2020. július 29., szerda

RÁADÁS: MIT TEGYEK, HA MEGBÍRSÁGOLTAK?

SZABALYSÉRTÉS.HU
Szerző: szabalysertes.hu
2020.


MI A SZABÁLYSÉRTÉS?

Mi a szabálysértés?


Melyek a leggyakoribb szabálysértések?




HELYSZÍNI BÍRSÁG


Ki szabhat ki helyszíni bírságot?


Mikor szabhatnak ki helyszíni bírságot?


Mekkora lehet a helyszíni bírság?


Mi történik, ha nem fizeti be a bírságot?


Mit tegyen, ha nem követte el szabálysértést?


Mit tegyen, ha elismeri a szabálysértés elkövetését, de vitatja a kiszabott helyszíni bírság összegét?


SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS

Hogyan indul a szabálysértési eljárás?


Ki folytatja le az eljárást?


Hogyan folyik a rendőrség előtti eljárás?

KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

Van lehetőség megállapodni a sértettel és elkerülni a büntetést a szabálysértési eljárásban?


Miért jó a közvetítői eljárás?

JOGOK AZ ELJÁRÁSBAN

Milyen jogai vannak az eljárás során?


Kinek kell bizonyítania?

Hogyan végződhet az eljárás?

BÜNTETÉSEK

Milyen büntetéseket szabhat ki a szabálysértési hatóság?


PÉNZBÍRSÁG

Mennyi lehet a pénzbírság?


Mennyi ideje van befizetni a pénzbírságot?


Mi történik, ha nem fizeti meg a pénzbírsá­got/helyszíni bírságot 30 napon belül?


A szabálysértésekért kiszabható bírság ugyanaz, mint a közigazgatási bírság?


Helyszíni bírság a közigazgatási vagy a szabálysértési törvény hatálya alatt?


KÖZÉRDEKŰ MUNKA

Mi a közérdekű munka? Ugyanaz, mint a közmunka? Hány nap közérdekű munkára kötelezhetik?


Milyen okból kötelezhetnek közérdekű munkára?


Mindhárom esetben ugyanannyi idő áll rendelkezésre a jelentkezésre?

Milyen munkát kell végeznie?

ELZÁRÁS

Ki szabhat ki elzárást és mennyi időre zárhatják el?


Kivel szemben nem lehet helye elzárásnak?

Büntetés helyett alkalmazható intézkedések:

Súlyosabban büntetik a visszaesőket?

Őrizetbe veheti Önt a rendőrség szabálysértés miatt?


Tehet panaszt az őrizettel vagy annak tartamának meghosszabbításával szemben?


FIATALKORÚAK

Változnak a szabályok, ha Ön fiatalkorú (14-18 év közötti)?

Mit tud tenni, ha Ön 14-16 év közötti?


JOGORVOSLATOK


Mit tehet a büntetés ellen?


Kihez fordulhat, ha diszkrimináció érte?


KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉSI SZABÁLYOK

Mit jelent a „Közösségi együttélés szabályainak megszegése”?


JOGVÉDŐK HOZTÁK KI A BÖRTÖNBŐL A FOGYATÉKKAL ÉLŐ FIATALT, AKIT ŐRIZETBE SEM SZABADOTT VOLNA VENNI

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.07.29.


...semmilyen jogszabályi vagy intézményes garanciája nincsen annak, hogy a Péterhez hasonlók börtönbe kerüljenek.

Az egyik fő probléma abból fakad, hogy rengeteg szabálysértési ügyet változtatnak át börtönbüntetéssé, tavaly mintegy 100 ezer ilyen volt, és valószínűleg a nagy részüket automatikusan. Csakhogy ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen, hogy legyen tárgyalás vagy meghallgatás, az eljárás alá vont személynek ezt időben és megfelelő formában kérnie kell. A jogi bikkfanyelven megfogalmazott határozatok és az eljárásrendi szabályok között azonban sokan elvesznek, sokan nem ismerik a lehetőségeiket, a fogyatékkal élőktől pedig különösen elvárhatatlan, hogy proaktívan képviseljék magukat egy bírósági procedúrában.

Civil szervezetek szerint a hazai szabálysértési rendszer indokolatlanul szigorú, igazságtalan és drága. Ennek korrigálása érdekében működteti a Helsinki, a TASZ és az Utcajogász a Szabálysértési Munkacsoportot, amely közös beadványban hívta fel az ombudsman figyelmét az alapvető, rendszerszintű problémákra a fogyatékossággal élők helyzetével kapcsolatban. Javaslatokat is megfogalmaztak arra, hogyan segíthetné a jogszabály az eljáró hatóságokat a megfelelő bánásmód alkalmazásában.

A Helsinki Bizottság külön Péter ügyében is az ombudsmanhoz fordult, de eddig nem kaptak választ.

FEJBE KÓLINTÓ TÉNY: AZ INFLUENZAJÁRVÁNYOK ÉVEKIG ELHÚZÓDNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.07.29.



Falus Ferenc egyetért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleményével, a határok lezárása szerinte is csak rövid, átmeneti védelmet biztosít, megoldást nem a vírusfertőzésekkel – közte a COVID 19-cel – szemben. „A legfontosabb a belső védekezés, a tünetet felmutatók és kontaktjainak a szűrése, de sajnos a minimum napi 15 ezer szűrés helyett ismét háromezer alatt van ez a szám Magyarországon” – tette hozzá a korábbi országos tiszti főorvos, aki szerint a hivatalosan közzétett adatok továbbra sem nagyon stimmelnek. Mindenesetre még jó ideig együtt kell élnünk a koronavírussal – korábban, amikor új influenza-vírus jelent meg, a járványok évekig elhúzódtak.

A legfrissebb WHO-adatok szerint 24 óra alatt 226 783 új fertőzöttet regisztráltak a világban, s 4 153-mal nőtt a fertőzéssel összefüggésben elhunytak száma. Ehhez képest Magyarország nagyon jól áll – legalábbis a hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában 9 új fertőzöttre bukkantak, halálos áldozatról nem számolnak be. Az persze más kérdés, hogy a számok – legalábbis – érdekesek. Mint Falus Ferenc portálunknak rámutatott –„Továbbra sem stimmelnek a hivatalosan kommunikált adatok: ha csak a KESMA által uralt sajtóban megjelent hírek adatai ivesszük, azokat összeadva az embernek az az érzése, hogy több a fertőzött, mint ahányról beszámolnak az illetékesek”. Korábban Falus részletesen is beszélt erről, konkrét példákkal, tényekkel, számokkal illusztrálva véleményét.

Kérdésünkre, hogy szerinte eltitkolják-e az adatokat, Falus úgy reagált, hogy nem tudja az okát, „csak azt érzem, hogy el vagyok bizonytalanítva, akár igazak is lehetnek a számok, de nem tudjuk, mihez viszonyítsunk”. Példaként említette, hogy a hírek szerint Köves Slomó, az Óbudai Hitközség rabbija is megfertőződött, s be is zárták zsinagógát, ám arról már nem szól a fáma, hogy a környezetében hányan fertőződtek meg, miként arról sem, hogy kit, kiket teszteltek, ha egyáltalán...


UTÓLAG MAJDNEM FÉLMILLIÁRDDAL DRÁGULTAK A KORONÁS LIBLINGBESZERZŐ LÉLEGEZTETŐGÉPEI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.07.29.


Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban.

Lélegeztetőgépek vásárlására eredetileg 3 251 553 euró értékben írt ki közbeszerzést a Semmelweis Egyetem (SE) a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet legelején.

Az egyetemet az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelölte ki a beszerzés lefolytatására március 14-én. A tendert hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás formájában, azaz bármilyen verseny nélkül nyerte el a CECZ Közép-Európai Kft; a szerződést március 16-án írták alá.

Ennek értelmében a CECZ-nek mintegy 56 nem invazív és 140 invazív jellegű lélegeztetőt kellett leszállítania a ferihegyi repülőtérre egy, illetve két héten belül.

A SE a Közbeszerzési Hatóság felé beszámolt a pályázat körülményeiről: nekik az egyetem azt mondta,

a “járványhoz kapcsolódó egészségügyi termékek piacán csak egy gazdasági szereplőt talált, aki feltehetően képes a szerződés teljesítésére”.

A szerződés múlt héten nyilvánosságra hozott módosítása azonban arról tanúskodik, hogy a CECZ-nek mégis akadtak problémái a szerződés eredeti elvárásainak teljesítésével. Így kérdéses, hogy eredetileg mennyiben volt indokolt a beszerző kiválasztása.

Noha a módosítás ténye csak júliusban jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, a szerződés maga már április 23-án módosításra került...

A 168 ÓRA JÚLIUS 29-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.07.29.


Minden magyar popfesztivál ősapja Müller Péter Sziámi, a később hatalmasra nőtt Sziget Fesztivál ötletadója és első szervezője, aki később a Miskolci Operafesztivált is létrehozta. Sziámi idén, a COVID-válság idején a világhálón új ötlettel, afféle közösségépítő kirakós játékkal jelentkezett.

Ugorok kíméljenek!

Az ősmagyarok reflexíját a Fidesz a keleti nyitás nyomán vette fel. Amikor Szőcs Géza államtitkárként Orbánnak a keleti származás kapargatását javasolta, a nyitás még nem volt műsoron. De ha már maga Orbán lát anyagi hasznot a dologban, nyilvánvaló volt, pénzért fel fogja kapni a csodaszarvas regéjét is.

Így „dübörgünk” mi

A hamis „teljes foglalkoztatás” csapdájába estünk

Tinédzserek a bűn szorításában

Jogerősen is 15 év börtönbüntetésre ítélte a sólyi gyermekgyilkosság elkövetőjét a Győri Ítélőtábla. F. Ferenc 2018 májusában, akkor 16 évesen, a Veszprém megyei Sóly település határában brutálisan meggyilkolt egy 8 éves kislányt. Ez volt a maximális büntetés, amit kiszabhattak a tettéért, mivel nem töltötte be a 18. életévét.

Csapdába kerültek

A koronavírus-járvány miatt sok mongol nem térhet vissza hazájába

„Ezt soha nem lehet elfelejteni”

Himmler 1944 nyarán adott parancsot az auschwitzi cigánytábor likvidálására. 1944. augusztus 2-án mintegy kétezer még munkaképes cigányt más táborokba szállítottak, a többieket, csaknem három-négyezer embert gázkamrákba tereltek.

Sümegi törmelékek

Halomban áll a veszélyes hulladék a sümegi önkormányzat tulajdonában lévő természetvédelmi területen

Elszakítva

Az egyik történet 1944 telén a másik 1945 tavaszán kezdődik. Csaknem hetven évnyi kutatás után mindkettő napjainkban zárul, egyformán eredménytelenül. Annyit tudni, hogy az áldozatok egy-egy település határában lehetnek elföldelve. Az egyik tőlünk Keletre, Moldáviában, a másik nyugati irányban, a mai Ausztriában található. Az egyikük a náci, a másik a kommunista rendszer áldozata.

Tajtékos napok

Felbolydult Tata városa a tó partjára tervezett szálloda építése miatt. A párbeszéd azonban már megkezdődött, s az is elképzelhető, hogy az ügyben népszavazást tartanak.

Befektetők leselkednek a lakásokra

Jó ideje tartó harc dőlhet el, miután az Országgyűlés megszavazta, hogy az önkormányzatok határozzanak, hány éjszakára adhatják ki rövid távra bérleményeiket a lakástulajdonosok.

Tisztázatlan Anglia és az EU viszonya

Megfeneklettek a Brüsszel és London közötti tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszeréről.

Az érzéketlen Donald

Az amerikai elnök súlyos személyiségzavarainak egyik oka, hogy könyörtelenül szigorú apa, fiával évszámra nem törődő anya nevelte. A következmény: minden empátiát nélkülöző ember, aki nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, betegesen hiú, kudarcait hazugsággal palástoló nárcisztikus alkat.

Botrányos filmbemutató

Pár napja játsszák a hazai mozikban Hajdú Eszter: Siess haza, vár a mama című dokumentumfilmjét, amely Barta Tamásról, az LGT legendás gitárosáról szól, aki 1974-ben egy amerikai turnéról nem jött haza. Nyolc évvel később Los Angeles-i házában lőtt sebekkel holtan találták.

Halál és megdicsőülés

A bíró megítéli a tizenegyest, aztán várnak. Hogy a kamerák is azt látták-e, amit az ember. A játékosok téblábolnak, a bíró nyugtatja őket, a közönség – ha van - nem érti, mi folyik.

A gyermekkor farvizén

A Balázs Béla-díjas rendező, színész és kulturális nagykövet egyben költő is. Can Togay legújabb kötetében, az Átmeneti emberben a gyerekkorát is felidézi.

Gyors relax

A szekrényben ülve várt az ihletre. Kosztolányit viszont a zöld színű tinta hozta lázba. Vagyis a vers mindig valamilyen különleges lelkiállapotban születik meg, így nyújthat az olvasóknak is különleges élményt.

A hatalmaskodó és a kisember

Kállai Ferenc elképesztően gyilkos tekintettel tudott nézni. Úgy, mintha azon nyomban felnyársalna valakit a tekintetével. Mindehhez a másodperc törtrésze alatt fehérről vértolulásosan vörösre változtatta az arcát, és amikor méregbe gurult, ehhez még fel is fúvódott, mint a pulyka.

A Pajtás hajó tragédiája

A balatoni hajózás története legnagyobb katasztrófájának – amelyhez csak a Dunán tavaly elsüllyedt Hableány kishajó tragédiája mérhető – állít emléket Balatonfüreden, a Tagore sétány víz felőli oldalán, a kikötőtől nem messze egy alkotás, az oldalán hajóablakra emlékeztető bronztáblával.

HÁROMÉVES REKORDRA NŐTT A MUNKANÉLKÜLISÉG

HVG 
Szerző: hvg.hu
2020.07.29.


2018 február–áprilisától 2020 elejéig nem mozdult ki a 3,3-3,8 százalékos, gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelentő sávból,

- idén február–áprilisban, amikor már látszottak a járvány hatásai, de még sokan nem kezdtek el munkát keresni, 3,7-ről csak 3,8 százalékra emelkedett,
- 2020. március–májusban már 4,1 százalékra nőtt, most pedig már ennél is magasabbra.

A KSH módszertana szerint munkanélkülinek az számít, akinek nincs állása, de aktívan keres munkát és két héten belül munkába tudna állni, ha kellene. Aki nem dolgozik, de nem keres munkát vagy nem tudna azonnal visszatérni, azt inaktívnak könyvelik el. A járvány elején épp emiatt volt látványosan alacsony a munkanélküliségi ráta, hiszen a korlátozások miatt alig volt valaki, aki megfelelt volna mindkét feltételnek.

Az inaktívak száma júniusra jelentősen, közel 84 ezer fővel csökkent májushoz képest. Ennek a magyarázata logikus: azoknak, akik korábban elvesztették a munkahelyüket, a nagy része most tudott elkezdeni munkát keresni. 58 ezren találtak is új állást, 25 ezren viszont hivatalosan már nem inaktívnak, hanem munkanélkülinek számítanak...

AZ ÉG KÉK, A FŰ ZÖLD, AZ EGÉSZSÉGÜGY RETTENETES

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.07.29.



Dr. Udvary Jánost 2016-ban a Veszprémi Járásbíróság első fokon bűnösnek mondta tízrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében, amiért három év hat hónap szabadságvesztésre, 100 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, valamint négy évre eltiltották a foglalkozásától. A bíróság még további egymillió 40 ezer forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a vádlottal szemben, akit köteleztek a 202 ezer forintos bűnügyi költség megfizetésére is.

Az orvos államilag finanszírozott műtétek elvégzéséért előre vette fel a kialkudott „hálapénzt”. Volt, hogy reklamált is a boríték vékonyságán, és megesett, hogy eltette akkor is a pénzt, amikor a műtét nem sikerült és a beteg meghalt.

Udvary doktor az utolsó szó jogán elmondta, hogy „ez az ügy nem csak ellenem, hanem minden kollégám ellen irányul” és közölte azt is, hogy „komoly létszámhiánnyal küzd a megyei kórház”. Jött aztán a másodfok, és az alaposan megváltozott a jogerős ítélet. Itt már csak két év börtönre ítélték a főorvost, aminek a végrehajtását öt évre felfüggesztették, s kötelezték 450 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére.

Az orvost nem tiltották el a munkájától, a tanácsvezető bíró mindezt azzal indokolta, hogy mérlegelniük kellett: „fontosabb érdek-e az, hogy a betegek a jövőben ellátottak legyenek, vagy fontosabb az az érdek, hogy a tíz esetben megvalósított bűncselekmény elkövetője büntetésképpen ne folytathassa a tevékenységét”.

Hát, folytathatta. Így barokkos túlzással a magyar egészségügynek bírói papírja van róla, hogy a legfelsőbb szinteken már-már mániákusan tagadott létszámhiány miatt akkora bajban van, hogy elítélt bűnözőkre kell bízni a munkát. Ez persze már önmagában is vérlázító, de hát ez Magyarország: ahol össztársadalmi konszenzus van abban a tekintetben, hogy hát az ég kék, a fű zöld, az egészségügy rettenetes. Már az is csoda, hogy egyáltalán botrány lett ebből az esetből.

De csak most, 2020-ban került fel a pont a 2016-os i-re. Dr. Udvary János ebben az évben – tehát büntetésének hatálya alatt – a Semmelweis-nap alkalmából orvosigazgatói elismerésben részesült. Minderre úgy derült fény, hogy Kunetz Zsombor blogján közzétette a kórház videó-beszámolóját, amelyben épp Veszprém fideszes országgyűlési képviselője gratulál a korrupt orvosnak.

Erős szimbólum ez, mert itt nem tényező az orvoshiány, amire a bíróság hivatkozni próbált Udvardy büntetésének enyhítésekor. Már az is sántított szerintem, de egy kitüntetésnél nincs mentség; az ugyanis nem egy állapot következménye, hanem egy döntés, egy választás eredménye. És a fideszes képviselő meghozta ezt a döntést: kézfogásával jelképesen elismerte az ügyeskedőt, a zavarosban halászót, a posztkádári Kharónt...


KITÜNTETTÉK AZT A VESZPRÉMI NŐGYÓGYÁSZT, AKIT A BÍRÓSÁG JOGERŐSEN ELÍTÉLT, MERT ELŐRE KÉRT PÉNZT RÁKOS BETEGEKTŐL ÉLETMENTŐ MŰTÉTEKÉRT

RÖNTGEN BLOG / 444.HU
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.07.28.


Nagy vitákat kavart az orvosszakmában az a múlt heti hír, hogy egy ortopéd főorvost jogerősen két év letöltendő börtönre ítéltek, mert előre kért hálapénzt. Az ügyészségi közlemény szerint a „terhelt 2009. és 2013. között az egyik budapesti kórházban ortopéd sebész főorvosként dolgozott. Az orvos a jövedelmének kiegészítése érdekében több betegétől is – az egyébként finanszírozott ellátásért – pénzt kért, vagy a felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért”. 

A különböző szakmai oldalakon „végre valami elkezdődött” illetve „miért pont ő, miért pont vele kell példát statuálni?” típusú hozzászólásokat is bőséggel találni.

Anélkül, hogy állást foglalnék abban, hogy ez a büntetési tétel arányos-e, a továbbiakban néhány körülményre szeretném felhívni a figyelmet:...

SZEXUÁLIS ERŐSZAK, ZAKLATÁS A BALETTINTÉZETBEN - MEGSZÓLALT A REKTOR

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.07.29.


Közleményt adott ki a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektora, Bolvári-Takács Gábor kedden, miután hétfőn, az azonnali.hu-n megjelent egy cikk, amelyben több korábbi növendék vallott arról, hogy milyen megaláztatásoknak, illetve zaklatásoknak voltak kitéve az intézményben.

A cikk szerint, korábban egyes tanárok rendszeresen verték és verbálisan is megalázták a diákokat, valamint a diákok is egymást, főleg a felsőbb évesek a kisebbeket, illetve arról is beszámolnak benne többen, hogy voltak olyan balettmesterek, akik szexuálisan is abuzálták a gyerekeket.

Az egykori diákok megnevezték az elkövető tanárokat, köztük magas állami kitüntetést kapott, ismert művészeket is...

BAJBAN VAN A GYŐZTES

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.07.29. 


Lehet, hogy tényleg nem jött jókor a kipcsakok vezérének az Index ügy. Pedzegették ezt már többen is, hogy nagyon rosszkor ütött be a mennykő, ezt el is hiszem, de azt meg tudom – ahogy mindenki más is tudja, aki nem sapka tárolására tartja a nyakán azt a golyóbist -, hogy csak egy szavába kerül, és nem következik be a dolog. Vagy legalábbis nem most. Arra szerintem még kereszténykonzervatívék sem számítottak, hogy a portál szerkesztősége egységesen feláll. Igazából ez verte ki a nemzetközi biztosítékot, hiszen Magyarországon nem szokás ilyesmit csinálni. Gondolom az volt a terv, hogy néhányan elmennek, a többiek morgolódnak egy kicsit, aztán belesimulnak az új rendszerbe. Ahogy az itt szokásban van. Aztán így van idő csendben, majdnem feltűnés nélkül kinyírni a portált. Többször történt már ilyen, következménye nem lett. Úgy hitték, most is ez fog történni. Csalódtak. Túlságosan nagyot szólt az összefogás. Nem várt módon nagyot.

Igaz ugyan, hogy üvöltve harsog a propaganda Orbán Viktor újabb – természetesen világraszóló – győzelméről, hiszen ez alap. Az is tény, hogy semmi nem igaz a sikerpropagandából, ám ez a hithű szavazókat éppen úgy nem érdekli, ahogy eddig sem érdekelte. A többségének eszébe sem jut utánanézni, mennyi igaz az egészből. Mondta a tévé, írta az újság, tehát igaz. Akkor is, ha nem. Tehát ebből a szempontból nincsen baj. Idehaza. De az Unióban van, mert most valahogy el kellene sikálni a dolgokat, mégpedig sok dolgot. A hetes cikkely szerinti eljárást is, de a második éve a levegőben csüngő néppárti kizárást is. Hiába nem ügy ez itthon, a hívek körében. A nagy dolgok – főként azok, melyek milliárdokat jelentenek, így a hatalomban maradást biztosítják a rezsim számára – nem Felcsúton dőlnek el, hanem Brüsszelben...

MÁR A MAGYAR JEGYBANK IS LESÚJTÓ KÉPET FEST AZ OKTATÁSRÓL

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2020.07.28.


Alulfizetett pedagógusok, magoló diákok, akik nem tudják a való életben hasznosítani az iskolában megszerzett tudást jellemzik a közoktatást. Nagyon sok magyar hagyja el képzettség nélkül az iskolát, az idegennyelv-ismeret terén pedig jóformán csak a britek állnak rosszabbul a magyaroknál - ilyen megállapításokkal van tele a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss versenyképességi jelentése...


VÍRUS-LÉLEKTAN - EURÓPA ERŐSEBB LETT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.07.29.


Amerikai politikusok éveken át gúnyolódtak az Európai Unión, diszfunkcionálisnak bélyegezték. Ám változott a helyzet. Nemzetközi lapszemle.

A világjárvány erősebbé tette Európát – állítja a Washington Post szerkesztőségi kommentárja. A gondolatmenet azzal indul, hogy az amerikai politikusok éveken át gúnyolódtak az Európai Unión, diszfunkcionálisnak bélyegezték. Azt mondták róla, hogy félig megsült föderáció, amely létrehozta ugyan a közös fizetőeszközt, de nem hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a fenntartásához. Egy leendő Európai Egyesült Államok, amely nem képes alkalmas vezetőket tömöríteni. A koronavírus-világjárvány kezdetén ez a régi kritika találónak is tűnt: Olaszországot, Spanyolországot és több más nemzetet alaposan próbára tett a vírus, miközben vezetőik csak vádaskodtak egymással. Öt hónappal később – folytatódik a Washington Post kommentárja – megváltozott a helyzet. Az EU-országok nagyrészt sikerrel jártak a COVID-19-es fertőzések elfojtásában, és visszatérnek oda, ami valamelyest a normális életre emlékeztet. Újranyitják az iskolákat, üzleteket és vállalkozásokat. Az uniós országok vezetői a múlt héten megállapodásra jutottak a mérföldkőnek számító, 2,1 billió dollárnak megfelelő pénzügyi csomagban, benne a 857 milliárd dolláros helyreállítási programmal. A közös EU-kötvények révén történő finanszírozás áttörést jelent az integráltabb unió felé – állapítja meg az amerikai lap, és hozzáteszi: eközben az európaiak lezárták határaikat az Egyesült Államok előtt, ahol ellenőrizetlenül terjed a koronavírus, a kongresszus pedig habozik, mi legyen a munkanélküliek hamarosan lejáró juttatásaival. A Washington Post ordító transzatlanti különbségnek nevezi azt a statisztikai adatot, hogy a múlt hét végén az Európai Unió 27 tagországában egy nap alatt 81 COVID-19-nek tulajdonítható haláleset történt, míg az Egyesült Államokban több mint 900. Ezt az egyenlőtlenséget a lap szerint számos okkal lehet magyarázni, egyebek közt az amerikai és az európai demográfiai eltérésekkel és az egészségügyi ellátórendszer különbségeivel. De talán a leginkább szembeötlő eltérés a vezetés minőségében mutatkozik – írja a Washington Post. Az európai összejövetel motorja két centrista politikus, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök volt, akik nagyszabású intézkedéseket hoztak saját országukban annak érdekében, hogy ellenőrzésük alá vonhassák a járványt, majd közösen munkálkodtak azon, hogy kidolgozzák és keresztülvigyék az áttörést jelentő pénzügyi csomagtervet. Itáliát és Spanyolországot ugyan meglepte, összezavarta és alaposan megtépázta a vírus, de ez a két ország is elkerülte az Egyesült Államok számos tagállamának a hibáját: olyan lezárásokat rendeltek el, amelyek elég alaposak voltak és elég hosszan tartottak ahhoz, hogy kezelhető szintre vigyék le a fertőzések számát. Most ők lesznek a fő kedvezményezettjei azoknak a különleges helyreállítási támogatásoknak és kölcsönöknek, amiket az Európai Bizottság az elkövetkező években kioszt. Merkel véget vetett annak, hogy Németország hosszú ideig ellenállt a támogatási folyósítások fedezeteként EU-adósságlevelek kibocsátásának. Helyesen ismerte fel ugyanis – állapítja meg a Washington Post –, hogy ha nem sikerül cselekedni, az az olasz pénzügyek összeomlásához és talán magának az Európai Uniónak a szétszakadásához vezethetett volna.

Az adósság itt is az, csak nem olyan


Azok viszont túloztak – hangsúlyozza a lap -, akik a múlt heti EU-csúcson a mentőterv elfogadásának a szükségességét az unió hamiltoni pillanatának minősítették, utalva arra, hogy Alexander Hamilton, az Egyesült Államok „alapító atyáinak” egyike 1790-ben a szövetségi kormány nevében átvállalta a tagállamok adósságait. Az unió ugyanis egyszeri ügyletről döntött, ami nem érinti az egyes országok már fennálló adósságainak a sorsát.

A Washington Post a csúcstalálkozó kimenetelét értékelve azt is megállapítja, hogy az EU-vezetők – néhány tagállami kormány kemény ellenkezésének a legyűrése érdekében – belementek néhány fájdalmas kompromisszumba, így felvizezték a kapcsolatot a támogatásokhoz való hozzájutás és a jogállamiság tiszteletben tartása között, ami olyan országokat érint, mint például Magyarország vagy Lengyelország. Az alkut mindenesetre most még a nemzeti törvényhozásokban, valamint az Európai Parlamentben is el kell fogadtatni, ami bonyolultnak bizonyulhat.

Európára még mindig lesújthat a fertőzések újabb hulláma, és a kilábalás ingatag lesz mindaddig, amíg nincs oltóanyag vagy hatékony terápia. Az uniót mindazonáltal erősebbé tette a válság, hála azoknak a felelősségük tudatában levő vezetőknek, akik képesek voltak kemény döntéseket hozni és népszerűtlen intézkedéseket elrendelni. Mindez sajnálatos módon nem mondható el az Egyesült államokról – zárul a Washington Post szerkesztőségi kommentárja.

Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a jogállamiság útjába állhat?

Szintén az EU-csúcsról közöl értékelést a bécsi Der Standard, Lendvai Pál tollából. A veterán elemző a jogállamisági kritérium ügyével kapcsolatban – aminek az érvényesíthetőségét a csúcstalálkozón nem fogalmazták meg konkrét formában - úgy vélekedik, hogy a kocka el van vetve, ősszel kiderül, hogy tekinthető-e az unió az európai értékek példaképének. A szerző szerint Magyarország és Lengyelország a kérdésben ragaszkodik a vétójogához, amivel a minősített többséget élvező határozatokat is meg tudja hiúsítani. Az, ahogyan Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a csúcstalálkozó után is erőlteti a folyosótakarítást a médiavilágban, illetve az igazságszolgáltatásban, megmutatja, mennyire homályosak a kilátásai annak, hogy érvényesíthető lesz a jogállamiságról szóló brüsszeli hitvallás – írja Lendvai Pál.

MEG AKARJÁK ÁLLÍTANI, HOGY A NER FELFALJA A BALATONT

INDEX
Szerző: Index
2020.07.29.


...A kormányközeli körök balatoni nyomulása nem új fejlemény (a K-Monitor már 2018-ban elkészítette a Balaton NER-térképét), mint ahogy az sem, hogy gazdasági érdekek miatt fogy a környéken a zöldfelület, és nő a partszakasz beépítettsége. 

Az évek óta zajló események mellett terítéken van értékes balatoni ingatlanok privatizálása, a Válasz Online összesítése szerint pedig jelenleg 42 óriásberuházás zajlik a Balatonnál, szállodákat, mólókat fejlesztenek, az állami támogatásokból pedig 63,5 milliárd forint landol NER-közeli köröknél.

Ami a Balatonnál történik, az nemcsak a látványos harácsolás miatt lehet érzékeny politikailag a Fidesznek, hanem mert a beruházásokat kísérő természeti pusztítások éppen arra mutatnak rá, hogy a kormány csak szavak szintjén harcos klíma- és természetvédő; az Orbán-kormányok a valóságban éppen olyan törvényeket hoztak eddig, amelyek megkönnyítették elgördíteni a természeti akadályokat az építkezések útjából.

HAT SPANYOL SZOKÁS, AMIT JÓ, HA ISMERSZ

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.07.29.


Mint minden nagy ország, így Spanyolország esetében is nehéz egységes szokásrendszerről beszélni, hiszen másképp élnek az emberek mondjuk Baszkföldön és másként az ország déli csücskében (a baszkoktól ezúton is elnézést a „lespanyolozásért”). Ezzel együtt is vannak olyan szokások, melyeket nem árt tudni, ha az ember ott él vagy csak oda utazik. Sojourner az előbbi csoportba tartozik, ő szedett össze hat, számára érdekes szokást...

ITT OLVASHATÓ


SOSEM LÁTOTT SZÁMOKAT MUTATUNK: MOST AKKOR MENNYI PÉNZT IS KAPUNK BRÜSSZELTŐL A KÖVETKEZŐ 7 ÉVRE?

PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2020.07.29.


A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után...

HELYI SZINTEN AKADOZHAT AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS, DE AZ ORSZÁGOSBAN MINDENKI HISZ

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: KOVÁCS PANKA
2020.07.29.


Bár Gödön esett szét a leglátványosabban az ellenzéki koalíció, vidéken és Budapesten is egészen változatos módon tudnak egymással összeveszni a pártok. A hvg.hu-nak többen egyéni konfliktusokról beszéltek, és állították, ebből nem szabad országos következtetéseket levonni. De mennyire rontja ez az ellenzéki brandet 2022-ig?

2019 októbere óta az ellenzéki összefogás az egyik legerősebb brand a magyar politikában. Az önkormányzati választás viszonylagos sikere óta már mindenki 2022-ről, illetve a közös ellenzéki jelölt kiválasztásáról beszél, de közben azért nem minden önkormányzatban problémamentes a szivárványkoalíció együttműködése. Gödön a település momentumos polgármestere gyakorlatilag a teljes a DK-tól a Fideszig tartó palettával összebalhézott. Az ottani szakadás talán a leghangosabb, de közel sem az egyetlen példa arra, hogy a hónapok óta valamiféle egységként képzelt ellenzék képes azért megrepedni, ha helyi érdekekről van szó...

CSODAVÁRÁS A GÖDÖR ALJÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.07.28.


Szerinted már leértünk a gödör aljára? Ezt kérdezte tőlem tegnap valaki, és én azt a választ adtam, amit adni tudtam: már annyiszor gondoltam, hogy leértünk.

Valóban sokszor úgy hittem, nincs tovább, nincs mélyebben, el kell rugaszkodni az aljáról és kezdhetünk kimászni. Mindannyiszor kiderült, túlzottan optimista, mármár naiv voltam. Ma is úgy hiszem, félig igazam volt. Leértünk az aljára, évek óta ott vagyunk. Az elrugaszkodás nem megy, a kapaszkodást nem akarjuk. Inkább kuporgunk a hulladék között a sötétben. Azt olvastam valahol, hogy akkor lehet változás, ha nem lesz mit enni. Ha már nem tudják önmagukat becsapni az emberek, ha kénytelenek lesznek túllépni az önsajnálaton és a mások hibáztatásán, akkor lesz változás, amikor már semmi más lehetőség nem marad, mint meglátni a valóságot.

A kérdés csak az, valaha eljön-e ez a pillanat. A másik – talán fontosabb – kérdés pedig az, ha eljön, akkor mi történik? Ha felnyílik az emberek szeme – nem mindenkié fog persze, de tegyük fel, hogy elég sok ember felismeri, hogy kihasználták, felhasználták, becsapták, kifosztották azok, akikben bízott, akiket támogatott -, elfordul vagy kilép a maffiából. És onnan merre? Mi a következő lépés? Kunhalmi Ágnes tisztában van a valósággal? Tudja, mi történik vidéken, mi nyomorítja az embereket, mitől szenvednek, mit akarnak, miféle napi gondjaik vannak és azokat hogyan lehet kezelni? Mármint tényleg tudja? Látta? Nem a sajtóban, nem papírra leírva, hanem a valóságban. Fekete-Győr tudja? Ungár Péter? Vadai Ágnes? Gyurcsány? A sajátos magyar politikai közegben baloldalinak számító pártok bármelyike tudja?

Ha igen, miért nincsenek ott, ahol lenniük kellene? Miért nem tudja – vagy nem hiszi – a melós, hogy érte vannak, hogy neki tapossák a kiutat? Ha nem, ha mindegyik párt legtöbb politikusa kizárólag a saját túléléséért hajt, mindig is azért hajtott, soha nem volt más számára a politika, mint egy érdekes taktikai játék, amit bőven az átlag fölött megfizetnek, akkor viszont miből lehet választani?

HŰBÉRI VISZONYOK A MAGYAR SPORTBAN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.07.29.


Amint arról a sajtóból már értesülhetett a kedves olvasó, Lázár János lett a Magyar Tenisz Szövetség vezetője. A volt hódmezővásárhelyi polgármester, egykori kancelláriaminiszter, teniszpályán elért sikereiről ugyan semmit nem tudunk, de nem kizárt, hogy ez a mi hibánk. Lehetséges, hogy Lázár szeret és szokott teniszezni. Eddigi hobbijai közül kizárólag a fácánvadászatról hallottunk – talán épp az Index írta meg annak idején először, de lehet, hogy valamelyik másik újság. Lázár egyedül indult a teniszezők elnöki posztjáért. A hírek szerint, maga Orbán Viktor kérte fel, hogy jelöltesse magát. Ellenfél nélkül versengett, s amint várható volt, rajt-cél győzelmet aratott.

A magyar sportági szövetségek élén, szinte kivétel nélkül a Fidesz által delegált pártkatonák állnak. Idáig érthető: a pénzt a kormány osztja, és könnyen belátható, hogy szívesebben ad azoknak, akik közel állnak a szívéhez. Innentől azonban már dadog a történet. Sokszor leírtuk, de nem lehet elégszer: a kormány nem a saját pénzét osztja, vagy adja oda valakiknek. A kormánynak ugyanis nincs saját pénze, amivel gazdálkodik, azt tőlünk, adófizetőktől kapja. És mi, adófizetők, sokfélék vagyunk, uram bocsá’, még olyanok is vannak ebben az országban, akik nem különösebben kedvelik Orbán Viktor pártját és kormányát. Nem sokan vannak ilyenek, talán csak az ország fele sorolható közéjük.

Legalább ennyire súlyosan esik a latba, hogy a sportágakban dolgozók ezzel a rendszerrel lényegében elfogadják a feudális, hűbéri viszonyokat. Hogy nem a teljesítményüktől, hanem az uralkodó jóindulatától függ, kapnak-e pénzt öltözőre, felszerelésre, edzőtáborozásra, játékosok, edzők javadalmazására. Nem a hozzáértés számít ebben a rendszerben, hanem a hozzáférés. Vagyis az, hogy az illető személy, akit pártkatonaként a sportágunk élére toltunk, milyen eséllyel tud meríteni a húsosfazékból...

A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI SAJTÓ EGYETLEN ÚTJA AZ ELŐFIZETÉS

MFOR.HU
Szerző: PÁSZTOR ANDRÁS
2020.07.27. 


Szomorú aktualitása van a címben jelzett gondolatnak, Magyarország legnagyobb, legnépszerűbb, emblematikus lapja, az Index főszerkesztőjének menesztése végleg, mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a lapot külső (politikailag érdekelt) erők irányítják. A magyar sajtó hosszú ideje a politikai és kisebb részben üzleti érdekek fogságában vergődik, ami természetesen kihat a média teljesítményére, így a nyilvánosságra magára is. Írásomban amellett fogok érvelni, hogy ebből a kétségbeejtő, végső soron a polgárok informáltságára, mindennapi tudására, és így a demokrácia minőségére is negatív hatással bíró helyzetből csak az olvasók tudatos magatartása, a preferált lapok előfizetése jelenthet kiutat. Mi több, abban is bízunk, hogy lapunk is méltó az önök bizalmára, támogatására, majdan előfizetésére. Vélemény.

EURÓPA NÉMET KÉZBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BALÁZS PÉTER
2020.07.24.


(Tapasztalt elnökség) A rendkívül összetett kihívások és a megbízható vezetői képességek szerencsés módon találkoznak az Európai Unióban 2020 második felében, amikor Németország tölti be a tanács elnökségét. A kontinens legnagyobb és legerősebb országa – gazdasági, politikai és katonai súlyán túl – hat hónapon át európai mozgásteret és fontos intézményi feladatokat kap közös ügyeink irányításában. Mindez egy példa nélküli helyzetben történik. A COVID–19-járvány egyes államok egészségügyi rendszereit erősen próbára tette, míg másokat megkímélt. A fertőzés terjedésétől rettegő kormányok drasztikus intézkedései súlyosan korlátozták a társadalom megszokott mozgását, kivonták a gazdaságból annak célját és fő mozgatóját, az emberi tényezőt. Több hónapon át megbénult a termelés, a szolgáltatások és a fogyasztás. Habár a gazdasági folyamatok viszonylag rövid ideig lassultak vagy álltak le, a korlátozások oly mértékű károkat okoztak, hogy az országok egyedül már nehezen boldogulnak, ezért uniós támogatást is kérnek a kilábaláshoz. A helyreállítás csomagtervének kidolgozása az Európai Unióban időben egybeesik a következő hétéves költségvetés elfogadásával. A két téma összekapcsolódása hatalmas elosztási konfliktusokat generál, amit tetéz a Brexit hosszan elnyúló és úgyszintén precedens nélküli problémacsomagja. A megoldás terhe most az európai felelősséget viselő német kormányra nehezedik.

A tanács élén a német elnökség két uniós partnerintézménnyel működik együtt, amelyeket tavaly újítottak meg. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői és tagjainak nagy része a jelenlegi szerepében még gyakorlatlan, akkora ütközetet bizonyosan nem láttak, mint amilyen most körvonalazódik. Sajátos személyi szál köti össze a tanács német elnökségét az Európai Bizottság frissen megválasztott elnökével: Ursula von der Leyen nemrég még Angela Merkel kormányában volt védelmi miniszter. Most új feladatkörében találkozik korábbi főnökével, a szoros ismeretség bizonyosan segíteni fogja az együttműködést. A bizottság számára is szerencse, hogy a tűzkeresztségére készülő uniós seregek élére az egész mezőny legtapasztaltabb kormányfője áll Angela Merkel személyében, aki kancellárként a negyedik ciklusát tölti, és már több európai válság kezelésében vállalt főszerepet...

„AZ EGYENLŐSÉG FANTOMJÁNAK ÜLDÖZÉSE SZENVEDÉST HOZOTT” – LEZÁRJUK A NAGY VITÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2020.07.23.


Néhány hete a jövedelemegyenlőtlenség bizonyos szintjét természetesnek és megváltoztathatatlannak nevező írást közölt rendszeres vendégszerzőnk. Azóta a járvány miatt tízmilliók munkahelye veszett el és világszintű, részben erőszakos tüntetéssorozat indult, amelynek hátterében sokan, mint Schiffer András is, a jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségeket látják. Kovács Tibor most még tovább megy. Az egyenlőség szerinte fantom. Üldözzük, de elérni sosem fogjuk. Vitazáró a vitaindítótól.

ITT OLVASHATÓ

23 SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNY MÉGSEM KÉR AZ ISKOLAŐRÖKBŐL

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.07.28.


Július közepén közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy közel félezer, egészen pontosan 491 állami fenntartású oktatási intézményben kezdhetik meg munkájukat szeptembertől az iskolaőrök.

A tárca akkor úgy tájékoztatott: az intézményvezetők kérése alapján 288 köznevelési és 203 szakképzési intézményben indul iskolaőrség.
Az előrelátó Emmi egyben azt is jelezte, hogy a későbbiekben ez a szám még változhat.

Változott is, például rögvest akkor, amikor kiderült, hogy az Emmi által közzétett listán olyan iskolák is szerepelnek, amelyek intézményvezetői nem kérték, hogy iskolaőrt küldjenek hozzájuk…

A Népszava megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amely alá a szakképzési intézmények tartoznak, közölte: az előzetes igényfelméréshez képest 23 szakképző intézmény mégsem kíván élni a lehetőséggel, hogy iskolaőrök róják az iskola folyosóit. A minisztérium hozzátette azt is, hét intézmény viszont utólag csatlakozott a kezdeményezéshez.

Így összesen 185 olyan szakképzési intézmény van, amelyben iskolaőrséget állíthatnak fel...

VISSZA KELL SZEREZNÜNK MÉSZÁROSÉKTÓL A BALATONT A GYEREKEINK SZÁMÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.07.29.



Érvek helyett, egyetlen illusztráció ahhoz, miért akar az MSZP népszavazást a Balaton visszafoglalásáért. Az előzményt tudjuk: a NER-lovagok lassan mindent, az eddigi közterületeket is felvásárolják a Balaton partján. A tavat még nem merték ki maguknak vödörrel, de ha kedvük támadna, megtennék. Nos:

A Mészárosék által megvásárolt tihanyi strandon a korábbi 750 (gyerekeknek, nyugdíjasoknak 450) forint helyett, most 5000 forint a belépő. Nem mondom, ezért használhatsz egy napozóágyat és napernyőt is, sőt, 2500 forint kaucióért egy törülközőt is. A kauciót megértem, ebben az előkelő körben azért akadhatnak, akiknek néha ragad a kezük. Az ágyat mégis nehezebb eldugni a strandtáskába.

Van VIP-belépős VIP-ágy is, az 6000 forint, nem tudom, az mit tud. Tán megszólal a Sajtóklub, ha ráfekszel. A kétszemélyes VIP-ágy viszont 20.000 forint, (hozott nővel, mert azt egyelőre nem adnak), de ahhoz kapsz habzóbort is. Szegény szingli VIP-esek meg csak csorgathatják a nyálukat...


SZABAD SZEMMEL: A FIDESZ MOSSA KEZEIT,A SAJTÓSZABADSÁG HALDOKLIK, AZ OLAF MEG ELŐRE LOPÁSTÓL FÉL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.29.


A magyar miniszterelnök keményen fogalmaz, de a vétó szó kiejtésétől ódzkodik.

Washington Post
A vezércikk szerint Európa a járványnak köszönhetően erősebb lett, ami azonban az USÁ-ról sajnos, nem mondható el. Pedig amerikai politikusok éveken át azt hangoztatták az unióról, hogy az nem működik rendesen, nincsenek megfelelő vezetői és ez igaznak is tűnt, amikor feltűnt a vírus. Ám öt hónap elteltével fordult a kocka. A tagállamok nagyrészt lenyomták a kórokozót és visszatérnek ahhoz, amit normális életnek lehet nevezni. Egyidejűleg jóváhagyták a hosszú távú költségvetést és a gazdasági mentőprogramot. 

Az Egyesült Államokban viszont megállíthatatlanul terjed a fertőzés. A különbség fő oka az lehet, hogy az öreg földrészen egyszerűen jobb vezetők vannak. Európa összefog, a centrista Merkellel és Macronnal az élen. Az olaszok és a spanyolok elkerülték sok amerikai állam hibáját, korlátozásokat rendeltek el és most az újjáépítési terv fő haszonélvezői lesznek. A német kancellár jól ismerte fel, hogy ha nem lépnek, akkor bedőlhet az olasz államháztartás és szétszakadhat az EU. 

Persze, hogy legyűrjék egy-két kormány ellenállását, fájdalmas kompromisszumokat kellett kötni, ideértve, hogy felvizezték a jogállami feltételek bevezetését a többi közt Magyarország és Lengyelország ügyében. A megállapodást jóvá kell hagyniuk a nemzeti törvényhozásoknak, valamint az Európai Parlamentnek is, és itt azért még lehetnek bökkenők. Továbbá jöhet a Covid-19 újabb hulláma, de az tény, hogy a kontinens megerősödve került ki a válságból, köszönhetően a felelős vezetőknek, akik határozott döntéseket hoztak, vállalva népszerűtlen döntéseket is. Sajnálatos módon, az USÁ-val egészen más a helyzet.

Der Standard
Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy üres szavakkal nem segítenek az autokratákkal szemben, de majd ősszel elválik, lehet-e az uniót az európai értékek mintaképének tekinteni. A kommentár, amelyhez a magyar miniszterelnök maszkos fotóját mellékelték, idézi a Carnegie Europe elemzőjét, Judy Dempseyt, aki azt írta, hogy nagy lehetőséget szalasztott el az EU, amikor a hatalmas gazdasági csomagot nem kapcsolta össze a jogállamisággal. Így a magyar és a lengyel kormány már megint megúszta, noha lábbal tipor a demokratikus értékeken. Merkel természetesen tudta, mire készül Orbán, de nem akart vele ütközni. 

Ez az értékelés – teszi hozzá Lendvai – eltér a legtöbb vezető európai politikus önelégült nyilatkozatától. Egyben magyarázza, miért úgy lépett fel Orbán és Morawiecki a csúcs után, ahogy. A magyar vezető apparátusa két nappal „ a győztes brüsszeli csata” után akcióba lendült, hogy kikapcsolja az ország legkedveltebb független hírportálját. Budapest és Varsó jogállami feltételek kapcsán ragaszkodik az egyhangú döntés elvéhez, mert bármilyen határozat születik is kétharmados többséggel miniszteri szinten, azt a duó meg tudja vétózni az Európai Tanácsban. De Orbán már a további csatákra készül. 

Ám rövidesen kiderül, meddig hajlandó elmenni az EU, mert nem csak a magyarokról és a lengyelekről van szó. Ki beszélhet demokráciáról a forrongó Bulgáriában vagy a mélyen korrupt Romániában? Szlovéniában Orbán barátja irányít, Csehországban a sikkasztással vádolt Babis. Hogy Kaczynski és magyar szövetségese továbbra is erőlteti a kártyák újraosztását a sajtóban és az igazságszolgáltatásban, mutatja: milyen borúsak a kilátások, amikor arról van szó, hogy Brüsszel ne csupán hirdesse a jogállamot.

Frankfurter Rundschau
Az Európai Parlament továbbra is kitart amellett, hogy az Európai Tanácsnak engedményeket kell tennie a brüsszeli csúcson született határozatok ügyében, így szigorítani kell a jogállami feltételeket, különben Strasbourg nem adja áldását a dokumentumra. Ennélfogva kemény egyeztetések ígérkeznek, hiába mondta azt Merkel, hogy a kompromisszummal elmentek a lehetőségek határáig. Még a német uniópártok EP-csoportjának vezetője is úgy reagált, hogy ha nincs mozgástér, akkor minek kellene tárgyalni a jogállam mellett olyan fontos, a jövőt érintő kérdésekről, mint a kutatások támogatása, az egészségügy, a klímaváltozás, valamint a migráció. 

A zöldek egyik szakértője arra emlékeztet, hogy a Parlamentnek van joga beleszólni a döntésekbe, ám a megegyezéshez szükséges a kompromisszumkészség, éppen ezt várják az állam- és kormányfőktől. Az egyik kulcstéma minden bizonnyal az új jogállami klauzula lesz. A magyar és a lengyel kormány azt állítja, hogy nincs összefüggés a brüsszeli pénzek folyósítása, illetve a demokratikus elvek érvényesülése között. Az EP azonban világos szabályozást követel. Hogy mi lesz a megoldás, az egyelőre nem világos. A két ország blokkolhat, de elvben Strasbourg is megtagadhatja a jóváhagyást. Von der Leyen az előrelépés érdekében ma konzultál Merkellel és az Európai Parlament elnökével.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Még nem egyértelmű, hogy kinek a javára billen a mérleg a tervezett jogállami mechanizmus kapcsán, de az uniónak jobbak a lapjai, Budapest és Varsó pedig defenzívába szorul. Helyzetelemzésében a lap brüsszeli tudósítója kifejti: ha valaki áttanulmányozza a múlt heti brüsszeli csúcson született határozatokat, akkor nem kétséges, hogy lesznek jogállami feltételek. Ezt mondja Budapest és Varsói ellenében a soros német elnökség is. 

Orbán és Morawiecki viszont köti az ebet a karóhoz, mármint hogy bármit is javasol majd ez ügyben a Bizottság, azt el kell fogadni az állam- és kormányfők fórumán, márpedig ott csak egyhangú döntés lehetséges. Habár a magyar vezető óvakodik attól, hogy akár csak megpendítse a vétózás lehetőségét. Az ugyanakkor az nem világos, miként vonhatja kétségbe, hogy a jövőben elmaradnak a pénzek, ha egy ország nem felel meg a demokratikus normáknak. 

A többség ezzel szemben úgy látja, hogy a szakminiszterek kétharmaddal szavazzák meg az EU végrehajtó testületének kezdeményezését. A Tanács ugyan meg fogja vitatni a mechanizmus kérdését, de az addigra már eldől, így senki nem tud majd vétózni. Az viszont még tisztázandó, hogy milyen arány szükséges, amikor a konkrét szankciókat kell majd elfogadni. 

Ugyanakkor a magyaroknak és a lengyeleknek számára még nincs minden veszve, mert ha maguk mellé tudják állítani a Visegrádi Csoport másik két tagját, és meggyőznek még egy közepes hatalmat, akkor megvan a blokkoló kisebbség. Ezen túlmenően ott is borsot törhetnek a többiek orra alá, hogy elhúzzák a törvénybe iktatást, mert addig nem lép érvénybe sem a következő hét évre szóló büdzsé, sem a gazdaságok megmentését célzó csomag. 

Ennélfogva csupán ezután jön az igazi csörte, és Budapest, illetve Varsó válaszút elé kerül. Hiszen ha obstruál, akkor búcsút inthet a Brüsszeltől vár milliárdoknak. Nem véletlen, hogy Orbán a pénteki rádióshowban igyekezett felkészíteni a híveket: csak egy lényeges ütközetet vívtak meg sikeresen, a háborús győzelem még odébb van.
Die Presse

Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt vezetője fenntartja, hogy adott esetben az Európai Bíróságnak kellene kimondania, ha valamely ország megszegi a közös normákat. Gerald Knaus volt az, aki menekültválság csúcsán Merkel fülébe súgta, hogy Törökországgal kellene dűlőre jutni és akkor leállna az áradat, ahogyan az azután történt is. Azt mondja, a mostani ötlet onnan jött, hogy csak fülelt, amikor Orbán Viktor a jogállamiság fontosságát hangoztatta. Innen jutott eszébe, hogy olyan mechanizmus kellene, amelyet nem lehetne politikai célokra kihasználni. 

Márpedig erre szolgálna megoldásként, hogy az Európai Bíróság lenne illetékes, mert akkor nem kellene rendszeresen átvilágítani a tagországokat, majd megkockáztatni a többségi döntést, mivel azt áthatja a politika. És ha az EUB megállapítja, hogy sérültek az alapelvek, továbbá az érintett kormány bizonyos időn belül nem hajtja végre az ítéletet, akkor lehetne megvonni az uniós szubvenciókat. 

A szakértő szerint nem kétséges, hogy az Európai Bíróságnak joga van ilyen ügyekben eljárni, mellesleg Magyarország egyetlen, vitatható kivételtől eltekintve kivétel nélkül eleget tett a luxemburgi testület minden verdiktjének. Ennélfogva elképzelhető, hogy az új megoldásba is belemenne. Lengyelország már kevésbé, de ez éket verhet a két szövetséges közé. Ezt azonban Budapest alighanem szívesen elkerülné, így feltehetőleg elvetné az indítványt.
Euronews

Az unió vezetői csaknem két ezer milliárd eurót irányoztak elő, hogy megélénkítsék a gazdaságot a következő hét évben, de éppen az óriási összeg miatt aggályos, hogy nagy lesz a csábítás és megjelennek csalók a színen. Az OLAF vezérigazgató-helyettese ki is mondta, hogy lesznek, akik megpróbálnak majd a zavarosban halászni. Piri Katalin, a magyar származású holland EP-képviselő ugyanakkor azt kifogásolja, hogy nem egyértelmű, mit is akarnak az állam- és kormányfők a jogállam ügyében, márpedig az önmagában nem jó, ha bármiféle kétség merül fel az értelmezés kapcsán. Azt mondja, az egyértelmű, hogy felpuhították a szabályozást, de ezt a kérdést mindenképpen tisztába kell tenni, és csak utána a lehet megállapodni a költségvetésben. 

Deutsch Tamás ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a magyar kormány nagy győzelmet könyvelhet el, mert továbbra is elválik egymástól a jogállamiság, illetve az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Mások úgy vélik, hogy az unió vezetői túljártak Magyarország és Lengyelország eszén, és a nyilatkozat jóvoltából a Bizottság szigorú lépéseket tehet a jogszegők ellen. A Transparency International igazgatóhelyettese rendkívül kedvezőnek tartja, hogy a Tanács szerint a jogállami feltételek kikényszerítésével, illetve csalás elleni intézkedésekkel meg kell óvni az alapokat a tolvajokkal szemben. Bár azt ő is elismeri, hogy még nem teljesen egyértelmű, miként kapcsolódik ez a jogállamhoz. Ugyanakkor az biztos, hogy az új mechanizmus még nem lesz kész, amikor a jövő év elején már kiutalják az első pénzeket.

Independent
A lap azt írja az Index kapcsán, hogy szomorú képet nyújt a média sokszínűsége Közép-Európában és a Balkánon, ahol egy csoport feljövőben lévő jobboldali jóformán hadat üzent a független tájékoztatásnak. Az Orbán Viktor fényképével ékesített összefoglaló Magyarországgal kapcsolatban rámutat: az egyik utolsó önálló szerkesztőség tart afelé, hogy belőle is kormányzati szócső legyen. De hát az orgánum áldozatul esett a miniszterelnök szélsőjobbos, tekintélyelvű rezsimjének. A Human Rights Watch szerint a főszerkesztő menesztésről ordít, hogy politikai beavatkozás történt. A munkatársak felmondtak, a kormányfő győzött. 

Az Indexet csupán három hónappal azután lövik ki, hogy Orbán egyik vazallusa 50 %-os részesedést szerzett a reklámbevételeket kezelő Indamédiában. De az eset korántsem egyedi. Megint csak a Human Rights Watch azt közölte, hogy az állami rádiótól és tévétől 10 év alatt több mint 1600 embert bocsátottak el, köztük olyanokat, akik nem voltak hajlandók visszabüfögni a kormányzati propagandát. A sajtó szempontjából azonban nem jó a helyzet a lengyeleknél, a bolgároknál és a románoknál sem. Mind a négy ország tagja az EU-nak, amely a szólásszabadságot hirdeti, ám egyik vétkes politikus sem kényszerült diplomáciai vagy gazdasági következményekkel szembenézni tettéért. Nem csoda, hogy továbbra is nyomulnak.

Die Welt

A konzervatív lap „Sajtószabadság – a magyar médiaháború” címmel ír arról
, hogy Orbán Viktor alatt egyre több független orgánum kerül nyomás alá. Most éppen az Index főszerkesztőjének kellett távoznia, és ezért a bírálók a kormányt teszik felelőssé. A menetrend elvben ez esetben is az, hogy egy hatalom közeli üzletember bevásárolja magát a legnépszerűbb portálhoz, majd szépen új vágányra állítja azt. Meneszti a szakmai vezetőt, akivel együtt veszi a kalapját a munkatársak jó része is. Úgy hogy a vége nem ritkán az: a szerkesztőség a hivatalos mondandót szajkózza. Így volt ez annak idején az Origónál is, most pedig az Index van soron. Azt még nem lehet megmondani, milyen irányban módosul annak irányvonala, de a jelzések arra utalnak, hogy barátságosabb lesz a kormányzathoz. 

Ugyanakkor más, önálló szerkesztőségekben gyászos a hangulat. Veszélyben van a magyar média függetlensége. A Nemzetközi Sajtó Intézet úgy ítéli meg, hogy az EU-n belül példátlan szintet ért el a tömegtájékoztatás központi ellenőrzése. A Fidesz az utóbbi 10 évben módszeresen szűkíti a média sokszínűségét és a sajtószabadságot. Megszűnt a Népszabadság a Magyar Nemzet és a Heti Válasz, mert megjelentetésük állítólag gazdaságtalan volt. Ám az ellenoldal abból indul ki, hogy a szálakat Orbán mozgatta, de bizonyítani a mai napig nem sikerült ezt a tételt. 

Az Origónál a nagy átalakulást Vaszily Miklós vezényelte le, aki most az Indexnél ügyködik. A portál gazdái bizonyosan megpróbálják bizonyítani: bizonyos szinten továbbra megmaradt a függetlenség, csak éppen a hang nem lesz olyan kemény, sőt, egyre puhább, ahogy közelednek az országgyűlési választások. Merthogy a site szerepet játszhatott tavaly ősszel az ellenzék egyértelmű sikerében az önkormányzati választásokon. Napokon keresztül taglalta ugyanis Borkai Zsolt szexbotrányát.
Politico
Mossa kezeit a Fidesz az Index ügyében. A brüsszeli portál megszerezte azt a levelet, amelyet a magyar párt strasbourgi csoportja küldött a többi néppárti képviselőnek (ahogy ezt a Népszava már korábban megírta a dokumentum birtokában), és amely azt tartalmazza, hogy az Orbán-kormány nem kívánja kommentálni a főszerkesztő eltávolítását, majd a szerkesztők nagy többségének felmondását. Hangoztatja továbbá, hogy a cégek szabadon működnek, döntéseiket saját elhatározásból hozzák. Itt pedig éppen arról van szó, hogy üzleti szempontok érvényesülnek egy magáncégnél. Hogy politikai beavatkozás történt volna? – teszi fel a kérdést a cikk, amire a Fidesz válasza az, hogy ezek csupán megalapozatlan vádak. Arra azonban mindenképpen elegendőek, hogy a párt közzétegyen egy védekező pamfletet. 

Mellesleg amikor az Index újságírói bejelentették távozásukat, készült egy kép Vaszily Miklósról, amint éppen együtt ebédelt egy menő budapesti étteremben Schmitt Máriával, Orbán bizalmasával. A félelmek a portál jövője kapcsán azután erősödtek fel, hogy az üzletember befolyást szerzett a site anyagi viszonyait illetően.