2019. augusztus 13., kedd

TGM: BARÁTSÁGOS VISZONVÁLASZ LOVASI ANDRÁSNAK

HVG ONLINE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.08.13.


Lovasi Andrásnak igaza van.

Igaza van, mert az általa bírált írásom csakugyan nem őróla szól, emiatt kár megsértődni, hanem egy problémáról. Arról, ami mostani cikkének tanúsága szerint az ő gondja is: hogyan lehet független vagy ellenzéki beállítottságú embernek tisztességesen élnie az Orbán-rendszerben.


Nem könnyű.

Nincs egyszerű válasz.

Továbbra is azt tartom, hogy a mai magyar reakció, sovinizmus és antidemokratizmus évenkénti ünnepére nem helyes elmenni, de ez mellékes.

Valamilyen mértékben mindenki együttműködik az állammal, használja a tömegközlekedést, fizeti az adót, betartatja gyermekeivel a tankötelezettség szabályait, igénybe veszi a társadalombiztosítást, zsebében tartja az abszurd személyazonossági iratait. Betartjuk az alkotmányellenes, a nemzetközi jogot sértő törvényeket is. Ezekhez képest egy popkoncert – akárhol – igazán semmiség.

Lesújtó véleményem az ellenzéki pártokról (Undorodom tőletek) elég közismert. Noha még a tekintélyi állam „demokratikus” díszletmunkásai se tehetnek róla egészen, hogy úgy szerencsétlenkednek és úgy alkusznak meg, ahogy.

De hát mindezek a kényszerű együttműködési formák (és a belőlük származó patológiák) nem biztos, hogy fölvetik a honpolgárok erkölcsi felelősségét. A tekintélyi állam – és a politikai közvéleménynek a tekintélyi államot támogató többsége – tehetetlenségre ítél sokunkat, s még a szerencsésebbek, a sors kivételezettjei (mint Lovasi vagy én) se teljesen szabadok. A közönség halálosan unja a tiltakozás, az „elhatárolódás” stb. hagyományos gesztusait...

ÁLLATORVOSI LÓ A MICROSOFT-ÜGY

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.08.13.


Az építőiparban, az egészségügyben is dívik a korrupció, most már a számítástechnika is terítékre került.

Jellemző, hogy a Microsoft-botrányt nem a magyar rendőrség, vagy az adóhatóság tárta föl, hanem amerikai jelzés alapján derültek ki dolgok – jegyezte meg Horváth András egykori adóellenőr. Tapasztalata szerint az építőiparban a legnagyobb a korrupció, aztán az egészségügyben is jelen van, jó hogy most a számítástechnika is terítékre került. Egyébként minden területen ugyanúgy húzzák le a pénzt. Aztán van, ahol ezt keményen meg is torolják, például Romániában, ahol hasonló ügyben 300 gyanúsított volt, minisztereket csuktak le.

Itt most egy 8,5 és egy 25 milliárdos ügyről van szó. Ilyen tételeknél a Microsof már jelentős kedvezményeket tud adni. A kormány kiszivárogtatta, hogy mennyi pénzt szán a beruházásra, és persze nem közvetlenül vásárolt, hanem közvetítőkön keresztül. A kedvezmény nem ért el a kormányig. 30-40 százalék is „eltűnhetett” a közvetítőknél, nyilván ezért is kellettek.

Hogy mennyire lehetett ez magánakció? Horváth András szerint egyáltalán nem, legalább minisztériumi szinten kellett jóváhagyni a beszerzést. Fel kellett pörgetni a gazdaságot, el kellett költeni az uniós forrásokat. Akik benne voltak az ügyben, azért tehették meg, mert büntetlenséget ígértek nekik.

Az informatika jó terep a korrupció számára. A volt adóellenőr tapasztalataiból merítve lássunk egy példát. Van mondjuk 1 milliárd forintunk egy fejlesztésre, ezt a munkát elvégzik a saját embereink 10, de akár 5 millióért is. Papíron kiadjuk a munkát, illetve annak egyes részeit alvállalkozóknak, egy válogatott kiváltságos körnek. Ők is kiadják, még mindig védett cégeknek, és így tovább. Kialakul tehát egy számlázási láncolat, amihez a hatóság nem tud, nem akar hozzányúlni...

DONÁTH ANNA: SZEXISTA, MACSÓ TÁRSADALOM

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMET PÉTER
2019.08.13.


„Teljesen szürreális, ami történik” – így fogalmazott Donáth Anna a Hírklikknek, amikor a Ripostban elindított, és szokás szerint a jobboldali médiában kritika nélkül végisöprő hazugságcunamival találta magát szemben. A Momentum politikusa, Európa-parlamenti képviselője nem is nagyon akart a dologról nyilatkozni, mondván, pontosan ezt akarják elérni: mindenhol ez legyen a téma. „Az emberek csak címeket olvasnak, és a végén ezek alapján el is hiszek, amit ezekből a címekből kiolvasnak.” – fogalmazott. 

Donáth Anna portálunknak elmondta: tudta, hogy támadni fogják, azok után, hogy az édesapját hírbe hozták. „Apám úgy döntött, hogy nem kíván nyilatkozni, én azonban a közösségi médiában azonnal reagáltam az engem ért hazugságokra, de ennél többet nem akarok tenni a nyilvánosság előtt. Jeleztem, hogy perelni fogok, tekintettel arra, hogy a leírtakból, azóta elhangzottakból egy szó sem igaz – jelentette ki a politikus.

Nem szívesen tesszük, hisz pontosan az történik, amiről Donáth Anna beszélt, hogy leírjuk az előzményeket, amelyekről egyébként a Hírklikk is beszámolt. A történet azzal kezdődött, hogy Donáth László volt szocialista képviselőt – a pártnak nem volt soha a tagja –, nem mellesleg lelkészt, azzal vádolta meg a jobboldal médiája, hogy az általa alapított békásmegyeri szeretetotthonban zaklathatott egy takarítónőt, sőt nem pusztán egyet; rendszeresen tehetett ilyet az alkalmazottakkal. A beszámolók mindegyike külön kiemelte, hogy Donáth László Donáth Anna édesapja, amiből már akkor is érzékelni lehetett, hogy az igazi célpont az aktív ellenzéki politikusnő...


A MAGYAR TUDOMÁNY ESETE MOST MÁR TÉNYLEG MINDENNEL (ÚRISTENMIFOLYIKITTENPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.08.12. 


Az ember, akinek a nevét nem fogom leírni, interjúk egész sorában bizonyít valamit, amit pláne nem fogok leírni.

Most éppen arról volt szó, hogy továbbra is Orbán tanácsadója marad. (tudománypolitikai kérdésekben ad tanácsokat, mint miniszterelnöki megbízott).

Ez az ember most elmondta, hogy

"A miniszterelnökről van egy mumuskép, de ő nem azon tanakodik egy sötét szobában ülve, hogy hogyan törjön borsot a magyar kutatók orra alá. Stratégiai döntéseket hoz, legutóbb arról beszélt, hogyan képzeli el a fejlődést 2030-ig."

Ezt most szeretném kis legófigurákkal eljátszani. Orbánlegó leül Bizonyosemberlegó mellé, lehet, hogy még a legótérdére is teszi a legókezét és azt mondja: vizilóm van nékem a tudomány fejlődéséről 2030-ig. És ingyen van vizilóm, mert most ugye, pro forma, én adok neked tanácsot Bizonyosemberlegó és te kapsz érte pénzt, ez milyen? - mondja Orbánlegó és már sorolja is, hogyan képzeli el a magyar tudomány stratégiáját 2030-ig. Bizonyosemberlegó meg jegyzetel. Másnap ugyanis miniszterelnöki tudományos főmegbízottlegóként mégiscsak el kell mondania Orbánlegónak, hogy mi legyen a tudományos stratégia. Ekkor bejön Palkovicslegó. Róla a Bizonyosemberlegó elmondta az interjúban, hogy Szabógáborlegóval volt közös cikke, pont amikor azt mondták, hogy nem volt cikke egyáltalán. A cikklegó a Jövő járműve című jeles folyóiratban jelent meg, hát nem pont akkor, amiről szó volt, de a társszerzők között van egy bizonyos Pézsa Nikolett is, aki azóta az Állatorvosi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani tanszékén tudományos munkatárs Palkovicsné Pézsa Nikolett néven. Egyiket szavamat öltöm a másikba. Azt mondta a Palkovicslegó a legókezét szintén Bizonyosemberlegó legótérdére helyezve, hogy én most egyértelmű felhatalmazást adok neked, nem a törvény, nem, én, és holnap írunk a Nikolettlegóval egy olyan faszályos cikket méregtanból, a kedves feleségeddel, unokabátyáddal, meg a Srumpli kutyussal együtt, hogy az a rohadt komcsimuszlim Nature is beájul.

Még pár legóságot szeretnék kiemelni:...

“NEM TUDTAM, KI TUDOK-E JÖNNI A METRÓBÓL” - HELYZETJELENTÉS A HÁRMAS METRÓ AKADÁLYMENTESÍTÉSÉRŐL

HUPPA
Szerző: HRUSKÓ ERIKA
2019.08.12. 


Tavaly tavasszal széleskörű összefogásnak köszönhetően megállapodás született arról, hogy a felújítás végére az M3-as metró összes állomásának akadálymentesítését elvégzik. Ez az ügy csoportunk számára kiemelt jelentőséggel bír, ezért a felújítás megkezdése előtt számos megmozdulást szerveztünk, melyek szintén hozzájárultak a közös sikerhez.

Bár a felújított északi szakasz átadása 2019. március 31-én megtörtént, sajnálattal tapasztaltuk, hogy


a teljes akadálymentesítés eddig az időpontig nem valósult meg.

Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az akadálymentesítés folyamatát, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a BKV-hoz, melyben rákérdeztünk az akadálymentesítésre vonatkozó határidőkre és a tervezett műszaki megoldásokra az M3-as metró összes állomása, illetve aluljárója esetében:...

SZÉLSEBES KÖZBESZERZÉS UTÁN CSODATEMPÓBAN KELL FELÉPÍTENI A SZÁZMILLIÁRDOS BUDAPESTI SPORTCSARNOKOT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.08.12.


Az eredeti tervek szerint ma kellett volna aláírni a szerződést a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális csarnok kivitelezéséről, amire Mészáros Lőrinc családi vállalkozása pályázik a legjobb eséllyel.

Ez azért érdekes, mert a közbeszerzés felhívását – amire első körben Mészárosék 116 milliárdos ajánlata volt a legjobb – mindössze 32 nappal ezelőtt tették közzé. Ráadásul úgy, hogy a tender kihirdetésekor jó eséllyel még a végleges tervdokumentáció sem állt rendelkezésre. Így kellett néhány hét alatt elkészíteni az árajánlatokat, majd ezekről több körben egyeztetni a pályázatot kiíró Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjával (KKBK).

Nagyon feszített tempóban kell építeni

A sietség oka minden bizonnyal az, hogy a nyertesnek nem lesz túl sok ideje megvalósítani az elmúlt évek egyik legnagyobb fővárosi beruházását. A kiírás szerint ugyanis a műszaki átadás-átvétel befejezésének határideje 2021 november 15., azaz mostantól nagyjából 27 hónap.

Márpedig a hasonló létesítmények ennél lassabban szoktak elkészülni, igaz, jellemzően olcsóbban is.

A Népliget mellé tervezett csarnokkal lényegében azonos kapacitású krakkói Tauron Aréna például valamivel több, mint 3 évig épült 2011 és 2014 között, úgy, hogy a tervek már 2009-ben megvoltak. A 2020-as kézilabda Eb döntőjének helyszíne, a stockholmi Tele2 Arénában pedig ugyan a lengyelországi csarnoknál gyorsabban elkészült, de így is fél évvel több kellett a felhúzására, mint amennyi elvileg Budapesten a kivitelező rendelkezésére áll majd.

A megadott határidő tehát elég szűkös, ráadásul mozgástér sincs igazán...

HOVÁ LETT AZ A RENGETEG PÉNZ, AMIBŐL SZUPERÁLLAMPAPÍRT VETTÜNK?

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2019.08.13.


A július végéig eladott 1400 milliárd forintnyi Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) alig jelent meg a kormányzat jegybanknál elhelyezett betétében. De akkor hova tűnt ez a hihetetlen összeg? Részben nagy lejáratokat fizetett belőle vissza az állam, emellett a bankoktól is vásárolhattak vissza lakossági állampapírokat...

MIRE ELÉG HÚSZMILLIÓ FORINT, HA LAKÁST VENNE?

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.08.13.


Salgótarjánban akár egy 89 négyzetméteres téglalakás is kijön ennyi pénzből, Budapesten viszont csak egy 31 négyzetméteres panellakásra lenne elég húszmillió forint.

Az ingatlan.com adatai szerint a megyei jogú városokban és a fővárosban feladott összes lakóingatlan-hirdetés 13 százalékát adják a 20 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok. Budapesten a hirdetések két százaléka esik ebbe a kategóriába.

A húszmillió forint alatti lakásokból különösen a vidéki nagyvárosokban van jelentős kínálat. Az ingatlan.com legfrissebb összesítése szerint a megyei jogú városokban és a fővárosban augusztus közepén érvényes lakáshirdetések 13 százalékában szerepelt 20 millió forintnál olcsóbb lakóingatlan, azonban sok vidéki városban jóval magasabb volt az arányuk. A szegedi lakáshirdetések között 25, a nyíregyháziaknál 41, a miskolciaknál 63 százalékot tesznek ki, tehát jelentős ez a piac.

A magánszemélyek hirdetésén alapuló elemzés szerint 20 millió forintból Salgótarjánban lehet a legnagyobb lakást megvásárolni. Ott 89 négyzetméteres téglaépítésű lakás jön ki ebből az összegből, családi házból pedig 127 négyzetméterre lenne elég. Egerben 57 négyzetméteres téglalakást, 66 négyzetméteres panelt, valamint 86 négyzetméteres családi házat kínálnak ebben az ársávban...

SZEMBETALÁLKOZNI ÖNMAGUNKKAL BORZONGATÓ ÉRZÉS

INDEX
Szerző: KISS ESZTER
2019.08.13.


A Fortepan fényképeit nézegetve az embert gyakran elfogja egy kicsit szomorkás érzés: milyen kár, hogy sokszor csak maguk a fotók maradtak meg, de azt már nem lehet tudni, hogy kik vannak rajtuk. Jó szemű emberek sokszor akár egy régi portálból is meg tudják mondani, hogy egy fotó hol készült – de a megörökített emberek azonosítása többnyire lehetetlen, ha egyszer ez az információ elveszett.

Kivéve, ha ők maguk jelentkeznek. Mert előfordul, hogy valaki felismeri magát egy fényképen, és a történetét megírja a Fortepannak.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállításán négy olyan fénykép látható, amelynek szereplői nemcsak jelentkeztek a szerkesztőknél, hanem a tárlat kurátorával is szívesen leültek beszélgetni egy júliusi Borszerda alkalmából - és odaálltak az őket ábrázoló felvételek mellé...

UTOLJÁRA MÉG ARANYTOJÁST TOJT KÓSÁÉK CÉGE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2019.08.13.


A Tocó-Pece Kft. ellen végelszámolás indult, ám a tulajdonosok az eljárás megindulása előtt két hónappal még kivettek a cégből 50 millió forintot.

Júliusban kezdeményezték a Tócó-Pece Kft. névre hallgató cég végelszámolását, ám a tulajdonosok – névleg a politikus családtagjai – májusban még 50 millió forint osztalékot vettek ki a cégből. Ráadásul a végelszámolási eljárás végén a tulajdonosok kezében maradhat a vállalkozás nagyjából 100 millió forint értékű vagyonelemeinek többsége is. (Korábban egyébként éveken keresztül nem volt árbevétele a cégnek, majd Kósáék érkezése után hirtelen termőre fordult a vállalkozás. Akkor ismeretlen forrásból 164 milliós árbevételhez jutott a cég.) 

A céget egyébként még 2014-ben alapította a Kósa Lajossal szoros együttműködésben dolgozó Fiák István ügyvéd Pilisborosjenőn. Fiák István a fideszes politikus által vezetett a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökségi tagja, az évek során pedig egyfajta családi jogász szerepet is betöltött Kósáék életében. Fiák járt el például azoknak az ügyeknek egy részénél is, amikor a kormánypárti képviselő idős édesanyjához került egy sertéstelep, valamint felbukkant a Kósa Lajost több mint ezermilliárdos örökséggel hitegető csengeri nő történeténél is. 

Azt nem tudni, hogy az ügyvédnek milyen szándékai voltak – az amúgy két debreceni vízfolyásról elnevezett - cég alapításával. Az viszont biztos, hogy a jogász 2017 márciusában az addig üzleti tevékenységet nem végző, ám időközben 139 milliósra feltőkésített céget névértéken, mindössze 6 millió forintért adta el Kósa Lajos feleségének. Ebben az időszakban egyébként Kósa Lajos több olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amelynek a kialakításában Fiák is részt vett. Így fordulhatott elő, hogy a nyugdíjas munkaerőszövetkezetekről szóló jogszabálytervezet megalkotásában közreműködött a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) elnöki posztját is betöltő Fiák. 

Az ügyet az akkor még tárca nélküli miniszter Kósa azzal próbálta elütni, hogy közös javaslatuk a „közjót szolgálta” a Tócó-Pece Kft. pedig azért került át töredékáron a családjához, mert a vállalkozás „kötelezettségei megegyeztek a cég eszközállományával”. Azonban a politikus nem mondott igazat: a közzétett vagyonmérlegek szerint sem a vásárlás idején, sem később nem volt nyoma ilyen kötelezettségnek, így a cég eszközállománya messze meghaladta a kötelezettségeit, még úgy is, hogy 2018-ban a cégbe beolvadt a politikus feleségének egy meglehetősen eladósodott cége...

MAGYAROS SZÁMTAN: SAJÁTOSAN VEZETI A KÜLFÖLDÖN ÉLŐ HONFITÁRSAINKRÓL SZÓLÓ STATISZTIKÁKAT A BELÜGYMINISZTÉRIUM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.08.13.


A lakcímnyilvántartásába kérésre lehet bekerülni, így ez olyan, mintha nem is lenne.

Az illiberális magyar kormány egy kérdésben nagyon is liberális. Az egyén adatszolgáltatási hajlandóságára bízza, hogy akar-e szerepelni a külföldön élő magyar állampolgárok statisztikai halmazában, vagy sem. Így aztán a gyakori kérdésre, hogy hány magyar él külföldön, csak látszólag egyszerű a válasz. Ha kinyitjuk a Belügyminisztérium monitoring rendszerében a személyi adat és lakcímnyilvántartás sorait, azt az ismeretlen adatot olvashatjuk, hogy 865 031 ilyen embert tartanak nyilván. A KSH 2016-os Mikrocenzusában csak 266 ezer fő szerepel, a megbízhatóbb európai tükörstatisztikák ugyanakkor 416 ezerről szóltak, míg az ENSZ hasonló adatsora 637 ezer külföldön élő magyarról beszélt. A sajtóban egy ideje a 600 ezer az elfogadott létszám, innen nézve tehát túl sok a BM adata. Ha a honosítással magyar állampolgárságot szerzetteket nézzük, akkor meg túl kevés, hiszen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes július végén Tusványoson kijelentette, már 1,1 millióhoz közelít az állampolgárságot nyert határon túli magyarok száma. 


A „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló” törvény nyolc pontban sorolja azokat, akik a külföldön élő magyarok kategóriájában szerepelnek a nyilvántartásban. Így itt tartják nyilván azt, aki mindig is máshol élt, ő kérheti, hogy ezt rögzítse a nyilvántartást vezető hivatal, aki bejelenti a külföldi letelepedés szándékát, az bekerül a csomagba, ahogy az is, akinek valami dolga van az anyakönyvi hivatallal, házasságot köt, élettársi kapcsolatot létesít, vagy a születését jegyzik be, netán magyar útlevelet igényel. Mások azonban csak feliratkozhatnak a listára, automatikusan nem kerülnek oda, ők azok, akik honosítással magyar állampolgárságot szereztek – és itt jön a csavar! - és kérik a felvételüket a személyi adat és lakcímnyilvántartási statisztikába... 

ITT OLVASHATÓ

GONDOLKODÁSTALANÍTÁS – EZT CSINÁLJA ORBÁN

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.08.11.


Miért ilyen csendes Magyarország, amikor Csehországban, Lengyelországban, Romániában tüntetések vannak? Tényleg szolgalelkű lenne ez a nép?

Örkény Antal szociológus a Klubrádió Hetes stúdió című műsorában elmondta, hogy Magyarországon hagyománynak tekinthető a szolgalelkűség. ’56 és ’89 hozott ebből egy-egy kimozdulást, de a történelmi megítélése mindkét időszaknak ellentmondásos ma is.

Tapasztalható egyfajta egyéni szintű apátia, elfordulás a közélettől. Az emberek jó része feladja a gondolkodás, megértés képességét, szabadságát. A hatalom nem tűri meg a gondolkodást. Van ebben valami Kádár-korszakbeli védekező mechanizmus, viselkedésminta. Úgysem tudunk semmit sem tenni. Akkor minek ugráljunk?

KITÁLALT AZ AUSZTRIÁIG MENEKÜLT VOLT KÖZTÉVÉS RIPORTER

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.08.13.


Ha volna független ügyészség Magyarországon, vagyis, az intézményt nem egy pártkatona vezetné, akkor feljelentésként értelmezné, amit Balogh Krisztina, a köztévé volt munkatársa mondott, és már nyomoznának az MTVA ellen. Balogh Krisztina, aki riporterként dolgozott a köztévénél, azzal, hogy elmondta a nyilvánosság előtt, milyen körülmények között dolgoztak, gyakorlatilag feljelentette az intézményt. A ma már Ausztriában mosogatóként dolgozó fiatal nő azt mondta, hogy nem akart az adófizetők pénzén hazugságokban részt venni.

Balogh Krisztina egy kis kelet-magyarországi településről származik, s gyerekkora óta minden vágya az volt, hogy a köztelevízióban dolgozhasson. Nyilván azért, mert azt gondolta, hogy ez a televíziós újságírás csúcsa, ennél már nincs feljebb. Ehhez képest ez év elején egészen Ausztriáig menekült, mert elege lett abból, ami a Kunigunda utcában körülvette, főként azzal, hogy őt is azonosították a hazugságokkal.

Pedig, mint mondta, neki viszonylag szerencséje volt. Nem politikai műsorokban dolgozott, ezért másokhoz képest kevesebbet kellett hazudnia. Főnökei inkább „csak” megalkuvásokra kényszerítették, de még így is ragadt rá bőven a hazugságokból. Balogh Krisztina elmondta hogyan készültek a műsorok, miként utasították őket, hogy kiket hívhatnak, illetve nem hívhatnak be a stúdióba...


EURÓPA SORSA – MIT OKOZ AZ AMERIKAI-KÍNAI KERESKEDELMI HÁBORÚ?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.08.13. 


Németország mindkét hatalomhoz szorosan kötődik kereskedelmi szálakkal. Európa számára döntő lesz, hogy leáll-e a földrész gazdasági motorja.

Beszéljünk ezúttal egy kicsit a gazdaságról. Mint amikor egy csillogó Mercedes beszorul két kamion közé, úgy téríti le pályájáról az európai gazdaságot az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi konfliktusa – írja az AP amerikai hírügynökség. Az elemzést átvette többek közt a New York Times internetes kiadása is. Az AP arra számít, hogy a szerdán nyilvánosságra hozandó német gazdasági adatok valószínűleg tükrözni fogják ezeket az amerikai-kínai összeütközésből eredő károkat, és Európa gazdasági motorjának az eddigi növekedése leállhat, illetve akár visszaesés is bekövetkezhet.
Trump kész vámokat kivetni

Ezen túlmenően közgazdászok arra is figyelmeztetnek, hogy bizonyos jelek azt mutatják, a végéhez közeledik az az időszak, ami az eurózóna adósságválságának a mélypontja után kezdődött, és amelyet a munkanélküliség folyamatos csökkenése jellemzett. Ha ehhez a kereskedelmi háború még hozzáteszi azt is, hogy magasabb vámok fogják terhelni az Egyesült Államokban az európai gyártású autókat, akkor a kép még rosszabb lesz.

A központban Németország

A kulcsország Németország, Európa legnagyobb nemzetgazdasága, amely mind az Egyesült Államoknak, mind Kínának kulcsfontosságú kereskedelmi partnere. A német gazdaság bevételeinek csaknem a fele – a Világbank szerint 47 százaléka – az exportból származik, és a német vállalatok domináns szerepet játszanak a világpiacon a luxusautók és az összetett ipari gépsorok előállításában. A termelési lánc Németországból átterjeszkedik a szomszédos euróövezeti országokra is, a német cégek profitját pedig gyakran olyan helyeken fektetik be gyárak létesítésébe, mint például Szlovákia, Magyarország vagy Lengyelország. Ez nagyszerű dolog, amíg pörög az üzlet, ám azt is jelenti, hogy Németország nagyobb veszélyeknek van kitéve, mint a nála kevésbé nyitott gazdaságok, például Portugália vagy Franciaország, abban az esetben, ha lassul az áruk és szolgáltatások világpiaca. Márpedig most ez a helyzet – állapítja meg az AP elemzése. Hetek óta ezt támasztják alá a számok...

SOHA NINCS OLYAN, HOGY EZ MÁR A LEGALJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
20198.08.13.


Hejjhó! A tisztelet talaján állva (höhö), de nem toporzékolva, ahogy a Kovács-Szijjartó vonalon szokás, jó reggelt kívánok mindenkinek is! Nem diszkriminálok semmilyen irányba. Mivel a hétfőket nem sikerült eltörölni, még mindig hétfő van, csak keddnek hívják, állítólag beütött a hideg front, úgyhogy nem 38 fok lesz , csak 27. Jól ki is használom az alkalmat, hogy már-már embernek érzem magam, úgyhogy elmesélem, mi a kínom:...

EGÉSZSÉGET AKAR? FIZESSEN, FIZESSEN! - A JEGYBANK LOPVA BEHOZNÁ A MAGÁNBIZTOSÍTÓI RENDSZERT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.08.13.


Egyre kevesebb egészségpénztár működik, az idén is volt két beolvadás. Jegybanki szakértő meglehetősen szokatlan módon szinte ügynöki „magasságokba” emelve igyekszik vonzóvá tenni az egészségpénztári befizetést.

A legtöbb egészségpénztár 2007-ben működött. Az akkori 71 piaci szereplő tavaly végére már 21-re csökkent. Idén már az eddig eltelt időszakban is további két pénztár tűnt el a piacról. Az egyre nagyobbra hízó MKB-Pannónia (tavaly a Dimenziót kebelezték be) 2019. július 1-jétől a Kardirex Egészség- és Önsegélyező Pénztárt olvasztotta magába. Az egységes tagdíj nem változott, a szektorban ma már alacsony, 2000 forintos havi befizetést vár el az MKB is (megjegyezzük, az OTP egészségkasszája és a Tempo is csak ennyit ír elő). A frissen beolvadt pénztár tagjai ráadásul az MKB-nál minden befizetési sávban valamivel többet kapnak az egyéni számlájukra, mint korábban.

Nem jártak ennyire jól a Medicina (volt) tagjai. Ők 2019. április 1-jétől kerültek át automatikusan a Prémiumhoz. Míg azonban az előírt egységes tagdíj a Medicinánál 2500 forint volt, a Prémium már havi 5000 forintot vár el. A keveset fizető tagok a költségek terén is rosszul jártak, befizetésükből ugyanis a levonás a korábbi 6 százalék helyett 6,5 százalék. Azok viszont, akik havi 10 ezer forintnál többet fizetnek be, megússzák 4,5 százalékos levonással (a Medicina korábban tőlük is 6 százalékot vont el)...

SZOKATLAN ESKÜVŐI TRADÍCIÓK A VILÁG KÖRÜL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.08.13.


A nyár kiemelt esküvői szezon és ez nem csak Magyarországra igaz, hanem a világ legtöbb részére. Úgyhogy következzen ma egy kicsit könnyedebb téma arról, milyen meglepő szokásokkal találkozhatunk egy külföldi lagzin. Aztán persze ti is elmesélhetitek a saját élményeiteket:...

ITT OLVASHATÓ

KÍNAI KÉRDÉSEK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BENDA LÁSZLÓ
2019.08.09.


...A Tienanmen téri megtorlás után a konzervatívabb erők kerekedtek felül. A kommunista struktúrák széthullása csak megerősítette a pekingi elitet abban, hogy gazdasági téren ki kell engedni némi gőzt, ám a politikai pántokon jottányit sem szabad lazítani. A máig érvényes „pekingi modell” ennek jegyében fogant. Egyéni vállalkozásban mindent szabad, ám a közéletben (akár az egyre terjedő interneten) minden tilos, amit nem szabad.

Li Peng ebben is hatékony végrehajtónak bizonyult. Előbb kormányfőként, majd a pekingi parlament elnökeként. Igaz rá a praktikus pragmatikus politikusok leírása, miszerint nem ő találta ki, hanem őt találták meg azok a szerepek, amelyeket vasfegyelemmel eljátszott. Nyílt színen végrehajtotta azokat a reformokat is, amelyeket szívből ellenzett. Szovjet végzettsége folytán mindvégig a kőkemény központosított tervgazdálkodás híve maradt.

Ám a reformkényszer parancsoló volt. Egyfajta kommunista irányítású államkapitalista vegyes gazdaságban (nevezzék bár kínai típusú szocialista piacgazdaságnak), a birodalom gazdasági fejlődése – mostani kényszerű lassulásáig – évtizedeken át töretlennek bizonyult. A tartós, két számjegyű növekedésnek köszönhetően százmilliókat sikerült kiemelni a mélyszegénységből. A birodalom alattvalói inkább saját gyarapodásukkal törődtek, mint azzal, hogy „milyen színű a császár”. Legyen bár tűzvörös, lángokban fogant, nem zavar, amíg élni hagy. Ráadásul egyre jobb színvonalon! Keveseket kötött le a demokrácia követelése.

Pikáns mellékkörülmény, hogy a brit hagyományú Hongkongban éppen Li Peng végnapjaiban robbant ki újra a politikai tüntetések sorozata. Egyes híresztelések szerint a volt kormányfő halálhírének bejelentését is némiképp elhalasztották, hogy ne szíthassa a Tienanmen téri megtorlás kerek évfordulójáról (is) megemlékező tömegek indulatát. Nem árt itt megjegyezni, hogy a demokráciához szokott hongkongiak egy kiadatási törvény ellen tiltakozva kérik ki maguknak, hogy betagozódjanak a pekingi jogszolgáltatás alá és Hszi Csin-ping elnök egyre inkább tekintélyelvű rezsimjébe (másutt „illiberálisnak” neveznék). A Pekingből távirányított helyi kormányzat summázata: a tüntetők „végletesen veszélyes helyzetbe” hozták a városállamot, a Kína szerint egykor kényszerűen elbitangolt tartományt. Ugye, Tajvanon is értik az üzenetet?! Nincs kétségem afelől, hogy a rendteremtésre vágyók ezúttal is ugrásra készek.

Az ebben egykor élenjáró Li Penget még két másik nyugati klisébe is belegyömöszölték. Maga is tajcö (kis herceg) volt. Vagyis kádergyerek. (Nem mellesleg a hatalmi jogkörét egyre kiterjesztő jelenlegi elnök-pártfőtitkár, Hszi Csin-ping is ebbe a kategóriába tartozik.) Tény, hogy Li kommunista forradalmár apját a Kuomintang erői végezték ki, majd a fiút Csou En-laj és felesége fogadta örökbe. Bár Li Peng később nyugaton publikált önéletrajzi naplójegyzeteiben (The Critical Moment – Li Peng Diaries) cáfolta, annyi bizonyos, hogy a néhai apai jó barát örökre gondoskodott a fiatalember fölemelkedéséről.

Az elhunyt pályaképét árnyalja továbbá a kínai elit körében sem ismeretlen korrupció vádja. Nem kétséges, hogy a gazdasági reformfolyamatot kényszerűen felügyelő kis kormányos családfőként is igyekezett gondoskodni az „alá tartozók” (neje, veje, lánya, fia, barátai és üzletfelei) jó sorsáról. Már hitvese is az energetikai szektor vezető pozíciójában serénykedett. Sőt, két gyermekének is sikerült kulcsfunkciókat „megörökölniük” a villamos művek állami monopóliumában. Leányát a rossz nyelvek Kína „áramkirálynőjeként” emlegették. Csak a Panama-iratok leleplezései – és a Hszi elnök által meghirdetett korrupcióellenes kampány – nyomán váltott alacsonyabb fokozatba. Egyik fia viszont 2016-ban a szállítási miniszter rangjáig vitte.

Ami biztos: Li Peng más kategóriába tartozik Kína felhőrégióiban, mint a külső szemlélők „földhözragadtan” kritikus szemszögéből. Mintaszerű pekingi pályafutás az övé. Marad a kérdés: jó avagy rossz minta?



A HARC A GONDOLATAINKÉRT A NYELVEN KERESZTÜL ZAJLIK

444.HU
Szerző: plankog
2019.08.13.


„HA AZ EMBER NEM NYERI MEG A SAJÁT NYELVÉRT VÍVOTT HARCOT, AKKOR NEM NYER A TARTALMAKRÓL SZÓLÓ BIRKÓZÁSBAN SEM.”

Orbán Viktor beszélt erről a Kleine Zeitung című osztrák lapnak még májusban egy szokatlanul filozofikus interjúban. Orbán szerint nyugaton a liberálisok megkaparintották az olyan fogalmakat, mint a szabadság vagy a sajtószabadság, a kereszténydemokraták pedig veszítettek a nyelvi harcokban. Az idei tusványosi előadáson is ez volt az egyik fontos téma: a miniszterelnök keresztény szabadságként definiálta újra az illiberalizmust, és azt akarta elérni, hogy ez a kifejezés terjedjen el - angolul is elmondta a nemzetközi közönség kedvéért. A média pedig ezután tényleg hosszan emésztgette is az új szófordulatot.

A keresztény szabadság persze csak egyetlen példa, amit viszont Orbán összességében a nyelvről mond, az valóban a politika egyik központi, sokszor alulértékelt tényezője, és a Fidesz belföldi dominanciájának egyik meghatározó oka.
A szavakon keresztül a gondolatokat határozzák meg

A Fidesz az évtizedek óta tudatos, egyre inkább professzionalizálódó nyelvpolitikával nemcsak azt határozza meg, hogy miről beszéljenek az emberek, de azt is, hogy hogyan, milyen szavakat és fogalmakat használjanak ehhez. Ennek pedig óriási jelentősége van:

AZZAL, HOGY MILYEN SZAVAKKAL ÍRJUK LE A VALÓSÁGOT, A GONDOLATAINKAT IS KERETBE FOGLALJUK.

A kétezres években a „polgári Magyarország” volt a meghatározó keret, amivel a posztkommunista erőkkel szemben határozta meg magát a Fidesz - erről a századvéges G. Fodor Gábor később el is ismerte, hogy „politikai termék” volt, de kétségtelenül sikeres termék, ami hosszú időn keresztül identitást és világmagyarázatot adott a fideszes szavazóknak. 2015 után pedig azt sikerült elérni, hogy a korábban szinte egyáltalán nem használt, kifejezetten elidegenítő hatású „migráns” szóval alapjaiban befolyásolják azt, hogyan gondolkodnak Magyarországon a máshonnan jött emberekről - különösen azokkal a nyelvi konstrukciókkal együtt, amik ebből származtak (migránssimigató, migránsbarát, migránspárti, migránspaktum, satöbbi)...

A MAGYAR KÖZOKTATÁS SZINTE SEMMIRE NEM KÉSZÍTI FEL A GYEREKEKET, ORBÁN VIKTORNAK VISSZA KELLENE VONNIA A DÖNTÉSEIT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.08.13.


Miközben az Európai Bizottság kétségbeesve próbál tenni valamit azért, hogy a kontinens versenyképességét megőrizze, és óriási összegeket kész fordítani a szaktudás felfrissítésére, addig Magyarországon egy ezzel éppen ellentétes folyamat zajlik. Az innovációs miniszter, úgy tűnik, érzékeli ezt, de ez vajmi kevés: az országos képzési jegyzék átalakítása nem old meg semmit. A szakképzés fő problémája a szélsőségesen szelektív és kompenzációképtelen oktatási rendszerben gyökerezik.

Mi az, amire a magyar közoktatás nem készíti fel a gyerekeket? Szinte semmire, amire szükségük lesz az következő évtizedben a munkaerőpiacon. És ez sajnos nem egy hatásvadász cikkbevezető, hanem maga a kétségbeejtő valóság. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a negyedik ipari forradalom – a vele együtt párhuzamosan zajló társadalmi, gazdasági és a demográfiai átalakulásokkal – több mint hétmillió, jelenleg létező munkahelyet fog megsemmisíteni rövid időn belül, és csekély vigasz, hogy eközben kétmillió új munkahely is keletkezik. Az oktatáskutatók, illetve a munkapiaccal foglalkozó közgazdászok régóta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a képzés nem fejeződik be azzal, hogy valaki kilép a közép- vagy felsőfokú oktatásból. Ez lenne az a bizonyos egész életen át tartó tanulás, ami nem egy elcsépelt konferenciaklisé, hanem a valóság, amelyhez ha nem alkalmazkodnak az emberek, munkanélkülivé válnak és elszegényednek. Az élethosszig tartó tanulás jelentőségét Magyarországon egyelőre még csak nagyon kevesen fogták fel.

A főbb mutatókban Magyarországon évek óta romló tendenciákat látunk:

a felsőfokú végzettségű 30–34 évesek aránya a 2014-es – már akkor is alacsony – 34,1 százalékról 32,2 százalékra csökkent. A korai iskolai lemorzsolódás 2014 és 2017 között 11,4-ről 12,5 százalékra nőtt. Az alulteljesítő – azaz funkcionálisan analfabéta – 15 évesek aránya mindhárom kompetenciaterületen, vagyis az olvasás, a matematika és a természettudományok terén az uniós átlag alá került 2014 és 2017 között. A felnőttek – 25–64 évesek – tanulásban való részvétele 3,3 százalékról 6,2 százalékra nőtt ugyanebben az időszakban, de még mindig messze elmarad a 10,9 százalékos uniós átlagtól.

A fejlett országok oktatási rendszereit vizsgáló PISA-mérésen legutóbb nemcsak a három fő kompetenciaterületet nézték a kutatók, hanem a diákok együttműködési készségeit is. „Az újonnan bemutatkozó modulban a régióban a rosszul teljesítők között, világszinten pedig messze az átlag alatt vagyunk. Igaz, korábban sem volt jó a helyzet: a háromévente végzett világszintű kompetenciamérésben az OECD-átlag alatt teljesítettünk szinte mindig, de az eredményeink nemhogy nem javultak, a lemaradásunk csak nőtt” – állapítja meg a problémamegoldó fiatalok képzésére szakosodott Case Solvers elemzése, rávilágítva, hogy a PISA azt is megmutatta: a magyar 15 évesek egyedül is nehezen oldanak meg problémákat, de csapatban sem tudnak jól dolgozni.

A nagy sebességgel változó ipari és szolgáltatói környezetben a következő készségek fognak felértékelődni: elemzőkészség, problémamegoldás, kreativitás, a folyamatos tanulásra való alkalmasság, kommunikációs és szociális, valamint digitális készségek. Ezek egyikét sem fejleszti a magyar köznevelés. Csak azok a gyerekek sodródhatnak ilyesféle kompetenciafejlesztés közelébe, akik vagy alternatív pedagógiai program alapján tanulnak (ezeket az iskolákat a 2010-es hatalomra jutásuk óta üldözi az Orbán-kormány), vagy a szüleik iskolán kívüli foglalkozásokra viszik, esetleg szerencsések, és belekerülnek egy-egy multinacionális vállalat, telekommunikációs cég kísérleti programjába. (Ilyen kezdeményezés például a Telenor idén ötödik évét ünneplő Hipersuli elnevezésű oktatási programja, a Vodafon Digitális Iskola Programja vagy a Microsoft Innovatív Iskola Programja.)...

KORMÁNYKÖZELIEK ÉS KÜLFÖLDIEK AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI LISTA ÉLÉN

MAGYAR HANG
Szerző: K-MONITOR
2019.08.12.


Az agrártámogatások csaknem négyötödét (77,35 százalékát) a mezőgazdasági vállalkozók felső tíz százaléka rakja zsebre – olvasható a K-Monitor friss elemzésében. Az agrártámogatások felhasználását hetedik éve figyelemmel kísérő portál jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen a felső tizeden belül is a leggazdagabbak, a kormányzattal kiemelten jó kapcsolatokat kiépítők járnak a legjobban a támogatásokkal, amelynek nyolcvan százaléka uniós pénz.

Annak okáról, hogy miért a kormányközeli nagy agrárvállalkozók járnak igazán jól a támogatásokkal, a portál így ír: „Ennek fő oka a támogatási rendszer működése mellett a növekvő, állami eszközökkel is erősített birtokkoncentráció és a politikailag is befolyásos nagytőkések szektorbeli jelenléte. Néhány éve még sok szó esett a kormánypártok oldalán a kis és közepes családi gazdaságok támogatásáról, valamint a több ezer hektáros, ipari tömegtermelő, monopol nagybirtokok visszaszorításáról. A földárverések nyomán ugyanakkor a mezőgazdaságban korábban ismeretlen tőkeérdekeltségek, oligarchák a szabályokat kijátszva komplett tájegységeket vásároltak fel. Az új jövevényeket nagyrészt spekulatív célok mozgathatták. Látni kell, hogy hazánkban nagy a bérelt földek aránya, a területalapú pénzekkel tehát sokszor nem a földet művelő gazdálkodók, hanem az ide befektető földtulajdonosok járnak jól, akik haszonbérbeadás céljából vásárolnak fel egyre több mezőgazdasági területet.”...

A TAVALYI REKORD 150 MILLIÁRDRÓL FELÉRE ESIK IDÉN AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2019.08.11.


A magyar állam bőkezűen támogatja az egyházakat, a 2009-es 40 milliárdról tavaly 150 milliárdra nőttek a közvetlenül az egyházaknak juttatott költségvetési források. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hívő után több tízezer forintot fizetett az állam az egyházaknak. Az átláthatóság hiányát sok kormányzati programnál kérték már számon, de az egyházi támogatások elköltéséről különösen keveset lehet tudni.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – NEM TUDNI, HOVÁ FAJUL A BUDAPEST ÉS HELSINKI KÖZTI NYILATKOZATHÁBORÚ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.13.



Die Welt 

A kommentár óv attól, hogy bárki általánosító véleményt állítson ki az unió bizonyos tagállamairól, mert különben félő, hogy a nemzeti önzés tönkreteszi az EU alaptételét, az együttműködést. Sok nyugat-európai például szidja a jobboldali-nacionalista Magyarországot és Lengyelországot. Merkel nyitott kapuk-politikája jó pár helyen még inkább felerősödött a németellenes hangulat. Az unió brüsszeli központjában azért dühösek, mert a kelet-európaiak ugyan felveszik a nagy pénzeket a szerkezeti alapokból, de nem hajlandóak szolidaritásra, amikor a migránsok befogadásáról van szó. Ugyanakkor a csúcsértekezleteken arról nem hallani, hogy ezekből az államokból tömegesen vándorolnak ki jól képzett orvosok és mérnökök. Az integráció a szervezett viszály képét nyújtja, de a hatalmas bizalmatlanság ellenére még egész jól működik. Ursula von der Leyen megválasztása ugyan szinte maga a csoda, azt tanúsítja, hogy a nemzetek feletti együttműködés gondolata erősebb, mint a tagállamok egoizmusa. De ne lepjen meg senkit, hogy a kelet-európaiak hallani sem akarnak a menedékkérők átvételéről, hiszen Bulgária például szenved az agyelszívástól és engedjen be egy csomó képzetlen embert, amikor elveszti értelmisége jelentős részét? Mellesleg az érkezők a végén amúgy is továbbállnak nyugatra. Az előítéletekből következik a bezárkózás, ami jottányit sem visz előre a kontinensen. Mégis sokan kérdezik például, hogy elmenjenek-e nyaralni Magyarországra. Ezek ostoba egyéni kampányok. Ám ha az európaiak szem elől tévesztik, hogy sokkal több köti össze őket Orbán vagy Salvini illiberális és bőven bírálható demokráciájával, mint mondjuk, az iráni vagy a kínai rendszerrel, akkor teljesen elvesztették a mércét. Tudomásul kell venni, hogy minden tagországban másként járnak az órák, eltérőek a reakciók. Az unió szépségét éppen a sokszínűség jelenti. A viszályokat nem fekete-fehér alapon kellene megítélni, mert különben a sokféle Európa veszít a mind együgyűbb világban.


Nyilatkozatháború zajlik Magyarország és Finnország között a sajtón keresztül, miután az EU soros elnökének programja gyorsan kivívta a magyar vezetés nemtetszését, így Helsinki új ellenség lett Budapest szemében. A finn kormány ugyanis erősíteni kívánja a jogállamot, ennek megfelelően meg akarja indítani a jogállami eljárást a magyar vezetés ellen. Válaszul Orbán Viktor és Kovács Zoltán egy sor kirohanást intézett a finnek ellen. Ezt követte a Fidesz-közeli sajtó fellépése, megkérdőjelezve a finn demokráciát. Válaszában a finn külügyi tárca európai kommunikációs igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Riporterek Határok Nélkül listáján a jogállamot tekintve Finnország a 2., Magyarország ellenben csupán a 87. Továbbá érthetőnek nevezte, hogy országát le akarják járatni olyanok, akiknek nem felel meg, hogy Helsinki ragaszkodik a közös értékekhez. A finn Európa-miniszter felidézte, hogy az egész eljárást az EP kezdeményezte. Ebből következően a Bizottságnak meg kell vitatnia a magyar helyzetet. Orbán azonban nem hagyja abba a finnellenes retorikát, lásd Tusványost. Kovács Zoltán pedig úgy reagált a minap a korábbi budapesti finn nagykövet nyilvános bírálatára, hogy korrupciós ügyekben a diplomata söprögessen csak saját országa portája előtt. Mert például orosz oligarchák egész szigeteket vásárolnak fel, stratégiai helyeken. Nem tudni, a háborúskodás hová fajul, de egyik kormány sem tűnik hajlandónak, hogy sokáig hallgasson.

A Mussolini-féle időkre emlékezteti Paul Lendvait az olasz Liga elnökének felhívása, miszerint az országban rendet kell tenni, megfelelő szabályok segítségével helyre kell állítani a fegyelmet. Az elemzés politikai gyújtogatónak nevezi Matteo Salvinit, aki nem győzi hangoztatni, hogy Olaszország mindenek felett, állandóan idő előtti választásokat követel, igen durván nyilatkozik a vetélytársakról és fenyegeti az uniót. A hasonszőrűek szerint nem csak az olaszok sorsa lenne könnyebb, ha megszűnne a káros külső befolyás. Ám tekintve a Liga csaknem 40 százalékos népszerűségét, nem megalapozatlanok a félelmek, hogy Olaszország átcsúszhat a tekintélyelvűségbe, követve a magyar és a lengyel példát. Nagy a veszély, hogy az EU egyik kulcsországát hamarosan egy féktelen jobboldali populista, Putyin közeli barátja irányítja, ám éppen nyomulása kiszámíthatatlan következményei miatt úgy látszik, hogy közbelép az államfő, a miniszterelnök és felgyorsul egy átmeneti, szakértői kormány létrejötte. A hatalmas anyagi kockázatok ugyanis teljesen egyértelműek nem csak Olaszország, hanem az egész euroövezet szemszögéből. Hiszen Salvini könnyen fütyülhet az uniós szabályokra. Ugyanakkor a Bizottságnak és a Valutaalapnak is maximális visszafogottsággal kell megnyilvánulnia olasz ügyekben, mert nem szabad megfeledkezni az olaszok kisebbrendűségi érzéséről, aminek történelmi-politikai okai vannak...

LÁZÁR JÁNOS MUNKÁT OSZT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.08.13.


Mi a Fideszben soha nem pozíciót, hanem munkát ajánlunk mindenkinek. Aki csatlakozik hozzánk vagy aki közénk tartozik, arra számíthat, hogy mindenkinek lesz munkája. Azoknak is, akik a képviselő-testületekben dolgoznak, azoknak is, akik a városházán és azoknak is, akik civilként segítik ennek a közösségnek a boldogulását.” – Ezt Lázár János mondta bele a langymeleg makói légbe és a rajongók képibe, mert valljuk meg, ki más járna Lázár Jánost hallgatni, hacsak nem az elalélós eszementek. Illetve természetszerűleg, akit megfenyegettek, ha holnap is dolgozni akar, legyen ott rajongani. Ilyenre is van példa dögivel.

Ebben a civilizációban, amit összehoztunk az évezredek alatt mi, emberi organizmusok, a munka maga az élet. Munka nélkül megdögölünk, éhen veszünk és a fülünk is lekonyul. Lázár János tehát Makón életet ígért azoknak, akik vele tartanak, akárha valami nagyúr vagy istenség. Mindezt a polgári gondolat nevében, amely húsz éve lobog, és aki a Fideszre szavaz, az tovább viszi, vagy őrzi a tüzet – amit Orbán lobbantott – akárha Vesta papnő. A dolog azonban nem olyan mókás, mint amilyennek elsőre tűnik, sőt, inkább tragikusnak mondható. Mert naturálisan ez úgy hangzik: vagy ránk szavazol, vagy megdöglesz.

Itt tartunk, és ez nem túlzás, hiszen tudvalévő az a gyakorlat is, hogy a közmunka elnyerése a Fideszre ikszelt és lefotózott szavazólaphoz kötött. Ez bűncselekmény, de az országban annyira eláradt a gonoszság, hogy ilyen kicsiségekre senki nem ad. Ezidáig a közmunkák birtokosai, így élet halál urai a falvak polgármesterei – rajtuk keresztül a Fidesz és a csúcsokon a köpcös-potrohos O1 Mihály – voltak, ami feudális gyakorlat megspékelve némi krumplival biztos szavazói bázist jelent a vidéki Magyarországon. Lázár szavai viszont arra utalnak, a városokban sincs ez másként, az ország tehát letarolva, megfenyegetve, fogságban tartva...

DRÁGA BUDI ÉS ELÍTÉLT POLGÁRMESTER TISZASZIGETEN, FAKIVÁGÁS POMÁZON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.08.10.


Megírtuk, hogy voksturizmusért elítélték Tiszasziget és Újszentiván polgármesterét is, továbbá megtekintettük a tiszaszigeti piacon 590 ezres négyzetméteráron épült mosdót is. Beszámoltunk róla, hogy bolgár oknyomozókat a parlamenti öntözőrendszer meghekkelésével vádol a helyi főügyész. Interjút készítettünk egy jogásszal, aki hajléktalanoknak és rászorulóknak segít, valamint helyszíni riportot készítettünk a marokkói csempésznőkről.

A bolgár főügyész célba vette a tényfeltárókat, akik korrupt minisztereket buktattak

Ismeretlenek július közepén 5 millió ember személyes adatait lopták el a bolgár adóhatóság honlapjáról. A tettes még nincs meg, és nem is mondott le senki a botrány miatt, de az ügyészség nevetséges indokkal célba vette az ország egyik leghíresebb oknyomozó oldalát, a Bivolt, amely számos magas rangú, korrupt politikust – idén eddig két minisztert – buktatott meg az elmúlt években a balkáni országban. Atanas Tchobanov főszerkesztőt egyebek mellett azzal vádolják, hogy titkos csetelést folytatott hekkerekkel, akik a parlamenti öntözőrendszer feltörését tervezték, hogy ezzel destabilizálják Bulgáriát.
A héten emellett:
megírtuk, hogy voksturizmusért elítéltek két polgármestert

megnéztünk egy jó sok közpénzből épült mosdót
interjút készítettünk az Utcajogász egyik önkéntesével
- beszámoltunk a pomázi fakivágásról
helyszíni riportban mutattuk be a marokkói csempésznők életét
További cikkeink: