejlesztéséből miért maradtak ki az amerikai cégek, hiszen alapvetően német, illetve részben francia fegyvereket vett eddig a kabinet. Vélhetően megegyeznek, hogy valamilyen beszerzést mégis amerikai forrásból bonyolítunk majd. Ez lehet az elavult An-26-os szállítógépek lecserélése, bár ez nem jelentős, három darabról lehet szó. Szóba jöhet a Patriot légvédelmi rakéták vásárlása, ám ennek ellentmond, hogy eddig francia Mistral rakétákat vett az ország, igaz, a két rendszert elvileg lehet párhuzamosan is használni. Felvetődhet forrásaink szerint a Kongsberg típusú légvédelmi rendszer beszerzése, amely ugyan elvileg norvég, de nagyon erős amerikai közreműködéssel gyártják. És tárgyalhatnak a szintén elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjéről. Utóbbi lehet az igazi nagy falat, ebből akár százas nagyságrendben is beszerezhet a kormány – igaz, korábban a honvédség vezetői arról beszéltek, ebben a programban magyar cégeknek is szerepet szánnának...

HAZUDNAK ORBÁNRÓL A NÉMET KERESZTÉNYDEMOKRATÁK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.08.


A német autóipar és az Európai Néppárton belüli kicsinyes német érdekek állnak Orbán rendszerének leplezése, Orbán erkölcsi és anyagi támogatása mögött. Hazugság Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökének Politico-nak adott nyilatkozata, amelyben azt állítja, hogy “a párbeszéd fenntartása” miatt nem zárják ki Orbánt az Európai Néppártból. Ez a döntés ellentmond annak az állításnak, hogy a májusi európai parlamenti választáson a cél a populista szélsőjobboldali pártok legyőzése, nehogy többséget szerezzenek.

Ezeknek a populista szélsőjobboldali erőknek a szellemi vezére és követendő példája Orbán. Ha Orbánt bent tartják Néppártban és a politikai tér középpontjában, azzal magát a populista szélsőjobbot emelik be a demokratikus centrumba. Kramp-Karrenbauer arra hivatkozott, hogy addig lehet Orbánnal az ő “aggályos intézkedéseivel kapcsolatban”, amíg a Néppárton belül van. Ez hazugság, mert semmit nem ért el a Néppárt azzal, hogy Orbánnak fedezéket nyújt az EU-ban, ellenkezőleg: ez az elvtelen védelem tette lehetővé, hogy ma már nyílt diktatórikus intézkedéseket hoz.

Vajon mit kellene még tennie ahhoz, hogy a német kerestzénydemokraták tűrésküszöbét átlépje, akiknek elég annyi, hogy a Fidesz képviselőcsoportja a kéréseiknek megfelelően szavaz az EP-ben, ezzel még haszonélvezői is annak, hogy Orbán az európai parlamenti választáson is egyenlőtlen és tisztességtelen eszközöket használ, szinte lehetetlenné teszi az ellenzéki pártoknak a kampányolást. Ez cinikus és hazug magatartás. Másrészt a német kereszténydemokratákat kielégíti az, hogy Orbán kiszolgálja a német autóipar igényeit a magyar munkavállalók kárára. A többi szöveg hazugság.

Azt is mondta az új elnök, hogy “Orbán politikájának vannak olyan elemei, amelyek rendkívüli módon összekötnek bennünket, például a szociális piacgazdaság, a gazdaságpolitika fogalma”. Ez felháborító, mert a német lapok pontosan megírták, hogy e fogalmak alatt Orbán a korrupciót érti, az államilag szervezett lopást. Ha ez összeköti a német kereszténydemokratákkal, akkor a német kereszténydemokraták nem jobbak a populista illiberális tolvaj és korrupt szörnyetegeknél. Ha az “piacgazdaság”, ahogy Orbán gázszerelő strómanja és üzletfelei ezermilliárd forintot sbolhattak el állami megrendelés címén, akkor ez a hölgy nem tudja, mi a piacgazdaság, vagy fogalma nincs arról, mi van Magyarországon vagy cinikusan hazudik...

KÜLFÖLDRŐL HAZACSÁBÍTOTT FIATAL KUTATÓK KÉRIK ORBÁNT, ÁLLÍTSA LE AZ MTVA SZÉTVERÉSÉT

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.02.08.


Felhívást intézett a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának 91 csoportvezetője Orbán Viktorhoz, amelyben azt kérik a kormányfőtől,

szólítsa fel miniszterét, hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül.”

A Lendület névre hallgató programot 2009-ben indította útjára az MTA, azzal a céllal, hogy saját szakterületükön kiemelkedő eredményeket elért fiatal kutatókat vonzzon haza külföldről, és ösztönözzön itthon maradásra. Az elmúlt tíz évben mindösszesen 150 kutatócsoport alakult a program keretein belül.

A nyílt levélben a fiatal kutatók azt írják, a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által belengetett átalakítások, az MTA kutatóintézeti hálózatának feldarabolása és alapfinanszírozásuk elvonása a minisztériumi elemzésekkel és a Palkovics által emlegetett külföldi példákkal is ellentétes.

A tervezett forráselvonások alapvető nemzeti értékeket képviselő nagy múltú műhelyek megszűnését kockáztatják, különösen a humán és társadalomtudományok terén” – írják.

A fiatal kutatók úgy látják, hogy Magyarország innovációs potenciáljának növelésének kulcsa az alapkutatási támogatások szélesítésében és kiszámíthatóságában, valamint a tudományos intézményrendszer itthontartó erejében rejlik:

Minél többen maradnak itthon legtehetségesebb kutató honfitársaink közül, annál hatékonyabban szolgálja a magyar tudományos kutatás az innovációt. Az alapkutatás az a termékeny talaj, amelyből a magyar szabadalmak és start-up-ok szárba szökhetnek, és amelyben a hazai innováció mély és tartós gyökereket ereszthet, hiszen az alapkutatás termeli ki azt a szakembergárdát és azokat a felfedezéseket, amelyekre bármilyen fejlődés és innováció épülhet.”

Ezért azt kérik a miniszterelnöktől, függessze fel a mostani gyors és átgondolatlan átalakításokat...

JÁVOR BENEDEK PAKS 2 CSÚSZÁSÁRÓL: "A KORMÁNY AZ ELSŐ KANYARBAN ELHASALT"

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: OROSZI BABETT
2019.02.08.


Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője évek óta harcos ellenzője a paksi atomerőmű-bővítésnek. Ő a téma egyik legfelkészültebb ellenzéki politikusa, 2014 óta folyamatosan monitorozza a történteket. Korábban számtalan érvet sorakoztatott fel a projekt ellen, de az illetékesek közül senki nem figyelt oda rá. A kormány viszont most láthatóan bajban van: elment többszáz milliárd forint, miközben eddig egy kapavágás sem történt, ráadásul még az engedélyeztetés sem indult meg, ugyanakkor lecserélték a bővítésért felelős egyik államtitkárt, a szakembert a csapatban. Jávor Benedek szerint a problémák gyökere éppen azokra az okokra vezethető vissza, amelyekről korábban beszélt. Interjúnk a képviselővel.

Elég sok most a gond a paksi atomerőmű-beruházás körül. Mit tud a háttérben húzódó okokról?

Most jutottunk el oda, hogy a kommunikáció már nem elég, a vetítésen túl a gyakorlatban is produkálni kellene valamit – és a kormány az első kanyarban el is hasalt, gyakorlatilag azokkal a dolgokkal mind jelentős lemaradásban van, amelyekkel most készen kéne lenni, amelyekben most érdemi eredményeket kellene felmutatni. Teljesen bizonytalan egy csomó mindennek a megvalósítása, kivitelezhetősége, ráadásul olyan okok miatt, amelyeket már a szerződés aláírásakor, 2014-ben lehetett látni, és amelyekről többek között én is elég sokat beszéltem már akkor is.

Melyek ezek a problémák?


A technológia, amit vásároltunk az oroszoktól, kísérleti technológia volt: még Oroszországban sem működött egyetlen olyan reaktor sem, amelyet Magyarország rendelt, alig lehetett tudni valamit a megbízhatóságáról. Egyáltalán nem volt tapasztalat arról, hogy európai uniós jogszabályi környezetben hogyan engedélyezhetők, ezzel kapcsolatban nagyon komoly problémák vannak nemcsak Magyarországon, hanem például Finnországban is. Bár azóta Oroszországban elindultak az első ilyen reaktorok, de gondok mutatkoztak, megbízhatóságuk gyenge és technológiai problémák is adódtak velük...

ORBÁN A SÁNDOR-PALOTÁRA HAJT? VÉGLEG KORMÁNYZATI NEGYEDDÉ ALAKUL A BUDAI VÁR

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HAMVAY PÉTER
2019.02.09.


Államigazgatási funkciót kaphatnak azok a századfordulós épületek, amely a Miniszterelnökség közelében épülnek újjá.

Újra felépítik a Dísz téren az egykori Külügyminisztérium épületét, a Szent György tér bejáratánál a Honvéd Főparancsnokság neoreneszánsz tömbjét, és József főhercegnek (előtte Telekinek) a teret a Krisztinaváros felől lezáró palotáját – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ezek közül csak az egykori Honvéd Főparancsnokságnak áll jelenleg legalább egy részlete, a többit a háború után lebontották. A külügy helyén zsibvásár van, a főhercegi palota helyén lezárt romterület.

A velencei chartán felnőtt konzervatív magyar műemlékes szakma hamisításnak tartja a replikát, még a kiegészítést, rekonstrukciót is csak eltérő anyagból gondolja megengedhetőnek. Ennek a korszaknak azonban vége, különösen mióta Berlinben pár éve eldöntötték, hogy visszaépítik a Hohenzollernek és elődeik kastélyát, a Berliner Schlosst. Igaz, ezt ott hosszas vita előzte meg, ellentétben a magyarországi gyakorlattal, ahol kormányfői vízió is elég ehhez.

Súlyos szakmai ellenérv, hogy a századfordulón felépített kormányzati épületek túlságosan nagyok a várnegyed barokk léptékéhez. S ha már a világháború is „besegített”, 1945 után ezért is igyekeztek visszabontani a XIX–XX. századi (rá)építéseket, lecsendesíteni a homlokzatokat, s ha tehették, teljesen elbontották a századfordulós épületeket. Ennek estek áldozatul a most visszaépíteni szándékozott házak is, ahogyan a már újraépített Lovarda és a főőrségi épület is. Hiszen, bár súlyos sebeket kaptak a háborúban, különösen a Külügyminisztérium, megmenthetők lettek volna. Ám az ötvenes-hatvanas évek műemlékesei – és mai szellemi utódaik is – értéktelennek tartották a századforduló historizáló építészetét, így a Hauszmann-féle királyi palotát is. És úgy pusztította el a hatalom e fontos térszervező épületeket, hogy a sebeket hetvennégy évvel az ostrom után sem sikerült begyógyítani...

PALKOVICS ÜZENT: TELJESEN ELVESZI A KUTATÓINTÉZETEKET AZ MTA-TÓL

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2019.02.08.


Az Index birtokába került egy tájékoztató, amelyben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter megüzente az akadémiai kutatóintézeti vezetőknek, hogy mi a terve az MTA-val. A tervezet minden eddiginél radikálisabb: szavai szerint Palkovics teljesen elvenné a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit, az MTA-t kiüresítené, érdemi kompromisszumra nem hajlandó. Az Akadémia szétverésének mesterterve egy miniszteri telefonbeszélgetésből.

Bár Gulyás Gergely a pénteki kormányinfón az Index kérdésére azt állította, hogy az MTA intézményhálózatát nem akarják átalakítani, az Index birtokába került annak a Palkovics Lászlótól származó tájékoztatónak az összefoglalója, mely ennek éppen az ellenkezőjét taglalja.

"Az Intézethálózatot el kell szakítani az MTA vezetésétől, a köztestülettől, önállóvá kell tenni. Az MTA köztestület semmilyen közvetlen befolyással nem lehet a rendszer működésére"

– üzente Palkovics László IT-miniszter az MTA kutatóintézeti vezetőinek. Ez azt is jelenti, hogy Palkovics szembemegy saját korábbi ígéretével, és teljesen elvenné a Magyar Tudományos Akadémiától az összes kutatóintézetet.

Egyet kikötött ismételten: az MTA köztestület semmilyen közvetlen befolyással nem lehet a rendszer működésére, annak függetlenné kell válnia, ahogy az MTA főtitkára és a titkársága sem irányít, felügyel többé

– áll az Index birtokába került levélben. A levél egy Palkoviccsal folytatott telefonbeszélgetés részletes leirata, melyet a miniszter egy természettudományos kutatóintézeti vezetővel folytatott az elmúlt napokban. A telefonbeszélgetésben Palkovics a többi akadémiai kutatóintézeti vezetőnek üzent rajta keresztül, azt kommunikálva, hogy nincs értelme az ellenállásnak.

A miniszter egyúttal – most először – részletesen taglalta a terveit. Ezeket korábban Palkovics László soha nem osztotta meg a nyilvánossággal. Amikor tavaly júniusban saját minisztériumához vonta az akadémiai költségvetés jelentős részét (ennek valódi értelme akkor derült ki, amikor idén év elején Palkovics úgy döntött, hogy egyszerűen visszatartja a kutatóintézetek dologi költségvetését, hogy így kényszerítse ki, hogy az MTA elfogadja a terveit), még kifejezetten azzal nyugtatta az Akadémia vezetését, hogy nem fognak hozzányúlni a kutatóintézeti rendszerhez. Néhány hónappal később Palkovics már megpendítette Lovász László MTA-elnöknek, hogy egyes kutatóintézeteket mégis elvennének tőlük, egy-kettőt meg is szüntetnének. A terv nagy ellenállásba ütközött, emiatt az lett a kompromisszum, hogy előbb csináljanak egy nemzetközi átvilágítást az egyes kutatócsoportok működéséről. Az átvilágítás határideje április 1., azonban Palkovics az utóbbi hetekben már jelezte, hogy ezt sem várja meg...

A MAGYAR KORMÁNY A POMPEO-LÁTOGATÁS KAPCSÁN IS HAZUDIK, KÖZBEN MOSZKVÁHOZ DÖRGÖLŐZIK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.02.09.


- A német kereszténydemokraták új vezetője is azt hajtogatja, hogy bent kell tartani a Fideszt a Néppártban, mert különben elvadul a magyar párt;

- Egy friss tanulmány szerint Németországnak sürgősen cselekednie kell, ha azt akarja, hogy Kelet-Közép-Európában ne következzen be a legrosszabb: a szakítás a Nyugattal;
- Az Orbán-kormány mindaddig nehezen tudja levakarni magáról, hogy fedezi az intézményes korrupciót, amíg a nemzeti vej cége mindent megúsz.

Bloomberg

A State Department szóvivője nem volt hajlandó elárulni, hogy a magyar demokráciával kapcsolatos tengerentúli aggályokat is megvitatja-e Orbán Viktorral és a többi magyar tárgyalópartnerével hétfőn az amerikai külügyminiszter. Egy kérdésre válaszolva csupán annyit mondott, hogy ha az Egyesült Államok nem hajlandó kapcsolatba lépni a szövetségeseivel, akkor nem várhatja el tőlük, hogy egy sor kérdésben odafigyeljenek Washington véleményére. Az viszont biztos, hogy napirenden lesz a többi közt a védelmi együttműködés és az energiabiztonság ügye. Budapesten máris úgy harangozzák be a látogatást, mint annak bizonyítékát, hogy a Trump-kormányzat támogatja a magyar rendszert.

A jelentés hozzáteszi, hogy az előző amerikai kormányzatok erősen bírálták az Orbán-rezsimet, és ez majdnem a diplomáciai elszigeteléssel ért fel. A kifogások a demokratikus intézmények lebontására és az orosz nyitásra vonatkoztak. Ha netán a holnapi út során aláírnák a katonai megállapodást, amit senki sem erősített meg, akkor azt megint csak úgy üdvözölnék, hogy lám-lám, Trump politikája meghozza az amerikai érdekeknek megfelelő eredményt az olyan vezetők esetében, mint Orbán. Ellenben Bartha Dániel, az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Központja nevű budapesti elemző intézet vezetője azt mondja, hogy az USA részéről a látogatás egyben figyelmeztetés, jelzi a Fehér Ház türelmetlenségét a miniszterelnökkel szemben. Magyar diplomáciai források szerint amerikai diplomaták egyre kevésbé látják úgy, hogy bevált az új vonal Magyarországgal szemben.

New York Times/Yahoo/Reuters

Az biztos, hogy Pompeo hangot ad nyugtalanságának Budapesten a kínai technológiai óriás, a Huawei közép-európai ténykedése, illetve egyre erősebb magyarországi jelenléte miatt. Ezt egy washingtoni illetékes árulta el, miután az Egyesült Államok erősíteni igyekszik kapcsolatait a térséggel, amelyről elismeri, hogy idáig elhanyagolta. A miniszter sürgetni kívánja a régió vezetőit, hogy hallgassanak az Ázsiából érkező figyelmeztetésekre, miután ottani államok igen nehéz helyzetbe kerültek, aminek az volt az oka, hogy túlságosan is szorosan kooperáltak a kínaiakkal. A Huawei logisztikai központot akar létesíteni magyar földön, emellett azt tervezi, hogy felfuttatja itteni gyártását.

Nyugati titkosszolgálatok vizsgálják a cég tevékenységét, mert elképzelhető, hogy az általa gyártott készülékeket kémkedésre is fel lehet használni. A holdingot egyébként hírek szerint kapcsolatok fűzik a kínai kormányhoz. Az USÁ-t különösen foglalkoztatja, hogy a konszern mekkora befolyásra tett szert Közép-Európában, ahol könnyű volt behatolni az állami számítógépes rendszerekbe. Annál is inkább, mert a hivatalos szerveknél még a szocialista időkben kialakultak a korrupciós csatornák, és ezek azután ugródeszkaként szolgálhatnak, hogy be lehessen jutni az uniós hálózatokba is.

FAZ

Az EU növekvő döbbenettel látja, hogy Magyarország és Oroszország egyre szorosabbra fűzi együttműködését, és ennek keretében Budapestre költözik a Nemzetközi Befektetési Bank, miközben a magyar kormány fokozatosan elszigetelődik az unióban. Ám Moszkva és a magyar kormány számára egyaránt presztízssikert jelent, hogy áttelepül az NBB központja. Az EU-tagok közül a magyarokon kívül Csehország, Szlovákia Románia és Bulgária tartozik a bankhoz, a fölrészen kívülről pedig Vietnam, Mongólia és Kuba. A főrészvényes Oroszország, 48 %-kal. A magyar fél 13 %-ot tart kézben. Hitelminősítő intézetek üdvözlik a költözésről szóló megállapodást, a hozzátartozó 200 millió eurós tőkeemeléssel együtt. A Fitch novemberben javított a pénzintézet hitelképességi besorolásán.

Az NBB még a KGST-időkből származik, és kis-, illetve középvállalatokat, valamint infrastruktúra fejlesztéseket finanszíroz. Viszont nagy jegybankok sem gazdasági, sem pénzügyi okokkal nem tudják magyarázni, Magyarország miért érdeklődik ennyire a bank iránt. Hiszen másutt éppen elég kölcsönhöz tud jutni. Sokkal inkább arról van szó, hogy jelzést akar küldeni: távolodik a Nyugattól és Oroszbarát pályára áll rá. Richter Sándor, a Bécsben élő gazdasági elemző emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány összetűzésbe került Brüsszellel a migráció és a jogállam miatt, és eközben az oroszoknál, törököknél, kínaiaknál keres támaszt...