2022. március 5., szombat

HEVES HARCOK, MIKÖZBEN UKRAJNA ÉS A NATO IS ELLENÁLL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.03.05.


Miközben az orosz csapatok már válogatás nélkül lövik a katonai, az infrastrukturális és a polgári célpontokat, hírek szerint humanitárius folyosót nyitnak két helyen, az egyiket a napok óta ostromlott Mariupolnál. Zelenszkij keményen bírálta és gyengeségnek nevezte a NATO döntését, amiért nem hajlandó repülési tilalmi zónát biztosítani Ukrajna felett. Amerikai jelentések szerint az oroszok már közel vannak az ország második legnagyobb atomerőművéhez is. Közben Oroszországban megszűnt a sajtószabadság és ezzel az információhoz való jutás lehetősége: 15 éves börtönbüntetés fenyegeti azokat például, akik háborúnak nevezik, ami Ukrajnában zajlik.


(Cikkünk folyamatosan frissül)

Zelenszkij keményen üzent a Nyugatnak

A NATO vezetése ma zöld utat adott az ukrán városok és falvak további bombázásának... Ha Ukrajna elesik, akkor egész Európa elesik” – üzente a világnak Volodimir Zelenszkij, aki ezzel reagált a NATO döntésére, miszerint továbbra sem hajlandók repüléstilalmi zónát létesíteni Ukrajna felett. „Minden ember, aki meghal, a mai naptól kezdve miattad is fog meghalni, a gyengeséged és amiatt fog meghalni, mert nem törődsz vele” – mondta, majd hozzátette: a NATO-csúcson kiderült, hogy nem mindenki tekinti első számú célnak az európai szabadságharcot. „A NATO-országok olyan narratívát kreáltak, miszerint a légtér lezárása Ukrajna felett Oroszország közvetlen agresszióját váltja ki a NATO ellen... ez azoknak az önhipnózisa, akik belül gyengék, bizonytalanok, annak ellenére, hogy sokszor erősebb fegyvereik vannak, mint nekünk” – üzente, láthatóan ingerülten, a Nyugatnak...

JÖN A HARMADIK TÁRGYALÁSI FORDULÓ, PUTYIN FOKOZZA AZ UKRAJNA ELLENI INVÁZIÓT - PERCRŐL PERCRE

NÉPSZAVA
Szerző: O.A.
2022.03.05.


A háború tizedik napja. Putyin szerint "durva propagandista hírhamisítás”, hogy tűz alá vettek ukrán városokat. A hétvégén ismét tárgyalóasztalhoz ül az orosz és az ukrán fél. A londoni rendőrség is besegít a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nyomozásába. Már több mint 1,2 millió ember menekült el Ukrajnából...

BOD PÉTER ÁKOS: KÉSZ AZ ELLENZÉK GAZDASÁGI PROGRAMJA, DE A HÁBORÚ VÁLTOZTATHAT RAJTA

HVG360
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2022.03.05.


Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt gazdasági kabinetjének társvezetője korábban az Antall-kormány ipari minisztere volt, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke, sőt 2006-ban két választási forduló között a szavazatmaximálás jegyében Orbán Viktor őt jelölte meg egy esetleges Fidesz-MDF-kormány vezetőjének. Ma az ellenzék gazdasági programjához adja a tudását és az arcát. Az alábbi cikk az e heti HVG-ben megjelent interjú hosszabb változata.


HVG: Még be sem mutatták a gazdasági programot, máris át kell írni? Hiszen békeidőben készült, azóta viszont Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Bod Péter Ákos: A gazdasági pályát, amelyet néhány hónappal ezelőtt vagy akár csak a múlt heti véglegesítéskor megvalósíthatónak gondoltunk, a háború nyomán újra kell számolnunk, és kiderülhet, hogy fontos programelemeket csak hosszabb idő alatt lehet megvalósítani a körülmények romlása miatt. Nem az irányokat, a szándékokat kell feladni, de a növekedést, inflációt érintő következmények kihatnak a programba foglalt intézkedések ütemezésére, a mértékekre.

A helyzetet nehezíti, hogy a magyar gazdaság állapotát, főként a költségvetési ügyeket és a kormány vállalásait kívülről nem lehet pontosan megítélni. Ezek miatt magam nem is szorgalmaztam volna, hogy a kormányprogramot a részletekig menően mutassuk be.

HVG: Volt már példa rá, legelőször 2010-ben, majd 2014-ben és 2018-ban is, hogy egy párt érdemi program nélkül nyert választást. Csak nem irigyelték el?

B. P. Á.: Semmiképpen, és nem is ez a helyzet. A hat párt immár fél éve egyezteti a programjait.

Tanultak abból, hogy a korábbi választásokon hiába vitték el a szavazatok felét, akár többségét, a külön indulás miatt a voksokat nem tudták kellő számú mandátumra váltani. A jogi kényszer és a választói nyomás egyaránt közrejátszott abban, hogy most összeálljanak, viszont a közös listás indulás és siker esetén a koalíciós kormányzás kikényszeríti a párttörekvések előzetes összeillesztését.

A pártközi vitákban nem vettem részt, a V21 csoportban viszont, amely a rendszerváltozás utáni különféle politikai irányultságú kormányzatok tisztségviselőiből alakult, előbb magunk között tisztáztuk Magyarország európai fejlődésének, a jogállamiságnak, a modern piacgazdaság értékeinek közös platformját, majd megkerestük az ellenzéki pártokat, mozgalmakat az értékrendi kérdések tisztázása végett. Az együttműködési kényszer rászorította a pártok vezetőit, hogy gondolják át, melyek azok a stratégiai céljaik, amelyekhez egy jövőbeli koalícióban mindenképpen ragaszkodnak, és hol képesek engedni.

Hosszú folyamat volt, de végül is eredményes. Ekkor jött a miniszterelnök-jelölti vita, és annak lezárulásával az immár közös jelölt kérte fel a kormányprogram összeállítására a szakértői csoportokat. Így kerültem be a gazdaságpolitikai csapatba, amely arra is vállalkozott, hogy a pártok által összeállított szakprogramokat beárazza, megnézze, mi mennyibe kerülhet. Alapelv a választási programnál, majd kormányra jutva a kormányprogram beterjesztésénél is, hogy minden egyes intézkedést költség–haszon elemzésnek kell alávetni...

12 ÉV PUTYIN-BARÁTSÁG SZAKAD RÁ ORBÁNRA (VIDEÓ)

MAGYAR JETI / 444.HU
Szerzők: Kiss Bence, plankog, Ács Dániel, Botos Tamás
2022.03.05.



- A magyar kormány éveken át hirdette kiemelkedően jó kapcsolatát az orosz vezetéssel.

- Az Ukrajna ellen indított háború óriási fordulatot jelenthet ebben.

- Orbán nemcsak üzletel Putyinnal, ennél sokkal többről szólt a kapcsolat.

- A Magyar Jeti korábbi részei.

OROSZORSZÁG-SZAKÉRTŐ: A HÁBORÚT MAGA ELLEN VÍVJA OROSZORSZÁG, ÉS EGY-KÉT ÉVEN BELÜL SZÉT FOG ESNI

TELEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2022.03.05.


Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább


Kis híján elmaradt Veiszer Alinda műsorfolyamán e heti adása: a műsorba behívott Szilágyi Ákos József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, egyben elismert Oroszország-kutató ugyanis először lemondta a beszélgetést. Erről maga Szilágyi mesél az interjúban – amire végül mégis igent mondott –, első döntését azzal indokolva, hogy a háború olyan mélyen és személyesen érinti,

hogy  „tulajdonképpen egy gyászállapotban vagyok (…) egy nagy veszteséget fel kell dolgoznom, és ez a nagy veszteség számomra, akik évtizedekig és elkötelezetten az orosz kultúra, történelem kutatója voltam, számomra ez a nagy veszteség maga Oroszország.

Majd nem sokkal később arról beszél, hogy ennek a háborúnak ő is közvetlenül érzi a saját tevékenységeiben a toxikus hatását, „minden, ami orosz, az mérgező, megmérgezte ez a háború”.

A csaknem egyórás beszélgetés – amit jelképes összegért itt lehet megnézni – első fele természetesen nem tud másról szólni, mint a háborúról, az Ukrajna elleni orosz agresszióról. Amiről pedig, ahogy mondja, nem is lehetne beszélni, bár közben másról se szabadna, ahogy fogalmazott: csak ülniük kellene a stúdióban Alindával, és felváltva ordítani egyet.

Ez, ami ma zajlik, ami egy hete zajlik, ilyen nincs. Ez egyszerűen nem létezhet. Ilyen lépés… hogy egy nagy ország területén második világháborús módszerekkel folyik egy háború, ez nem létezik (…) Vannak gondolataim, de azok vigasztalanok, és ebben a mostani helyzetben érdektelenek. Most csak azzal szabad foglalkozni, hogy Harkov romokban áll, hogy a második világháború is lerombolta Harkovot, és most is lerombolták Harkovot” – mondja, és a szavaiból, a testbeszédéből érezhető az őszinte értetlenség és az a benne dúló káosz, amiről szintén beszél...


UKRÁN NAGYKÖVET: SEMMILYEN PAKS 2, GÁZÜGY, REZSICSÖKKENTÉS NEM IGAZOLHATJA ÁRTATLAN GYERMEKEK HALÁLÁT

NÉPSZAVA
Szerző: HARSÁNYI GYÖRGY
2022.03.05.


Ez a háború egész Európát szétrobbanthatja – figyelmeztet Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete, aki szerint fegyverekkel kell segíteni hazáját és itt az ideje a világ „deputyinizálásának”. A nagykövet írásban válaszolt kérdéseinkre.


Amikor az ukránok szembeszálltak az orosz agresszióval, egy sor ország, és az EU is ajánlott fel segítséget, részben katonai eszközöket. Elégedett a Magyarországtól kapott támogatással?

– Ukrajna területe február 24.-e óta az orosz hadsereg brutális támadásának van kitéve. A megszállók nehézfegyverekkel lövik a fővárost, Kijevet, az ország kulturális és egyetemi központját, Harkivot és számos más települést. Cinizmusuk nem ismer határokat, rakétáikkal közigazgatási épületeket és lakóházakat, sőt kórházakat és árvaházakat is lerombolnak. Legfőbb célpontjaik azok a nagyvárosok, ahol nagy számú orosz nyelvű lakosság él. Ennyit Moszkva szemfényvesztéséről, hogy meg akarja védeni őket. Oroszország kapitulációra akar kényszeríteni minket, s eközben nem riad vissza háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésétől sem, ennek bizonyítékait már vizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság. Ezt a nyílt agressziót az egész világ elítéli. Volodimir Zelenszkij elnök felhívására megalakult a nemzetközi háborúellenes koalíció, amelynek Magyarország is tagja. Ma tehát szövetségesek vagyunk ebben a háborúban. Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hogy támogatja az Oroszország elleni szankciókat, az unió döntését, hogy az Európai Békefenntartási Eszköz forrásaiból segítsék Ukrajnát fegyverekkel, és azért is, hogy felajánlotta sebesült katonák gyógyítását és segítséget nyújt a háború elől menekülő ukránoknak. Hálásak vagyunk minden magyar polgárnak és az itt élő ukrán kisebbség tagjainak, akik tüntetéseken követelik a háború befejezését...

HŰTLEN LETTEK A SZAVAK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.03.05.


Mint azt megtudtuk, a magyar hírszolgáltató vállalat, az MTI – ahol valamikor újságírók dolgoztak, amikor ez még egy szakma volt (Monika) – a kormány csecsén csüng. Ez mondjuk nem nóvum tizenkét év NER után, a módja azonban annyira elképesztő, hogy a krónikásnak a Jónás imája első sorai jutnak eszébe, ahogyan dadog benne a lét türelme. „Hozzám már hűtlen lettek a szavak”, kezdi vallomását a halál-cet gyomrából Babits, és tudjuk, hogy ez az utolsó, kétségbe esett és visszavonhatatlan vallomás a lét kifejezhetetlenségéről, és ezen a ponton a krónikásnak is elakad a szava, de nem úgy, mint az MTI munkatársainak, akiknek soha nem is volt.

Kázmér most megveregeti a saját vállát, mert azt az elemi erejű káromkodást, ami bensőjében a hír olvastán felbuzgott, sikerült emberi nyelvre lefordítani mégpedig úgy, hogy valami szép is került bele a valóság leföstése közben ami az, hogy az MTI egynémelysok hírét nem más írja saját kezűleg (levelekben és hivatalos iratokban sk), mint miniszeteres urunk, Orbán Viktor sajtósa maga, azaz: Havasi Bertalan. Ettől még a hírek nyelvileg és a szakma szabályai szerint lehetnek helyesek, ami viszont csak a külcsín, miközben a belbecs rohad. Amikor a jogállamiság kapcsán – aminek nem ismeri a definícióját Varga Judit – a sajtó szabadságáról esik szó, ilyesmikre is gondolva van.

És még sok másra is. Momentán azonban az MTI-ről van szó, ahol nem csak a sajtós által megírt híreket kapnak, hanem diktálják is nekik, illetve utasításokat adnak, minek kell benne szerepelni és minek épp szó szerint, ami miatt egy ottani sajtómukás állítólag így sóhajtott volna fel: „Javaslom, hogy minden kormány, Fidesz és egyéb hatalmi szerv közleményét emeljük át egy az egyben (…) Semmi cizellálgatás, végül is már rég nem vagyunk újságírók.” Hozzá már hűtlen lettek a szavak, módosíthatjuk Babitsot, ha ugyan érdemli a poeta doctust a sajtómunkás és a helyzet egyként, és megvalljuk, magunk is keressük újra, mert „oly tétova céltalan parttalan, s ugy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelzőkarókat gátakat.”

Megköszönjük a mesternek, hogy szorultságunkban kisegített, így a sajtómunkás keserű sóhajának morális oldalára hagyatkozhatunk, és a képibe vághatnánk, hogy nem kötelező ott dolgozni csezmeg, és mégsem tesszük ezt, mert élni kell. Enni adni a gyereknek, egyebek, és itt válik hangsúlyossá az a helyzet, amit a sajtómunkás esete példáz, miszerint a NER hogyan őrli le a személyiséget és teszi alattvalóvá egzisztenciális fenyegetéssel azt is, aki amúgy nem hódolna be neki. De mégsem mentjük fel a sajtómunkást, mert lehetne sormunkás is ezzel az erővel, de az nem fizet olyan jól és mindenféle fáradságokkal jár. Kávézgatni valószínűleg minden bizonnyal sokkal kényelmesebb...

NEM RAGADTUNK A KÖZEPES JÖVEDELMI CSAPDÁBAN, DE A TOVÁBBI FELZÁRKÓZÁSHOZ REFORMOK KELLENEK

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.03.05.


Az elmúlt 15 év jelentős fejlődést hozott a visegrádi országokban, Romániában, Szlovéniában és Horvátországban is, és ez fölzárkózást jelentett az európai átlaghoz is. A Világbank és az IMF ezeket az országokat ma már gyakorlatilag a fejlett gazdaságok közé sorolja. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének akadályai a további felzárkózásnak az EU-átlaghoz. Egy nemrég megjelent tanulmánykötet, az Emerging European Economies after the Pandemic című könyv ezekről az akadályokról is részletesen beszél, az alcímében pedig azt a kérdést teszi fel, hogy bent ragadtunk-e a közepes jövedelem csapdájában. A válasz egyértelműen nem – mondta Mátyás László, a könyv szerkesztője, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kötet, amely az említett országok és Bulgária esetében elemzi a járvány előtt trendeket, a járvány hatását, és arra is választ próbál adni, hogy mitől függhet a felzárkózás folytatódása a következő évtizedben is.

Bár a gazdaságtörténetben ritka, hogy közepes jövedelmű országok felzárkózzanak a világgazdasági elithez, Mátyás szerint az EU egyedülálló kereteket adott a 2004 után csatlakozó tagállamok gazdasági fejlődéséhez.

Alapvetően megváltozott a pálya, megváltoztak a játékszabályok az EU-csatlakozással. Egyrészt kinyílt a magyar gazdaság számára egy sok százmillió lakosú, fejlett piac, másrészt borzasztó nagy tőkeátcsoportosítás történt ezen országok számára az EU-csatlakozással. Az más kérdés, hogy milyen hatékonysággal használták föl ezeket a pénzeket, de az a pénz, amely beáramlott az országba, nagymértékben segítette a gazdaság fejlődését és a gazdasági struktúra átalakítását

– mondta...

DE MIT CSINÁL PUTYIN UKRAJNÁVAL, HA MÁR ELFOGLALTA AZ ORSZÁGOT?

KIBESZÉLŐ EXTRA / INDEX
Szerző: Index
2022.03.04.


Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője volt az Index Kibeszélő Extra című műsorának vendége. A szakértővel elemeztük, hogy mi lehet Putyin célja, ha már elfoglalta az országot, lehet-e Ukrajnából újabb Afganisztán, és meddig hajlandó az orosz elnök belső köre eltűrni a külföldi szankciók fojtogató hatását.


Tálas Péter úgy véli, hogy több forgatókönyv is működhet azután, ha az orosz csapatok elfoglalták Ukrajnát. Ez a megszállás lehet hosszú távú, kemény, katonai, de elképzelhető, hogy valamilyen kollaboráns árnyékhatalmat emelnek a politikai vezetés csúcsára. Ha a megszállás nem működik úgy, ahogyan azt Putyin eltervezte, akkor egy akár 10 éves folyamatos katonai jelenlét is elképzelhető, csakúgy, mint korábban Afganisztánban.

A szakértő szerint kizárt, hogy Ukrajna elfoglalása után a kisebb balti államok ellen fordulnának az orosz erők, hiszen ami most történik, az belül van az orosz érdekszférán, ahová a NATO sem tervez belépni, és az oroszok is tudják, hol kezdődik a NATO-szövetség határa...