2023. március 30., csütörtök

CSUNDERLIK PÉTER: A XX. SZÁZADI TÖRTÉNELEM ÁTÍRÁSA ZAJLIK

KLIKK TV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.03.29.


A modernkori történetírás - a XIX század végétől kezdve – eleve a nemzetépítés, a nacionalizmus szolgálatában áll. Magyarországon pedig megpróbálnak egy folyamatos vonalat felállítani úgy, hogy a magyar nemzetről beszélnek már Árpád korában is, miközben akkor még nem volt az, hiszen a francia forradalom után jönnek létre a modern nemzetek – hangzott el a Klikk Tv Tíz című műsorában.

Azok a diktatúrák nyúlnak a történelemhez, mint a politika szolgálólányához, a propagandához, ahol nincs jóléti rendszer – magyarázta Csunderlik Péter történész, aki arról is beszélgetett Bolgár Györggyel, hogy azért nyúl a kormány a történelemhez, mint múltbeli legitimációhoz, mert a rendszerváltás hiába kecsegtetett azzal, hogy hamar felzárkózunk Ausztriához, ez nem következett be. A történész szerint ezért értékelődött fel újra a múlt.

TÁRKI: TÁRSADALMI RIPORT 2022

TÁRKI ZRT
Szerző: TÁRKI
2022



Társadalmi Riport 2022

Szerkesztők: Kolosi Tamás–Szelényi Iván–Tóth István György


Előszó
(Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György)

I.GAZDASÁG

1. A magyar gazdaság két egymásra torlódott válság közben
(Palócz Éva)

2. Célellentétes következmények? Az uniós források hasznosulása Magyarországon
(Medve-Bálint Gergő –Martin József Péter –Nagy Gabriella) - Melléklet

7. Születni Magyarországon – esélykülönbségek csecsemőkorban
(Veroszta Zsuzsanna)

III. TÁRSADALOMSZERKEZET ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS
10. Társadalmi mobilitás és partnerszelekció
(Erát Dávid – Huszár Ákos – Füzér Katalin) - Melléklet

20. Kilenc választás Magyarországon: A centrális erőtér alakulása
(Mészáros József – Pintér József – Ragács Attila – Syi)

25. A fogyatékossággal élő emberek jogaival és társadalmi részvételével kapcsolatos lakossági attitűdök
(Bernát Anikó – Petri Gábor – Vajda Dorina – Kozma Ágnes)

VIII. VISSZATEKINTŐ ELŐRETEKINTÉS

26. A magyar társadalom és politika változásai 2004 és 2022 között
(Kolosi Tamás – Szelényi Iván)

Két részes akadálymentesített hangoskönyv a látássérültek számára itt található:

A SZEGÉNYSÉGET NEM LEHET RÁCS MÖGÉ DUGNI

HELSINKI FIGYELŐ
Szerző: POKOL KRISZTA
2023.03.29.


Nagyságrendekkel könnyebb és sokkal gyorsabban lehet börtönbe kerülni, ha valaki már eleve a társadalom perifériáján él. Még csak bűnt sem kell elkövetni hozzá, elegendő a szabálysértés legenyhébb formája is. Ilyet már biztosan mindannyian elkövettünk – valószínűleg következmények nélkül. Miért büntetik mégis azokat az élethelyzeteket, amikre a szociális ellátórendszernek kellene válaszolnia?




Az igazi magyar népmesék

Kilencgyermekes, gyermekeit egyedül nevelő édesanya egy szegény borsodi faluban, soha nem követett el semmilyen bűncselekményt. 15 éves fia minden nap elindult az iskolába, viszont az édesanyja egy hivatalos értesítésből tudta meg, hogy nem mindig érkezett meg oda – 40 óra igazolatlan hiányzása gyűlt össze, mert összejött egy lánnyal, és néha inkább vele találkozott. A tankötelezettség megszegéséért 100.000 forint pénzbírságra sújtották a szülőt. Ezt esélye sem volt befizetni, emiatt két hétre börtönbe kellett vonulnia – magára hagyva kilenc kiskorú gyermekét.

33 éves, négygyerekes, roma származású férfi, útépítőként dolgozik közfoglalkoztatásban. Egy falubeli ismerőse szólt neki, hogy egy magánterületről száraz fa elvihető – amire szüksége is volt a családnak, a gyerekek fáztak. Amikor odaért, többen épp hordták is el onnan a fát. Visszafelé úton a rendőr csak őt állította meg, és visszavitte a helyszínre. A rendőrség felkereste a tulajdonost, aki nem erősítette meg az információt, hogy engedélyt adott volna a fa elvitelére. A száraz fa értékét pár száz forintra becsülték, a férfi viszont 50.000 forint pénzbírságot kapott.

Budai hajléktalan férfi a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idején, amikor közterületen is kötelező volt a maszkviselés. A férfi is tudta ezt, lelkiismeretesen hordta is a maszkot egész nap – mivel az egész napját az utcán kell töltenie. Épp születésnapi tortáját fogyasztotta békésen egy padon (értelemszerűen a maszkot levéve), amikor rendőrök léptek elé, igazoltatták, majd “no, tőlünk is kap egy születésnapi ajándékot” megjegyzéssel átadtak neki egy 50.000 forintos szabálysértési bírságot.

36 éves autószerelő, aki egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban két kiskorú gyermeket nevel, családfenntartó. Az autószerelés mellett kamionosként és sofőrként dolgozott, hogy devizahiteles lakóingatlana részleteit tudja törleszteni. Lejárt a jogosítványa és egészségügyi alkalmassági engedélye, melyekért egymás után kapott 100.000 forint körüli pénzbírságokat. Az autót továbbra is használta – elmondása szerint azért, hogy ki tudja fizetni a bírságokat. Ez újabb büntetéseket eredményezett, melyeket folyamatosan törlesztett. Összesen 400-500.000 forint közötti pénzbírságot egyenlített ki, viszont egy 100 és egy 110 ezer forintos csekkre már nem gyűlt össze a pénz.

Anya és lánya, a járványügyi korlátozások idején. A lány autóval benzinkútra ment este 8 óra után (amikor kijárási tilalom volt), ezért a rendőrök igazoltatták és a helyszínre hívták az édesanyját. Ő azonnal meg is jelent a helyszínen, két rokonával, viszont amiért nem volt rajtuk maszk, őket is megbírságolták – mindenkit fejenként 500.000 forintra.

Negyvenes éveiben járó férfi, közmunkából él. A saját kapuja előtt igazoltatta a rendőr, de nem volt nála a személyi igazolványa. Nem engedték, hogy bemenjen érte, 40.000 forint bírságot kapott. Egy másik esetben közmunkásként dolgozott, nyolc tehenet legeltetett. Egy falubeli esemény alkalmával autók parkoltak a csorda szokásos útvonalára. A tehenek hazafelé vonulva letörték az egyik autó visszapillantó tükrét. Az esetért őt vonták felelősségre – rongálásért 40.000 forint bírságot kapott.

Mi a közös a fenti történetekben? Mind igazak, az elmúlt pár évből, és szereplőik mind olyan kiszolgáltatott helyzetben voltak, hogy a bírságot nem tudták befizetni, és emiatt szabálysértési elzárást kaptak – legtöbbjüknek börtönben le is kellett ülniük a kiszabott bírságok összegét. Bár a bírság ledolgozható lenne közérdekű munkával, ezt egyik esetben sem tudták érvényesíteni, többnyire azért, mert az érintettek nem kaptak megfelelő tájékoztatást erről a lehetőségről...

RÁCZ ANDRÁS: BAHMUT MINT SZIMBÓLUM

444.HU
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.03.30.


Hosszú hónapok súlyos harcai után az orosz erők közel járnak hozzá, hogy bekerítsék Bahmutot. Azt már korábbi cikkemben körbejártam, mivel járhat, ha a város orosz kézre kerül. Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, miért döntött úgy Ukrajna, hogy a nagyon magas veszteségeket is felvállalva tényleg a végsőkig védi Bahmut romjait.

Bahmut, az erőd


Bahmutot az ukrán hadsereg 2014 nyarán szerezte vissza az oroszbarát szeparatistáktól, akik a 2014 tavaszi ukrán belpolitikai káoszt és a hatalomváltás nehézségeit kihasználva elfoglalták azt. Miután a 2014. őszi ilovajszki vereség után nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna nem képes felszámolni a Moszkva által szított és támogatott kelet-ukrajnai szeparatizmust, a kijevi vezetés folyamatosan készült arra, hogy Oroszország előbb-utóbb újra támadást indíthat a Donbasz még ukrán kézen lévő részei ellen...

AZ ÉN MOZIM: HÚSZ HÓNAP TÖRTÉNETE, 1997. /// FRIDERIKUSZ ARCHÍV 178.

FRIDERIKUSZ PODCAST / ARCHÍV
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.03.29.



Egy anya, fia és az anya fogadott fia tragédiájának történetét dolgozta fel Az én mozim című sorozatnak ez az 1997-ben készült epizódja.

A POP EXTRA LEGPARÁZSABB VITÁJA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.03.23.



Szombati, élő adásunkban 7 és fél órán keresztül kérdezhették Marcit a jelentkezőt. Bármilyen kérdést feltehettek, Marci mindenre válaszolt, hisz most ő volt az interjúalany szerepében. Az este egyik legizgalmasabb kérdése a transzvita körül zajlott. Sok visszajelzést kap a Partizán a transzkérdéssel kapcsolatos adásai miatt. Nézzétek meg, hogy Marci mit és hogyan válaszolt az ezzel kapcsolatban feltett kérdésekre! 

(A teljes adást itt nézhetitek meg: https://youtube.com/live/es-Tmg9MTHw?... )

MI A BAJ A TRANSZGENDER-MOZGALOMMAL? J. K. ROWLING MOST MINDENT MEGMAGYARÁZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.03.27.


A Harry Potter szerzőjének történetére felfűzve különleges podcastsorozat mutatja be, hogyan válhatott a transzgender-mozgalom apró netes közösségből a világpolitikát meghatározó tényezővé. A J. K. Rowling boszorkánypereiben az író hosszan és érthetően beszél saját motivációiról, amiért fontosnak érezte, hogy felszólaljon a diktatórikussá váló mozgalom ellen. És ezek a motivációk nagyon mások, mint a gendertémára építő magyar kormányéi. Nagyon fontos sorozat. A Válasz Online bemutatja az eddigi részeket.


NO MIGRATION! NO GENDER! NO WAR! Így, csupa nagy betűvel és felkiáltó jelekkel mutatta be Orbán Viktor a magyar kormánypolitika háromlábú székét a múlt heti EU-csúcs alatt, ahonnan a kormányfő Twitteren küldte tömör üzenetét. Nem a migrációra, a genderre és a háborúra – írta tehát, mire egy LMBT+-szervezet rögtön viccelődni kezdett: a magyar miniszterelnök ezek szerint genderkérdésben átállt az ő oldalukra, láthatólag hadat üzenve a társadalmi nemi szerepelvárásoknak. Erről persze szó sincs. Aki itthon él, tudja: az elmúlt öt-hat év kormányzati politikai terméke, milliókat összehabarcsoló ideológiai kötőanyaga lett a nemi identitás szexuális irányultsággal összekutyult kérdése. Csupán ez alapján azonban a téma nem érdemelne különösebb figyelmet a Válasz Online hasábjain: alakulásunk pillanatában megígértük olvasóinknak, hogy gumicsontokra nem fogunk ráharapni.

Abból a szempontból márpedig bizonyosan gumicsont a téma, hogy a valóságban senkinek nem kell tartania Magyarországon attól: egyszer csak valakik átműttetik a gyerekét ellenkező neműre. Valós gondokkal ezügyben legfeljebb a kormánykampány sikerének oltárán feláldozhatónak ítélt csoportok szembesülnek: mondjuk magukat már átműttetett felnőttek (nem vezethetik át okmányaikba a változást), vagy egynemű párok, akik örökbe akarnak fogadni (nem tehetik). Bosszankodhatnak a homoszexuálisok általában is, akiket törvény minősít alávalóbbnak (olyan szörnyűek, hogy róluk kiskorú nem is tudhat), meg a genderkutatók, akiknek bezárták a szakját vagy elüldözték az egyetemét. Ha a jogot boszorkányüldözésre használják, az súlyos probléma elvi szinten, a gyakorlatban azonban közvetlenül jóval többeket érintő botrányból is akad itthon bőven.

De mégis hogyan tudott akkor ilyen ízletes és kelendő gumicsontot gyártani ebből az alapanyagból az Orbán-kormány? Ennek megértéséhez cseppet sem aránytévesztés időről-időre végigpásztázni a genderháborúk csatamezein – mégpedig külföldön, a nyugati világban. Ahol másfél évtized alatt valóban képes volt vezéreszmévé válni az eltörlés filmeket, könyveket mára nap mint nap érintő „kultúrája” (most épp Agatha Christie regényeit írják át mindenféle érzékenységekre figyelve). Hogy ez miként függ össze a gendertémával, annak megértéséhez segít hozzá minket egy most futó, egyedülálló podcastsorozat: a J. K. Rowling boszorkányperei...

BIBÓTÓL BIBÓIG – MAGYARORSZÁGNAK NINCS ELITJE, PEDIG SZÜKSÉGÜNK LENNE RÁ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.03.28.


Bibói értelemben nincs elitünk – véli Szabó Attila, aki szerint az érdemessé válást és a tudáson, bölcsességen és jóságon alapuló kiválasztási eljárás kidolgozását már most érdemes elkezdeni. Nem a szimbolikus terekben, hanem helyben, lokálisan, civil szerveződésekben, szakmai és munkahelyi közegekben. A szerző a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, ám most nem a TASZ véleményét fejti ki. Lányi András lapunkban megjelent, egy lehetséges ellenzéki program körvonalait megrajzoló esszéjéhez szól hozzá.


Lányi András azt a kérdést teszi fel vitaindítójában, hogy minek van értelme ebben az országban azok számára, akik nem törődnek bele a jelenkor válságába. A válasz kereséséhez érdemes lehet baloldali kritikát is olvasni. Szalai Erzsébet a Mérce.hu-n alapos elemzést ad a magyar társadalom válságáról Bibó keretrendszeréből kiindulva. Az ő következtetése alapvetően pesszimista. Úgy véli, sorsunk jobbra fordulásáért nem nagyon tudunk tenni. A helyzet azonban talán mégsem teljesen reménytelen.

Hol állunk?

Szalai Erzsébet nagyon pontosan fejti ki Bibó alapján, hogy mi a baj a magyar társadalommal: zsákutcában vagyunk. Elrontottuk a rendszerváltást és elrontottuk az elmúlt harminc évet, az elmúlt évtizedek felzabálták a humán infrastruktúránkat. Kevés olyan ember maradt ebben az országban, aki a bibói értelemben akar és tud is szabadon élni. A válságból, amelyben vagyunk, Szalai szerint hamis realisták, túlfeszült lényeglátók, túlfeszült realisták és hamis lényeglátók próbálnak bennünket kivezetni. Nem meglepő módon: sikertelenül.

Szalai szerint azonban még ennél is nagyobb a baj, mert nemcsak az elitben vannak jelen ezek a megküzdési stratégiák, hanem a teljes társadalomban. A hamis realisták „semmiféle perspektívát nem látnak maguk előtt, így tevékenységük kimerül mindennapi életük toldozgatásában-foltozgatásában, a valódi megoldás teljes reménye nélkül – akár fel sem ismerve e reménytelenséget.”

A túlfeszült lényeglátók érzékelik ugyan a válságot, de gondjaikat már rövid távon is képtelenek kezelni, így viharos gyorsasággal a társadalom peremére szorulnak...

A társadalom nagy többségére viszont Szalai szerint „a kétfajta szerep szervetlen egymásmellettisége jellemző: egyrészt az ide tartozó emberek mindennapi feladataik ide-oda tologatásában jórészt követik a hatalmon lévőktől is látott érdekérvényesítést, vagyis közvetlen és távolabbi főnökeik, valamint egymás kijátszását, a kíméletlen taposást. Másrészt azonban – miként azt minden erre vonatkozó kutatás bizonyítja – lelkük másik felével ennek az életnek pont a szöges ellentétére vágynak: harmonikus társadalmi viszonyokra, a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére, konkrétabban pedig erős, gondoskodó államra.”

Kísérteties, hogy a Válasz Online-on a mostani vitát megindító és alapvetően más ideológiai állásponton lévő Lányi András is hasonló állásponton van. „A hatékonyságért (vagyis a haszonért, végső soron a hatalomért) folyó hajsza az emberhez méltó élet természeti és kulturális forrásainak szédítő iramú kifosztásával járt és jár jelenleg is. Az erőszak terjedése, a növekvő létbizonytalanság, a közösségek széthullása és az egyén elszigetelődése ennek a folyamatnak a velejárói. Cégbirodalmak, despotikus rendszerek, pártapparátusok és terrorhálózatok, az új népvándorlás áldozatai és haszonélvezői küzdenek világszerte a túlélésért, ki-ki a maga módján. Többnyire egymás rovására.”...

MÚLTBA RÉVEDŐ OKTATÁSÁVAL MAGYARORSZÁG A SZEGÉNYSÉGBE ÉS A SZÜRKESÉGBE TART

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.30.


Az, hogy minden századik magyar gyerek már osztrák iskolába jár, Nahalka István oktatáskutató szerint a magyar köznevelési rendszer kritikáját jelenti, a szülők jobb oktatási körülmények között akarják tudni gyerekeiket. Ugyanakkor sokan elmentek az országból gyerekestül, az ő számuk még az Ausztriában tanulókénál is nagyobb arányt képvisel. Eközben Magyarországon a Fidesz és a kormány kizárólag a hatalma megtartása érdekében a visszaforduló, múltba révedő oktatáspolitikát erőlteti. A vége pedig az lesz, hogy csak egy szegény, szürke és szomorú peremország leszünk.


Mit jelent a magyar közoktatási, köznevelési rendszerre nézve, hogy – amint azt a G7 kiderítette – minden századik magyar gyerek osztrák iskolába jár?

Egyrészt ez kritikája a magyar köznevelési rendszernek. Nyilván minden századik gyerek szülei nem találták megfelelőnek azt, ahogy itt Magyarországon foglalkoznak a gyerekekkel. Az is egyfajta motivációt jelenthet, hogy így kiválóan megtanulhatnak a gyerekek németül. Persze benne van az is, hogy jobb oktatási körülmények között akarták tudni a gyerekeiket. Közben pedig a süllyedő hajót el is hagyják az emberek, hiszen sokan gyerekeikkel együtt elmentek Magyarországról. Azért itt nagyobb arányról van szó...

TUSGENNYES

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRI ATTILA
2023.03.24.


...Mit adott Tusványos a közelmúltban a magyarságnak?

Itt hangzott el a hírhedetten híres illiberális demokrácia igenlése, ez a magyarság számára kötelezően választható jövőkép. A középkort idézte bennem Orbán Viktor hevenyészett magyarázata. Magyarázta volna a lehetetlent, mert valami saját recept szerinti isteni abszolútumot akart közérthetővé tenni. Johan Huizinga írja A középkor alkonyában: „Egyre küzdött a képzelet, hogy a kifejezhetetlent kifejezze, és érzékelhető alakba öltse – de hiába. Valahányszor az abszolútumot akarták megmutatni, mindig a térbeli kiterjedés eszközeihez nyúltak, és a kísérlet mindig csődöt mondott.”

Pedig Tusványoson megpróbálkozott Orbán, Putyinra és Erdoganra hivatkozott, mintegy térképet tartva elénk, hogy ennek az általa javasolta világnak milyen óriási térbeli kiterjedése van, s mintha az ott élők repesnének a boldogságtól, hogy a megvetendő liberalizmus helyett ebben a fosztóképzős orbáni rendszerben élhetnek.

Az sem volt kutya, ahogy fajelméleti fejtegetésbe kezdett egy másik alkalommal. Na, aztán attól elszakadt a vendéglátó ország sajtójának cérnája. Nácinak, uszítónak nevezték, s meglengették annak lehetőségét, hogy emberiességellenes kijelentése miatt pert indítanak, mert szövege egy olyan államban hangzott el, ahol a kormányzat éppen ez ellen küzd. Gyengébb szövegértésű s ebből kifolyólag tájékozatlan magyarok számára van egy kérésem. Keressék meg a világhálón azt a képet, amelyen az evangélikus vallású, nemzetiségét tekintve német Klaus Johannis, Románia elnöke átadja a miniszteri megbízólevelet Sevil Shhaideh dobrudzsai tatár közgazdász asszonynak. Posztamensen a Korán, vallása okán erre fog felesküdni a hölgy, s teljes ornátusban ott segédkezik Románia főmuftija, aki a fogadalom érvényességét szavatolja. Biztosan megtalálják, csak keresni kell, hátha megértenek olvasóim valamit a romániai közfelháborodásból.

Tusványos nem alapeset. Fokozható. Itt lehet bejelenteni, mintha az erdélyi magyarokat érintő dolog lenne, hogy holnaptól vége a gázársapkának. Hallottak Önök olyasmit, hogy millió nemzettársukat érintő dologról külföldön szólal meg a svéd vagy a finn államfő? Nem ért volna rá egy nappal később? Valahogy illendőbb lett volna a Karmelita-kolostorból a mikrofonállvány-rádióriporternő rezzenéstelen társaságából közölni a kipcsak világgal, hogy „türk testvéreim, Árpád magyarjai, sokba kerül a Fidesz dicsőségét hirdető örökláng, sokba vannak a fűthető focipályák is, sajnos a világ-olcsón beszerzett orosz gáz árát emelnünk kell, különben megfagytok a télen”.

Adja a sors, hogy ismét igazi szabadegyetem, diáktábor legyen Tusnádfürdőn. Magyar–román államfői találkozók is, s ne Orbán Viktor zagyva lázálmainak színpada legyen, ahol addig vakarja létező és nem létező sebeinket, amíg gennyes váladékkal teríti be a jobb sorsra érdemes, a két világháború között már egyszer működőképes Erdélyi Helikon-beli gondolatot, azt, amit a kisebbségi lét minden nyomorúságával szembenézni tudó Ligeti Ernő úgy határoz meg, hogy „Súly alatt a pálma”. Reménykedjünk, hogy Tusgennyesig nem jutunk el ebben az évben.


AZ ÖVEGES-PROGRAM MILLIÁRDOS KÁROKOZÁSÁBÓL CSAK EGY KIS TÉTEL JUTOTT EL A BÍRÓSÁGRA

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2023.03.30.


Jogerős ítélet született a Gyulai Törvényszéken, de a tíz évvel ezelőtti, 16,5 milliárdos projektnek csak egy 180 milliós tételéről volt szó. Egy munkafüzetek kifejlesztését érintő költségvetési csalást vizsgált a most nyugvópontra jutott büntetőeljárás.


Visszavonta a Gyulai Járásbíróság tavaly nyári, őt is elmarasztaló ítélete elleni fellebbezését a Gyulai Törvényszéken kezdődő per előtt Cs. Imre harmadrendű vádlott. A férfi – több gazdasági társaság ügyvezetője és korábban a gyulai képviselő-testület közbeszerzési bizottságának külső tagja – ezzel gyakorlatilag beismerte bűnösségét. Így az ellene korábban kiszabott büntetés, a 34,5 milliós károkozás miatti 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetés és 1 millió forint pénzbírság azonnali hatállyal érvénybe lépett. S az is, ami Cs. Imrének talán a legérzékenyebb: 1 évre eltiltották gazdasági társaságban vezető tisztség viselésétől. Viszont, ellentétben az első fokú ítélettel, előzetesen nem mentesítette sem őt, sem másik két vádlott-társát a Gyulai Törvényszék a büntetett előélet joghátrányai alól.

A két másik vádlott, akiknek csak a védőik jelentek meg a szerdai gyulai tárgyaláson, fenntartotta az első fokú ítélet elleni fellebbezését, amelyben ártatlanság miatti felmentésüket kérték különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása vétsége alól. Helyzetüket és álláspontjukat aligha erősítette, hogy a harmadrendű vádlott a másodfokú tárgyalás előtt visszavonva fellebbezését...


TOVÁBBRA IS MAGYARORSZÁGRA JÖN A LEGDRÁGÁBBAN AZ OROSZ GÁZ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.03.30.


Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.


Január volt zsinórban a negyedik olyan hónap, amikor az adatot közlő uniós országok közül hazánkba érkezett a legdrágábban az orosz földgáz. Az importárak Európa-szerte csökkentek, ami nem meglepő, hiszen a gáz tőzsdei jegyzése is jóval alacsonyabb lett az elmúlt hónapokban, márpedig jellemzően az orosz gáz díja is ehhez van kötve.

Tartósan a legdrágább

Korábban többször írtunk róla, hogy 2022-ben Magyarország más országoknál is sokkal drágábban kapta az orosz gázt. Ebben januárban sem volt változás. Bár a köbméterenként 556 forintos átlagár alig több mint fele az októberi szintnek, az Eurostat adatai szerint így is a legmagasabb volt az EU-ban*. Az uniós átlag közel 30 százalékkal maradt el ettől, de még a második legdrágábban vásároló szlovákok is csak 491 forintot fizettek egy köbméternyi orosz importgázért...

MENTŐBE PAKOLJÁK A FRISSEN SZÜLT NŐKET MOSONMAGYARÓVÁRON – MÁRIS ÖSSZEOMLOTT AZ ÚJ MAGYAR KÓRHÁZREFORM

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.03.29.


A megyei kórházra zúduló betegek, frissen császározott kismamák mentőztetése, felére csökkent nővérbérek – az egészségügyi reform egyik első állomása Győr-Moson-Sopron megyében inkább a káosz, mint a tervezés jeleit mutatja. Munkatársunk egy hetet töltött a megyében, hogy háttérbeszélgetések sorával derítse ki, mi történik. Mosonmagyaróváron, ahova ezerszámára áramolnak az ország minden részéről az Ausztriában szerencsét próbáló emberek, négy kivételével az összes kórházi osztályt bezárták. Mi köze ehhez a politikának és kik azok az zsoldosorvosok? Elmeséljük...

KORMÁNYTAGOK TÁVOZTAK, DE MÉSZÁROSHOZ ÉS TIBORCZHOZ KÖTŐDŐ EMBEREK ÉRKEZTEK AZ EGYETEMI KURATÓRIUMOKBA

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.03.30.


...Új emberek és új elnökök a kuratóriumokban


Az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány éléről távozott Varga Mihály pénzügyminiszter, az ő helyére érkezett Cser-Palkovics András fideszes polgármester. Cser-Palkovics 2006 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, 2010 óta pedig Székesfehérvár polgármestere. Nagy Zoltán annak a Gránit Banknak a vezérigazgató-helyettese, aminek főtulajdonosa a BDPST Group, vagyis a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cége vásárolt meg.

A Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában több változás is történt. A korábbi elnök Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, aki az uniós kérésnek eleget téve lemondott a tagságáról. A testület vezetését az a Birkner Zoltán vette át, aki már a kuratórium megalapításakor tag volt. Birkner egyetemi oktatóként és oktatásszervezőként, kutatóként dolgozott. Az talán ennél érdekesebb, hogy a vállalkozói szférában szervezet- és üzletfejlesztéssel, ipari kutatási, termékfejlesztési projektek elősegítésével foglalkozó menedzserként is tevékenykedett. Az általa vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élén a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyekben képviselte a szervezetet a kormány és az Országgyűlés előtt. Emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyek nemzetközi szervezetek előtti kormányzati képviselete is az ő dolga volt.

A Pannon Egyetem ötfős kuratóriumába két új ember került be a távozó Navracsics Tibor és a 2022 januárjában elhunyt Gaál Zoltán, korábbi rektor helyére. Az egyik Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. tulajdonosa. A K-Monitor Adatbázisa szerint a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek. A cég elsősorban önkormányzati, állami vagy magánberuházás keretében vesz részt például szennyvízcsatorna építési és útépítési feladatokban. Szabadics 2016-ban az „Év Agrárembere” kitüntetést vehette át. Az Átlátszó.hu cikke szerint 2019-ben 8 milliárd forint összegű közbeszerzést nyert el. 2019-ben Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta meg.

Cége Mészáros Lőrinc rendszeres konzorciumi partnere.

Szabadics az elmúlt években az idegenforgalomban szerzett érdekeltségeket, állami támogatással. A kuratórium másik új tagja Bartus Péter, a Pannon Egyetemért Alapítvány operatív igazgatója lett.
Voltak, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le

Mint a 24.hu megtudta, voltak olyanok, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le. Így tett:

- Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott,

- Guller Zoltán miniszteri biztos

- és Wáberer György kormánybiztos is.

Így akart tenni Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, ő azonban végül nem tudott teljesen megválni eddigi feladataitól. A 24.hu információ szerint Szili nem megbízottként, hanem miniszterelnöki főtanácsadóként folytatja tevékenységét, miközben továbbra is a Pécsi Egyetem alapítványának kuratóriumi tagja.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hónappal később, egy február 9-i kormányinfón jelentette be, hogy a miniszterek lemondtak az egyébként nagyon jól fizető kuratóriumi tagságukról. A kormány javaslatcsomagja államtitkári szinttől felfelé nyilvánítaná összeférhetetlennek az egyetemi kuratóriumi tagságot, amit Navracsics Tibor már elküldött Brüsszelbe. A kormány bízik abban, hogy meg tudnak állapodni az unióval, és nyártól jöhetnek az uniós pénzek az Erasmus+ és a Horizont kutatási programokhoz.



A GKI VISSZAESÉST VÁR 2023-BAN, ÉS AZ INFLÁCIÓ IS MAGASAN RAGADHAT - VAN PESSZIMISTA FORGATÓKÖNYV IS A MAGYAR GAZDASÁGRA

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.03.29.


Bár a többség ma már arra számít, hogy lesz némi gazdasági növekedés 2023-ban Magyarországon, a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint 0,5 százalékos visszaesés várható. Az infláció csökkenése is lassúbb lehet, az év végére sem fog 10 százalék alá csökkenni. Ráadásul az uniós pénzek érkezése is tovább csúszhat.


Magyarország technikai recesszióba került 2022-ben, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, és nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja.

Mi várható?

A GKI Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében abból indul ki, hogy az orosz-ukrán háború idén legjobb esetben is befagyott konfliktussá válik, győztes és béke nélkül, egy esetleges fegyverszünet által, hullámzó mértékű feszültséget fenntartva.

Az energiaellátás nem kerül mély válságba, de az árak 2023 elejéhez képest várhatóan emelkednek, átmenetileg akár nagyon jelentős mértékben is. Erősödik a protekcionizmus. Egyelőre nem szorulhat háttérbe a szigorú monetáris és fiskális politika, melynek következtében a gazdasági növekedés lassul. Az USA történetének második legnagyobb bankcsődje, az emiatt kialakult tőzsdei áresés és kockázatkerülés rontja Magyarország világgazdasági környezetét, a többségi álláspont szerint azonban mindez nem fajul egy szélesebb körű pénzügyi válsággá.

Egyszerre nyomja a fék- és gázpedált a gazdaságpolitika

A kormányzat várhatóan az eddigieknek megfelelően vonakodva és ellentmondásos módon fog engedni a gazdasági és politikai kényszereknek. Ezzel hosszú távon az EU-transzferek jelentős része elérhető lehet, de veszteségekkel és jelentős késedelmekkel, folyamatos viták közepette.

A kormányzat által tett engedmények nem fogják minőségileg átalakítani az egycentrumú, lojalitás és nem versenyalapú magyar modellt. A magyar gazdaságpolitika inkább csak a látszatok szintjén közeledik az európai piacgazdasághoz, de a külső hiány, a finanszírozási szükséglet változásokat kényszerít ki. Fennmarad az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme, ami a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet...

SZERZŐDÉS NÉLKÜL IS ÜGYELTEK HÁZIORVOSOK

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2023.03.29.


Ezt lapunknak a MOK titkára is megerősítette, aki szerint az alacsony színvonalú jogi szabályozottság miatt alakulhatott ki ez az anomália. Közben szerveződnek a pertársaságok: Szabolcsban és Győr-Moson-Sopronban is már több mint ötven háziorvos jelezte, hogy kész csoportos pert indítani a járási tiszti főorvosok kényszerítő határozata ellen.


Azokban a megyékben, ahol már az új ügyeleti rendszer szerint szerveződik az ellátás, akadtak olyan háziorvosok, akik ügyeleti szerződés nélkül is egészségügyi ellátást végeztek, vagyis ügyeltek – tudta meg lapunk. Ezt Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára is megerősítette, aki szerint az alacsony színvonalú jogi szabályozottság miatt alakulhatott ki ez az anomália, amit valójában hétfőn Takács Péter is részben elismert. Az egészségügyért felelős államtitkár mentőautók beszerzéséről tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: „szerződéskötési kötelezettség a mentőszolgálattal továbbra sem terheli az orvosokat, azonban az ellátásszervezés biztonsága szempontjából havi két ügyeletre kötelezhető egy orvos. Erre joga van a megyei tiszti főorvosnak.”

Ahhoz, hogy megértsük a nehezen kibogozható jogi helyzetet (vagyis azt, hogy miközben szerződést kötniük nem kell, ügyelniük viszont muszáj a háziorvosoknak), érdemes megnézni, milyen rendszerben ügyeltek korábban a háziorvosok – és ügyelnek most is azt a három megyét leszámítva, ahol már az új ellátási rend van érvényben...

A PARLAMENT FIDESZES TAGJAI AKKOR “NYUGODNAK MEG”, HA ORBÁN KAP EGY IRTÓZATOS SALLERT NYUGATRÓL A SVÉDEK MIATT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.03.27.


Világrekord a magyar infláció, ez is az Orbán-banda műve, mert Európában sehol sem ilyen magas, de ezen kívül felsorolni sem lehet mindazt az aljasságot, amit ez a banda művel. De talán a legmegalázóbb az a hazug színjáték, amit Orbán és a kopói eljátszanak naponta. Például a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyében, amikor a parancsra mindent 100 százalékban megszavazó 135 “bátor ember” egyszercsak “megosztott” lett, akiket meg kell nyugtatni, mert őket “sérti” a finn és svéd politikusok jogállamiságról mondott – teljesen megalapozott – negatív véleménye.

Mindenki tudja, hogy ilyen nincs, a Fidesz frakcióból a nyakánál fogva röpítenék ki, ha bárki ellent mer mondani Orbán utasításainak. Most az volt az utasítás, hogy mondjanak ellent, játsszák el, mintha a “magyar parlamentnek” lenne baja a finn és a svéd NATO-csatlakozással. Utána eljátszották, hogy egy képmutató malacbandát küldenek Svédországba és Finnországba, hogy ők kérjék számon rajtuk a véleményüket. Mindkét ország eligazította őket arról, hogy náluk nem lehet megparancsolni senkinek, hogy mit gondoljon és mondjon, a “küldöttek” mégis elfogadtak mindent.

Nem mellesleg, az Orbán-banda ezzel a húzásával bizonyította, hogy a finnek és a svédek milyen jogállamiságra vonatkozó kritikája igaz, mert egy jogállamban nem akarnak szankcionálni senkit a véleménye és a szólásszabadsága miatt, s nem kapcsolnak össze olyan dolgokat, amik nem tartoznak össze: a két ország NATO-csatlakozásához semmi köze annak, hogy az Európai Unióban a finn és a svéd politikusok mit mondanak konkrét ügyekben. A NATO vétójoga sem arról szól, amire az Orbán-maffia használja.

De a fideszes “küldöttek” (nyilván Orbán eligazítása alapján) már előre megígérték, hogy megszavazzák mindkét ország NATO-csatlakozását, mert kellőképpen “megnyugtatták” az aggódókat, a nagy semmivel. Ám ezután Orbán találkozott Erdogannal, aki a svéd csatlakozást a Svédországban élő kurd ellenzékiek miatt késlelteti, ami kapóra jött Orbánnak, hogy eleget tehet továbbra is az oroszok utasításának, s bejelentették, hogy ők is elhalasztják a svéd csatlakozásról szóló szavazást, hogy akadályozzák a NATO bővítését és megerősítését. Orbán tovább trollkodik az oroszoknak.

Erre már nincs magyarázat, nincs logikus indok. Ezért nincs más megoldás, minthogy Orbán Balázs elővegye újra a korábbi hazugságokról szóló lemezt, hogy a magyar képviselők közül többen „nem nyugodtak”, őket a svédeknek meg kell nyugtaniuk. Hogy mi lenne az, ami őket “megnyugtatná”, mit vár ez a pöcegödörre emlékeztető silány banda, az nem derül ki. Nyilván azért, mert ez a nyugtalanság addig tart, amíg Orbán akarja. A másik Orbán szerint azzal, hogy megkérdőjelezték a demokrácia állapotát, “sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, egész Magyarországot”.

Először is: ezek nem “magyar képviselők”, hanem a Fidesz Orbán által kiválogatott és a csizmája talpa alatt tartott fideszes pártkatonák, akiknek ahhoz sincs közük, amit mondanak, még levegőt is csak Orbán engedélyével vehetnek. A svédek a jogos és megalapozott kritikájukkal nem a magyar választókat és nem “egész Magyarországot” sértették meg, hanem az Orbán-család által vezetett sötét tolvaj bűnszervezetet, annak vezetőjét, a felcsúti fasiszta diktátort és a vérebeit. A svédek csak azt mondták el, amit megszavazott az Európai Parlament, hogy Magyarország nem demokrácia.

Ezért a magyar nép, amelyet Orbán zsarnoki módon megfoszt a szabadságtól, csak köszönettel tartozik. Most a svédek már igazán nem tudják, hogy mit kellene tenniük, mert fogadták már Orbán vazallusait, mindent megbeszéltek velük. De miután Orbán megegyezett Erdogannal és a Kreml uraival, a Fidesz frakcióban ülő nímandok parancsba kapták, hogy ők nem nyugodtak meg, meg kell őket nyugtatni, de azt nem tudja senki, hogy mivel. Talán ha a svédek is levetkőznék emberi mivoltukat és kinyalnák Orbán Viktor meztelen hátsóját, mint ahogy a fideszes képviselők teszik.

Valószínűleg a 135 pocsék ember nem is tud arról, hogy nyugtalan, mert még arra sincs szükség, hogy ezt egyeztessék velük. A két Orbán egymás közt megállapodik, hogy ezt mondják, oszt jónapot. Majd megmondják nekik, hogy mikor mit csináljanak. Nekik pofa be. S ez a legmegalázóbb, hogy végig kell nézni ezt a képmutató színjátékot, és nem borítja senki a fejükre az asztalt, és nem küldi el őket a jó büdös … -ba. Ez a baj.

Amíg ez nem történik meg, amíg a magyarok képtelenek felháborodni a legaljasabb mocsokságokon is, amit a nevükben elkövetnek, addig Magyarországon szabadság, jólét és normális élet nem lesz. Ezzel szemben nyomor lesz, pusztulás, soha nem látott félelem, szegénység és kétségbeesett menekülés, terror. Aki ezen a legnagyobbat nevet, az lesz az első, aki megszívja, és aki megkapja. Ha nem tudnák, majd akkor “nyugszik meg” parancsra a fideszes banda, ha Orbán a sok szemétségért kap egy oltári nagy sallert a mocskos pofájára, és megijed, mert amúgy egy gyáva szar ember.

Nagyon drága árat fizetnek majd ezért a magyarok. De megérdemlik.

NOVÁK KATALIN ANKARÁBAN: AZ OROSZ CSAPATOKAT KI KELL VONNI UKRAJNÁBÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.03.30.


A demokrácia-csúcsra nem hívták meg Magyarországot, de a klímaváltozás vagy az orosz-ukrán háború ügyében Amerikának együtt kell működnie azokkal az országokkal is, amelyekben rendszerszintű a demokrácia hanyatlása. A George Washington egyetemen már van illiberális tanulmányok szak, ahol a magyar őstörténetet átíró hatalomról olvasnak a diákok. Novák Katalin szerint olyan béketerv kell, ami nem az oroszok győzelmét jelenti. Szijjártó Péter telefonon tárgyalt az orosz miniszterelnök-helyettessel, megerősítették egymást: jönni fog a gáz, blokkolni fogjuk a nukleáris energiát érintő esetleges szankciókat. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Costa Ricától Hollandián át Zambiáig 120 országot hívott meg Joe Biden kormánya a második demokrácia-csúcsra, amelyen személyesen épp úgy részt vettek, mint a digitális térben. Biden alapvető célja ezzel, hogy négy év trumpizmus után helyreállítsa Amerika vezető szerepét a világpolitika színpadán – írja elemzésében a Washington Post. Be kell bizonyítani, hogy a demokrácia ma is működik, kézzelfoghatóan jó hatással van az emberek életére. Az persze más kérdés, hogy kiket nem hívtak meg. Magyarországot és Törökországot ugyebár nem, a demokrácia rendszerszintű hanyatlása okán. Vannak hasonlóan kifogásolható demokráciák, legyen az Tunézia, India, és a sort hosszasan folytathatnánk számbavéve Izrael pillanatnyi helyzetét is, de ezeknél az országoknál még nem rendszerszintű a demokratikus intézmények lebontása. Richard Hass, a Council on Foreign Affairs (Külkapcsolati Tanács) nevű független agytröszt vezetője szerint azokra az országokra is szüksége van Amerikának – tekintve az Oroszország elleni szankciókat vagy a klímaváltozás elleni küzdelmet – amelyeket nem nevezhetünk demokratikusnak –írja a lap.

Ankarában találkozva a török elnökkel Novák Katalin azt mondta, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, hogy ismét béke lehessen – írja az ukrán Evropeyskaya Pravda (European Pravda). A magyar államfő hangsúlyozta, olyan béketerv kell, ami nem az oroszok győzelmét jelenti, hanem reális célokon alapul. Meg kell akadályozni a háború eszkalációját, a feleknek le kell nyugodniuk, nem lehet tovább szítani a feszültséget, a harcoló feleknek asztalhoz kell ülniük és kidolgozni a béketervet. Megköszönte Recep Tayyip Erdogannak az eddigi közvetítést Ukrajna és Oroszország között. A cikk megjegyzi, hogy más magyar tisztségviselők kevésbé határozott álláspontot képviselnek, amikor Ukrajna békéjéről van szó. Jelesül Szijjártó Péter az ENSZ februári közgyűlésén még arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak kellene megállapodniuk a békekötésről.

Szijjártó az orosz miniszterelnök-helyettessel, Alekszandr Novákkal tárgyalt telefonon, utóbbi pedig megerősítette, hogy a szankciók ellenére Moszkva karban tudja tartani a Török Áramlatot, így fennakadás nélkül folytatódhatnak a jövőben is az orosz gázszállítások Magyarországra – számol be a Die Presse. Merthogy június 5-12-ig tervezik a karbantartási munkálatokat, de emiatt nem kell nyugtalankodnia hazánknak. A lap idézi a magyar külügyminisztert, aki újra megerősítette: a nukleáris energiát érintő összes esetleges uniós szankciót blokkolni fogja Magyarország

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér most, három évvel a Covid-járvány kirobbanása után üdvözölte az első kínai turistacsoportot Budapesten – számol be a Shengenvisa Info portál. Nagyon megviselte a turisztikai iparágat a pandémia, ezért most gyorsan helyre szeretnék állítani a korábbi forgalmat. A járvány előtt 280 ezer kínai turistát fogadtak, 2021-ben ötezret. Tavaly is mindössze 16000 turista érkezett a világ tájairól.

Katrin Kremmlernek az "Eurázsiai magyarok": avagy hogyan írja át az illiberális Magyarország az őstörténeti nemzettudatot ("Eurasian Magyars": The Making of a New Hegemonic National Prehistory in Illiberal Hungary) című könyvét szemlézte az amerikai George Washington Egyetem az illiberális tanulmányok elnevezésű programja keretében. A politikai rendszerrel párhuzamosan illiberális tudományos intézményeket hozott létre a magyar kormány, amelyek narratívája szerint a magyar államiságot a hunokkal, avarokkal való kulturális és civilizációs folytonosság jegyében azonosítja. A Kurultáj rendezvények is ezt hivatottak megerősíteni, ami a könyv szerzője szerint megkövetelne némi komplex tudományos kutatást, bizonyítékokat.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

“HA JÖN, VAN, HA NEM JÖN, NINCS” - AZ OROSZ GÁZFÜGGŐSÉGÜNK TÖRTÉNETE

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.03.29.



Az Európai Unió tagállamai egyetlen év alatt látványosan váltak le az orosz gázról és helyezték több lábra energiaellátásukat. Ez alól azonban Magyarország kivétel: mi inkább 19-re lapot húzunk és még új gázerőműveket is elkezdünk építeni. Ebben az adásban azt mutatjuk be, hogyan is alakult ki egymással párhuzamosan az orosz gázfüggőség Magyarországon és Európában, és milyen lehetőségek állnának előttünk, ha változtatni szeretnénk.

HOGYAN LEHET MÉLTÁNYOSABB, IGAZSÁGOSABB ÉS A NYUGDÍJASOK SZÁMÁRA KEDVEZŐBB A NYUGDÍJEMELÉS?

NYUGDÍJGURU.HU
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2023.03.29.


Mire elég az idei nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj? Képes-e ellensúlyozni a változatlanul Európa-bajnok élelmiszer-árrobbanás vásárlóerő-roncsoló hatásait? Lesz-e korrekciós nyugdíjemelés évközben? Lehet-e a nyugdíjemelési eljárást érdemben javítani?

Hogyan lehet méltányosabb, igazságosabb és a nyugdíjasok számára kedvezőbb a nyugdíjemelés?

Idén a nyugdíjasok eddig két jogcímen kaptak plusz ellátást: 2023. január 1-jétől 15%-kal emelték a nyugdíjak összegét, valamint 2023. februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjasok elkölthető jövedelme éves szinten a januári emelés és a 13. havi nyugdíj kifizetése következtében összesen 23,3%-kal nőtt (a 15%-hoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj éves szinten 8,3%-os jövedelemnövelő hatását). Az éves szinten 15%-19,5% közé becsült infláció tényleges alakulása függvényében rendkívüli évközi nyugdíjemelésekre is sor kerülhet júniusban és novemberben, amelyek eredményeként a nyugdíjas összjövedelem növekedése idén akár 25-30%-os is lehet.

E megfontolás alapján a nyugdíjasok helyzete látszólag teljesen rendben van, az infláció ellen a nyugdíjasok jövedelme teljes mértékben védett. A nettó nemzetgazdasági átlagkereset idei várható alakulásának tükrében a nyugdíjasok jövedelmi helyzete még kedvezőbbnek látszik, hiszen a keresetek nominális növekedése biztosan nem éri el 2023-ban a 23,3%-ot (tavaly 17,5% volt), nem is beszélve a reálkeresetek durván csökkenő trendjéről (a KSH 2023. március 28-án kiadott kereseti gyorstájékoztatója szerint 2023. januárban a 2022. januárihoz képest 7,6%-kal csökkent a reálkereset.)

A nyugdíjasok idén legalább 1290 milliárd forinttal több pénzből élhetnek (egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén a költségvetési törvény számai alapján 55,4 milliárd forintba kerül, és eddig a nyugdíjas összjövedelem a 13. havi nyugdíjat is beszámítva 23,3%-kal nőtt).

A nyugdíjasok persze nem osztják egyöntetűen ezt a véleményt, hiszen a bevásárlásaik során a kimutatott éves inflációnál sokkal durvább pénzromlással kell szembesülniük.

A KSH legutóbbi, 2023. március 8-án közzétett inflációs gyorstájékoztatója szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index 2023. februárjában a 2022. februári állapothoz képest 26,9% volt, vagyis meghaladta azt a 23,3%-ot, amellyel a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj alapján az éves szinten elkölthető nyugdíjas jövedelem eddig nőtt. A nyugdíjasok a mindennapi bevásárlásaik során az egy évvel korábbi árakhoz képest 43,3%-kal magasabb élelmiszer-árakkal szembesülnek (néhány kirívó áremelkedési példa a napi nyugdíjas bevásárlószatyorból: tojás: 79,2%, tejtermékek: 76,2%, vaj: 75,1%, sajt: 72,1%, kenyér: 71,1%, száraztészta: 57,3%, tej: 53,7%). Nem képes teljes mértékben fedezni a nyugdíjjövedelem növekedése a háztartási energia 49%-os drágulását, különösen a vezetékes gáz árának 78,4%-os és a tűzifa árának 59,5%-os emelkedését sem.

A makroadatok tükrében mindenesetre úgy tűnik, hogy az idén eddig közel ezerháromszáz milliárdos nyugdíjkiadási többlet eredményeként a nyugdíjasok helyzete - legalábbis átlagosan - nem romlott a rendkívüli veszélyhelyzetben sem, vagyis nincs égetően szükség a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatására.

A látszat azonban csal.

Ennek bizonyítékai a jelenlegi nyugdíjemelési eljárás elveiben és az azokból eredő kockázatokban rejlenek:

- az emelés csak az inflációtól függ, más tényező (például a nettó nemzetgazdasági keresetnövekedés) nem számít,

- a minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke változatlanul csak becsült adat), de ha a kormányzat szükségesnek tartja, akkor a nyár elején is lehet egy közbeiktatott rendkívüli korrekció (szintén egy becsült inflációs mérték szerint),

- az éves mérték becslése a szeptember-december hónapok tényleges inflációját nem biztos, hogy kielégítően tükrözi, s ha a tényleges infláció végül meghaladná a novemberi korrekciós emelés meghatározásánál figyelembe vett, a január-augusztus hónapok közötti tényadatok alapján megbecsült éves inflációt, akkor ezt a veszteséget már nem kárpótolják a nyugdíjasok részére, vagyis minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) infláció ellen nagy valószínűséggel csak korlátozott védelemben részesül minden nyugdíjas (ez történt tavaly is: a nyugdíjas infláció a tényadat szerint 15,2% volt 2022-ben, de a tavalyi nyugdíjemelés összesen csak 14%-os volt, vagyis 1,2%-kal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, amelyet az állam nem fizet ki a nyugdíjasoknak),

- az emelés egységes százalékos mértéke szerint kell az ellátásokat emelni, függetlenül azok nagyságától, így a szegény nyugdíjas relatíve még szegényebb lesz - miközben a fejlődő gazdaságban emelkedő bérek (és az azoktól függő, a nyugdíjszámítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók) miatt mindannyian különböző meredekségű, relatív jövedelemcsökkenési csúszdákra kerültek, amint megállapították a nyugdíjukat, éppen a nyugdíjemelés kizárólag inflácóhoz kötött jellege következtében,

- a nyugdíjemelés során sem a korábban megállapított nyugdíjak méltánytalanul leszakadó értékét, sem a legalsó jövedelmi decilisbe csúszott nyugdíjasok nyugdíját nem kompenzálják (nincs sem valorizációs, sem szolidaritási emelési korrekció),

- az emelést a tárgyévet két évvel megelőzően mért összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kell végrehajtani, ha a nyugdíjas infláció magasabb lenne, mint az általános fogyasztói áremelkedés, csakhogy rendkívüli helyzetekben a két évvel korábbi fogyasztói kosár lényegesen eltérhet a tárgyévi fogyasztói kosártól, amint a jelen helyzet is bizonyítja,

- a tárgyévben megállapított nyugdíjakat először csak a megállapítás évét követő évtől lehet emelni, így a friss nyugdíjakat a megállapítás évében védelem nélkül égeti az infláció.

A fentiek miatt feltétlenül szükséges a "békeidőkre" kitalált nyugdíjemelési paradigma módosítása...