2019. március 17., vasárnap

ORBÁN ÚJRA BELERÚGOTT A NÉPPÁRTBA, ÉS BEJELENTETTE IGÉNYÉT A NÉPPÁRTRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.17.


Ha a Kossuth Rádióban Rogán elmond egy szöveget a “Fidesz” és a Néppárt kapcsolatáról, amiről a központilag kézzel vezérelt MTI is kiad egy összefoglalót, akkor azt Orbán mondta.

Nagyon reméljük, hogy az Európai Néppárt vezetői és tagpártjai – legalább országaik nagykövetségének útján – figyelemmel kísérik Orbán ténykedését, ahogy azt Manfred Weber frakcióvezető és csúcsjelölt ígérte. Az ellenzéki pártokra ugyanis nem számíthatunk, holott nekik elemi kötelességük lenne Rogán Antal Kossuth rádióban adott, és az MTI által szemlézett interjúját szó szerinti fordításban elküldeni a Néppárt illetékeseinek. Nem lehetünk biztosak benne, hogy csaknem tíz év után megértettek valamit az Európai Unióban az Orbán-rendszer működéséről.

Magyarországon egy fideszes politikus, különösen Orbán propagandáért felelős kabinetfőnöke, nem mondhat semmi olyat Orbán sorsát befolyásoló ügyekben, amelyekre nem kapott megbízást, eligazítást és engedélyt. Ez nem Rogán Antal magánvéleménye, mert neki olyan nem lehet. Rogán egy korrupcióba elmerült, ezért Orbán által zsarolható és kézben tartott ember, akinek az élete Orbán kezében van. A saját életéhez sincs köze. Ma van, holnap nincs, attól függően, Orbán használni akarja valamire vagy nem. Amíg engedelmes, addig megtarthatja a pozícióját, a pénzét, és az életét, addig szabadlábon közlekedhet, és nem forgatja ki három végelszámoló a zsebeit, Cecília zsebeivel együtt. Ezért Rogán nem egy önálló ember vagy személyiség, hanem egy senki, egy báb, akinek nincs saját élete.

Ezért, amit Rogán a Kossuth Rádióban elmondott, azt Orbán Viktor mondta. Orbán azért nem személyesen mondta el ezt, hanem Rogán száján keresztül, mert azt gondolja, hogy ezzel nagyon ravasz volt a jelenlegi helyzetben. Azt hiszi, és lehet, hogy igaza van, hogy a Néppártban akkora hülyék ülnek, hogy amit Rogán mond, észre sem veszik, vagy ha mégis, akkor azt mondhatja, hogy ez a kabinetfőnökének a magánvéleménye volt, mert nálunk ilyen demokrácia van. Az európai kereszténydemokraták pedig elhiszik, mert olyan függőség, ami Magyarországon, különösen Orbán maffiáján belül van, elképzelhetetlen egy európai ember számára. Ilyet csak a második világháborús filmekben láthattak, vagy öngyilkos amerikai szekták életében, vagy még ott sem. Rogán szövege ugyanis belföldi használatra készült.

Orbán ebben az interjúban azt mondta el a kesztyűbábon keresztül, hogy semmit nem enged az eddigiekből, ragaszkodik a már egyszer besült “bevándorlásról” szóló propagandához és hazugságokhoz. Az a célja, hogy most már nyíltan hirdesse a Néppárton belül az illiberális fasiszta rendszert a demokratikus jogállammal szemben, mint egy lehetséges “kereszténydemokrata” alternatívát, amit a bevándorláspárti és nem bevándorláspárti ellentét mögé rejt el. Hazugság minden szava a bevándorlásról, de ezzel akarja maga mellé állítani nemcsak a magyarokat, de egész Európát, és aki őt választja, az “keresztényvédelem” címén kap a nyakába egy mocskos fasiszta elnyomó rendszert, amelyben a legprimitívebb rombolás, elnyomás és pusztítás zajlik. Orbán újra bejelentkezett a Néppárt vezetésére is, és azt reméli, hogy ha most a pökhendiségével ráijeszt a Néppártra, és ezért nem rúgják ki, akkor hamarosan többségi támogatást szerezhet, és átveheti a Néppártot. Ezt kellene megértetni és tudatosítani a németekkel, hogy nemcsak egy vásott nebulóval, hanem egy hatalomra törő fasiszta diktátorral állnak szembe, aki az általuk hangoztatott értékek eltiprására törekszik, és konkrétan őket veszélyezteti...

ÁTSZAKÍTOTTÁK A TÜNTETŐK AZ ELNÖKI REZIDENCIA RENDŐRI VÉDELMÉT BELGRÁDBAN

INDEX
Szerző: NYG
2019.03.17.


Ellenzéki élőláncot vontak a tüntetők a belgrádi elnöki rezidencia köré, miután átszakították a rendőri védelmet és egészen az épület bejáratáig jutottak – írta a Politika szerb napilap. Az épületbe nem törtek be – ellentétben a tegnapi eseményekkel, amikor a tüntetők a televízió székházába is behatoltak, ahonnan a rohamrendőrök végül kiszorították őket.

A tüntetők célja, hogy Aleksandar Vučić elnök ne tudja elhagyni az épületet. Az ellenzék Vucic lemondását és új választásokat követel. A tüntetésen megjelent az ország korábbi külügyminisztere, az ellenzéki Néppártot vezető Vuk Jeremic is, aki azt követelte, hogy az elnök jöjjön ki és beszéljen a polgárokkal.

A korábban az ENSZ közgyűlésének elnöki tisztét is betöltő Jeremic tavaly decemberben járt Budapesten a CEID meghívására, akkor azt mondta az Indexnek: komoly fenntartásai vannak az Orbánnal jó kapcsolatokat ápoló, autoriter rendszer kiépítése felé sasszézó Aleksandar Vučić államfővel, akinek vezetésével Szerbia inkább távolodik az EU-tól és a demokráciától.

Szerbiában hetente újulnak ki a tüntetések, amelyeken a Szerb Haladó Párt (SPS) vezette kormányt azzal vádolják, hogy propagandafórummá silányította az állami médiumokat.

Belgrád szívében leállt az autós forgalom a tüntetések miatt...

AKI ÁLLVA MARAD, AZT HAGYJÁK ÖNERŐBŐL MEGDÖGLENI

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Mikes Mirtill
2019.03.16.


Tárgy: Facipő

Mikes Mirtill: E mail Rodostóba

A tata mindig mondta, hogy szerencsés kend. Azt nem tudom mire, miért is, de azért biztos, hogy nincs itt. Mert fénysebességgel húzzák ránk a latrok a keresztény kurzust, ami már önmagában is elég necces. De erről majd később. Azért előjárójában máris képzelje el milyen ciki a népnek, amikor kontárok, durciból és kajakból az agyukba nyomnak valamit, amiben maguk se hisznek, csak korlátlan hatalmat és rahedli nagy dohányt termel nekik.

Előbb azonban egy ügyrendi kérdésben kellene a kend álláspontja. Fejlődési rendellenességemből kifolyólag nekem több kérdésem van, mint amennyi türelmes, hiteles és bölcs válaszadóm. Mit szólna hozzá kend, ha a Luca nénit harmadik nagyiként lízingelném, legalább addig, amíg kevesebb kérdésem lesz, vagyis „be nem nő a fejem lágya”? Így mondta a nagyi a momentán állapotomat. Mert itt most mindennapos a gondolatszennyezés, ami ugye kimerítő válaszokat igényelő kérdéseket vet fel bennem.

Ja. És kend szerint a Luca néni mit szólna? A nagyiék lízingben, már dédszülők is egy tucat bölcsesség- és türelembérlőnek. Mi a tesóimmal nem vagyunk féltékenyek, sőt egy vajas/lekváros kenyérre bármikor jók nálunk az ősbérlő bértestvérek.

Szóval a kurzus. A nagyi mondta, hogy a dédi mama professzor keresztény témában. Nemzetikeresztény vonalon meg pláne. Őt kérdezzem. Két lábon járó széleskörű gyakorlati tapasztalattal igazolt általános műveltség a dédi. Tanyasi lányból lett szövőnőből lett szolid kiskosztümös termelésirányító, úgyhogy lehetetlen megvezetni. Pláne a kínai piacon vett diploma takarásából előbújt „elit” erőlködik nála hiába a molyirtó szövegével. Igaz négy elemire tartotta érdemesnek az előző mintakeresztény kurzus, de utána Rákosi fillérekért szállította neki a magyar- és a világirodalom klasszikusait (pld. 1955. Móricz: Úri muri, Balzac: Goriot apó 3 – 3 Ft), és a diktatúra által kiszabott napi nyolc órás munkaidő és a család mellett volt lehetősége tanulni, olvasni, színházba járni. Sőt brigádvállalásban bérletes desszertként bepuszilta a Kádár-rendszer 15 évi operatermését is a magas műveltséget hordozó esztétikus közösségi élmény, na meg a katarzis miatt.

Tőle tudom, hogy a most puszipajtás keresztény bajorok hajdani grófjait, főpapjait pogány elődeink oly takarosan kiirtották a pozsonyi csatában, mint DDT a krumpli termelőket. Errefel most úgy tesznek ezek a múlt módosító pupákok, mintha mi is keresztények lettünk volna akkor, és István királyunk fáradságos öldökléssel nem szabadította volna meg a kereszt alá térdeltett magyarokat a pogányként állva maradt magyaroktól.

Meg azt is mondta a dédi, hogy az unió „csontváz” elődje, az antant, azért segítette a nyakunkba a magyarul nehezen beszélő bunyevác beütésű lovas tengerészt, mert – ahogy most szereldeként használnak – akkor Európa éléskamrája voltunk. Márpedig ahhoz a földtúráshoz még butább emberek kellettek, mint a mostani ketyere berheléshez. Az is igaz, hogy az európai műveltségű Kunó bácsi költségigényesebben és kisebb hatásfokú technológiával tartotta a felvilágosodás utáni Európa közepén a Magyarországnak nevezett veteményest, mint most ez az EMMI ezt a szereldét. Tényleg ez mi, ez az EMMI? Merthogy nem emberi erőforrás-fakasztó az biztos! Sőt!

A tatámék ulti közben mondtak egy csúnya viccet, mert azt hitték, hogy elaludtam a műhelyben az ebéd utáni szundira hevenyészett dikón. De mindent hallottam és azért írom meg kendnek –ha tudom szebb szavakkal -, mert nagyon passzol ide, erre a „szelekciósforrásfakasztásos” hogyishívjákra.

Egy bácsi ijedten mutatja a fütyijét a háziorvosnak. Az urológus is továbbküldi a sebészhez. Az szintén menthetetlennek ítéli; le kell vágni! A bácsi rémülten rohan a homeopátiás terapeutához és elpanaszolja, hogy le akarják neki vágni, mire az csak úgy, félszemmel rásandítva a testrészre megvigasztalja, mondván: „semmi gond, ez leesik magától”.

Hát így van ez a mostani kereszténykurzusos népirtással is. Aki áhítatot mímelve ájtatosan térdre rogy, azt tejbe-vajba fürösztik, aki állva marad, azt hagyják önerőből megdögleni...


MÁRIS KÉSZ A “NEMZETEK EURÓPÁJA”

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2019.03.17.


...Mert közben egyetlen szó nem esik arról, hogy miről is kellene szavaznunk májusban? Mit gondolunk a két oldal jelszaváról? Egyesült Európai Államokat, vagy Nemzetek Európáját? Hogyan képzelnénk el az egyiket vagy a másikat?

Nézzünk már kicsit szét a világban! Az elmúlt jó pár száz évet a görög-római alapokon álló európai civilizáció határozta meg: erről a földrészről indultak a gondolatok, amelyek óriási királyságokat teremtettek – hatalmas gyarmatbirodalmakkal, majd megteremtették a politikai nemzeteket, amelyek tovább tudták lökni az emberi élet szekerét. Európa erős és gazdag földrész lett.

Aztán a XX. században történt valami. A hegemóniára törekvő nemzetállamoktól átvették a vezető szerepet az olyan soknemzetiségű államok, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy a Szovjetunió. Mára fölocsúdni látszik a évszázadokon át szunnyadó Ázsia – és várható, hogy Észak-Afrika (Arábia) nyomában hamarosan megjelennek a fekete földrész népei is, méltó részt kérve a Föld kincseiből. Dél-Amerikáról meg keveset is tudunk – talán annyit: az európai latinok (spanyolok, portugálok) által évszázadokig uralt földrész folyamatosan háborog – hol hangosabban, hol csak csöndesen fortyog.

Nem ütném az orromat távoli birodalmak sokféle indulatába, szándékába.

De nézzünk a térképre!

Európa földrajzi – az Ural hegységig terjedő – területe 10 millió 180 ezer négyzetkilométer, ennek kevesebb, mint a felén – 4 és fél millió négyzetkilométeren működik az Európai Unió 28 országa.

Ha ez a 28 ország megmarad az erőforrásokért egymással is acsargó nemzetállamok alkalmi csapatának, Európa tovább veszít amúgy is csökkenő jelentőségéből. Ez Magyarországra azzal a következménnyel jár, hogy az EU gazdagabb, erősebb államai majd döntenek, Magyarország meg járhat „pávatáncot”, márászkodhat a gyengébbekkel a gazdagok asztaláról lehulló koncért.

Ha viszont résztvevője marad egy Európai Egyesült Államok megteremtésének, akkor egyenrangú félként beleszólhat a feltételek alakításába. Ez a folyamat évekig eltart – és folyamatosan változhat a konkrét kérdésekben. Hogy mikor legyen a közös pénz egyben közös valuta is, hogy mekkora legyen a közös véderő, mi legyen az elvi alapja a Föld többi országával való együttműködésnek. De azt is befolyásolhatná Magyarország – egységes adórendszer kezdeményezésével például -, hogy mi az a szociális minimum, ami minden uniós polgárnak jár stb.

Mellékszál: lehet, hogy kellene egy jobb nevet találni ennek a formálódó államalakulatnak: az EEÁ borzalmasan hangzik magyar nyelven. Az USE-t nem pártolnám: elég az angolszász hegemóniából. (Ennyire én is vagyok sovén európai…) A francia ÉUdE kissé nehézkes, a német UV(fau)S se túl hangzatos. A latin USE lenne. A görög ENP lenne – persze görög betűkkel. Talán lehetne egy újat alkotni a görög-latin alapokra – mondjuk Európai Politikai Unió…

De hagyjuk a névválasztás gondját az utódainkra. Nézzük, mit jelentene a magyarokra a nemzetek Európája hangzatos – de sunyi – jelszava. Óhatatlanul csapódna az euszkeptikus, ellenséges, soviniszta erőkhöz, ezeknek meg van egy megoldatlan problémájuk.

Konkrétan mi történjen, ha találkozik egy náci svéd, meg egy náci finn? (Van olyan, hajjaj – nem magyar kiváltság a korlátoltság.) Ugyanmá, Te még sehol se voltál, amikor a mi hajósaink már parlamentet tartottak Izlandon! Még ahhoz is a vörösök kellettek, hogy elvegyék a cár atyuska talpát felőletek! Országotok se volt, amikor a svéd királyok már erős birodalmat tartottak! Most meg már a Botteni öbölre is igényt tartanátok? Még jó, hogy a Kattegatra nem fenitek a fogatokat!

Viccesen hangzik, ugye? Pedig hát… csak a földrajzi neveket kellene cserélgetni. És máris kész a „nemzetek Európája”.

A FÉLELEM BÉRE - MÉG MESSZE VAGYUNK A HÁLAPÉNZ MEGSZŰNÉSÉTŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KUSLITS SZONJA, BÁRTFAI GERGELY, BONTA MIKLÓS, KÖVESDI PÉTER
2019.03.17. 


Az orvosok egy része a börtönbüntetéstől sem riad vissza, előre kér akár több százezer forintot a betegtől, mások menekülnek, ahogy tudnak a pénzt a zsebükbe dugdosó betegek elől. A hálapénzes rendszer Magyarországon évtizedek óta mérgez, miközben Európa nagy részén teljesen ismeretlen fogalom. Itthon új szabályokkal próbálná kivédeni a kormány, hogy pénzzel jussanak előnyökhöz a betegek, de a rendszer könnyen kijátszható.

Nyílt titok, hogy a gyakran több hónapos vagy akár egyéves várakozást a betegek egy része hála­pénzzel igyekszik rövidíteni, és az sem meglepő, hogy vannak orvosok, akik belemennek a játékba. Áprilistól új, állami megoldással próbálják ezt visszaszorítani, de egyelőre kétséges ennek hatékonysága. Ezentúl, ha az orvos nem a legkorábbi szabad helyet akarja lefoglalni a betegének az online rendszerben, hibajelzést kap. Ha pedig egy pácienst az eredeti időpontnál előbbre veszik, az ellátását a biztosító addig nem fizeti ki, amíg nem tisztázódik, miért változtattak. Szakmailag indokolt esetben nem lesz szankció, de ha nincs megfelelő indok, akkor a biztosító nemcsak, hogy nem fizet, még egy 40 ezer forintos büntetést is kiszabhat. Az ötlet jó, de nem Magyarországon lennénk, ha nem lennének kiskapuk. Erre Lénárd Rita belgyógyász, a 3200 tagot számláló „1001 orvos hálapénz nélkül” Facebook-csoport alapító tagja hívja fel a figyelmet. Szerinte minden beteg egyedi eset, és a kórházak valószínűleg könnyedén meg tudják majd indokolni, miért változtatnak. Ebben nemcsak a beteg állapota játszhat ugyanis szerepet, hanem az is, ha lebetegszik az orvos, nincs műtős személyzet vagy a páciens meghal, és a helyére bekerülhet valaki, akit később operáltak volna. A variációk száma végtelen, így a hálapénzes eseteket nem nagyon lehet majd tetten érni. „Az elmúlt 70 évben elképesztő mértékben beépült a paraszolvencia a rendszerbe. Ma már messze nem a hála miatt adják a betegek, és az orvostársadalom egy nagyon kis része él jól belőle. Az áprilistól életbe lépő ­változás miatt pedig inkább csak a rizikó nő, így könnyen lehet, hogy mindössze a tarifák változnak és még többet fizetnek majd a betegek” – mondja Lénárd Rita. 

Állítását egy friss Pulzus-kutatás is megerősíti. Eszerint a magyar betegek 25 százaléka nem a hála, hanem a félelem és figyelem miatt dugdos pénzt az orvosok zsebébe, 4 százalékuk pedig kifejezetten azért adja, mert az orvos közölte vele, hogy erre szükség van. Az okok között szerepel még az is, hogy „ez a szokás”, illetve valóban a hála kifejezése. És bár attól láthatóan messze vagyunk, hogy kikopjon a rendszerből a paraszolvencia, odáig már eljutottunk, hogy a páciensek harmada nem él ezzel a lehetőséggel. A megkérdezettek 90 százaléka pedig egyetért azzal az intézkedéssel is, hogy büntethetőek lesznek a kórházak a várólista­mutyik miatt...

AZ ÁTLÁTSZÓ BLOGOT INDÍT A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ÍTÉLETEIRŐL

ÁTLÁTSZÓ / STRASSBOURGI FIGYELŐ
Szerző: G. SZABÓ DÁNIEL
2019.03.17.


Ezen a felületen, a Strasbourgi Figyelő blogon hetente több blogbejegyzésben fogjuk összefoglalni az Emberi Jogok Európai Bíróságának (az EJEB) legfontosabb döntéseit. Elsősorban aktuális, az azon a héten kihirdetett ítéleteket ismertetjük, de időről-időre írni fogunk a Bíróság korábbi nagy ügyeiről is. Annak eldöntése során, hogy melyik ügyről írjunk és melyikről nem, elsősorban az alábbi két szempontot fogjuk figyelembe venni:


- elvi jelentőségű, nagy hatású, fontos ügyekről írunk, és
- a magyar ügyekkel kiemelten foglalkozunk.
Ezt az ejeb.atlatszo.hu címen elérhető blogot azért hoztuk létre, mert szeretnénk közelebb hozni a magyar olvasókhoz az EJEB döntéseit. Azt a hatalmas tudást és tapasztalatot, ami a Bíróság hatvanéves gyakorlata alatt kialakult, nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Bíróság előtt a kontinens legjobb jogászai képviselik a legsúlyosabb jogsértések elszenvedőit, és a bíróságnak a legnehezebb erkölcsi és etikai kérdéseket kell megoldani. Ezeknek az ügyeknek az ismerete mindenkinek hasznára válhat...

TÚLÉLI-E AZ ANTIPROGRESSZIVIZMUS AZ ETNICISTA AUTOKRÁCIÁT?

1000 A MI HAZÁNK 
Szerző: HaFr
2019.03.17.


...Ahogy nem hiszek a NER ideológiájának (a most éppen kereszténységnek hazudott etnicizmusnak) a hosszú távú túlélésében, nem hiszek a nemzeti szuverenitás (már ma is fiktív) jótékony voltában, úgy nem hiszek a liberális demokrácia vissza- (Magyarországon meg-) erősödésében sem, amely pedig egyedül lenne alkalmas a két szélsőség, az etnicizmus és a progresszivizmus kezelésére. Egyszerűen elmúlt az a kor, amely a széles polgárság ideológiájaként a liberalizmust sikerre tudná vinni, nota bene ezt nemzeti készségekre és hagyományokra tudná alapozni és ezzel fenntarthatóvá tenni. A szociológiai, kulturális és gazdasági változások a világban az állam további megerősödését és a piaci értékteremtés további koncentrációját fogják hozni, ami eleve aláássa a liberalizmus visszavételének esélyeit. A nacionalisták mellett a progresszívok az állam legértőbb gyarmatosítói, akik e szerint is fognak cselekedni Nyugat-szerte. Különösen idehaza meg -- polgárság és a polgári autonómiák hagyománya híján -- az etnicisták leáldozását követően a balos pártok még könnyebben fogják majd felhasználni az államot a saját napirendjük erőltetésére -- ahelyett, hogy elérhetővé válna, hogy az állam szépen vonuljon ki az életünk jelentősebb szeletéből...

AZ ÍNYENCEK ÉRTÉKELNI FOGJÁK KOESTLER ANTIKOMMUNISTA IKONKÖNYVÉNEK ÚJ MAGYAR FORDÍTÁSÁT

HVG ONLINE / KULT
Szerző: MURÁNYI GÁBOR
2019.03.17.


Sajátos hazai rekordokat mondhat magáénak a Budapesten született angol író, Arthur Koestler legismertebb könyve, a Sötétség délben. Miközben a regény a kommunista országokban rendszeresített tiltólista éllovasa volt, az 1976 óta eltelt bő négy évtizedben négy magyar fordítása is született; a legutóbbi a minap jelent meg.

A kezdet kezdete, vagyis 1940-es londoni megjelenése óta tudott, hogy a Moszkva vezérelte nemzetközi kommunista mozgalomnak hátat fordító és ezt a Sötétség délben című könyvével indokló Arthur Koestler a később világhírűvé lett regényét eredetileg németül írta – Franciaországban. Hely és idő nem éppen volt alkalmas a nyugodt munkára, az angol kiadó által szerződésben kikötött szoros határidő betartására. Ráadásul 1938-ban megélhetési gondok, a következő, háborús évben idegen állampolgárként való internálása miatt kétszer is félbe kellett szakítania az írást. Ám tíz nappal az előtt, hogy a náci Németország megindította nyugati offenzíváját, nemcsak a regény szövege készült el, hanem – a 39 éves író akkori kedvese, Daphne Hardy jóvoltából – az angol fordítása is.

A művészettörténet és a szobrászat iránt érdeklődő, 22 esztendős hölgy – a családi életről és a szexualitásról úgymond nonkomformistán gondolkodó angol író, Thomas Hardy unokahúga – a vészterhes hetekben „együtt lélegzett” Koestlerrel. Amint az író egy-egy oldal végére ért, Daphne már ültette is át angolra, s aztán este, pihenésképpen a pár együtt nézte át, javítgatta az aznapi „termést” – tudósít a rendhagyó körülményekről Koestler életrajzírója, a párizsi Márton László. Aki minden alkalommal hangsúlyozza azt is, hogy az Ördögi kör munkacímű, a német verzióban Napfogyatkozás (Sonnenfinsternis) címet kapott regény angol címét (Darkness at Noon) az a Daphne ihlette, aki iránt a nőfaló író – mint egyik levelében fogalmazott – tőle szokatlan tiszteletet és hálát érzett a különválásuk után is, az élete végéig...

BARTUS LÁSZLÓ: AKI KÍVÁNCSI A “KERESZTÉNY KULTÚRA” VÉDELMÉRE, AZ TEKINTSEN ÚJ-ZÉLANDRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.03.16.


Aki nem tudta volna eddig, hogy mit jelent az Orbán által hangoztatott “keresztény kultúra” védelme, az megtudhatta az új-zélandi mészárlásból. A keresztény kultúra védelméről szóló szöveg és az elkövetett tömeggyilkosság ugyanannak a folyamatnak a részei. Hogy Orbán Viktor is megértse: a gól a saját védőnk szerelésétől indul, az ő passza indítja a támadást, aztán a gól elengedhetetlen feltétele a középpályás remek keresztlabdája, a mintaszerű beadás, majd a csukafejes. Ez mind elengedhetetlen a gólhoz. A gól soha nem történt volna meg, ha a védőnk nem indítja a támadást. Minden megmozdulás ugyanannak a támadásnak a része, az egyes lépések feltételezik egymást.

A fehér “keresztény kultúrát” védelmező illiberális politikus nélkül nincs fehér keresztény kultúrát védelmező tömeggyilkos. Amikor a háború sújtotta térségekből érkező menekülteket egyesek a muszlim hódítás eszközeinek mondják, akiket azért küldenek “keresztény” országokba, hogy elfoglalják azokat, és lerombolják a keresztény kultúrát, akkor felhatalmazást adnak gyűlölködő fanatikusoknak és őrülteknek arra, hogy lemészárolják a “muszlim hódítás” képviselőit. Az mellébeszélés, hogy a szélsőjobboldali “keresztény hitszónokok” csak a határvédelemről beszélnek, mert a határvédelem egy érzelemmentes semleges közhatalmi funkció, mely nem tesz különbséget a határra érkezők faji, vallási hovatartozása között. Mindössze azt a feladatot látja el, hogy aki érvényes okmánnyal érkezik, vagy menekültstátuszt kap, beléphet az országba, aki pedig nem, az nem. A határvédelemhez nem tartozik hozzá a más vallású, más fajú emberek kriminalizálása, a fajgyűlölet, az általánosítás, az előítélet és a tőlük való fenyegetettséggel való riogatás.

Márpedig a “keresztény kultúra” védelmezői azt teszik: felkorbácsolják a gyűlöletet, a félelmeket, az indulatokat és a gyenge idegzetű emberekkel elhitetik, hogy nekik ez ellen tenniük kell. Az illiberális fasiszta politikusok, mint Orbán Viktor vagy Donald Trump, elhitetik, hogy aki muszlim, és bekerül egy országba, az két lábon járó veszély, ellenség, aki a “keresztény kultúrát” rombolja napi 24 órában. Ezért ellenük nem elég a határőrizet, hiszen már az országban vannak. Ezért a “keresztény kultúra” és a fehér faj iránti “féltő szeretet” kezd ágaskodni bennük, és úgy érzik, tenniük kell valamit. Az alapjáraton gyűlölködő emberek, akiket nem elégít ki a rivális futballcsapattal szembeni gyűlölet, végre kapnak a gyűlölet levezetésére “értelmes” célokat, bátorítást, az “igazságukba” vetett hit megerősítését, és elkezdik gyűjteni a lelki, szellemi és fizikai muníciót: beszerzik az automata fegyvereket.

A holokauszt sem akkor kezdődött, amikor Boross Péter imádott csendőrei elkezdték gettóba terelni, rugdosni és kifosztani a haláltáborba küldött zsidókat, hanem a “keresztény” gyűlöletbeszéddel. Prohászka Ottokárral és Bangha Bélával a “keresztény sajtó” fejedelmével, akik jól elmesélték, hogyan rágja a fekély, a “zsidó szellem” a magyar “keresztény kultúrát”. Akik az önvédelem fontosságáról papoltak, nemcsak szavakban, hanem a zsidó törvényekkel, a numerus clausus-al, a vasárnapi prédikációkkal, a politikusi beszédekkel, a kormányzó antiszemitizmusával. A gázkamrákba deportálás, a népirtásban való lelkes és aktív részvétel nem a semmiből lett, hanem az akkori keresztényvédő Trumpok, Orbán Viktorok gyilkos beszédeiből. Ahogy az új-zélandi mészárlás se magától lett. Ez az ember ezeket a gondolatokat olvasta, és a liberális értelmiséggel ellentétben, ő tökéletes azonosságot fedezett fel a nácik és a mai keresztényvédő illiberális fasiszták gondolatai között. Ő megtalálta a logikai ívet...

RÖVIDESEN VÉGET ÉRHET A FIDESZ EGYDIMENZIÓS POLITIKÁJA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.03.17.


Vagy szelídíthetetlen, vagy fogatlan oroszlánként kerül ki Orbán Viktor a saját pártcsaládja ellen vívott küzdelemből. Most úgy tűnik, a felfüggesztés a legkisebb rossz, amit elérhet március 20-án, amikor az Európai Néppárt szavaz a renitens magyar testvérpárt sorsáról. Ez a megoldás azonban kalodába zárná a Fideszt, vagyis a kereszténydemokraták nem tekintenék őket partnernek, ugyanakkor a populisták felé is nehéz lenne a nyitás, ha egy vékony kötelék még az EPP-hez kötné a magyar kormánypárt tagjait.

Még néhány nap, és kiderül, mennyire elszántak azok a jobbközép európai politikusok, akik sokadszorra háborodnak fel Orbán Viktor politikai akciói miatt. Orbán is érzi, hogy nehéz lesz megfordítani a március 20-i szavazásig a közhangulatot, ő mindenesetre tett egy próbát. A nemzeti ünnepen mondott beszéde annyira visszafogott volt például, hogy kódolt üzenetei talán el sem jutott a híveihez. Régen hallottunk ennyire általános, olykor filozofikus kijelentéseket a miniszterelnöktől, ugyanis mostanában elég egyértelműen fogalmazott a számára legfontosabb kérdésekben.

Csodálkoztunk volna, ha Orbán nem próbálkozik régi módszerével ebben a helyzetben, tudniillik előre lép hármat, és amikor a többiek szólnak neki, hogy ez azért sok, akkor nagy kegyesen visszalép egyet. Így araszolt el a mostani állapothoz, amit tulajdonképpen a következőképpen lehet leírni: egy egyre szűkülő csőben haladt előre addig, amikor már esélye sincs megfordulni. Annyira beleszeretett a migrációs tematikába, hogy néppárti szövetségeseinek kellett figyelmeztetniük arra, hogy az uniós választások azért más fontos ügyekről is szólnak.

A Fidesz egydimenziós politikájának hátulütői már most jól látszanak. Orbán ugyanis beszélhetett volna közös európai ügyeinkről március 15-én, amikor jó alkalma lett volna bemutatnia, mennyire széles kaput nyitna a világra. Ő azonban a bezárkózást a kommunikációs gettót tartja továbbra is üdvözítőnek, vagyis nincs mondandója a környezetvédelemről, az emberi jogokról, a közös külpolitikáról, a korrupció elleni harcról, a bérek uniós felzárkóztatásáról, esetleg az euró hazai bevezetéséről. Mintha nem is venne tudomást arról, hogy van egy közös európai identitásunk, aminek az egyik legnagyobb ünnepe lesz a májusi EP választás...

A MAGYAR-NÉMET VISZONY: EGY HOSSZÚTÁVÚ KAPCSOLAT VESZÉLYEI

MÉRCE
Szerző: COCCHIONI BÁLINT
2019.03.17.


A narratívák harca

Kevés olyan örökzöld slágertémát találunk a hazai közbeszédben, mint Magyarország gazdasági (és olykor politikai) összefonódása a közép-európai fejlődés hajtómotorjával, Németországgal. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy Németország már a magyar iparpolitika hajnalán is nagy szerepet játszott a közigazgatási döntésekben, és ez a befolyás történelmi távlatban is növekvő trendet mutat.

Az NDK már az 1950-es évek végén kiemelkedő kereskedelmi partnerünk volt: Kelet-Németország sorrendben a harmadik, az NSZK a negyedik, ketten együttvéve a Szovjetunió után a második helyen álltak, az import-export mintegy 15%-át adták. (Győri-Szabó, 2011) A rendszerváltás után, és különösképpen a 2008-as gazdasági válság, valamint a NER kialakulása alatt már nehéz olyan átfogó országelemzéssel találkozni, amely ne hangsúlyozná ilyen-olyan formában Magyarország és Németország elmélyült közgazdasági viszonyát.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a témáról kialakult közbeszéd egybehangzó lenne, sőt. Könnyen szemet szúrhat, hogy mind a sajtóban, mind a szakirodalomban végletesen eltérő megítélése van a Bundesrepublikkal kialakult románcunknak. Legutóbb talán a túlóratörvénnyel kapcsolatban csaptak össze élesen a Németországról kialakult narratívák. Ugyan kormányhoz közeli szereplők is elismerték, hogy volt köze a német ipari lobbinak a törvénymódosításhoz, valamint hogy az alapvetően a munkaerőhiányt hivatott ellensúlyozni, a praxisról kialakult álláspontok már merőben eltérők voltak. Többen felhívták rá a figyelmet, hogy a törvény kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja az alkalmazottakat, tovább növelve a Magyarországon amúgy is erózióban lévő munkavállalói érdekérvényesítési lehetőségeket.

Továbbfűzve a párkapcsolati allegóriát mondhatjuk úgy, hogy ha az egyik félnek túl nagy az anyagi fölénye partnerével szemben, az visszaélésekre adhat lehetőséget; másfelől viszont a magyar fél is profitálhat házastársa anyagi jólétéből.

Ezzel el is jutunk a német gazdasági befolyást célzó bírálatok második nagy csoportjához. A kritika lényege, hogy a magyar gazdaság túlságosan függ a némettől, így egy esetleges németországi válság nemhogy begyűrűzne, de alapjaiban rengetné meg a magyar üzleti életet...

ORBÁN A CSÁVÁBAN

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.03.17. 


...Az ugyanis a helyzet – a Napi.hu információi alapján, de a Moscow Times is így tudja – miszerint a hivatalos adatok szerint 2018-ban 146,8 millióra csökkent Oroszország népessége, ez idő alatt majdnem százezer emberrel lettek kevesebben az oroszok. A 93 500 fős csökkenést ugyanakkor már ellensúlyozza a jelentős mértékű gazdasági migráció is, ez tavaly 57,2 százalékkal növekedett. Ezért aztán Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben aláírt egy 2025-ig tartó migrációs akciótervet, melyben a migrációt az alkotmányos jogok hivatalának hatáskörébe adta.

A Kommerszant úgy tudja, hogy a Putyin-terv szerint Oroszországba 5-10 millió migránst kell betelepíteni 2025-ig. Ahhoz, hogy a népességcsökkenés teljesen megálljon, évi mintegy 300 ezer gazdasági migráns befogadására lenne szükség. A Kreml ezen felül listázza a „donorországokat”, vagyis azon posztszovjet államokat, mely munkaerejének bevonzásával ellensúlyozhatja a népességcsökkenést: a célpontok között Ukrajna, Kazahsztán, Üzbegisztán, Moldova, valamint további, a térségben elhelyezkedő országok találhatók.

Nagy lehet a baj, ha már ezt teszi Moszkva, de lássuk az arányokat: Oroszországnak van 146,8 millió lakosa, betelepít 10 millió oroszul (is) beszélő embert, már, ha lesz, aki betelepüljön, mert rám ne tessenek számítani, igaz, nem is beszélek jól oroszul – ez olyasmi arányaiban, mintha Magyarország körülbelül 650 ezer embert fogadna be.

Hát, nem lesz könnyű lenyelni ezt a békát populista oldalon, ahol a határainkra tévedő évi pár száz embert is klónhadseregenek látják. Lehetne mondani, hogy „de hiszen Oroszországba majd az oroszok mennek, hiszen azok beszélik az anyanyelvüket”, csak nem lenne igaz: rengeteg ember beszél valamennyire oroszul, hiszen ez volt a Szovjetunió közigazgatási nyelve, akadnak ugyan orosz népcsoportok, amelyek valóban a mai Oroszország határain kívül élnek, akár nagyobb tömbökben is, csakhogy ők eddig is bevándorolhattak volna, ha akartak volna. Különben is a Baltikum orosz lakossága például nem akar, részint az orosz életszínvonal miatt, részint az orosz politika is helyesebbnek találja bizonyos tervek miatt, ha ott élnek, ahol vannak.

De hát nem is a Baltikumról volt szó, hanem Ukrajnáról, Kazahsztánról, Üzbegisztánról, Moldováról. Hát, Ukrajnában, Moldovában nem jellemző a muzulmán lakosság, de bizony Kazahsztánban, Üzbegisztánban más a helyzet: a kazah lakosság 57%-a szunnita mohamedán, az üzbég lakosságé egyenesen 92%! Hej, pravoszlávok, ezek szerint már a Szent Oroszország sem lesz a régi.

Márpedig ezt a betelepítési rendszert Putyin már aláírta: valószínűleg abszolút nem érdekelte, milyen helyzetbe hozza ezzel az ő hűséges európai pincsikutyáit, akik mostanáig azt mesélték mindenkinek, hogy Oroszhon az európai kultúra egyetlen reménysége, új Róma, valamint az iszlám ostora, és Putyinra mindig lehet számítani a muszlim áradattal szemben.

Nagyon kíváncsi leszek a magyarázkodásukra.

Most már csak azt kell valahogy elintézni, hogy akadjon tízmillió oroszul beszélő ember a világon, akiknek legyen is kedve bevándorolni Oroszországba. De ha Putyintól függ, őt nem féltem: megvannak neki a maga módszerei erre is.

De az európai populistákkal mi lesz? Életművek válnak semmivé egy aláírástól…

Kérem, az európai populisták vagy ideológiát cserélnek (bár előbb alsóneműt), vagy szembeszállnak most már Moszkvával is.

Ez utóbbit nehezen hinném el.

TISZTÁN LÁTHATÓ, HOGY ORBÁN MICSODA ÓTVAROS ESZMÉKET IGYEKSZIK ISMÉT A FELSZÍNRE TÚRNI CSUPÁN AZÉRT, HOGY BETEGES HATALOMVÁGYÁT KIELÉGÍTSE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2019.03.17.


...Az egy dolog, hogy Orbán Viktor kitalálta ezt a nemzeti mázzal leöntött, kereszténységgel felcicomázott nemzetállamosdit, de az csak a Fideszben természetes, hogy akkor mindenki azt gondolja és képviseli, amit a vezér. Ezzel szemben vannak olyan EP képviselők és néppárti képviselők is, akik érdemi megoldásokat keresnek a migráció kezelésére. Már csak azért is, mert az országuk polgárai ezt várják el tőlük. Hogy akár egy pártcsaládon belül is különféle megközelítések létezhetnek, az teljesen rendben van. Az nem annyira van rendben, hogy a fideszesek azért fekszenek keresztbe minden megoldási javaslat előtt, mert Orbán ezen a kérdésen lovagolva óhajt Magyarország és lehetőleg Európa teljhatalmú uraként tetszelegni. Akkor is, ha történetesen ő profitál a rasszizmus és a nacionalizmus felerősödéséből, az Unió polgárai feltétlenül veszítenek.

Az origós Manyi nénitől (itt kérek elnézést mindenkitől, aki Manyi, Manyika vagy Manyi néni, nem róluk beszélek. Valamint az összes takarítónőtől is elnézést kérek, mert róluk sincs szó) kezdve a keresztény-polgári erkölcsi fölényben pompázó pártlapokig mindenki azt hörgi jelenleg, hogy az EP azért báncsa drágajóminiszterelnökurat, mert ő meg akarja védeni a fél világot és mert nem akar migráncsokat beengedni a kontinensre. És ha az EP nem azt csinálja, amit Orbán Viktor akar, akkor Orbán Viktor sértetten ki foglépni onnan. Pont.

A valóság ezzel szemben az, hogy vagy kibasszák az EP-ből drágajó Orbán Viktort és zenekarát, vagy maradhat még egy darabig, de akkor látványosan vissza kell vennie az arcából. És nem azért, mert Soros Györgynek nem tetszik ez az útszéli viselkedés és nem is azért, mert bárki migránspárti lenne. Hanem azért, mert tisztán látható, hogy Orbán micsoda ótvaros eszméket igyekszik ismét a felszínre túrni csupán azért, hogy beteges hatalomvágyát kielégítse.

Tehát vagy befejezi Európa reménybeli ura a hazudozást, uszítást és gyűlöletkeltést, vagy kivágják, mint macskát szarni. Az szép törekvés, hogy az összes Manyi néni igyekszik már előre elmagyarázni, miféle zsidó ármány túrta ki a nagy hadvezért a pártcsaládból, ezt a hívek bizonyára el is fogják hinni, de normális, saját fejével gondolkodó ember nem hiszi el. Akkor sem, ha az Origón Manyi néni azt írta.

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG SZIGETE - GRECSÓ KRISZTIÁN A BELSŐ EMIGRÁCIÓRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2019.03.19.


A József Attila-díjas írónak a napokban jelent meg új könyve, a Vera. A korábbi önéletrajzi kötetek után ez az első olyan regénye, amelynek a főhőse kitalált személy. A könyvnek ezért is volt nagy a tétje: vajon lehet-e egy írói pályát megújítani, újba kezdeni? Nem sokkal azután, hogy a szerző befejezte művét, áttétes rákot diagnosztizáltak nála. Hosszú hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől. A nemrég megtartott könyvbemutatója a gyógyulás és visszatérés eseménye is lett.

- Új regényének, a Verának egymás után két könyvbemutatót rendeztek a Radnóti Színházban. A közönség vastapssal fogadta önt. Mire véli a nagy sikert?

- Sokan lehettek ott, aki korábban író-olvasó találkozókon vagy más fellépéseken láthattak engem, de az utóbbi bő fél évben már sehol. Az Élet és Irodalom karácsonyi interjúja óta ennek okát is lehet tudni. Álszent dolog lenne tehát a részemről azt gondolni, hogy az a fölszabadult szeretet, amivel a színházban fogadtak, csakis az új regényemnek szólt. Ebben nyilván benne volt kölcsönösen a viszontlátás öröme is.

- Szép dolog, ha egy könyvbemutató a visszatérés ünnepe is.

- Kegyes volt a Jóisten, hogy ez így megtörténhetett velem. Persze igyekeztünk is a könyvbemutatónak olyan időpontot választani, amikor már biztosan rendben vagyok. Tavaly októberben ért véget a kezelésem, a február végi megjelenés megfelelő biztonsági játéknak tűnt. A regény különben már rég készen volt, a megbetegedésem előtt befejeztem, de szerettem volna árnyék nélkül megélni ezt a napot, s nem rettegni attól, hogy esetleg öt-tíz perc után elmegy a hangom.

- A rákból való felgyógyulást sokan újjászületésnek élik meg. Ön is így van ezzel?

- Az újjászületést túlzó, némileg patetikus kifejezésnek tartom, de megértem azokat, akik ezt így fogják fel. Gyakran hallom én is a sorstársaimtól. A második születésnap talán segít elfogadni, hogy súlyos betegség, baleset után az ember megváltozott testbe, másmilyen fizikai állapotba kerülhet. S noha a betegség engem is új tapasztalatokkal gazdagított, és sok minden változott, attól ez még ugyanaz az élet. Én mégiscsak én vagyok...

ÚJ ÁLLAMFŐ-JELÖLT BUKKANT FEL - ÚJRA GYŐZHET A JOGÁLLAM - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.03.17.


- Teljesen nyitott, hogy mi lesz Orbán sorsa az EPP-ben: kirakják, felfüggesztik a tagságát, de az kevéssé valószínű, hogy minden úgy maradhat, ahogy eddig; 

- Weber ismét felvetette, hogy az elrettentő magyar és lengyel példa folyományaként kétévente független jogásztestület ellenőrizze a jogállam helyzetét a tagállamokban, a lehetséges következmények között szerepel az uniós pénzek megvonása; 

- Orbán kidolgozta a szabadalmat, miként kell maga alá gyűrni a demokráciát, ennek ékes bizonyítéka, ahogyan bedarálta a szabad sajtót.

Frankfurter Rundschau

A CDU elnök asszonya nyitva hagyta a kérdést, hogy a Néppárt tagja maradhat-e a Fidesz. Kramp-Karrenbauer kijelentette: Weber vele teljes egyetértésben fogalmazta meg, hogy a magyar kormánypárt milyen feltételek teljesítése esetén térhet vissza az EPP-be az EU-ellens választási kampány után. Mint mondta, a tisztesség azt kívánja, hogy Orbán kérjen bocsánatot a kijelentéseiért. Hogy ez azután elegendő lesz-e, azt majd meglátjuk – tette hozzá. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök ugyan elnézést kért, amiért hasznos idiótáknak minősítette konzervatív bírálóit, de az uniósellenes plakátkampányt nem hozta szóba.

FAZ

Manfred Weber azt javasolja, hogy a jogállamiság ellenőrzésére állítsanak fel az unióban független szakértői tanácsot, amely szükség esetén objektív szempontok alapján javasolná szankciós mechanizmusok beindítását, ideértve a szubvenciók visszafogását. A Néppárt strasbourgi frakcióvezetője egy volt német alkotmánybíróval közösen tette közzé elképzelését. Az a véleményük, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközök nehézkesek és nemigen lehet velük célba találni a jogállam hatékony védelmében. Pedig a demokrácia nyomás alá került Magyarországon és Lengyelországban is, az unió ezért indított eljárás a két kormány ellen. Emellett másutt is bőven akadnak ilyen irányú gondok. A lista hosszú: az uniós jog megszegése, korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásása, az alapjogok laza értelmezése.

Jelenleg nehéz megmondani pontosan, hogy mi meríti ki a fogalmat, ha egy országban felmerül a jogállam megsértésének súlyos veszélye. A közös értékek túl elvontak. Ilyen esetekben meg lehet vonni az érintett hatalom szavazati jogát, de mi a teendő akkor, ha több delikvens is van, és azok kölcsönösen fedezik egymás hátát? A mostani szankciós eszközök túlságosan hosszadalmasak és megmérgezik az EU-ban a politikai légkört, miközben meg kellene őrizni a szervezet gyors cselekvőképességét, tekintettel az új geopolitikai veszélyekre. Jelenleg úgy áll, hogy a jogállam megóvását sokszor befolyásolják politikai érdekek, kompromisszumok. Ezért kell olyan intézményt létrehozni, amely csakis objektív kritériumok alapján értékeli a jogállam helyzetét.

A tanács legfeljebb 9 tekintélyes jogászból állna, és kétévente minden tagot lupe alá venne, a sajtószabadságot, a bíróságok önállóságát és a korrupciós hajlamot vizsgálva. A jelentést nyilvánosságra hoznák és csatolnák az indoklást is. Indokolt gyanú esetén a Bizottság jogállami eljárást kezdeményezne és súlyos esetben az Európai Bíróság elé citálhatná a vétkes államot. Ezen túlmenően megtorló intézkedéseket javasolna az EP-nek és az Európai Tanácsnak, amit csak (minősített) többséggel lehetne elutasítani. Bírósági ítélet esetén automatikusan érvénybe lépnének a szankciók.

Neue Zürcher Zeitung

„Bevezető az illiberalizmushoz” címmel a hat év után távozó bécsi tudósító arról ír, hogy Orbán Viktor olyan rendszert épített ki Magyarországon, amelyben pártja mindent keresztülnyom és csak igen-igen nehezen képzelhető el demokratikus hatalomváltás. Ráadásul Lengyelország igyekszik gyorsan a példakép nyomába érni. Mindenesetre a magyar kormányfőnek nem lehet a szemére vetni, hogy nem mondta volna meg előre, mit is akar, lásd az 5 évvel ezelőtti tusványosi beszédet. Azóta pedig már messzire jutott az illiberális állam megteremtésében. A Freedom House nemrégiben csak részben szabadnak minősítette Magyarországot, amire egy EU-tag esetében idáig nem akadt példa. De a kormány azt állítja, hogy migránsok – Sorossal a háttérben - szét akarják rombolni az országot és ebből a groteszk összeesküvés elméletből államdoktrina lett. Jelenleg a kultúra és a tudomány van a célkeresztben.

Ez ellenzék nem csupán saját hibái miatt tehetetlen, Orbán Soros-zsoldosoknak minősíti ezeket a pártokat és évek óta kerül minden politikai vitát velük. A Fidesz teljhatalma társul a miniszterelnök bizalmasainak látványos meggazdagodásával, a korrupciós botrányok a politikus családjáig érnek. De következmények nélkül, mert a főügyészt szintén a kormány tartja kézben. A hatalmat ilyen körülmények között nemigen lehet megbuktatni, szakértők ezért beszélnek illiberális demokráciáról, illetve hibridrezsimről.

Orbán az egész térség számára kidolgozta a forgatókönyvet, miként kell tekintélyelvű államot létrehozni. Románia és Szlovákia máris utánozza, de egyik szomszéd sem jutott ez ügyben olyan messzire, mint Lengyelország. Csak ott a PiS-nek nincs kétharmada. Ezért a pártnak radikálisabb eszközöket kell alkalmaznia, ám ez tömegtiltakozásokat váltott ki. A csapás mindkét államban a pluralizmus ellen irányul – a népakarat nevében, amit Magyarországon manipulálnak. Egyben leépítik a sokszínű sajtót, valamint a harcos polgári társadalmat. Közben kiderült, hogy alkalmatlan eszköz a 7-es paragrafus, amely alapján Budapest és Varsó ellen is mozgásba lendült a szankciós mechanizmus. Eredményesebbnek bizonyultak a szerződésszegési eljárások. Az EU-nak köszönhető a többi közt, hogy az egyéni polgárjogok nem sérültek vészesen. De a demokrácia jelenlegi formája arra szolgál mindkét országban, hogy hatalmi érdekeket érvényítsenek általa - önkényes módon.

Die Welt

A fehér felsőbbrendűség hirdetői, mint amilyen az új-zélandi mészárlás tettese is, antiszemiták és iszlámellenesek, elképzeléseik mégis sokfélék, ám összeköti őket, hogy elutasítják a bevándorlást. Szakértők szerint a fehér nacionalizmus éppen olyan súlyos fenyegetést jelent, mint a militáns iszlám. Hívei félnek a demográfiai átalakulástól, azt állítják, hogy a fehér faj népirtásnak van kitéve, és félő, hogy kisebbségbe kerül az adott társadalomban. Az interneten lépnek kapcsolatba egymással, és a magányos tettesek által végrehajtott látványos akciók csak további lendületet adnak nekik.

A fehér szélsőségesek erőt merítenek abból is, hogy olyan politikusok kerülnek előtérbe, mint Le Pen, Orbán, Putyin és Trump, akik rendkívül konzervatív álláspontot képviselnek és harcolnak a migráció ellen. Az amerikai elnök a kampány során azzal tűnt ki, hogy nem ítélte el egyértelműen a szélsőjobbos erőszakot, pl. Charlottesville-ben. A fehér nacionalisták hatalmas lehetőséget látnak a Fehér Ház lakójában, hogy kiterjesszék befolyásukat. Trump két napja is elítélte az új-zélandi tömeggyilkosságot, de kijelentette, hogy nem tekinti erősödő veszélynek a fehér nacionalizmust. Szerinte csupán egy kis csoportról van szó...

GYEREKEI NEVÉRE ÍRATTA A BIRTOKOT KOCSIS ISTVÁN VOLT MVM-VEZÉR, ÍGY FENYEGETŐZIK EGY VÍZIKÖZMŰ-TÁRSULATI VEZETŐ

ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.03.16.



Milliárdos birtok Leányfalun, spanyol ingatlancég – ezeket is találtuk, amikor Kocsis István volt MVM-vezérhez köthető javaknak próbáltunk a nyomára bukkanni. A végrehajtóknak ezzel együtt nem lesz könnyű dolguk, a vagyon zöme a gyerekek nevén van. Márpedig Kocsist nemrégiben másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla az általa vezetett MVM-től obskúrus offshore cégek közbeiktatásával meglovasított euró-tízmilliók hűtlen kezeléséért. A héten egy rejtett kamerás videót is közzétettünk, amiben az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat elnöke fenyegeti az egyik érintett lakót meglehetősen durva szavakkal.

Nehéz ügy lesz visszafizettetni Kocsisékkal az MVM milliárdos „alkotmányos költségét”

Milliárdos értékű leányfalusi birtokon él Kocsis István rezsim- és ágazat-független állami iparvállalat-vezető. A birtokra egy ibizai ingatlanvállalkozás magyarországi képviselete is be van jegyezve, de az ingatlant eleve az akkor tizenéves gyerekei nevére vásárolták egy szakszervezettől. Mindez nehezítheti a végrehajtók dolgát, Kocsist ugyanis nemrégiben másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla az általa vezetett MVM-től obskúrus offshore cégek közbeiktatásával meglovasított euró-tízmilliók hűtlen kezeléséért. Felesége és tanácsadója is bűnös az ítélet szerint.


Így fenyegetőzött egy víziközmű-társulat vezetője, amikor számon kérték rajta a törvényes működést

Jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat nem az arra kötelezettektől akarta behajtani az 1,3 millió forintos társulati hozzájárulás díját, illetve a beszedett pénzekből nem csak a víz- és csatornahálózatot kiépítését akarta finanszírozni, hanem a teljes közművesítést és az útépítést is. Amikor ezt az egyik érintett lakó kifogásolta, durván megfenyegették. Olvasónk rejtett kamerával rögzítette a történteket.

Blogot indítunk a strasbourgi bíróság ítéleteiről

Új blogot indítottunk, ahol a a strasbourgi bíróság döntéseit foglaljuk össze röviden és érthetően. Azt gondoljuk, hogy a nyolcszázmillió ember jogai felett őrködő Bíróság döntései elsősorban erre a nyolcszázmillió emberre tartoznak – nem csak a szűk jogásztársadalomra. Az ezen a blogon összefoglalt döntések sokszor lesznek izgalmasak és elgondolkodtatóak. A Bíróság előtt a kontinens legjobb jogászai képviselik a legsúlyosabb jogsértések elszenvedőit, és a bíróságnak a legnehezebb erkölcsi és etikai kérdéseket kell megoldani.
  A héten emellett:
  bottal ütöttük a világhálóról lekapcsolt hírportálok digitális nyomát,
  Polt Péterig húztuk a szálakat a lerombolt balatonfüredi Bárzay-villát gyászolva,
  interaktív ábrán tettük láthatóvá az elmúlt évek állami kitüntetettjeinek sokszínűségét és hasonlóságait,
újabb orosz pénzmosodát mutattunk be az OCCRP cikkét ismertetve,
  szülésre ítélt argentin kislányok megrázó történetét ismertettük bemutatva, miért tüntettek tömegével a nők Buenos Airesben nőnapon.
  További cikkeink:

IVÁNYI GÁBOR A NEW YORK TIMES RÓLA ÍRT PORTRÉCIKKÉBEN NEVEZI A FASIZMUS SZIMBÓLUMÁNAK ORBÁN VIKTORT

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.03.16.


A New York Times újságírója azzal kezdi a mai nyomtatott lapban megjelent és a neten is olvasható portrécikket, hogy leírja az egyik decemberi budapesti tüntetést, pontosabban azt a jelenetet, ahogy egy Télapó kinézetű lelkész meleg teát oszt a kormány ellen demonstráló embereknek. Aztán hozzáteszi, hogy 

"ez a lelkész adta össze Orbán Viktort és feleségét, és ő keresztelte meg a két idősebb gyereküket. Most viszont azt mondja: „Ennek a kormánynak nincs köze a kereszténységhez.”

Az „Orbán Viktort a szövetségesének tartotta. Most a fasizmus szimbólumának hívja” címmel megjelent cikk részletesen elmeséli Iványi Gábor életútját, a kommunista rendszer elleni, bebörtönzésekkel tarkított küzdelmeitől a hajléktalanok segítéséig. Az Evangéliumi Testvérközösség alapításától egészen odáig, hogy korábbi szövetségese, Orbán Viktor elvette tőle az egyházi státuszt. Iványi elmondása szerint 2010 után Orbánék még meghívták egy megemlékezésre, amit ő nyílt levélben utasított vissza, ezután jött a bosszú.

Amikor először találkoztak Orbánnal, ugyanazt akarták - mondta Iványi a New York Timesnak, és hozzáteszi:
De most már egy szélsőjobboldali, fasiszta pártot vezet.

A cikkben megszólal Beer Miklós püspök és Fröhlich Róbert főrabbi is. Utóbbi felidézi a zsidó legendát, hogy minden generációban van 36 igaz ember, aki viszi a hátán a világ terheit. „Szerintem Gábor az egyikük” - mondja a rabbi.

KÜLSŐ KONTROLL, BELSŐ KONTROLL

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.03.16.



Nemrég egy cég HR-es munkatársa segített gondolkodni arról, hogyan tudnánk a társadalmi vállalkozásunkban dolgozókat konfliktusmentesen hatékonyabb munkavégzésre bírni. Mert nehéz kérdés ez nálunk, mivel azt szeretnénk, hogy egyre több feladatot vállaljanak át az alapítványtól ezen a területen is, ám az alacsony munkavállalói kompetenciák, no meg más, ellenünk dolgozó tényezők miatt ez kínkeserves folyamat.

A bérrel történő motiválás nem megy, egyrészt, mert így sem „termelik” még ki a minimálbéres foglalkoztatásuk költségeit, nem bírunk, és nem is akarunk ebbe többet beletolni. Egyelőre még arra gyúrunk, hogy eljussunk legalább a minimálbér és a járulékok megtermeléséig. Persze ez sem szemlélhető csupán a dolgozó oldaláról, mert az sem mindegy, hogy mit csinálnak. És nemcsak azért, mert az is szempont, hogy mit tudnak megcsinálni, hanem azt is nézni kell, mennyi a ráfordítás és hogyan tudjuk értékesíteni, amit előállítanak. Minden előállított terméknél megvizsgáljuk a ráfordított munkaórákat és az egyéb költségeket is, és nagyon sok dolgot elengedünk, mert egyszerűen képtelenség annyit készíteni belőle, hogy a napi több mint 8900 Ft-ot (ennyibe kerül ma egy munkáltatónak naponta egy minimálbéres foglalkoztatás) fedezze.

Azok a termékek ugyanis, amelyek Ázsiából érkeznek, nagyon olcsón kaphatók. Egyszerűen nem piacképes mellettük a háromszor annyi bekerülési költséggel itthon készülő. Ennek a legszemléletesebb példája talán a kosárfonás, amihez tömegével szerveztek és talán szerveznek még ma is (szerintem teljesen értelmetlenül) tanfolyamokat ott, ahol magas a képzetlen roma lakosság, elvégre régen ez náluk egy meghatározó mesterség volt, de egyrészt már nem kellenek a mezőgazdaságban a kétfülű nagy kosarak, másrészt a kis kenyérkosarak, kínálók töredékáron kaphatók ázsiai termékként, így egyszerűen nem éri meg elkészíteni. A vásárláshoz használt kosaraknál talán rúghatnánk labdába, de annyi kereslet meg nincs az iránt, ami tömegesen vállalkozásokat tartana el, amelyek ebben dolgoznak, ki is elégítik a szükségleteket.

És persze jön más is, folyamatosan kapunk ajánlatokat, tavaly pl. nemezelt szappanra, de kipróbáltuk, képtelenség annyi idő alatt elkészíteni, hogy az egy minibálbér óradíjához közelítsen. Most kaptunk egy másik megkeresést, a vicces „fűfej”-készítésre, nem bonyolult, egy harisnyaszerű zsákocskába kell tölteni fűmagot, rá forgácsot, becsomózni, orrot kötni rá, (ennek nő majd fű haja, ha öntözik a gyerekek), de ahhoz, hogy a minimálbért közelítsük, óránként, dolgozónként, 40 db-nak kellene elkészülnie, ami azt jelenti, hogy két perc sincs egyre…Ez talán még elérhető lenne, egy nagyon ügyesen és gyorsan dolgozóknál, na de ehhez nyolc órában kellene ilyen tempóban csinálni, ami képtelenség, és jogtalan is, hiszen ebédidő, meg némi szünet mindenkinek jár. A próbakészítéseken pedig messze voltunk még a két perc eléréstől is.

Szóval, a „mit tudunk csinálni, ami kitermelheti a bért?”, nagy kérdés. És akkor még ott vannak az egyéb tényezők, először is a közmunka, ahol nem kell megfeszülni a munkában, inkább csak ott lenni, aláírni…Tudom, ez településenként változó, van, ahol dolgoznak, van, ahol nem igazán, és most hallottam olyat is, hogy van, ahol hetente kell felmenni aláírni is, tehát maradhat otthon egész héten, aki „be van híva”.

Aztán ott van a feketemunka. A munkaerőhiány akkora, hogy aki mobilis, akár 15 ezret is kaphat zsebbe naponta. Óriási gátja a munkaviszonyos alkalmazásnak… főleg azoknál az embereknél, akiknek az egyik napról a másikra élés szervezi a munkához való viszonyulást. No meg ott van az iszonyatos bilincs, a behajtócéges tartozások, amikor két tartozásnál a bér 50%-a is levonásra kerül, és szinte mindenkit érint azokból, akikre a munkánk irányul.

Mindezek miatt, ma, egy társadalmi vállalkozásban, legalábbis nálunk, a bérrel való motiválás nem megy. Más pedig? Azért az emberek tudatában a munka leginkább, mint pénzkereseti forrás lényeges. Egy szegregátumban, ahol a minimális megélhetés feltételei sincsenek meg, ott nehezen emelhető be az „értékteremtés”, „társadalmi hasznosság” fogalma. Próbáljuk persze még minden mással segíteni a nálunk dolgozókat, adósságkezelésben, adományokkal, stb., de ez meg, azonnal természetessé válik számukra, mintha mindez minden munkahelyen járna, és nem tekintik plusz, pozitív dolognak. Bár ez, valószínűleg minden munkahelyen így van.

Marad tehát a külső kontroll. Amit azonban nem nagyon bírnak elviselni. A napi teljesítménnyel, a rájuk bízott eszközökkel való elszámoltatás nagyon nehéz területe a munkánknak. Ráadásul ugye azt szeretnénk, hogy ők maguk tudják megszervezni magukat, az életüket, a problémamegoldásaikat, és a munkájukat is. Tehát próbáljuk a mi külső kontrollunkat gyengíteni, és náluk a belső kontrollt erősíteni. Azon az úton is, hogy ők alkossanak egy közösen kialakított szabályrendszer szerinti kontrollt a munkaterületükön, egymáson. Felelősséget adunk hát nekik.

De, akinek nem erős, vagy más tényezőktől (pl. a családban, a közösségben elfoglalt pozíciójától) befolyásolt a belső kontrollja, az képtelen megfelelő külső kontrollt működtetni. Mert az ő belső képe, értékrendje, helyzete mást diktál, mint amit mi gondolunk egy munkahelyről, a csapatról.

Mégis, az általunk diktált külső kontrollt időről-időre át kell adnunk, próbálni velük elfogadtatni és betartatni a közösen felállított szabályokat, hogy értsék, csak úgy fog menni, ha csinálják, ha kihasználják a holt időket, ha ésszerű munkafolyamatokat alkalmaznak, ha nem túl sűrű és nem túl hosszú a cigiszünet, vagy nem telefonálnak tízpercenként üzletelni valakivel, ha megfelelő hangnemben beszélnek egymással, ha nem hierarchizálódnak, és nem lesz az, hogy valakinek mindig a legrosszabb munkát adják, ha nem „csicskáztatják” egymást. Ha nem „szaladnak haza” valamiért 10 percre, amiből egy óra lesz. És nem visznek el semmit a munkahelyről, ami oda tartozik, mert úgyis kiderül, úgyis megtudjuk. Ha nem akarnak kijátszani, becsapni minket, nem ássák alá a beléjük fektetett bizalmat. Ha folyton azt keresik, hogy mi a rossz, és mit miért nem lehet megcsinálni, nem fogunk haladni. Akkor viszont igen, ha megértik, hogy mindenkinek jobb, ha jól érzik magukat a munkahelyen, és mi örülünk a legjobban, ha megy a munka, és ha van valami tőlük jövő, hasznosítható ötlet.

Szóval, azt szeretnénk, ha nem kellene folyton a sarkukban lenni, utasítani, „hajtani” őket, és kezelni az állandó konfliktusaikat. Ha nem marnák el az újonnan jelentkezőket, hanem befogadnák őket. Ha nem sértődnének meg mindenen, és az első reakció nem ez lenne: „akkor felmondok”. Ha túl tudnánk már egyszer lépni az örökös romungro-oláh cigány konfliktuson.

Néha úgy érzem, a munkahely tekintetében a felnőttekkel már nem is fogunk tudni eljutni a tervezett szintig. Nekik mindig kell az erős külső kontroll, bármennyire szeretném, hogy belülről működjön ez. De talán a gyerekekkel már sikerülni fog kialakítani valamit. Valami mást. A belső, az önkontroll tekintetében is.

A héten kedves sztori volt a suliban, hogy egy nagyon problémás, mindenre agresszióval reagáló fiúcska boldogan újságolta az óra előtt: „ X Y anyázott….és én nem ütöttem meg. Igaz, nagyon csúnyákat mondtam neki, de nem ütöttem meg.” Egy aprócska eredmény az önkontrollban. De eredmény.

Muszáj csinálni. Nem maradhatnak örökké a felügyelt, utasított pozícióban. Képessé kell tenni őket. Csak ez lehet az út. De azt, hogy ez milyen iszonyúan nehéz folyamat, azt hiszem, csak az látja, aki próbálja is a gyakorlatban, ilyen feltételekkel, ilyen terepen. És ha nem az üzleti haszon lebeg a szemünk előtt, hanem az ember, akinek a helyzetén változtatnunk kellene, még akkor is, ha vele is küzdeni kell ezért, akkor érthető, hogy nem a „munkafelügyelő” szerepet szeretnénk magunknak. Sokkal inkább a segítő, fejlesztő szerepet. Szerintem ettől lesz igazán társadalmi vállalkozás valami. Hogy a fejlesztés folyamata is beleépül.

Ez az út pedig a generációs szegénységben élő, zömében roma felnőttekkel, akik alkalmi és feketemunkán szocializálódtak, járatlan. Mi, és mások is pár helyen az országban, most ezt tapossuk ki, ezt keressük. A tapasztalatai mentén pedig talán máshol is, akár rendszerszinten is alkalmazható megoldások bontakozhatnak ki. Persze ha egyszer érdekli majd ez a döntéshozókat, akik ezekből a problémákból semmit sem látnak, mégis, magabiztosan döntenek az irányokról, támogatásokról, programokról. Amelyekről papíron mindig az jön le, hogy csodálatosan sikeresek. De a valóságban nem változik semmi. Csak a pénz folyik el. Újra és újra.


ORBÁN ÖSSZE-VISSZA RÁNGATJA A VOLÁNT

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.03.17.


A kormánynak azonnal be kell szereznie egy ú.n. vészhelyzet-asszisztenst. Ez a modern gépkocsikban alkalmazható szoftver nem lehet túl olcsó, de esküszöm, megéri, és a legfelső körökben amúgy sem szokták sajnálni a pénzt járművekre. Hol egy luxusjacht az Adrián, hol egy egész repülőgépflotta a honvédségnek. De ez a vészhelyzet-asszisztens most nagyon kell. Kezd tényleg vészhelyzet lenni.

Utasok vagyunk egy olyan kocsiban, amelyben a vezető össze-vissza cikázik a sávok között, hol jobbszélre húzódik, hol mintha megint a belső sávban akarna maradni. Hol nekimegy mindennek és mindenkinek, úgy viselkedik, mintha egyedül lenne az úton, aztán meg azt hiszi, egy bocsánatkéréssel minden el van intézve. Hol felragasztja a plakátokat, hol leszedi. Hol lehülyézi állítólagos barátait és pokolba küldi őket, hol meg pitizik, hogy mégis közöttük maradhasson.

Ebből előbb-utóbb karambol lesz. Ez a szoftver épp az ilyen állapotban lévő vezetőkre van kitalálva. Ismertetője szerint "Ha a vezető nem reagál a 25 mp utáni figyelmeztetésre," (dehogy reagál, nem figyel az senkire és semmire, se uniós elmarasztalásra, se Velencei Bizottságra, se sztrájkra, se demonstrációra), "újabb 5 mp után kap még egy figyelmeztetést." (Ez már megvolt a Sargentini-jelentés megszavazásával.)
Ha erre sincs reagálás 5 mp-en belül, akkor hangjelzés mellett az autó fékezni kezd, és a berendezés a vészvillogó működtetése mellett megállítja az autót...

A REJTELMES SZIGET

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.03.17.


– Kéne egy sziget. – ábrándozott a köpcös a meccsen a stadionjában, mert semmi nem történt a gyepen, és a szotyola is elfogyott.
– Mi kellene, főnök? – értetlenkedett mellette egy kockafejű alak, aki úgy nézett ki, mintha lisztes lenne az orra, de a csálén álló szemei mutatták, hogy egész más lehet az, sőt, hülyén vigyorgott is, ami mindent megmagyarázott.
– Egy sziget. – mélázott tovább a köpcös.
– Miféle? – érdeklődött a lisztes (vagy valami más) orrú.
– Nem tudom – magyarázott az, akit főnöknek hívott emez -, emlékszem, az iskolában a padtársam, a Pityu olvasott egy könyvet, az volt a címe, hogy “A rejtelmes sziget”. Egy rejtelmes sziget kéne nekem.
– Mi volt abban a könyvben, mitől volt rejtelmes az a sziget?
– Azt én honnan tudjam? – horkant fel a köpcös.
– Nem olvastad?
– Hülye vagy? Miért olvastam volna?
– Igaz, igaz. – helyeselt a lisztes orrú – És hová képzeled azt a szigetet?
– A kert végébe, a budi mögé, a stadion mellé.
– Hogyan lenne rejtelmes?
– Nem tudom – ábrándozott tovább a főnök -, lenne rajta majom meg papagáj, esetleg strucc. És pálmafák mindenképp, meg naplemente, azt szeretem.
– A szigethez tó is kellene. Vagy tenger. – lett gyakorlatias a kockafejű.
– Az jó, a vízben lenne delfin meg bálna. – lelkesedett a köpcös.
– De nincs víz, főnök. – ébredt a valóra a lisztes orrú.
– Hát legyen! – csattant fel a másik – Fogjátok a vödröket és hordjátok. Olyan nincs , hogy nincs víz. Ha azt mondom, legyen víz, akkor lesz víz. Várom a sódert meg a kavicsot, ahogy Lenin is mondta. – tévedett nagyot megint a köpcös, de ezt mindenki megszokta már, és nem is igazították ki sohasem.
– Nincs mibe hordani, nincs gödör. – kötötte az ebet a karóhoz emez megint.
– Istenem, hát mindent nekem kell intéznem? – horkant fel a főnök – Majd kérünk a Vlagyimirtől egy közepes atombombát, letesszük, robbantunk, mindjárt lesz luk, de még mekkora luk, hogy még tengeralattjáró is mehet bele...