Szerző: Dave
2023.11.14.
Valótlanul címmel készített filmet a 444 az Orbán rendszer lejárató kampányairól. Erről mondja el a Dave a magáét.
A teljes film itt nézhető meg:
2023. november 15., szerda
VALÓTLANUL – TÖBB MINT 444 OK A KORMÁNYVÁLTÁSRA
DAVE VILÁGA / VIDEÓ
Szerző: Dave
2023.11.14.
Valótlanul címmel készített filmet a 444 az Orbán rendszer lejárató kampányairól. Erről mondja el a Dave a magáét.
Szerző: Dave
2023.11.14.
Valótlanul címmel készített filmet a 444 az Orbán rendszer lejárató kampányairól. Erről mondja el a Dave a magáét.
KI MEREM MONDANI
KLUBRÁDIÓ / KI MEREM MONDANI
Műsorvezető: SUGÁR ÁGNES
Szerdánként: 19 óra
Ismétlés: vasárnap 11 óra
Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz.
Műsorvezető: SUGÁR ÁGNES
Szerdánként: 19 óra
Ismétlés: vasárnap 11 óra
Most Önök, hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: kimeremmondani@klubradio.hu
Szerkesztő-műsorvezető Sugár Ágnes
Adás: minden szerdán 19 órakor, ismétlés vasárnap 11 órakor.
Az Ki merem mondani már podcast formában is hallgatható.
PUCCS: A NYUGDÍJASOK CSAK VÁLASZTÁSKOR FONTOSAK
KLIKKTV / HÍRKLIKK
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2023.11.14.
Épp, hogy tudták teljesíteni a miniszterelnök megrendelését a KSH-ban, de attól az árak még emelkednek. Most „csak” 9,9 százalékos volt a drágulás – mondta Korózs Lajos, az MSZP alelnöke a KlikkTV Puccs című műsorában azzal kapcsolatban, hogy a KSH októberi adatai szerint 10 százalék alá csökkent az infláció mértéke.
A politikus szerint a háztartások számára a mindennapi megélhetés ugyanakkor semmivel sem lett jobb, mint egy hónappal ezelőtt. Az emberek már beárazták, hogy minden többe kerül, ezért elhalasztják a vásárlásokat vagy rosszabb minőségű termékeket vesznek. A nyugdíjasok – különösen a 65 év felettiek – körében pedig tovább nőtt a szegénységi ráta, a nőké nagyobb mértékben, mint a férfiaké.
Juhász László Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke is úgy látja: a nyugdíjasokat sokkal erősebben sújtja az infláció.
Mára elfogyott a nyugdíjasok pénze, kevesebbet vásárolnak és visszafogták a fogyasztást. Lapostévét ritkábban veszünk és autót sem igazán cserélünk – tette hozzá Juhász László.
A szakember szerint legnagyobb bajban a kisnyugdíjasok vannak. A nyugdíjasok fele ugyanis még a megélhetéshez szükséges összeget sem kapja meg, 60 százalékuk kifizetése meg sem közelíti az átlagnyugdíjat. Ezért ebbe a rendszerbe kódolva van a nyugdíjasok folyamatos elszegényedése.
Ha a várható minimálbér-emelés 15 százalékos lesz, miközben a nyugdíjasok 6 százalékot kapnak, akkor valami nem stimmel. A nyugdíjasok megbecsülése sokkal alacsonyabb, mint a dolgozóké. Talán nem vagyunk annyira fontosak, csak választáskor. Akkor jön a 13. havi előrehozott kifizetése, vagy épp a nagyobb mértékű nyugdíjprémium – véli a NYUSZET elnöke.
Büttl Ferenc gazdasági szakember pedig úgy véli: az árszínvonal emelkedés nagy hullámán túl vagyunk, a 12 havi infláció csökkenni fog, és nagyjából december elejére egyszámjegyű lesz. De az, hogy ebből a lakosság és a családok mit érzékelnek, az nagyon sok tényezőn múlik.
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2023.11.14.
A politikus szerint a háztartások számára a mindennapi megélhetés ugyanakkor semmivel sem lett jobb, mint egy hónappal ezelőtt. Az emberek már beárazták, hogy minden többe kerül, ezért elhalasztják a vásárlásokat vagy rosszabb minőségű termékeket vesznek. A nyugdíjasok – különösen a 65 év felettiek – körében pedig tovább nőtt a szegénységi ráta, a nőké nagyobb mértékben, mint a férfiaké.
Juhász László Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke is úgy látja: a nyugdíjasokat sokkal erősebben sújtja az infláció.
Mára elfogyott a nyugdíjasok pénze, kevesebbet vásárolnak és visszafogták a fogyasztást. Lapostévét ritkábban veszünk és autót sem igazán cserélünk – tette hozzá Juhász László.
A szakember szerint legnagyobb bajban a kisnyugdíjasok vannak. A nyugdíjasok fele ugyanis még a megélhetéshez szükséges összeget sem kapja meg, 60 százalékuk kifizetése meg sem közelíti az átlagnyugdíjat. Ezért ebbe a rendszerbe kódolva van a nyugdíjasok folyamatos elszegényedése.
Ha a várható minimálbér-emelés 15 százalékos lesz, miközben a nyugdíjasok 6 százalékot kapnak, akkor valami nem stimmel. A nyugdíjasok megbecsülése sokkal alacsonyabb, mint a dolgozóké. Talán nem vagyunk annyira fontosak, csak választáskor. Akkor jön a 13. havi előrehozott kifizetése, vagy épp a nagyobb mértékű nyugdíjprémium – véli a NYUSZET elnöke.
Büttl Ferenc gazdasági szakember pedig úgy véli: az árszínvonal emelkedés nagy hullámán túl vagyunk, a 12 havi infláció csökkenni fog, és nagyjából december elejére egyszámjegyű lesz. De az, hogy ebből a lakosság és a családok mit érzékelnek, az nagyon sok tényezőn múlik.
MI LESZ A NYUGDÍJAKKAL? | HEGYESINÉ ORSÓS ÉVA, KATONA TAMÁS | MÁSRÉSZRŐL
KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.11.14.
Vendégek:
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.11.14.
Vendégek:
Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az éveknek” Országos Szövetsége elnöke
Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, a pénzügyminisztérium volt államtitkára
MIT ADTAK NEKÜNK AZ ELLENZÉKI VEZETÉSŰ KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK? 1. RÉSZ
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.11.15.
Harcos Fidesz-ellenes amazon, progresszív balos és a kerület minden lakójának gondját megoldó házmester: három karakteres ellenzéki polgármester Budapestről. Kétrészes cikkünkben igyekszünk feltárni politikájuk mélyebb rétegeit, és hogy kínálnak-e alternatívát a Fidesz hatalomgyakorlásához képest.
A közös listás ellenzék 2019-ben megszerzett önkormányzati pozícióinak nagyjából felét fogja elveszíteni jövőre, hacsak nem lesz valami váratlan fordulat – írta 2023 júliusában Tóka Gábor választási adatelemző a Vox Populi blogon. Ugyanis a 2019-es önkormányzati választás idején még 258 település volt Magyarországon (a 3177-ből), ahol a közös listán induló ellenzék szavazataránya felülmúlta a Fideszét, a 2022. áprilisi országgyűlési választáson pedig már csak 66.
A váratlan fordulat elmaradni látszik, az ellenzéki pártok a magyar gazdaság válságából, az uniós támogatások befagyasztásából és a hatalmas inflációból sem profitáltak politikailag.
Cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha már nekik nem sikerült, az ellenzék önkormányzati politizálása hozzájárulhat-e a sikerükhöz 2024-ben. Vagy – amiatt is, mert egyszerre szavazunk a helyhatóságokra és az Európai Parlament magyar képviselőire – az emberek országos pártpreferenciájuk alapján voksolnak majd a nagyobb településeken?
Három nagyobb önkormányzatot, budapesti kerületet választottunk ki elemzésre, a II.-at, a VIII.-at és a IX.-et. Mindháromban 2019-ben vette át az ellenzék az irányítást, és három markánsan különböző polgármesteri politizálási mód jellemzi őket.
Kíváncsiak voltunk arra, látszottak-e a hatalmi politikán kívüli szempontjaik is, alternatívát tudnak-e mutatni a Fidesz hatalomgyakorlásához képest. Vannak-e olyan figyelemre érdemes közpolitikai kezdeményezéseik, amelyek akár szavazatokat is hozhatnak, vagy a XXI. századi, törzsiesedett politikában – ahogy ezt sok elemző, itthon elsősorban Török Gábor állítja – csak a hatalmi politika és a politikai szereplők számítanak, a tartalom, a programok nem? Milyen hatalompolitikai szempontok fedezhetők fel a szakpolitikai döntések mögött? Megújíthatja-e a politikát a helyhatóságokban kipróbált divatos, új irányzat, a részvételiség, a polgárok bevonása?
A helyhatóságok az emberekhez legközelebbi politikai szint, de a a részvételi arányok tanúsága szerint mégsem annyira fontos a lakosságnak: 2006 őszén volt a legmagasabb a választási részvétel, 51 százalékos. E szerint az emberek nem érzik a súlyát a helyi döntéshozatalnak, ugyanakkor csak a miniszterelnök és a polgármesterük nevét szokták tudni (esetleg még az államfőét).
Természetesen míg a kistelepüléseken a szereplők ismertsége, helyi elfogadottsága a döntő a települési választáson, a nagyvárosokat erősen átpolitizálja a nagypolitika.
Az elbukott 2022-es választás után minden elemző azt mondta, és minden párt fogadkozott, hogy ezt teszi: erőt gyűjt, közösségeket teremt. Hogyan sikerült ez helyben, helyi politikusaik révén? Bár minden politikus azt mondja (főleg most, az országos választási helyosztás füstös szobákban született alkuinak paravánjaként), hogy „a helyi tárgyalások arról szólnak, hogy az önkormányzatokban hogyan tudják a helyi érdekeket a legjobban képviselni”, hogyan értelmezik az egyes polgármesterek és csapatuk a helyi érdekeket, és valóban az-e a legfontosabb egy százezres település választásán?
Cikkünk megírásához kerületenként öt–hét politikussal (a Fidesz politikusai egyik kerületben sem válaszoltak a megkeresésre), háttéremberrel és a kerületben aktív civillel folytattam háttérbeszélgetéseket. Különösen támaszkodtam a közgazdász-szociológus, de nem ebbéli, hanem évtizedes civil résztvevő/aktivista minőségében megkeresett Bódis Lajos információira, értékeléseire és az általa az évek során kikért sok közérdekű adatra...
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.11.15.
A közös listás ellenzék 2019-ben megszerzett önkormányzati pozícióinak nagyjából felét fogja elveszíteni jövőre, hacsak nem lesz valami váratlan fordulat – írta 2023 júliusában Tóka Gábor választási adatelemző a Vox Populi blogon. Ugyanis a 2019-es önkormányzati választás idején még 258 település volt Magyarországon (a 3177-ből), ahol a közös listán induló ellenzék szavazataránya felülmúlta a Fideszét, a 2022. áprilisi országgyűlési választáson pedig már csak 66.
A váratlan fordulat elmaradni látszik, az ellenzéki pártok a magyar gazdaság válságából, az uniós támogatások befagyasztásából és a hatalmas inflációból sem profitáltak politikailag.
Cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha már nekik nem sikerült, az ellenzék önkormányzati politizálása hozzájárulhat-e a sikerükhöz 2024-ben. Vagy – amiatt is, mert egyszerre szavazunk a helyhatóságokra és az Európai Parlament magyar képviselőire – az emberek országos pártpreferenciájuk alapján voksolnak majd a nagyobb településeken?
Három nagyobb önkormányzatot, budapesti kerületet választottunk ki elemzésre, a II.-at, a VIII.-at és a IX.-et. Mindháromban 2019-ben vette át az ellenzék az irányítást, és három markánsan különböző polgármesteri politizálási mód jellemzi őket.
Kíváncsiak voltunk arra, látszottak-e a hatalmi politikán kívüli szempontjaik is, alternatívát tudnak-e mutatni a Fidesz hatalomgyakorlásához képest. Vannak-e olyan figyelemre érdemes közpolitikai kezdeményezéseik, amelyek akár szavazatokat is hozhatnak, vagy a XXI. századi, törzsiesedett politikában – ahogy ezt sok elemző, itthon elsősorban Török Gábor állítja – csak a hatalmi politika és a politikai szereplők számítanak, a tartalom, a programok nem? Milyen hatalompolitikai szempontok fedezhetők fel a szakpolitikai döntések mögött? Megújíthatja-e a politikát a helyhatóságokban kipróbált divatos, új irányzat, a részvételiség, a polgárok bevonása?
A helyhatóságok az emberekhez legközelebbi politikai szint, de a a részvételi arányok tanúsága szerint mégsem annyira fontos a lakosságnak: 2006 őszén volt a legmagasabb a választási részvétel, 51 százalékos. E szerint az emberek nem érzik a súlyát a helyi döntéshozatalnak, ugyanakkor csak a miniszterelnök és a polgármesterük nevét szokták tudni (esetleg még az államfőét).
Természetesen míg a kistelepüléseken a szereplők ismertsége, helyi elfogadottsága a döntő a települési választáson, a nagyvárosokat erősen átpolitizálja a nagypolitika.
Az elbukott 2022-es választás után minden elemző azt mondta, és minden párt fogadkozott, hogy ezt teszi: erőt gyűjt, közösségeket teremt. Hogyan sikerült ez helyben, helyi politikusaik révén? Bár minden politikus azt mondja (főleg most, az országos választási helyosztás füstös szobákban született alkuinak paravánjaként), hogy „a helyi tárgyalások arról szólnak, hogy az önkormányzatokban hogyan tudják a helyi érdekeket a legjobban képviselni”, hogyan értelmezik az egyes polgármesterek és csapatuk a helyi érdekeket, és valóban az-e a legfontosabb egy százezres település választásán?
Cikkünk megírásához kerületenként öt–hét politikussal (a Fidesz politikusai egyik kerületben sem válaszoltak a megkeresésre), háttéremberrel és a kerületben aktív civillel folytattam háttérbeszélgetéseket. Különösen támaszkodtam a közgazdász-szociológus, de nem ebbéli, hanem évtizedes civil résztvevő/aktivista minőségében megkeresett Bódis Lajos információira, értékeléseire és az általa az évek során kikért sok közérdekű adatra...
VICSEK FERENC: A HATALOM HAZUGSÁGAI TÖRZSI SZINTŰ REAKCIÓKAT HÍVNAK ELŐ
KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2023.11.15.
A fasiszta kamu reneszánsza címmel írt elemzést az Élet és Irodalomban Vicsek Ferenc újságíró és erről beszélgetett vele a KlikkTV Tíz című műsorában Bolgár György. A publicista elmondta, eredetileg a címe az volt, hogy fasiszta beszéd, de mivel a magyar közélet érzékeny a fasisztázásra, ezért választott más címet. Az írás a mai magyar hatalom politikai kommunikációjáról szól. „Ezzel a beszéddel tudják a tömegeket a saját érdekükkel szembe fordítani, a saját korábbi elveikkel, demokratikus felfogásukkal is akár” – határozta meg az újságíró a Fidesz hatalmi gépezetének azt az elemét, amit elemezni akart.
„Van olyan beszéd, amely nem kognitív, nem értelmi, hanem azt szokták mondani, hogy érzelmi, de szerintem ennél durvább dologról van szó, ami miatt kivetkőzünk magunkból” – jellemezte ezt a beszédmódot Vicsek Ferenc, aki szerint a kormány és média- valamint propagandagépezete ezt tudatosan használja nem pusztán a tömegek megvezetésére, pláne nem informálására, hanem akár zsigeri szintű befolyásolására. Vannak olyan nagyon erős kötődések – legyen az sportcsapat, család vagy nemzet –, amelyekről elhitetik velünk, hogy azok veszélyben vannak, s akkor „lényegében azt csinálnak velünk, amit akarnak”, törzsi szintű reakciókat hívnak belőlünk elő.
Szerző: KLIKKTV
2023.11.15.
„Van olyan beszéd, amely nem kognitív, nem értelmi, hanem azt szokták mondani, hogy érzelmi, de szerintem ennél durvább dologról van szó, ami miatt kivetkőzünk magunkból” – jellemezte ezt a beszédmódot Vicsek Ferenc, aki szerint a kormány és média- valamint propagandagépezete ezt tudatosan használja nem pusztán a tömegek megvezetésére, pláne nem informálására, hanem akár zsigeri szintű befolyásolására. Vannak olyan nagyon erős kötődések – legyen az sportcsapat, család vagy nemzet –, amelyekről elhitetik velünk, hogy azok veszélyben vannak, s akkor „lényegében azt csinálnak velünk, amit akarnak”, törzsi szintű reakciókat hívnak belőlünk elő.
700 MILLIÁRD FORINTOT KERESHETNEK MÉSZÁROSÉK AZ AUTÓPÁLYA-KONCESSZIÓN
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.11.15.
Tavaly szeptember elsején vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.
Az eddigi tapasztalatokból sejthető volt, hogy a konzorcium kiemelkedően jól járhat, az adófizetők már kevésbé. Amikor még alig lehetett tudni valamit az ügylet részleteiről, akkor nagyságrendileg ezer milliárdos profittal számoltunk – az első év alapján ez a becslésünk helytállónak számít. Csupán négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos volt a profit – ám ezt hiába keresnénk a koncessziót elnyerő társaság beszámolóiban.
Ez utóbbi töredék költséget jelent a megépítéshez képest, óriási üzletnek ígérkezik az MKIF sztráda-ügylete. Ennek kapcsán el szokta mondani a cég, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat várnak el tőlük, mint korábban az állami Magyar Közúttól, és valóban több mint 300 km-en álltak neki kopóréteget cserélni, de hasonló elvárások vannak a többi ppp-s szerződésben is.
Az MKIF-nél kérdésünkre elmondták, hogy “az általunk átvett szakaszok után rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjat (RÁASZD) kapunk. Ez az összeg nem csak az üzemeltetés összegét tartalmazza. Ebben a nagyfelületű karbantartások és a szintrehozás összege is benne van. RÁD csak azokon a szakaszon jár majd, ahol átépítés vagy új pálya építése történik (az átadástól a RÁASZD megszűnik és helyét a RÁD veszi át). A beruházás díja mellett, a RÁD tartalmazza a későbbi nagyfelületű karbantartások és az üzemeltetés összegét is.”
A 312 sávkilométeren elvégzett burkolatcseréről szívesen kommunikálják, hogy 1,6 millió m2-t burkolat újult meg az idei első félévben, ennek értékét azonban nagyon nehéz beárazni, mindenesetre ez a normál üzemeltetéshez kapcsolódik, töredéke egy új út építésének.
Korábbi adatokból tudni lehet, hogy egy km-nyi autópálya magas minőségű burkolatmegújítása, még úgy is, hogy NER-hez köthető cégek végzik, nagyjából 300 millió forint km-enként. A Magyar Közút pedig egy m2 kopórétegcserét oldott meg körülbeül 3300 forintból.
Az MKIF válasza alapján év végéig 3,4 millió m2 -en, a teljes hálózat várhatóan 18 százalékán újul meg az aszfaltfelület. Ezek nagy számok, ám a költsége a fenti adatok tükrében valahol 15-25 milliárd forint között lehet.
A cég válasza szerint a szintrehozás három évig, 2025-ig tart és 538 km-t érint. A hároméves munkálatok összeértéke várhatóan több százmilliárd forint lesz. A mi becslésünk szerint ennek költsége inkább a 35-60 milliárd forint lehet. De ha még elfogadjuk az MKIF becslését is, akkor is
Az első jelentősebb beruházás az MKIF közlése szerint az M1-es bővítése lesz, aminek legkésőbb 2025 őszéig kell elindulnia. Jó eséllyel addigra az állam ezt is jelentős mértékben előfinanszírozza.
Már maguk a ppp-s szerződések is közel félezer milliárd forintos extraprofitot tartalmaznak, ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. Ezért nem lenne meglepő, ha a kevesebb építési feladatot jelentő koncesszió még többet termelne a tulajdonosainak...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.11.15.
Az eddigi tapasztalatokból sejthető volt, hogy a konzorcium kiemelkedően jól járhat, az adófizetők már kevésbé. Amikor még alig lehetett tudni valamit az ügylet részleteiről, akkor nagyságrendileg ezer milliárdos profittal számoltunk – az első év alapján ez a becslésünk helytállónak számít. Csupán négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos volt a profit – ám ezt hiába keresnénk a koncessziót elnyerő társaság beszámolóiban.
Betervezett költségvetési nehézségek
A költségvetési beszámolók alapján lehetett tudni, hogy nem lesz olcsó a feladat: a 2023-as költségvetés eredeti számai szerint az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot (nettó 181 milliárdot) szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd (nettó 143 milliárd) forint szerepelt, ez pedig jelenleg is aktuális. Ez a teljes éves költségvetési kiadás 0,4 százaléka. Avagy a tervezett tanárbéremelés fele.
Ezért a pénzért új utat még nem kellett építeni egy centit sem, hanem 1237 km-en üzemeltetik a sztrádákat. Összehasonlításul: a 398 km-es ppp-s* szerződésben megépített és üzemeltett szakaszokért bruttó 166 milliárd (nettó 130 milliárd ) forintot fizet szintén 2023-ban a magyar állam.
A koncessziós szerződés keretében is kell majd új utakat építeni, ám azt csak a titkolt szerződés tartalmazza, hogy az állam által fizetett éves költségeken belül milyen arányban van a fenntartásra fizetett rendelkezésre állási díjaknak (RÁD), és a fejlesztések után kalkulált rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj (RÁASZD) kerül kifizetésre, és hogy milyen tényezők befolyásolják ezek éves változását, például az inflációt hogyan veszik figyelembe.
Lényeges szerepe van annak is, hogy mikor kell a több tíz- vagy százmilliárd forintos későbbi beruházásokat elvégezni. Egy-két év csúsztatás is tízmilliárdos tőkeköltséget, illetve kamatkiadásokat és/vagy bevételeket jelenthet. Sem a kormányzat, sem az MKIF sem hajlandó megadni ezeket az adatokat.
A fejlesztések után ugyan már ma is kap pénzt az MKIF, pedig egyelőre egy új szakasz építése sem kezdődött el. A RÁD és RÁASZD összege így részben előre kifizeti a “vállalkozóknak” az új beruházások költségét. Új építése eleve nem lesz sok (272 km), de emellett a szerződés része 273 km sávbővítés is. Ezért érdekes az összehasonlítás a meglévő ppp-s szerződésekkel: a közel 400 km sztráda megépítés és üzemeltetése tizedével kevesebbe kerül az államnak idén, mint a kevesebb új építés és az 1237 km üzemeltetése.
A költségvetési beszámolók alapján lehetett tudni, hogy nem lesz olcsó a feladat: a 2023-as költségvetés eredeti számai szerint az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot (nettó 181 milliárdot) szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd (nettó 143 milliárd) forint szerepelt, ez pedig jelenleg is aktuális. Ez a teljes éves költségvetési kiadás 0,4 százaléka. Avagy a tervezett tanárbéremelés fele.
Ezért a pénzért új utat még nem kellett építeni egy centit sem, hanem 1237 km-en üzemeltetik a sztrádákat. Összehasonlításul: a 398 km-es ppp-s* szerződésben megépített és üzemeltett szakaszokért bruttó 166 milliárd (nettó 130 milliárd ) forintot fizet szintén 2023-ban a magyar állam.
A koncessziós szerződés keretében is kell majd új utakat építeni, ám azt csak a titkolt szerződés tartalmazza, hogy az állam által fizetett éves költségeken belül milyen arányban van a fenntartásra fizetett rendelkezésre állási díjaknak (RÁD), és a fejlesztések után kalkulált rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj (RÁASZD) kerül kifizetésre, és hogy milyen tényezők befolyásolják ezek éves változását, például az inflációt hogyan veszik figyelembe.
Lényeges szerepe van annak is, hogy mikor kell a több tíz- vagy százmilliárd forintos későbbi beruházásokat elvégezni. Egy-két év csúsztatás is tízmilliárdos tőkeköltséget, illetve kamatkiadásokat és/vagy bevételeket jelenthet. Sem a kormányzat, sem az MKIF sem hajlandó megadni ezeket az adatokat.
A fejlesztések után ugyan már ma is kap pénzt az MKIF, pedig egyelőre egy új szakasz építése sem kezdődött el. A RÁD és RÁASZD összege így részben előre kifizeti a “vállalkozóknak” az új beruházások költségét. Új építése eleve nem lesz sok (272 km), de emellett a szerződés része 273 km sávbővítés is. Ezért érdekes az összehasonlítás a meglévő ppp-s szerződésekkel: a közel 400 km sztráda megépítés és üzemeltetése tizedével kevesebbe kerül az államnak idén, mint a kevesebb új építés és az 1237 km üzemeltetése.
A 2023-as árak alapján az M5-M6 autópályák egy km-ének megépítése és üzemeltetése nettó 328 millió forintba kerül az adófizetőknek, míg a NER koncessziós vállalata 116 millió forintért üzemeltet egy km már meglévő gyorsforgalmi utat.
Ez utóbbi töredék költséget jelent a megépítéshez képest, óriási üzletnek ígérkezik az MKIF sztráda-ügylete. Ennek kapcsán el szokta mondani a cég, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat várnak el tőlük, mint korábban az állami Magyar Közúttól, és valóban több mint 300 km-en álltak neki kopóréteget cserélni, de hasonló elvárások vannak a többi ppp-s szerződésben is.
Az MKIF-nél kérdésünkre elmondták, hogy “az általunk átvett szakaszok után rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjat (RÁASZD) kapunk. Ez az összeg nem csak az üzemeltetés összegét tartalmazza. Ebben a nagyfelületű karbantartások és a szintrehozás összege is benne van. RÁD csak azokon a szakaszon jár majd, ahol átépítés vagy új pálya építése történik (az átadástól a RÁASZD megszűnik és helyét a RÁD veszi át). A beruházás díja mellett, a RÁD tartalmazza a későbbi nagyfelületű karbantartások és az üzemeltetés összegét is.”
A 312 sávkilométeren elvégzett burkolatcseréről szívesen kommunikálják, hogy 1,6 millió m2-t burkolat újult meg az idei első félévben, ennek értékét azonban nagyon nehéz beárazni, mindenesetre ez a normál üzemeltetéshez kapcsolódik, töredéke egy új út építésének.
Korábbi adatokból tudni lehet, hogy egy km-nyi autópálya magas minőségű burkolatmegújítása, még úgy is, hogy NER-hez köthető cégek végzik, nagyjából 300 millió forint km-enként. A Magyar Közút pedig egy m2 kopórétegcserét oldott meg körülbeül 3300 forintból.
Az MKIF válasza alapján év végéig 3,4 millió m2 -en, a teljes hálózat várhatóan 18 százalékán újul meg az aszfaltfelület. Ezek nagy számok, ám a költsége a fenti adatok tükrében valahol 15-25 milliárd forint között lehet.
A cég válasza szerint a szintrehozás három évig, 2025-ig tart és 538 km-t érint. A hároméves munkálatok összeértéke várhatóan több százmilliárd forint lesz. A mi becslésünk szerint ennek költsége inkább a 35-60 milliárd forint lehet. De ha még elfogadjuk az MKIF becslését is, akkor is
nyolc havi állami kifizetés fedezi az MKIF első három és fél éves útfelújítási beruházási költségeit.
Az első jelentősebb beruházás az MKIF közlése szerint az M1-es bővítése lesz, aminek legkésőbb 2025 őszéig kell elindulnia. Jó eséllyel addigra az állam ezt is jelentős mértékben előfinanszírozza.
Már maguk a ppp-s szerződések is közel félezer milliárd forintos extraprofitot tartalmaznak, ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. Ezért nem lenne meglepő, ha a kevesebb építési feladatot jelentő koncesszió még többet termelne a tulajdonosainak...
VARGA JUDIT NÁCI ALAPVETÉST ADOTT ELŐ
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.14.
Ez náci elmélet, amelyben a szuverenitást egy vezér állama testesíti meg. Ezért volt az egész konferencia náci gyűlés. Fontos, hogy a független sajtó nevén nevezze mindazt, ami történik, és ne a Fidesz kódolt hazug nyelvezetét használja. A gyűlés is, a vezér is, Varga is náci. Amiket beszélnek, azok Adolf Hitler gondolatai és az NSDAP náci pártja ideológiája. Az ő szuverenitás fogalmuk, amely a liberalizmust és pluralizmust tagadja, nácizmus. Mi most jöttünk rá, mire emlékeztet Varga Judit minden megjelenése és megszólalása: egy náci tisztre. Csak a náci egyenruha hiányzik róla. Aztán rájöttünk, hogy voltaképpen ez áll a Fidesz-bandára. Mindegyiküket csak el kell képzelni egy náci egyenruhában, s úgy olvasni vagy hallgatni a beszédeiket. Például a "szuverenitásról". Mindjárt a helyére kerül minden.
Varga Judit volt igazságügyi (!) miniszter a Lengyelországban megtartott demokratikus választásokat, s annak nyomán a demokratikus kormányváltást katonai beavatkozáshoz, a jogállamiság védelmét és képviseletét, s a politikai pluralizmust a lengyel „szuverenitás” elleni külső katonai támadáshoz, brüsszeli tankok behatolásához hasonlította.
Tankok egyelőre csak Ukrajna területén támadták meg egy független állam szuverenitását, az idegen ország területén harcoló orosz tankokat pedig a magyar kormány támogatja az EU-ban, a NATO-ban, s az oroszok által elfoglalt terület átadását jelentő „béke” misszióval az egész világon. Lengyelországban a lengyelek új kormányt választottak, nem tankokkal vette át az új kormány a hatalmat. Lengyeleket lengyelek váltottak, lengyelek akaratából.
Varga ezt a Szuverenitás Konferencia nevű náci rendezvényen mondta el, ahol a nemzeti egység náci értelmezését fogalmazta meg. Ez pedig a liberalizmus és a pluralizmus teljes elutasítása, idegen érdekekkel való azonosítása, a nemzetnek és a népnek egyetlen párt hatalmával való azonosítása: „egy nép, egy birodalom, egy vezér” (Adolf Hitler). Azért is nevezhetjük a konferenciát náci rendezvénynek, mert ezt a szemléletet képviselte.
Varga a lengyelországi demokratikus választást „Brüsszel” beavatkozásának és a lengyel nemzeti egység szétverésének nevezte: „Lengyelországban a ‘brüsszeli alapértelmezett demokráciát’ kezdik beállítani, amely nem más, minthogy a politikai többséget sok kicsi politikai kisebbség győzze le”. Ám a demokrácia és a pluralizmus lényege, hogy pártokra lehet szavazni, s a pártok kormányzó többséget alkothatnak.
Varga szerint nemzetellenes és a nemzeti egység elleni támadás a sok párt létezése és megválaszthatósága. Varga szövege arra utal, hogy egy nemzetnek egy pártja, egy vezére van, amely megtestesíti a nemzetet és a nemzeti szuverenitást. Erre utal a magyar fasiszta rendszer bemutatása: „nálunk egy nagy flotta minden hajója egy irányba tart”. Nem tudjuk azt, hogy az ellenzéket is a Fidesz-flottához számolta, vagy az már nem is magyar és nem is magyar érdekeket képvisel, aki nem tartozik hozzájuk...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.14.
Tankok egyelőre csak Ukrajna területén támadták meg egy független állam szuverenitását, az idegen ország területén harcoló orosz tankokat pedig a magyar kormány támogatja az EU-ban, a NATO-ban, s az oroszok által elfoglalt terület átadását jelentő „béke” misszióval az egész világon. Lengyelországban a lengyelek új kormányt választottak, nem tankokkal vette át az új kormány a hatalmat. Lengyeleket lengyelek váltottak, lengyelek akaratából.
Varga ezt a Szuverenitás Konferencia nevű náci rendezvényen mondta el, ahol a nemzeti egység náci értelmezését fogalmazta meg. Ez pedig a liberalizmus és a pluralizmus teljes elutasítása, idegen érdekekkel való azonosítása, a nemzetnek és a népnek egyetlen párt hatalmával való azonosítása: „egy nép, egy birodalom, egy vezér” (Adolf Hitler). Azért is nevezhetjük a konferenciát náci rendezvénynek, mert ezt a szemléletet képviselte.
Varga a lengyelországi demokratikus választást „Brüsszel” beavatkozásának és a lengyel nemzeti egység szétverésének nevezte: „Lengyelországban a ‘brüsszeli alapértelmezett demokráciát’ kezdik beállítani, amely nem más, minthogy a politikai többséget sok kicsi politikai kisebbség győzze le”. Ám a demokrácia és a pluralizmus lényege, hogy pártokra lehet szavazni, s a pártok kormányzó többséget alkothatnak.
Varga szerint nemzetellenes és a nemzeti egység elleni támadás a sok párt létezése és megválaszthatósága. Varga szövege arra utal, hogy egy nemzetnek egy pártja, egy vezére van, amely megtestesíti a nemzetet és a nemzeti szuverenitást. Erre utal a magyar fasiszta rendszer bemutatása: „nálunk egy nagy flotta minden hajója egy irányba tart”. Nem tudjuk azt, hogy az ellenzéket is a Fidesz-flottához számolta, vagy az már nem is magyar és nem is magyar érdekeket képvisel, aki nem tartozik hozzájuk...
A SZABADSÁG NEM EGYETEMES ÉRTÉK, HANEM NYUGATI HAGYOMÁNY – KONZERVATÍV FORDULAT KELL!
VÁLASZ ONLINE / ESSZÉ
Szerző: BÉNDEK ÁBRIS
Hogy a Nyugat képtelen megvédeni magát az őt érő támadásokkal szemben, az nem a véletlen műve: a helyzet éppen a Nyugat DNS-ében gyökerezik – véli Béndek Ábris. Vendégszerzőnk négy nagy korszak (kereszténység, reformáció, felvilágosodás, posztmodern) gondolkodásának logikus következményeként láttatja mai „elme- és nyelvzavarunkat”, amely oda vezet, hogy a Nyugat szócsövei terroristákat éltetnek. Olyanokat, akik őket gondolkodás nélkül mészárolnák le. Az írás afféle elemző, publicisztikai meghosszabbítása a Válasz Online e témával foglalkozó, két hete megjelent cikkének, és további gondokodásra is sarkall...
Szerző: BÉNDEK ÁBRIS
2023.11.15.
MÁCSAI PÁL: EGY SZÍNHÁZ JELENÉT A JÖVŐ ÍRÓSZERÉVEL KELL ÍRNI. EZ PEDIG A FIATALABBAKÉ
WMN
Szerző: KRAJNYIK CINTIA
2023.11.14.
Múlt héten mutatták be Tóth Barnabás legújabb filmjét, a Stefan Zweig Sakknovella című elbeszélésén alapuló Mesterjátszmát. A csavaros thrillerben (Kurucz Adrienn kolléganőm kritikáját ITT olvashatjátok róla) Mácsai Pál formálja meg a titokzatos Czentovicsot, aki az 1956-ban Budapestről induló utolsó vonaton utazó fiatal lányt, majd a papot is kihívja egy-egy sakkjátszmára, nem is kis tétet megjátszva. A premier előtti vetítésen volt alkalmunk beszélgetni a színész-rendező, színházigazgatóval, nemcsak a szerepéről, hanem arról is, mire számít, mi történik azután, hogy leköszön az Örkény igazgatói posztjáról. Krajnyik Cintia interjúja.
–
Krajnyik Cintia/WMN: Adja magát a kérdés: tudsz sakkozni?
Mácsai Pál: Alig. Ismerem a lépéseket, de nagyon gyenge sakkjátékos vagyok. Mindenesetre kedvet kaptam, hogy gyakoroljak.
K. C./WMN: Havonta körülbelül húsz estét vagy színpadon, a rendezői munkáidat is megnézed, és a színházat is igazgatod. Hogyan valósulhat meg ennyi munka mellett, hogy főszerepet játssz egy nagyjátékfilmben?
M. P.: Nagyszerű kollégáim vannak, akik tudják, hogy színész is vagyok, és lehetővé teszik ezt.
K. C./WMN: Idő előtt kiírták az Örkény Színház igazgatói pályázatát, részben azért, hogy a jövő júniusi önkormányzati választás semmiképp ne befolyásolja, ki kerül a teátrum élére, részben pedig hogy legyen lehetőséged több mint egy éven keresztül közösen dolgozni az utódoddal.
M. P.:
Nem idő előtt írták ki, hanem pont időben. Ez egy színházszakmai lépés,
jellemző a politikába szédült gondolkodásunkra, hogy minden gesztus mögött ezt szimatoljuk, főleg a sajtó, pedig itt a színház működése, a zavartalan átmenet az ok. A színháziak persze értik ezt, és támogatják. Mert miután eldöntöttem, hogy a következő ciklusban nem folytatom, világossá vált az is, hogy az Örkénynek új vezetése lesz, tehát a kiírást nagyjából egy évvel a ciklus lejárta elé kell hozni, hiszen mi már most azt az évadot tervezzük, amikor az új igazgató – egy bő év múlva – elkezdi a munkát. Ez így szakszerű, a világban legtöbbször így is történik: a régi és az új vezető együtt dolgoznak egy évadot...
Szerző: KRAJNYIK CINTIA
2023.11.14.
–
Krajnyik Cintia/WMN: Adja magát a kérdés: tudsz sakkozni?
Mácsai Pál: Alig. Ismerem a lépéseket, de nagyon gyenge sakkjátékos vagyok. Mindenesetre kedvet kaptam, hogy gyakoroljak.
K. C./WMN: Havonta körülbelül húsz estét vagy színpadon, a rendezői munkáidat is megnézed, és a színházat is igazgatod. Hogyan valósulhat meg ennyi munka mellett, hogy főszerepet játssz egy nagyjátékfilmben?
M. P.: Nagyszerű kollégáim vannak, akik tudják, hogy színész is vagyok, és lehetővé teszik ezt.
K. C./WMN: Idő előtt kiírták az Örkény Színház igazgatói pályázatát, részben azért, hogy a jövő júniusi önkormányzati választás semmiképp ne befolyásolja, ki kerül a teátrum élére, részben pedig hogy legyen lehetőséged több mint egy éven keresztül közösen dolgozni az utódoddal.
M. P.:
Nem idő előtt írták ki, hanem pont időben. Ez egy színházszakmai lépés,
jellemző a politikába szédült gondolkodásunkra, hogy minden gesztus mögött ezt szimatoljuk, főleg a sajtó, pedig itt a színház működése, a zavartalan átmenet az ok. A színháziak persze értik ezt, és támogatják. Mert miután eldöntöttem, hogy a következő ciklusban nem folytatom, világossá vált az is, hogy az Örkénynek új vezetése lesz, tehát a kiírást nagyjából egy évvel a ciklus lejárta elé kell hozni, hiszen mi már most azt az évadot tervezzük, amikor az új igazgató – egy bő év múlva – elkezdi a munkát. Ez így szakszerű, a világban legtöbbször így is történik: a régi és az új vezető együtt dolgoznak egy évadot...
BIZONYOS DOLGOKAT MÁR NEM LEHET ELTAKARGATNI LÓZUNGOKKAL | HORGAS PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.11.14.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.11.14.
A 2023. november 14-i Reggeli személyben Dési János vendége Horgas Péter díszlet- és látványtervező, a Civil Bázis Egyesület elnöke, civil aktivista volt, akiről a Nemzeti Színházban történt balesetről, a mögöttes okokról, színház- és kultúrpolitikáról beszélgettek, valamint a civil ellenállás lehetőségeiről.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.11.14.
A 2023. november 14-i Reggeli személyben Dési János vendége Horgas Péter díszlet- és látványtervező, a Civil Bázis Egyesület elnöke, civil aktivista volt, akiről a Nemzeti Színházban történt balesetről, a mögöttes okokról, színház- és kultúrpolitikáról beszélgettek, valamint a civil ellenállás lehetőségeiről.
EGYIK PILLANATRÓL A MÁSIKRA 15 EZER SZAKDOLGOZÓ TŰNHET EL AZ ELLÁTÓRENDSZERBŐL - EKÖZBEN ÉVI 200 EZER MŰTÉTET VÉGEZNEK, TOVÁBBI 41 500-AN VÁRNAK BEAVATKOZÁSRA
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.11.15.
Miközben mintegy 30 ezer ápoló, szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből, és több mint 41 ezren várnak valamilyen műtétre, a szakrendelőkben egy új betegirányítási rendszernek köszönhetően javulhat a betegek közérzete – derült ki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
– Már két és félmillióan töltötték le az elektronikus egészségügyi tér applikációját, az úgynevezett egészségablakot, amelyben szinte valamennyi, az ellátáshoz nélkülözhetetlen adatukat „kézközelben” tarthatják a páciensek – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott. Ez az alkalmazás az egyik kulcsa a betegelégedettség remélt javításnak, a felesleges betegutak megszüntetésének.
Az egykori államtitkár egy idősoros elemzés adataira hivatkozva elmondta: az egészségügyi ellátáshoz fűződő kommenteket vizsgálva az derült ki,
hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet. Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja, hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség). Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ott, ahol a rendszer már működik, a betegek háromnegyede 30 percnél kevesebbet várakozik, és a szakrendelések kihasználtsága is javult. Ott, ahol pedig már a call-centert is használják időpontfoglalására, az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, míg a szakrendelőkben közvetlenül próbálkozók esetében 65 százalék.
– Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el a rendszerből – jelezte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, hogy már most is mennyire kritikus a helyzet, ennyien vannak a nyugdíj előtt állók, miközben már most is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik.
– Miközben a hazai ellátórendszerben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41.500-an várnak beavatkozásra – fogalmazott előadásában Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A várakozók száma januárhoz képest kétezerrel nőtt, ( közülük 23.400-an több mint 60 napja vannak a listán.) A számuk még növekedhet is, mert a pandémia miatt elmaradt műtétekből egye többet próbálnak előjegyezni.
A legnagyobb ellátási problémát jelentő csípő- és térd-protézis műtétek esetében még egy évnyi ellátásnak megfelelő beteg várakozik, ők mintegy húsz ezren vannak, és a szolgáltatók az eddig rendelkezésre bocsátott többletkeretből még mintegy 6000 műtétre jutó keretet nem használtak fel.
Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja,
hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség)...
Szerző: DANÓ ANNA
2023.11.15.
– Már két és félmillióan töltötték le az elektronikus egészségügyi tér applikációját, az úgynevezett egészségablakot, amelyben szinte valamennyi, az ellátáshoz nélkülözhetetlen adatukat „kézközelben” tarthatják a páciensek – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott. Ez az alkalmazás az egyik kulcsa a betegelégedettség remélt javításnak, a felesleges betegutak megszüntetésének.
Ma a betegek alig vagy nagyon nehezen férnek hozzá a szakorvosi szolgáltatásokhoz, és ha valaki kap is időpontot, 3-4 órát tölthet utazással, várakozással.
Az egykori államtitkár egy idősoros elemzés adataira hivatkozva elmondta: az egészségügyi ellátáshoz fűződő kommenteket vizsgálva az derült ki,
hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet. Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja, hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség). Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ott, ahol a rendszer már működik, a betegek háromnegyede 30 percnél kevesebbet várakozik, és a szakrendelések kihasználtsága is javult. Ott, ahol pedig már a call-centert is használják időpontfoglalására, az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, míg a szakrendelőkben közvetlenül próbálkozók esetében 65 százalék.
– Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el a rendszerből – jelezte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, hogy már most is mennyire kritikus a helyzet, ennyien vannak a nyugdíj előtt állók, miközben már most is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik.
– Miközben a hazai ellátórendszerben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41.500-an várnak beavatkozásra – fogalmazott előadásában Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A várakozók száma januárhoz képest kétezerrel nőtt, ( közülük 23.400-an több mint 60 napja vannak a listán.) A számuk még növekedhet is, mert a pandémia miatt elmaradt műtétekből egye többet próbálnak előjegyezni.
A legnagyobb ellátási problémát jelentő csípő- és térd-protézis műtétek esetében még egy évnyi ellátásnak megfelelő beteg várakozik, ők mintegy húsz ezren vannak, és a szolgáltatók az eddig rendelkezésre bocsátott többletkeretből még mintegy 6000 műtétre jutó keretet nem használtak fel.
hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet.
Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja,
hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség)...
LACI MEGY, ATTILA MARAD
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.15.
Van itt nekünk egy kirúgásunk és egy lemondásunk, egy elengedésünk és tartóztatásunk. Egyikbe sem remeg bele a föld, csak a NER működését ismerhetni meg jobban általuk. Voltaképp egyik sem hat meg, háborít fel, egyiktől sem lesz rosszabb vagy épp jobb a magyar családoknak, illetve a mechanizmus, ami velük föltárul, mindenkitől messzire van, aki eddig – és ezután sem – feküdt vagy fekszik le Orbánnak. Azaz, a kívülálló józan hidegségével, tehát ajkunkon savanykás mosollyal nézzük, ahogyan a rezsim saját logikájából fakadóan dolgozik.
Tanulsággal csak annak szolgál, akik később gondolják magukat orbáncsicskaként elképzelni, például fiatalságunk számára, akik előtt ott áll az élet, és éppen most morfondíroznak azon, gazembernek álljanak-e vagy sem. Eladják-e a lelküket az ördögnek, amit az majd később kamatostul fog visszakérni, azaz, ha úgy tetszik, etikaórát tartunk nemlétező diákságunk számára, ha már testnevelést nem tudunk. Arra ott vannak az iskolák a sípoló tornatanárokkal, de még ők sem tudják elérni, hogy felnőve a delikvens el tudjon futni a gonosz elől.
Mindez, ami történt, lopások és éhezések, hazugságok meg álájtatoskodások között történt, az élet a NER-ben csak úgy folyt, mint évtizede folyik, s ha már azon nem tudunk változtatni, mert nem vagyunk mi sem hadvezérek, sem forradalmárok, hanem csak porbafingó krónikások vagyunk, akik a barlangból nézik a hosszú esőt, F. M. barátunk és atyánk, tanítónk és gyóntatónk szavaival mondjuk el azt, miért is érdemes azokat a gondolatokat figyelmesen elolvasni, amit ezen az éji órán elibétek tárok a világról, amit kitartóan figyelek.
Arra int minket F. M. mester, hogy legyünk figyelmesek: „Az itt következő megállapítások nagyrésze is olyan, hogy nem derűl ki belőlük példáúl ilyesmi: hogy kell-e szalonnát enni délután, vagy hogy miképp kell köszönni egy miniszternek. És mégis: valami lelki haszon csak adódik belőlük, abban reménykedem. Példáúl az, hogy miképp szemléled és ítéled meg ezentúl e világ forgatagát. Feltéve, hogy jól odafigyelsz.” – Ez itt a recept, amikor azt vizsgáljuk, L. Simon mért ment és Vidnyányszky miért maradt, hogy mi az ezekből levonható tanulság.
A Nemzeti Színházban balesetet szenvedett két színész, s mivel egy színigazgató mindenért felel, ami a színházában történik. Vidnyánszky Attila úgy tett, mintha normális országban élnénk, ahol a dolgoknak vannak következményei. Ezért lemondott. Nem tudni azonban, ez az aktus mennyiben színház maga is, azaz, már lerendezték előre Csák miniszterrel, hogy te névleg lemondasz Attilám, én meg nem fogadom el. Úgy csinálunk, mintha, más szemszögből a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad, tehát túljárunk az imperialisták eszén.
Csák miniszter abban a döntésében, hogy ne fogadja el a főigazgató lemondását, hathatós támogatást kapott a fideszes kultúrharc fajsúlyos alakjaitól, s itt e súlyt a NER viszonyrendszerében kell értelmeznünk. Olyanoktól tehát Demeter Szilárdtól kezdődően Káel Csabáig bezárólag, akik ott vannak a fronton kitenyésztve és jól megfizetve, hűséges és gátlástalan janicsárok, akiknek más területen és más fajsúllyal, de ugyanaz a dolguk, mint Vidnyánszkynak a színházzal: szétverni mindent. Orbán harsonává változtatni a romokat.
Az ilyenféle alakok álltak neki kórusban tutulni Vidnyányszky nagyságát, akit ez a baleset ért, hogy a végén felcserélődtek a szerepek, belőle lett az áldozat, akit most meg kell védeni. Hogy kitől vagy mitől, az nem ismeretes a végelszámolásnál, a végeredmény azonban úgy nézett ki, hogy a saját lelkiismeretétől. Ha van neki olyanja egyáltalán, s nem, mint sandán tételezzük, talán ez lesz vagy lenne a legjobban megrendezett darab, ami a végén egy vívódó, tragikus hőst állít elénk, a bukásában is hatalmas erkölcsi nagyságot...
Szerző: Rezeda
2023.11.15.
Tanulsággal csak annak szolgál, akik később gondolják magukat orbáncsicskaként elképzelni, például fiatalságunk számára, akik előtt ott áll az élet, és éppen most morfondíroznak azon, gazembernek álljanak-e vagy sem. Eladják-e a lelküket az ördögnek, amit az majd később kamatostul fog visszakérni, azaz, ha úgy tetszik, etikaórát tartunk nemlétező diákságunk számára, ha már testnevelést nem tudunk. Arra ott vannak az iskolák a sípoló tornatanárokkal, de még ők sem tudják elérni, hogy felnőve a delikvens el tudjon futni a gonosz elől.
Mindez, ami történt, lopások és éhezések, hazugságok meg álájtatoskodások között történt, az élet a NER-ben csak úgy folyt, mint évtizede folyik, s ha már azon nem tudunk változtatni, mert nem vagyunk mi sem hadvezérek, sem forradalmárok, hanem csak porbafingó krónikások vagyunk, akik a barlangból nézik a hosszú esőt, F. M. barátunk és atyánk, tanítónk és gyóntatónk szavaival mondjuk el azt, miért is érdemes azokat a gondolatokat figyelmesen elolvasni, amit ezen az éji órán elibétek tárok a világról, amit kitartóan figyelek.
Arra int minket F. M. mester, hogy legyünk figyelmesek: „Az itt következő megállapítások nagyrésze is olyan, hogy nem derűl ki belőlük példáúl ilyesmi: hogy kell-e szalonnát enni délután, vagy hogy miképp kell köszönni egy miniszternek. És mégis: valami lelki haszon csak adódik belőlük, abban reménykedem. Példáúl az, hogy miképp szemléled és ítéled meg ezentúl e világ forgatagát. Feltéve, hogy jól odafigyelsz.” – Ez itt a recept, amikor azt vizsgáljuk, L. Simon mért ment és Vidnyányszky miért maradt, hogy mi az ezekből levonható tanulság.
A Nemzeti Színházban balesetet szenvedett két színész, s mivel egy színigazgató mindenért felel, ami a színházában történik. Vidnyánszky Attila úgy tett, mintha normális országban élnénk, ahol a dolgoknak vannak következményei. Ezért lemondott. Nem tudni azonban, ez az aktus mennyiben színház maga is, azaz, már lerendezték előre Csák miniszterrel, hogy te névleg lemondasz Attilám, én meg nem fogadom el. Úgy csinálunk, mintha, más szemszögből a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad, tehát túljárunk az imperialisták eszén.
Csák miniszter abban a döntésében, hogy ne fogadja el a főigazgató lemondását, hathatós támogatást kapott a fideszes kultúrharc fajsúlyos alakjaitól, s itt e súlyt a NER viszonyrendszerében kell értelmeznünk. Olyanoktól tehát Demeter Szilárdtól kezdődően Káel Csabáig bezárólag, akik ott vannak a fronton kitenyésztve és jól megfizetve, hűséges és gátlástalan janicsárok, akiknek más területen és más fajsúllyal, de ugyanaz a dolguk, mint Vidnyánszkynak a színházzal: szétverni mindent. Orbán harsonává változtatni a romokat.
Az ilyenféle alakok álltak neki kórusban tutulni Vidnyányszky nagyságát, akit ez a baleset ért, hogy a végén felcserélődtek a szerepek, belőle lett az áldozat, akit most meg kell védeni. Hogy kitől vagy mitől, az nem ismeretes a végelszámolásnál, a végeredmény azonban úgy nézett ki, hogy a saját lelkiismeretétől. Ha van neki olyanja egyáltalán, s nem, mint sandán tételezzük, talán ez lesz vagy lenne a legjobban megrendezett darab, ami a végén egy vívódó, tragikus hőst állít elénk, a bukásában is hatalmas erkölcsi nagyságot...
MINDEN KÉSIK, CSAK A RECESSZIÓ NEM - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.11.15.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele.
Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.11.15.
- Sok esőn vagyunk túl, nézzük a legfontosabb híreket. Például ezt a négyet:Rogán: Mi sem firtatjuk, hogy az önök cikkei hogyan készülnek
Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.
Az élet itthon
Bár Gulyás Gergely korábban keddre ígérte, a kormány végül aznap nem nyújtotta be az úgynevezett 'szuverenitásvédelmi' törvényt, így továbbra sem tudni, ezúttal pontosan hogyan terveznek keresztbe tenni a civil szervezeteknek és a Fidesztől független szereplőknek. Kedden a Lakmusz írt arról, hogy hogyan működik az orosz szabályozás, amit sokan a készülő magyar törvény előképének tartanak.
Nagy nap volt a kedd, mert el lehetett csípni Rogán Antalt: a kormányzati nyilvánosságot irányító propagandaminiszter kínosan kerüli a nyilvánosságot, de az éves miniszteri meghallgatásokat egyelőre még ő sem tudja kihagyni. Meghallgattuk a beszámolóját, majd utána röviden kérdezni is tudtunk tőle. Kiderült az is, hogy tényleg megkapja a saját minisztériumát Navracsics Tibor, és írtunk arról is, hogy a kormányzati Integritás Hatóság keményen rászállt a Deutsch Tamás testvérének utolsó előtti munkanapján aláírt gyanús szerződésre, miközben a Direkt36 kiderítette, hogy Lantos Csabának is volt titkos ciprusi cége épp akkoriban, amikor a Fidesz offshore lovagozta azokat, akiknek szintén volt ottani üzletük.
A Magyar Nemzeti Múzeum éléről múlt héten eltávolított L. Simon László kizárólag az LMP-s Ungár Péternek volt hajlandó beszélni kirúgásának körülményeiről. Ott voltunk Szombathelyen, ahol ez történt. L.Simon továbbra is helyesnek tartja az általa is megszavazott a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényt, ami alapján aztán kirúgták. Szerinte inkább az értelmezés áldozata lett. És ha már Ungár Péter: megírtuk azt is, hogy Ungár Péter akkora performanszt tartana a sajtónak, hogy csúnyán ki fogja osztani Ungár Péter.
És ott voltunk a Schadl-ügy aktuális tárgyalási fordulóján is, ahol kiderült, hogy lábatlani mészgyártó cégnél kamatoztatta volna találmányát Schadl György.
Nagy nap volt a kedd, mert el lehetett csípni Rogán Antalt: a kormányzati nyilvánosságot irányító propagandaminiszter kínosan kerüli a nyilvánosságot, de az éves miniszteri meghallgatásokat egyelőre még ő sem tudja kihagyni. Meghallgattuk a beszámolóját, majd utána röviden kérdezni is tudtunk tőle. Kiderült az is, hogy tényleg megkapja a saját minisztériumát Navracsics Tibor, és írtunk arról is, hogy a kormányzati Integritás Hatóság keményen rászállt a Deutsch Tamás testvérének utolsó előtti munkanapján aláírt gyanús szerződésre, miközben a Direkt36 kiderítette, hogy Lantos Csabának is volt titkos ciprusi cége épp akkoriban, amikor a Fidesz offshore lovagozta azokat, akiknek szintén volt ottani üzletük.
A Magyar Nemzeti Múzeum éléről múlt héten eltávolított L. Simon László kizárólag az LMP-s Ungár Péternek volt hajlandó beszélni kirúgásának körülményeiről. Ott voltunk Szombathelyen, ahol ez történt. L.Simon továbbra is helyesnek tartja az általa is megszavazott a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényt, ami alapján aztán kirúgták. Szerinte inkább az értelmezés áldozata lett. És ha már Ungár Péter: megírtuk azt is, hogy Ungár Péter akkora performanszt tartana a sajtónak, hogy csúnyán ki fogja osztani Ungár Péter.
És ott voltunk a Schadl-ügy aktuális tárgyalási fordulóján is, ahol kiderült, hogy lábatlani mészgyártó cégnél kamatoztatta volna találmányát Schadl György.
Pénzek
A GDP 0,9 százalékkal haladta meg az előző negyedéveset, de az egy évvel korábbinál 0,4 százalékkal kisebb volt. Mindkét adat rosszabb a vártnál. A magyar gazdaság kilenc hónap alatt 1,2 százalékkal esett vissza, így várhatóan mínuszban zárja az évet. És hogy hogyan lehet, hogy a tavalyi szja-bevallások alapján egy szlovén határ közeli törpefalu lakói keresték átlagosan a legtöbbet? Elfoglalt polgármesterek és lerágott csontok Gosztolán és Tornakápolnán. Barangolás a NAV adatai között!
Hazai hír volt még, hogy bár kedd reggel még arról lehetett olvasni, hogy 93 év után leáll a Nitrogénművek, Bige László szerint nem tervezik az újraindulást, estére kiderült, hogy azért ez nem pont így van.
És írtunk arról is, hogy a DK ismét rasszizmusban előznél a Fideszt, hogy a sok kalamajka után most úgy tűnik, mégis lesz bolgár-magyar Eb-selejtező, és hogy aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a készpénzhasználat alkotmányos védelméért.
A GDP 0,9 százalékkal haladta meg az előző negyedéveset, de az egy évvel korábbinál 0,4 százalékkal kisebb volt. Mindkét adat rosszabb a vártnál. A magyar gazdaság kilenc hónap alatt 1,2 százalékkal esett vissza, így várhatóan mínuszban zárja az évet. És hogy hogyan lehet, hogy a tavalyi szja-bevallások alapján egy szlovén határ közeli törpefalu lakói keresték átlagosan a legtöbbet? Elfoglalt polgármesterek és lerágott csontok Gosztolán és Tornakápolnán. Barangolás a NAV adatai között!
Hazai hír volt még, hogy bár kedd reggel még arról lehetett olvasni, hogy 93 év után leáll a Nitrogénművek, Bige László szerint nem tervezik az újraindulást, estére kiderült, hogy azért ez nem pont így van.
És írtunk arról is, hogy a DK ismét rasszizmusban előznél a Fideszt, hogy a sok kalamajka után most úgy tűnik, mégis lesz bolgár-magyar Eb-selejtező, és hogy aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a készpénzhasználat alkotmányos védelméért.
Háborúk
A gázai helyzettel kapcsolatban a legfontosabb hír, hogy szerda hajnalban az izraeli hadsereg behatolt az Al-Shifa kórházba. Az IDF szerint az épület alatt működhet a Hamász parancsnoki központja, ugyanakkor a Hamász szerint egy szó sem igaz ebből. Washington is óva intette Izraelt attól, hogy a kórházon belül keveredjenek harcokba.
Közben Ukrajnában Zelenszkij arról beszélt, hogy egyre hevesebbek az orosz támadások Doneck, Kupjanszk és Avgyijivka környékén, miközben kiderült, hogy az Európai Unió képtelen márciusig leszállítani a megígért egymillió darab lőszert Ukrajnának. Írtunk a nap folyamán arról is, hogy kegyelmet kapott Anna Politkovszkaja egyik gyilkosa, mert elment harcolni Ukrajnába.
A gázai helyzettel kapcsolatban a legfontosabb hír, hogy szerda hajnalban az izraeli hadsereg behatolt az Al-Shifa kórházba. Az IDF szerint az épület alatt működhet a Hamász parancsnoki központja, ugyanakkor a Hamász szerint egy szó sem igaz ebből. Washington is óva intette Izraelt attól, hogy a kórházon belül keveredjenek harcokba.
Közben Ukrajnában Zelenszkij arról beszélt, hogy egyre hevesebbek az orosz támadások Doneck, Kupjanszk és Avgyijivka környékén, miközben kiderült, hogy az Európai Unió képtelen márciusig leszállítani a megígért egymillió darab lőszert Ukrajnának. Írtunk a nap folyamán arról is, hogy kegyelmet kapott Anna Politkovszkaja egyik gyilkosa, mert elment harcolni Ukrajnába.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)