2019. június 7., péntek

A NEMZETÁLLAMI IDEOLÓGIA TÉRHÓDÍTÁSA ERDÉLYBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.07.



Miközben Magyarországon Orbán Viktor a mindenkit elmagyarosító homogén nemzetállam ideológiáját hirdeti a nemzetek békés egymás mellett élését biztosító “birodalom” eszméjével szemben (s eközben épp a magyar birodalmiságot sírja vissza a trianonozással), a nemzetállami ideológia bemutatkozott Erdélyben az Úzvölgyében. Megpróbálják elrománosítani (“nemzetiesíteni”) a magyar temetőt, nem létező román sírokat produkálva, még a román hatóságok döntése szerint is törvénytelenül.

"Orbán nacionalista “nemzetállami” logikájának alkalmazása a szomszéd országokban a határon túli magyarok helyzetét rontja és a magyar kisebbséget súlyosan sérti. De a nacionalista “keresztény” homogén állam felfogása sérti a Magyarországon belül élőket is, mert valamiben mindenki más: vagy a származása, vagy a vallása, vagy a világnézete, vagy a bőre színe, vagy a kultúrája más."

Ugyanez a magyar felsőbbségtudat (a magyar szupremácia) vezetett a “magyar birodalom” megszűnéséhez és Trianonhoz is, amelyből semmit nem tanultak a magyarok. A lecke az volt, hogy kisebbségbe kerülve a magyarok megtanulhatják megbecsülni a kisebbségeket. Nemcsak a nemzeti, hanem a vallási, világnézeti, kulturális, politikai és szexuális kisebbségeket is. A lecke azonban nem használ. Orbán a példája, hogy a “keresztény-nemzeti” nacionalizmus, kivagyiság, felsőbbrendűség, a másokkal szembeni elutasítás, kirekesztés, elnyomás mindig feltámad, és ezzel azonosítják a magyar nemzeti identitást.

Nem mutat Magyarország jó példát, aztán meglepődik, amikor a szomszédos országokban a határon túli magyarokkal szemben megnyilvánul ugyanez a sötét nacionalizmus, zsigeri gyűlölet és utálat. Erdélyben a román nacionalisták meggyalázzák a magyar katonai temetőt, fizikai erőszakkal betörnek egy olyan temetőbe, amelyet már lezártak, csak a halottak pihenőhelye és a magyar kisebbség emlékhelye. S elkezdik telerakni román kőkeresztekkel és fejfákkal, mintha román temető lenne. Még a halottak sem pihenhetek békében, az élőkre pedig fizikai erőszakkal támadnak, a román állam pedig nem védi meg őket.

Ha nem a nacionalista nemzetállami szemlélet érvényesülne Romániában is, hanem tudnának “birodalmi” szemlélettel gondolkodni, ami alatt azt értjük, hogy több nemzet és nemzetiség államaként működni, amelyben mindenki a saját kultúrája, nyelve, világnézete, vallása szerint élhet szabadon, ápolhatja hagyományait, akkor a magyar kisebbség még autonómiát is kaphatna vagy ahhoz közel álló formában élhetne Romániában. Nem a nacionalizmus lenne képes autonómiát szerezni, hanem az ellenkezője...

MIKOR LESZ HÁBORÚ EURÓPÁBAN? DOBREV–ORBÁN-VITA VOLT EURÓPÁRÓL

INDEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2019.06.07.


Magyar vagyok és a magyar nemzet érdekét szolgálom és Magyarország érdekéért dolgozom – jelentette ki Dobrev Klára egy ponton az Orbán Balázzsal folytatott nyilvános vitáján. A DK újdonsült EP-képviselője és a Miniszterelnökség államtitkára (a Migrációkutató Intézet egykori vezetője) udvariaskodva és néhol udvariatlankodva piszkálódott egymással úgy, hogy közben egyetlen témában sem léptek túl a pártpolitikai paneljeiken. Talán irreális elvárás is lett volna ez, hiszen a vita alapállása az volt, hogy tökéletesen lehetetlen egymással az érdemi vita.

"Imádom a vitákat"

– mondta a vita során Dobrev Klára, ám az Orbán Balázzsal eredetileg erre szánt másfél órát aligha jegyzi majd fel az élvezetes, eredményes időtöltések között. A Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb, a magyar pártok, a sajtó, az oktatás EU-képéről, valamint a Magyarország és Európa kapcsolatáról szóló kutatását mutatták ugyanis be a szellemi műhely "szalonjának" ötödik hasonló rendezvényén. A szerzők – Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Paár Ádám, Rajnai Gergely és Zsolt Péter – az e-könyv tanulmányait ismertették röviden, majd Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció új EP-képviselője vitázott...

A KORMÁNY FIZETŐSSÉ TENNÉ A CÉGADATOKAT, ÉS BIRKÓZÓAKADÉMIÁT ÉPÍT SZERBIÁBAN

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.06.07.


G7: A kormány olyat rejtett a salátatörvénybe, ami alapján fizetősek lesznek a cégadatok

A kedd este benyújtott költségvetési salátatörvényben bújik meg az rendelkezés, ami szerint a jövőben fizetni kéne a most még ingyenes cégadatokért. Ezek nagy segítséget nyújtanak az újságíróknak is abban, hogy megírhassák, melyik cég mennyi bevételt ért el egy adott évben, és mennyi hasznot vett ki belőle a tulajdonosa. A változtatásra a hivatalos indoklás szerint azért kerülne sor, mivel “a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe”, illetve valakik “visszaélésszerűen” használják az adatokat. A nemhivatalos indoklás szerint morognak az oligarchák, hogy benne van a hírekben a vagyonosodásuk.

HVG.hu: Egymilliárdért épít a kormány birkózóakadémiát Szerbiában

Magyarkanizsán 963 millió forintért létesít birkózóakadémiát a kormány. A pénzt az ötmilliárdos, magyarországi sportlétesítményekre szánt keretből vonja el. Ez csaknem a fele annak az összegnek, amelyet a tavalyi budapesti birkózó-világbajnokságra költöttek. A támogatásnak lehet némi köze ahhoz, hogy a Fidesz alelnökét, Németh Szilárd honvédelmi államtitkárt a napokban újra megválasztották a Magyar Birkózó Szövetség elnökévé, és ő nemrég egy szakmai értekezleten kijelentette, a szövetség fontosnak tartja a sportág népszerűsítését és támogatását a határon túli magyar területeken.

444: Két év alatt 35 milliárd forintot költöttek az NBI-es csapatok bérekre

Ebben az összegben nemcsak a játékosok vannak benne, hanem a klubok összes alkalmazottja, de a nagyobb részt a játékosok fizetése teszi ki. A frissen megjelent beszámolók szerint a csapatok fele veszteséges volt, még úgy is, hogy a TAO és más támogatások révén százmilliós, milliárdos összegű közpénzek landolnak minden egyes csapatnál. Szerencsére Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc csapata kivétel: A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány ugyanis 2018-ban 8,8 milliárd forint haszonnal zárt.

Index: Lehívja a kínai hitelt a Budapest-Belgrád vasútvonalra a kormány

Mészáros Lőrincék izzíthatják a gépeket, hamarosan indul a tervek szerint 750 milliárd forintból megvalósuló beruházás. A költségek 85 százalékát kínai hitelből fizeti a magyar kormány, a maradékot önerőből. A kivitelezést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft. végzi. Bár a kivitelezők nevét Szijjártó Péter külügyminiszter először szemérmesen elhallgatta, de amikor kiderült, akkor a Fidesz azt közölte, hogy Mészárosék kizárólag szakmai alapon nyerték el a munkát.

HVG.hu: 150 millió forinttal tolja meg az MVM a Rogán Cecíliához köthető sporteseményeket

Rogán Antal propagandaminiszter felesége, Rogán-Gaál Cecília Ágnes üzletasszony nemrég levédette a FitBalance Kids, a FitBalance Gasztrofesztivál és az N Nemzeti Futóverseny nevet. Nagylelkű támogatói vannak: az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt., a szintén állami tulajdonú MVM-csoport, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatja a Fitbalance-t és a Nemzeti Futóversenyt is. A Szerencsejáték Zrt. és az EMMI egyelőre hallgat, de az MVM megmondta, hogy idén összesen nettó 150 millió forinttal támogatták a két eseményt.

MILLIÁRDOKBA KERÜL AZ ADÓFIZETŐKNEK, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY A VILÁG KERESZTÉNYEINEK MEGMENTŐJÉT JÁTSZHASSA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.06.07.


Csak a keresztényüldözés híresztelésére és a Hungary Helps promotálására több mint 420 millió forint ment eddig el.

Milliárdokba kerül a magyar adófizetőknek, hogy az Orbán-kormány eljátszhassa előttük a világ keresztényeinek megmentőjét. Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek, írja friss összegzésében az index.hu. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre.
A Hungary Helps program keretében a kormány hivatalos közlése szerint vagy 8,67 milliárd forinttal támogatott üldözött keresztény közösségeket szerte a világban, elsősorban a Közel-Keleten. A 24.hu által készített részletes bontásból kiderül, ebből a pénzből 13 egyházi szervezet kapott, hat országban. A legnagyobb összegben, több mint 3,1 milliárd forintban a nyolc éve polgárháború sújtotta Szíria részesült, de több mint kétmilliárd jutott Irakba és több mint egymilliárd forint Libanonba.
A Miniszterelnökség által ismertetett adatok között egyébként nem szerepel az a kétmilliárd forint, amit Szijjártó Péter idén áprilisi megállapodása szerint két mexikói katolikus templom újjáépítésére ígért oda a kormány – a Hungary Helps ugyanis kimondottan a migránsokat „kibocsátó” országok támogatására szolgál...

NŐK A FRONTON

PUPU BLOGJA
szerző: PuPu
2019.06.06.


Ma kiderült, hogy Kálmán Olga politikusnak áll, indul a budapesti főpolgármesteri székért folyó küzdelemben.
Egy-két tényt szögezzünk le mindjárt az elején:
Kálmán Olgát roppant nagyra tartom, valódi médiaszemélyiség, értékes ember és csinos, okos nő.
Bírálói túlzott rámenősségét szokták felróni neki, ezzel én általában nem értek egyet, mert rámenősség tekintetében egyszerűen nincs túlzás egy műsorvezető esetében, kivéve, ha riportalanyait emberi méltóságukban sértegeti, de ilyesmi emlékezetem szerint vele kapcsolatban soha nem merült fel.
Az utóbbi pár évben érzékelhető volt azért, hogy nem akarja mindenáron összerúgni a patkót az Orbán által megvásárolt történelmi szekta televíziójának vezetésével, óvatosabban és biztonságra törekedve dolgozott.
Nem mondanám azt sem, hogy egzisztenciális okokból lett visszafogottabb, inkább azt hiszem, hogy felmérte: az utolsó lövészárkot hagyja el, ha okot ad kirúgatására, de hát annak a hatalomnak, amelyik leszámolt Magyarország vezető napilapjával, és ennek még akkor sem lett következménye, amikor a szomszédban a kormány bukott bele egy hasonló ügy tervezgetésébe - akkor mit is várhatott a sokat tapasztalt politikai újságíró?
A tények igazolták az aggodalmakat, Kálmán Olga kiszorult a televízióból és ezzel a magyar nyilvánosságból is, hiszen interneten belpolitikát csak kevesen követnek, Julcsa néninek még mindig a királyi televízió az egyetlen hiteles hírforrás.

Karácsony Gergelyt is kedvelem, habár nem tartom sem túl kemény, sem túl harcos alkatnak, és ez nem értékítélet, hiszen az ember viselkedésmódja számos tényezőtől függ. Sok múlik a géneken, a neveltetésen, az egyéb körülményeken, ez egyszerű tényrögzítés.
Ha ez az alkat következetes politikai állásponttal párosul és nem akar mindenáron vitézkedni, akkor az emberek jelentős része szimpatizálni fog vele, Tarlós meg majd úgy jár, mint Orbán járt Medgyessyvel, akinek még a beszédhibái is szavazatokat hoztak.
Ma csak azért nem sajnáltam meg, mert a jellemes ember nehezen viseli, ha sajnálják, és Karácsony Gergelyt annak tartom.
Mikor azt mondta,. hogy a mai napig azt hitte, hogy ő a DK főpolgármester-jelöltje is, egy percig nem csodálkoztam, lévén magam is ezt hittem, és e hitemnek nem mondott ellen semmi.
Ez olyan volt, mint amikor valakit keblünkre ölelünk, majd erős térdfelrántás módszerével megtanítjuk neki, hogy mi a férfi-lét hátránya.
Ilyet az ember az ellenségeivel csinál, nem olyanokkal, akikkel bármilyen szinten közös jövőt képzel el.
Bár jóindulatú ember vagyok, de ha velem tesznek ilyet, hátralevő életemben annyira se bíznék az elkövetőben, mint rosszlány az erkölcsrendészetben, és úgy utálnám, mint Petőfinél Harangláb a kukoricagölödint...

FELKAPASZKODOTT MOCSKOK ORSZÁGA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.06.07.


Azt bizonyára sokan tudják, hogy az orbáni Magyarországon a törvények csak és kizárólag azokra érvényesek, akik nem állnak közel az állampárthoz. Akik ugyanis a rendszer kiszolgálói, esetleg haszonélvezői, azok mind különleges besorolás alá esnek, tegyenek szinte bármit. Milliós csalás, közúti baleset okozása és még sorolhatnánk azokat a – hétköznapi ember számára végezetes – hibákat és bűnöket, amelyek a kormányközeli figurák életében már-már megszokottnak számítanak. Az emberek lassan beletörődtek abba, hogy ez egy következmények nélküli ország, legalábbis akkor, ha fontos emberekről beszélünk. Elfogadtuk, hogy még az egyértelmű törvénysértéseket is simán megússzák, a Farkas, Rogán, vagy M. Richárd-félék. Most ezt a sort folytatja Tiborcz István, akinek a nevén már amúgy is szerepel egy-két gyanús ügy:...

NEM KELL TÖBB VENDÉG MÉSZÁROSNAK AHHOZ, HOGY ÚJABB MILLIÁRDOKAT KERESSEN A SZÁLLODÁIVAL

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.06.07.


Január 1-jétől a vendéglátás után a szálláshely-szolgáltatás áfája is 18-ról 5 százalékra csökken. Míg a kisebb panzió- és hoteltulajdonosoknak valószínűleg semmit sem hoz majd a konyhára a változás, a kormányközeli oligarchák ezzel is milliárdokat szakíthatnak.

Miközben hűsítő medencét, sport- és gyerekprogramokat kínál a nyári szünetre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels, Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a jövő évi adótörvényeket. (Majd a 325 forintos euróra reagálva megjegyezte, nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek.) A tervezetben egyebek között szerepel, hogy 2020-tól 18-ról 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája. A szakma, elsősorban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége évek óta lobbizott már ezért. Legutóbbi, márciusi közgyűlésén ígéretet is kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójától, Guller Zoltántól, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) sikeres bevezetése esetén szóba jöhet az áfacsökkentés. Ehhez a fedezetet az NTAK felállításából származó költségvetési bevételek növekedése adná. A központ jövő januártól működik élesben, ekkortól változik az adókulcs is...

MEGAKADT ORBÁN ELŐRENYOMULÁSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.06.07.


A keleti uniós államokban az önkényurak előrenyomulása megakadt – írja a Süddeutsche Zeitung, és ennek jeleként értékeli, hogy Orbán Viktor most ismét az Európai Néppárthoz próbál dörgölőzni. A Washington Post pedig arról cikkezik, milyen hasonlóságok vannak Trump és Orbán sajtószabadságról alkotott elméletei között. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

Ostrom alatt áll a sajtószabadság, és az Egyesült Államok ennek a problémának a része – írja kommentárjában a Washington Post, annak az előző napi hírnek a kapcsán, hogy megjelent a Freedom House amerikai elemző műhely idei jelentése a média szabadságának globális helyzetéről.

A jelentés szerint az elmúlt évtizedben világméretű romlás tapasztalható, az elnyomás új formái jelentek meg, és nem csupán a tekintélyuralmi rendszerekben, hanem a nyílt társadalmakban is.

Nemzeti érdek vs. szabad sajtó


A kommentár amerikai szemszögből nézve, belföldi tapasztalatok alapján is sajnálatos módon ismerős jellegűnek találja a gondok leírását.

Kiemeli a Freedom House megállapításai közül a következőket: „A probléma együtt jelentkezik a jobboldali populizmussal, amely aláássa számos országban az alapvető szabadságjogokat.

Populista vezetők úgy állítják be önmagukat, mint ha a sérelmet szenvedett többség védelmezői lennének a liberális elittel és azzal az etnikai kisebbséggel szemben, amelynek a lojalitását megkérdőjelezik. Úgy érvelnek, hogy a nemzet érdekei – ahogyan azt ők meghatározzák – előbbre valók az olyan demokratikus elveknél, mint a sajtószabadság, az átláthatóság és a nyílt viták.”...

VARGA MIHÁLYNAK A GYENGE FORINT MIATT ELGURULT A GYÓGYSZERE

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER 
2019.06.07.


Varga Mihály pénzügyminiszter interjút adott a Figyelőnek. Arra a kérdésre, hogy mit javasol azoknak a magyaroknak, akiknek a gyenge forint miatt megdrágult a külföldi nyaralásuk, azt felelte: „izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon."

Most, hogy mondja Varga úr, már nem is vágyunk sehová. A baj csak az, hogy itthon is drága minden: üzemanyag, zöldség és gyümölcs, ha erre is volna valami jó tanácsa a pénzügyminiszter úrnak, bizony isten, megköszönnénk.

Nem most kezdte a cinikus viccelődést Varga pénzügyminiszter. 2012. szeptemberében a Duna Tv Közbeszéd című műsorában gazdasági témákról kérdezték, és eközben szóba került, hogy szerinte mitől indul be a lakossági fogyasztás. Bölcs választ vártunk, de még bennünket is meglepett, hogy mekkora okosságot kaptunk. „Előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előtt-utóbb lehet, hogy a tévét is ki kell cserélni. Attól, hogy valaki két évig nem vesz meg valamit, mégiscsak eljön az idő, amikor lehet, hogy ezt meg kell tennie.”...

KARÁCSONY 4 TÉMÁBAN 4 NYILVÁNOS VITÁRA HÍVTA A FŐPOLGÁRMESTER-JELÖLTEKET

INDEX
Szerző: TH.B.
2019.06.07. 


...Az MSZP-DK jelöltje... Kálmán Olgának és a Momentum Mozgalom főpolgármester-jelöltjének, Kerpel-Fronius Gábornak ma eljuttat egy levelet, amiben felhívja a figyelmüket négy ügyre, amiknek szerinte fontos szerepet kell betölteniük az előválasztási vitákon, amiből négyet kellene tartani:
- hogyan zöldítsük ki Budapestet, amelyik a világ egyik legrosszabb levegőjű városa, kevés a zöldfelület és ez rontja az itt élők életminőségét
- lakhatás kérdése: mit lehet tenni a növekvő ingatlanárakkal, ami súlyosan érint sokakat

- egészségügy, a járóbeteg-ellátás még mindig önkormányzati feladat, a cél, hogy Budapest lakosainak várható élettartama növekedjen
- közösségi közlekedés fejlesztése, sétálhatóvá, bringázhatóvá kellene tenni a várost, és egy okos kompromisszumot kell kötni az autósokkal.

Karácsony azt mondta, ha ezekről a kérdésekről fognak beszélni a főpolgármester-jelöltek elsősorban, akkor kiderül, hogy a jelölteknek milyen vízióik vannak a városról.

Ez a vita nem szólhat a pártokról, a múltról, csak a jövőről. Legyen ez a programok vitája.

A Puzsér Róbert távozásával átalakult előválasztási procedúra első vitája június 14-én lesz Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor részvételével...

ANNYI NYERESÉGET TERMELTEK ORBÁNÉK CSALÁDJÁNAK CÉGEI, MINT SZEGED EGY ÉVES KÖLTSÉGVETÉSE

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2019.06.07.


A 24.hu szedte össze, hogy Orbán Viktor családtagjainak és Mészáros Lőrincék érdekeltségeinek cégei mennyi nyereséget termeltek a tavalyi évben. A lap beszámolója szerint ezek a cégek legalább 100 milliárd forint adózott nyereséget termeltek a 2018-as évben.

- Orbán Viktor apjának, id. Orbán Győzőnek négy cége van, ezek közül kettőből vett ki osztalékot 1,3 milliárd forint értékben.
- Tiborcz István fő cége, a BDPST Zrt. csupán 1 milliárdos profitot termelt idén. Tiborcz közben bekerült a 100 leggazdagabb magyar közé, 35 milliárd forintra becsült vagyonnal
Egy évvel korábban 8,2 milliárddal kerülhetett valaki a 100-as listára, ennek alapján több mint 26 milliárdot kellett Orbán Viktor vejének cégeinek egy év alatt növekednie
- A BDPST Zrt. ingatlanokkal (villák, kastélyok) foglalkozó leánycégei közül a Longoria Holding 1,7 milliárd, a Dorottya Invest 6,8 milliárd, míg a Downtown Development 400 millió kötelezettséget tüntetett fel tavaly év végén. Mindezekből közel 16 milliárd forint kötelezettségállomány sejlik fel, amiből finanszírozhatják az ingatlanportfóliót, illetve a fejlesztéseket.

- A tavaly március óta Mészáros Lőrinchez tartozó Mátrai Erőmű Zrt., Magyarország 817 millió forint mínuszban zárt, de a cég 57 milliárd forintos eredménytartalékjából 11,2 milliárd osztalék kifizetését szavazták meg a tulajdonosok, ennek kisebb része a 26 százalékban tulaj Magyar Villamos Művek Zrt.-et illeti, 74 százaléknyi rész Mészároséké.
- Mészárosék egyik zöldmezős gigaberuházása, a tiszapüspöki Kall Ingredients Kft. izocukorgyára 45 milliárd forintos projekt, amihez a kormány 9,2 milliárd támogatást adott. Az üzem a szeptemberben záruló üzleti évben 8,7 milliárd forint bevételt és 1,1 milliárd forint veszteséget termelt. Igaz, a mérlegzárással egy időben fejeződött be a próbaüzem, az igazi termelés csak azután kezdődött.
- Mészáros agrárcégei számára közel sem a tavalyi volt a legjövedelmezőbb, osztalékeső helyett inkább nevezhetjük a szerzés-terjeszkedés évének 2018-at. A nagyobb agrárcégek összesen bő 4 milliárd forint nyereséget hoztak, közülük a legtöbbet, 2,68 milliárd forintot Mészárosék ős-agrárcége, a Búzakalász 66. A vezérigazgató elmondása szerint a Mészáros-féle agrárcsoport éves árbevétele 22 milliárd forint, 2200 állandó- és idénymunkást foglalkoztatnak.

- Mészáros Lőrinc veje is felfutóban van. Homlok Zsolt cégei több mint 4 milliárdos adózott nyereséget tudnak felmutatni, egyikből 250 milliót ki is vesznek a tulajdonosok: Homlok, felesége, Homlok-Mészáros Ágnes és Homlok Tibor.

Ezeket a számokat összeadva jött ki a 100 milliárd körüli vagyonnövekedés az Orbán-család és a Mészáros-család cégeinek. Hogy ez a szám mekkora, azt jól mutatja két város költségvetése. Debrecené 2018-ban minden kiadással együtt körülbelül 83 milliárd volt, míg Szegedé 2019-ben 100 milliárd forint lesz...

DICSÉRTESSÉK AZ ÖRÖK SÖTÉTSÉG!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.06.07.


...Nemzeti tévé, ami a nemzet egyik felét uszítja a másik ellen, miközben széles nyelvcsapásokkal kényezteti a rezsimet, ami tömi őket a mindenki pénzéből. Azokéból is, akik ellen uszítanak. És nem is mi vagyunk a propagandisták, hanem ők, a Fidesznek meg különben is nagyobb a fallosza. Jóvanakkor.

Szóval. A propaganda Kálmán Olgára irányuló mocsokáradatával a kolléga foglalkozik majd (most annyit csak, hogy ITT meg ITT azért rendesen odatette magát a betanított felszopógépezet), úgyhogy én csak két dolgot szeretnék rögzíteni, bár egyik sem lesz újdonság. Tényszerűen igaz, hogy Gyurcsány Ferenc (DK) pár napja még azt nyilatkozta, hogy Karácsony Gergely az ő jelöltjük is (DK), és nincs semmi okuk felrúgni egy korábban korrekt módon megkötött megállapodást. Ami szerint ők már az előválasztás első körében Karácsonyt támogatták (amikor az MSZP-Párbeszéd még Horváth Csabát), és amikor a Momentum vállalta, hogy az előválasztás győztese mellé áll. Aztán kiderült, hogy a Momentum saját jelöltet indít az előválasztáson Kerpel-Fronius Gábor személyében (őt már két napja gyepálja a fideszes Pravda). Ehhez képest igen, Dobrev Klára azt jelentette be tegnap (és a szocialisták nem látták jönni), hogy Kálmán Olga az ő jelöltjük. Vagyis Kálmán Olga független jelöltként a DK támogatását élvezi az előválasztás folyamatában és ha lesz azután, akkor azután is. Szóval lehet, hogy Karácsony Gergely most úgy érzi, hogy átverték, viszont itt és most egy kérdésnek van értelme. Nem az volna lényege egy előválasztásnak, hogy minél több jelöltből, a választók minél szélesebb körű részvételével a lehető legalkalmasabbat válasszák ki, aki valóban a budapesti nem fideszes polgárok legesélyesebb jelöltje lehet az állampárt jelöltjével szemben? Az EP-választás az MSZP látványos megsemmisülését hozta, mit kellett volna tenniük a pillanatnyilag legnépszerűbb ellenzéki pártoknak, ha nem ezt: felmutatni, hogy az erőviszonyok megváltoztak. Meg kellett volna várniuk, hogy Karácsony és Puzsér lemeccselje a dolgot 850 résztvevővel, vagy én már nem tudom követni, ki miért sértődött meg most éppen. Ezzel semmit mást nem állítok csak azt, hogy ez egyáltalán nem tesz rosszat az ellenzéki oldalnak. Sőt, felrázhatja az apátiából azokat is, akik elkönyvelték, hogy Tarlóssal szemben tökmindegy. Így viszont az lesz, hogy egy hét múlva, pénteken jön Kálmán Olga, Karácsony Gergely és Kerpel-Fronius Gábor előválasztási vitája a Partizán szervezésében. Helyes.

Mindeközben a NER-ben, ahol soha nincs több jelölt, nincs verseny, nincs pofázás, nincs kritika, nincs bírálat, csak Orbán és a önkényuralmi narancs, zakatol a közpénzzabálás, a néphülyítés, az agyhalál. Vastag illiberális túlfűszerezéssel. Itt van például a CÖF nevű kormánypárti civil szervezet, amelynek 2018-as közhasznúsági jelentését olvasva gurgulázva röhögtem, én is tudom, hogy sírni kellett volna. Bár 2017-hez képest 100 millióval kevesebbet kaptak, a 2016-os bombaévükről (az MVM-től fél milliárd, ugye) nem is beszélve, ezért mindössze 185 millióból voltak kénytelenek építeni a hazát, a tevékenységi beszámolójuktól eldobtam az agyamat: Fő célkitűzéseink közül kiemelt figyelmet fordítottunk a népfelség elvének tudatosítására; Az emberi sorskérdésekről szükség szerint sajtótájékoztatókon nyilvánítottunk véleményt; Működtettük népszerű honlapjainkat és a munkába bekapcsoltuk Facebookunkat is. Azt a kurva.

Közben a Rogán Cecíliához és köréhez köthető sportrendezvényeket – a Fitbalance-t és a Nemzeti Futóversenyt – 150 millióval tolja meg az MVM, lehet hogy ezért a CÖF idén sem kap annyit, amennyi a népszerű honlapjaik működtetéséhez szükséges. De nagyon helyes, pofára kell osztogatni a közösből, ebben semmi nem változott. De hol van ez a szaros 150 millió ahhoz képest, hogy Tiborcz nemzeti vej üzlettársa, Paár Attila nettó 10,6 milliárdért építheti meg Dubaiban a magyar expo-pavilont, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jóváhagyásával, amihez Orbán Ráhelnek semmi köze.

Mindeközben a pórnépnek meg jut, ami marad. Örül a csok-nak, az adókedvezménynek, aztán majd csodálkozik, hogy mire elkészül a pöpec kis kecó, miért drágult mégis 40%-kal. Aztán örül, mert négygyerekes anyaként életre szóló adómentességet ígért neki a vezér. Csakhogy a vezér hiába ért mindenhez, nem adószakértő. Az okleveles adószakértő kicsit másképp látja a dolgot, és azt javasolja, ne éljék bele nagyon magukat, ez a támogatási forma annyira idegen az adórendszertől, hogy majd amikor valóban alkalmazni kell, az élet felülírja a propagandát. Aztán külön örülhetnek a hajléktalanok is; mióta olvastam, hogy az Alkotmánybíróság szerint azért nem alkotmányellenes és következésképpen nagyon helyes a nyomorúságot vegzáló, a hajléktalanságot büntető törvény, mert SENKINEK NINCS JOGA SZEGÉNYNEK LENNI, nem különösebben sikerült magamhoz térni. De igen, itt tartunk, ebben a mély gyalázatban dagonyázunk. Úgyhogy feltétlenül örülhetnek az akadémikusok is, akiket odáig szopattak, hogy már egyenesen Manfred Weber segítségét kérték nyílt levélben, hogy néppárti vezetőként vegye rá Orbánt, lépjen vissza az MTA szétverésétől. Végül is nem nagy a tét, csak egy kutató generáció távozhat Magyarországról, kit érdekel. Szotyolát köpködni, földet túrni az oligarchák birtokain, és melldöngetve nyelni a propagandát… mindehhez nem szükséges tudományos fokozat...

ÚGY ÉLVEZNÉM ÉN A STRANDOT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.06.07.


Varga Mihály pénzügyes interjút adott a saját bejáratú Figyelőnek, és hülye újságírói kérdésre aljas választ adott, hogy kilegyen a kör. Azt kérdezte a szavak irkálásából, rakosgatásából éldegélő Fidesz-krónikás, mit javasol a pénzügyes, ha 325 forint az euró, mikor vegyen belőle a magyar, ha nyaralni akar. Az egyetlen eklatáns válasz, mikor, mikor, hát, ha telik rá, akkor reggel nyolc és délután öt között, de inkább korábban, még a nagy hőség beállta előtt, hogy a delikvenst meg ne üsse a guta.

Mindemellett, ha nem Fidesz-krónikás lett volna a felkérdező, érdeklődött volna a pénzügyértől, hogy nincsen-e pszichózisa neki. Lett volna rá oka és indoka, ugyanis az akkori és mostani főnöke, bizonyos Orbán Viktor Mihály 2008-ban, amikor tombolt a válság, és a forint árfolyama elérte a 274-et, ilyeneket mondott: “A kormány az elmúlt időszakban a forintot mesterségesen erős állapotban tartotta, ha viszont az árfolyam a reális áron 250 és 260 forint között mozgott volna, akkor a jelenlegi 274 forintos euróárfolyam nem keltené az összeomlás érzését, és nem alakult volna ki egy rossz pszichózis.”

Meg még sok mindent mondott akkoriban Orbán Viktor Mihály, hogy az árfolyam gondjának megoldása a miniszterelnök-csere, hogy Gyurcsány az oroszok kezére játssza az országot, meg az euró bevezetéséről szőtt omló álmokat, ami ellen most meg kézzel-lábbal tiltakozik. De mit is várnánk, várhatnánk egyetlenünktől, aki közkeletűen beszél össze-vissza minden ökörséget, hogy maga sem tudja délután, ebéd előtt mit mondott, de most Varga pénzügyes osztotta az észt.

Szóval a hülye kérdésre, hogy mikor vegyen eurót a magyar, ezt az aljas választ adta a pénzügyes: “Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon.” – Ezt mondta, és szeme elmerült a lenyugvó nap szikrázó sugaraiban, akárha Verecke ormain, amikor hármat sikoltott a turul és négyet szökellt a csodaszarvas...

ÚJABB FELFORDULÁS ÉRKEZETT A PIACRA - ÍGY SEGÍTETTEK A CSÖKKENŐ ÁLLAMPAPÍRHOZAMOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.07.


Ismét a szabályozás szól bele a piaci folyamatokba, emiatt gyakorlatilag eltűnt a kínálatból a megtakarítók kedvenc befektetése, az ingatlanalap. A kötvényalapokba fektetők ugyanakkor örülhettek a hozamoknak. Nagy kérdés, hogy a héten induló új szuper állampapír mennyire vonzza magához a befektetőket.

Májusban az áprilisival éppen ellentétes mozgást láthattunk az állampapírpiacon. Míg akkor emelkedtek, most csökkentek a hosszú hozamok. A hároméves referenciahozam a május eleji 1,45 százalékról június elejére 1 százalékra csökkent, az ötéves 2,24 százalékról május végére 1,96 százalékra, június elejére pedig már 1,70 százalékra esett. A tízéves referenciahozam pedig 3,30 százalékról 2,81 százalékra korrigált. A tizenötéves pedig 3,80 százalékról 3,47 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően a hosszú és rövid kötvényalapok mínuszos hozamai pluszba fordultak. (A kötvényalapok hozamait itt találja.)

Mi lesz az ingatlanalapokkal?

Mint megírtuk, május közepétől újabb változást hozott a befektetési alapok életébe, hogy az MNB ajánlása alapján a május 15-től létrejövő új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatú befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet majd csak visszaváltani. A meglévők néhány napos (jellemzően 3 napos) visszaváltási idővel működnek, így sokan – tévesen – eddig a likviditási vagy pénzpiaci alapok helyett tették ide a pénzüket.

Az MNB ajánlás miatt nem indultak új ingatlanalapok, sőt a régiek is bezártak, ami azt jelenti, hogy az alapkezelők nem bocsátanak ki új befektetési jegyeket. Mint a Napi.hu megírta, az alapkezelők korlátozták a forgalmazást, május 15. óta gyakorlatilag nem lehet ingatlanalapok jegyeit venni. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

TÉNYLEG IDEGENGYŰLÖLŐK A BRITEK?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Peter Flanagan
2019.06.07.


Sok minden elhangzott az elmúlt években a britek kapcsán, például az, hogy az uniós kilépésről szóló népszavazás után felszínre tört az idegengyűlölet. Valóban így lenne? A kérdésre a Londonban élő ír író, komikus, Peter Flanagan válaszolt.

„A lengyel függetlenség napján Varsóban sétálva egy pillanatra úgy éreztem, hogy rossz repülőgépre szálltam, és hirtelen az Angol Védelmi Liga (English Defence League - EDL) tüntetésére kerültem.

Az utcán menetelő csoportok által lengetett lengyel piros és fehér zászlót ugyanis össze lehet keverni a Szent György-keresztes lobogóval. Az angol szélsőjobbosokban és lengyel társaikban több közös van, mint gondolnánk – kivéve azt, hogy az ilyen események Lengyelországban a fősodorhoz tartoznak, míg Nagy-Britanniában nem.

A barátaimmal be is ugrottunk az első ír sörözőbe, menedéket keresve. A pubban egy másféleképp homogén társaságot láttunk: néhány turista, ahogy a sörét szürcsölgeti.

Talán pont ezért nem vert gyökeret a fasizmus Angliában, mert túl nehéz lett volna meggyőzni a másnapos embereket arról, hogy bármelyik felsőbbrendű rasszhoz tartoznak.

Európai példák

A Brexit miatt könnyen elfeledkeztünk arról, hogy Európa többi része mennyire szélsőjobbra tolódott. A Lengyelországban 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a migránsválság közepén került hatalomra, és azóta megtisztította a közszférát, vádat emeltek békés tüntetők ellen és ellenségnek állították be a gyerekek előtt az LGBT-közösséget.

Magyarországon Orbán Viktor kormányfő magát a kereszténydemokrácia vezetőjeként aposztrofálja, amit a kereszténység mellett és a migráció ellen határoz meg.

A határra felhúzott, 4 méter magas kerítésbe áramot vezettek, hogy távol tartsák a menekülteket, akiket emellett drónokkal és hangszórókból áradó arab nyelvű üzenetekkel is eltántorítanák a belépéstől.

Tavaly az ENSZ illetékeseit nem engedték be a menekültközpontokban. Az EU megpróbált szankciókat életbe léptetni Magyarország ellen, mondván, megszegi az alapértékeket, de ezeket pont a lengyelek vétózták meg.

Közben Ausztriában Sebastian Kurz kancellár osztrák-olasz-német tengelyt akart alkotni a migráció megállítására, míg az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini nagytakarításról beszélt, amelyet utcáról utcára hajtanának végre...

ITT OLVASHATÓ

MÉGSEM „BOHÓC” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.06.06.



Június 7-től kapható a Magyar Hang 2019. évi 23. száma! Keresse péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Ízelítő a tartalomból:


– Mégsem „bohóc” – Hogyan rontotta el a NER ideológiája, az időjárás és a román hatóságok rugalmatlansága a székelyek örömét? Ferenc pápa Csíksomlyón

Pogátsa Zoltán: Oligarchák nem szoktak középosztályt létrehozni – Orbán nem törődik a humán területekkel, neoliberális politikát folytat a Fidesz. Interjú

Netanjahu bajban – Az izraeli miniszterelnök az ultraortodoxoknak is engedményeket tehet, csak megússza a vádemelést

Katasztrófa a Dunán: valakinek felelnie kell a szabályozatlanságért – A hajós szakma évek óta mantrázza javaslatait, talán most már jön a változás

– Egyre drágább a nagybevásárlás – Ha véget ér a zöldségár-emelkedés, jönnek a húsok

– Megszólítani a Fidesz-árvákat – Lakatlansági adó, Bubihoz használható bérlet, a hajléktalanok integrálása is szerepel Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum jelöltjének tervei között. Interjú

– „Ezeknek tényleg elgurult a gyógyszerük” – A mezőhegyesiek egészen másra költenék a milliókat, mint a ménesbirtok menedzsmentje. Riport

– Orbán tehet rendet – Ölre megy a hatvani polgármesteri székért Kövér László és Semjén Zsolt?

– „A hit nem magánügy” – Fábry Kornél, a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Konferencia főtitkára pünkösdről, Ferenc pápa üzenetéről, az egyház fő kihívásáról és arról, hogy a kereszténység nem választható szét politikai és vallási irányzatokra. Interjú

– Anya a plexifal mögött is szeret – Kiégett, agyonhajszolt, frusztrált őrök, családjuktól elzárt rabok – egyre kevesebb az esély a visszailleszkedésre

– Lefelé gurulni a meredek lejtőn – 1997: A Postabank-botrány – Harminc év, harminc történet

– Minden mulandó, csak a kompromisszum örök – Lakhatási problémák Budapesten

Nagy-Albánia ante portas – Már most is csak jelképes a határ, Európa alig figyel a térségre

– Hová lettek a délszláv háború eltűntjei? A harc sokak esetében már nem a túlélésért folyik – hanem azért, hogy bebizonyítsák, élnek

– Szakadhat a lengyel ellenzéki koalíció – A mostani győzelem után magabiztosan vághatnak neki Kaczynskiék az őszi parlamenti választásnak

– Jövőképre és jobb életre vágynak az oroszok – A nyugdíjreform megtépázta az államfő népszerűségét, de Putyinnak egyelőre nincs alternatívája

– Piros vagy kék? Változatos rock- és metálfesztivál az osztrák–magyar határon

– „Kérdés, hány magyar írót bír el a német piac” – Egyre nehezebb magyar könyveket eljuttatni a német piacra – erről beszélt lapunknak adott interjújában Terézia Mora, aki kiemelkedő magyar írókat fordít németre. Interjú

– Az alapoktól kezdik az építkezést kézilabdában

– Nem kaphat ki a magyar labdarúgó-válogatott

Publicisztika:


Dévényi István: Packázat nélkül nincs nyereség
 
B. Molnár László: Kész cirkusz – A kormányzat az oktatást is rózsaszín szemüvegen át nézi
 
Szerető Szabolcs: A fekete bárány visszakéredzkedik
 
Ugró Miklós: A kinyilatkoztatás pillanatai
 
Pápay György: Aki az időgépet kezeli – Orbánt legyőzni, Gyurcsányt ellensúlyozni
 
Gulyás Balázs: Gyakran bérmálkozók a BL-döntőn
 
Pethő Tibor: 1949-ben
 
Nagygéci Kovács József: Pünkösdi elég
 
Haklik Norbert: Térey János 1970–2019
 
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (50. rész)
 
Hegyi Zoltán: Hallom a növését
 
Szenczi Tóth Károly: Szegénység
 
Pethő Tibor: Apfel, Spinat
 
Gazda Albert: A szomszéd bora
 
Puzsér Róbert: A jelképes cselekvés kevés
 
Marabu: Citrom

Kritika:
– A négy páncélos meg a csontkezű – Dezső András: Maffiózók mackónadrágban
  
– Abel a rengetegben – A hűséges férfi
 
– Végtelen a portugál – Roger Crowley: Hódítók

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/23. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2019.06.07.



P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Mit adunk a Nyugatnak?

Ignotus Kelet népe című esszéjében a „Mit ér az ember, ha magyar?” felvetést boncolgatja. Ha nem is alkot maradandót – mondja –, azért „legyen szeme a nagyvilágra, legyen számítása magáról”, és legyen tisztában önmagával. Soha ne váljon idegenné, maradjon mindig magyar, mert csak ez az övé. Az emberiség keletről nyugatra tart, és ezen az úton legyen honfoglaló a kelet népe – kívánta önmaguknak.

Elmondanám, hogyan látom ezt az utat. Keletről Nyugatra.

A kilencvenes évek második felében a postabanki botrány feltárásakor kiderült, hogy Kemenes Ernő, a bank akkori könyvvizsgáló cégének, a De­loitte & Touche Kft.-nek a magyarországi főnöke, e hivatala mellett további üzleti kapcsolatban is áll a bankkal. Nevezetesen cége valamiféle nyomdai termékeket szállított le a Postabanknak. Lapunk megkereste a Deloitte & Touche Kft. anyavállalatát, hogy szerintük összeférhető-e a két tevékenység: a könyvvizsgálat és az egyéb üzletelés. Az anyacég azt válaszolta, hogy nem. Arra a további kérdésre, hogy akkor ez a helyzet miként oldódik meg, azt a választ kaptuk, megy minden tovább, ahogy eddig volt, ők nem terveznek semmit. Arra a még további felvetésre, hogy nekünk, kelet-európaiaknak a rendszerváltás azt a reményt hozta el, hogy előbb-utóbb beáramlik az üzleti világ nyugaton kialakult kultúrája, és a földrész ezen térségében is a piaci verseny, a protekcionizmus nélküli világ, a kapitalista viszonyok közötti szabályok és az etikai mérce alakítja majd az életet, azt a választ kaptuk, hogy ez nem így van. Éppen ellenkezőleg: a Kelet-Európában újabban megtelepedett nyugati cégek leányvállalatai nemhogy pozitív hatással nincsenek az itteni viszonyokra, hanem náluk is eluralkodnak a rossz tendenciák.

Győri László: „Egy vereség diadala”

Kenesei István: Szabadság, tudomány, akadémia

Vásárhelyi Mária: Tantörténet #nagyblankáknak

1998. december 21-én, a Fidesz első uralkodásának első évében, a Napi Magyarország nevű, korabeli Fidesz-propagandalap főszerkesztője személyem és családom gyalázásnak szentelte az aznapi vezércikket (Eösszeköt, ami eösszeköt: a krokodilbőr, 1998. 12. 21). A gyalázkodás apropóját az adta, hogy néhány héttel korábban az Élet és Irodalomban megjelent egy írásom (Médiabuldózer, 1998. 12. 18.), amelyben a kormány médiapolitikáját kritizálva többek között szóvá tettem, hogy a rendkívül alacsony olvasottságú kormánylaphoz, a Napi Magyarországhoz, számolatlanul dőlnek az állami reklámmegrendelések. Merthogy a Fidesz-kormány már akkor is közpénzekből finanszírozta saját propagandamédiáját. A Napi Magyarországban megjelent írás vezérmotívuma valami olyasmi volt, hogyha valakinek – adott esetben nekem -–az apja „megcsókolta volna mindenkinek”, és „csak négy (valójában öt) év börtönbüntetést kapott egy olyan koncepciós perben, amelyben másokat felakasztottak”, és most „más bugyellárisából” – történetesen Soros Györgyéből – osztogat pénzeket, akkor az a valaki „maradjon csendbe”, „szégyellje magát”, ne kifogásolja, hogy a kormány mire költi a köz pénzét. A konklúzió pedig abban állt, hogy én – e sötét pedigré ellenére – azért kritizálom a regnáló hatalom működését, mert olyan vastag a bőr a képemen, mint a krokodilé, amelyből pedig közismerten cipőt készítenek. S minthogy a keresztényi szeretet már akkoriban is mélyen áthatotta a Fidesz által közpénzekből finanszírozott médiát, az írásban hemzsegtek a személyemre vonatkozó inszinuációk, az elmebetegtől a sunyin keresztül az csúszómászóig.

Marno János: Tavaszi gyász

TÉREY JÁNOS 1970–2019

Kemény István: Térey János halálára

TÉREY JÁNOS 1970–2019

Király Júlia: Térey-morzsák

TÉREY JÁNOS 1970–2019

Sándor Iván: Bazaltkemény és gyermeki

TÉREY JÁNOS 1970–2019

Benda László: Modi maradt

A „demokrácia legnagyobb fesztiválján” – Indiában így hívják a választásokat – az új szövetségi parlament alsóháza volt a tét. A győztes Modi maradt, „a” Modi - a meghatározó, erős ember Újdelhiben. A világ legnépesebb demokráciájában rá épített, elnökies választási kampányt folytatott, és biztosabban nyert, mint öt esztendővel ezelőtt. Sőt, pártja, a hindu nacio­nalista Bháratíja Dzsanata Párt (BJP, neve szerint Indiai Néppárt) egyedül is abszolút többséget szerzett az 545 fős újdelhi alsóházban. A dél-ázsiai szubkontinensen ilyesmi utoljára három évtizeddel ezelőtt fordult elő.

Magyar Péter: Működik-e az olasz modell?

A 83. évében járó Silvio Berlusconi, akit büntetőperben történt elítélése dacára a bíróság ismét választható politikussá tett, és Hajrá, Olaszország (FI) nevű pártja élén továbbra is beleszólást igényel az olasz belpolitika alakításába, ismét képviselő: listavezetőként európai parlamenti mandátumot nyert. A választás másnapján első útja Brüsszelbe vezetett, az Európai Néppárt vezetőinek tanácskozására, ahol mindenekelőtt Orbán Viktorral szeretett volna találkozni. Miután Orbánt a Néppárt felfüggesztette, s nem lehetett ott, csak telefonon értekezhettek. Berlusconi ugyanazt az álmot dédelgeti, mint Orbán: európai szinten kössön a Néppárt szövetséget a nemzetállamok Európáját szorgalmazó, euroszkeptikus pártok Matteo Salvini vezette csoportjával. Vagyis a szélsőjobbal.

Gadó Gábor: Nyitott a vitára

Szűcs László: Gesztusok és Loganok

Váncsa István: Mint a ringlispíl

Lendvai Ildikó: Átrendeződő ellenzék?

V I S S Z H A N G

Vargha János: Pusztába kiáltott szómágia?

Haskó László: Ki téved?

Dr. Horváth Attila: Felejtés, hamisítás

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása


P Á R A T L A N 

Fábri Ferenc: LEPEL ALATT

Valcsicsák Imre: TÖRLÉS
-átkai: ELLENVÉLEMÉNY

Lévai Júlia: FOCIDRUKKER

JASSY: KAMPÁNY

pá-ti-: BIZTOS FOGÁS

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2019/23. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.06.07.



I N T E R J Ú 


- Interjú Kis János filozófussal, a pártállam demokratikus ellenzékének szellemi vezéralakjával

F E U I L L E T O N

Benedek Szabolcs: Szó bennszakad?

K R I T I K A

Csuhai István: Szép hazámból, félutamból
Nemes Péter: Amerigo. Egy szob­rász, aki meghódította Rómát. Euró­pa Könyvkiadó, Budapest, 2019, 367 oldal, 3999 Ft

Az Amerigo. Egy szobrász, aki meghódította Rómát, ha jól értem, kézenfekvően egyszerű ötletre épül. Nemes Péter összegyűjtötte a mindenkor szívesen nyilatkozó Amerigo Tot interjúit, beszélgetéseit, röpke újságcikkeket és nagyobb ambíciójú dialógusokat egyaránt, a kérdéseket mindenünnen kiiktatta, a szövegfolyamot kronológiai rendbe állította, és kiegészítette azzal az anyaggal, amire a Tot kortársaival folytatott beszélgetései során tett szert, a folyamatosság kedvéért néhány helyen így pótolta az alapanyag hiányait, és az így kapott, egyes szám első személyű elbeszélést több mint százhúsz kép kíséretében hetvennyolc, címmel ellátott fejezetre osztotta és közreadta. Jellegzetes crossover-műfaj jött így létre, olyasmi, amire hirtelen nem tudok példát mondani a közelmúlt kulturális történetírásából. Az Amerigo bizonyosan nem önéletrajz, a lapjain egyes szám első személyben megszólaló főhős, a beszélő, Amerigo Tot a szemünk előtt lévő szöveget nem ilyen szándékkal írta, mi több, ő maga nem is írta a szöveget egyáltalán, még akkor sem, ha az itt olvashatók az ő saját szavai. Nem is művészettörténeti monográfia az Amerigo, kontextusállításai, hasonlításai esetlegesek, csak olyasmire szorítkoznak, amire az alapul szolgáló anyag is kitér, és Amerigo Totnak természetesen jogában állt origónak saját művészetét megtenni abban a koordinátarendszerben, amelyet a klasszikus régi művészet és a kortársai az ő számára képeztek. Még talán az lenne a legpontosabb megfogalmazás, hogy az Amerigo Nemes Péter életrajzi regénye Amerigo Totról, az eredeti anyag speciális megkötései azonban ennek a műfajmeghatározásnak is kijelölik a korlátait, és mint minden életrajzi regény esetében, a valóságos tények hangsúlyosan rákérdeznek a fikció mibenlétére.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Andrási Gábor: Ex libris

Kürti Emese: Glissando és húrtépés
A kettős beszéden innen és túl
Nyomhagyás / nyomtatás
A Hejettes Szomlyazók

ÉS-KVARTETT – Kálmán Gábor Janega Kornél szép élete című regényéről

Károlyi Csaba Arató Lászlóval, Bazsányi Sándorral és Bárány Tiborral beszélgetett 2019. május 29-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb októberben folytatjuk, új felállásban.
György Péter: A valóság felé
(Megtekinthető szeptember 15-ig az Osa Archívum Centrális Galériában.)

A Bauhaus-centenárium értelmezése mifelénk lokálpatrióta és sznob, így például a „Naprafordó utcai mintatelep titkainak”(sic!) nyomába eredő városi séta közérthető, felületes amatőr blogok tárgya lett, a társadalmi, politikai kontextusától megfosztott tárgy- és designkultúráról médiaszereplők, humoristák beszéltek a Ludwig Múzeum Bau­haus-kiállításán.

Wagner István: „Vandál” vendég Dániából
(Asger Jorn – Das druckgrafische Werk, Museum der Moderne Salzburg – Mönchsberg. Megtekinthető június 30-ig.)

Bennfenteseknek ismerős lehet az 1948–51 közt működött nemzetközi művészcsoport – a Cobra –, amelynek elnevezése Koppenhága, Brüsszel és Amszterdam kezdőbetűiből adódott össze, de a benne tömörült egyes alkotók – a dán Asger Jorn, a belga Christian Dotremont vagy a holland Karel Appel, Constant és Corneille – lajstromát már kevesebben tudnák felsorolni.

Széplaky Gerda: Fénnyel átjárt testek
(Sándorfi István kiállítása a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában megtekinthető jú­nius 14-ig.)

Sándorfi István (1948–2007) Magyarországon csak élete végén vált ismertté. A jórészt Franciaországban alkotó művész festményei zavarba ejtőek: nem ablakként, hanem tükörként viselkednek, ugyanis nem egy képzeletbeli univerzumra nyílnak, hanem egy olyanra, amelyet jól ismerünk. Ezeknek a festménytükröknek, melyekben élethűen megjelenített világdarabok rajzolódnak ki, a felületei is simák és fényesek, ami elsősorban az ecsetnyomok mesteri eltüntetésének köszönhető. De vajon mi az, amit tükröznek? Vajon a valóság felé vannak-e fordítva? Vagy inkább egy olyan horizont irányába, amely túl van a tér-idő kontinuumon? S ha túl van, ha ez már nem a fizikailag felfogott világ, akkor vajon mi, nézők hol vagyunk: honnan nézünk bele ebbe a tükörbe?

Báron György: Képfaragók
(3. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, Szeged, 2019. máj. 28.–jún. 1.)

Az idén 47 országból háromszáz nevezés érkezett, tíztagú előzsűrinek jutott a nem könnyű feladat, hogy összeállítsa a néhány tucatra szűkített versenymezőnyt. Ez az előzsűri bármely honi filmszemle tisztes nagy zsűrijének is elment volna, benne Hajdú Szabolccsal, Kardos Sándorral, Ferenczi Gáborral, Vágvölgyi B. Andrással. A tavalyihoz képest tisztult a mezőny: animációs és dokumentumfilmek már nem szerepeltek benne, maradtak a nagy- és kisjátékfilmek, továbbá az experimentális munkák.

Csengery Kristóf: Amerikai képeslap
(American Postcard. Christina és Mi­chelle Naughton – zongora. Warner Classics)

Az első fontos közlendő: az amerikai zenének ugyanúgy megvolt és megvan a maga folklórja, mint ahogyan megvolt a magyarnak Bartók és Kodály, valamint követőik idejében. Ezt a lemezt hallgatva ráébredünk: számos amerikai szerző számára ehhez nagyon hasonló funkciót tölt be a tradicionális dalok, népénekek, gospelek világa, sőt legalább ennyire a jazz és a könnyűzene.

Molnár Zsófia: Madarak jönnek
(Tar Sándor–Németh Gábor–Gothár Péter: Szürke galamb, Katona József Színház, Kamra, május 23.)

A színpadi Tar-ösvényt Gothár előtt Horváth Csaba tulajdonképpen már kitaposta: a novellafüzérek fizikai színházi feldolgozása után, két évvel ezelőtt a Szürke galambot is megrendezte, amihez Mikó Csaba gyúrt neki a regényből a Stúdió K társulatára illeszthető szövegkönyvet. Némiképp leegyszerűsítve: Horváth leginkább struktúrát rajzolt abban az előadásban, Mikóval a regény szerkezetét fejtették fel, míg Gothár és Németh Gábor mostani változata helyzet- és figuraorientáltabb (és intertextuálisabb). Ha akarom, szociografikusabb. Földhözragadtabb, realistább, miközben mind a szövegdramaturgia, mind a rendezés erősen stilizál, él az eltávolítás eszközeivel.

Fáy Miklós: Hebridáktól Boncidáig
(A Fesztiválzenekar koncertje a Zeneakadémián, június 1.)

Mintha-Fesztiválzenekar, mintha-koncerten, mert minden hasonlóság ellenére ez alapvetően mégsem az volt. Gondolom, leginkább Leonidasz Kavakosz miatt, akinek már évtizedek óta csodálhatjuk a hegedülését, ám erős a gyanúm, hogy évtizedek múlva sem fogjuk csodálni a vezénylőművészetét. Ez nem jó.

Grecsó Krisztián: A hírek felnőttkora
(Ferenc pápa egyvalamiről nem beszélt, az Index.hu videója, készítette: Lengyel-Szabó Péter, Német Tamás.)

Az tagadhatatlan, hogy az Index a csíksomlyói pápalátogatásról készült filmjében még mindig van pimaszság, az egyik erdélyi néni megelégeli a kérdéseket, és édes keresetlenséggel közli, hogy neki ebből elege van, hagyják már békén, ő nem is katolikus, „csak kijöttünk ide, hogy ne legyünk otthon”. De ez nem baj, sőt. Viszont a videó nem akar mesterkélten ironikus lenni, így azt a kényszert is elengedi, hogy kifigurázza, ne adj’ isten, megalázza a megszólalókat.

Végső Zoltán: A negyedik fül
(Lajkó Félix & VOŁOSI – Fonó, 2019)

Lajkó és a VOŁOSI egymás nélkül is metazenét játszanak, olyasmit, ami hatásában mintha kötődne valahová, miközben mégis túl sok mindenhez kötődik, hogy egy valós, gyökérhez fűződő erős köteléket felismerhetnénk. A világzene egyik jellemvonása nyilvánvalóan a sokágúság, de a legtöbb produkciónál valahogy mégis körülhatárolható, hogy hol vannak az alapok.

I R O D A L O M

Szív Ernő: János

Meghalt János.

Kivert a hideg. Borzongtam, mint egy augusztusi lázas. Káromkodtam is, finoman szólva. Mennyi cetli van az asztalomon, toll, ceruzák, adathordozó kisfaszom, asztalkalandozások, egy nagyító. Tegnap öntöztem a balkonon, tehát ma nem kell. Főztem, van ebéd, krumpli és paprikás, ahogy a másik kérte. Kimentem tüntetni vasárnap a szarháziak miatt, oké. Dolgozni kell nekik is, a szarháziaknak, elhivatottság, megszállottság, bizonyítási vágy, oké, úgy dolgoznak ők is, hogy közben mégis félnek, mint a nád a keletről lízingelt szélben, oké.

Kedves halál, vagy nem tudom, hogy is nevezzelek, látod, dolgozom, a szó dolog, a mondanivaló is dolog, a megformálás babramunkája is dolog, nem érek rá. Érted? Nem érek rá!

Térey János: Megtudom a halálhírt
+- 30

Térey János (1970–2019) önéletrajzi prózájának első részletét a Feuilleton rovatban közöltük alig néhány hete, A mi dülőnk címmel (ÉS, 2019/19., maj. 10.). Az első közlés után megállapodtunk vele, hogy az esszépróza további fejezeteit a prózarovatban közöljük, és az elkészültig, a megjelenésig folyamatosan küldi majd a részleteket. Ez a metaforikussá lett közlés, édesanyja halálának története, Térey János utolsó prózája az Élet és Irodalomban.Búcsúzunk tőle!

Tóth Vivien: Málna

Mikor újra bejött hozzám, mintha törölték volna a beszélgetést a fejéből. Évek mentek el így. Nekem meg ketyegett a biológiai órám. Féltem, hogy bedarál a nagymutató. Benyúlok a combom alá, már jó meleg a műanyag. Nyílik az ajtó, az asszisztens engem szólít, a szívem ott dobog a torkomban. Próbálom lenyelni, hogy visszakerüljön a helyére, de nem megy. Mesélem a tüneteim, közben az jár a fejemben, hogy valami baj lehet velem, mert az nem lehet, hogy egy kis élet lakik bennem. Talán rákom van. Egy daganat elzárja a méhem kijáratát, ezért nincs vérzésem. Azt sem tudom miről beszélek, de elhiszem magamnak. Felfekszem az asztalra, kedves a doktornő, nyugtat, lazuljak el. Gratulálok, ez bizony egy kisbaba. Nem daganat? Mosolyog, nem. Mutatja az ultrahangot. 18 milliméter, akkora, mint egy málna. Eszembe jut a gyümölcs édes íze.

Nomád Földi László: Hóember

Reggel nyolckor csörgött a telefon, a vezetékes, akkor tudtam meg. Úgy raktam aztán vissza a kagylót, mint aki vigyázatosan tesz le egy drága holmit. Az ablakhoz mentem, esett a hó, csak olyan apró szemű, ritkás. Szerettem a havat, de most nem. Még néztem: mint a vatta, fedte be a betont, alatta alattomos gödrök voltak eltakarva, ha valaki belelépne, menten kimenne a bokája. Eszembe jutott erről, amikor gyerekkoromban néztem az ablakból a friss havat, és az üvegre kicsapódó leheletem homályán át oly guszta volt. Pláne, amikor Ő azt mondta, hogy az nem is hó, hanem tejszínhab, s én elhittem neki, s kiszaladtam megkóstolni. Nem volt édes, íztelen volt. Meg amikor a tengeren voltunk, s Ő azt mondta, fiam, az olyan sós, hogy ha iszol belőle, megszomjazol tőle, amit ellentmondásnak véltem, mert hogy is lehetne megszomjazni az ivástól. Nem hittem el.

Ferentz Anna-Kata: Cukorfelhő

Ferentz Anna-Kata: Függő

Ferentz Anna-Kata: Zörej

Pollágh Péter: Hannah McKay

Solymosi Bálint: A Rózsafüzér Királynője

avagy egy utazó napjai