2020. október 1., csütörtök

RÁADÁS: ÚTSZÉLEN

KLUBRÁDIÓ
Szerkesztő/ műsorvezető: JÓZSA MÁRTA
2020.10.01.


...műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel...

Útszélen (2020. október 01.) - itt hallgatható meg

Vendégeink, témáink:

- Joó Istvánné, tanár 

- Péntek Csilla, zenetanár 

A férfiak többnyire eltűnnek beteg gyerekeik mellől – mondja egy 80 éves zenetanár, aki egyedül neveli 46 éves, Down-szindrómás lányát. A fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők lassan tíz éve küzdenek azért, hogy azok is kaphassanak ápolási díjat, akiknek egyébként van jövedelmük - például nyugdíjuk - hiszen ők 24 órás szolgálatban vannak beteg gyerekük mellett, rendszerint segítség nélkül, magukra hagyva.

Gyerekszülés rasszista felhangokkal – a roma nők gyakran szenvednek el megaláztatást a szülőszobán, a kórházban, nem örülhetnek felhőtlenül az újszülött gyermeküknek. Csak egy példa a diszkriminációra: egy vidéki kórház a tényleges ár többszörösét követeli alapítványi hozzájárulás címén a védőruháért, ami ahhoz szükséges, hogy a gyerek apja, vagy az anya kísérője bent lehessen a szülésnél...

Útszélen (2020. szeptember 24.) - itt hallgatható meg

Témáink:

- Szigorúan őrzött gázcsapok - a Dankó utcában piros-fehér szalagokkal ékesített őrbódéban diákok, tanárok, művészek, aktivisták próbálják megakadályozni, hogy kikapcsolják a fűtést a főiskolán, a hajléktalan-szállón, a kórházban, a konyhán. A többnyire valamilyen szociális szakon tanuló diákok számára sokkoló találkozás ez a valósággal, de a gólyáktól a végzősökig mindenki kitart, harcolni fognak az igazságtalanság ellen – a küzdelem rég nem csak a gázért folyik, a legyőzendő ellenfél a hatalmi önkény.

- Maszkban alvó hajléktalanok a Fűtött utcában, munkába készülő fedél nélküliek az Éjjeli Menedékhelyen . A hallgatóink számára tartott ide
genvezetésből kiderül, hogy mit is jelentene mindannyiunk számára, ha ellehetetlenítenék a Dankó utcai intézményeket. A diákok értük is őrt állnak, egyikük kedvenc jelmondata szerint minden út a Dankóba vezet.


„OROSZ RULETTKÉNT VÁROM, MIKOR BETEGEDEM MEG. MI, TANÁROK LETTÜNK A FELÁLDOZHATÓK”

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.10.01.


Káosz, tanácstalanság és félelem jellemzi a magyar iskolákat a tesztelés teljes hiánya, a karanténintézkedések körüli fejetlenségek és a tömérdek teendő hatására – legalábbis ez derül ki azokból a történetekből, amelyeket tanárok osztottak meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felmérésének a keretében.


"Egy diák pozitív koronavírustesztje után négy pedagógust teszteltek. Egy hétig vártak az eredményre, miközben tovább dolgoztak, volt, aki enyhe tünetekkel. Kettejük eredménye már megérkezett: pozitív. Ehhez képest se kontaktokat, se gyerekeket nem különítettek el, a szülőket és a gyerekeket nem tájékoztatták. A tanároknak megtiltották, hogy háziorvoshoz forduljanak, arra hivatkozva, hogy az országos tiszti főorvos által javasolt irányelvek szerint a pedagógusok nem számítanak szoros kontaktnak pozitív teszt esetén, így intézkedni sem szükséges."

Ez csupán egyetlen történet abból a rengetegből, amelyek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének belső felmérésére érkeztek. Nemrég megjelent cikkünkben már részletesen foglalkoztunk a protokoll- és információhiánnyal, következetlenséggel és az általánosságban vett kaotikus helyzettel, amely a szeptemberi tanévkezdés óta a magyar iskolákat jellemzi. A szakszervezethez eljuttatott tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy egyáltalán nem egyedi, elszigetelt esetekről írtunk korábban...

A HAZATÉRÉS KÍNJAI – (NEM) KÖZÉPISKOLÁS FOKON

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.10.01.


A hazatérés nehezített vállfaja, amikor az ember azt érzi, hogy a segítség és jószándék helyett gáncsokat és folyamatosan újabb akadályokat kap. Ez történt anno Mária gyermekeivel is – egy család két tanulságos története következik.


„A Hazatérés kínjai című poszt ihlette az írásom. 1993-t írunk, amikor Magyarországon megnyitott az első Student mobility ügynökség és ezzel az első transzporttal 31 gyerek repült el középiskolai tanulmányokra az USA-ba. Ekkor még a költségeket Ausztriában tudtuk befizetni.

A fiam története

Amikor híre ment a hazai középiskola első osztályába járó fiamról, hogy (egyedül) kiutazik, mindent elkövettek a tanárok, hogy az oly kiemelt jelentőségű tárgyból, elektrotechnikából (szakközépiskola, ahol bakancsban reszelgettek a tanulók) őt pótvizsgára küldjék.

Évvégén, amikor ez kiderült, a pótvizsgát augusztus 20. utánra akarták tenni, de mivel neki már augusztus 17-én Texas államban elkezdődött a tanítás és a repülőjegye meg volt, kertem a pótvizsga előrehozatalát, de ebben nem volt köszönet.

Egy évvel később júniusban számos esemény után elérkezett a pillanat a hazajövetelre és itthon folytatni a középiskolát. Már nem is a szakmai rész, hanem egy normál középiskola. Számtalan elutasítás és bajtársi kapcsolatkeresés után ez végre sikerült...

MAGYARORSZÁGON KORMÁNYZÁS HELYETT KOMMUNIKÁCIÓ FOLYIK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.10.01.


Miközben nap, mint nap érkeznek a hírek, hány ember került kórházba Covid19 fertőzéssel, hányan haltak meg, nincs nap, hogy ne botolnánk olyas valakibe, aki kerek-perc tagadja a koronavírus létezését, vagy azt ne mondaná, hogy nincs is járvány, ezért nem bohóckodik semmilyen maszkban. Hogy ez veszélyesebb-e, vagy maga a járvány, azt mindenki döntse el maga. Ami biztos, hogy ennek oka van. Hogy mi, azt Pusztai Erzsébettel próbáljuk kideríteni. Az infektológus és egészségügyi szakértő szerint, az a legnagyobb baj, hogy Magyarországon kormányzás helyett kommunikáció folyik.

A hitetlenség egyik oka az, hogy óriási ellentmondások vannak a járványügyi intézkedésekben – mondja Pusztai Erzsébet. A járványhelyzet kezelésére kijelölt hivatalos személyek tavasszal még azt mondták, nem kell maszkot hordani, felesleges. Azután hirtelen azt kezdték hajtogatni, hogy igenis kell maszkot viselni. Eközben pedig az emberek még most is azt látják, hogy pont az ország vezetői nem viselik a maszkot, továbbra is anélkül jelennek meg hol itt, hol ott. A hitetlenséget csak tovább fokozza, hogy azt mondták, nem lehet 500 fő fölötti nagy rendezvényeket tartani, közben pedig megrendeznek egy futballmeccset, amire 20 ezer nézőt várnak. Erre sok ember persze azt gondolhatja, ha ezt lehet, akkor nincs is olyan nagy baj. Sajnos a kételyeket fokozzák azzal is, hogy nem egyértelmű és világos az állásfoglalásuk. Az emberek többsége úgy véli, egy ország vezetője felelős ember, és amit tesz, azt nyilván felelősséggel teszi. Mit gondoljanak akkor, ha maszk nélkül pálinkázgat?

Pusztai Erzsébet szerint, természetesen ettől függetlenül, vannak Magyarországon is „elszabadult agyak”, akik talán valamilyen háttér-manipuláció hatására vagy érdekében azt mondogatják, hogy nincs is járvány, vagy, hogy fölösleges maszkot hordani...

MÉG MANIPULÁLTABBAK A KERESETI ADATOK - JÚLIUSBAN AZ ELŐZŐ HÓNAPHOZ KÉPEST ESETT AZ ÁTLAGKERESET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.10.01.


Júliusban az előző hónaphoz képest csökkentek az átlagkeresetek, ami főleg a korábban kiosztott rendkívüli juttatással magyarázható. Az adatokat ettől függetlenül is számos tényező torzítja. A koronavírus pedig még tovább rontott a helyzeten.

Majdnem 402 ezer forintra rúgott az idén júliusban a bruttó átlagkereset a KSH által frissen közzétett adatok szerint. Ez az összeg közel 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, júniushoz képest azonban 5 százalékos a csökkenés. Ez normális korrekciónak tekinthető, hiszen júniusban kiugró volt a növekedés, amit jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott félmillió forintos egyszeri rendkívüli juttatás okozott (erről részleteket itt olvashat).

Mint a KSH kimutatta: az idei első hét hónapban (tehát nem csak júliusban) a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 500 forint volt. A nettó átlagkereset ugyanebben az időszakban kedvezmények nélkül 263 300 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 272 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest...

HIÁBA NÖVEKEDNEK NOMINÁLISAN A BÉREK, REÁLÉRTÉKÜK SOKAK SZÁMÁRA CSÖKKENŐBEN VAN

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.10.01.


A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 30-án, szerdán tette közzé a 2020. első hat hónapjára vonatkozó kereseti adatokat, amikre szokás szerint rögtön meg is érkeztek a kormányzati kommentárok, miszerint a statisztikák szerint minden a legnagyobb rendben, hisz töretlenül emelkednek az egyébként is magas bérek...

...Ezek szerint tehát Magyarország népe még a válság alatt is egyre jobban és jobban élt, azonban ha benézünk az ezen a linken található adattáblákba – és mögéjük – már messze nem ilyen megnyugtató a kép amit látunk.

Egyrészt ott van a módszertani kérdés, ami miatt sokan nem kerülnek bele a mintába. Ahhoz ugyanis, hogy egy dolgozó adatai bekerüljenek a mintába, több kritériumnak kell megfelelnie:

- teljes munkaidőben állnak alkalmazásban,

- legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál,

- vagy költségvetési intézményeknél,

- vagy foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

Ami nem mást jelent, mint hogy a statisztikában nem szerepel a társadalom egy jelentős része, a részfoglalkoztatottak, rengeteg, kis- és középvállalkozásnál dolgozó ember, az egyéni vállalkozók (köztük rengeteg KATA-s kényszervállalkozó), és természetesen a feketén foglalkoztatottak (akiket persze nehéz is lenne számontartani a KSH eszközeivel).

Másrészt – ahogy azt már korábban részletesen kifejtettük, és már számos, az aktuális átlagkereseteket elemző cikkünkben is hivatkoztuk – az átlag, legalábbis a legtöbb esetben, és a magyarországi gazdaság- és társadalomszerkezetben biztosan nem egy jó mutató, hogy a társadalom jövedelmeit vizsgáljuk.

Az átlagot ugyanis nagyban torzítják a kiugró keresetek, a mi esetünkben jellemzően kisszámú, de annál magasabb csúcskereset – így jóval tisztább képet kaphatnánk a jövedelmi viszonyokról, amennyiben a mediánkeresetről lenne információnk. Ez azt mutatná meg, hogy ha az összes vizsgált keresetet egymás mögé raknánk, milyen érték lenne középen – ilyen adatot azonban a KSH nem közöl.

Ahogy az is sokat segítene, ha a hivatal kimutatása jövedelmi decilisekre, vagyis tizedekre lenne lebontva, ami azt jelentené, hogy a magyar társadalmat (vagy jelen esetünkben a vizsgálat tárgyát képező keresőket) a vizsgált csoport egy-egy tizedét reprezentáló csoportokra bontanánk, melyek a fizetési csoportok szerint oszlanának meg...

„BELETÖRŐDŐ ORSZÁG VAGYUNK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2020.09.30.


A TARTALOMBÓL:

– Beletörődő ország vagyunk – Chikán Attila: Némely dolgokban úgy teszünk, mintha a válság mellékes lenne, s az élet a„rendes” kerékvágásban folyhatna – Interjú Orbán Viktor egykori miniszterével

– Igen, sajnos már drámai a helyzet – Kötelességünk megszólalni, és nem értjük, hogy fent miért nem hallanak meg minket – mondja Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Interjú

– Mézesmadzag volt, hogy mindenkinek több marad – Baranyi Krisztinával, Ferencváros, Szücsné Posztovics Ilonával, Tatabánya és Gémesi Györggyel, Gödöllő polgármesterével beszélgettünk gondjaikról, sikereikről, terveikről. Hármas interjú

– „Fel van újítva a falu, csak hát el vagyunk nyomva” – Kampány a Taktaközben: fideszes plakáterdő, Zsófia biztos szavazótábora és elhaló magyarok. Riport

– Csopak csatát nyert a balatoni beépítési háborúban – Teljes a bizonytalanság, mert agyőzelem a helyiek szerint egyáltalán nem biztos. Riport

– Fejcserék a külügy háttérintézményénél – A HEPA Exportfejlesztési Ügynökségnél is feltűnt az egykori focistafeleségből lett, a 2rule márkával berobbant üzletasszony

– Hazai pályán gyűrték le Németh Szilárdot – A rezsibiztos birkózóakadémiája terjeszkedni akart, ám a helyi ellenzék a Fidesz közreműködésével útját állta a beruházásnak

– Hullámvasúton a sertéshús ára – Októbertől felerősödhet az afrikai sertéspestis. Már több mint 137 ezer vaddisznót lőttek ki

– Önmagát koronázta meg Lukasenka – Aljakszandr Lukasenka és Szvjatlana Cihanouszkaja is Belarusz elnökének tekinti magát

– Maszkokkal nyitnak a sípályák a laborban – Ha nem is a korábban megszokott rendben, de lesz téli szezon nyugati szomszédunknál

– Hisztéria egy tinédzser lány halála körül – Az összeesküvés-elméletek keltette káosz az állammal szembeni teljes bizalmatlanságra vezethető vissza

– Trump-értékelő I.: kudarc a Közel-Keleten – Elsőként azt a régiót vizsgáljuk meg, amely 2016-ban a legproblémásabb térsége volt a világnak

 Lejtmenetben a Black Lives Matter – Egyre inkább úgy néz ki, kifogyóban van a kezdeményezés lendülete

– Az Arktiszon át vezet a XXI. század új Szuezi-csatornája – Oroszország atomjégtörőkkel biztosítja az északi-tengeri útvonal hajózhatóságát, Amerika stratégiai bombázókat telepít Alaszkára

– Mi volt Feynman titka? – Ha van olyan tudományág a világon, amelynek tanulmányozását sosem hagyjuk magunk mögött az érettségivel, az bizonyosan a fizika

– Töredékek Harag Györgyről – Emlékkiállítás nyílt a Gyulai várban

– Kit oltsunk be utoljára? – Életbevágó, hogy az elsőbbséget kapó csoportok kiválasztása a legátláthatóbb és legracionálisabb módon történjen

– Az első magyar dinótojás – Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyen az elmúlt évtizedekben már 100 ezer lelet került elő, de a most bemutatott példány az egyik legkülönlegesebb

– „Nem tudom, van-e teljesen ideológiamentes nevelés”  Stork Natasát az SZFE-s tiltakozás mellett kérdeztük a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmről, a tavaszi járványidőszakról és a Skype-ra átköltöző próbákról is. Interjú

– Titkon olyan akart lenni, mint „Latyi” – A múlt héten elhunyt Verebély Iván emlékére

– Mi voltunk a kísérleti nyúl – Ha a hazai bajnokságban is olyan szigorú szabályok lennének, mint az UEFA Szuperkupa rendezvényén, nem jelentenének nagy kockázatot a közönség előtti focimeccsek

A MAGYAR HANG TEMATIKUS MELLÉKLETE NÉMETORSZÁG ÚJRAEGYESÍTÉSÉNEK 30. ÉVFORDULÓJÁRA

– Ahová leginkább vágytunk, szinte lehetetlen volt eljutni – Németország 30 évvel az újraegyesítés után – Berlini riport

– Még ma is erős államra vágynak – Gert Pickel politológus professzor a máig érződő megosztottságról, populizmusról és a nosztalgiázó pártfunkcionáriusokról

– A szőnyeg széléről Európa élére – Prőhle Gergely esszéje

– Berlin, ha kocsma – Sausic Attila esszéje

– „Igazán szerelmes voltam” – Egy drámai menekülés története az NDK-ból, fél évszázad távlatából

Publicisztika:
– Dévényi István: Ugyan már, a Rogán-villa…
– Gulyás Balázs: Fideszes székelyek, szevasztok, oláh hungarofóbok, szevasztok! – Maga itt a kultúrhörcsög
– Szerető Szabolcs: A háború, amit nem szabad megnyerni
– Torkos Matild: Pávatánca pénzcsap körül – Álláspont
– Pálinkás Judit: Farkasok és bárányok
– Szabó Antal: Álom
– Pápay György: A jobboldali identitáspolitika találkozása a gazdasági válsággal – Több a zászló
– Lukácsi Katalin: A NER-nek nem érdeke a bocsánat
– Híd Jenő rajzol: Régi szokások
– Wekerle Szabolcs: Leedz – Újbeszél
– Gazda Albert: Big Lies
– Szerető Szabolcs: Fradi: nagyszínpad!! – Szotyola
– Puzsér Róbert: Fekete-Győr András ki nem kényszerített hazudozása
– Marabu: Népjólét

Tárca:
– Darvasi László: Két árva
– Szenczi Tóth Károly: Sertéspörkölt

Kritika:
– Visszaélések az elitgyerekek táborában – HBO: Visszatérés Epipóba. Oláh Judit dokumentumfilmje
– Boldogság, gyere haza – Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre. Rendezte: Horvát Lili
– Az irodalmon túl – Gróh Gáspár: Szabó Dezső
– Hogy a világunk milyen lesz 2050 körül – Rojik Tamás: Szárazság
– A festőcsülleng levele – David Coles: Chromatopia
– Ha nem kapnak el, százötvenet is megöltem volna – Des. HBO
– Pogromok a holokauszt után – Pelle János: Vérvád, hisztéria, népítélet – „Zsidókérdés” Magyarországon 1945-ben és 1946-ban

ITT OLVASHATÓ

TÖBB MILLIÁRD FORINT KÖZPÉNZ TŰNT EL - MÉG MINDIG HULLANAK A CSONTVÁZAK A TENISZSZÖVETSÉG SZEKRÉNYÉBŐL

NÉPSZAVA
Szerző: BERNAU PÉTER
2020.10.01.


Egyre valószínűbb, hogy súlyos törvénysértéseket követett el a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) előző vezetése, amikor külsős cégeket állami forrásból fizetett ki.


Folyamatosan vizsgálja az MTSZ új vezetése a múltban történteket és minél tovább jut az ellenőrzésben, annál lehangolóbb lesz a kép az utóbbi évekről. Lapunk úgy tudja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elmúlt négy évben 8-8,5 milliárd forint közpénzt fizetett ki az MTSZ törvénytelenül külső cégeknek. A két kiemelt kedvezményezett az A-Z Produkció volt, illetve az Open Time. Mindkét vállalkozásnak az interneten is elérhető adatok szerint Horváth Csaba volt a tulajdonosa és párja, Tamás Krisztina az ügyvezetője. Utóbbi személye azért is érdekes, mert ő volt az MTSZ kommunikációs vezetője. Később Horváth az A-Z Produkciót átadta jó ismerősének, Kovács Zsoltnak. Kovács több A-Z nevű cégnek is a tulajdonosa volt, többek között az A-Z Teniszprodukciónak, amely a Davis Kupa-mérkőzések megszervezésére szerződött az MTSZ-szel. Olyan beruházásoknál, melyeknél állami pénzt használnak fel, kötelező kiírni a közbeszerzést, így rendelkezik a törvény. A közbeszerzés kiírásáról elnökségi határozatot kell hozni, és a pályázatnak meg kell jelenni a Magyar Közlönyben is.

Ezeknek nyoma sincs az elmúlt négy év elnökségi üléseinek jegyzőkönyvei között, ehelyett az MTSZ egy-két oldalas megbízási szerződéseket írt alá a partnereivel és fizetett ki nekik milliárdokat.

Ez az eljárás felveti a költségvetési csalás gyanúját, mivel tételes elszámolás hiányában ellenőrizhetetlen, hogy valójában mennyibe került egy-egy esemény, amelyet hivatalosan nem a szövetség szervezett. Az MTSZ előző vezetése pontosan tisztában volt a törvényi előírásokkal, kisebb tételeknél (például irodabútorok beszerzésénél) kiírta a közbeszerzési eljárást, amit a Magyar Közlönyben is megjelentetett. Ettől eltérni csak rendkívüli esetekben lehet, amikor nincs idő várakozni, azonnal kell cselekedni (pl: ha egy kórházban elromlik a lift, akkor a gyors javítás vagy csere a legfontosabb)...

ÚGY ÉRZED, FÉLÚTON VAGYUNK MÁR AHHOZ, HOGY EZ EGY MŰKÖDŐ ORSZÁG LEGYEN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: NAGY SZILVESZTER
2020.10.01.


...De hát kérem! Ha hatalomból a csillagok is eltűnnek az égről a haverok zsebében, miközben orvosra meg ápolóra, szociális ellátásra, meg létbiztonságra nem jut, akkor jön az, hogy a lakosság az ellenzékhez fordul, hogy tessék csak képviselni az érdekeinket azért a közpénzért, amiből jól tetszik élni, mert ide, lentre nekünk nem jut még morzsa se! Aki elesett, az úgy is marad, vagy felköti magát, vagy elmenekül, ha egyik se, akkor kínban nyomorog, majd meghal idő előtt.

No, és akkor itt jön a fő bűnöm! Mi a frászt csinál az ellenzék? Szórakoztat, tyűháztat, és egymásnak forgatja az embereket. Úgy sorolják a hatalom bűneit, mintha nem az ő dolguk lenne tenni ellene! Közben meg hülyítik az érdeklődőket, hogy „jó-jó”, „majd-majd”, bármi is fontos lenne, azt „ne most!”, „még nincs itt az ideje, „majd – majd”. Aztán meg „hát már késő!”, és kezdődik előről! „Jó – jó”, „majd – majd”. 2014, 2018, és persze „majd” 2022! Na azt figyeld! Hú majd akkor! Most még ne! „Nincs itt az ideje!” „Maradj ki belőle!”, „Ne vegyél részt!”, „Maradj otthon, maradj Európában!” Azt hadd kérdezzem már meg, hogy 2016 óta Európában vagy? Jó, persze! Földrajzilag igen, de a béred európai? Az ellátásod európai? Ha megbetegszel, ha elveszted a munkád, ha szülni mész, ha daganatod van, ha öreg vagy? Nos?

És kevesebb mint két év múlva parlamenti választások lesznek! Úgy érzed, hogy félúton vagyunk már ahhoz, hogy egy működő ország legyen Magyarország? 2022-re egy gyökeres változás víziója lebeg a szemünk előtt. Tíz éve immár. Mint amikor egy tervrajz alapján veszel egy szép házat, tíz éve fizeted a törlesztő részleteket, viszont majd csak két év múlva költözhetsz, de még az alapot sem ásták ki. Már rég ráment a gatyád, az emberi kapcsolataid, a jövőd, és csak a reményed maradt, hogy hátha túléled a mai napot.

Mondd – te, aki most ezt olvasod -, miben reménykedsz? Mi a jele annak – mert biztosíték az nincs! -, hogy tényleg úgy lesz? Hogy 2022-ben megfordul a világ, onnantól minden rendben lesz? Csak még egy kicsit bírjuk ki, „tartsunk ki, elvtársak!” Nem ismerős? Volt már ez a lemez, rongyosra hallgattuk, aztán amikor beszakadt a mondóka, kiderült, hogy „választási csalás volt!” Az, persze! 2014-ben is, meg 2018 – ban is, azóta meg minden más. Kormányváltás az ugye semmiképp! „De majd – majd!”

Akkor most azt kérdezem, hogy Karcag, Gánt, Mohács, ezekkel mi van? A nagy összefogásban, a 2022-re készülésben (mert ugye „majd”, „nem most!”) ezek úgy diszkréten elestek, győzött a Fidesz.

Értem én, hogy majd 2022 lesz a nagy durranás, de addig nem kéne egy kicsit gyakorolni? Ellenállogatni, felszólalni helikopterezés ügyben, markánsan odalépni, amikor a foci szurkoló viháncolhat Pesten, de a külföldön dolgozónak karantén, meg hát időközi választásokat is kéne nyeregetni, meg ilyenek. Úgy a látszat kedvéért, hogy van az ellenzékben vitamin.

Csak Mészáros Lőrinc arany mondatát tudom idézni: „Legyetek bátorok!”

És tényleg legyetek! Vagy egy markáns változáshoz, vagy a nyomorban elpusztuláshoz!

Szóval?

LESÚJTÓ ADAT JÖTT A MAGYAR NYUGDÍJAKRÓL

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2020.10.01.


Összesen 44 országot rangsoroltak a nyugdíjak értéke és az idősek lehetőségei alapján, amiből Magyarország csak a harmincharmadik lett. Európában csak Lettországban és Görögországban rosszabb a helyzet. Ráadásul szinte minden vizsgált mutatóban romlottak a hazai állapotok
.

Elkészült az új Globális Nyugdíjindex, és annak európai összesítése, amely olyan szempontok alapján rangsorolja az országokat, hogy milyen az idősek hozzáférése az egészségügyhöz, milyen az életminőségük, az anyagi jólét az egész országban, és ehhez képest a nyugdíjak. A 44 vizsgált ország közül Izlandon a legjobb a helyzet, majd Svájcban és Norvégiában, az első tízben pedig ott van Írország, Hollandia, Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Dánia és Németország is. Magyarország csak a 33., átlagos teljesítménye a mutatókban 59 százalék, aminél csak a lettek 53, és a görögök 41 százalékos értéke a rosszabb a kontinensen.

Az anyagi javakban a magyar nyugdíjasok egész jól állnak, például nagy részüknek van lakása és más értéktárgya vagy vagyona, pénzügyileg viszont rossz a helyzetük: tartalékuk és megtakarításuk sincs - nyilatkozták szakértők a Blikknek, akik kiemelték azt is, hogy rossz az egészségügy hozzáférhetősége is, hisz nem egyszer több hónapos várólisták miatt nem kapnak időben kezelést az idősek...

FRISS NARANCS AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MAGYAR NARANCS
2020.10.01.


Sajó László: Öt és feles
A NEI, a hely, ahol

VÉLEMÉNY

Tábor Áron: Normaszegők
Megvédik-e az intézmények az amerikai demokráciát?

Szeptember 18-án, a zsidó újév első estéjén meghalt Ruth Bader Ginsburg, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának liberális ikonja. Egy héttel később koporsóját teljes állami tiszteletadás mellett ravatalozták fel a kongresszus épületében, ám a gyász pillanatai még el sem múltak, amikor Donald Trump a konzervatív Amy Coney Barrett bírónőt jelölte a megüresedett helyre, és Mitch McConnell republikánus vezető pedig egyértelművé tette, hogy a szenátus a lehető leghamarabb szavaz a pozíció betöltéséről.

A szerk.
Szabadságharc a sárga földig

Eddig nem tudtuk, hogy ünnepelni szokás „a szabad pálinkafőzés évfordulóját”, a Pannónia Pálinkakultúra Egyesület kezdeményezése azonban nem hagyott kétséget felőle.

A szerk.
Nem tört át

Múlt csütörtökön a V4-ek kormányfői (mínusz a szlovák miniszterelnök) Brüsszelben látogatták meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy megmondják neki, nem támogatják a Bizottság egy nappal korábban bemutatott új migrációs csomagját.

POLITIKA

Nekrológ
Fogás a reménytelenségen
Bertók László (1935–2020)

Egynéhány irodalmi lap és intézmény már a decemberben esedékes születésnapjára készült, de az ünneplés helyett már csak a búcsúra és a méltó megemlékezésre lesz alkalom.

Harminc éve volt az első szabad önkormányzati választás
Korai öröm

1990-ben az első szabad önkormányzati választásokon a városok nagy részében az akkori liberális ellenzék tönkreverte a kormányzó, tavasszal még diadalmaskodó jobboldalt.

Interjú
Az autonómia aláásása
Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője az egyetemek helyzetéről

Nagy nemzetközi háttérhatalom hergeli Vidnyánszky Attila szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) elfoglaló diákokat. A hallgatók azonban universitasuk évszázados hagyományon alapuló autonómiáját védik.

Civilek a családi pótlék megduplázásáért
Hat krajcár

A családi pótlék összege 12 éve nem változik, pedig a civilek szerint az alapjövedelem-szerű juttatás 100 százalékos emelése sokat segítene a jelenlegi válsághelyzetben. Ezzel szakértők is egyetértenek, a kormány viszont a foglalkoztatáshoz kötött adókedvezményeket preferálja.

Magyar kormányzati szándék a Facebook megrendszabályozására
Véleményelhárítás

Az eddiginél is jobban ráfordulna a Fidesz a közösségi médiára: jobboldali „Facebook-harcosok” kinevelésével növelné a jelenlétét, és a platform szabályozása is szóba került. De milyen eszközöket tudnának felhasználni az oldal uralásához?

Interjú
„Nem lehet a városok feje felett dönteni”
Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője

EP-képviselő volt 2014 és 2019 között, most a budapesti önkormányzat érdekében lobbizik az uniós intézményeknél. Jávor Benedeket a jogállamisági mechanizmusról, a zöld átállásról és a kormány fővárosellenes trükkjeiről is kérdeztük.

KULTÚRA

mi a kotta?
A cékla kipusztult

Lemez
Marie Davidson & L’Œil Nu: Renegade Breakdown

Koncert
MORDÁI

Lemez
Capella Savaria: Mozart-szerenádok

rés a présen
„Ordas szólókkal vétetem észre magam”
Bujdosó János zenész

Lemez
Szimplán nagyon jó
The Rolling Stones: Goats Head Soup Deluxe

1973-ban nem létezett népszerűbb zenekar a Rolling Stonesnál, talán csak a Led Zeppelint lehetett hozzájuk mérni.

tévésmaci
Farkasfalvi állatok

Rádió
Pianóban megfogni
Operaérzékenyítés a Klubrádióban

Nem az operák idejét éljük.

Tánc
Batarita: Lüktetésed

Színház
A tudatlanság: erő!’84

Az Asbóth utcai Stúdió most fojtogatóan szűknek tűnik. Barna doboz, ahol a falakat lefedő, katonás rendben elhelyezett hang­falak még inkább összenyomják az amúgy sem túl tágas teret. Kálmán Eszter látványvilágának egyetlen izgalmas eleme a fejek fölött hullámzó mikrofonrengeteg.

Könyv
Kertész Erzsi: Ludmilla újabb esetei

Könyv
Hogy kiderüljön
Erdős Virág: Hősöm

Bár a legtöbb falu szélén és a nagyvárosaink több pontján is kialakultak szegregátumok, ahol kirekesztettek élnek, de a Hős utca – talán a mérete miatt is – a periféria szimbólumává vált.

A szegénység ábrázolása a kortárs irodalomban
Nyelvtelenül

A szegénység témája a felvilágosodás idején tűnt fel a magyar irodalomban, s azóta ugyan folyamatosan jelen van, de az elmúlt évtizedekben ez a jelenlét ismét kiemelt jelentőséget kapott – aligha véletlenül. Mi a tétje és mik a buktatói a honi szegénység irodalmi ábrázolásának?

ÉLET + MÓD

kertész lesek
Pistacia – Diósd

chili&vanília
Csak az alma

Kerékpáros-oktatás Magyarországon
Valami kis kóstoló

Februárban híre ment, hogy kötelező kerékpárosvizsgát vezetnének be az általános iskolában. A programot, amit a Révész Máriusz irányította Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ készített elő, elvitte a világjárvány.

Volt egyszer egy SZOT-üdülő
A kihagyott ziccer luxusa

Befejezéshez közeledik a Rózsadomb hírhedt szellemkastélyának felújítása. Az épület sorsa jól illusztrálja, hogy egy ház nemcsak kő, tégla, acél és üveg, hanem az azt létrehozó közeg kultúrájának pontos fizikai lenyomata is.

BLOG

Film
Notting Hill-i cukrászda

Film
Mindig az ördöggel

Film
Collini nem beszél

SZEMREVALÓ
Gipsy Queen

SZEMREVALÓ
Wolkenbruch különös útja egy siksze karjaiba

SZEMREVALÓ
Berlin Alexanderplatz

SZEMREVALÓ
Végzet és kezdet

Film
Dreyfus én vagyok
Roman Polański: Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy

Nyilvánvaló, hogy Roman Polański szeretné a leginkább, hogy „elválasszuk az embert a műtől”, de éppen ő az, aki ezt lehetetlenné teszi legújabb filmjében.

Interjú
„Uraim, mit akarnak tőlem?”
Roman Polański filmrendezővel beszélget Adam Michnik és Jarosław Kurski

A már a magyarországi mozikban is futó Tiszt és kém című filmjének lengyelországi bemutatásakor készített interjút a 87 éves művésszel a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik és főszerkesztő-helyettese, Jarosław Kurski.

„SZAR, SZEMÉT SZEKUSOK” – KITÁLAL A FIDESZ VOLT TITOKMINISZTERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2020.10.01.


Váratlanul erős beszédet mondott egy augusztus 20-i ünnepségen Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal vezetője. Az első Orbán-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere arról beszélt: „ellenérdekelt titkosszolgálat” meg akarja fosztani pozíciójától, hogy a helyébe saját emberét ültesse. Nem sokkal beszéde után Demetert valóban leváltották. Az érintett a teljes magyar sajtó érdeklődését elhárította, de a Válasz Online-nal kivételt tett, így feltehettük neki kérdéseinket. A szekusozás az új huszonhárommillió román? Miért higgyük el, hogy nem egy sértett ember vagdalkozik? Miért állítja, hogy a román titkosszolgálat harminc éve használ Magyarországra telepedett erdélyieket? Exkluzív nagyinterjú:...

ORBÁN VIKTOR MEGLEBEGTETTE: AKÁR EURÓMILLIÁRDOKAT IS BUKHAT MAGYARORSZÁG

PORTFOLIO
Szerző: WEIHARDT ATTILA
2020.10.01.


Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára.


A javaslat ugyanis lefordítva azt jelenti, hogy a magyar kormány inkább hajlandó lenne lemondani 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásról és további 10 milliárd eurós hitelfelvételi lehetőségről a NextGenEU programból, csakhogy mentesülni tudjon a kifizetésekhez hozzákötendő jogállamisági feltételektől. A javaslat azért érdekes, mert nemcsak a NextGenEU-hoz, hanem a 2021-2027-es uniós költségvetés összes kifizetéséhez is ugyanazt a jogállamisági feltételrendszert kötnék hozzá a német soros elnökség minapi javaslata alapján, így tehát a normál uniós költségvetésből Magyarország által várt 33 milliárd eurónyi forrásoknál jelen állás szerint nem tudna mentesülni a jogállamisági feltételek alól a kormány. Jól látszik mindebből, hogy a német jogállamisági javaslat továbbra sem fogadható el a magyar kormánynak, azaz nem a magyar és a lengyel kormány nyári helyzetértelmezése győzedelmeskedett eddig: ...

SZABAD SZEMMEL: KŐKEMÉNY UNIÓS KRITIKA A MAGYAR JOGÁLLAMISÁGRÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.01.


A bizottsági vitában leszavazták hazánkat, így megindulhat az eljárás. Nemzetközi lapszemle.


Spiegel 

A magyar és a lengyel biztos szembefordult von der Leyennel a Bizottságban és nem támogatta a jogállami jelentést, ami Brüsszelben csak minden szökőévben szokott elfordulni. A lap úgy tudja, hogy a többiek sokáig próbálták meggyőzni Várhelyi Olivért és lengyel társát, ám mindhiába. Csak többségi döntés született. Így a jogállamiság felmérése a tervekkel ellentétben nem megbékélést hoz, hanem még inkább kiélezi a vitát. Pedig a munka célja az volt, hogy Budapest és Varsó ne mondhassa: folyton őket pécézik ki, és ne kelljen a szégyenpadban ülniük, noha mindkettő évek óta rombolja a demokráciát.

A dokumentum ismertetésekor Jourová utalt is rá, hogy a nem egyhangú határozat született, voltak ellenvetések. Ez azt jelenti, hogy az elnök nem tudta a maga oldalára állítani a magyar biztost, ily módon a nemzeti érdekek megmérgezhetik a bizottság munkáját. Pedig a nemzeti hovatartozás ezen a fórumon elvileg nem játszhat szerepet. Ám Várhelyi esetében már eleve az ellenkezőjétől lehetett tartani, mivel EU-nagykövetként időnként igen agresszívan képviselte Orbán politikáját. Pont ezért csak a második nekifutásra kapta meg a posztot. Akkor azt ígérte, hogy teljesen függetlenül dolgozik majd és nem fogad el utasításokat Budapestről. 

FAZ 

Leszavazták Magyarországot és Lengyelországot a jogállami vitában, így megindul az eljárás, hogy legyen olyan mechanizmus, amelynek keretében megbüntetik a demokratikus szabályok ellen vétő kormányokat. A nagykövetek bizottságának a többség a magyar és a lengyel fenyegetőzés ellenére támogatta a német javaslatot. Így rajtolhat az egyeztetés az Európai Parlamenttel, sőt annak eredményeként még szigorodhatnak is a feltételek. Egyébként Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia és Belgium is ellenezte az indítványt, de ők azért, mert szerintük az nem megy elég messzire. De így sem jött össze a blokkoló kisebbség.


Az igazságügyért felelős bizottsági alelnök azt gondolja Magyarország és Lengyelország kapcsán, hogy a pénzzel mindig megfelelő nyomást lehet gyakorolni, miután mindkettőnél rendszerszintű a hiba. Didier Reynders reméli azonban, hogy már a jogállami jelentés is jobb belátásra bírja a két kormányt, amely politikai okokból már meggyengítette az igazságszolgáltatást. A bírák függetlensége a tét, és azon javítani kell. Az eddigi politika ugyanis nem hozta meg a kellő eredményt. Azt viszont jónak nevezte az interjúban, hogy a civilek mellett az összes állam segített a helyzetfelmérésben.

A politikus nem gondolja, hogy az Európai Néppárt segédkezet nyújtana Orbánnak, mert tudja, hogy igencsak heves viták zajlanak ez ügyben, mind a parlamentben, mind a frakción belül. De azt biztos – tette hozzá – megfelelő útra kell terelni Magyarországot.

Gondoskodni kell arról, hogy a közösségi pénzeket a joggal összhangban költsék el. Most különben azt látja, hogy az EP kiáll a Bizottság elképzelése mellett, ám a Tanács már nem annyira lelkes. Ő azonban a maga részéről azt szeretné, ha a jogállami mechanizmus a lehető leghatékonyabb lenne. Majd meglátjuk, mi lesz belőle.

Reynders a lapnak arról beszélt, hogy ha engednek a jogállamból, akkor az egész EU-t teszik kockára, mert olyan tagok esetében, mint Magyarország és Lengyelország, rendszerszintű bajokról van szó. Az alelnök úgy látja, hogy riadót kell fújni az alapértékek és a demokratikus intézmények tiszteletben tartása érdekében, mivel a magyar és a lengyel kormány minden közösségi akciót ellenez ez ügyben. Közben pedig egyre fokozódik a feszültség.

A magyarok és lengyelek esetében nem segítenek a szerződésszegési eljárások, sem az Európai Bíróság ítéletei. Nem változik azoktól semmi. Magyarországon a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya problematikus. De ezért időnként mégiscsak hat az unió nyomása, pl. az igazságszolgáltatás egy-két reformja ügyében.

Mindazonáltal a két ország megakadályozhatja a mentőcsomag elfogadását, de a pénzre nekik is szükségük van. Azon kívül a két miniszterelnök aláírta a határozatot a júliusi csúcson, tehát, hogy lesz jogállami mechanizmus. Arra azonban annál is inkább szükség van, mert Budapest és Varsó nem tagja az Európai Ügyészségnek. Viszont a Bizottságnak kell kimondania, amikor úgy látja, hogy általános hiányosságok jelentkeznek a jogállam területén. Az alelnök egyébként azt pártolja, hogy csak minősített többséggel lehetne meggátolni a szankciók elrendelését. 

Az Európai Parlamentben jó a jogállami jelentés fogadtatása. A CDU-CSU frakció vezetője szerint megfelelő kiinduló pont, hogy a tényekre alapoznak, csak most az kell, hogy a tagállamok elemezzék az eredményeket és kiküszöböljék a hiányosságokat. A zöldek viszont már jóval kritikusabbak. Mint kifejtették, végre tetteknek kell következniük, hiszen folyamatosan fenyegetések érik a demokratikus elveket. Így további szerződésszegési eljárásokat kell indítani. Katarina Barley, az EP SDP-s alelnöke örül, mivel Orbán és a többiek már nem mondhatják, hogy a többiek pikkelnek rájuk. 

FT 

Az EU mérföldkőnek számító módon felmérte a tekintélyelvűség állapotát saját soraiban, ám ezzel feltárta saját belső megosztottságát. A magyar kirohanás mutatja, mekkora a feszültség a ma kezdődő csúcskonferencia előtt. A Bizottság úttörő módon próbálja megállítani, hogy egyes tagok a tekintélyelvűség felé sodródjanak. A jelentés azonban aláhúzza mekkora is a gond az unióban az autokrácia kapcsán. Ebben mindenképpen a középpontban áll Orbán Viktor, aki egyre inkább ellenőrzése alá vonja a sajtót, és aláásta az igazságszolgáltatás önállóságát.

A dokumentum tényszerűen foglalja össze a helyzetet, nem vádaskodik. A bírálatok leginkább a közép-európai országoknak, valamint Máltának szólnak. De nemigen erősíti az EU eszköztárát. Hiszen a jogállami eljárás már 3 éve folyamatban van a lengyelek ellen, a magyarok ellen pedig két éve kezdődött, de egyiket sem tudta visszafordítani az illiberalizmus felé vezető úton. Jourová nyíltan azzal vádolja Magyarországot, hogy az „beteg demokráciát” épít, ám sokkal nehezebb meggyőzni a többieket, hogy tegyenek is valamit ez ügyben. 

Magyarországot és Lengyelországot feldühítette a jogállami jelentés, pedig a demokrácia cudarul áll a két országban. A Bizottság pontosan az ezzel kapcsolatos aggályokat tartotta szem előtt, tehát hogy egyes kormányok mind inkább tekintélyelvű vonalra állnak rá. Egyben cáfolni kívánta, hogy nem lép fel a demokrácia visszaszorítása ellen, miközben a liberális értékek bajnokaként hirdeti magát.

A szabad sajtó és a független bíróságok hívei azzal vádolják Brüsszelt, hogy az csak lovat ad az illiberális vezérek alá, amikor nem vonja meg tőlük az uniós forrásokat.

Az EU a demokráciák klubjaként jött létre, ám gondot okozott számára, hogy mitévő legyen, amikor az utóbbi években azt látja, hogy Orbán Viktor kötőféket tett az igazságszolgáltatásra, az állami hirdetéseket „baráti” szerkesztőséghez irányította, és belefojtotta a szót az ellenzékbe.

A jelentésben a legélesebb bírálatok Magyarországot és Lengyelországot érik. Orbán hazai ellenzői azt mondják, hogy a politikus a közösségi pénzeket felhasználva erősödött meg, de a brüsszeli kritika miatt időnként mégis kénytelen volt lassítani. Krekó Péter kifejtette, igenis számít az európai kiállás, illetve nyomás. De a pénz lehet a legfőbb eszköz, hogy Orbán hajlandó legyen engedni. Ugyanakkor az unió továbbra is erősen megosztott az ügyben, hogy visszatartsák-e az alapokat olyan kormányoktól, amelyek megszegik a jogállami elveket.


Az Európai Unió Bizottsága megrótta Magyarországot és Lengyelországot, amiért azok nem tartják be az alapvető demokratikus normákat. A testület ily módon muníciót adott azoknak, akkor azt szeretnék, hogy a két kormányt zárják ki az anyagi kedvezményezettek köréből, ha csak nem emberelik meg magukat a média és az igazságszolgáltatás szabadsága ügyében. Ilyen körülmények között kezdődnek a tárgyalások az EP-vel az 1,8 milliárd eurós költségvetésről, illetve újjáépítési tervről. A finn kereszténydemokraták egyik strasbourgi képviselője, Petri Sarvamaa kutya nehéz és kemény egyeztetésre számít. 

Az Európai Bizottság súlyosnak látja a demokrácia helyzetét Magyarországon és Lengyelországban, ily módon azonban csak ráerőerősített a vitára, amely azzal fenyeget, hogy nem léphet időben hatályba a 2027-ig előirányzott büdzsé, illetve a segélycsomag a vírus miatt meggyengült gazdaságok megsegítésére.

A jelentés azt kifogásolja, hogy a magyaroknál csak igen kevés történik a magas szintű korrupció visszaszorítására. Nincs elhatározás, hogy megtalálják a felelősöket a vezető tisztségviselőket érintő visszaélések kapcsán. Azon kívül a hirdetéseken keresztül a kormány közvetlenül befolyást gyakorol a sajtóra. A felmérés fokozhatja a nyomást, hogy kapcsolják össze a jogállami normák érvényesülését a brüsszeli szubvenciókkal. 

NZZ 

Egyelőre nem kell semmitől sem félnie Orbán Viktornak a jogállami vitában, bár az EU pellengérre állította a lengyelekkel együtt, és a tagországok jóváhagyták, hogy kezdődjön meg az egyeztetés a demokratikus elveket megszegő kormányok megbüntetésére. Főleg Budapest és Varsó igen rossz osztályzatot kapott a bizottságtól, amely komoly aggodalmát fejezte ki a két ország igazságszolgáltatási helyzete miatt. És bár a testület igyekszik elkerülni az elfogultságnak még a látszatát is, Jourová pár napja azt vetette a magyar miniszterelnök szemére, hogy az „beteg demokráciát” igyekszik életre segíteni.

Persze, hogy Orbánra bármilyen formában hatással volnának a most nyilvánosságra hozott megállapítások, azt senki sem gondolja komolyan. Viszont a politikusnak hétfőn éppen Németország sietett segítségére, amikor olyan tervet tett közzé, amelynek értelmében nem sújtanák szankcióval az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének megnyirbálását. 

FAZ 

Mérgezett a légkör az unióban, mert a jogállami felmérés kiélezte a feszültséget a magyarokkal és a lengyelekkel. Pedig a lépéssel a Bizottság éppen a kedélyeket igyekezett megnyugtatni, főleg a magyar és lengyel hiányosságok kapcsán. Minden kormány előre elolvashatta a dokumentumot, megjegyzéseket fűzhetett ahhoz. De Orbán eleve elővágáshoz folyamodott, amikor habzó szájjal követelte Jourová menesztését. 

Brüsszel keresztül akarja vinni a jogállamot – Budapest és Varsó ellenében. De a kompromisszum a rosszak kezére játszhat. Mindenesetre idáig semmi sem segített Magyarország és Lengyelország esetében, ám most végre megmozdultak a dolgok, ami nem csoda: minden eddiginél több pénz forog kockán. Ha Európa nem akarja, hogy ezeknek az alapoknak jó része autokrata államférfiaknál és oligarcháknál kössön ki, akkor világos üzenetet kell küldenie.

A magyarok és a lengyelek a nehéz helyzetben lévő déli partnerek rovására „izmoznak”.

Michael Roth külügyi államminiszter a német elnökség nevében úgy nyilatkozott, hogy a jelentés segítségével új rendszert kívánnak kialakítani a jogállamiság ellenőrzésére. Berlin a jövő hónaptól ABC-sorrendben végigveszi az országokat, hogy rávilágítson, hol vannak gondok. Mint mondta, csak így juthatnak közös nevezőre, ideértve, hogy mi tartja egyben a közösséget.

Ugyanakkor a bolgár ellenzék elsőszámú vezetője, Ivanov volt igazságügyi miniszter úgy véli, hogy a Berlin által előterjesztett indítvány valójában felhívás a táncra, tehát hogy még több állam térjen rá a korrupció és a jogállam leépítésének útjára. Merthogy az érintett államok a jövőben egymás hátát fedezhetik, nehogy szankciókat hozzanak ellenük. A jogállami jelentést pedig elszalasztott lehetőségnek tartja, mert Bulgáriában pl. a főügyész nem a korrupciót, hanem a politikai ellenfeleket üldözi. 

Magyarország és Lengyelország megbukott a jogállami TÜV-vizsgán. Az EU-ban drámai módon kiéleződik a vita az alapértékekről. A bizottság megsemmisítő bizonyítvány állított ki Budapest és Varsó számára. De teljesen nyitott, hogy miként lehet megoldani a viszályt. A német szociáldemokraták egyik EP-képviselője bőven el tudja képzelni, hogy az unió szétesik a vita miatt, és 10 év múlva már nem létezik a jelenleg ismert formájában. 

A kommentár szerint, mivel az alapító atyák egykor nem gondoskodtak arról, hogy legyen egy mindent eldöntő eszköz a jogállamiság védelmében, az első lépést a bizottságnak kellett megtennie, de még rendkívül sok a teendő annak érdekében, hogy feltartóztassák a folyamatot, hiszen látnivaló, hogy Magyarország, Lengyelország és Málta kihasználja a szervezetet és visszaél annak pénzével.

Pl. a magyaroknál látszik, hogy sokkal gyorsabban le lehet rombolni a jogállamot, mint amennyi idő a felépítéséhez kell. De ha szétszakad a szabályozások és szerződések hálója, akkor arra hamar rámehet az EU. Ezért fontos fejlemény a mostani jelentés. Mert világosan rámutat, hol vannak hiányosságok a tagországokban. Viszont pont az ellenkező irányban hat, hogy a jogszegők semmibe veszik a brüsszeli állásfoglalásokat, sőt, aktívan és agresszívan hadba szállnak az unióval.

Orbán Viktor már megint úgy érezheti: győzött, mivel nekiment az illetékes alelnöknek és látszatra sikert aratott, amikor zsarolással árukapcsolásba hozta a koronacsomag támogatását, illetve a jogállami mechanizmus felvizezését. Úgy gondolja, hogy szét lehet választani a jogot és a pénzt, ami magától értetődően képtelenség. Tehetetlen pragmatizmustól vezérelve a soros német elnökség mégis erőtlen kompromisszumot terjesztett elő.

Persze amíg Orbán a vétóval túszként tartja fogva az EU-t , addig a lába az ajtórésben marad. De a jogállami feltételekből még lehet hatékony eszköz. 

FAZ 

A vezető német jobboldali újság eleve adottnak nevezi, hogy Magyarország és Lengyelország kézzel-lábbal tiltakozik az árukapcsolás ellen, tehát hogy összekombinálják a jogállami elvek érvényesülését és a szubvenciókat. Németország ugyanakkor felpuhította az eredeti elképzelést. Így igazából körön kívül maradt az alapprobléma: hogy módszeresen leépítik a demokráciát a két országban. Megtorlás nélkül marad, ha még jobban meggyengítik a bírói függetlenséget. Az EU csak akkor lép, ha a visszaélések uniós pénzeket érintenek. De hogy azt miként állapítják meg, azt változatlanul nem tudni.

A két ország igazságszolgáltatásában azonban nem érdemes bízni, és sem Budapest, sem Varsó nem csatlakozott az új Európai Ügyészséghez. Ám a két kormány számára még így is elfogadhatatlan a német indítvány. Kilátásban helyezték, hogy megtorpedózzák a segélycsomagot. Ám ha az EU megint beadja a derekát, az bátorítana más országokat, amelyek hasonló vonásokat mutatnak, mármint hogy ők is gázolják le az igazságszolgáltatást. Így – ha a Bizottság és a Parlament is ezt akarja, akkor érdemesebb volna eleve egy keményebb mechanizmust bevezetni. 
Érvényesíteni kell a jogállamot, különben elszivárognak az uniós támogatások. Erre figyelmeztet a konzervatív lap, hozzátéve, hogy mivel a nyugati adópénzekből támogatják a keleti tagállamokat, erre a kérdésre a német polgároknak nagyon oda kell figyelniük.

Merthogy megfelelő ellenőrzés – tisztakezű képviselők, pártatlan bíróságok és független újságírók nélkül nem lehet nyomon követni a pénzeket, így azok eltűnnek sötét csatornákon. Ám a magyar és a lengyel kormány éppen ezeket az intézményeket igyekszik hatástalanítani.

És ebben a kezére játszik, hogy az EU által tegnap hozott határozat fogatlan, miközben a következő években 1,8 milliárd eurót osztanak szét a tagok között. Ám igen fontos, hogy ezek az alapok a jólétet szolgálják a célországokban, hogy ezáltal az unió erősebb legyen. 


Magára maradt az unióban Magyarország és Lengyelország. A két kormányt két súlyos vereség is érte egyetlen napon: előbb a többi 25 állam állandó képviselői megszavazták Brüsszelben, hogy kezdődjön meg az egyeztetés az EP-vel a jogállami mechanizmusról. A döntés erődemonstráció, azt mutatja, hogy Budapest és Varsó hiába reménykedik, egyáltalán nem lesz könnyű dolga, ha megpróbálja megfúrni a folyamatot.

Megkísérelhetik persze, hogy vétózzanak, ám azzal bedöntik a költségvetést, márpedig mindketten igencsak tekintélyes támogatást kapnak Brüsszelből. Vagyis ez a húzás nagyon is visszafelé sülhet el. Főként Orbán esetében. Ő volt az elsőszámú címzett, amikor a jelentés felsorolta a jogsértéseket. Jourová az orra alá dörgölte, hogy a „beteg demokrácia” útjára viszi az országot. 

Varga Judit megerősítette a lapnak nyilatkozva, hogy Magyarország véget akar vetni a migrációnak. Mert lehet, hogy más államoknak szükségük van pótlólagos munkaerőre, ez szívük joga, de a magyar kormány igényt tart arra, hogy az ő álláspontját is tartsák tiszteletben. Azaz minden állam maga dönthessen a kérdésben

A riporter ekkor feltette: hogy ha senki se jöjjön ide, akkor minek a közös migrációs politika, amire az igazságügyi miniszter válasza az volt, hogy jó a kérdés, de az egységes irányvonalat nem Magyarország akarja. Úgy érzékeli egyébként, hogy az utóbbi időben Brüsszelben változott a hang. Olyasmi is nyíltan szóba kerül, ami korábban tabunak számított. Pl. hogy miként lehet az elutasított menedékkérőket sebesen hazazsuppolni.

De hogy mennyire megfelelő Budapest számára a bizottság napokban előterjesztett javaslata a menedékpolitika megújítására, azt még nem tudta megmondani. Előbb látni kell a részleteket. Ám az biztos, hogy nehéznek ígérkeznek a tárgyalások. A jogállamiság kapcsán pedig ismét csak azt fejtegette, hogy annak nincs egyértelmű meghatározása. A normákról ugyan lehet vitatkozni, de ez a tagállamok dolga, abba a bizottság ne üsse bele az orrát. Viszont aki ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz, az kockáztatja mind a hétéves költségvetést, mind gazdasági újjáépítést.

EUobserver 

A jogállami visszaélések megakadályozására az európai intézmények és a civilek összefogását szorgalmazza a Soros György fémjelezte Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet két munkatársa. Natasha Kazatchkine és Carl Dolan, akik az EU belpolitikájával foglalkoznak, emlékeztetnek arra, hogy az unió éveken át tehetetlen tárta szét a kezeit, amikor az emberi jogok megsértése, a demokrácia módszeres leépítése került szóba, mondván, hogy nincs eszköze, nem tud mit tenni. És csak erkölcsi elmarasztalást, illetve párbeszédet tudott ajánlani, amit persze semmibe vettek az olyan felbátorodott autokraták, mint Orbán Viktor.

Az új jogállami jelentés nagy változást jelent ebben a hozzáállásban. Elismeri, hogy a jogállam védelme nem csupán a bíróságok függetlenségét jelenti, hanem magába foglalja a demokratikus vitákat, az ellentmondás jogát is, ideértve a szabad sajtót, valamint a virágzó civil társadalmat. Továbbá elismeri, hogy a demokráciát bárhol és bármikor fenyegetheti veszély.

A bizottság részéről bátorság kellett ahhoz, hogy megnevezze a tagországokban a demokrácia-ellenes jelenségeket, ám ez csak az első lépés. Az Európai Tanácsnak lehetőleg egy hangon kell beszélnie, amikor valamilyen akciót kezdeményez, és ki kell tartania erőfeszítései mellett, mert pl. Magyarországon látszik, hogy a jogállam helyreállítása éveket vesz majd igénybe. Azon kívül gyorsan meg kell hoznia a szabályokat, hogy mikor kell felfüggeszteni a támogatásokat a jövő autokratái számára.

A bizottságnak segítenie kell az elrettentést, úgy, ahogyan azt akkor csinálta, amikor elűzték Budapestről a CEU-t és jogellenesen tartottak őrizetben migránsokat Magyarországon. A szerzők dicsérik az Európai Parlamentet is, mivel az nagyon határozottan kiáll a jogállamért. De Strasbourgot teljes jogú partnernek kell tekinteni a demokrácia védelmében, mert jelenleg előfordul, hogy átlépnek rajta.