2020. június 25., csütörtök

FRAKTÁLOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.25.


Varga Judit talán az igazságügyi miniszteri hivatalából fakadóan kijelentette, hogy az igazság mindig győzedelmeskedik, és ettől olyan lett, mint egy partizán, hős szabadságharcos vagy dakota törzsfőnök. Varga Judit ezt a bölcsességet a tágas Európának mondta, sőt, a még szellősebb nagyvilágnak arra bizonyságul, hogy na, ugye, diktatúrát kiáltottak, és még csak Recsk sem nyílt újra, másféle lágerek sincsenek, mert Varga Judit a jelek szerint nem ismeri a lélek szabadságát. Ezért nem beszélt mondjuk Indexről, SZFE-ről, hogy csak egy hét gyalulásait említsük, és ne nézzünk el mélyebbre az időben.

Midőn tanulmányoztam a szöveget, amit az igazságügyis elővett magából Orbán és a rendszere védelmében elferdítve a valóságot, mint a fekete luk a teret, akkor vele párhuzamosan a másik fülemben meg Kovács levelező dörömbölt, hogy mindenki kérjen bocsánatot és essen térdre a NER előtt, vagy hasra. Sőt, kicsit messzebbről beszüremkedett Szijjártó rikácsolása is, midőn a nagyköveteknek osztja a körmöst, és ekkor jutottak eszembe a fraktálok, amiket például akkor is tanulmányozhatunk, ha kinyílik egy pitypang. És a NER elitjére nézve is ezek szerint, amint kiderült.

A fraktálok bonyolult egy dolgok, elméleti fizikusok vagy óvodások szoktak játszódni velük, mert egyrészt csudálatosak, másfelől titkokkal teliek. Ami a halandónak föltűnik belőlük, az a hasonlóság és az ismétlődés, hogy a kicsiben benne van a nagy, a nagyban a kicsi, a végtelen egyformaság és ismétlődés. A fraktálok lehetővé teszik, hogy matematikai modellt készítsünk egy város jövőjéről, esetleg egy járvány lefolyásáról, amennyire szépek ezek, annyira félelmetesek is, de megadják azt a lehetőséget, hogy a társadalom folyamatait a természettudomány eszközeivel írjuk le, ilyenek...

KATA: A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ELKÉPZELÉSÉVEL SZEMBEN PARRAGH JAVASLATÁT FOGADTA EL A KORMÁNY

MAGYAR HANG 
Szerzők: HAJDÚ PÉTER, SZABÓ ANDRÁS ZSOLT
2020.06.25.



Szigorítja a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás azt mondta, a kata szabályozása az idei évben már nem fog változni, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve más gazdasági szereplők javaslatai alapján a kormány adótörvény-módosítást kezdeményez, hogy a katával való visszaélések megszűnjenek.

– Minden eshetőségről tárgyalt a kormány, arról is, hogy kell-e szűkíteni vagy bővíteni az ilyen adózók körét. A kormány álláspontja szerint olyan adórendszerre van szükség, amelyben nincs lehetőség a visszaélésekre. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a kereskedelmi és iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak és kisvállalkozásoknak adott adókedvezménnyel a nagyvállalkozások élnek vissza. Konkrétabban: több száz vagy akár több ezer főt foglalkoztató cégek is katásként foglalkoztatták a munkavállalóikat – nagy biztosítótársaságokat hozott fel példaként–, aminek következtében a munkavállalók munkajogi védelme megszűnt. Ezt a „bújtatott foglalkoztatási gyakorlatot” számolnák fel a tervezett szigorítással...


A KORMÁNY ÚGY AKARTA FOLYTATNI AZ OKTATÁST A JÁRVÁNY ALATT, MINTHA MI SEM TÖRTÉNT VOLNA – ÉS ENNEK SOK GYEREK LÁTTA A KÁRÁT

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.06.25.


Március 13-án, pénteken jelentette be Orbán Viktor: hétfőtől digitális oktatás lép érvénybe a koronavírus-járvány miatt. A hír mindenkit felkészületlenül ért, amin az sem segített sokat, hogy mindössze egy hétvége maradt az átállásra.

A kormányzat ennek ellenére indokolatlanul pozitívan állt a dologhoz:

„Tisztában vagyunk vele, hogy az új munkarend komoly kihívás mindannyiunk számára. Próbáljunk rá úgy tekinteni, mint a magyar oktatást ért legnagyobb innovációs lehetőségre!”

– biztatta a pedagógusokat az Oktatási Hivatal sebtiben összeállított módszertani ajánlásában. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár néhány nappal a „digitális átállás” bevezetése után pedig azt mondta:

„Ez egyelőre nem egy reprezentatív felmérés, visszajelzés az ügyről, de azt tapasztaljuk, hogy boldogság van szerte a rendszerben. Akikkel beszélünk, akiket kérdezünk, azt mondják, hogy a kollégák felzárkóztak a feladathoz.”

Az elmúlt három hónapban rengeteg tapasztalattal gazdagodtak az oktatás szereplői. Annak ellenére, hogy még az eddiginél is égetőbbé váltak bizonyos problémák, óriási összefogásnak lehettünk szemtanúi a pedagógus társadalom részéről. Bár a kormány igyekszik a saját sikereként elkönyvelni, hogy nem omlott össze az oktatási rendszer, pontosan tudható, hogy az oktatásirányításnak nem sok köze volt a dolgok alakulásához.

Hogy pontosan mi minden történt az elmúlt hónapokban és mekkora volt a boldogság valójában, arról az oktatásban jártas civil és szakmai szervezetek képviselői számoltak be hétfő délután egy online beszélgetés keretein belül. Az eseményre meghívták Hajnal Gabriella oktatásért felelős helyettes államtitkárt, és Horváth Ádámot, a kormány által fenntartott Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjét is, de egyikük sem jelent meg.

Bár a digitális oktatáshoz egészen más szemléletre, módszerekre és tananyagra van szükség, mint a tantermi órákhoz, a beszélgetés résztvevői szerint az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy – mindezek hiányában – a pedagógusok jelentős része a már megszokott módon igyekezett átadni az offline tananyagot a diákoknak, segítségre pedig egyáltalán nem számíthattak, hiszen az állam és a fenntartók kivonultak az oktatásból.

Egyrészt be kellett volna látni, hogy a világjárvánnyal átértékelődtek a prioritások, elsősorban mindenki számára az egészsége volt a legfontosabb, ezért az oktatás szereplőinek támogatásra és tehermentesítésre lett volna szükségük.

Az adminisztratív terhet jelentő feladatok mellett fel kellett volna függeszteni minden rendszerszintű átalakítást, így például a NAT bevezetését és a szakképzés átalakítását is.

Hangsúlyozni kellett volna, hogy a pedagógusok elsődleges feladata ebben a helyzetben a diákok érzelmi és mentális támogatása, a tanulásnak pedig az a feladata, hogy a normalitást hozza vissza az életükbe, nyújtson biztonságot, legyen örömteli tevékenység. Emellett fel kellett volna mérni a családok, szülők lehetőségeit, kapacitásait, meg kellett volna oldani, hogy minden gyereknek legyen megfelelő eszköze és felügyelete otthon.

Fel kellett volna venni a kapcsolatot a szakmai és civil szervezetekkel, a náluk felhalmozott tudást közössé téve, (nem kötelező) ajánlásokat is tehettek volna a pedagógusoknak, segédanyagokat adhattak volna ki, illetve minden egyes szereplő folyamatos visszajelzését is kérni kellett volna ebben a három hónapban a digitális oktatás megvalósulásáról...

MAGYARORSZÁGON KIIKTATTÁK A KÖRNYEZETVÉDELMET, HOGY NE AKADÁLYOZZA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉST

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.06.25.


Az egész világon összesen csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma: Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia, Magyarország. A Párbeszéd Magyarországért parlamenti frakcióvezetője, Szabó Tímea a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában így foglalta össze, milyen prioritással szerepel a kormány programjában a környezetvédelem. Magyarországon ma már nincs országos környezetvédelmi hatóság sem, sőt, 2012-ben a helyettes biztossá lefokozott zöld ombudsman hatásköreit és intézményi hátterét is jelentősen megnyirbálták. Az ilyen ügyekkel a kormányhivatalok, a belügyminisztérium, a katasztrófavédelem és az agrártárca foglalkoznak, és gyakran nem világos a helyi lakosok vagy akár egy önkormányzat számára sem, hogy hova fordulhatnak egy-egy sürgős ügyben. Pedig a környezeti káresemények, védett terület beépítése vagy fakivágások esetében gyors intézkedésre lenne szükség, de az Átlátszó által feldolgozott esetek is azt bizonyítják, hogy ez hivatali ügyetlenkedés, káosz vagy korrupció miatt sokszor késik, vagy teljesen el is marad egyes, a környezetet is károsító ügyekben...

BEJÖTT A PAPÍRFORMA: NYÍLTAN SZÉLSŐJOBBOLDALI LESZ AZ ÚJ SZABAD EURÓPA RÁDIÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.23.



Nemcsak a nevét, hanem a Szabad Európa Rádió (SZER) múltját is megszégyeníti az új rádió, amely ezen a néven jön létre. Amikor a rádió vezetői fontosnak tartották, hogy Kovács Zoltán propagandistával, a kormányzati hazugságok kommunikációjának fő felelősével egyeztessenek, már lehetett tudni, hogy az új “Szabad Európa” nem az lesz, amit sokan várnának tőle. Nem a szabadság és a demokrácia, hanem a szélsőbboldali Orbán-rezsim támogatója lesz, és éppen az ellenkezőjét teszi majd, mint az elődje, amely a diktatúra ellen emelte fel a hangját.

A Népszava egy rövid hírben közölte, hogy a helyzet még annál is rosszabb, mint amit várni lehetett. Még a látszatra sem adnak, hanem nyíltan szélsőjobboldali propagandarádió lesz az új “SZER”, amely nem a nyugati demokrácia klasszikus értékeit közvetíti, hanem a szélsőséges “alt right” mozgalom fasiszta szócsöve lesz. A rádiót arra használják, hogy a Trump megválasztásakor megálmodott és az oroszok által támogatott és szervezett neofasiszta világforradalom, benne az orbánista fasizmus eszköze legyen.

A híradás szerint “szerdán ment be először dolgozni az Amerika Hangját, a Szabad Európát és a többi külföldre irányuló amerikai médiumot felügyelő USA Globális Média Ügynökség frissen kinevezett igazgatója. Michael Pack biztosította az alkalmazottakat, hogy továbbra is független újságírást folytathatnak, majd leváltotta az összes eddigi felső vezetőt, köztük Jamie Fly SZER-igazgatót, aki az év elején a hamarosan újrainduló magyar nyelvű tartalomszolgáltatásról tárgyalt Budapesten. A hírek szerint az új vezetők a szélsőjobboldali propagandista Stephen Bannon környezetéből érkeznek majd és köztük lesz a furcsa életpályát befutó Gorka Sebestyén is”...

MULTIK MENTHETIK MEG A FÜGGETLEN MÉDIÁT? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.25.


A kormány felvásároltatja lojális üzletemberekkel a kiszemelt terméket, majd propaganda eszközzé alakítja át. Se a versenyjog, se a médiatörvény nem tölti be eredeti funkcióját.

A magyar demokrácia veszélyhelyzete címmel igencsak alapos elemzést adott közre a Mertek Media Monitor és a Political Solutions egy-egy szakértője a megváltozott médiaviszonyokról a Der Tagesspiegelben. Az elemzés alaptétele: a veszélyhelyzet ugyan véget ért, de a jogállam és a független média változatlanul veszélyben van. A média egy kézben történő koncentrálásának a folyamata továbbra is zajlik. A kormány felvásároltatja a hozzá lojális üzletemberekkel a kiszemelt terméket, majd propaganda eszközzé alakítja át. Vagy, a másik forgatókönyv szerint több médiumot egy szervezetbe tömörít, lásd a KESMA-t, a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Se a versenyjogi szabályok, se a média törvény nem tölti be eredeti funkcióját. Az Index átalakulása pedig azt jelzi, hogy a pandémia idején még élesebb hangon bírálja a kormány illetve médiája a még megmaradt független sajtót. Másrészt megszűnőben a független adat- és információ-szolgáltatás. Ugyanakkor az októberi önkormányzati választások azt is bebizonyították, hogy míg a vidék a hagyományos médiatermékekből tájékozódik, amelyek kormányzati kontroll alatt vannak, addig a város a függetlenségét jobban őrző online médiából, ami meg is hozta az eredményt, az ellenzéki győzelmet. Ugyanakkor félő, hogy a pandémia okozta gazdasági válság halálos csapás lehet a független médiára. Azaz, az olvasók, az egyéni médiafogyasztók nem fognak áldozni támogatásukra. Bízni szinte csak a külföldi hirdető cégekben lehet, autógyártókban, telekommunikációs cégekben, és más, hazánkban tevékenykedő külföldi vállalkozásokban, amelyek társadalmi felelősségvállalásukról most számot adhatnának. Így lehetne megmenteni a társadalmi-kritikai nyilvánosság utolsó bástyáját Magyarországon.

Enyhül az ukrán-magyar viszony?


Az ausztrál Foreign Brief – amelyik geopolitikai kockázati elemzéseket ad közre, arról tájékoztat, hogy ma Kijevben hét évi szünet után újra összeül magyar-ukrán gazdasági vegyes bizottság Dmytro Kuleba ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter vezetésével, amit egyébként márciusra terveztek, de a Covid-19 miatt halasztani kellett. Közös határfejlesztési projektet, az infrastrukturális beruházások hitelkereteit veszik napirendre illetve a pandémia elleni közös küzdelmet. A tanácskozás az oktatási törvény miatti feszültség enyhülésének a jele. Hisz az elmúlt években meglehetősen eredményesen blokkolta a magyar kormány az ukrán-NATO partnerségi kapcsolatokat, az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij taktikát váltott: a gazdasági együttműködéstől várja a kapcsolatok javulását.

Szijjártó Péter az orosz Izvésztyija újságnak számolt be arról, hogy hazánk 2021 őszétől több újabb hosszútávú gázszerződést köt a Gazprommal, addig pedig még 4,2 milliárd köbmétert vásárol az óriáscégtől. Nem mellesleg 2019 óta 10,5 milliárd köbméter gázt adott el a Gazprom hazánkna

Valami nem volt rendben a választásokon

A Visegrádi Négyek eseményeiről elemzéseket közreadó Visegrad Insight ezúttal a mi választási törvényünket vette górcső alá, és megállapította, hogy az egymást követő három utóbbi választás során megsértették a választási törvényt. Ezen mellesleg nem is lehet csodálkozni, mert a térségben szembeötlő a demokrácia fokozatos szétzüllesztése. Az Unhack Democracy csoport három éve tartó kutatásaiból vonja le ezt a következtetést, amiről korábban a Klubrádiónak is beszéltek az elemzés készítői, inkognitójukat megőrizve. Széleskörű választási csalásokról adtak számot a megkérdezettek, pontosan 850, a választási bizottságokban dolgozó szavazatszámláló beszámolói alapján – kezdve a szavazatszámlálók megfélemlítésével, folytatva a sort az Ukrajnából illegálisan átszállított Fidesz-szavazókkal vagy az öregek otthonában koordinált/ellenőrzött szavazással. S ami Magyarországon történt, az valahol lakmuszpapír Európában, ahol egyre többen követik hazánk példáját. S az elemzés 5 pontban foglalja össze, milyen plusz ellenőrző pontokat kell beiktatni illetve milyen nemzetközi szervezetekből kell összeállítani a megfigyelők széles csoportját, akik elejét vehetnék a csalásoknak.

ITT OLVASHATÓ

AKKOR NEM TÖKMINDEGY, HOGY PAPÍRON KI AZ ORSZÁG LEGGAZDAGABB EMBERE?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.06.25.


Jó reggelt! Tagadhatatlan nagy igazság, hogy a bor és a búza még csak-csak összejön, a békesség viszont… lófaszt se. Tudom, nem szép dolog csúnyán beszélni, majd legközelebb visszafogom magam. De lopni, csalni, hazudni még annál is sokkal kevésbé szép dolog. (Ősi kipcsak-finnugor közmondás: kár, hogy pont az nem veszi magára, akinek szól.) Szóval én nem tudom, hány ember van ma Magyarországon, aki elhiszi, vagy nem hiszi el, hogy az ország leggazdagabb embere egy százmilliárdos (lesz az három, kötőjel négyszázmilliárd is) egykori gázszerelő, és nem Orbán Viktor miniszterelnök. Simán lehet, hogy nincs egy se, aki még elhiszi.
Csakhogy szerintem nem ez a kérdés. Azzal együtt sem, hogy valóban itt lenne a legszebb ideje – mert már öt éve is itt lett volna – a korrupcióval való leszámolásnak és a korrupt gecik elszámoltatásának. Helló, pravdaügyi szakmunkások és cselédmentalitású propagandisták! Nem politikai hovatartozás szerint válogatva köztük, hanem  pártállástól függetlenül. Minden korrupt vaddisznót. A fontos kérdés szerintem az, hogy ha nincs egyetlen ember se Magyarországon, aki elhiszi, hogy az ország leggazdagabb embere egy fogalmatlan konvektorpucoló, akkor mit kezdjünk ezzel a tudással? Akkor hogy lehet az, hogy a 2010-es fülkeforradalmi robbanás után Orbánt még zsinórban kétszer visszatapsolták? Nem azért, hanem annak ellenére, hogy az egész dinasztiája az ország kislábujjára állt az egyáltalán nem elhanyagolható súlyával. Azok az emberek tapsolták vissza, akik  elméletileg tisztában vannak azzal, hogy Orbánnak hívják az ország leggazdagabb emberét. És akik most is példás nyálcsorgatással állnak mellette és köszönik, hogy megmentette az életüket a vírustól. Is.
Hogy lehet, hogy már a fejét se emeli fel szinte senki arra a hírre (se), hogy a miniszterelnök minden irányból tehetséges veje milliárdos osztalékot mart ki a félkész visegrádi luxushotel eladásából? A sztori: Tiborcz István az apósa miniszterelnöksége nyomán hirtelen megtáltosodik, milliárdos állami közbeszerzések köré eszi a fene, tollasodik, hízik, zsírosodik, gazdagodik, és toporzékolva kéri ki magának, hogy ő nem közszereplő. Aztán 2017-ben az összeharácsolt zsetonból shoppingol magának olyan 1,5 milliárdért egy befejezetlen luxushotelt, amire szart se költ. Majd két évvel később továbbpasszolja egy másik megbízhatóan jól tartott NER-oligarchának, aki 3,6 milliárdot fizet érte. Tiborcz tolVEJ Pityu meg a profitból 1,075 milliárdot osztalékként kiutal magának. Mert ilyen kibaszottul okos és tehetséges, és mert mindenki annyit ér, amennyije van.
Mindeközben a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete ott tart, hogy éhségsztrájkot hirdet azért, mert a melldöngető kereszténynemzetikonzervativizmus kormánya, a senkit az út szélén nem hagyók kormánya pofátlanul, szemrebbenés nélkül kihagyta az egyébként is egy évtizede magasról leszart szociális szféra dolgozóit az egyszeri, bruttó 500 ezer forintos állami nagyvonalúságból? Hogy lehet, hogy ez sem érdekel szinte senkit? Nem volt olyan rég, hogy rázták az öklüket és aggódták magukat hűvös halomba szinte három hónapon keresztül a Pesti idősotthon ügyében, meg úgy általában is a járvány elkerülhetetlen gócpontjaivá vált idősotthonok ügyében...

IVÁNYI GÁBOR ELŐSZAVA BARTUS LÁSZLÓ FESZ LESZ CÍMŰ KÖNYVÉHEZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.25.



Az alábbiakban változtatás nélkül és teljes terjedelmében közöljük Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyház elnökének Bartus László “Fesz lesz” című könyvéhez írt előszavát. Iványi Gábor a kezdetektől ismeri Németh Sándort, segítette a kommunista diktatúra alatt a küzdelmét, annak ellenére, hogy Németh Sándor időnként bejárt a Szabadegyházak Tanácsa III/III-as elnökéhez és ott előnyöket remélve besúgta lelkésztársait. Iványi Gábor végigkísérte Németh pályafutását a liberális SZDSZ-től az MSZP-n és az MDF-en át az illiberális Fidesz támogatásáig, az “ellenzéki” ATV tulajdonosaként Orbán Viktor melletti kampányolásig.

Iványi Gábor jól ismeri Németh Sándor módszereit és annak következményeit, gyakran fordultak hozzá Németh Sándor áldozatai egy-egy öngyilkosság után, vagy börtönbe kerülés t követően, mert igyekeztek Németh Sándor pénzzel kapcsolatos tanításait és a gazdagságra vonatkozó elvárásait követni. Iványi Gábor gyakran kényszerült arra, hogy olyanokat védelmezzen, akiket Németh Sándor üldözött, olyanokat látogasson, segítsen, akiket Németh Sándor a bibliai rablók módjára kifosztott és az árokszélre lökött. Iványi Gábor a volt hitesek irgalmas szamaritánusa is. Ha van valaki, akit Iványi Gábornak nem kell bemutatni, akkor Németh Sándor az.

Ennek csupán egy része, hogy Németh Sándor paktumot kötött Orbán Viktorral és a történelmi egyházi státuszért cserébe hátbaszúrta és kivégezte az MDF-et, majd kioktatta azokat a társkisegyházakat, amelyek elveszítették az egyházi státuszukat, hogy “verseny” van, és ebben a “versenyben” ő az “elitklubba” került, a többi kisegyház pedig, amelyeknek nem volt ilyen köpönyegforgatásra lehetőségük vagy gusztusuk, az elbukott a versenyben. Egyes információk szerint Németh még azért is megtett mindent, hogy az általa riválisnak tartott kisegyházak ne kapjanak egyházi státuszt.

Iványi Gábor elolvasta Bartus László Fesz lesz című könyvét, és annak ismeretében vállalta, hogy előszót ír hozzá, és Isten áldását kérve ajánlja az olvasóknak. Mindezt annak tudatában, hogy jól ismeri Németh Sándort és a módszereit, hogy ezek után a legmocskosabb gyalázkodásoknak teszi ki magát, mert Németh Sándor még csak a “keresztény” látszatra sem ügyelve rágalmaz és mocskolódik minden kritikusával szemben, és minden nemtelen eszközt felhasznál azokkal szemben, akik bírálni merészelik vagy tükröt tartanak elé.

Bartus László Fesz lesz című könyvéből ma már csak egy hamis evangéliumot hirdető, a híveit kifosztó, megfélemlítő, a vele szemben kritikus embereket megátkozó, ellenük titkosszolgálati eszközöket alkalmazó csaló, szélhámos állelkész, egy bűncselekmények elkövetésétől sem visszariadó köztörvényes bűnözőt ismerhet meg az olvasó Németh Sándor személyében, csaknem 600 oldalon át tele tényekkel, dokumentumokkal, igaz történetekkel...


VIDNYÁNSZKY ATTILA ÉS AZ OKTATÁSI SZÍNVONAL: KAPOSVÁRI MUNKÁSSÁGA 2012-TŐL

MAGYAR NARANCS
Szerző: HUSZKA IMRE
2020.06.23.


„Az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja” – ezzel provokatív, az inszinuáció határát súroló mondattal szította tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem rapid átalakítása körül amúgy is háborgó indulatokat a Teátrumi Társaság, valójában Vidnyánszky Attila kommünikéje. Mire ez a pökhendiség? – ennek jártunk utána.

A NER színházi orákulumának szavaira azért is érdemes odafigyelni, mert nyolc-kilenc éve maga is aktív részese a honi színészképzésnek. Vélhetnénk, valami nagyszerűt sikerült létrehoznia a Kaposvári Egyetemen színházi intézetvezetőként, majd művészeti rektor-helyettesként, ha ilyen magabiztosan nyilatkozik a konkurenciáról. A múlt hétvégén több száz ember gyűlt össze a Vas utcában, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előtt, hogy tiltakozzanak az intézmény kormányzati átalakítása ellen.

A NER 2010 környékén kezdődött színházi "térfoglalása" úgy kezdődött, hogy az SZFE akkori rektora, Ascher Tamás visszaütött: nem teljesítette Vidnyánszky óhaját, aki osztályt akart indítani Budapesten. Ettől talán nem függetlenül 2011 szeptemberében a somogyi megyeszékhelyen tűnt fel Vidnyánszky Attila, akit a város és a színházi szakma megdöbbenésére címzetes egyetemi tanárrá neveztek ki a Kaposvári Egyetemen...


ÁRNYÉK-POSZT

ÉLET ÉS IRODALOM / MŰBÍRÁLAT
Szerző: HERCZOG NOÉMI
2020.06.19.


...Úgy maradt el idén a 20. – jubileuminak nevezett – POSZT, hogy a hiánya aligha tűnt fel bárkinek. Mármint a vezetőin kívül, akikről tavaly írta meg a Pécsi Stop, hogy két év alatt 118 milliót csorgattak át saját cégükbe. Megalakult viszont a partizán-POSZT: bár Gulyás Márton hangsúlyozta, hogy nem konkurál, mégis úgy lehetett érezni, hogy vonzó árnyékkormány módjára vette át az évek óta csak látszólag létező kísértetfesztivál helyét. Az új POSZT-ot a közéleti aktivista online tévé, a Partizán keretében az exkrétakörös Gulyás és stábja, többek közt Tési Dóra szervezte, akik – nomen est omen – nagyjából a színházak bezárásával egy időben vették át Magyarországon végképp a közszolgálati média szerepét. A POSZT, azaz Pandémia Okozta Színházi Találkozó című sorozatuk négy napig tartott, naponta három beszélgetéssel, a nap végén egy-egy koncert. Bár a Teátrumi Társaság elnöke, Szabó László „jópofának” értékelte a névválasztást, én nem viccelném el. Megindító volt végignézni, ahogyan a mostanáig atomizált, nem a szolidaritásról és a párbeszédről elhíresült színházi szakma meghívottjaiból egyszer csak elkezdett áradni a szó. Mint akitől ötven éve nem kérdezték meg, hogy van. Diagnózis: minden tekintetben tragikusan. De erről most legalább végre lehetett nyilvánosan beszélni. Mármint azoknak, akik eljöttek: mert nem csak a döntéshelyzetben lévők között volt alacsonyabb a megjelentek száma a meghívottakénál, de úgy hallani, sokan féltek elfogadni a meghívást. Pedig a program abban a tekintetben is páratlan volt, hogy Gulyás Márton létrehozott egy erőteret, amelyben anélkül lehetett beszélni és akár vitatkozni, hogy valaki le akarná győzni a másikat. Érdemes visszahallgatni a Partizán YouTube-csatornáján: valami talán elkezdődött.

Zárójel, de azért lényeges: a POSZT problémái viszont nem a NER-rel kezdődtek. A „szakmai” beszélgetéseknél maradva ezek mindig előadásokra és esztétikai kérdésekre korlátozódtak. Majd az utóbbi években végképp PR stílusra váltottak, és ezzel párhuzamosan egyre többen kezdtünk elmaradozni. Talán túl könnyen adtuk fel, de ebben a formában én például nem láttam reális esélyét annak, hogy ez a platform lényegi kérdések megbeszélésére is használható. Egy tagadhatatlan előnye volt a POSZT-nak mindig is, de az utóbbi években már ez is alig volt érzékelhető: hogy egy hangyányival mobilabbá alakította a vízfejű magyar színházi struktúrát, és Pécsre is eljutott néhány előadás. Úgy lehetett tenni, mintha a magyar állam vezetői gondolnának valamit a kultúra nem budapesti hozzáféréséről. (Hogy mit gondolnak róla valójában, az viszont épp a napokban vált egyértelművé: a társadalmi mobilitást megcélzó és a kulturális szegénységet enyhíteni hivatott Déryné Program a budapesti színházi nevelési társulatok és tantermi előadások vidékre utaztatása helyett útjára indította az ebből az alkalomból alakult Széchenyi István Történelmi Vándorszínházat a kereszténység népszerűsítésére. Egymilliárdból.)

Most viszont valaki végre komolyan vette, hogy szakmai beszélgetés nélkül nem fesztivál a fesztivál: hogy nem elég rábökni tizennégy előadásra, mert a lényeg a közös gondolkodás. Valami olyasmi, amit a nagyszerű Zubek Adrienn úgy foglalt most össze, hogy „számos programból összeáll egy koncepció, ami valamifajta társadalmi mobilitást céloz”, és ezzel tulajdonképpen megadta a kultúra számára érvényes definícióját. Volt bátorsága felvállalni, hogy nem lehetséges világnézettől függetlenül beszélni arról, mit jelent a kultúra. És az első igazi POSZT egyik legnagyobb értéke pontosan ez volt: a felvállalt értékek. Igaz, néha a kérdésbe foglalva: páran vissza is jelezték – joggal –, hogy Gulyás néha sugalmaz. De mégiscsak hasznos, hogy elhangozhatott: a megélhetési válság akár alapját is képezhetné egy összefogásnak. Ő és több meghívottja – Gáspár Mátétól Rihay-Kovács Zitáig –megfogalmazták, hogy miközben megjelent 37 milliárd forint az előadóművészeti támogatásban, a vidéki és fővárosi színházakban minimálbéren dolgoznak a színészek és a háttérszakmában dolgozók. A fenntartó égeti el ezeket a pénzeket, miközben nem kell elszámolnia azzal, hogy miért borult az egyensúly, miért nem érvényesülhet az előadóművészeti törvényben előírt műfaji sokszínűség, holott tonnaszám ömlik a pénz a területre. Például lovasszínházra („lófoci” – idézet: Fodor Tamás). Pénz tehát van, de még az Örkény Színház műszakja is kimenekül külföldre mosogatni, mert különben éhen döglik. A színészeknek és a háttérszakmák képviselőinek pedig felkopik az álluk, mégpedig műfajokon és a rájuk sütött politikai stigmán átívelően: vagyis az lenne a cél, hogy a jobboldalinak bélyegzett színházakból is merjenek belépni a színészek a szakszervezetbe. A fentiek pedig azért tudtak ilyen nyíltan elhangozni, mert volt egy felkészült (és fáradhatatlan) moderátor, aki néha tévesztett ugyan, de alapvetően végre nem álsemleges civilséggel fordult vendégei felé. Mi több, képes volt őket politizálni. Az egyik leginkább probléma- és cselekvésorientált panel (bár Szabó Kimmel Tamás Benedek Miklós-utánzását se becsülném alá!), Rajkai Zoltán ígéretes kezdeményezésébe, a szinkronszínészek érdekképviseletébe engedett belelátni. Egy másik panelből pedig azt is megtudhattuk, hogy a harminc alatti színészek szakszervezeti mozgalmát is szervezik...

AVÍTT, LAPOS, TÖRTÉNELMET HAMISÍT -–KIAKADTAK A MAGYAR- ÉS TÖRTÉNELEMTANÁROK AZ ÚJ NAT-HOZ KÉSZÜLT TANKÖNYVEKEN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.06.25.



Nemcsak a sokat bírált, három év alatt hazafiasított alaptantervben, hanem a hozzá készült tankönyvekben is sok helyen tetten érhető, ahogy a kormány politikai szempontjai felülírták a szakmai elveket, sőt, néhol a tényeket. Bár a Horthy-kedvelő Takaró Mihály részvétele miatt sokan az irodalomkönyvektől tartottak, ezek "csak" zsúfoltak és unalmasak, a történelemkönyvek viszont az általunk megkérdezett tanárok szerint konkrétan is hamisítanak, csúsztatnak.

Erősen vitatják a hvg.hu által megkérdezett magyar- és történelemtanárok az oktatási államtitkár múlt heti, az új nemzeti alaptantervhez igazított tankönyvek bemutatóján elhangzott kijelentését, amelyben Maruzsa Zoltán azzal dicsérte fel a frissen elkészült tankönyveket, hogy azokra a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a XXI. századi modernitás egyaránt jellemző.

A lapunknak megszólaló pedagógusok szerint az első jelző vitathatatlanul megállja a helyét, sőt, gyakorlatilag minden más is ennek rendelődik bennük alá, a modernitásnak és gyerekközpontúságnak azonban pont az ellenkezője igaz...


A KALOCSAI ÉRSEKSÉG KIADOTT EGY KÖZLEMÉNYT ARRÓL, MILYEN UNDORÍTÓ DOLGOKAT MŰVELT A SAJÁT PAPJA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.06.24.


Tegnap jelent meg a cikkem, amelynek kiindulópontja az a példátlan lépés volt, hogy a kalocsai érsekség egyik papja kemény hangú nyilvános Facebook-posztban vádolta meg elöljáróját, Bábel Balázs érseket és több másik egyházi személyt, hogy tudtak az általa elszenvedett szexuális zaklatásról, mégsem tettek megfelelő lépéseket az állítólagos elkövető, egy másik pap ellen.

Az akkor 18 éves papnövendék, Kőhegyi Dániel 2010-ben részletes levélben számolt be róla Bábelnek, hogy az érsek helyettese, a papnövendékkel szemben hatalmi pozícióban lévő általános helynök hogyan zaklatta hónapokon keresztül. Kőhegyi idén januárban a Facebookon nyilvánosságra hozta ezt a levelet, illetve István atya levelét is, amelyet állítása szerint annak idején titokban lefotózott, és amelyben a megvádolt pap szerelmet vallott neki...

SZABAD SZEMMEL: VARGA JUDIT SZERINT OKULHATNAK A TAGÁLLAMOK MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁBÓL, A NÉMET KORMÁNY KIFAROLHAT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI DÖNTÉS MÖGÜL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.25.


Euractiv 

Varga Judit azt ajánlja a többi tagállamnak, hogy okuljanak, nehogy ők is úgy járjanak, mint Magyarország, miután szerinte az Orbán-kormányra alaptalan bírálatot zúdított az EU vezetése. Hiszen a küzdelem sikeresnek bizonyult a járvány ellen és már a rendkívüli állapot sincs érvényben, ám az igazságügyi miniszter úgy véli: a mai, megosztott viszonyok közepette az igazság nem sokat számít, annál lényegesebb viszont az alattomos politikai célok elérése. 

Az igazságügyi tárca vezetője beigazolva látja véleményét, hogy Brüsszel számára lényegesebb Magyarország befeketítése, mint a jogállam tiszteletben tartása, és ennek kapcsán az egyenlő mérce alkalmazása. Márpedig ha ez így van, akkor teljesen mindegy az EU számára, hogy más tagállamok is jócskán folyamodtak különleges intézkedésekhez, és hogy a magyar Alkotmánybíróság rendben találta az álhírek terjesztésének megakadályozását célzó törvényt. Mármint hogy az nem akadályozza a szólásszabadságot. 

Ha itt volna az igazság pillanata, akkor látszana, hogy egyes nemzetközi intézmények miként élnek vissza jogállami eszközökkel. Ennek megfelelően megy tovább az eljárás Magyarország ellen, noha azt csakis különös politikai érdekek indokolják, és politikai lókupeckedésre vetik be. Vagyis bármit is csinál a magyar kormány, belátható időn belül nemtelen támadások célpontja marad, mondván, hogy megsérti a demokratikus normákat. Ezen pedig mindenkinek el kell gondolkodnia, nehogy más országok is erre a sorsra jussanak. Annál is inkább, mert egyes uniós szereplők számára teljesen érdektelen, mi is az igazság. 

Egyesek diktatúrát kiáltottak, amikor a magyar kormány elrendelte a vészhelyzetet, noha arra azután rábólintott az Országgyűlés kétharmada. Ugyanezt szajkózták „független” civil szervezetek, nyugati liberális politikusokkal, EP-képviselőkkel, valamint a hasonszőrű médiával együtt. Tehát hogy Orbán teljhatalmat szerzett, stb. Csak éppen azt nem vették észre, hogy Magyarország előbb vetett véget a különleges állapotnak, mint sok más tagállam. Merthogy a felhatalmazás nem csupán szükséges, arányos és sikeres volt, hanem ideiglenes is, ahogyan azt eleve tervezték. Ezt azonban tagadják mindazok, akik a saját politikai pecsenyéjüket sütögetik. 

Varga Judit bízik abban, hogy egy nap a legtöbben belátják: a politikai hátterű támadásoknak semmi köze az igazsághoz vagy a tárgyilagossághoz. Vagyis összehangolt offenzíva zajlott, de a végén győzedelmeskedtek a tények. Viszonylag gyorsan egyértelművé vált, hogy szó sincs önkényuralomról, itt csupán egy európai nemzet igyekszik legyűrni a válságot. De tévednek azok a kormányok, amelyek azt gondolják, hogy őket nem érheti utol ugyanez a sors. Csak nehogy túl késő legyen, mire ráébrednek, hogy ez nem így van. Ily módon azonban fel kell tenni a kérdés: Európa érdeke-e, hogy politikai okokból ennyire könnyen manipulálni lehessen bizonyos eszközöket, miközben jóformán teljesen irreleváns a valóság? 

El kell érni, hogy a szabályokat és jogokat egyformán alkalmazzák minden tagország esetében –hangsúlyozza Varga Judit.

Nem a populistáknak áll a zászló a mostani egészségügyi világjárvány során, ők inkább akkor tudnak a zavarosban halászni, amikor gazdasági okból ütnek be a bajok, ám akkor sem mindegy, hogy pontosan mi a kiváltó ok. De a mostani fejlemények mindenesetre azt mutatják, hogy korai temetni a liberális demokráciát, még szó sincs annak alkonyáról. Ezt állapították meg kutatók, miután a napi politikában azt látni, hogy szorult helyzetben van az amerikai elnök, brazil kollégája, valamint a brit kormányfő, és erősen küszködik a német szélsőséges AfD is. Vagyis leszerepelnek destruktív erők, ezzel szemben meglepően jól állnak olyan kormányok, amelyek építő módon igyekeznek megoldást találni a fertőzés okozta gondokra. 

Egy német történész kimutatta, hogy a szélsőjobb valósággal szárnyal, amikor bevág a gazdasági krach. Ilyenkor az esetek többségében jó 30 százalékkal ugrik meg a szélsőjobb támogatottsága. Mivel simán ki lehet jelenteni, hogy züllött az országot irányító vezetés, ideértve a bankárokat. Persze ugyanezt már nehezen lehet állítani, amikor a gazdasági ciklus menetrendszerűen kerül negatív szakaszba, mert akkor bajos bárkit is személy szerint felelőssé tenni a történtekért. Populista szempontból sokkal jobban meg lehet lovagolni, amikor a bankok miatt támad gond. 

Azon felül a vírusnál erősen problémás, hogy kit nevezzenek ki ellenségnek, miközben ez a téma nem alkalmas ideológiai és kulturális harc megvívására. Annál inkább szükség van viszont a fertőzés visszaszorításához gyakorlatias megközelítésre, szaktudásra, pártatlanságra. Ebből következik, amit egy német elemzés mutatott ki, hogy ti. a mostani járvány során általában nem tudtak virítani a populista hatalmak, annál jobban szerepeltek viszont a közvélemény szemében a hagyományos kormányok. Persze ezzel együtt még igencsak korai volna kijelenteni, hogy leáldozott a demagógoknak, de azért az is biztos, hogy liberális demokrácia még jó ideig velünk marad.

Fukuyama szerint a válságot ott tudják jól kezelni, ahol hozzáértő az államapparátus, az emberek bíznak a kormányban és vannak jó vezetők. A világhírű politológus szerint azokban az országban viszont siralmas a mérleg, ahol akadozik az államgépezet, a társadalom megosztott és gyengének bizonyultak a hatalmat gyakorlók politikusok. Ennélfogva az emberek és a gazdaságok is ki voltak szolgáltatva a bajnak. 

Az már kivehető, hogy a fertőzés még évekig eltart, még ha nem is annyira végzetes, mint ahogy attól az elején tartani lehetett. De pont ezért sokan nem is veszik kellőképpen komolyan. Ugyanakkor túlzottan derűlátóak azok a vélemények, miszerint gyorsan beindul a növekedés a tilalmak feloldása után. A világgazdaság egyhamar nem lesz olyan, mint előtte volt. Ezért sok csőd várható, tragikus közeljövő ígérkezik a bevásárló központok, a kiskereskedelmi hálózatok és az idegenforgalom számára. Csak tehetős nagyvállatok képesek átvészelni a nehéz időket. 

De még ennél is fontosabbak a politikai következmények, mert a lakosságtól csak bizonyos ideig lehet hősies áldozatvállalást kérni. A gazdasági nehézségek miatt fokozódnak a politikai feszültségek, ám még nem lehet tudni, kin csapódnak le. A globális erőviszonyok továbbra is Kelet-Ázsia felé tolódnak el, Kína bizonyosan a haszonélvezők között lesz, legalábbis relatív értelemben. Ezzel szemben az USA elbaltázta a válságkezelést, hatalmasat zuhant tekintélye a világban. Ebben szerepet játszott a polarizált társadalom és a teljesen balfék elnök. Ebből következően a közeljövő Amerika viszonylagos hanyatlását, a liberális nemzetközi rend visszaszorulását és a fasizmus megerősödését hozhatja. De akár még újjá is születhet a liberális demokrácia, bár a szakember inkább az első változat bekövetkeztére szavaz. 

A kórokozó csak ráerősít a nacionalizmusra, a bezárkózásra, az idegengyűlöltre és a liberális berendezkedés elleni támadásokra, hiszen ez megy évek óta. A magyar és a fülöp-szigeteki vezetés olyan hatalom megszerzésére használta fel a Covid-19-et, amely folytán csak még távolabb került a demokráciától. Európa szívében is korlátozták az utasforgalmat, ahelyett, hogy az országok együttműködtek volna. Inkább egymással civakodtak és a vetélytársakat tették meg bűnbakká saját melléfogásaikért. 

A nacionalizmus felemelkedése magában rejti a nemzetközi viszályok lehetőségét. A vezetők hasznosnak vélhetik a küzdelmet az idegenek ellen, hogy elvonják a figyelmet a belpolitikáról. De arra is alkalmuk nyílik, hogy meggyengítsék az ellenfeleket és új erőviszonyokat alakítsanak ki odahaza. Sőt, a nemzeteken belüli felfordulásnak nagyobb az esélye, mint a nemzetközi konfliktusoknak. A szegény országokban az egyre nagyobb szegénység miatt nő a forradalmak esélye. A legkétségbeesettebbek azonban kivándorolnak, demagóg vezérek magukhoz ragadják a hatalmat, populista politikusok pedig ellopnak mindent, amit csak tudnak. Viszont a migrációs hullámot ezúttal sokkal határozottabban vissza lehet utasítani, mondván, hogy a jövevények terjesztik a betegséget és a zűrzavart. 

Fukuyama a lehetséges következmények kapcsán emlékeztet arra, hogy a Nagy Világgazdasági Válság nem csupán a fasizmust hozta felszínre, de megerősítette a liberális demokráciát is, és a vírusválságnak is lehet ilyen kedvező következménye. Annál is inkább, mert a fertőzés visszaszorítása hozzáértést igényel, ezzel szemben gyorsan kiderül, ha egy kormány demagóg és inkompetens. Ennek megfelelően rájár a rúd Bolsonara és Putyinra. 

Ugyanakkor a nehéz idők serkenthetik a nemzetközi együttműködést, mert a tudósok és a szakértők kiterjesztik egymás közti kapcsolataikat, akárhogy is pocskondiázzák egymást a politikusok. Ám azok az országok, ahol gyenge a kormány, kénytelenek stagnálással szembenézni, és jó, ha nem elszegényedés és instabilitás vár rájuk. És ilyenből bizonyosan lesz jó sok. 

Ha Amerikában novemberben a demokraták győznek, olyan országot vesznek át, amely térdre rogyott. Ráadásul gyengék a nemzeti, illetve nemzetközi intézmények. Évekig tart majd, amíg talpra állnak, már ha egyáltalán. Így a világra lassú, nyomasztó gürcölés vár, hogy kikeveredjen ebből az állapotból. A demokráciának, a kapitalizmusnak és az Egyesült Államoknak varázsmutatványra lesz szüksége, hogy sikerüljön a kilábalás.

A hírügynökség úgy látja, hogy egy elszigetelt amerikai, illetve egy lelkes lengyel elnök találkozott a Fehér Házban. Trumpnak nem áll jól a szénája, hiszen nagy pofon volt neki a hatalmas érdektelenség mellett megtartott tulsai kampányrendezvény, ráadásul szerények az újjáválasztási esélyei. Ugyanakkor mind több áldozatot szed a koronavírus és nem akar összejönni a kereskedelmi megállapodás Kínával, továbbá a politikus képtelen egyesíteni a nemzetet. Úgyhogy marad a félelemkeltés, ha mozgósítani igyekszik híveit.

Duda azt reméli, hogy a látogatás lendületet ad neki a vasárnapi választás előtt, mondhat az EU, amit csak akar a lengyel jogállam lerombolásáról. Vannak olyan előrejelzések, hogy a politikus a 2. fordulóban veszthet fő kihívójával, a varsói polgármesterrel szemben. Ezért nagyon fontos, hogy hangsúlyozhatja a szoros viszonyt az Egyesült Államokkal, főként miután az autokrata lengyel vezetés fokozottan magára marad Európában. Trumpot ugyanakkor nem zavarja a demokrácia, az alapvető jogok leépülése, hiszen összeállt az illiberális nacionalisták seregletével. Szövetségest lát az erősödő magyar és lengyel előőrsben. 

A vendég sokáig biztos befutónak látszott odahaza, ám népszerűsége erősen hanyatlott a járvány miatt. Így a szélsőjobbos bázishoz fordult, az LMBT-ideológia veszélyességét hangoztatja. Viszont a választás közelsége miatt erős bírálatokat váltott az út időzítése. Csáky Zselyke, a Freedom House kutatási igazgatója azt mondja: hatalmas a lengyel belpolitikai erőpróba tétje, és úgy néz ki, hogy nem lehet feltartóztatni a PiS-t. Viszont ha a párt zavartalanul szárnyalhat, az szinte jóvátehetetlen károkat tud okozni a lengyel demokráciának.

Az elemzés úgy ítéli meg, hogy a német kormány szép csendben kifarol a karlsruhei Alkotmánybíróság döntése mögül – egész Európa megkönnyebbülésére. Mint emlékezetes, a vörös taláros testület megkérdőjelezte az Európai Bíróság határozatát, amely jóváhagyta az EKB kötvényvásárlási programját. A verdikt éppen ezért a válság szélére taszította az EU-t, hiszen egy nemzeti igazságszolgáltatás egyik szerve felülbírálta az unió legfelsőbb bíróságát, és ez szinte felhívás volt a táncra az olyan tagállamoknak, mint Magyarország és Lengyelország. 

Katasztrofális összeesküvés készülődött az európai intézmények és a legnagyobb tag között, ám azután megszólalt a német elit, amely konszenzuson alapuló kultúrában nevelkedett. Merkel összeszövetkezett Macronnal az úttörőnek számító gazdasági újjáépítési terv érdekében. Majd következtek a szakértők, akik ízekre szedték a karlsruhei érveket. Úgyhogy óvatosan, de már az Alkotmánybíróság is hajlik a megbékélésre. Formálódik a megegyezés, így a jelek szerint jobb létre szenderül a vita.

300 MILLIÁRD FORINTÉRT VETT DUPLAANNYI LÉLEGEZTETŐGÉPET A KORMÁNY, MINT AMENNYIRE A LEHETŐ LEGROSSZABB ESETBEN SZÜKSÉG LETT VOLNA

444.HU
Szerző: haszanz
2020.06.25.


A sokat látott köztévés riporter sem tud hirtelen mit kérdezni Menczer Tamás külügyi államtitkártól, amikor elhangzott, hogy 

háromszáz milliárdot költött a kormány lélegeztetőgépekre
.

Az már tegnap kiderült, hogy bár a lehető legrosszabb forgatókönyvre készülve Orbán Viktor 8000 darabos lélegeztetőgép kapacitást tartott szükségesnek, ehhez képest


a Külügyminisztérium több, mint 16 ezer darabot rendelt azért, hogy 10 ezer biztosan megérkezzen.

A járvány első hullámának a csúcsán egy időben egyébként 80-an voltak lélegeztetőn Magyarországon, az átlag inkább 60 volt. Vagyis a kormány most 200-szorosan biztosította be magát kizárólag új eszközökkel, miközben 1500-2000 lélegeztetőgép már volt az országban.

Többször próbáltuk megtudni a külügytől, hogy összesen hány lélegeztetőgépet rendeltek Kínából, milyenek típusúakat és mennyiért, de eddig nem kaptunk választ...

EGYETLEN ELLENZÉKI VÁROS SEM RÉSZESÜL A MILLIÁRDOS PÉNZOSZTÁSBÓL

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS

2020.06.25.


Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábban azt mondta, egyetlen jó ötlet sem marad támogatás nélkül, és szigorúan szakmai szempontok alapján döntenek. Úgy fest, vagy főként a fideszes önkormányzatoknak vannak jó ötleteik, vagy az ellenzékiek nem értesültek az ad hoc pénzosztásról. Felcsút viszont másfél milliárd forintot kért a záportározó turisztikai fejlesztésére.

Szakmai szempontok alapján, egy szakmai grémium segítségével, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának döntése alapján ítélik oda az egyedi turizmustámogatásokat – derült ki nemrég az ügynökség lapunknak küldött válaszából. Azt azonban adatigénylésünkre sem árulta el az MTÜ, hogy kik a tagjai a grémiumnak, és azt sem tudni, közelebbről milyen szempontok alapján születnek a döntések. Az viszont biztos, hogy

a 24.hu birtokába jutott adatok alapján egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat sem pályázott a darabonként akár több száz millió forintos vagy milliárdos összegű egyedi támogatásra. Ez tovább erősíti a gyanút, hogy a nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás eredményeként kiosztott pénzek hozzáférhetőségéről közel sem minden lehetséges érdekelt értesült.

(A lapunk birtokába jutott adatsorban a legutolsó beérkezett pályázat 2019. októberi, arról nincs információnk, hogy ezt követően milyen pályázatok érkeztek az MTÜ-höz, és melyeket bírálták el kedvezően.)

Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója korábban azt mondta az egyedi pályázatokról, hogy „egyetlen turisztikai attrakcióként értelmezhető remek ötlet sem eshet el támogatástól, ha van rá forrás”. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ellenzéki vezetésű településeknek egyetlen ilyen ötletük sem volt, vagy – ami valószínűbb – nem tudtak az MTÜ ad hoc pénzosztási gyakorlatáról...

MEGSZEREZTÜK! ITT VAN DEMETER SZILÁRD POPZENEI „ÖTÉVES TERVE” - 25 MILLIÁRD KÖNNYŰZENÉRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.06.24.


25 milliárd forintot költene a könnyűzenére Demeter Szilárd a Válasz Online által megszerzett stratégia szerint. Az összeg öt (és fél) év alatt menne az ágazatba, s lenne belőle új rádió, újság, megyei, járási központok, intézet, oktatás… A magyar popzene várva várt stratégiájában elképesztő dolgokra leltünk: Platon Karataev és Belau van nevesítve az anyagban. Kovács Ákos pedig nincs.

Nagy nap volt a tegnapi: kiküldték az ágazati kultúrstratégiákat a Nemzeti Kulturális Tanács tagjainak. Még ennél is jobb hír, hogy a Válasz Online-nak is sikerült szereznie egy példányt a legtöbbeket izgató stratégiából: a könnyűzeneiből. Noha lapunk már januárban előrevetítette, múlt héten végül hivatalosan is a magyar popszakma miniszteri felelőse lett a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatósága mellett egy rakás kultúrfunkcióval megbízott, gyakran büszkén jobbos kultúrharcos, nem mellesleg aktív basszusgitáros: Demeter Szilárd. Kezdjük azzal, ami mindenkit a legjobban érdekel: nem, első olvasatra semmiképp sem egy új Erdős Péter képe sejlik fel a stratégiából. Nagyrészt az eddigi szakmai munka (ProArt, KÖSZI, Hangfoglaló, NKA) tapasztalatait felhasználó, az eddig is létező javaslatokat (Music Hungary Szövetség) beépítő anyagot látunk. De ne csak mi vagy a „kultúrstratégiai intézmények” vezetői véleményezzék a tervet – itt a lehetőség, hogy olvasóink is így tegyenek, aztán döntsék el, kell-e, s ha igen, így kell-e támogatnia az államnak a könnyűzenét...

EGYETEMEK ÁTALAKÍTÁSA: A VILÁGBAN PÉLDÁTLAN MODELL

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.06.24.


A kormány nyolc egyetemet privatizál idén. Máté András nyugalmazott egyetemi docens, az Oktatói Hálózat tagja szerint ezzel a világban példátlan modell jön létre, amely úgy, ahogy van, „megsemmisíti” az egyetemi autonómiát, mindenről a kuratórium dönthet, ahol politikai kinevezettek ülnek.

A kormány nyolc egyetemet privatizál idén. Augusztus elsejétől állami vagyonkezelő alapítványok fenntartása alá tartozik majd a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi Egyetem, és az Állatorvos-tudományi Egyetem. Felkészül további két felsőoktatási intézmény: a Színház- és Filmművészeti Egyetem a tervek szerint szeptemberben, a gödöllői Szent István Egyetem - az agrárképzésben tervezett intézmény-összevonások után - az év végéig alakul át „magánegyetemmé”– írja összefoglaló cikkében a 444.

A legnagyobb botrány a Színművészeti körül van, a többi intézmény mintha elfogadná a helyzetet, csak az a kérdés, hogyan működnek tovább, mi lesz autonómiájukkal, amelyet az elmúlt években elég keményen fenyegetett a politika, és mi lesz a forrásaikkal. Máté András nyugalmazott egyetemi docenst, az Oktatói Hálózat tagját kérdeztük.

Szerinte ez a világban példátlan modell, teljes körű autonómiát ad a kuratóriumnak, amelyben politikai kinevezettek ülnek. Az egyetemi autonómiát megsemmisíti, úgy, ahogy van. Maga az alapítványi forma lehetne autonóm, mert az államtól független, viszont itt az autonómia birtokosa a kuratórium, amelyet nem az egyetem választott, az egyetemnek nincsenek hivatalból képviselői.

Egy példát ismerni, a Corvinust, ahol a rektor bekerült ebbe a testületbe, de a személye, nem a posztja miatt. A kormány bizalmi embereit nevezik ki a kuratóriumba, ráadásul az alapítói jogokat is átadják ennek a testületnek, ami azt jelenti, hogy a következő kormányoknak lényegében semmi befolyásuk nem lesz az egyetemek irányítására (esetleg a finanszírozáson keresztül), sőt, még az egyetemek által választott testületeknek sem. Részletezte: az újabb esetekben 2022-től átadják az alapítói jogokat, a törvény szerint a kuratórium alkotja meg az szervezeti és működési szabályzatot, és ezen keresztül szabja meg a szenátus hatáskörét. Ez a teljesen képtelen és világviszonylatban képtelen helyzet Máté András szerint.

A beszélgetésben volt szó az agráregyetemekről is, amelyek majdnem mind a gödöllői Szent István Egyetem köré csoportosulnának. Ez még előtte van az alapítványosításnak, de megvan rá a szándék, az áprilisban elfogadott törvénymódosítás egy pontja elárulja. Máté András felhívta a figyelmet: egy intézmény marad ki a nagy agrárképzőből, a Debreceni Egyetem agrár kara, ott sikerült kilobbizni, hogy ne olvasszák be őket. Úgy fogalmazott: Palkovics László felsőoktatási ügyekben is illetékes miniszter szerint ez nyilván a rossz verseny példája, mert a kormányzati felsőoktatási stratégia szerint ha a belföldi magyar hallgatónak módja van választani hasonló képzéseket kínáló egyetemek között, és a egyetemek kénytelenek versenyezni, az rossz verseny.

VÁLASZTÁSI LESZ A 2021-ES BÜDZSÉ: SOHA ENNYI PÉNZBEN NEM ÚSZOTT MÉG AZ MTVA

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.06.25.


Húsz milliárd forinttal megemelik a közmédia támogatását, de 11 milliárdot akar a kormány elkölteni jövőre nemzeti konzultációra is. Mindez jelzi, hogy közelegnek a választások.

A Költségvetési Bizottság a csütörtöki ülésén dönt a 2021-es költségvetéshez benyújtott utolsó körös javaslatokról. A módosításokat formailag bizottság kormánypárti többsége terjesztette be, ám a több évtizedes gyakorlat szerint ezek valójában a kormány saját javaslatai. Ezek közül kiemelhető a Budapestet érintő újabb költségvetési megvonások, amelyekről a fenti anyagunkban írunk. A kormány azonban talált olyan sarkalatos pontokat, ahova több pénzt kell csoportosítani még az eredeti javaslatnál is. Bár retorikában a kabinet a gazdaságvédelem szükségességét hangoztatja, a csütörtökön szavazásra bocsájtandó javaslatok nem kifejezetten ezt a célt szolgálják, sokkal inkább a felkészülést a 2022-es országgyűlési választásokra – természetesen közpénzből. 

A bizottság dönthet arról, hogy jelentősen, 20 milliárd forinttal megemeljék a közszolgálati hozzájárulást, amely az állami média finanszírozást szolgálja. Így jövőre már a megszokott 77 milliárd forinttal szemben 97 milliárd forintos költségvetési támogatást kap a közmédia, amit még kiegészítenek az évközi kormányzati támogatások és kereskedelmi bevételek, azaz jövőre összességében bőven száz milliárd forint feletti összegből gazdálkodhat. 

A parlament a napokban fogadta el az iskolaőri rendszer felállításról szóló törvényjavaslatot: a kormány elképzelései szerint pár hetes tanfolyamon kiképzett biztonsági őrök fogják megoldani erőszakos helyzeteket az iskolákban. Erre a feladatra 2021-ben a rendőrség plusz 2,1 milliárd forintot kap, igaz az iskolaőri rendszer már 2020 szeptemberében elindul a tervek szerint, az ehhez szükséges forrásokat az idei büdzséből oldja meg a kormány. 

Jövőre a tervezetnél 1,7 milliárd forinttal kevesebbet, alig 6,8 milliárdot költhet az innovációs tárca nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények támogatásra. Ám nem kell bánkódnia Semjén Zsolt kormányzati fővadásznak és miniszterelnök-helyettesnek, nem jut kevesebb pénz a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra, mert már idén megkapják a szervezők ezt az összeget – olvasható az indoklásban. Ám nemcsak vadászati világkiállításról, hanem a „ Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó” szervezésről is döntött már a kormány. A jövő évi rendezvényre csak a 2021-es büdzséből 8 milliárd forintot terveznek elkölteni, ennyivel nő a külügyminisztérium támogatása az eredeti tervekhez képest...

GYÁSZBESZÉD A KULTÚRA FÖLÖTT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.24.


Az a baj, hogy Orbán temetni sem tud igazán, mint ahogyan semmit sem. Ha kikerül a csatatérről, ami a köznapok, akkor is füstölgő ágyúcsövek közt lófrál. Orbán nem tudja díszbe öltöztetni a szívét, nem tud érdekek nélkül nézni semmire, Orbán halottai is sakkfigurák, az Isten óvjon meg mindenkit attól, hogy a hullája fölött gyászbeszédet tartson. Bár biztosan akad olyan, aki már csak azért is érdemesnek tartaná a kínhalált, hogy vele ez megtörténhessék, mert nem vagyunk egyformák egyáltalán és pláne.
Mert viszont, ha Orbán búcsúztatja az embert, olyat kaphat, mint a néhai Fekete György tegnap, akivel – mint megtudtuk – együtt is gyalogoltak meg nem is, olykor visszanéztek, de hogy épp melyikük és kire az bizonytalan volt. Ezen kívül meneteltek valami kétes, gomolygó massza felé, ami a jövő, turulszárnyon ringatózó isten tudja, micsoda, de szép és emelkedett, mint a rosseb. Ide meneteltek ezek ketten, míg Fekete György élt, most viszont Orbán már egyedül menetel, olykor visszanéz.
Mindezek után jött el a megvilágosodás, mikor is megtudhattuk ezt: „A magyar kultúra az a teremtő és megtartó erő, amely nélkül nemcsak túlélni, de élni sem lehet, és talán nem is érdemes…ha gyökeret eresztünk a kultúrában, belőle táplálkozunk, belőle merítjük az ihletet, engedjük kibontakozni, akkor nemcsak megmaradunk, hanem visszaszerezzük, sőt gyarapítani fogjuk mindazt, amit az előttünk járók ránk hagytak.” – Ekkor Nicanor atya jutott eszembe, aki Macondóban elemelkedett az anyaföldtől...