2022. május 28., szombat

VÁRATLAN LEOSZTÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: SZOLLÁTH DÁVID
2022.05.27.


Az ÉS könyve májusban – Nádas Péter: Rémtörténetek. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 464 oldal, 4999 Ft


Nádas regénye persze nem népi irodalom és nem is szegénységrealizmus. Noha a regényvilág társadalmilag kétségbeejtően pontos, analízisének végső terminusa mégsem szociológiai, levezetései nem állnak meg a szegénység vagy a parasztság fogalmánál. Továbbra is a – megszorítások nélküli – emberről beszél, igaz, a humanizmus csapdáit kényesen kerülő, a magyar irodalomban mindmáig szentségtörőnek ható nyelvén. Épp ezért nincs benne a szegénységrealizmusok képviseleti viszonyulása, szolidaritása. Nem merül fel, hogy az „azok helyett beszél, akiknek nincs nyelvük” Tarra és másokra alkalmazott közhelye érvényes lehetne. Az elbeszélő „fordításai” is inkább műfajparódiának tűnnek. Noha gyakorta többes szám első személyben beszél a névtelen faluról, (amiben egyébként ráismerhetünk Kisoroszira), semmilyen fogódzót nem kapunk arról, hogy a Párhuzamos történetekből ismerős mindentudó, de ismeretlen elbeszélőnek vajon mi köze van a helyhez, milyen jogon használja a közösséget kifejező „mi”-t.

Ha legközelebb egy érdeklődő fiatal megkérdezi, hogy mit olvasson először Nádastól, akkor én ezek után a Rémtörténeteket fogom javasolni. Mert hogyan adjam el Nádast a szemináriumon? Mi fér bele másfél órába? Mivel nem akartam a három monumentális művel, azok esztétikai és tárgyi brutalitásával elijeszteni a reménybeli Nádas-olvasót, aki az írókultusz jeleit bizonyára már az első olvasás előtt érzékelve egyébként is félszegen vagy szkeptikusan veszi kézbe a könyvet, ezért eddig a korai elbeszélések gyűjteményét (A Biblia és más régi történetek) ajánlottam termékmintának, mézesmadzagnak, bár az Egy családregény vége vagy az alulértékelt Évkönyv is alkalmas lehet erre a célra. De nem jó szívvel tettem, hiszen azt, amiben Nádas a legjobb, s amire csak a neve mellett sokszor emlegetett modern klasszikusok képesek, hogy huzamosan benne tartson a fikció világában, ostoba fülszövegfrázissal szólva, hogy „lebilincselje” az olvasót, nos, ezt a kiváló, de rövidebb, kevésbé komplex művekkel nem lehetett demonstrálni. Pedig nagy a tét ilyenkor. Harapnak-e még Nádasra? Egy, ma már nagypapakorú kritikusok által az előző évezredben panteonizált élő klasszikussal kellene bizonyítani a húszévesnek, hogy nemcsak hogy a szerző nem lett poros időközben, hanem általában még mindig működik az immerzív olvasás képessége. Az az euforikus, tudatmódosulás-szerű állapot, ami az emberek többségének kamaszkorában adatik meg igazán. A Rémtörténetek viszont nem rövid és nem hosszú, közel áll ahhoz, amit az átlagolvasó feltehetőleg regénynek tart, és ami mégis hiányzott eddig a nádasi életműből. Persze nemcsak méretről van szó, hanem formáról is. Mert a Rémtörténetekben minden megvan a nádasi elbeszélő technika eszközkészletéből, nem utolsósorban a virtuóz dramaturgia (késleltetés, meglepő fordulat, bűnügy, történetszálak váltogatása stb.), mindaz, ami az olvasót akkor is a regényben tartja, amikor józan eszével esetleg nem kíván már többet a testiség tabusértő vagy az erőszak sokkoló látványaiból. A regény gazdag és komplex, mégis átláthatóbb, mint akár a Párhuzamos történetek egyetlen kötete, nem beszélve arról, hogy itt összeérnek a szálak, lezárul a mű. A végéről visszatekintve a kulminációs pont szédítően csavaros előkészítésének tűnik az egész regény, és (a rövid posztludiumot nem számítva) a befejezettség érzetével jutalmazza az olvasót. Azaz komoly esélyt látok arra, hogy a Rémtörténetek újabb híveket fog szerezni az írónak, mert hamisítatlan Nádas-élmény, de befogadhatóbb „kiszerelésben”.

Pedig a Rémtörténetek nagyon más világban játszódik, mint amit Nádastól megszoktunk: falun. Elsőre úgy tűnik, nem is reprezentatív darabja az életműnek. Mintha a szerző idős korára, uram bocsá’, népi irodalmat kezdene írni. Az első kétszáz oldal alapján csábító zsákutcája ez az olvasásnak. A díszlet, a mentalitások, a falu mindenkit megszóló szája, a nyelvhasználat, a kiejtés szerinti helyesírás (például „aszt”). A szociografikus irodalmi hagyomány szegénységirodalomnak nevezett módosulása is eszünkbe juthat. Az elbeszélő hasonló előzékenységgel „fordít” a városi, úri olvasó számára, mint ahogy Borbély vagy Barnás elbeszélői állandóan közlik, hogy „mi itt ezt így és így mondjuk”.

A Rémtörténetekben, éppúgy, mint náluk, a falu páriáit ismerjük meg. A falu törpe kurváját, aki a kocsma férfiközönségét a budi mellett szolgálja ki („Ha már [...] a hugyozáshoz amúgy is előveszik a farkukat”, 192.). Törpike a Nincstelenek bolondjának, a pottyantósban alámerülő Mesijásnak lehetne női párja. De ő csak egy a regény szereplőinek becketti freak-showjából. Ott van még az epilepsziás Róza, a falu bolondja, aki szellentéseivel a legfőbb kocsmai mulatság, ott van Teréz, aki lánykorában megesett, kiátkozták, magányos, szellemeket lát, ott van Bolog Imre, Törpike nagyra nőtt fattya, akit megszállt az ördög, az anyját veri, ott van még a légnyomásos, néma szomszéd, a falábú villanyóra-leolvasó, a mindig részeg révészek, továbbá a büdös varnyú vénasszonyok, akiket vernek a fiatalasszonyok, mert már semmire sem jók, és a vénasszonycsúfolók stílusában mondják róluk, hogy mind száraz a punájuk (9.)...


HOGYAN LEHET LEGYŐZNI EGY BŰNSZERVEZETET? KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS AZ ELMÚLT 30 ÉV MAGYAR POLITIKÁJÁRÓL

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Riporter: KERÉNYI GYÖRGY
2022.05.27.


Valószínűleg nincs még egy magyar politikus, aki annyi kormánynak lett volna tisztviselője, és pártnak politikusa, mint Kerék-Bárczy Szabolcs. Podcastunkban beszél a nem létező ellenzékről, a „Fidesz-bűnszervezetről”, és hogy naivitás-e a köz szolgálatának lehetőségét keresni a politikában.





+


Összefoglaló

Alaposan és kíméletlenül teregeti ki a hazai politikai elit szennyesét memoárjában Kerék-Bárczy Szabolcs, akinél jobban kevesen ismerik belülről a rendszerváltás utáni magyar pártok és vezetőik ügyes-bajos dolgait. A szerzőnek Antall Józseftől Orbán Viktorig, Dávid Ibolyától Gyurcsány Ferencig, a rendszerváltás utáni közélet szinte valamennyi első és másodvonalbeli szereplőjéről (lásd a több mint ezeregyszáz nevet tartalmazó névjegyzéket) van mondanivalója, az esetek többségében véleménye is.

Kerék-Bárczy Antall József kabinetjében kezdte pályáját, huszonévesen volt az első Orbán kormány Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterének kabinetfőnöke. Ezután a külügyminiszter főtanácsadójaként, majd Los Angeles-i főkonzulként tevékenykedett, utóbb az MDF, végül a DK színeiben folytatta politikai karrierjét, melynek feladására lelkiismereti és morális okokból kényszerült. Ötvenedik életévének betöltését nem is ünnepelhetné jobban, mint ennek az egyszerre személyes és közérdekű, élményekkel és megfigyelésekkel zsúfolt visszatekintésnek a közreadásával.

Brutálisan őszinte, sokszor önkritikus és mindig emberközeli eseménykrónika született, melynek talán a legfontosabb üzenete: "A politika célja nem lehet a politikusok és kiszolgálóik meggazdagodása". Ezzel az üzenettel egyetértésben vállalkozott a kiadó a sokszor kényes kérdéseket feszegető emlékiratnak a közreadására.

Kerék-Bárczy írása alighanem politikai barátok és ellenfelek körében egyaránt felkavarja majd a kedélyeket, de ez az őszinte memoár a szerző pártokon átívelő karrierjének köszönhetően sehol máshol nem hozzáférhető információkat nyújt eseményekről és azokról a politikusokról, akiknek cselekedetei meghatározó jelentőségűek voltak a rendszerváltás utáni hazai politikai, gazdasági és kulturális életben. Az eredmény egy széles, színes politikai panoptikum, melynek megalkotója nem a médiából tájékozódott, hanem mindennapjait töltötte ebben a közegben, és mint magáról állítja, soha nem gyengült el a hatalom és a pénz közelségében.

MILYEN GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI HATÁSAI VANNAK PUTYIN HÁBORÚJÁNAK? | INTERJÚ FELEDY BOTONDDAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.05.28.



Negyedik hónapjába lépett a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen. A keleti fronton egyre közeledik a döntő ütközet, miközben mindkét fél drámaian súlyos veszteségeket szenved el a harcmezőkön. A háború jelentette geopolitikai kihívások alapjaiban rendezik át Európát és a globális erőviszonyokat. Ebben a történelmi helyzetben, a hagyományosan pacifista Németország hadiipar-fejlesztésbe kezdett, Franciaországban pedig újabb öt évig Macron az elnök, ezenfelül a történetileg semleges finnek és svédek is csatlakoznának a NATO-hoz. Mindeközben az Egyesült Államok és Kína is szorosan követi a fejleményeket, szuperhatalmi törekvéseik és vetélkedésük is egyre kiélezettebb. Ezekre a világpolitikai folyamatokra keressük a válaszokat meghívott vendégünkkel Feledy Botond külpolitikai szakértővel.

AKKUMULÁTORGYÁRTÓ NAGYHATALOM LESZÜNK… DE MILYEN ÁRON? KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐKKEL BESZÉLGETETT KOLLÉGÁNK AZ ÁTLÁTSZÓ PODCAST-ADÁSÁBAN

ÁTLÁTSZÓ / PODCAST
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.05.27.


A gödi akkumulátorgyár körüli problémák és az ezekről megjelent cikkeink kapcsán beszélgetésre hívtunk két környezetvédelmi szakembert. Egyik meghívottunk Nagy László, felszín alatti víz- és talajszakértő, másik vendégünk pedig Dr. Bera József zajvédelmi szakértő volt.


A beszélgetés során nemcsak a gödi gyár okozta környezeti ártalmakról, hanem a hazai környezetvédelmi szabályozás hiányosságairól is sok szó esett. „A világ legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitásai Magyarországon épülnek” – jelentette be minap Orbán Viktor. Milyen következménnyel járhat a Duna mellé, lakóövezetek közvetlen közelében telepített veszélyes üzemek sokasága? Miért nem nyilvánosak a gyárak kibocsátási adatai? Milyen lépéseket kellene tenni a lakosság biztonsága és egészsége védelmében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ meghívott vendégeinkkel...

ORBÁNÉK DACOLVA KITARTANAK A KÉMBANK MELLETT, MIKÖZBEN MÁSOK MENEKÜLNEK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.05.28.


Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária összehangolja kilépését a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankból – legalábbis ez derül ki a román pénzügyminiszter szavaiból. Adrian Caciu annak kapcsán beszélt erről, hogy a bukaresti kormány elfogadta a sokak által egyszerűen orosz kémbankokként titulált Nemzetközi Beruházási Bankból és a Nemzetközi Együttműködési Bankból történő román kilépést. Nem egészen egy héttel az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz háború kitörése után az Európai Parlament már állásfoglalásban kérte a Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy haladéktalanul tiltsák be az orosz ellenőrzés alatt álló alapok és bankok, például a Nemzetközi Beruházási Bank unióbeli működését. Az állásfoglalást – bár utóbb ezt tagadni próbálták – a Fidesz képviselői is megszavazták. Ennek ellenére, Szijjártó Péter pár nappal később közölte: Magyarország marad a bank tagja és a pénzintézet maradhat Budapesten...

BÉKETERVEK NÉGYFÉLELÉPPEN

HUPPA.HU
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.05.28.


Nem lesz kellemes olvasmány ez a mai elemzés, ráadásul nincs is benne happy end: a most zajló háború lehetséges kimeneteleit elemezte Pavel Luzin, a politológia egyetemi tanára, Oroszország politikájának, védelmi ügyeinek és globális biztonságának szakértője, a Foreign Policy Research Institute munkatársa az orosz The Insider híroldalnak – az ő következtetéseit próbálom majd bemutatni.

Nem mellőzöm azonban a saját véleményemet sem: mondjuk úgy, én másképp vagyok pesszimista, mint Luzin. A tárgyat tekintve az már mindenképpen látszik, hogy ezt a háborút megnyerni nem lehet egy Aresztovics által vezetett huszáros rohammal vagy azzal, hogy Putyin előrántja a mellényzsebéből a csodafegyvert. Olyan káosz van a mostani orosz hadseregben, hogy tegnap egyszerre láttak a szeverodonyecki harctéren TOS1A „Buratinót”, a rettegett, hipermodern termobarikus eszközt és muzeális T–62-eseket.

Az ukrán erőknél valamivel koherensebb a helyzet, a nyugati támogatásnak köszönhetően, de ők sem dicsekszenek, sőt: nyíltan bevallják, hogy a mostani orosz sikerek annak köszönhetőek, hogy az oroszok nem elfoglalni akarják a megszállt terepet, hanem elpusztítani: Rubizsnye városát például a Szvoboda ukrán önkéntes zászlóalj parancsnoka, Petro Kuzik szerint a földdel tették egyenlővé, hogy ne lehessen védeni. Egy ukrán tüzérségi lövedékre húsz-ötven orosz jut és éjjel-nappal folyamatos tűz alatt tartják az ellenfelet: az igaz viszont, hogy pont az arányok miatt az ukrán lövedékek majdnem mindig találnak is, rákényszerülnek a pontosságra. Az oroszok ellenben elvesztették – vagyis inkább: elhasználták – a precíziós fegyvereik, a Kalibr, Iszkander, Kindzsal rakétáik hatvan-hetven százalékát.

Így viszont nincs lehetőség egyik vagy másik fél győzelmére belátható időn belül, ezt a háborút rövid távon nem lehet megnyerni katonai eszközökkel. Pedig ebben a percben jött a hír, hogy a Meduza értesülései szerint a Kreml nem adja fel a harcot, sőt, őszre talán Kijev újabb ostromát tervezi. Arra számítanak, hogy Európa nem fogja tudni korlátlan ideig támogatni Ukrajnát: ezek szerint most attól függ, meddig tartanak a harcok, hogy kinek van több erőforrása, az Oroszországi Föderációnak a háta mögött egy ímmel-ámmal barátságos Kínával, vagy a világ többi részének?

Mindenképpen jobb lenne egy diplomáciai megoldás, ennek a lehetőségeit veszi sorra Pavel Luzin a The Insiderben...

A RÁSZORULÓKNAK SZÁNT UNIÓS PÉNZEKBŐL IS MILLIÁRDOKAT KÖLTHETTEK EL SZABÁLYTALANUL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.05.26.


Egy 2018-ban indult ellenőrzés során 137 millárd forintnyi, Magyarországnak adott uniós támogatás elköltését vizsgálta meg az Európai Bizottság. Az ellenőrzött 19 pályázat az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) része volt, így az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozta. Az Átlátszó információi szerint a vizsgált projektek egy részénél 25%-os visszafizetést, más esetekben pedig 5%-os „átalánykorrekciót” kért az Európai Bizottság Magyarországtól. A „büntetés” teljes összege nem ismert, mert a vizsgálat a mai napig sem zárult le. Viszont egy kormányzati oldalon közzétett táblázat szerint az eddig kiderült ügyekben közel 3 milliárd forintnyi EFOP-os pénz folyhatott el szabálytalanul.


Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 19 projektjét vizsgálta az Európai Bizottság 2018-as ellenőrzése – értesült az Átlátszó szerkesztősége. Információink szerint a vizsgálat nyomán egyes EFOP-pályázatok esetében 25%-os korrekciót javasoltak. Több projekt esetében pedig az elnyert összeg 5%-át kell visszafizetnie a magyar államnak...

HA VALÓDI EXTRAPROFITADÓT VETNE KI A KORMÁNY, AKKOR A NER CÉGEI SEM MARADNÁNAK KI BELŐLE

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2022.05.28.


Mi fán terem az extraprofit? Meg lehetne határozni ilyesmit, de ha tényleg a túlzóan magas profitrátára lőne a kormány, akkor a Fidesz-közeli cégeket biztosan nem lehetne kihagyni a megsarcolt körből. A frissen bejelentett különadók inkább sima sápnak tűnnek, az érintett ágazatokat pedig a bank- és az energiaszektoron kívül furcsa logika alapján jelölték ki. Néhány esetben felmerül a gyanú, hogy a régóta elüldözni vagy átvenni tervezett cégek szívatása is cél lehet.


A kormány a választásokat megelőző, brutális osztogatási hullám után április 4-én hirtelen rájött, hogy egy kissé kellemetlen az államháztartás helyzete. A kilátásokat rontja, hogy a világgazdaság is bukdácsol: még helyre sem állt a normális rend a Covid után, de már megérkeztek az orosz-ukrán háború hatásai (elsősorban az egekbe szökő élelmiszer- és energiaárak képében). A nagy felismerést gyors cselekvés követte. A gazdaság irányítói úgy döntöttek, az állam elvonja az „extraprofitot” azoktól az ágazatoktól, ahol sok pénz halmozódott fel az elmúlt időszakban. Vagyis különadókat vet ki, mert ez már egyszer bejött.

Az új adók technikai részleteit majd csak a hamarosan érkező jogszabályból tudjuk meg, de elcsepegtetett információkból, háttérbeszélgetéseken ismertetett tervekből egyvalami már biztosan látszik. Noha a pénzbeszedést extraprofitadóként tálalják, csak az érintett ágazatok kisebbségében követ majd olyan logikát, mintha a „normális” mértékű haszonhoz képest képződött pluszt akarnák lecsípni.

A szektorok többségénél a különadó inkább hasonlít egy sima sáphoz, aminek az érintettjeit rámutogatós módszerrel jelölték ki.

Miközben már az is nyilvánvaló, hogy a meghatározása sem úgy történt, hogy megnézték, hol és mennyi elvonható extraprofit képződött, hanem sokkal inkább valahogy így: „kiszámoltuk, mennyi pénzt akarunk beszedni, úgyhogy most te, te és te adj össze 800 milliárd forintot”. Merthogy ennyi a különadókból várt bevételi összeg évente, így ha legalább két évig velünk maradnak, 1600 milliárdos lesz az elvonás...


A KÓRHÁZ-FŐIGAZGATÓ SZERINT AZ ÁPOLÓKNAK ÉREZNIÜK KELL A MEGBECSÜLÉST, AKKOR TALÁN NYELNEK MÉG EGYET, ÉS ÖSSZESZEDIK UTOLSÓ TARTALÉKAIKAT

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.05.27.


Szűkös erőforrások közt kell javítani az egészségügyi ellátás minőségét, mondta Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője a Magyar Orvosi Kamara konferenciáján.

Rövid előadása elején visszautalt a járványra, amikor „hihetetlen nagy arányban tudtunk életeket megmenteni (...) még akkor is, ha túl sok embert vesztettünk el különféle, nem feltétlenül az egészségügynek felróható okok miatt”.

Ezután nagyvonalakban felsorolta, milyen területeken kellene belenyúlni a rendszerbe, de közben hangsúlyozta, hogy ők legfeljebb javaslatokat tehetnek a kormánynak...

NAGY ÁRA VAN ANNAK, HOGY NEM DRÁGULHATNAK A GYÓGYSZEREK

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2022.05.28.


Miközben egyelőre elmaradt a drámai gyógyszerár-emelkedés, a gyártók, a forgalmazók, de legfőképpen a patikák fuldokolnak a háború és a rekordmagas infláció hatásaitól. A szakemberek szerint muszáj változtatni, ami – egyesek szerint tűrhető – gyógyszerár-emeléssel járna.


Az élet gyakorlatilag minden területén az eddigieknél jóval mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlni, és számos cikk rövid idő alatt bőven a 9,5 százalékos átlagos infláció felett drágult meg. A gyógyszergyártás és -ellátás kevésbé kitett a különböző válságoknak, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány, a háború, valamint a felgyorsult infláció sem hozott drámai gyógyszerár-emelkedést. Ennek a lakosság természetesen örül, a gyártók, a forgalmazók és a gyógyszertárak
 már kevésbé, mivel ők alaposan megérzik a gyorsuló infláció következményeit...


CSÖNDBEN SZERVEZETT BUDAPESTEN CSALÁDVÉDŐ, ABORTUSZELLENES KONFERENCIÁT NOVÁK KATALIN KEDVENC KONZERVATÍV SZERVEZETE

HVG
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2022.05.27.


Több tízmilliós kormányzati támogatást kapott a Politikai Hálózat az Értékekért kétnapos konferenciája, melyen a felszólalók Orbán Viktort és Novák Katalint is éltették. A résztvevők között magyar kormánytagok mellett kifejezetten szélsőséges, az abortuszt, a homoszexualitást és a születésszabályozást ellenző politikusok is szerepeltek. Bár a köztársasági elnök már lemondott a szervezet elnökségi posztjáról, korábban többször hangsúlyozta, hogy azonosulni tud annak elveivel.


Még a propagandasajtó sem verte nagydobra azt a kétnapos, családvédő, életvédő ás abortuszellenes konferenciát, amelyet a magyar kormány támogatásával csütörtökön és pénteken tartottak Budapesten. A szervező Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values, PNFV) nem más, mint egy konzervatív ernyőszervezet, amely világszerte családvédő csoportokat fog össze, és politikai szinten is próbálja befolyásolni a döntéshozatalt.

Az sem véletlen, hogy negyedik „transzatlanti csúcstalálkozójukra” Budapesten került sor, elnökük egészen tavaly év végéig Novák Katalin volt, aki tisztségéről csak államfővé választása után mondott le. A mostani rendezvényt egyébként eredetileg 2020 őszén tartották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani. A kormány mindenesetre már két éve volna kormányhatározatban csoportosított át a rendezőknek több mint 38 millió forintot.

A kormányzati támogatás ellenére kifejezetten meglepő, hogy a rendezvényről eddig nem sok szó esett a kormánysajtóban, pedig a korábban családügyi miniszterként dolgozó Novák más hasonló eseményekről mindig is szívesen nyilatkozott. Mindössze a Magyar Távirati Iroda idézte Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatójának nyitóbeszédét. Úgy tűnik, a mostani esemény már a kormány számára is kellemetlen lehet egy kicsit, főleg miután korábbi családvédő konferenciákról rendre kiderült, hogy azokon nemcsak homofób és szélsőségesen abortuszellenes vélemények kaptak helyet, hanem az orosz kapcsolataik is erőteljesek voltak...

MOST ISSZUK MEG A LEVÉT A JÓLÉTI KÖLTEKEZÉSNEK

FÜLKE / PODCAST
Szerző: HVG / NAGY IVÁN LÁSZLÓ
2022.05.27.


Úgy járt a kormány, mint az az ember, aki az utolsó fillérig elkölti a hitelkártyáján lévő pénzt abban bízva, hogy innentől majd törleszt, ám elveszti az állását. A kormány a tavaly meghirdetett 1100 milliárdos kiadáscsökkentéssel nullára hozta ki a választási osztogatást, csakhogy beütött a háború, és elszálltak az energiaárak, ezért nincs fedezete a rezsicsökkentésnek. Most mindenkinek szembejött, hogy annak fenntartása mekkora áldozatot jelent – hangzott el a Fülkében.


800 milliárd forintot szed be a kormány az extraprofitadóból. A bankszektor, az energiaszektor, a biztosítói piac, a légitársaságok, a távközlési cégek, a gyógyszerforgalmazók és a kiskereskedelem is fizeti majd a sarcot.

A kormány azt ígérte, hogy az intézkedés nem érinti majd az embereket, kivéve azokat, akik repülnek. Ezzel vége a diszkontrepülésnek? Vagy csak a drágább jegyet vásárlókat érinti majd az emelés? A többi szektor tényleg nem fogja tovább hárítani a plusz adót? Efelől vannak kétségeink...

HOVA SZAKAD MÁR MEGINT A FORINT? A KÜLÖNADÓK SEM ELÉG MEGGYŐZŐEK?

CHECKLIST / PODCAST
Szerző: PORTFOLIO
2022.05.27.


Megjelent a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk a hossza miatt rendhagyó, de ez nem véletlen. Tegnapi 
ígéretünkhöz híven, mélységében elemezzük a szerdán és csütörtökön, szakaszosan bejelentett költségvetési kiigazítás makrogazdasági és tőkepiaci hatásait. Előbbi témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője, utóbbival kapcsolatban pedig Nagy Viktor, lapunk Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az interjúkban arról is szó lesz, hogy miért szakadt be a bejelentésre a forint, ha a tankönyvek szerint ilyen típusú intézkedésekre inkább erősödnie kéne, s persze az első tőzsdei reakciókat is megvitatjuk elemzőinkkel. A két interjú között jön még egy kis tőkepiac: 2022. május 26-án a BÉT Xtenden jegyzett Gloster többségi tulajdont szerzett egy nemzetközi piacon jelen lévő szoftverfejlesztő társaságban, az ff.next-ben. Az akvizícióról és az IT-piac kihívásaivairól Szekeres Viktor, a Gloster igazgatósági elnöke beszélt műsorunknak. Adásunk végén pedig még azt is górcső alá vesszük, hogy mennyibe kerül, ha a vasárnapi rántott húst Magyarország top éttermeiben fogyasztanánk el
...

NEM AZ „EXTRAPROFITOK” EXTRA ADÓZTATÁSA JÖN, CSAK NÉHÁNY BEJÁRATOTT TRÜKK A BŰVÉSZDOBOZBÓL

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2022.05.27.


A régi-új miniszterelnök legújabb kormánya különadók bevezetéséről/ felemeléséről döntött hivatalba lépésének második kormányülésén. A kormányfő szerint az elhúzódó háború és a szankciók miatt szükség van egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alap létrehozására. Amelyek feltöltésére az „emelkedő kamatok és az emelkedő árak” miatt „extraprofitra” szert tevő ágazatok vállalatainak extra adójából kerül sor. A kormány kötelezi „a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be” – via Mérce.

Meglepődtünk? Nem tudom mások mennyire, én nem. Még április 3. előtt írtam egy cikket a Mércére arról, hogy hogyan kezelné a gazdasági problémákat, kihívásokat az ellenzék, és hogyan a Fidesz, ha megnyerné a választást. Abban így fogalmaztam: „A Fidesz-KDNP rutinosan el tud adni nem megszorításként valóságos megszorításokat, illetve jól begyakorolt módon terhelni tudja ezeket egyes szektorokra, amelyek ilyen-olyan okokból ezt el is fogadják.” Nem volt váratlan, ami történt, és tulajdonképpen nincs is itt semmi látnivaló, lehet hazamenni szépen.

Persze a forint és a részvények (OTP, Mol) esnek egy kicsit, de más nem nagyon fog változni. Lehet, hogy megérez belőle majd valamit a lakosság, lehet, hogy nem – ez nagyban függ a módszertől. Ha a vállalatoknak fix összeget kell beadni, akkor érdemes áthárítaniuk; ha százalékot, akkor az eredmény növelésével az államkasszába történő befizetést növelik, azt meg minek. Majd meglátjuk.

Egyébként meg tulajdonképpen mi is történik?

Az történik, hogy van pár olyan ágazat, amelyek számára Orbánék igen kedvező működési feltételeket biztosítottak az elmúlt 12 év során, ami tulajdonképpen folyamatos extraprofitot eredményezett – nem, nem csak most, már évek óta – az érintettek számára.

Az extraprofit értelmezésébe most nem megyek bele, itt most legyen elég annyi munkadefiníciónak, hogy ez a „szokásos” nyereséghez képest kiugróan magas nyereség, amelyet a verseny természetes vagy mesterséges hiánya, és/vagy az egyéb, állam által garantált jogosítványok és feltételek idéznek elő. De ez mindegy is, mert 

itt igazából nem az „extraprofitok” megadóztatásáról van szó,


csak kellett valamit mondania a kormányfőnek, hanem arról, hogy „héé, srácok, nálatok bazi sok zsé van (részben miattunk), nekünk meg most kell, úgyhogy adjatok már – nyugi csak pár év, aztán újra kaszálhattok!”

ITT OLVASHATÓ

INFORÁDIÓ - ARÉNA - RESPERGER ISTVÁN - 2022.05.25.

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Szerző: INFORÁDIÓ
2022.05.25.



Resperger István ezredes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

AZ ELLENZÉK KIVÉREZTETÉSE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.28.


Kocsis Máté extraprofitot vél felfedezni a pártok gazdálkodásában, és ezt hárommilliárd forint erejéig el is szedné tőlük, hogy fizetnék be a nemzet gázszámlájára, úgy is, mint rezsivédelmi alap. Sok kérdést fölvet, és rengeteg folyománya van Kocsis Máté elgondolásának, amely már az említésével elindult a megvalósítás útján (hangsúlyos tj hangkapcsolat a’la Kádár apánk), tehát a pártoktól el lesz szedve a pénz, ha belegebednek vagy fejre állnak visítva akkor is. Ha jót akarnak maguknak, akkor kussolnak erősen.


Mert, ha felemelnék szavukat az ellen, hogy a Fidesz el akarja lehetetleníteni őket, akkor a képükbe kapnák: nemzetietlenek, sőt, nemzetellenesek, mert azt akarják, hogy Mária néni megfagyjon. Ebből fakadóan szó nélkül fogják tűrni, hogy Kocsis Máté elszedje a pénzüket, aminek semmi köze nincs a „rezsivédelemhez”, sokkal inkább a kedves vezető bosszújához, mert sok kellemetlenséget okoztak neki a kampányukkal, amiért lakolniuk kell. Ha a Számvevőszéknek nem megy, hoznak rá határozatot.

Kocsis Máté tehát a pártok „extraprofitjáról” sző omló álmokat, ami duplán is abszurd és közgazdasági nonszensz. A pártok nem gazdasági szervezetek, profitot nem termelhetnek, mert abból élnek, amit kapnak. Más szemszögből maga az extraprofit fogalma sem létezik más helyén a világnak, csakis a NER-ben, és arra született, jött erre a világra, hogy Orbán folytathassa alamuszi és aljas aknamunkáját a multik ellen, mint ahogyan azt már tapasztalhatjuk tizenkét hosszú éve, plusz immár másfél hónap, nyolc óra és tizenkét perc.

Ma és momentán azonban nem arról elmélkedünk, hogy a spárok és lidlek miért vannak a kedves vezető bögyében – persze azért, mert nem az ő kezében vannak -, hanem jelenlegi ábrándozásunk tárgya a Fidesz és a többi pártok viszonya, figyelembe véve a kedves vezető hajdani kijelentését, miszerint „ellenzék nélkül is működik a parlament”. És egyébként valóban látjuk, most is így van, mert semmit nem jelent, ha az ellenzéki képviselők fizikai valójukban ott megjelennek, a dolgok ugyanúgy folynak, mintha ott sem lennének.

Valóban eljutottunk a dilemmáig, hogy az ellenzéki létnek jelenlegi formájában van-e értelme a NER-ben, de ezt nem nekünk kell eldöntenünk, hanem a pártoknak maguknak. Amúgy is haldokolnak, hogy még a pénzüket is elszedik Mária néni fázós bütykeire mutogatva, az a haláltusát csak fölgyorsítja kicsit, de nem ezzel kezdődik el. Innen nézvést Kocsis Máté kivéreztetési szándéka csak annak a bizonyítéka, hogy a Fidesznek ilyen tetszhalott állapotban sem nagyon kellenek, arra valók csupán, hogy Kövér pedellus tudjon kit szénné büntetni...

HIÁBA JÁR EGYETEMRE TÖBB NŐ, MINT FÉRFI, A JÓL FIZETŐ ÁLLÁSOKHOZ VEZETŐ SZAKOKON TOVÁBBRA IS A FÉRFIAK VANNAK TÖBBSÉGBEN

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.05.27.


Bár 2005 óta világszerte többségben vannak a nők az egyetemeken, a jól fizető munkákat biztosító szakokon és később a magas presztízsű tudományos pozíciókban továbbra is a férfidominancia jellemző – derül ki a Times Higher Education és az UNESCO friss jelentéséből.


„Van minek örülni és van mit ünnepelni, mert a kirekesztés és az alulreprezentáltság hosszú története után 2005 óta a felsőoktatásban tanuló nők száma világszerte meghaladja a férfiakét” – írja Times Higher Education (THE) és az UNESCO Nemzetközi Latin-Amerikai és Karibi Felsőoktatási Intézetének (IESALC) együttműködésében készült két részletben, idén márciusban és májusban megjelent Nemek közötti egyenlőség: hogyan teljesítenek az egyetemek világszerte? című jelentése. Bár az országok háromnegyedében meghaladja a nők száma a férfiakét, van két régió, ami kivétel: Dél- és Nyugat-Ázsia, ahol a nők megközelítik ugyan az egyenlőséget, de még mindig kevesebben vannak, mint a férfiak, és Afrika Szaharától délre eső része, ahol a nők egyértelműen alulreprezentáltak az egyetemeken – itt 2019-ben 100 férfire 76 női hallgató jutott.

A jelentéshez 2022-ben beérkezett legfrissebb intézményi adatok a 2020-as évre vonatkoznak, és a jelentés komoly előrelépésnek tekinti, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (sustainable development goals, SDG) megfelelően egyre több intézmény szolgáltat adatot. A 17 fejlődési célból az ötös számú szól a nemek közötti egyenlőség megvalósításáról; az idei jelentésben 938 felsőoktatási intézmény adatai szerepelnek, ami a tavalyi 776-hoz képest 21 százalékos növekedést jelent...

MÍTOSZOK ALAPJÁN BESZÉLÜNK A RENDSZERVÁLTÁSRÓL ÉS AZ ORSZÁG FELZÁRKÓZÁSI ESÉLYEIRŐL IS

G7 / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.05.28.


„Ha megnézzük a közbeszédben, politikában, médiában uralkodó elképzeléseket, látható egy múltra vonatkozó mítoszgyártás. Például a rendszerváltás szerepére és örökségére vonatkozóan, hogy ott tiszta lappal indultunk. Vagy arra vonatkozóan, hogy most merre tartunk, 2030-ra felzárkózunk-e Ausztriához. Az ilyen mítoszokkal való leszámolás nekem mindenképpen a motivációm volt” – mondta Gerőcs Tamás az e heti G7 Podcastban.


Nemrég jelent meg a Magyarország függő fejlődése – Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában című kötet, ami a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként.

A könyv célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, és megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat.

Az e heti G7 Podcastban a könyv szerzőjével, Gerőcs Tamással, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének külsős munkatársával, a Helyzet Műhely nevű fiatal kutatókból álló kutatócsoport tagjával beszélgettünk...

MÁJUSI HIDEGZUHANY

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2022.05.28.


Időnként azért reménytelen havi krónikát írni, mert még a hónap legutolsó napjaiban is történhetnek olyan események, amelyek árnyékában a korábbi hetek izgalmai teljességgel jelentéktelenné satnyulnak. Nos, május utolsó hetében nemcsak alkotmányt módosítottak, nemcsak, hogy megalakult az ötödik Orbán-kormány, hanem ez utóbbi azonnal a radikális cselekvések jegyében kezdett működni. A hét elején - a szomszédunkban dúló háborúra tekintettel - azonnali hatállyal kihirdették és tüstént be is vezették a rendkívüli állapotot (a háború kilencvenedik napja tájékán…), majd hatalmas lendülettel kivételes adók sorozatával próbálták helyrehozni az előző, egyévnyi osztogatások nyomán szétesett idei költségvetés egyensúlyát.


Mi mindenről érdemes megfeledkezünk…

A még érdeklődő hazai közvélemény egyébiránt igen edzett, és az elmúlt évtizedekben hozzászokhatott ahhoz, hogy néhanapján pillanatokon belül fordulnak fel a megszokott viszonyok. Ám a mögöttünk hagyott május utolsó néhány napja meglehetősen hosszú időre lekötheti azokat is, akik még azt is szeretnék megérteni, hogy mi és miért történik?

Eme - legutóbbi - fordulat következtében ma már kit érdekel az, hogy korábban még heteken át tartott a találgatás a leendő kormány tagjainak kilétéről, hogy a hónap közepén szokatlanul látványos körülmények között lezajlott az államfő-csere, hogy a hónap elején még a közvetlen kormányzati apparátusokat is erőteljesen érintő korrupciós botrányról értesülhettünk, hogy még egy héttel korábban is olyan inflációs adatok láttak napvilágot, amelyekhez hasonlókra legfeljebb csak az idősebbek emlékezhettek, hogy Mészáros Lőrinc és köre 35 évnyi koncessziós lehetőséghez jutotta hazai úthálózatban, hogy az ellenzéken belüli nevetséges helykeresések továbbra is végnélküli vitákban folytatódtak stb. stb.…

(További részletek itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt)

Fordítsuk ezúttal meg a krónikák megszokott logikáját és próbáljuk meg a korábbi folyamatokat a legutolsó májusi események tükrében értelmezni. Lehetséges, hogy a május 23. utáni fordulatok még nagyobb élességgel mutatják meg mindazt, aminek a megértésében azelőtt csak a homályban tapogatódzva próbáltunk eligazodni...

ELBILLENT. TÚL A SZTORIZGATÁSON: AZ ELLENZÉKI BUKÁS VALÓDI OKA

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: HONT ANDRÁS, SZABÓ KRISZTIÁN
2022.05.27.


A sajtó folyamatosan dolgozza föl az április 3-i választáson történteket, kiemelten foglalkozva a hatalmas ellenzéki bukta okaival. Ennek során újabb és újabb hibákra és felelősökre sikerül rámutatni, ami fontos, csak így könnyen elsikkadhat a lényeg. Pedig a választást megelőzően a politikusok és elemzők körében szinte konszenzus volt abban, hogy min múlik majd a siker, tehát utólag is volna mihez mérni a kudarcot.


A múlt héten a Telex tette közzé a Direkt36 terjedelmes írását az ellenzéki kampány és a mögöttes politikai döntéshozatal furcsaságairól. Amatőrség, árulás, önzés, hiúság, kicsinyesség, szűklátókörűség, szervezetlenség és egyebek. Az a kép bontakozik ki, hogy ellenzéki balfogások sorozata vezetett az összeomláshoz. A cikkre némileg sértődötten reagált Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt, aki szerint ugyan voltak hibák, de nem ez volt a döntő, hanem a fideszes túlerő. A propaganda-gépezet, a gyenge független sajtó, a feudális függési rendszer, a mozgósítási képesség...

ORBÁN VIKTOR AZOK ELLEN HERGEL, AKIKTŐL PÉNZT TARHÁL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.05.27.


Ritkán szoktunk a szeka.blog.hu korábbi bejegyzéseire hivatkozni, de ezúttal ez elkerülhetetlen. Közvetlenül az új Orbán-kormány hivatalba lépése előtti bejegyzésünkben ugyanis elég pontosan megjósoltuk, milyen megszorító intézkedésekkel indítja tevékenységét a kabinet. Az is figyelemre méltó, hogy az olvasók szavazatai alapján is egyértelmű volt, hogy a magyar lakosság jelentős része tisztában volt azzal: nagy a baj. A kormány pedig úgy viselkedik, mint a Bourbunok: Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek.


Visszatértünk 2010-hez, vagyis a második Orbán-kormány megalakulásához. Az első hadüzenetet az államadósságnak küldték, de a két és féléves küzdelem eredménye több mint lehangoló volt. El is feledkeztek erről e nemes célról a kormány vezetői, inkább más, legyűrhető ellenfeleket kerestek maguknak. Például a multikat, a bankokat, energetikai cégeket, vagy a nagy médiavállalatokat. Ugye ismerős! Sokkal egyszerűbb volt megsarcolni az akkor még többségében külföldi tulajdonú cégeket, mint ésszerű, kiszámítható, és főként takarékos gazdaságpolitikát folytatni.

Most, hogy ismét hatalmas rés tátong a költségvetésen, a régi módszert vette elő pártunk és kormányunk. A profitéhes szolgáltató vállalatok lettek a fő ellenségek, őket kell megkopasztani ahhoz, hogy fenntartható legyen a rezsicsökkentés, ami amúgy teljesen fenntarthatatlan. Az indok ezúttal is faék egyszerűségű: háború dúl a szomszédunkban, ugyanakkor itthon újra meg kell vívni a rezsiharcot. Ezekkel csak az a baj, hogy épp a háborúból való kimaradással kampányolt Orbán Viktor még április 3-a előtt, a rezsiharc pedig régen elbukott, hiszen egy mesterségesen fenntartott posztszocialista képződmény...

TIBORCZ ISTVÁN CÉGE SZUPERSIKERES, MÉSZÁROS LŐRINC SZÁLLODÁT ÉPÍT HORVÁTORSZÁGBAN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.05.27.


G7: Alkalmazottanként 1,1 milliárd forint nyereséget termelt Tiborcz István cége

Rendkívül jól sikerült a 2021-es éve a Tiborcz-birodalom jelentős részét összefogó BDPST Zrt-nek. Orbán Viktor vejének cége 12 milliárd forintot meghaladó nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit a vállalat története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.

Hvg.hu: Hárommilliárd forintot elvett a kormány a fővárosi fejlesztésektől, hogy sporteseményekre költse

Sokadszor is átírta a kormány a költségvetést egy rendelettel – tavaly ezt 85-ször tették meg és idén is rendszeresen élnek a lehetőséggel. A friss döntéssel összesen 16 milliárd forintot mozgattak meg. A Gazdaság-újraindítási Alapon belül 3 milliárd forintot kivettek a fővárosi fejlesztések keretéből, és odaadták a Kiemelt Nemzeti Sportesemény Stratégia és sportesemény-pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatására.

Mfor.hu: Busásan keres Orbán Viktor kötélbarátja a boltosokon

Az online pénztárgépek piacának legfontosabb szereplője Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége, mely tavaly is jókora osztalékhoz juttatta a tulajdonost. A Mobil Adat Kft. az előző évi 2,6 milliárd után tavaly 2,64 milliárd forintos forgalmat produkált. Ebből 661,8 millió forintos tiszta profittal zárta a 2021-es évet Garancsi István cége, ami elmarad a koronavírus-járvánnyal terhelt év 723 milliós nyereségétől.

24.hu: Egy személyben Guller Zoltán dönt az eltitkolt turisztikai támogatásokról

Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában.

Világgazdaság.hu: A Mészáros Csoport 21 milliárd forintért épít szállodát Horvátországban

Megkezdődtek Riva’s Hotels & Resorts luxusszálloda építési munkálatai a horvátországi Ičićiben. A mintegy 375 millió kuna (21 milliárd forint) értékű beruházás Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó és egy helyi fejlesztő, a DDG Group együttműködésével valósul meg – olvasható a cégcsoport közleményében. A horvátországi Opatijához (Abbázia) tartozó Ičićiben épülő új, ötcsillagos luxusszállodában 180 szoba és 12 apartman lesz.

A TANÁROK MEGBECSÜLÉSE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HUSZÁR ÁGNES
2022.05.27.


A közoktatás az ötödik Orbán-kormányban Pintér Sándor belügyminiszter portfóliójába került át. Ezzel befejeződött az iskolák pedagógus, tanuló és szülő számára egyaránt kellemetlen, sivár és az ország jövője szempontjából diszfunkcionális helyekké alakítása. A rendőrminiszter első megszólalásai kétséget sem hagytak: rend lesz itt, bármi áron, a pedagógusoktól nem tűri el a polgári engedetlenséget, fizetésemelés pedig akkor lesz, ha a nemzetgazdaság helyzete lehetővé teszi.


A közoktatás célzott fideszes lezüllesztésének folyamata tíz éve kezdődött, amikor 2012-ben az általános tankötelezettséget a tanulók 18. életévéről a 16.-ra csökkentették. A kormánypropaganda igyekezett ezt a lépést jótéteményként feltüntetni, mintha a fiatalok életét könnyítették volna meg egy kötelezettség eltörlésével. Aki már tizenhat évesen be akar lépni a „munka világába”, tegye meg nyugodtan, szólt az indoklás. Aki mondta, írta, az is tudta, egy mindenfajta szakmai képzettség nélküli fiatal aligha talál magának munkahelyet, önálló vállalkozásról pedig álmodozni is kár minimális matematikai, szövegértési készségek hiányában. Az iskolarendszer az életre felkészületlen, éretlen fiatalokat taszított ki magából.

Ennek a döntésnek a nemzetgazdasági következményei katasztrofálisak, hiszen az amúgy is leszakadt régiók dolgozóinak utánpótlását ritkította meg. Az egyént pedig megfosztotta a társadalmi mobilitás minimális esélyétől is. Ezek a fiatalok nagy valószínűség szerint a munkanélküliek, jobb esetben a közmunkások tömegét szaporítják...


AZ ÉS 2022/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/21. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A MOL MÁR KÉSZ TESZTELNI AZ OROSZ KŐOLAJON KÍVÜL MÁST IS, CSAK AZ ORBÁN-KORMÁNY VÉDI LÁNGPALLOSSAL VLAGYIMIR PUTYIN ÉRDEKÉT

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2022.05.28.


Az olajcég két, jelenleg jórészt orosz nyersolajat feldolgozó finomítója szeptemberben egy-egy hétig szinte teljesen a világpiacról beszerezhető, vagyis „tengeri” alapanyag feldolgozására áll át. Míg a folyamat volt molos szakértők szerint is gyorsítható, az Orbán-kormány hajthatatlan.


A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójában szeptember során egy-egy hétig a "tengerről" vásárolható olajok jelenleginél jóval nagyobb arányú, ipari méretű feldolgozását teszteli - tudtuk meg Huff Zsolttól, a Mol-csoport feldolgozás-kereskedelmi üzletága termelési ügyvezetőjétől, aki - Horváth Ádám logisztikai vezető oldalán - a Dunai Finomítóban (Dufi) vezette körbe lapunk munkatársait. A kísérleti üzemet hónapok óta készítik elő és ennek érdekében még sok a teendő - fűzte hozzá...

BARÁTOK KÖZT – A DRUZSBA KŐOLAJVEZETÉK TÖRTÉNETE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A SZÍV
2022.05.26.


Két hónappal az ukrajnai konfliktus kitörése után Oroszország elkezdte korlátozni a nyugati irányú gázszállítást, napirenden az uniós embargó az orosz olajra, Kijevben pedig lebontották az orosz−ukrán barátságot szimbolizáló szovjet emlékművet. A Barátság (Druzsba) kőolajvezeték-rendszeren át azonban – legalábbis egyelőre – továbbra is szakadatlanul folyik a fekete arany az egykori baráti országok felé. A világ leghosszabb energia-ütőerének első magyar szakasza éppen hatvan évvel ezelőtt, bővítése kerek ötven éve készült el. Ennek apropóján írta meg Végh Dániel a vezeték történetét A Szív számára, amelyet a jezsuita lap – a Válasz Online-nal való együttműködés keretében – rendelkezésünkre bocsátott. A cikk szerkesztett változatát közöljük, a teljes írás A Szív friss számában olvasható...