2021. december 4., szombat

SZAVAZÓK SZÁZEZREIT ÁLLÍTHATJA AZ ELLENZÉK OLDALÁRA A FIDESZES PÉNZLENYÚLÁS

NÉPSZAVA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2021.12.04.


Az orbáni rezsim gátlástalan, sokszor embertelen, kizárólag a saját gazdagodásának és hatalmi vágyainak követelménye mellett hozott döntései során Orbán Viktort sosem érdekelte, hogy ezen intézkedések a saját szimpatizánsi körének, vagy akár tagságának jogfosztását, és/vagy agyagi kifosztását is eredményezte, és eredményezi ma is nap, mint nap.

Az elmúlt 12 év fideszes bűnei nem várt felelősséget rónak majd az ellenzéki összefogás kormányára, ha 2022-ben az ellenzéknek – minden fideszes választási visszaélés ellenére – sikerül megnyernie a jövő évi országgyűlési választást. Az ellenzéki összefogás eddigi nyilatkozataiból, illetve a nyilvánossá vált közös kormányprogramból még nem olvasható ki, és az ellenzéki pártok – ideértve Márki-Zay Péter szakértői hátterét – személyi és szakmai összetételéből sem következik, hogy az előkészületi munkájuk kiterjedne annak elemzésére, hogy egy kormányváltás kizárólag a politikai felelősség körében nem jelent jogutódlást, de minden más jogi szempontból az új kormány jogutódként köteles lesz helytállni az elődje cselekedeteiért.

Ide kell érteni mindazon fideszes bűnöket, amelyekkel a Fidesz-KDNP kormány és/vagy az államhatalmi szervezetek az elmúlt közel 12 évben kárt okozhattak egyes állampolgároknak, homogénnek tekinthető állampolgári csoportoknak, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, alapítványoknak, stb. Mielőtt néhány példával rámutatnék arra, hogy e kötelezettség együttes összegéről már ma is biztosan állítható, hogy az több ezer milliárd forintos nagyságrendű, és többségében azonnali helytállás melletti kárfelelősséget jelent majd a kormánynak, fontos annak kiemelése, hogy a kötelezettség elismerése, és annak bejelentése, hogy erre az ellenzéki kormány készül, és az első döntései között fogja teljesíteni a kárrendezést, akár további több százezer elkötelezett szavazót állíthat az ellenzéki összefogás mellé. Sokszor nehéz jól megtippelni, hogy melyik lesz az a bejelentés, politikai döntés, amely tömeges hatást képes kiváltani a választókból, de az állítható, hogy léteznek olyan társadalmi várakozások, amelyek – köztudottá váló – felvállalása jelentős arányú új választói elkötelezettséghez vezethet. Az orbáni rezsim gátlástalan, sokszor embertelen, kizárólag a saját gazdagodásának és hatalmi vágyainak követelménye mellett hozott döntései során Orbán Viktort sosem érdekelte, hogy ezen intézkedések a saját szimpatizánsi körének, vagy akár tagságának jogfosztását, és/vagy agyagi kifosztását is eredményezte, és eredményezi ma is nap, mint nap. 

Orbán Viktor 2001-ben, az első kormányzása idején, a magyarigazolvány bevezetésekor még nyíltan elvetette a külhoni magyarság kettős állampolgárságának és a szavazati jogának megadását. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett és szervezett 2004. december 5-i népszavazást megelőző kampány alatt a fideszes vezetők folyamatosan tárgyaltak, kampányoltak a különböző külhoni magyar szervezetekkel, és akkor már kifejezték teljes kiállásukat a kettős állampolgárság megadása mellett. 2001-ben Orbán Viktor, velem ellentétben még ennek az ellenkezőjét mondta. Pedig akkor Orbán Viktor volt a kormányfő és mindent megtehetett volna, de szemben 2004-el, 2001-ben neki kellett volna felvállalnia az okkal várható nemzetközi, főleg a szomszéd államokkal való konfliktusokat. 2004-ben, az MSZP–SZDSZ kormányzás alatt ettől nem kellett tartania. A lényeg az, hogy a kettős állampolgárság kérdésében a Fidesz 2004-es támogató fellépésére, és a mai ellenzéki összefogásban is meghatározó pártoknak és reprezentánsainak a kettős állampolgársággal szembeni állásfoglalására vezethető vissza, hogy a külhoni magyarság körében a Fidesz és Orbán Viktor támogatottsága még ma is 90 százalék feletti. Mindez ma már a szavazatok százezreivel torzítja el a Magyarországon élők választási akaratát, amit az orbáni rezsim akár a joggal össze nem egyeztethető eszközök bevetése mellett ki is használ. 

A kérdés ma az, hogy felismeri-e az ellenzéki összefogás, hogy milyen eddig kihasználatlan lehetőséget kínál fel neki az orbáni visszaélések sokasága, az Orbán Viktor által az állampolgárok millióinak okozott károk kiemelkedő nagysága...

ELEMZŐNK: A VÁROSHÁZA-ÜGY 2009-RE EMLÉKEZTET, AKKOR MEGBUKTATTA A BALOLDALT

SZABAD EURÓPA
Szerző: VOVESZ TIBOR
2021.12.04.


„A Fidesz teszi a dolgát”
– reagált elemzőnk, Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó, amikor az erotikus médiavállalkozásokból meggazdagodó Gattyán György politikai szerepvállalásáról kérdeztük. Miközben az ellenzéki oldalon továbbra is hiányolja a közös és összehangolt kommunikációt, addig a kormánysajtó három témában is következetesen üti célpontjait. Podcastunk írott, szerkesztett változata.

Az elmúlt két hét legbizarrabb, választással összefüggő híre Gattyán György színre lépése. Az erotikus, kukkolós médiaszolgáltatásokból meggazdagodó milliárdos először egy PR interjút adott közzé, majd politikai hirdetésekben toborzott támogatókat és egyéni képviselő jelölteket. Friderikusz podcastjában egy sejtelmes mozgalomról beszélt, de szóba hozta már egy esetleges párt alapítását is. Sok minden történt pár nap alatt, van-e ennek bármi jelentősége?

A Fidesz teszi a dolgát, kampány üzemmódban. Ezen a szemüvegen keresztül kell megítélni egy olyan fejleményt, hogy a választások előtti pár hónappal új szereplő bukkan fel a belpolitikai színpadon. Főleg, ha a Válasz Online ki is deríti róla, hogy egy magántőke alapból 900 millió forinttal támogatta őt Rogán Antal.

Nagyon ki van találva a szlogenje, profi a marketing stratégiája. Olyan üzeneteket fogalmaz meg, amelyekre rezonál az ellenzéki választó. Leplezetlenül az ellenzék ellenzéke akar lenni, és ez utalhat arra, hogy kinek az érdekében történik ez az építkezés.

Ha valami úgy néz ki, úgy hápog, úgy jár, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg kacsa. A Fidesz mindig az ellenzék megosztására törekedett. Gattyán György mozgalma, ha tényleg politikailag fog szerepet vállalni, szerintem ebbe az irányba megy...

A HÁTRAHAGYOTT AKNÁK A GAZDASÁGRA IS HATNAK

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.12.04.


Egyre több szó esik egy esetleges politikai fordulat lehetséges következményeiről. Az esetleges kormányváltás után a hatalom új birtokosainak megannyi politikai, jogi, gazdasági csapdával kell számolniuk, amelyeket a NER egy tucat év alatt szisztematikusan telepített.


Korábban már számba vettük az általános politikai csapdákat, az államirányítás kulcsterületein a kétharmados törvények okozta személyi és jogi fékeket. Ezúttal Mihályi Péter közgazdászt, egyetemi tanárt kérdeztük azokról a gazdasági problémákról, amelyekkel a tavaszi választások után szembe kell majd néznie egy következő kormánynak...

Úgy tűnik, a választási siker érdekében a jelenlegi kormánynak semmi sem drága. Meglehetősen bőkezűen osztogat, láthatóan túlköltekezik a jövő számlájára. Nem gondolja, hogy ez akár vissza is üthet, ha megnyerik a választást?

– De igen. Van ebben némi kamikáze bátorság: ha a jelenlegi kormány marad hatalmon, nehéz lesz arcvesztés nélkül kifarolnia abból az ígéret-özönből, amit nem fog tudni beváltani. Ha veszít, akkor az utódai szembesülnek a minden bizonnyal politikai feszültségekkel járó, ám megkerülhetetlen döntésekkel.

Segítene ezeket számba venni?

– Háromféle csapdát említek. Az egyik a magyar kormány külföldi elkötelezettségei. Elsősorban a paksi beruházásra, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra gondolok, amelyek igen nagy összegű és alighanem fölösleges kiadások. Ám ezek a pénzek még nincsenek elköltve. Ezekkel kapcsolatban felvetődnek olyan kétségek is, hogy talán a megállapodások konstrukciója sem a legelőnyösebb, de ebben nehéz állást foglalni, hiszen a részleteket az „idők végezetéig” titkosították. Ezekből a mindenkori magyar kormányoknak nagyon nehéz lesz kimászniuk. A második csoportot azok a külföldi kötelezettségek jelentik, amelyek a nemzetközi eladósodottsággal függenek össze. Az utóbbi időben, de az elmúlt tizenkét éves működése alatt korábban is indokolatlanul vett fel a kormány jelentős külföldi hiteleket...

KORONAVÍRUS: ZACHER GÁBOR ELMONDTA, MIÉRT MAGAS A MAGYAROK HALÁLOZÁSI ARÁNYA

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.12.04.


Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos aktuális tapasztalatai szerint a koronavírus-járvány negyedik hullámában az ágykihasználtság 60 százalék körüli lehet, nem lát nagy válságot. Elmondása szerint ugyan nem vidáman és mosolyogva, de "a rendszer most működik”.


A hatvani kórház orvosa úgy fogalmazott a Klubrádióban pénteken, hogy nincs fennakadás, az ágykihasználtság 60 százalék körüli lehet. Tapasztalatai szerint ugyan nem vidáman és mosolyogva, de „a rendszer most működik”. Vannak még kapacitások, nincsenek telt házak az intenzív osztályokon és a covid-osztályokon...

Az orvos nem ért egyet azzal, amit Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő mondott, aki szerint már összeomlott az egészségügy. Zacher szerint Nincs még akkora megterhelés, mint a harmadik hullám csúcsán, és remélik, nem is lesz...

SZABAD SZEMMEL: AMERIKA BENYOMOTT EGYET ORBÁNNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.04.


A csapás pont akkor éri a magyar vezetőt, amikor közeleg a választás és ott minden gondos ellenintézkedés dacára akár még veszíthet is.


FAZ

A konzervatív lap úgy látja, hogy Amerika benyomott egyet Orbánnak, amikor az unióból egyedüli tagállamként nem hívta meg a csütörtök-pénteki demokrácia csúcsra, ahol 110 ország képviselteti magát. A lépés éles fényben mutatja meg a magyar jogállam állapotát. Még akkor is, ha konkrét eredményeket felesleges várni a Biden által összehívott eseménytől, de a jelkép mégis fontos. Az USA ugyanis ily módon rávilágít: Orbán Viktor bontja le a demokráciát. A csapás pont akkor éri a magyar vezetőt, amikor közeleg a választás és ott minden gondos ellenintézkedés dacára akár még veszíthet is.

A látványos fricska azon kívül annak a modellnek az elutasítását jelenti, amivel a miniszterelnök idáig sorra szerezte a jó pontokat saját híveinél. Ügyesen úgy rendezte, hogy országának nagyobb legyen a nemzetközi szerepe, mint ahogy az nagyságából és gazdasági erejéből következne. Célzott rombolással sok mindent elért az EU-ban, miközben hídfőállásként szolgált Európában az oroszok és a kínaiak számára. Politikája Trump alatt jutott a csúcsra. Most viszont nem ülhet egy asztalhoz olyanokkal, akik szemernyivel sem szavahihetőbbek, mint ő maga. Ezáltal jelentőségét veszti geopolitikai szerepe.

FAZ

Iraktól Mikronéziáig fű, fa, virág ott lehet a washingtoni konferencián, az orbáni Magyarország azonban kénytelen távol maradni – írja a brüsszeli jelentés, miután sorba vette a részvevőket. Köztük Albániát, Irakot, és Vanuatut. Ez feldühítette a magyar politikust, így a magyar diplomácia az uniós nagykövetek legutóbbi értekezletén megfúrta, hogy az EU hivatalos nyilatkozatot tehessen Washingtonban.

A magyar képviselő felháborodottan arról beszélt kollégái előtt, hogy a kizárás a szervezet megosztottságáról, a hiányzó egységről árulkodik. Stelbaczky Tibor szerint baj van a szolidaritással és sajnálatos, hogy a partnerek közül senki sem állt ki Magyarország mellett. A többiek közül senki sem szólt hozzá, de azért von der Leyen és Michel így sem lesz hallgatásra ítélve Washingtonban. A Tanács jogszolgálata azonnal tisztázta, hogy minden további nélkül képviselhetik a már egyeztetett kérdésekben, csak új témák kapcsán nem kötelezhetik el magukat.

A virtuális fórumon egyébként a fő téma a tekintélyelvűség, a korrupció ellenes harc, valamint az emberi jogok támogatása lesz. A tudósítás hozzáteszi, hogy Trump még udvarolt Orbánnak, olyannyira, hogy még a Fehér Házban is fogadta. Az uniós politikusok közül a magyar kormányfő volt az egyetlen, aki a választás előtt az előző elnök mellett állt ki.

FT


Varsóban gyűltek össze az európai szélsőjobb vezérei, hogy újból megpróbáljanak nagykoalíciót összekovácsolni, mert növelni kívánják politikai súlyukat Strasbourgban. De ehhez túl kell lépniük az eddigi kudarcokon, már ha egyáltalán van bármi esélyük is az összefogásra. A szélsőségesek feljöttek egy sor országban, sőt Magyarországot és Lengyelországot ők irányítják.

Amikor Orbán tavasszal kilépett a Néppártból, az csak ráerősített a várakozásokra, hogy itt egy szélesebb jobboldali tömb alakulhat ki. Ám négyszemközt még a varsói találkozó részvevői is elismerik, hogy nincs nagy esély rá. Az ilyen eseményeken bombasztikus nyilatkozatok születnek, nagy hangon hirdetik a hagyományos, konzervatív, keresztény családi értékeket, politikai kérdésekben túl nagyok az ellentétek ahhoz, hogy ezek a pártok hirtelen most egymással bújjanak ágyba.

Egy uniós tisztségviselő azt várja, hogy a vendégek semmi újjal sem tudnak kirukkolni a lengyel fővárosban, állásfoglalás lesz, szövetség azonban nem. Le Pen nem mindenütt népszerű. Cas Mudde, a Georgetowni Egyetem politológia professzora ehhez azt teszi hozzá, hogy a szélsőjobbnak nem sok tapasztalata van abban, miként kell kompromisszumot kötni, ezért nemigen képes jelentős és stabil összefogásra. A történelmi viták és előítéletek pedig csak még jobban megnehezítik a dolgot. Így módon a szakértő szerint ezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve.

AP

A varsói szélsőjobbos csúcs előtt Le Pen külön-külön lerótta kegyeletét a 2. világháború lengyel, illetve zsidó áldozatainak emléke előtt. A politikus szeretné feledtetni pártja antiszemita múltját, ám ez csak felemásan sikerül neki. Mindenesetre a lengyel miniszterelnök az este vacsorát adott a tiszteletére.

A ma kezdődő kétnapos esemény házigazdája Kaczynski lesz, de részt vesz rajta Orbán Viktor is. A helyi sajtó szerint a fő téma a jobboldali összefogás lesz. Le Pen pár hete Budapesten járt, mert a magyar kormányfővel együtt próbálja egy táborba terelni a szélsőségeseket. Mellesleg pont akkor, amikor Magyarország és Lengyelország igen hevesen csörtézik Brüsszellel, így az a demokrácia visszaszorulása miatt visszatartja a két államnak előirányzott támogatásokat.

A PiS vezér egyébként sokáig nem volt hajlandó szóba állni a francia politikussal, mivel az igen szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal.

Die Zeit

Összefogáson ügynöknek az európai szélsőjobbos pártok, de úgy néz ki, hogy ebből kiszorul a német AfD. Varsóban a hét végén 15 ilyen tömörülés képviselői tekintik át a lehetőségeket. Le Pen bizakodik, hogy a következő hónapokban új erő alakult ki Strasbourgban, sőt akár a 2. legjelentősebb csoport is lehet az Európai Parlamentben.

Morawiecki szintén optimista és úgy értékelte, hogy a földrész fordulóponthoz érkezett. Itt az idő megálljt parancsolni annak az elitnek, amely kisajátítja a hatalmat az unióban – hangoztatta.

Az érintett szerveződések igen hasonló álláspontot képviselnek a szuverenitás visszaszerzése, az LMBT-közösség és a migráció ügyében. De az Oroszországhoz fűződő viszony megakadályozhatja az összefogást. Az AfD egyébként egy frakcióban van Le Pennel és Salvinival, de idén júliusban nem kérték fel, hogy szintén írja alá a két szélsőséges képviselőcsopor egyesülését szorgalmazó felhívást.

Le Figaro

Márki-Zay Péter úgy lett az ellenzék kormányfőjelöltje, hogy nincs mögötte párt, de hiába esélyes Orbánnal szemben, győzelme esetén hamar az új parlamenti többség túsza lehet. Ezzel a meggyőződéssel tért haza Magyarországról a jobboldali lap különtudósítója, aki két teljes oldalon tette közzé tapasztalatait.

Nincs ugyanis mögötte hálózat és nincsen pénze, így indult az előválasztáson, egy mikrobuszból kampányolva. De pont ez a szabadság lett az egyik erőssége az ellenzéki küzdelemben. Viszont most ugyanilyen okból igyekszik mindenütt szövetségeseket felsorakoztatni a mozgalma mellett. Ezért kíván konzervatív pártot létrehozni, az ellenzéki összefogás 7. pilléreként. Továbbá éppen ilyen okokból szándékozik szakértői kormányt alakítani. Azt mondja, a programot közösen kell meghatározni, de a végrehajtást technokratákra, illetve szakértőkre kell rábízni, akik persze ettől még lehetnek pártok tagjai.

Budapest időnként nincs messze Berlintől, ahol az ország irányítása attól függ, sikerül-e konszenzusra jutni. A hódmezővásárhelyi polgármester igen veszélyes ellenfél Orbán Viktor számára, mert maga mögött tudhatja a városi szavazópolgárokat, miután karriert csinált külföldön – mondja László Róbert a Political Capitaltől. Ezen felül van benne valami elitellenes, de a legfőbb az, hogy konzervatív keresztény, aki egy kis városkából jön.

Márpedig a választások kimenetelét éppen az ilyen települések döntik el, ahol a lakosság csak a hatalom propagandáját szajkózó tévéből tájékozódik. Orbán könnyen olyan balosoknak minősíti ellenfeleit, akik elárulják az ország igazi keresztény értékeit, ám ezúttal lépnie kell, hogy megváltoztassa ennek a rétegnek a véleményét. A szakértő ily módon még azt is el tudja képzelni, hogy a miniszterelnök amerikai kémnek kiáltja ki Márki-Zayt.

Le Figaro

A Márki-Zay életútját bemutató összeállítás olyan jobboldali huszárnak nevezi a politikust, aki szembeszáll Orbán Viktorral. Nevének rövidítés: MZP, megremegteti Magyarország urának trónját. Így véget megszakadhat a miniszterelnök politikai karrierje. Hogy megbukhat az európai nacionalista jobboldal zászlósfigurája, az reményeket kelt az egész földrészen. Ennek megfelelően fogadták nem egészen egy hónapja Brüsszelben az ellenzéki vezetőt.

A Néppárt csak bátorítani tudja a politikust, aki megerősítette, hogy pártot akar alapítani a CDU mintájára. Célja, hogy letérítse Magyarországot az orosz és kínai keringési pályáról és visszaterelje az EU alapító országainak demokratikus klubjába. Személyében a veszély ezúttal konzervatív oldalról leselkedik Orbánra, noha egyáltalán nem karizmatikus.

A harc keménynek ígérkezik, mivel MZP frontálisan támad. Azzal vádolja ellenfelét, hogy az gyűlöletkampányt folytat, miután az már bevált Soros, a migránsok, a cigányok vagy a melegek ellen. A saját fegyverével igyekszik legyűrni Orbánt, hogy elvegye tőle a „polgári” szavazókat. Képmutatással vádolja a másikat és ellene fordítja annak saját érveit.

Úgy véli, hogy a fideszes médiánál csak akkor képes áttörést elérni, ha kardot ránt. A kormánypárt jelenleg mérlegeli, hogy hol tudná megindítani az ellentámadást a legnagyobb eséllyel. Az ellenzék pedig azt látja, hogy tábornoka vágtába meg át a magyar vidéken.

Le Figaro

Az átalakított magyar felsőoktatásban létrejött alapítványok és kollégiumok a „jobboldali forradalom” talapzatát jelentik. Ezeket az egyetemeket magánalapítványok működtetik , így ezen a területen akkor is fennmarad az orbánizmus, ha a névadó jövőre bukik a választáson. A pillérek ugyanis erősek emiatt dühöng az ellenzék, amely azt veti a nacionalista miniszterelnök szemére, hogy rákényszeríti ideológiáját az országra, miután kiszervezi a felsőoktatási tanintézményeket.

A hat párt tiltakozik, mivel a Fidesz az alapítványok vezetését a saját embereivel tölti fel, akiket csak kétharmaddal lehet elmozdítani tisztségükből. A másik oldal ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a javak elidegeníthetetlenek, csak a tanítás céljaira lehet azokat felhasználni, hogy a modell másutt már jól működik. A rendszert a 28 egyetemből 21-nél már bevezették, de az ELTE kimaradt belőle. Az SZFE diákjai, tanárai pedig többhónapos megszállással tiltakoztak ellen.

Lánczi András, a Corvinus volt rektora azt állítja, hogy az alapítványok vezetése nem avatkozik be abba, mit oktassanak. Ezek a testületek ugyanis cégek javarészt cégek képviselőiből állnak és azokat csak a számok, illetve a nemzetközi kapcsolatok érdeklik.

A legnevesebb ilyen intézmény a Mathias Corvinus Collegium, ahol az újságírók képzéséért felelős volt német tudósító, Boris Kálnoky azt mondja, az ő osztályában egyaránt vannak balos és jobbos tanulók, de a tanítás politikamentes. Az egyik francia vendégoktató, aki nemrégiben megjelent könyvében igen előnyös képet festett Orbánról, megjegyzi, hogy a nyugathoz képes az iskolájuk alternatív felfogást képvisel.

A reformok néhány év után fejtik ki hatásukat, Lánczi András azt reméli, hogy az első eredmények 8-9 év múlva jelentkeznek majd.

Washington Post

Az Apple riadóztatta az Egyesült Államokat, mert kiderült, hogy a Pegasussal az utóbbi időben amerikai diplomatákat hallgattak le, ha minden igaz, Ugandában. A bejelentés éppen egy hónappal azután látott napvilágot, hogy az USA feketelistára tette az NSO-t, a szoftver kifejlesztőjét, nagyon úgy néz ki, hogy az eszközt jogellenesen használta egy sor kormány. Követségi alkalmazottak, politikai és emberi jogi aktivisták és mások ellen. A fejlemény mutatja, hogy a program milyen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, mivel szinte teljesen szabályozatlan az ilyen áruk nemzetközi piaca, így egy sor hatalom minden további nélkül be tud szerezni kémszoftvereket, amelyeket azután jogsértő módon használhat fel. Amerika csak igen-igen ritkán állítja le a kereskedelmet szövetségesek cégeivel. Ezt a szankciót leginkább kínai vállalatok ellen foganatosítja. Összesen 1600 társaság szerepel a névsorban, 40 %-uk kínai. Az NSO úgy reagált a legújabb hírre, hogy befagyasztotta a kapcsolatot az érintett vevővel, de annak kilétét nem árulta el. Kitart amellett, hogy a Pegasust nem lehet rátelepíteni Amerikában forgalmazott készülékekre, de nem tudni, hogy a kampalai képviselet 11 munkatársa esetében milyen telefonokról van szó. De az biztos, hogy azok rá tudtak kapcsolódni az Apple felhőben tárolt információkhoz. Guardian 86 civil jogvédő szervezet arra szólította fel az Európai Uniót, hogy az rendeljen el szankciókat az izraeli számítógépes kémprogram gyártója ellen, mivel egyes kormányok jogsértő módon vetették be a Pegasust. A levél szerint mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy a megfigyelésre szolgáló programot adni-venni lehessen. Az EU-nak – hangzik az érvelés – azért kell lépnie, mert az eszköz veszélyezteti a közös kül- és biztonságpolitikát, ideértve a gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a törvénytelen használatot igazolta az ENSZ megbízottjának vizsgálata, tehát hogy újságírókat, emberi jogi aktivistákat, valamint a civil társadalom már képviselőit hallgatták le ily módon. Nem világos, hogy a tagállamok miként reagálnak a bojkott felhívásra. Brüsszelben nagy aggodalom fogadta a hírt, hogy a magyar kormány a rendszer ellenfeleit, továbbá újságírókat vett célba az eszközzel. Ám úgy hírlik, hogy pl. Spanyolország szintén élt a lehetőséggel, az meg nem kétséges, hogy a német elhárítás igénybe vette. 


Megjelenik németül a Meseország mindenkié című könyv, amelyet Orbán Viktor igen élesen bírált, mondván, hogy az rossz irányba tereli a gyereket erkölcsi fejlődését. A kötetet, amely a legkisebbekkel igyekszik megértetni a másság fogalmát és ezért átírt egy sor hagyományos mesét, a Labrisz melegjogi szervezet jelentette meg, és a Stern magazin megvette a kiadói jogokat. A terv az, hogy tavasszal jön ki vele a német, osztrák és svájci piacon. 

A jelentés emlékeztet arra, hogy a könyv hatalmas felháborodást váltott ki a magyar jobboldalon, miután a szélsőséges Duró Dóra nyilvánosan ledarálta. Majd következett a miniszterelnök, aki a művet homoszexuális propagandának minősítette. A fenyegetések miatt a kiadvány szerkesztője elhagyta az országot.

Az ügy folyományaként az Országgyűlés törvényt hozott a gyerekek jogaira hivatkozva, ám az EU kötelezettségszegési eljárást indított. Ettől függetlenül a jogszabály alapján több pénzbüntetést is kiszabtak és igen ellenségessé vált a hangulat a nemi toleranciát hirdető erők ellen. A könyvet nem lehet csak úgy árusítani a boltokban, elkülönített részeken szabad csupán kitenni.

A DÍJNYERTES CIKKSOROZAT, AMIÉRT KIPAKOLTATTÁK KOLLÉGÁNK TÁSKÁJÁT A STRASBOURGI LIDLBEN

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.12.04.


Rengeteget lehet tanulni abból, hogy havonta egyszer elmész [a boltokba], és végignézed a termékkínálatot és az árakat. Ebből sok mindent észre lehet venni, és ezeket próbálom minden hónapban becsempészni a cikkekbe. Tehát hogy ne csak az legyen, hogy most ebben a hónapban (…) ennyibe került a bevásárlás, hanem próbálok ebből valamit átadni. Sok érdekes dolog jön ki belőle, például hogy zöldségeknél és a gyümölcsöknél már szinte nincs szezonalitás az árakban, vagy hogy a diszkontok milyen időtávokra szerződnek – mondta Torontáli Zoltán az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Megosztva Torontáli Zoltán kollégánknak ítélte az októberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma. Ahogy a zsűri írta, rendszeresen készített fogyasztóikosár-elemzéseire alapozva őt érte a legfelkészültebben az infláció felpörgése, és így a legértőbb cikkek a témában neki köszönhetőek. Az e heti G7 Podcastban a cikksorozat hátteréről, motivációjáról, módszertanáról beszélgettünk a szerzővel.

A hazai és nemzetközi sorozat összes cikkét nem linkelnénk ide, de ízelítőül néhány az utóbbi hónapokból:...

KÖZELSÉGEK, TÁVOLSÁGOK

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: MARKÓ BÉLA
2021.12.04.


Hosszú kormányválság után a napokban végre megszavazta a román parlament az új kormányt, amelyben az önmagát jobboldaliként meghatározó, de meglehetősen programtalan Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a hellyel-közzel tényleg baloldalinak tekinthető Szociáldemokrata Párt (PSD) mellett helyet kapott az RMDSZ is. Akár kétharmados alkotmánymódosításra is alkalmas többség ez, bár nagy kérdés, hogy amennyiben erre sor kerül, meg tudnak-e egyezni abban, mit és hogyan kellene módosítani a román alaptörvényben. Egyébként Romániában csak az alkotmánymódosításhoz kell a kétharmad, utána népszavazásra is szükség van, ami fontos féket jelent, ha arra gondolok, Magyarországon milyen könnyen toldozhatja-foldozhatja az alkotmányt egy kétharmados többség. A román alkotmányt utoljára 2003-ban módosítottuk, akkor is úgy, hogy a népszavazáshoz szükséges részvételi arány alig-alig lett meg, máig felejthetetlen látvány a televízióból, ahogy a Déli-Kárpátok egyik kétezer fölötti csúcsán működő meteorológiai állomáshoz is felcipelték az urnát a szavazóbiztosok. A sarkalatos törvényeket viszont jóval könnyebb nálunk elfogadtatni, nem kétharmad, hanem csak az összlétszám több mint fele kell hozzá. 

Persze ebben a pillanatban nem az alkotmány foglalkoztatja az új kormányt, hanem a járvány miatt teljesen megroskadt egészségügy, az előző, részben ugyanazokból a politikusokból álló kormány következetlen kommunikációja miatt elharapózott oltásellenesség, vagy az oktatás minőségének romlása. Tehát most nem is annyira egy hosszútávú reform, hanem a pillanatnyi tűzoltás a feladat, miközben matematikailag minden feltétel adott, hogy távolabbra is tekintsenek azok, akik kezükben tartják a kormányrudat. Látszólag azért nehéz ez, mert különböző ideológiájú pártok álltak össze, és túl sok eddigi nézetkülönbséget kellett a szőnyeg alá söpörniük. Valóban, a közelmúlt nem sok jót ígér, hiszen a tavalyi választásokon a legtöbb szavazatot kapott PSD-t egyfolytában „vörös pestisként” emlegette az államelnök, aki a náluk gyengébben szereplő PNL kormányra kerülését tavaly kierőltette. Most meg egyszerre csak támogatja pártja kormányzati együttműködését a szociáldemokratákkal, mintha már nem lenne fertőző a „vörös pestis”. Ugyanis, miután a jóakaratúan rendszerkritikusnak is nevezhető, de tulajdonképpen zavaros ideológiájú és hátterű Szövetség Románia Megmentéséért kivált a kormányból, két kudarcos kormányalakítási kísérlet után kiderült, hogy csak így lehet többséget kialakítani. Meg is jegyezte valamelyik politikus, akinek még maradt némi humora, hogy a „vörös pestisből” hirtelen „vöröskereszt” lett a PNL számára. Tanulságos az RMDSZ által megtett út is, hiszen a magyar szövetség vezető politikusai is egyre nagyobb meggyőződéssel kezdték hangoztatni az utóbbi években, hogy a jobbközépen van a a helyük a politikában, és csakis ilyen koalíciót tudnak elképzelni. Fejcsóválva néztem, hogy mintha nem erről lett volna szó ezelőtt harmincvalahány évvel: az RMDSZ-t nem pártként, hanem minden demokratikus ideológiát befogadó szövetségként alapítottuk...

NEMRÉG ORBÁNNÁL JÁRT, MOST FRANCIA ELNÖK LENNE: ÉRIC ZEMMOUR KIHÍVJA EMMANUEL MACRONT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.12.01.


Még a radikális Marine Le Pennél is keményebb bevándorlásellenes programot hirdet egy közismert francia újságíró, akit már a tegnap bejelentett elnökjelöltsége előtt a második legnépszerűbb indulónak mértek az igencsak jobbra tolódott nyugat-európai országban. Az algériai zsidó származású Éric Zemmour leállítaná a bevándorlást, franciásítaná az idegen keresztneveket és középső ujja felmutatásával üzen az ellene tüntetőknek. Portré egy értelmiségi rendbontóról.


Sötét stúdió, nagy mikrofon, egy szónok komoran deklamál Franciaország megmentéséről. Charles de Gaulle tábornok szólítja a nácikkal szembeni ellenállásra a franciákat 1940 júniusában egy londoni rádióstúdióból?

Nem, Éric Zemmour jobboldali publicista jelentette be tegnap így egy Facebook-videóban, hogy Emmanuel Macron kihívója lesz a 2022 tavaszi elnökválasztáson...

BÍRÓSÁG: A FÉL KORMÁNYPÁRTI SAJTÓ HAMISAN LMBTQ-PROPAGANDISTÁZTA LE A GYERMEKJOGI ALAPÍTVÁNYT

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.12.03.


A Mandiner, a Pesti Srácok, az Origo, a Magyar Nemzet és a Vasárnap.hu ellen indított helyreigazítási pereket a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, amelyeket most jogerősen meg is nyert, miután 2020. októberében a kormány homofób kampányát megtámogató portálok egytől egyig hamisan állították a gyermekjogi szervezetről azt, hogy gyerekvédelmi tevékenységbe bújtatott LMBTQ-propagandát végez óvodákban
.

A bíróság által helyreigazításra kötelezett lapok cikkei az alábbi címekkel jelentek meg: „LMBTQ-propaganda az óbudai óvodákban”; „Melegpropaganda költözik az óbudai óvodákba”; „Gyermekvédelmi programba bújtatták az LMBTQ- tevékenységet Óbudán”; „Óbudán már az óvodákban érzékenyít egy LMBTQ-szervezet”. A kormány homofób propagandájába illeszkedő cikkek állításait mai közleményében tételesen cáfolja az alapítvány: nem keresték meg az óbudai önkormányzatot, hogy óvodákban érzékenyítsenek LMBTQ témákban; nem dolgoznak „LMBTQ-propagandán” – jelentsen az bármit is-; nem tartanak óvodásoknak érzékenyítő előadásokat; nem bújtatják gyermekvédelmi programba az „LMBTQ- programjukat és nem terjeszkednek a Háttér Társasággal és a Melegekért szervezettel vidéki iskolákban.

Az igazság az, hogy a Hintalovon Alapítvány valóban együttműködik Óbuda-Békásmegyer önkormányzatával, miután az 2020 szeptemberében szakmai támogatást kért a gyermekjogi szervezettől egy olyan komplex program kidolgozásában, amely a gyermekekkel szembeni bántalmazásesetek megelőzését és hatékony kezelését szolgálja.

A megkeresés közvetlen előzménye egy szexuális visszaélés bűncselekmény volt, amelyben 2015 és 2016 között a kerület egyik óvodájába járó gyermekek is érintettek voltak, és egy óvónő követte el.


A konkrét eset kapcsán az önkormányzat belső vizsgálatot folytatott, és annak eredményeit látva döntött úgy, hogy a 2020-ban már elindult gyermekvédelmi intézkedéseken kívül külső szakmai segítséget is bevon – írja az alapítvány...

FEBRUÁRRA FUTHAT FEL AZ ÖTÖDIK HULLÁM

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.12.04.


Még karácsonykor is háromezer körül lesz a koronavírus-fertőzöttek napi száma, az omikron variáns pedig a tél végén válhat akut problémává Vattay Gábor járványelemző szerint. Közben az orvosi kamara árult el néhány, a kormány által eddig titkolt adatot.


Bár az új fertőzöttek száma csökkenni látszik, a napi halottaké még felfelé tart, és ez így lesz még néhány napig – derül ki Vattay Gábornak, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéke vezetőjének legújabb elemzéséből. Ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a halálozási ráta görbéje nagyjából egy hetes késéssel követi az új fertőzéseket jelző esetszámét. A halottak növekvő számából az is következik, hogy ebben a hullámban akár 12 ezer ember elvesztésére is lehet számítani. A ma látható folyamat arra utal, hogy még karácsonykor is háromezer körül lesz a fertőzöttek napi száma – fejtette ki. 

Vattay Gábor szerint az még kérdéses, hogy a hullám ezután teljesen lecseng-e, vagy mint az Egyesült Államokban, viszonylag magasan stabilizálódik a fertőzések napi adata. Ő úgy látja, erről hamarosan képet kaphatunk a balti államok adataiból, miután azok e hullámban néhány héttel előttünk járnak. Ebben az előrejelzésben még nincs benne az omikron vírusvariáns hatása, mivel az még nincs jelen számottevően Magyarországon, talán csak néhány eset lehet. Mire az ezekből induló fertőzések számottevővé válnak, addig 50-70 nap is eltelhet – mondja. Az elemző szerint így nálunk leghamarabb február elején válhat akut problémává egy omikron hullám. Abban azonban már komolyabban meglátszódhat a járványügy irányítóinak mostani, év végén fölerősített oltási kampánya...

A VÍRUSVADÁSZAT, A SARS-COV-2 REGÉNYE JÓ KÖNYV, AMIT NEM JÓ OLVASNI

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.12.04.


Ha valaki az elmúlt két évet egy kő alatt töltötte volna, és szeretné nagyjából megtudni, hogy mi történt vírusfronton, akár el is olvashatja Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró közös könyvét, a Vírusvadászatot. Alcímével ellentétben (a SARS-CoV-2 regénye) szerencsére (vagy sajnos) nem regényről van szó, hanem a valóságról: a könyvben egymást váltogatják a Kemenesivel készült interjúk és Barát talán regényesnek is mondható fejezetei a járvány történetéről, innen-onnan ellesett személyes történetekkel a gyógymód és a vakcina utáni kutatásról. Ezeket a fejezeteket a szerző a kézirat leadásakor, idén ősszel aktuális fertőzési és halálozási adatokkal zárja – már csak ezért sem vidám olvasmány a Vírusvadászat.

A könyv hónapról hónapra követi a vírus történetét: mostanra már látszik, hogy mi mindent hittünk rosszul a járvány elején, amikor jóformán azt sem tudta senki, hogy miféle kór ez, hogyan terjed, és mennyire veszélyes. Maga Kemenesi, aki a Pécsi Tudományegyetem adjunktusaként az egyik legismertebb koronavírus-szakértővé vált Magyarországon, 2020 januárjában még szintén úgy gondolta, hogy a covid nem okoz majd világméretű problémát: akkor úgy tűnt, hogy a szigorú kínai intézkedésekkel sikerült megállítani a vírust, aztán persze kiderült, hogy nem. A virológus persze elismeri, hogy tévedett: akkori ismereteink alapján nem tűnt olyan súlyosnak a helyzet, ez persze azóta változott, de a tudomány már csak így működik...