Tiszteli Mike Patton munkásságát, korábban metálzenekara volt és Orbán-bábuval smárol a koncertjein egy pulpituson. Zenéjében kifacsart önvallomásként kreálta meg Krúbi karakterét, aki a napokban jelentette meg harmadik nagylemezét. Állítása szerint nem tud rövid dalokat szerezni, nem törekszik slágerre, a III. Krúbi lemezen pedig önmagát lázadó partizánként definiálja, 6 perces dalaival pedig új kánont alakít ki a magyar zeneiparban, univerzumot épít kritikus dalszövegeivel, és rendhagyó zenei megoldásaival. Az Akvárium közönsége előtt felvett adásban Sajó Dáviddal dalról dalra mesél a szövegek mögöttes tartalmáról, zenei megoldásokról, politikáról, és a magyar média kattintásvadász hozzáállásáról.
Akadnak olyan banki fogalmak, amelyeket ha leírunk, akkor az átlagolvasóink zömét alighanem azonnal elveszítjük. Előre szólunk, a következőkben le fogunk írni néhány ilyen kifejezést, de azért gyorsan jelezzük azt is, hogy forrásaink (így az MBH, az OTP, az Erste, illetve az MNB képviselői, jogász és befektetési szakemberek) válaszaiból az jött át, hogy
amiről a cikkben szó lesz, az most tényleg a hazai bankrendszer legizgalmasabb történése.
Nagy feladat közepén állnak ugyanis a magyar bankok, de valójában minden uniós társuk is. 2024. január 1-ig meg kell felelniük egy olyan európai tőkekövetelménynek, amelynek az a célja, hogy ha baj van, akkor ne az állam (vagyis az adófizetők), hanem maguk a bankok siessenek önmaguk megsegítésére. Igen ám, de a hazai bankoknak a magyar lakossági betétekből lenne elegendő tőkéjük, és úgy érzik, hogy sokszor éppen ez a kötvénykibocsátással járó követelmény okoz nekik nehéz helyzetet...
Nem egyszerűen összevonták idén augusztusban a gyógyszerhatóságot a Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központtal, hanem lényegében lefejezték. A Válasz Online értesülése szerint az OGYÉI hat korábbi csúcsvezetőjéből mindössze kettő maradhatott a helyén, több fontos szakmai irányító pedig önként távozott. Lapunk hat hónappal a folyamat kezdete után vizsgálta meg, mi áll a sorozatos felmondások hátterében, és miért akkor történt mindez, amikor a kormány tervbe vette a gyógyszerügy átalakítását. Elhatározva, hogy a fiókpatikákba már nem kell gyógyszerész, és privatizálják – egy kézbe adva – az összes állami kórház gyógyszertárát.
Müller Cecília országos tisztifőorvos még nyáron tartott eligazítást a gyógyszerhatóságnál. Akkor Bidló Judittal, a Belügyminisztérium egészségügy-szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárával azt ígérték, hogy a tisztiorvosi szolgálattal való összevonás következtében 1+1 összege nem kettő lesz, hanem három. Nem így alakult: a munkatársak egy részét ők küldték el, sokan pedig önként távoztak. A Válasz Online fél évvel az események kezdete után számos érintettel folytatott háttérbeszélgetést, hogy megértse, mi történik az ország egyik legfontosabb egészségügyi hatóságánál.
Több forrásunk is úgy vélte, hogy a szálak a Covidhoz vezetnek. Szakmai körökben általános megdöbbenést keltett, amikor a magyar gyógyszerészeti hatóságtól, akkori nevén az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) egy kormányrendelettel elvették a szakmai döntés lehetőségét a kínai és az orosz oltóanyag engedélyezésekor. Az OGYÉI csak azt nézhette meg, rendben vannak-e a pecsétek, alkalmazzák-e három államban, köztük legalább egy uniós vagy tagjelölt országban a vakcinát. Mivel Szerbia és Szlovákia megfelelt a kitételnek, rá kellett ütni a stemplit a papírra és továbbküldeni Müller Cecília hivatalának, a tisztiorvosi szolgálatnak, akkori nevén a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK).
A kormány lépésének okát is tudjuk, mióta a Társaság a Szabadságjogokért perrel kikényszerítette a korábban eltitkolt szakértői iratokat. Az OGYÉI annak idején kifejezte szakmai aggályait az európaitól jelentősen különböző orosz gyártási technológia miatt, belső iratokban pedig jelezték, hogy a kínai oltóanyag kipróbálásában túl kevés idős (és túl kevés elhízott) ember vett részt, noha hazánkban első körben főként nyugdíjasokat oltottak az ázsiai szerrel.
A kabinetet azonban nem tántorította el a szakemberek tiltakozása. A keleti vakcinák ügyéből politikai kérdés lett, és a két oltóanyag nemzeti hatáskörben végül engedélyt kapott Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatalától. Utóbb kiderült, hogy a kritikának volt szakmai alapja, a hazánkban alkalmazott vakcinák közül ugyanis a kínai volt a legkevésbé hatásos egy Müller Cecília és az akkori egészségügyért is felelős miniszter, Kásler Miklós által jegyzett tudományos közlemény szerint.
A politika számára azonban más is kiderült: könnyebben át tudja vinni a döntéseit Müller Cecília hivatalán, mint az OGYÉI-n. Müller megerősödött, az OGYÉI-t vezető Szentiványi Mátyás meggyengült...
„Tisztázzunk egy félreértést: egy politikai erő nem akkor nyeri meg a választást, ha a legtöbb szavazatot kapja, a győztes ugyanis az, amelynek a koalíciója kormányt tud alakítani” – szögezte le Dérer Miklós, akit a holland választások eredménye és annak kapcsán kerestünk meg, hogy Orbán Viktor nagy örömmel gratulált a legtöbb szavazatot begyűjtött Geert Wildersnek, az EU-szkeptikus, bevándorlás- és iszlámellenes Szabadságpárt (PVV) vezetőjének a „földrengésszerű választási győzelméhez” (idézet Orbántól). A Magyar Atlanti Tanács korábbi titkára a lengyel példát is felhozta a kormányalakítási nehézségekre, amit az is okoz, hogy a szélsőjobbal még a jobboldal sem szívesen fog össze. Plusz az olyan politikusok, mint Wilders a hatalomra törve sokkal radikálisabbak és hajthatatlanabbak, ám kormányra kerülve számos tényező korlátozza az Orbánnak tetsző gondolataik valóra váltását.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Geert Wilders jobboldali pártvezetőnek a Hollandiában szerdán tartott előrehozott parlamenti választáson aratott győzelméhez. A telefonbeszélgetésben Orbán Viktor rámutatott: fontos számára, hogy az elsők között gratuláljon a „földrengésszerű" választási győzelemhez. Előtte az X közösségi portálon (Twitter) angol nyelvű bejegyzésében – utalva a Fidesz 1990-es választás kampánydalára – azt írta: „Eljött a változások szele!”. (Akkor a Fidesz amúgy nem nyerte meg a választást, épphogy elérte a parlamenti bejutás küszöbét).
Azt már a Népszava írta meg, hogy az európai szélsőjobb egykori vezéralakja, Wilders alakulata 37 képviselő helyet szerzett a 150 fős hágai parlament alsóházában. Fő riválisa, a Frans Timmermans volt EU-biztos vezette baloldali pártszövetség 25 mandátummal a második lett, a 13 éve regnáló holland miniszterelnök, Mark Rutte pártja pedig a harmadik 24 képviselői hellyel, a negyedik 20 mandátummal a három hónapja alapított Új Társadalmi Szerződés (NSC) végzett. A parlamentbe – a holland választási törvény sajátosságai miatt – 15 párt jutott be. Wilders kormányalakítását nagyban nehezíti, hogy a választás előtt a másik három nagy párt a szélsőjobboldali politikája miatt kizárta, hogy együttműködjön vele.
Jogos-e, hogy Orbán ünnepel, miközben politikai elvbarátai győznek ugyan, de kormányt nem tudnak alakítani, ami minden bizonnyal kinéz Geert Wildersnek és például Jaroslaw Kaczynskinak is? – Dérer Miklóst kérdeztük...
A politikai elemző úgy látja, az utóbbi években minden autonómia védelmében tett lépést megtorlás kísért.
„Fortélyos félelem igazgatja az országot” – jelentette ki lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A politikai elemző, alkotmányjogász arra reagált: a szakszervezetek nem állnak ki egységesen az ellen, hogy a kormány megszüntetné a honvédségnél működő érdekvédelmet.
Lapunk ugyanis több szakszervezeti képviselőt is keresett, de nem szívesen nyilatkoztak, azt mondták,
nem érzik magukat biztonságban, vagy nem akarnak még rosszabb helyzetet előidézni, mint ami most van...
És még felfordulás Hollandiában, a dokufilmek sorsa, anyaság és irodalom kapcsolata és Budapest belvárosa, a 15 perces város. Azaz itt a 444 napindító hírlevele.
Jó reggelt, kedves olvasók. Péntek van, hideg a hétvégén akár hózáporok is lehetnek, ilyen körülmények között ajánljuk az elmúlt 24 óra legjobb cikkeit.
Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük tallózni, illetve feliratkozni.
Az élet itthon
Közelednek az önkormányzati választások, sűrűsödnek az események: csütörtökön derült ki, hogy választási együttműködéseket kötött a DK az MSZP-vel és a Párbeszéddel. A megállapodások legfontosabb eleme, hogy a pártok kölcsönösen támogatják egymás hivatalban lévő polgármestereit az egész országban. Így eldőlt az is, hogy a DK beáll Karácsony Gergely főpolgármester mögé. Szintén csütörtöki hír, hogy eldőlt, 3 városban és 8 budapesti kerületben már biztosan indul a Kétfarkú Kutya Párt jelöltje.
Budapesti hír, hogy a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per részeként elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett, ezért a Fővárosi Önkormányzat feljelentést tesz. Szintén Budapesthez kapcsolódik, hogy ott voltunk a belső kerületek jövőjéről szóló szakmai fórumon, ahol többek között arról volt szó, hogy mit lehetne tenni a belváros turistaskanzenesedése ellen.
Ha minden igaz, pénteken már tényleg megkezdődik a négynapos tűzszünet Gázában, természetesen a nap folyamán is követni fogjuk a fejleményeket. És bemutattuk a DW videóriportját is, arról, hogy durva online antiszemitizmussal reagálnak az Izrael-Hamász háborúra a kínai online platformokon,
2022-ben világszerte közel 89 ezer nőt és lányt gyilkoltak meg szándékosan, ami az elmúlt két évtized legmagasabb száma. Sőt, miközben az összesített adatok alapján globálisan csökkent a gyilkosságok száma, addig a meggyilkolt nők száma 2021-ben megugrott, és azóta is csak nőtt.
Podcast
Folytatódott Ott Annával közösen indított irodalmi könyves podcastunk, tán az eddigi legszemélyesebb résszel, melyben anyaság-szülőség és irodalom kapcsolatáról beszélgettünk. Csatlakozott hozzánk Kállay Eszter költő is, akinek épp nemrég jelent meg remek kötete, melyben az anyasághoz fűződő személyes érzéseket, társadalmi elvárásokat és az ezek közötti feszültséget járta körül.
Doku
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar dokumentumfilmesek, ugyanis nagyon kevés helyre lehet pénzért pályázni, mondja Ugrin Julianna, a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének elnöke. A streaming szolgáltatóknál nagy a verseny, sok dokumentumfilm a fesztiválok és a vetítések után dobozban végzi.
A magyar népek döntő többsége (kivéve csókosok) a megélhetése miatt aggódik elsősorban. Profanizálva a dolgokat és plasztikussá téve, a mindennapi kenyeréért. Nem nosztalgikus visszaemlékezésként, ellenben utalva arra, hogy a magyar népek döntő többsége (kivéve a százezernyi kivándorló és az idegenbe szakadottak, akiknek a jólétéért nem az Orbán kormány felel) a XXI. században, ráadásul földrajzilag Európa közepén él, ez eléggé lehangoló állapot. Nem kellene így lennie, mégis így van.
Ez egy közvéleménykutatásból derült ki, ami most készült ezerfős mintán, s ha figyelembe vesszük azt, hogy a legszegényebbek minden bizonnyal – technikai eszközök híján – nagy valószínűséggel ebben a felmérésben meg sem lettek szólítva, ez a helyzet még rosszabb lehet, ha a fenti kontextus után egyáltalán ilyet mondani lehet. Második helyre az aggodalmak sorában az egészségügyi ellátás alacsony színvonala került, így ebből is kitetszik, a biológiai determinációk miatti félelmek kerültek előre. A többi másodlagos.
Nem, vagy kevéssé érdekli a magyar népeket a korrupció, a szabadság, hidegen hagyja őket a tanárok-diákok dolga, az orosz befolyás kérdése, sőt, a migránsok is. Az ovisok nemváltó műtétjeiről nem is beszélve. Mindez pedig azt mutatja nekünk, hiába a kormányzati igyekezet, amit úgy szoktunk értékelni és értelmezni, hogy már megint terelnek, gumicsontokat dobálnak, igazából ez nem rendíti meg a saját fizikai létük miatt aggódókat, de ebbéli állapotuk miatt tőlük a magasabb eszmék iránti rajongást kár is volna elvárni.
Zsigeri létnek is nevezhetnénk a felmérés eredményéből kitetsző állapotot, ha nem lenne sértő, bár igazából csak az tud fájni, ami igaz. És innen a magyarázat arra is, hogyan lehet egy zacskó krumplival választásokat nyerni. Ebből pedig az is fakadhatna, hogy az ún. ellenzéknek rá kellene jönnie, mire építse a kommunikációját, ha szavazatot akar szerezni, és megint oda jutunk, hogy a Fidesz demagógiája alá kellene menni, de ez elég sok okból lehetetlen vállalkozás. Népünk nem nagykorú, soha nem is volt azt.
Egy másik friss adat azt is mutatja, hogy Mészáros három év alatt ezeregyszáz milliárdot kaszált közbeszerzéseken, de még ott vannak a második és harmadik helyezettek is (Szíjj, Balásy, plusz még a többi, meg ami nem látszik), és az is világos lehetne, ha ez az irdatlan summa másutt volna, akkor nem kellene a magyar népeknek a létükért reszketniük. De ilyen összefüggésekig, amelyek azért nem annyira bonyolultak, már nem jutnak el, amikor a mindennapi betevőért aggódnak. A létezés gondja nem enged látni, itt vagyunk, vagy itt is voltunk mindig.
Mindemellett az az igazán érdekes, hogy állítólag a megkérdezettek saját nyomoruk okát – helyesen – a kormányban látják, ennek ellenére azt látjuk, hogy a Fidesz népszerűsége mindeme tragédiák mellett vagy ellenére nem, hogy csökkenne, még növekszik is. Nem tudni, az emberiségnek van-e még egy ilyen bávatag népe, amelyik képtelen artikulálni a saját akaratát, már ha egyáltalán van neki ilyen a táplálkozáson kívül. S ha ez nem a sokat emlegetett néplélek, akkor nem tudjuk, mi lehetne az...
