2023. április 25., kedd

„MOST MÁR KIBASZOTTUL ITT AZ IDEJE, HOGY ÖSSZEFOGJUNK” – ÍGY TÜNTETTEK A DIÁKOK A STÁTUSZTÖRVÉNY ELLEN

24.HU
Szerzők: BÁNSZEGI REBEKA, TRENCSÉNYI ÁDÁM
2023.04.25.



Hiába egyeztet a kormány hosszú hetek óta a pedagógus szakszervezetekkel, eddig nem született megállapodás a tervezett státusztörvényről. Hétfőn reggeltől estig több demonstrációt is tartottak a fővárosban diákok és tanárok – ellenzéki politikusok részvételével –, mi pedig a Belügyminisztérium előtt megtartott nulladik órától kezdve a Karmelita kolostor előtti kordonbontásig követtük a tüntetőket.

MÉSZÁROS LŐRINC VOLT NAGYKÖVETSÉGET VETT, A JEGYBANK BÚTORVÁSÁRLÁSÁT IS VIZSGÁLJA AZ EU

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.04.24.


Szabad Európa: Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az Európai Bizottság


Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a MOL kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra. A jegybank egyébként a Raw Development nevű céget bízta meg a bútorbeszerzéssel, amely 2,4 milliárd forintért vállalta el. A bútorok részben a Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltségébe tartozó Balaton Bútortól érkeztek.

Telex: Kínai állami óriásbankok felé adósodott el Magyarország a Vodafone megvétele miatt

A lap információi szerint a Vodafone adásvételében, melyben részben az államhoz, részben a 4iG-hez került a távközlési cég, kínai óriásbankok vállaltak jelentős szerepet. A 4iG a Telex kérdéseire megerősítette, hogy amit Fekete Péter februárban a Bloombergnek nyilatkozott, az helytálló, vagyis a 4iG 750 millió eurós szindikált hitelt kapott a JP Morgantól és néhány más külföldi pénzintézettől, közvetve a magyar Eximbankon keresztül. A lap a folyamatra rálátó források segítségével arra jutott, hogy ezek a bankok döntően kínai bankok voltak.

24.hu: Korábbi nagykövetséget vett Mészáros Lőrinc, ahova a Kubatov vezette Polgárok Háza költözik be

A Lendvay utcai Fidesz székháztól néhány lépésnyire vett századfordulós villát a miniszterelnök milliárdos barátjának érdekeltsége. Az épületre felújítás vár, és a benyújtott tervek szerint itt kap majd helyet a kormánypárt egyik szatellit szervezete, a Kubatov Gábor ügyvezetésével működő Polgárok Háza. A villa története is figyelemre méltó: az ingatlan a második világháború előtt báró Kornfeld Móric tulajdona volt, ebben az időben a magyar politikai és kulturális elit gyakran megfordult a házban. A háború idején SS-kirendeltség működött itt – az épület birtokosát koncentrációs táborba küldték –, aztán a Lendvay utcai villát a magyar állam átadta Francia Köztársaságnak, hogy hosszú ideig nagykövetségként működjön.

Hvg.hu: A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve

Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb „terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében „a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.

444: Káprázatos megoldással állt elő balatoni telkén a 4iG alelnöke

A Siófokhoz tartozó Törekiben, a pompás panorámát kínáló Jódi hegyen aggódni kezdtek a helyiek, mert úgy vélik, a nyugodt, főleg gazdálkodásra használt telkek elveszítik eredeti funkciójukat, és a tehetősebbek nyaralóövezetévé alakítják a környéket. Papíron egyelőre persze csak gazdasági épületek és víztározók épülnek, semmiképp sem luxusnyaralók medencével. Itt található Jászai Gellért birtoka is, onnan nem messze építkezik a 4iG második embere, az alelnök Linczényi Aladin. Az egyik épület 50, a másik 100 négyzetméteres lesz, a tervek szerint mindkettő a telekhatáron, egymáshoz olyan közel, amennyire csak az építési szabályzat azt engedi. A két épület közti keskeny sávon, melyet a szabályzat szerint szabadon kéne hagyni, valami mégis van, de hogy pontosan mi, nem látható, mert földdel terítették be.

MI LESZ A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSÁVAL?

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2023.04.25.


(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Az uniós pénzekhez való hozzáférés további elbizonytalanodása, másfelől a kínai bankok megnövekvő itteni aktivitása újabban kényelmetlen kérdéseket vetett fel szakmai körökben általában is, de konkrétan a magyar államadósság-kezelés jövőbeli útjait illetően is. Az MNB effektív kamatjainak mostani igen magas szintje pedig azt jelzi, hogy milyen áron lehet többé-kevésbé stabilizálni a forintot a mostani gazdasági és politikai bizonytalanságok közepette. Láthatóan az idén új, kockázatosabb szakaszba került a magyar gazdaság, azzal együtt az államháztartás. A helyzet értékeléséhez érdemes előbb visszatekinteni, majd a tágabb régióban körbetekinteni.

Az államadósság és annak finanszírozása időben változó fontosságú ügy a magyar gazdaságpolitikában. Kritikus kérdés volt a rendszerváltozás idején, majd a helyzet a tőkebeáramlás fellendülésével stabilizálódott az 1990-es években, hogy aztán az adóssághányad 2001 és 2006 közötti gyors növekedése ismét súlyos árnyat vessen a magyar gazdasági kilátásokra. Kulcskérdéssé 2008 őszén vált, majd azután IMF-EU támogatással túljutottunk a veszélyes időszakon.

Ahogy a kormányzati gazdaságpolitika 2012-től elfogadta a stabilitási és növekedési paktum szerinti 3 százalékos deficitkorlát betartásának elvét, az államadósság GDP-arányos hányada lassan mérséklődésnek indult, a korábbi 90 százalékot is elérő szintről a 70 és 80 százalék közötti tartományba, majd a 70 százalékos szint alá került. Az uniós tőke- és folyó transzferek beáramlása, külkereskedelmünk rendszeres mérlegtöbblete, a nemzetközi kamatszintek történelmi mélypontja időszakában az államadósság finanszírozása nem okozott gondot.

Ez a folyamat tartott 2020-ig. Akkor a járványra való tekintettel az uniós intézmények a költségvetési szabályrend alkalmazását felfüggesztették; az így megnyílt döntési szabadsággal pedig rögtön élt is a magyar kormány. A korábbinak többszörösére nőtt a költségvetési hiány mértéke, és nemcsak a járvány kitörésének évében, amikor a deficit a megelőző év 2 százalékáról a GDP 7,5 százalékára ugrott, de ezt követően is. 2021-ben a költségvetési hiány 7,1 százalék, 2022-ben 6,2 százalék lett, nem függetlenül a 2022. áprilisi választástól.

A költségvetési fegyelem megbomlása ugyanakkor nem mutatkozott meg a hitelminősítők, gazdaságelemzők által kiemelten figyelt adósság/GDP mutató romlásában. 2019-ről 2020-ra természetesen nagyot nőtt az adóssághányad, egészen a 80 százalékos érték fölé, hiszen a számláló növekedésével egy időben a nevezőben szereplő GDP volumene csökkent, és akkor még az infláció sem lódult neki. A rákövetkező két évben viszont a reál-GDP is nőtt, és rendkívüli mértékben felgyorsult az infláció, így jutottunk el oda, hogy a tavalyi év végén a GDP százalékában mérve a „maastrichti” államadósság-hányad az elfogadhatónak látszó 73,3-ra javult vissza.

A javulás azonban több okból is látszólagos. A bruttó adósságállomány továbbra is nagymértékben (az utóbbi három esztendőben évente hat-hétezer milliárd forinttal) növekedett, így a nevezőben szereplő folyóáras GDP volt az, amely az államadósság-mutató számlálójában szereplő romlás ellensúlyozta, csakhogy mindezt immár két számjegyű GDP-deflátor mellett. További gond, amelyre vissza kell térni, a térségi helyzetünk alakulása: ez a tolerálhatónak látszó adóssághányad az új tagországok között a legmagasabb, és jóval meghaladja a meglevő szuverén kockázati besorolásunkban osztozó BBB országcsoport adósságátlagát. A gondokat tetézte, hogy az államadósság háromnegyedét kitevő forintadósság finanszírozása is egyre drágább lett, amint a hosszabb lejáratú papírok kamatozása a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, majd különösen megdrágultak a rövid lejáratúak is 2021-től.

2022-es év derekára az addig kifejlődő roppant veszélyes egyensúlytalanságoknak a leginkább látható vetülete a termelői és fogyasztói árindexekben megnyilvánuló infláció lett. Amellett viszont az ikerdeficit jelensége is visszatért: a külső fizetési mérleg romlása társult az államháztartás tartósan magas deficitjéhez. Az is tudható volt, hogy a túlfűtött gazdaság már a 2022-es év második felében recessziós helyzetbe kerül, és 2023-ban reálnövekedésre nem, csak a folyó GDP emelkedésére lehet számítani.

A további nemzetgazdasági adósságpályát az MNB az idei első inflációs jelentésében meglehetősen optimista feltételezések mellett az alábbiak szerint rajzolta fel...

A PEDAGÓGUSOK SZTRÁJKKAL, TÁMOGATÓIK TÜNTETÉSSEL IS NEMET MONDTAK A STÁTUSZTÖRVÉNYRE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.25.


Hétfőn délután vonulásos tüntetést szervezett több civil és szakmai szervezet, szakszervezet, a résztvevők „Státusztörvény, bosszútörvény”, „Nincs tanár, nincs jövő!” skandálással vonultak a Kálvin térről a Belügyminisztérium elé. A több ezres tömeg előtt sokan beszédet mondtak, ezekben az összefogástól az általános sztrájk követeléséig sok minden elhangzott. Ám egy igazán fontos információt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője osztott meg a hallgatósággal: a legnagyobb uniós parlamenti frakciók vezetői Ursula von Leyenhez fordultak, és arról tájékoztatták, hogy a magyar kormány által „összedobott” státusztörvény nem felel meg azoknak az uniós elvárásoknak, amelyeket Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP PUSZ) az uniónak tett.


Nagy Erzsébet a Hírklikknek fel is sorolt néhány példát arra, hogy a tervezett törvény mely részei nem felelnek meg az uniós elvárásoknak. Például nem teszi vonzóvá a pedagóguspályát, szerzett jogokat vesz el, és csökkenti az autonómiát. Nagy Erzsébet szerint a levél azért is nagy jelentőségű, mert egyébként nehéz áttörni azt a falat, hogy magyarországi oktatási törvényekkel az Európai Parlamentben foglalkozzanak, mivel az oktatás alapvetően belügy. Csak itt most annyiban kötődik össze az uniós támogatással, hogy a magyar kormány azt vállalta, olyan jogszabályokat hoz létre, amelyek benne vannak az EFOP Pluszban. Ezért fel kellett hívni arra a figyelmet, hogy ez nemhogy nem teljesül, de a vállaltaknak egyenesen az ellenkezője jön létre. Ezért nagyon kemény levelet írtak a frakciók, a levelet az összes nagy frakció vezetője (az EPP, vagyis az Európai Néppárt; a, liberális-centrista Renew Europe; az S&D, vagyis a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége; és a The Left, Greens/EFA vagyis az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakció vezetője) aláírta. Konkrétan a Zöldek állították össze, és csak a szélsőjobb frakció nem írta alá. A levelet elküldik az összes érintett uniós biztosnak is. (Az Európai Parlament öt pártfrakciója egyébként levelében aggodalmát fejezi ki a többi között az Országgyűlés által április 11-én elfogadott, a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény miatt is.)

Nagy Erzsébet szerint ez egy elég erős jelzés az uniós parlamenttől arról, hogy súlyosan problémás a státusztörvény tervezete. Mint mondta, a levél igen nagy lépés annak érdekében, hogy a magyar kormány ne tudja uniós támogatásból tovább rombolni a demokráciát és a közoktatás helyzetét...

A BELVÁROSI SZABADEGYETEM ÁPRILIS 17 ELŐADÁSA - TÉMA: MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.04.17.



A Belvárosi Szabadegyetem április 17-i összejövetelének vendégei Andor László közgazdász, volt európai uniós biztos és Balázs Péter közgazdász, volt európai uniós biztos és külügyminiszter voltak. Az előadók röviden áttekintették a világpolitika legfontosabb kérdéseit (orosz agresszió, Kína, stb). Az előadás fő témája a magyar kormány külpolitikájának elemzése volt és az, hogy ez a politika milyen hatással van hazánk nemzetközi megítélésére és fejlődési lehetőségeinkre.

CSAPDÁT ÁLLÍTOTTAK FERENC PÁPÁNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.24.


Ahogy közeledik a pápalátogatás, s erősödik a propaganda, egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyaországi látogatás kikényszerítésével csapdát állítottak az Orbán-rendszer kormánypárti politikusai, publicistái és katolikus főpapjai az általuk utált pápának. Ferenc pápa két éve megalázta Orbánt, amiről már sejteni lehetett, hogy ezt nem hagyja annyiban, hanem bosszút áll. A magyar katolikus püspöki kar nevében Erdő Péter bíboros elszólta magát, mivel csalták Magyarországra a pápát: Romániában és Szlovákiában már volt, Magyarországon még nem, ami sérti a magyar katolikusokat.

A pápa bedőlt ennek, hogy a magyarországi hívei sértve érzik magukat, mintha őket nem szeretné éppen annyira, mint a szlovákokat és a románokat (miközben emögött akkor is nacionalizmus állna csupán, ha igaz lenne), ezért beleegyezett egy magyarországi látogatásba. A jelek szerint azt is elhitették vele, hogy a magyar katolikus hívek és az Orbán-rezsim kapcsolata nagyon erős (nem annyira, mint a korrupt katolikus püspökök és az Orbán-rezsim kapcsolata), ezért ne élezze az Orbán-rezsimmel való ellentétet erős kritikával, hanem a hívek miatt kerülje az ilyen témákat.

Miután a Vatikántól megkapták a visszaigazolást, hogy Ferenc pápa nem élezi az ellentéteket, kerüli a forró témákat, még arról is lebeszélték, hogy a pedofília címén a homoszexuálisok ellen indult hajsza közepén ne találkozzon a magyar katolikus egyház pedofil papjainak áldozataival, mert „az félrevinné az erről szóló társadalmi vitát”, esetleg még azt is elintézték, hogy az oroszok háborúja kapcsán csak a „békéről” beszéljen, de ne részletezze, hogy az Ukrajna megsegítése és az oroszok távozása útján lehetséges, Orbán és bandája megnyugodott. Beindították a gépezetet.

A cél, hogy a pápalátogatást ne csak kisajátítsák, hanem a maguk hasznára, legitimációjára és hitelesítésére használják fel. Kezükben a propagandamédia, a pápával kapcsolatos eseményeket ők tematizálhatják. Odáig elmentek, hogy Bayer összehívta a Békemenetet, majd a látszat kedvéért úgy tett, mintha mégsem hívta volna össze, de a meghívásukat megerősítette. Így Ferenc pápa nem tudja, hogy a Kossuth téri misén nem katolikus hívek lelkes tömege, hanem az Orbán-rezsim lelkes szélsőjobboldali csőcseléke tábora fogadja, mint saját pápáját, aki Orbánt igazolja.


A pápa erről Rómában nyilván semmit nem tud. A magyar katolikus püspöki kar ezt gondosan elhallgatja előle. Ferenc pápa nem tudja, hogy Magyarországon csapdát állítottak neki. Egy fasiszta diktatúra politikai eszköze lehet. Olyan politikát hitelesítenek és legitimálnak vele, amely homlokegyenest az ellentéte mindennek, amit ő vall. Egyik legnagyobb kritikusa, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök már kitalálta, hogy Ferenc pápa eddig azért volt ellenséges a menekülteket, melegeket, szegényeket üldöző Orbán-rezsimmel, mert becsapták Magyarországról, de most rájött erre.

Minden készen áll arra, hogy az Orbán-rezsim antitézise, az Orbán-rendszerrel minden ízében ellentétes véleményen álló római pápa igazolja az Orbán-rendszer igazát. Minden készen áll arra, hogy legnagyobb ideológiai ellenfele becsapásával a katolikus egyházfő repítse a mennybe Európa első fasiszta államát, a hazugságra és korrupcióra, lopásra és gyűlöletre épülő diktatúrát és annak vezérét, Európa farizeusát DNS-ét. Ferenc pápa vélhetően nem tud erről semmit. Meglepi majd a kivezényelt fideszes, magyar zászlós tömeg, amit személye és egyháza iránti lelkesedésnek vélhet.

Holott ez a lelkesedés nem neki szól, nem a hitről és a vallásról beszél, hanem Orbán Viktorról, aki megszervezte, hogy a katolikus világegyház feje, tudta és akarata nélkül, hitelesítse őt és fasiszta rendszerét. Ettől lesznek boldogok a misére érkezők, akik ezt várják tőle. Ha Isten és a Szentlélek vezeti, akkor ennek ellenáll, és „ösztönösen” keresztbe húzza a számításukat, és nem sétál bele a legaljasabb csapdába, amit Európában állítottak neki. Érdeklődéssel várjuk, hogy Ferenc pápa hogyan jön ki ebből...

HADHÁZYT ÉS GELENCSÉRT IS KÉZBEN CIPELTÉK ARRÉBB A RENDŐRÖK A KARMELITA KORDONJÁTÓL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.25.


 “A keletkezett réshez rendőrsorfal sorakozott fel”

Hivatalosan építési területnek számít a Színház utca, ahol a Karmelita bejárata van, de valamiért az ott közlekedő politikusokra ez nem jelent veszélyt, csak mindenki másra

Hadházy: az EU 730 millióval támogattaSüli János családi cégének tehenészetét, de egy állat sincsen benne

Hadházy Ákos megjegyzi, hogy ezt a közel háromnegyed milliárd forintot Süli Jánosék egy olyan cég nevében kapták amely korábban semmilyen üzleti tevékenységet nem végzett.

Akadályok tornyosulnak Paks 2 előtt

A tavaly kiadott létesítési engedély még nem sokat ér.

Szijjártó Péter lecserélte egy helyettes államtitkárát

Semperger Imre a Paks 2 megvalósításáért felelős projektcég felügyelőbizottsági tagja is, e posztra tavaly szeptemberben került, méghozzá Süli János, a paksi bővítésért felelős államtitkár lemondása után történt átalakítások során.

Orbán úgy kezeli a határon túli közösségek vezetését, mint egy megyei Fidesz-szervezetet

Csak idő kérdése, mikor üt vissza, hogy az erdélyi magyar közéletet is a Fidesz és Orbán Viktor uralja.

Csak a harmada jut el értségiig azoknak a diákoknak, akik Romániában magyar nyelven kezdik az iskolát

Pedig 2014 és 2018 között a magyar nyelven tanulók aránya meghaladta a magyar nemzetiségű diákok arányát.

Így nyertek egyre nagyobb teret az egyházak a közoktatásban

Az Alaptörvényben elismert egyházak számára megnyitott ingyenes ingatlanszerzési lehetőség része annak a folyamatnak, amelyben a politikai hatalom a világi közoktatást minden módon ellehetetleníti, az egyházi fenntartású iskolák lehetőségeit pedig egyre bővíti.

91 milliárd forint osztalékot vehetnek fel az állam helyett a vagyonkezelő alapítványok

A két legnagyobb haszonélvező az MCC, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, és a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó MUC, amelynek első embere Hernádi Zsolt Mol-vezér. Van kérdés?

Vizsgálatot kért az uniós biztos a balatonföldvári gigakikötő ügyében

Vizsgálatot akar az Európai Bizottság az uniós pénzből felújított balatonföldvári strand ügyében, amelyet luxusvillákkal akar beépíteni a milliárdos fideszes elit – közölte Kocsis-Cake Olivio, a DK környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó politikusa.

Valószínűtlen, hogy egy számjegyűre csökkenjen az infláció idén a GKI szerint

S úgy számolnak, még várhatóan 25 ezer ember veszítheti el a munkáját a gazdaság visszaesése miatt.

Szijjártó az EU külügyminiszteri ülésén panaszkodott

„A békepártiak, a béke mellett szót emelők továbbra is súlyos politikai és verbális támadások alatt állnak.”

Új nagykövetsége lesz Magyarországnak

Szijjártó Pétert felhatalmazza a szükséges diplomácia lépések megtételére, illetve a “külképviselet megnyitásához és a bérlemény kialakításához szükséges építési beruházás végrehajtásához” – a Ciprusi Köztársaságban.

Még itt: Szele Tamás: Meztelen diplomaták

Drákói szigort követelnek Magyarországgal szemben Ursula von der Leyentől

Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az Európai Parlament öt meghatározó politikai csoportjának vezetője, hogy kifejezze „mélységes aggodalmát” a legutóbbi magyarországi jogalkotási fejleményekkel kapcsolatban.

Jogerős: hazudott az Origo a DK szóvivőjéről

Csapjuk a többihez. Mindeközben a TV2 annak ellenére sem hajtja végre a bíróság rá vonatkozó jogerős ítéletét (Donáth Anna), hogy már végrehajtási eljárás is indult a televízió ellen.

KOVÁCS ZOLTÁN: SOKAN NEM ÉRDEKLŐDNEK IGAZÁN A POLITIKA IRÁNT, ŐKET KÖNNYŰ FÉLREVEZETNI

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2023.04.24.


Ha egy felelős politikus, mint Navracsics Tibor, azt mondja, nem baj, ha év végén kapjuk meg az uniós pénzeket, akkor számomra az azt jelenti, hogy valószínűleg az év végén sem fogjuk megkapni. Navracsics Tibor mondott már jónéhány dátumot és ez valószínűleg felkészülés arra az esetre, ha nem kapjuk meg – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, majd feltette a kérdést, „de miért kapnánk meg a pénzt, mi változik meg a magyar jogrenddel vagy törvényhozással kapcsolatban?”


Nagyon nehéz a magyarokkal tárgyalni, mert van egy alapvető jogállamisági deficit, az illetékes tárgyaló pedig mindig azt kéri, mondják meg, mi a baj, de nem lehet megmondani, mert az egésszel van baj – fogalmazott az újságíró. „Ráadásul a megoldások is pimaszul átverősek. Kötelezettséget vállalt például a kormány arra, hogy az egyetemi kuratóriumokból kirakja a politikusokat, törvényt is hozott róla, majd novemberben megváltoztatta, így mégis ottmaradtak. Ezt elégelte meg a Bizottság és akkor kirakták őket.”

Rámutatott, Jászai Gellérttől kezdve Világi Oszkáron keresztül ott vannak a kuratóriumokban a magyar kormányhoz közelálló gazdasági emberek és erre mindig az a válasz, hogy ők tehetséges vállalkozók. „Funkcionálisan ugyanolyanok, mint a politikusok, ugyanúgy nem lehet majd átlátni, hogy mit csinálnak, a pénzek hogyan mozognak.”

Először azt mondták, az államnak van pénze megvenni a kommunikációs céget, aztán kiderült, hogy mégsem volt pénze, és Kovács Zoltán is elképzelhetőnek tartja, hogy kínai pénzen vették meg a Vodafone-t. „Ez azt jelenti, hogy megint valamit vettünk, amit valamikor vissza kell fizetni, és ezek a visszafizetési kötelezettségek a jövő generációját rettenetesen megterhelik, de ezzel a kormány nem is foglalkozik.”...

NOVÁK MINTHA KILÉPETT VOLNA A BÁB SZEREPÉBŐL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.04.25.


Novák Katalin, akit éppúgy párthűsége alapján választott ki Orbán az államfői posztra, mint hivatali elődeit, mostani lépésével elkerüli azt, hogy szánalmas bábfigurának tűnjék – írja a Tageszeitung.

A nemzetközi média részletesen taglalja, hogy az Európai Parlament öt frakciója – a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, a liberális, a zöld és a baloldali képviselőcsoport – közös levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az uniós végrehajtó testület, az Európai Bizottság elnökét, hogy vonja meg az EU-pénzeket Magyarországtól, ahol tovább romlik a demokrácia és az alapvető jogok helyzete. A felháborodás legújabb kiváltó oka az a törvény, amely lehetővé teszi a névtelen feljelentést olyan esetekben, amikor azonos nemű pár közösen nevel gyermeket. A törvénnyel – írja a német sajtó – meglepetésre Novák Katalin köztársasági elnök is szembefordult. A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja a dpa hírügynökség beszámolója alapján felhívja a figyelmet arra: ez az első eset, hogy a hivatalban levő államfő fellép egy olyan törvény ellen, amely nagy jelentőséggel bír a 2010 óta kormányon levő Orbán Viktor ultrakonzervatív ideológiája szempontjából. A cikk mindenesetre megjegyzi: az Országgyűlés a köztársasági elnöki vétó ellenére megteheti, hogy akár változatlan szövegezésben mégis megerősítse a törvényt.

Novák kilépett a báb szerepéből

A többnyire csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitung az úgynevezett feljelentési törvény kapcsán úgy vélekedik: Novák Katalin, akit éppúgy párthűsége alapján választott ki Orbán az államfői posztra, mint hivatali elődeit, mostani lépésével elkerüli azt, hogy szánalmas bábfigurának tűnjék.

Az apa férfi, az anya nő

Frankfurter Allgemeine Zeitungban Stephan Löwenstein kiemeli, hogy a törvény szövegébe nem sokkal annak parlamenti elfogadása előtt került be az a kitétel, miszerint olyan esetekben is lehetséges a bejelentés megtétele, amikor valaki úgy véli, hogy a házasság és a család alkotmányos szerepének az érvényesülése – mármint az, hogy „az apa férfi, az anya nő” – megkérdőjeleződik.

A feljelentési törvény újabb akadály a helyreállítási alap útjában

Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítását átvette az ABC tévéhálózat és a Washington Post is, idézi a meghatározó súlyú EP-frakciók közös leveléből azt a kitételt, hogy a törvény miatt nem lehetséges pozitív értékelést adni Magyarországról a világjárvány utáni helyreállítást szolgáló pénzügyi alap folyósítását illetően. A levél egyébként – mutat rá az AP – nem csupán az LMBTI-emberek, hanem a tanárok méltósága, alapvető jogaik sérelmét is szóvá teszi.

Az amerikai hírügynökség kitér arra, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap megbeszélést folytatott ugyan Didier Reynders uniós igazságügyi biztossal, de – mint megállapítja – az eszmecsere nagyobb áttörés nélkül zárult.

A felcsúti kisvasút az eltűnt uniós pénzek szimbóluma 

Miközben Magyarország az EU-szankciók következményeitől szenved, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának a kisvonata az eltűnt uniós pénzek szimbólumává emelkedett – ez már Frankfurter Rundschau helyszíni riportjában olvasható. Az írás megszólaltatja Hadházy Ákos független parlamenti képviselőt, aki szerint olyan gond nincs, hogy korrupciós eseteket találjanak, viszont nehezen tuják eljuttatni megállapításaikat a nyilvánossághoz. Hadházy szerint Orbánnak éppúgy szüksége van az EU-támogatásokra, mint Vlagyimir Putyinnak az olajbevételekre. Az EU által elvárt reformokat azonban ma még alig érezni, ezért a magyar képviselő szerint helytelen lenne, ha Brüsszel beadná a derekát. Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőtől is azt a véleményt idézi a Frankfurter Rundschau, hogy hiba lenne már az első kisebb látszatreformok nyomán engedni. Freund szerint a pénzbefagyasztás módszere működik, valami megmozdult.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

CSABA LÁSZLÓ: MOST VAN AZ A PONT, AMIKOR SIKÍTANI KELL – KOMPORSZÁG 10.

MAGYAR HANG PODCAST
Szerző: MAGYAR HANG
2023.04.22.



Sokan nem mernek beszélni, mert féltik az állásukat vagy az előmenetelüket, én nem félek. Nem akarok már államtitkár lenni – jelentette ki Kompország című műsorunkban Csaba László közgazdász professzor. Kijelentette azt is, sem az idén, sem jövőre nem lesz jelentős gazdasági növekedés Magyarországon, mert a beruházásokat a pénzhiány miatt drasztikusan visszafogták, az infláció pedig az Orbán-kormány költekezése miatt tartósan magas.
Beszélt arról is, hogy:
• miért állt ki a tanárok jogait csorbító törvénymódosítás ellen?
• miért van szükség sok bölcsészre, és miért rossz, ha diploma helyett a szakképzés felé tereljük a fiatalokat?
• mit ajánl azoknak, akik korábban hitelt vettek fel? Törlesszenek elő, ha tudnak, vagy inkább használják ki a hosszabb futamidőt?
• érdemes-e ma hitelt felvenni egy beruházáshoz?
• milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni az inflációt?
• jó-e nekünk, ha akkumulátorgyártó nagyhatalom leszünk?
• csökkenteni kell-e az orosz energiafüggőséget?

Műsorvezető: Szerető Szabolcs Szerkesztő: Farkas Melinda


AZ OSTORRAL CSAPKODÓ SZAKMUNKÁS SZÜGYIG KÖNNYGÁZBAN VÁRJA AZ AI-T - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.04.25.


„A világnak elment az esze.” (Orbán Viktor)


Jó reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli (és nem az egyetlen) hírlevele. Az elmúlt 24 órában a szokásosnál is őrültebb híreink voltak. Mutatjuk, hogy lássuk!

KÖNNYGÁZ

Reggel tanárok ülősztrájkoltak a Belügyminisztériumnál, aztán a Karmelitához indultak, ahol közben Hadházyék újra nekiálltak kordont bontani. Itt a rendőrök gázsprayt vetettek be a rendőrök a tüntető diákokkal és tanárokkal szemben.

Képes beszámolónk az eseményekről.

Miközben átvezényelnek Borsodba, ellenőrizhetik a tanításhoz használt privát laptopodat: ez az a „bosszútörvény”, ami ellen tüntetnek a pedagógusok. A státusztörvény ellen a nagy EP-frakciók és Orbán volt gimnáziuma is tiltakozott, a Belügyminisztérium válaszközleményben fenyegette a szakszervezetet...

DRÁKÓI SZIGORT KÖVETELNEK MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN URSULA VON DER LEYENTŐL

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2023.04.24.


Ne fizessen az EU, ha a pedagógusi státusztörvény és a panasztörvény a jelenlegi formájában hatályba lép – kérik az Európai Parlament frakcióvezetői.


Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az Európai Parlament öt meghatározó politikai csoportjának vezetője, hogy kifejezze „mélységes aggodalmát” a legutóbbi magyarországi jogalkotási fejleményekkel kapcsolatban.

A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak szerint a közoktatásban foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezet és a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény aktualizálása – amely lehetővé tenné, hogy az állampolgárok bejelentést tegyenek a magyar életmóddal ellentétes tevékenységekről – hozzájárulnának a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia további romlásához Magyarországon...

AZ OKTATÁSÉRT TÜNTETTEK, DULAKODÁS ÉS KÖNNYGÁZ LETT A VÉGE – VIDEÓS ÖSSZEFOGLALÓ

TELEX
Szerzők: Simor Dániel, Szilágyi Máté, Szilli Tamás, Huszti István, Tenczer Gábor
2023.04.25.



A tanárok életét átalakító státusztörvény egyelőre csak tervezet formában létezik, de a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják több pontját is, az egyik szakszervezeti vezető pedig azt mondta nekünk, szerinte már csak Brüsszel tud nyomást gyakorolni a kormányra. A tervek miatti tüntetésre pár ezren gyűltek össze, a beszédek után pedig sokan átvonultak a Karmelitához, ahol ellenzéki képviselők megint megpróbálták elbontani a kordont. A rendőrök több képviselőt is megrángattak, később pedig könnygázt is használtak. Videós összefoglaló a hétfői tüntetésről és a kordonbontásról.