2020. június 15., hétfő

MINDENKI ROSSZKEDVŰ, MERT MINDENKIN ÁTGÁZOLT A TÖRTÉNELEM

MAGYAR NARANCS
Szerző: MELHARDT GERGŐ
2020.06.15.



Bereményi Géza új könyve inkább akar az alkotói pályát lezáró önéletírás lenni, mint irodalmi mű.

Vallomásos önéletrajz Bereményi Géza leg­újabb könyve, a Magyar Copperfield. A magyar irodalomban is hosszú hagyományra visszatekintő, gyermekkorról szóló memoárok azon sorába illeszkedik, amelynek a legutóbbi csúcsteljesítményei Nádas Péter Világló részletek és Bartók Imre Jerikó épül című művei. Ám Bereményi könyve, ez az életművet nagyszabású gesztussal lezárni kívánó alkotás ezeknél jóval könnyebb olvasmány, ami inkább akar az alkotói pályát lezáró önéletírás lenni, mint irodalmi mű.

Persze az egész életmű – a dalszövegek és filmek nagy része is – az önéletrajzi fikcióra épül, ahol az egyes szövegek folyton utalnak egymásra, visszatérő szereplőkkel, helyszínekkel, szófordulatokkal keltik az összefüggés illúzióját. Ebben az új regényben is találkozhatunk a Cseh Tamás-dalok és Bereményi filmjeinek egyes szereplőivel, például Szukics Magdával, Fáskerti elvtárssal és feleségével, egy mályvaszín, CF-2000 rendszámú autóval, a főhős édesanyja pedig nem mást mond 1956 novemberében, mint hogy:

„Jó, hát akkor itt fogunk élni.”

Első pillantásra kulcsregénynek is tűnhetne a Magyar Copperfield, az egész Bereményi-univerzumot utólag önéletrajzi alapon magyarázó alapszövegnek, de erről szó sincs. A máshonnan ismerős elemek használata ugyanis éppen azt kínálja fel, hogy az életmű minden egyes darabját értelmezhetjük fiktívként és önéletrajziként is. De mintha pont a fikció és a valóság szétválasztását akarná folyton megpiszkálni. Az olvasó, talán mert az önéletrajz műfajához hagyományosan transzparens, őszinte beszédet társítunk, most erőteljesebben keresi, mi lehet a valóságmagja a történeteknek, miközben tudja, hogy ez is, mint bármelyik Bereményi-mű, megkonstruált szöveg, ahogy már a műfajmegjelölő alcím, az „életregény” is utal rá...


TUDJA, MIT CSINÁL A GYEREKE A SZÁMÍTÓGÉP ELŐTT?

HVG ONLINE
Szerző: BALLA ISTVÁN
2020.06.15.


A számítógép-függőség kialakulása szoros összefüggést mutat a szórakozáshoz kapcsolódó használattal, de a munkával, távoktatással nem – állítja Demetrovics Zsolt pszichológus, aki szerint, bár vannak kockázatai annak, hogy megnövekedett a gép előtt töltött idő, akár még pozitív hozadéka is lehet, hogy most munkaeszközként jelentek meg a kütyük a gyerekek életében.

hvg.hu: Több hétig tartott az ELTE pszichológusainak online tanácsadási programja, amelyben a karanténhelyzetből adódó mentális problémákkal küzdőknek próbáltak segíteni. Mik a tapasztalatok, milyen problémák voltak a legjellemzőbbek?

Demetrovics Zsolt: Arról még nem sokat tudunk, hogy mely problémákat okozott vagy erősített fel konkrétan a karantén, de az biztos, hogy ez a különleges, eddig nem tapasztalt helyzet – a bezártság, a nap megszokott strukturáltságának összeomlása, az éjjel-nappali összezártság másokkal (még ha azok a szeretteink is), másoknál pedig épp az egyedüllét felerősödése – mind az egészséges emberek, mind a valamilyen problémával küzdők számára óriási kihívást jelentett. Ez a sorozat is arra próbált fókuszálni, hogy milyen problémák merülhetnek föl. A legegyszerűbb életvezetési kérdésektől (például, hogyan menedzseljem a rám szakadt home office-t és a gyerekekre szakadt otthontanulást és a háztartást egyszerre) egészen addig terjedt ez a problématárkép, hogy nem tudok eljutni a pszichiáteremhez, vagy hogy milyen hatása van a karanténnak az alkohol-, drogproblémákra. (Az előadások, konzultációk visszanézhetők itt – a szerk.)

hvg.hu: Gondolom, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a családok egyik fő problémája az volt, hogy míg korábban a gyerekeket próbálták a szülők elterelni a kütyük elől, hogy ne csak a virtuális térben töltsék az idejüket, most megfordult a helyzet, és oda kellett szögezni őket a gép elé már reggel, hisz odaköltözött az iskola. Mennyire erősítette ez fel ez annak az esélyét, hogy több gyerek lesz számítógépfüggő?

D. Zs.: Nagyon nem mindegy, mire használjuk a számítógépet. Az internetfüggőség vagy más néven problémás internethasználat – az általunk végzett kutatások és más vizsgálatok szerint is – szoros összefüggést mutat a szórakozáshoz kapcsolódó használattal, de a munkával nem. Annak, aki munkára használja a gépet – és most ugyanez a helyzet a gyerekeknél a digitális eszközökön tanulás során is – általában nem jelent problémát a sokórás kütyüzés sem. Sőt! Annak, hogy a gyerekek strukturáltan és célzottan használták most ezeket az elektronikus eszközöket, kifejezetten pozitív hatása is lehet. Gondoljunk csak bele, ezek most munkaeszközként is bevezetődtek az életükbe! De valóban, a másik oldalon ott van, hogy így még szorosabb lett a kapcsolata a gyerekeknek ezekkel az eszközökkel, a szabadidejükben pedig jóval nagyobb a valószínűsége, hogy ezeken fognak valamit játszani. Erre valóban oda kell figyelni, sok kockázatot rejt...

KÖZÖS MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYOKKAL TÁMADJÁK AZ ELLENZÉKI PÁRTOK A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.06.15.


Közös módosító indítványokkal vág neki az ellenzék a 2021-es költségvetés utolsó vitájának, mielőtt annak végleges formáját megszavazná az Országgyűlés. Az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői ma közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol ismertették javaslataikat.

Ezek a következők:


- 50%-os béremelés az egészségügyi dolgozók részére,

- az önkormányzatok által fizetett szolidaritási hozzájárulás teljes eltörlése,

- a nyugdíjminimum megemelése 80 ezer forintra,

- az önkormányzatoktól elvont gépjárműadó teljes összegének megtartása,

- az álláskeresési járadék folyósításának növelése 3 hónapról 9 hónapra, a kieső jövedelmek 85%-ának pótlása (maximum a minimálbér kétszereséig)...

MIRE MEGY KI A JÁTÉK? – KÉNYSZERHELYZETBEN AZ ALAPÍTVÁNYI ÁTALAKÍTÁSRA SZÁNT SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.06.15.



Van ármány vagy netán nincs ármány, sorakoznak a hátsó szándékok, vagy paranoiás, aki ilyesmire gondol? Netán a kultúrharc része, területfoglalás, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel történik, vagy csak jó szándékúan javítani akarják a körülményeket, emiatt kell meglepő gyorsasággal alapítványi működési formára átállniuk szeptember 1-jén? Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát.

Senki nem érti, mire ez a nagy sietség, miért is olyan sürgős, hogy létrehozzák a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványt, amely közérdekű vagyonkezelő formájában biztosítani fogja az egyetem alapítói, fenntartói jogának gyakorlását, működési feltételeit, intézményi céljainak megvalósítását. Hogy ez miért is nem lehetséges a jelenlegi formában, arról nem sokat tudunk. Arról pedig végképp nem, miért van ehhez szükség kapkodásra, miért nem ér ez rá, miért nincs kiadós idő a töprengésre, egyeztetésre, meg az ehhez szükséges „rovancsolásra”, teljes elszámolásra, leltárra, mindennek a nyugodt átadására, átvételére, átszámolására.

Persze sokak fejében – eléggé el nem ítélhetően, de azért valljuk be, a mai közhangulatnak megfelelően – megfordul, hogy megint területfoglalásról, elitcseréről, netán a kultúrharc újabb dicső hadműveletéről van szó.

Hogy akadnak, akik lezserül leballiberálisozzák az intézményt, ezzel kétségbe vonva a nyilvánvaló szakmai teljesítményt, az jelezheti, hogy az illetők ideológiai fordulatot szeretnének. Nem hiszem, hogy bárki a liberalizmus ismérveivel tömné színészmesterség-, ének- vagy beszédórán a hallgatók fejét. Az pedig, ha kíváncsiságra, kritikai szemléletre oktatják őket, a világ legtermészetesebb dolga, hiszen a művészet általában megkérdőjelez temérdek mindent, és igen gyakran valami újra törekszik...


AZ ATV SZISZTEMATIKUSAN IKTATTA KI A BALLIBERÁLIS MÉDIASZEMÉLYISÉGEKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.15.


Soha ennyi balliberális médiaszemélyiséget nem amortizált egyetlen médium sem, mint az elmúlt évek alatt a magát “ellenzékinek” hazudó ATV. Bartus László Fesz lesz című könyvében olvashatók az okok, amelyekből egyértelmű, hogy Németh Sándor szisztematikusan és szándékosan használta el és tette a pályán kívülre a balliberális média meghatározó személyiségeit, arcait. Nagy szolgálatot téve ezzel a Fidesznek és Orbánnak. Ez az ATV igazi funkciója, az ellenzék erodálása és morális tönkretétele, hiteltelenné tétele. Az ATV lett a balliberális sajtó temetője, ahol “élve” hantolták el azokat a meghatározó, a közvéleményt befolyásoló, tekintélyes magyar újságírókat, akiknek szavuk volt a magyar nyilvánosságban.

A teljesség igénye nélkül itt a lista, ki mindenkit tett tönkre, használt el és iktatott ki a sajtóból Németh Sándor, akit Puzsér Róbert nagyon találóan és helyesen Orbán Viktor ügynökének és oligarchájának nevezett: Friderikusz Sándor, Bolgár György, Farkasházy Tivadar, Havas Henrik, Mészáros Tamás, Juszt László, Dési János, Németh Péter, Avar János, Vicsek Ferenc, Mészáros Antónia, Kálmán Olga, Bánó András, és mások. Közülük kevesen találtak az ATV amortizációja után hozzájuk méltó munkát és feladatot, mert az orbáni médiastratégia az ATV-t hagyta meg a balliberális megmondóemberek “temetőjének”.
A felsorolt és fel nem sorolt személyiségeknek egy valóban ellenzéki televízióban óriási pályát kellene befutniuk, hozzájuk méltó feladatokat kellene kapniuk. Legtöbbjük most van abban a korban, amikor a pályájuk csúcsán lehetnének, nagy szakmai tapasztalattal, érett korban. De az ATV-t nagyon kevesen élik túl szakmailag és ez nem véletlen. Akit bevesznek az ATV-be, azt leghinkább azért teszik, hogy ott megkötözzék, megalázzák, korlátok közé szorítsák, megutáltassák velük még az életüket is. Még a viszonylag legnagyobb szabadságot élvező Friderikusz Sándornak is feltette Németh Sándor a kérdést, hogy Orbán bukását akarja-e? Ezt nyilván azért kérdezte, mert Németh Sándor nem akarja, hogy a diktátor megbukjon, és az ATV ezt szolgálja.
Tehát aki az ATV-be bekerül, az nem az Isten lábát fogta meg, ahnem elkezdődik a szisztematikus leépítése, korlátok közé helyezése, megnyomorítása, amortizálása, majd amikor ez bevégeztetett, akkor úgy eldobják, mint egy koszos papírzsebkendőt. Leginkább olyan helyzetben vagy állapotban, hogy már ne legyen visszaútja a magyar sajtóba. Mindenki addig és úgy maradhat, amíg alkalmas eszköz Németh Sándor kezében ahhoz a hazug játszámához, hogy az ATV az ellenzékiség látszatával magához vonzza az ellenzéki nézőket, majd becsapja őket, mert az ellenzéki politikusok és interjúalanyok szereplése az orbáni stratégia része. Az ATV-ben megjelenő személyiségek ahhoz asszzisztálnak, hogy az ellenzék soha ne erősödjön meg annyira, hogy legyőzhesse Orbánt. Féken tartják az ellenzékiséget...

„A FELSŐOKTATÁSNAK ÉS A KUTATÁSNAK AUTONÓMNAK KELL LENNIE” – HELLER MÁRIA A KANCELLÁRI RENDSZERRŐL

ÁTLÁTSZÓ OKTATÁS
Szerző: GÖDRI RITA
2020.06.11.


Folytatjuk a kancellári rendszer bevezetésének hatodik évfordulója alkalmából indult cikksorozatunkat. Ezúttal Heller Máriát, az ELTE TáTK habilitált docensét, az Oktatói Hálózat egyik alapító tagját kérdeztük a téma kapcsán.

Á.O.: Mondana néhány általános információt a kancellári rendszerről? Hogyan működik, mi a lényege?

H.M.: Ezt a rendszert nagy tiltakozások ellenére 2014-ben vezették be. Az Oktatói Hálózat és más intézmények is tiltakoztak akkoriban ellene.

Az új rendszer bevezetése előtt az egyetem első számú vezetője a rektor volt. De a döntéseket nem ő egyedül hozta meg, hanem együttműködve a szenátussal, amelybe minden kar delegál tagokat. Emellett volt az egyetemnek gazdasági főigazgatója is, aki alá a gazdasági osztály és az egyes karokon működő gazdasági hivatalok tartoztak. A gazdasági főigazgató a rektor alá volt rendelve és együtt kellett vele működnie.

Ehhez képest 2014-ben az történt, hogy kívülről neveztek ki kancellárokat az egyetemekre. Volt ugyan néhány olyan egyetem, ahol a volt gazdasági főigazgatóból lett a kancellár (pl. a Corvinuson), de a legtöbb egyetemen intézményen kívüli emberek kerültek ebbe a pozícióba. Nekik többé-kevésbé volt ugyan gyakorlatuk a gazdasági életben, de általában nem a közigazgatásban, közoktatásban, hanem a magángazdaságban és a versenyszférában.

Az új rendszer szerint a kancellár a rektor mellé van rendelve, nem szól bele az akadémiai ügyekbe, csak a pénzügyi kérdésekbe. Márpedig az egyetemen mindennek van pénzügyi vonzata. Az új felállás szerint egy kétfejű rendszer működik a felsőoktatási intézményekben, amely arra kötelezi a rektorokat, hogy szorosan működjenek együtt a kancellárral. A probléma azonban az, hogy a kancellárt nem az egyetem alkalmazza, hanem a minisztérium, és ilyen módon ő a miniszternek tartozik elszámolással az egyetem ügyeiről. A kancellári rendszer bevezetése óta a rektor nem válogathatja meg, hogy kivel tud együtt dolgozni, a szenátus sem dönthet abban, hogy kiben bízik meg annyira, hogy az egyetem pénzét az kezelje. A szenátus sok tekintetben elvesztette döntési autonómiáját.

2010 óta a felsőoktatás kivéreztetése folyik, ugyanis rettenetes pénzösszegeket vontak ki belőle. Azonban van egy pár olyan egyetem, amelyet a kormányzat kiemelten finanszíroz, és az a pénz, amit ők kapnak, az a többi egyetemtől van elvéve. Ilyen mondjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahova hatalmas pénzek vándorolnak. Például a Széll Kálmán terv alapján az derült ki, hogy a bejövő EU-s felsőoktatási támogatások nagy része oda ment éveken keresztül.

Azt is tudjuk, hogy az egyházi egyetemek jobban vannak finanszírozva, mint az állami felsőoktatási intézmények.

A forrásmegvonás mellett a másik probléma az elosztás. Korábban voltak különféle normatívák, amelyekkel finanszírozták az egyetemeket. Egy ilyen maradt meg, a hallgatói normatíva, amelynek értelmében az egyetemek a hallgatói létszám alapján kapnak pénzt. Emellett voltak még például kutatási normatívák, épületfenntartási normatívák, intézményfenntartási normatívák. Vagyis különböző pénzeket kapott az egyetem és nem csak a hallgatói finanszírozástól függött. Ezt alakította át a Fidesz-kormány, hiszen mára már nincs más, csak a hallgatói fejkvóta, ami ráadásul nagyon alacsony, nem finanszírozza a képzés költségeit. A probléma ráadásul ezzel az, hogy ezt az összeget nem is lehet túlságosan felemelni, mert igazságtalan azokkal a hallgatókkal szemben, akik maguk finanszírozzák a képzésüket...

SZÁZMILLIÁRDOS CSARNOK ÉPÜL, DE MÉG NEM TUDNI, HOGY NÉZ MAJD KI

INDEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2020.06.15.


...Az első közbeszerzési pályázaton 115 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok érkeztek, miközben a 68 ezer nézőt befogadó Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az ajánlattevő cégek (köztük Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei) hirtelen levitték ezeket nettó 78-81 milliárdra, ami bruttó 100 milliárd.

Fürjes Balázs kormánybiztos azt mondta, őket is meglepték az első számok: majdnem hanyatt estek. Úgy érezték, valahol határt kell szabni. A kormány azt a döntést hozta mindenki által megismerhető határozatában, hogy erre a beruházásra ennyi pénzt tudnak biztosítani, és ha a legalacsonyabb ajánlat ennél magasabb, akkor elutasítják.

A kivitelezést végül a Market kapta, a terület rendezését tavaly év végén el is kezdték, ezzel egy időben Szegeden is letették a sportcsarnok alapkövét, ugyanis a csongrádi megyeszékhely is fontos helyszíne az Eb-nek. Tatabánya tartalékhelyszín, oda 6 ezres létesítményt álmodtak meg.

AZ ÉPÍTKEZÉS BUDAPESTEN IS NAGY ERŐKKEL FOLYIK, A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEM VOLT HATÁSSAL RÁ.


2021 negyedik negyedévében át kell adni a csarnokot, az EHF ugyanis ragaszkodik két-három próbameccshez, mielőtt 2022. januárban már élesben kell játszaniuk a csapatoknak. A Budapest Fejlesztési Központ azt írta az Indexnek, a beruházás részeként új közút is épül, a Fék utca – Üllői út közötti kétsávos szakasz kerékpársávokat kap, vadonatúj kapcsolattal bővítve Budapest kerékpárút-hálózatát.

Feltettük azt a kérdést is, hogy a csarnok össze lesz-e kötve a föld alatt a metróval. Erre ez a válasz jött: „Az új multifunkcionális sport- és rendezvényaréna Ferencváros egyik legjobb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területén épül fel, a látogatók többek között az M3-as metró népligeti állomásán keresztül közelíthetik meg a létesítményt.”

Mivel ez egy 100 milliárdos építkezés, vagyis a Puskás Aréna utáni második legnagyobb beruházás, valamint a város egyik fontos arculati eleme is lesz a felépülő csarnok, furcsának találtuk, hogy nem mutatták meg eddig – egyszer sem hívták össze a sajtót –, és nem találkoztunk látványtervvel. A tavaly októberben megválasztott új ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina látta, de neki sincs belőle. A BFK-nál arról is érdeklődtünk, hol találhatunk látványtervet.

A határidő tartása érdekében kiemelten fontos, hogy a kivitelezési munkálatok folyamatos haladjanak. A fővállalkozó ezért – a megkötött szerződésnek megfelelően – már a kivitelezés kezdete óta, a modern, rövid határidőkkel dolgozó építőiparban gyakori, úgynevezett design&build konstrukcióban, azaz gördülő tervezéssel végzi a munkát. Ez az építkezés jelen fázisában azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek, azaz a látványterv markáns, meghatározó elemének véglegesítése. A végleges terv és a hozzá tartozó látványterveket 2020 második félévében szállítják le, a végleges látványterveket ez után tesszük közzé.

Fotóinkon látszódnak az impozáns csarnok méretei, várhatóan magasabb lesz, mint a mellette lévő hét-nyolc emeletes irodaépületek. Nem csoda, hogy magas lesz, mert a Papp László Sportcsarnokba maximum 14 ezren férnek el, az épülő csarnok pedig annál több szurkoló befogadására alkalmas. Az eddigi képeken már jól kivehető a küzdőtér...

AZ ERDŐTÖRVÉNY TÖBB RÉSZE IS ALKOTMÁNYELLENES, MERT ELSŐBBSÉGET AD A GAZDASÁGI SZEMPONTOKNAK

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2020.06.15.


Az Alkotmánybíróság a hétfői határozatában mondta ki, hogy az erdőkről szóló törvény 2017-es módosításának több eleme is alaptörvényellenes, ezért ezeket a részeket megsemmisítette. A módosítás miatt az ombudsman még tavaly januárban fordult a testülethez, mert úgy látta: 

a törvény az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítja a természetvédelmi célokat.

Több országos természetvédelmi szervezet beadványa alapján Bándi Gyula akkori biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója arra jutott, hogy a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot. Megállapította, hogy az erdőtörvény 2017-es módosítása mind mennyiségi, mind minőségi értelemben csökkenti a védett és Natura 2000 területen álló erdőkre előírható természetvédelmi korlátozásokat...

A POFÁD FOGD BE, HAJTSD LE A FEJED, ÉS GAZSULÁLJ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2020.06.14.


Igen, létezik ez a típus. Sőt. Tele van velük a planéta, de azon belül is szerintem kis hazánk viszi a prímet, igen az irigy, rosszindulatú, sunyi szervilistákról beszélek. Akik legnagyobb öröme az. ha másokon élcelődhetnek, ha másokról pofázhatnak, ha másokon röhöghetnek, ha másokat hibáztathatnak. Akiknek az a filozófiájuk, hogy ha nekik szar akkor másnak is legyen az, ha nekik nem jut akkor másnak se, ha ők nem tudnak boldogulni, akkor azok se. Ez alapvetően egy rossz emberi tulajdonság, ami szerintem egy társadalmat alapjaiban határoz meg. Hogyan viszonyulunk egymáshoz, vagy másokhoz.

A rendszerváltás előtt voltam iskolás, már ott tapasztalható volt, hogy ki az, aki tehetséges és önálló gondolkozásra hajlamos ember, vagy pont az ellenkezője. Amivel nincs is komolyabb probléma, hiszen nem vagyunk egyformák. De ez valahonnan ered. És ez formálható lenne szerintem, ha lenne rá igény. De nincs. Sőt, pont ez az, ami életben tartja ezt a tehetségtelenekből álló, azokat hatalomban tartó jellemtelen nemzetet. Meg lehet sértődni, de ez van. Ahol alapvető emberi tulajdonságok nem léteznek, gondolok itt a bocsánatkérés képességére, a tiszteletre, az őszinteségre, ott mi a faszt várunk? Ahol az ország első számú vezetője úgy hazudik, mint ha könyvből olvasná, ahol a tiszteletet kiverik belőled nem kiérdemlik, ahol a szót képviselőkbe fojtják, ahol úgy lopnak-csalnak, mint egy bűnügyi filmben, ahol az a „valaki”, akinek van ismerőse a NER-ben.

Álljunk már meg! A pofád fogd be, hajtsd le a fejed, és gazsulálj! Ez az elvárható viselkedési forma 2020-ban Magyarországon? Tényleg? Ezek szabják az erkölcsi mércét? Mert egyszer sérelem érte őket valamikor, valamiért és most egy ország népén vesznek revansot? Majd megmutatják itt mindenkinek, ha kell erővel, hogy merre van az előre? Közben meg a sok kishitű tehetségtelen tapsikol örömében, hogy az, aki őt is kizsebeli, meg aki miatt részben ott van, ahol, milyen jól megmondja a tutit. Mert itt most eljutottunk oda, ahol a rendszerváltás után közvetlenül voltunk, ahol szállóige volt, ha többre vitted másoknál, hogy bűnöző vagy, mert ha nálad okosabb volt valaki, az szimplán nem lehetett elfogadható. De Orbánék beteljesítették a princípiumot és legalizálták a lopást és helyére tették a dolgokat, legalábbis azok fejében, akik mindig is ezt gondolták a gazdagságról. Mert azért volt itt szükség a kisebbségnek hazudott többségnek a történelem során mindig egy Ferenc Jóskára, egy Rákosira, Kádárra, és most Orbánra, hogy elhiggyék; minden úgy jó ahogy ők gondolják. Sőt, gondolkozni sem kell, mert az megerőltető, felesleges és természetesen vannak következményei, azt meg ezek nem szeretik. Ezért sincs itt semminek következménye, pontosabban annak nincs, amit ők elkövetnek, mert hát az úgy már annyira nem lenne vicces. És ha a tátott szájjal bambuló szekta azt látja, hogy ezek mindent büntetlenül megtehetnek, hát akkor miért ne? Sőt! Mert a szabályokat be kell tartani akkor is, ha tudjuk, nem biztos, hogy morálisan az megállja a helyét. Mert ezek akkor lesznek valakik, ha másokon átgázolnak, kibeszélik, feljelentik, beárulják, őket?
...

RETYERUTYÁNK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.06.12.




Kormányzó urunk szerint a magyar emberek fejében a „Minszk” szó most a reménnyel azonos. Jó ezt tudni, ha ugyanis valamely családta­gunknak gyanúsan csillog a szeme, akkor eddig azt hihettük, drogot használ, noha szó nincs ilyesmiről. Minszkre gondol és reménykedik, ennyi. Kormányzó urunk ezt a nép­rajzi alapigazságot a múlt hét végén tárta a belarusz publikum elé, találkozván Lukasenka nevű szaktársá­val, akinek szintén gyakran csillog a szeme, ám ő ilyenkor nem vala­mely más diktatúra fővárosára gondol, hanem a vodkára, amelyet ko­ronavírus ellen fo­gyaszt, láthatólag eredményesen.

Hogy mit keresett kormányzó urunk Belaruszban, az elég nyil­vánvaló, rokonszenvet, gyöngédséget, baráti szókat. Az ország és in­vincibilis vezetője ennél többet nem tud nyújtani. Gazdasági élete alig van, erőforrásai a nullával egyenlők, fővárosa a legborzalmasabb hely egész Európában, legalábbis a Mercer 2016-os felmérése szerint. Ebből áll Minszk csábereje, de hát kor­mányzó urunk beéri ennyivel is. Emlé­kezzünk arra, amit hat év­e mondott Kazahsztánban. Amikor Brüs­szel­be utazunk, nincsenek ott roko­naink, viszont amikor Kazahsztánba jö­vünk, itt rokonokat találunk. Mármost amennyire a kazah nép atyánk­fia, annyira a belarusz is az, másfelől pedig kormányzó urunk pontosan tudja, ki a családtag, ki nem. Lukasenka a retyerutyánk, csak rá kell nézni, ahogy Abd el-Fattáh esz-Szíszi, Erdog˘an, Gurbanguly Berdimuk­hammedow, Hszi Csin-ping, Ilham Aliyev és Nurszultan Na­zarbajev is az, Putyinról már nem is beszélve, más kérdés, hogy ezek a dolgok változhatnak, akár óráról órára is.

Lukasenkát illetően a vonzalom kölcsönös, ő már nyolc évvel ez­előtt is Hunniára kacsintgatott, és a fülemüle vágykeltő dalát zengte a csalitosban. Arról énekelt, hogy népeink a szocializmus idején intim kapcsolat­ban állak egymással, aztán ez elmúlt, de lám, a magyaroknak mos­tanra elegük lett a demokráciából, a nász reprízének tehát semmi aka­dálya nincs. Ehhez csak annyit, hogy Lukasenka szolgált a szovjet had­seregben, alezredesi rendfokozatig vitte, de nem akármilyen beosz­tásban ám, hanem politikai tisztként, államtudo­mányi tisztánlátása te­hát a legmagasabb igényeknek is megfelel. Az itt jelzett ügyben evvel együtt téved, a magyarok nem ábrándultak ki a de­mokráciából, mint­hogy so­hase habarodtak bele. Akik csakugyan észre tértek, azok a be­laruszok, Lukasenka alattvalói, persze nem a demok­ráciából szerettek ki, arra ugyanis esélyük se volt, hanem a vezérük­ből, és ezt különféle mó­dokon próbálják a tudtára adni, mindhiába. Most, a közelgő elnök­választásra készülve éppen csótányként emlege­tik, ami nem szép do­log, és nem is elegáns, már csak azért sem, mert a csótány szó politi­kai célú használatát Lukasenka potenciális ellenfele, Szergej Tyiha­novszkij ho­nosította meg. Némi késéssel, tekintve, hogy mi már har­minc évvel ez­előtt is vidoran csótányoztunk, ezek meg még csak most próbálgatják. Mucsa.

Tyihanovszkij azóta már áristomban van, és nyilván örökre ott is marad, viszont az állítsuk meg a csótányt szlogen egyre fokozódó nép­szerűségnek örvend, amennyire a Belaruszban dolgozó külföldi tudósí­tók beszámolóinak hihetünk. De mért is ne hihetnénk, hiszen nagyon jól emlékszünk rá, hogy Belarusz népe három évvel ezelőtt igen hos­szan és alig félreérthető módon iparkodott elmagyarázni örökös elnö­kének, hogy immár fölöttébb kevéssé rajong érette, ellenszolgáltatás­képp pedig a rohamrendőrök magyarázták a népnek, hogy saját érzel­meit illetően mennyire nincs igaza. A dialógus a kifinomultság min­den le­hetséges formáját nélkülözte, viszont két hónapig tartott, ami egyér­telműen jelzi, hogy a tiltakozók csakugyan komolyan gondolták. Annak ellenére is, hogy az ő fejükben a „Minszk” szó nem a reménnyel azo­nos, de tegyük hozzá, hogy a „Brüsszel” szóra ugyanez áll. Öt évvel ezelőtt, amikor Lukasenka nyolcvanhárom és fél százalékkal nyerte meg a szemérmetlenül elcsalt elnökválasztást, a nép az utcára tó­dult, Európa külügyminiszterei pedig akként határoztak, hogy a Be­larusz el­len érvényben lévő szankciókat felfüggesztik. Vagyis jutalmaz­zák azt az országot, ahonnan az egyik ellenzéki weblap szerkesztője, bizonyos Natalia Ragyina korábban csak úgy volt képes Európába menekülni, hogy az ak­ciót maga Dmitrij Medvegyev (akkoriban Oroszország elnö­ke) hozta te­tő alá...



ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÁRPÁD APÁNK HAJÓJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző rezeda
2020.06.15.


„Megrongálták Sydney-ben James Cook brit felfedező szobrát – Kolumbusz és Churchill után nem meglepő. Mikor jön Árpád fejedelem?” Mindezzel így együtt a 888.hu örvendeztette meg a publikumot, s bár reménytelenül esik, engemet is. Az ember csettintene ilyen mérhetetlen gazdagságú asszociatív készségen, de ez már azon is túlmegy, a szürrealitás világába, amikor totálisan oda nem illő, egymáshoz egyáltalán nem passzoló elemekből gyártjuk le a képet, amely ebben az esetben nem tudható, mi akart lenni.

Egybe óhajtotta szuszmakolni a szerző a baloldali hordák veszedelmét a sámánok igazságával Szűz Máriába ojtva, amiben benne van Soros, mint Hadházy rézfaszú baglya, Matolcsy pöttyös segge, kipcsak vérünk és a kilátástalan szervilis hülyeség. A világban most szerte az történik, hogy a rasszizmus elleni tiltakozás okán ébrednek új öntudatra a népek, és immár fölbugyognak bennük több évszázados vagy fél évezredes sérelmek, hogy például Kolumbusz, amellett, hogy azt sem tudta, merre jár, még csak angyal sem volt, hanem, ha úgy vesszük, migráncs, valamint gyilkos.

Ő, és az utána özönlő hasonszőrű horda megerőszakolta a jámbor helyi lakosságot, kiirtotta őket Krisztus nevében és az egyház dicsőségére, kirabolta őket, valamint más cuki kurvaságok. Így hát, lerántva róla az ötórai teák és az óvodai játszóházak rózsaszín ruhácskáját, tisztesség ne essék szólván, egy vadállat volt mintegy, így okkal lehet olyan, akinek fájhat a szobra, ha döntögetni ezért nem is komilfó. De ebből, és abból, hogy Ausztráliában meg James Cookot nem kedvelik szoborilag, mert ott is vannak történetek, Árpádhoz eljutni, az már kunszt...

SZABAD SZEMMEL: NEM TÚL RÓZSÁSAK ORBÁN ÉS KACZYNSKI KILÁTÁSAI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.15.


Die Zeit 

A német kancellár összeegyeztethetetlennek tartja a demokratikus értékekkel a rasszizmust és az antiszemitizmust, és élesen elítéli a gyűlöletet, valamint az uszítást. Úgy véli, a társadalomnak minden erejével szembe kell szállnia az ilyen jelenségekkel. Angela Merkel az Amerikai Zsidó Bizottság virtuális konferenciáján mondott köszöntőt és megerősítette, hogy kormánya elszánt a szélsőségek elleni harcban. Mint hangsúlyozta, német földön az államügyeket és az emberek mindennapi életét alapértékek határozzák meg és ezek nem férnek össze olyasmivel, mint a zsidóellenesség, vagy fajgyűlölet-faji megkülönböztetés, és teljesen mindegy, hogy az a közösségi médiában vagy az utcán jelentkezik. Az ilyen kinövések ellen a hatalomnak és a társadalomnak együtt és a lehető leghatározottabban fel kell lépnie. Sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt években több keserű kudarc is előfordult, mint például jó fél éve a hallei zsinagóga elleni támadás, amelyet megrázónak nevezett. (Mint emlékezetes, egy szélsőjobboldali támadó két járókelőt lelőtt, miután nem tudott bejutni az imaházba.) Merkel úgy fogalmazott, hogy az ilyen aljas akciók a demokrácia szívét veszik célba. A zsidóknak azt kell érezniük, hogy szabadok, és biztonságban élnek Németországban. Semmi sem akadályozhatja, hogy gyakorolják hitüket vagy kultúrájukat. Kitért arra, hogy e felelősség részeként fel kell lépni Izrael biztonságáért, az nem lehet alku tárgya. Ám tartós béke csak akkor lehetséges a Közel-Keleten, ha az ott élő népek egyetértésre jutnak és tárgyalások útján megkötik a megállapodást a két állam létesítéséről. A lap hozzáteszi, hogy az Amerikai Zsidó Bizottságot 1906-ban főként elszármazott német zsidók hozták létre és a civil szervezet fő törekvése a demokrácia, az emberi jogok és a népek közti megértés előmozdítása.

A Visegrád Insight nevű varsói agytröszt első számú vezetője úgy gondolja, hogy végéhez közeledik Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski uralma, mert 10, illetve 5 éve irányítják országukat, ám ennyi idő elteltével nehezen állíthatják, hogy nem részei az elitnek. Przybilski azért sem nevezi rózsásnak a két politikus kilátásait, mert ők a nemzetállamot hirdetik, ám a vírusválság újfent igazolta, hogy az ilyen gondokat csakis a több Európai képes orvosolni. Ráadásul teljesen hanyagolják, hogy felkészüljenek az euró átvételére, így a periférián találják magukat, a lényeges döntéseket nélkülük hozzák meg. Ezen még az sem segít, hogy esetenként ügyesen manővereznek. Ezen felül hiábavaló az a törekvésük, hogy példát mutassanak a Nyugat számára, modelljük erre teljesen alkalmatlan. Úgyhogy a vége az lesz, hogy a populizmus más és más árnyalata lesz hatalmon a régió több országában, és ez még okozhat gondokat a németeknek, illetve Nyugat-Európának. De közben úgy áll, hogy a térség mind inkább elszigetelődik, Oroszország ugyanakkor folytatja a harcias külpolitikát és igyekszik megosztani az unió tagjait. Főleg, hogy továbbra is a maga befolyási övezetének tekinti a földrész keleti felét, és jó alkalmat lát törekvései érvényesítésére a járvány révén. Természetesen nem kell arra számítani, hogy a hibrid háború közben megszállná valamely uniós ország bizonyos részeit, ahogy azt Ukrajnában tette. Nem szeretne ugyanis fegyveres konfliktusba bonyolódni az Észak-Atlanti Szövetséggel, az azonban nagyon is az ínyére való, hogy destabilizálja a szervezetet. Przybilski ugyanakkor gazdasági szempontból ígéretesnek tartja a közeljövőt Közép-Kelet-Európa számára, mivel stabil a fundamentum. Úgyhogy gyorsan beindul majd a fellendülés, az pedig valóságos boomot eredményez, ha az USA a térségbe helyezi át a termelési láncot a Kínával fennálló konfliktus miatt. Ebben a Microsoft jár az élen. Mint emlékezetes, az óriáscég egymilliárd dollárt kíván befektetni Lengyelországban és a tapasztalat az, hogy Nyugat-Európa általában ilyen tekintetben sem szeretne lemaradni Amerikától.

Új nukleáris versengés veszélyére figyelmeztet a stockholmi Békekutató Intézet legújabb jelentése. Mert ugyan az év elején kevesebb atomfegyver volt a világban, mint egy éve, közben zajlik a korszerűsítés. A SIPRI szerint az USA-nak, Oroszországnak, Nagy-Britanniának, Kínának, Indiának, Pakisztánnak és Izraelnek együttesen 13 400 nukleáris csapásmérő eszköze van, ez 465-tel marad el a 2019 elején kimutatott számtól. A csökkenés oka, hogy az amerikaiak és az oroszok szétszedik a kiselejtezésre ítélt fegyvereket. De ettől még továbbra is két nagyhatalom kezében van a nukleáris arzenál 90 százaléka. Ha a konkrét számokat nézzük, akkor az állás: 6375-5800 Moszkva javára, vagyis a készlet egy év alatt 125-tel, illetve 385-tel lett kisebb. Ugyanakkor Kína jön fel, jelenleg 320 ilyen eszköze van, szemben a korábbi 290-nel. De a britek is növelték atomerejüket (215-öt tartanak jelenleg rendszerben, míg tavaly ilyenkor csak 200-at.) A franciák viszont leépítettek, 300-ról 290-re. Pakisztán 160, India 150, Izrael pedig 90 robbanófejet tud felmutatni. Az összeállítás kitér arra, hogy az észak-koreai nukleáris program aktív, ám teljesen átláthatatlan. A szakértők is csak feltételezik, hogy Phenjan idáig 30-40 darabot állított elő. Ezzel egyidejűleg azért is pesszimisták, mert nem jól áll a leszerelés ügye. Jövő februárban 10 év után lejár az orosz-amerikai Start-szerződés hatálya, bár a két ország képviselői e hónapban meglepetésre bejelentették, hogy új egyezményről kezdenek tárgyalásokat. Viszont a múlt nyáron az Egyesült Államok felmondta a közepes hatótávolságú szárazföldi rakéták felszámolását kimondó INF-megállapodást.

GYEREKEK AZ ÁLLAMI GONDOSKODÁSBAN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.06.14.


Mióta dolgozunk a generációs szegénységben élő családokkal, azóta próbálom megérteni ezt is. Bevallom, sokat változott ebben a véleményem, korábban erről is azt hittem, hogy jobb a gyerekeknek, ha nem abban a családban nőnek fel, ahol nyilvánvalóan nincsenek ehhez meg a megfelelő feltételek.

Aztán, elmerülve az ember a problémában, mérlegelni kezd, és kezdi látni, hogy a fizikai feltételek mellett mennyire fontosak mások is. A biztonság, a mentális állapot, az, hogy kik veszik körül a gyerekeket, és ők milyen hatással vannak rájuk, ők milyen hatással vannak egymásra, és végül, hogyan dolgozik tovább bennük az a problémahalmaz, amit már magukban hordoznak, és ami meghatározza az életüket, akár otthon maradnak, akár kiemelik őket.

Végigkísérve a kiemelt gyereket a kapcsolatrendszerünkből, már rég arra a következtetésre jutottam, hogy nem tudok több sikertörténetet mutatni akkor sem, ha otthon maradnak, és akkor sem, ha kiemelésre kerülnek. Persze azt továbbra is vallom, hogy vannak helyzetek, amikor nem maradhatnak ott a gyerekek a családban, pl. ha abúzus éri őket. Mi is jeleztünk a rendszeren belül eseteket, amikor hallottunk vagy láttunk valamit, vagy olyat mondtak el a gyerekek, ami mellett nem lehetett elmenni, esetleg épp fizikai bántalmazás nyomait találtuk rajtuk. Vagy, ha a szülő kábítószerfüggése teremtett olyan helyzetet, amikor nem volt biztonságban a gyerek.

A körülmények? Nos, ez érdekes dolog. Olyat, amikor kizárólag a szegénység miatt került kiemelésre gyerek, olyat én nem tudok mondani. Mert a szegénység hozadéka sok minden más, és sokkal inkább ezek miatt kell kiemelni egy gyereket. A szegénységgel együtt járó problémahalmaz miatt, amiben benne van a pénzügyi tudatosság hiányától a gondozási képességekig sajátos megjelenéséig, a felelősségérzettől a konfliktuskezelésig sok minden, de leginkább az az életvezetési és gyereknevelési minta, amit ők is megtapasztaltak gyerekként, és ami csak romlott azzal, hogy a párjuk egy másik, hasonló, de mégis más problémahalmazzal terhelt mintát hozott be a közös életükbe.

Abban azt hiszem, nagyon sokan egyetértünk, hogy ez nem az a háttér, amiben egy gyerek harmonikusan fejlődhet. De mi történik a kiemelés után? Ott megkapja-e a mindazt, amit otthon nélkülöznie kellett? Fizikailag mindenképp, hiszen melegben vannak, van saját ágyuk, és enni is kapnak rendesen, a ruházatuk is rendben van, tiszták, és mindez nagyon fontos. Ám az a problémahalmaz, ami bennük van, kezeletlen marad.

Az kezeletlen marad, és dolgozik bennük tovább, hozzáadódik a többieké is, akiket szintén kiemeltek, és mind hozza magával azokat a megtapasztalásokat, amelyek nem a gyerekléleknek valók, azokat a lelki sérüléseket, amelyek tovább mélyítik bennük a rosszat, és nincs, ami ezt a folyamatot megállítja.

Mindenki eszköztelen. Eszköztelen a lakásotthon, és sok esetben a nevelőszülő is, mert nem tud megbirkózni a problémákkal. Mert ezeket a sebeket már nem lehet így begyógyítani, a kihívások óriásiak, és minden gyerekben mások. És szakembert igényelnének. Hiszen nem mindegy, hogy valakit gyerekprostitúció miatt emeltek ki, vagy, mert az alkoholista apja bántalmazta, esetleg azért, mert kezelhetetlenül agresszív volt az iskolában, és e mellett rendszeresen lopott is a boltból. Ehhez nem elég a nevelő tudása. Az állandó problémák miatt a lakásotthonokban egyébként is nagy a fluktuáció, és azt tudjuk, hogy az ilyen kiégésfaktorral jellemezhető, és a nem igazán túlfizetett kategóriába tartozó területeken mindez folyamatos kontraszelekciót eredményez, így egyre kevésbé alkalmas emberek dolgoznak az egyre problémásabb gyerekekkel.

A gyerekek szökése folyamatos gondot jelent. Az otthon jelenti a rendőrségnek, ezzel teljesítette az előírásokat. Egyébként sincs ember a lakásotthonokban arra, hogy keresse őket, sem autó, hogy utánamenjenek vele. Erre forrás kellene, és az meglehetősen szűkös. A rendőrségnek ez persze nagy munkát ad, ráadásul pontosan tudják, hogy teljesen értelmetlen, hiszen ha visszaviszik, másnap újra elszökik majd. És van olyan gyerek is, aki már szolgáltatásként használja őket, ha elege van abból, ahol épp van, akár az éjszaka közepén, maga hívja a rendőrséget, hogy “megkerültem, vigyenek vissza”.

A szökésekkel szemben eszköztelen a rendszer. Az okot, amiért szöknek, nem kezeli senki.

A szökés pedig gyakran együtt jár mással is. A gyerekek egy részének van megtapasztalása a bűnözés területéről, az otthon szerzett tudások pedig bent összeadódnak. A lakásotthonokban élő gyerekek nagyon gyakran követnek el bűncselekményeket, lopásokat, rablásokat, betöréseket. Van, hogy ehhez otthonról is kapnak segítséget, van, hogy új kapcsolatokat találnak hozzá. Érdemes lenne tudni, a fiatalkorú bűnözés hány százalékában érintettek az állami gondoskodásban élő fiatalok.

Eszköztelen az iskola is. A lakásotthonos gyerekek minden iskolában gondot jelentenek a pedagógusoknak. Elsősorban a hiányzás miatt, de nagyon sok más problémát hoznak be, viszonyulásban, kommunikációban, gyakran konfliktusokkal terhelt a kapcsolatuk az osztálytársakkal is. Náluk a hiányzás miatti családi pótlék-megvonás sem értelmezhető. Náluk semmi sem hat. Hallottam olyan gyerekről, akinek egy tanév alatt egyetlen napot sem járt iskolába…. Nyilván, mert folyamatosan szökésben volt, ha visszakerült, akkor pár napig hagyták, hogy akklimatizálódjon, aztán, mikor újra engedték volna iskolába, már megint elszökött. De vele mit tegyenek? Hova emeljék ki tovább az iskolai hiányzások miatt? Ki keres megoldást erre?

Ha elérik a 18. életévet, kikerülnek a rendszerből. Az életkezdési támogatással, amiből a lakhatásukat lehetne megoldani, mint a felnőtt élet indító pontját. De erről sincsenek sikertörténeteim. Épp most hallottam egy gyerekről, aki megvett ebből egy kis házat, egy kis faluban, társat is talált hamar, ám egy rövid idő után a társ egy új, erősebb párt hozott a házhoz, és neki, aki vette, mennie kellett. Kellően megfenyegetve persze, ha valami jogorvoslathoz fordulna, és egyébként sem tudni, miféle más dolgok történtek még, mivel tartják még függőségben. Több ilyen történetet hallani, a kintiek, sok esetben a családból, kifejezetten készülnek az állami gondozottak nagykorúságára, mint pénzszerzési lehetőségre.

Szóval, azt gondolom, az oktatás, gyereknevelés, bűnözés azonos, problematikus gócpontját képezik ma az állami gondoskodásban élő gyerekek, fiatalok. Mielőtt valaki etnicizálná ezt az egészet, szeretném elmondani, hogy a mi rálátásunkban, az utóbbi évek kiemeléseiben kevesebb a roma gyerekek aránya. Furcsa viszont azt látom, hogy az életvitelszerűen bűnözésből élő családoknál, feltehetően a fizikai körülmények elégséges volta miatt alig látni kiemelést. Ott végiggörgeti őket a rendszer és legfeljebb fiatalkorú bűnelkövetőként kerülnek ki a családból, mikor a rendőrséggel konfrontálódnak. Pedig mindenki tudja, meg tudja jósolni előre a sorsukat, már kiskoruktól. Problémát jelentenek végig az iskolában, de maximum a védelembe vételig jutnak. Feltehetően itt is az eszköztelenség az ok. Mégis, talán félelemből, velük valahogy elnézőbb a rendszer.

A nyomorúság hozza mindezt, azzal a problémahalmazzal, amivel nem tud megbirkózni az intézményrendszer. Át kellene gondolni, szervezni benne sok mindent. A gyámok rendszerétől kezdve, akik sokszor távol a lakásotthonoktól, túl sok ott élő gyereknek a gyámjai, de a problémáikkal nem ők, hanem a nevelők szembesülnek, nap mint nap. A szökések kezelését, mert úgy tűnik, ez egyáltalán nem működik. Az iskolai oktatásba való bekapcsolódásukat, amin nem talál fogást az iskolarendszer. A szakemberhiányt, amivel kezelni kellene azt a rengeteg lelki sérülést, amivel ezek a szerencsétlenek bekerülnek a rendszerbe. Megnézni, hány lány szül a rendszeren belül, termelve újra ugyanezt a réteget. Tényleges utógondozást vinni, hogy ne kerüljenek légüres térbe, ahol életvezetési képesség híján leveszik őket a “jóakaróik” anyagilag.

Én úgy látom, mindenhol rengeteg problémát halmozott fel a családból való kiemelés, és ezek az utóbbi években folyamatosan nőnek. A rendszer szálai nem érnek össze, a problémák pedig most már egyre többször hangosodnak ki a településeken, az elhallgatott esetek számosságuk és mélységük miatt már nem tudnak az intézményeken belül maradni.

Persze ennek a kudarca is szorosan összefügg a többivel…a generációs szegénységgel, az iskola esélykiegyenlítő funkciójának a hiányával, a lakhatási szegénységgel, a fekete-zónában ma ragyogóan vihető túlélési stratégiákkal, az egész kezeletlen problémahalmazzal.

Az, ha egy problémával szemben egyre több területen eszköztelenné válik az intézményrendszer, arra a szakpolitikának reagálni kellene. Újratervezni, de előtte megvizsgálni, elemezni, összevetni az egészet a világ változásaival. De mindenekelőtt szembenézni a valósággal. Ez lenne az első lépés a megoldáskereséshez.

BÖRTÖNBE KÜLDJÜNK EGY 12 ÉVEST, HA BOKÁN RÚGJA AZ ISKOLAŐRT?

24.HU
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2020.06.14.



Migránsok hiányában a cigányok léptek első helyre a hivatalos rasszista gyűlöletkeltés rangsorában. Az ürügy a Kúria döntése, amely a szegregált oktatásban részesült 62 cigány gyereknek – akik ma már többnyire felnőttek – közel 100 millió forint kártérítést ítélt meg. Orbán Viktor szerint „az ötödik kerületben” a Kúria nem látja, hogy mi van Gyöngyöspatán. A bíróság ítélete – mondta – felveti azt a kérdést, hogy a magyarok otthon érezhetik-e a magukat a hazájukban: „A többség otthon kell, hogy érezhesse magát, ez mégiscsak a bennszülöttek, a mi országunk.” Orbán ígéretet tett arra is, törvényt módosítanak, hogy „ilyen ne fordulhasson többé elő”.

Szövegkörnyezetéből kiragadva egyet kell érteni ezzel a mondattal, tényleg ne forduljon elő többet ilyen, ha ez az „ilyen” azokat az elmúlt éveket jelentené, amikor megalázták, elkülönítették, kirekesztették a roma gyerekeket. Hisz nem csupán az alaptörvény, de annak szellemében külön törvény is előírja, hogy annak, ami az oktatásban Gyöngyöspatán folyt, nem szabad(na) előfordulnia.

Nem lehet megtiltani a földszinten külön osztályokba járó cigány gyerekeknek, hogy felmenjenek, akár csak vécére is az emeletre, ahol a „magyar” diákok tanulnak. Nem lehet(ne) kitiltani őket az uszodából, kirekeszteni az iskolai rendezvényekből. Nem lehet(ne) összevontan oktatni az 5-6-7. osztályos tanulókat.

A magát alkotmányjogásznak tartó ifj. Lomnici Zoltán ezúttal is feltalálta a langyos vizet. Okfejtése szerint „a diszkrimináció általános kategória, s ezen belül a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző formái járulékos alapjogok. Így az iskolai szegregáció sem egy konkrét alapjogot sért.”

Én ugyan – ifj. Lomnicival ellentétben – nem gondolom magam alkotmányjogásznak, de a szövegértésemben bízom. És az alaptörvény XV. cikkében azt olvastam, hogy „a törvény előtt mindenki egyenlő. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” Egy hangot sem olvastam „járulékos alapjogokról”. Arról viszont igen, hogy az alaptörvény mellett még külön törvény is biztosítja az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítását. Igaz, ezt a törvényt nem a Fidesz-kormány hozta, de 2003 óta hatályban van.

Ha már így alakult, érdemes elolvasni a törvényből, hogy mit jelent a hátrányos megkülönböztetés. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”...


DRÁGÁBB CIKKRE HOSSZABB LESZ A JÓTÁLLÁS - A CÉG SZÉKHELYÉN, TELEPHELYÉN IS JELEZHETŐ MAJD A JAVÍTÁSI IGÉNY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.15.

Megjelent a jótállás új szabályairól szóló, a minisztérium által már beharangozott rendelet. Eszerint minél drágább egy berendezés, annál hosszabb jótállási időt kell biztosítani rá. A jogalkotók több, jelenleg gondot okozó „kiskaput” is bezárnak.

Jelenleg a 10 ezer forintnál többe kerülő tartós fogyasztási cikkekre kötelezően egy év a jótállás. Az értékhatár 2014-ben került a törvénybe olyan berendezésekre is, amelyeknél korábban nem volt ilyen előírás. Ide tartoznak például a vasalók, vízmelegítők vagy porszívók, tojásfőzők. Annak persze továbbra sincs akadálya, hogy az eladó önként vállaljon garanciát, de az olcsóbb cuccok esetében a jogszabály nem kötelezi erre.

A jövőben az érték még fontosabbá válik. Megjelent a Magyar Közlönyben a jótállás új szabályairól szóló, a minisztérium által már beharangozott új rendelet. Eszerint minél drágább egy berendezés, annál hosszabb jótállási időt kell biztosítani rá. Az egyéves kötelező jótállás marad a 10-100 ezer forintba kerülő berendezéseknél, az időtartam azonban 100-250 ezer forint között kettő, efölött pedig három év lesz...


„A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG NEM HELYES ÉS NEM IGAZSÁGOS” – EXKLUZÍV INTERJÚ A SZLOVÁK MINISZTERELNÖKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.06.15.


A lehető legtöbb kényes témát szóba hoztuk a márciusban beiktatott és múlt pénteken Budapestre, Orbán Viktorhoz látogató szlovák miniszterelnöknek.

2011-ben még arról beszélt, hogy Orbán Viktor kimossa a szlovákiai magyarok agyát, ma viszont békülékeny hangnemben keresné velük a párbeszédet – ha hagynák neki. Mi történt a kettő között? Mikor lettek fontosak neki a magyarok? Eltörölhetők-e végre a Beneš-dekrétumoknak legalább a kollektív bűnösségről szóló rendelkezései, és lehetnek-e kettős állampolgárok Szlovákiában? A lehető legtöbb kényes témát szóba hoztuk a márciusban beiktatott és múlt pénteken Budapestre, Orbán Viktorhoz látogató szlovák miniszterelnöknek. Igor Matovič a magyar médiumok közül egyedül a Válasz Online-nak adott interjút, de nem csak emiatt voltunk boldogok: az új pozsonyi kormánynak a sajtóhoz való viszonyát jellemzi, hogy az interjút még jóváhagyatni sem kellett...

A MAGYAROK MÁR EL SEM TUDJÁK KÉPZELNI, HOGY LEHET NEM KORRUPT ORSZÁGBAN ÉLNI

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE

2020.06.14.


Az Európai Unió tagállamainak közvéleményét rendszeresen monitoró Eurobarométer tavaly decemberben a korrupcióhoz való viszonyulásukról kérdezgetett 28 ezer uniós állampolgárt. A nemrég közzétett eredmények közül a Magyarországot érintő egyik legérdekesebb adat, hogy

az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik szerint a korrupció elfogadható, de legalábbis együtt lehet vele élni.

Magyarországon a lakosság 38 százaléka utasítja csak el egyértelműen a korrupciót, míg ugyanez az arány a korrupciót leginkább elutasító portugálok körében 88 százalék...

KEGYELEMDÖFÉS A KISTELEPÜLÉSEKNEK

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA, VAS ANDRÁS
2020.06.15.


Azok a nagyobb városoktól távol eső városok és falvak járhatnak a legrosszabbul a kormányzati elvonások miatt, amelyek óvodát, bölcsődét vagy más intézményt tartanak fent.

Megadta a kegyelemdöfést a kormány az önkormányzatoknak azzal, hogy a cégeknek nem idén, hanem majd csak a jövő évi adóbevallással együtt, májusban kell megfizetniük az idei évben esedékes helyi iparűzési adó teljes összegét – legalábbis így értelmezi számos polgármester a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot és az azt megalapozó jogszabály tervezetét. 

Az önkormányzatok csődtől tartanak, ami ebben a körben azt jelenti, hogy ha nem képesek kifizetni a 90 napon túli tartozásaikat, akkor adósságrendezési eljárást kötelesek kérni maguk ellen a bíróságon, ahol pénzügyi gondnokot neveznek ki hozzájuk, aki megtervezi a gazdasági talpraállás lépéseit. 

Az adósságrendezési eljárás egyik legsúlyosabb következménye, hogy elindításának pillanatától kezdve az önkormányzat egyetlen számlát sem fizethet ki a pénzügyi gondnok jóváhagyása, ellenjegyzése nélkül. Sőt, az írásos véleménye nélkül nem is tárgyalhatnak olyan kérdéseket, amelyek bevételt hoznak, vagy kiadást jelentenek a településnek. Minden képviselő-testületi és bizottsági ülésre meg kell őt hívni, a kötelezően létrehozandó adósságrendezési bizottságnak ő az elnöke, szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt a válságköltségvetés elfogadásakor, az adósságrendezésbe bevonható önkormányzati vagyon kiválasztásakor, hitelfelvételkor és a tartozások kifizetési sorrendjének meghatározásakor.

A Belügyminisztérium (BM) arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt öt évben 12 községben és 1 nagyközségben indult adósságrendezési eljárás, pedig sokkal több helyen kellett volna. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Államkincstár 2017-es adatainak felhasználásával például 781 település pénzügyi helyzetét és adósságait vizsgálta, közülük 28 község tartozásai lépték túl a határidőt, további 162 önkormányzat pedig többet költött, mint amennyit a bevételei engedtek, hónapról-hónapra küzdött a túlélésért. 2012 és 2016 között 514 önkormányzat rendelkezett 90 napon túl lejárt tartozással, de közülük akkor is csak 45 helyen történt adósságrendezés. Összességében tehát az önkormányzatok negyede komoly pénzügyi gondokkal küzdött a koronavírus-járvány előtt is. - Azok a nagyobb városoktól távol eső, belső periférián lévő kistelepülések vannak bajban, amelyek óvodát, bölcsődét, kulturális vagy más intézményt tartanak fenn – határozta meg a most legrosszabb helyzetben lévő kört a Károli Gáspár Egyetem önkormányzatokkal foglalkozó kutatója. Kovács Róbert szerint ma már az 1500 főnél nagyobb települések gazdálkodása is veszélybe kerülhet, ha év közben váratlanul elvonják tőlük a tervezett bevételeik egy részét, hiszen a működési kiadásaik nem csökkennek ezzel párhuzamosan...