2023. február 19., vasárnap

MI AZ AZ AGEIZMUS? ÉS HOGYAN ÉLHETÜNK HOSSZAN JÓ ÉLETET? - CZABÁN SAMU A KLUBRÁDIÓBAN (2023.02.17.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS-SZŰTS RÓBERT
2023.02.17.



Pálinkás Szüts Róbert vendége Czabán Samu jogász, viselkedéselemző, az ELTE ÁJK doktorandusza, a Szájensz Szeánsz alapítója, az Új Egyenlőség publicistája volt a 2023. február 17-i Reggeli személyben. A beszélgetés fő témája az ageizmus ("korgyűlölet"?), a fiatalság kultusza. Műsorvezetőnk és vendége beszélgettek még boldogságról, szorongásokról, társas együttlétről, és hogy mitől érezzük jobban magunkat.

VISSZAJÁTSZÁS: A MÁSODIK SZTÁLINGRÁD - BUDAPEST OSTROMA - HOLOKAUSZT EMLÉKKÖZPONT

HETI TV
Szerző: HOLOKAUSZT EMLÉKKÖZPONT
2019.11.08.



A második Sztálingrád - Budapest ostroma.

KARBONSEMLEGES IPARI PARKOT TERVEZNEK DEBRECENBEN; ÓVODA ÉS REHABKÖZPONT ZÁR BE

ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2023.02.19.


Debreciner.hu: Sok száz hektár ipari beruházás elkezdése után Debrecen vezetése úgy döntött, megrendeli az ezeket megalapozó dokumentumot


Balázs Ákos alpolgármester bejelentette, 160 millió forintot fizet ki a város egy tanulmányért, amely alapján karbonsemleges ipari parkokat hoznának létre. Mindez annak fényében érdekes, hogy az elmúlt években már közel 800 hektár termőföld lebetonozásáról, és ott gyárak létesítéséről döntött a városvezetés – ezek szerint tanulmány nélkül – mutat rá Debreciner.

Kapost.hu: Két kifli árán vehetsz egy négyzetméter Taszárt: szégyenletesen olcsón vesztegeti a repteret árverésen a Fidesz-kormány

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján megjelent hirdetmény szerint az egykori taszári katonai repülőtér területének kikiáltási ára bruttó 2 609 266 000 forint. Ezen túl a vevőnek csupán egy 200 ezer eurós beruházást kell elvégeznie a 4 508,00 m2-es ingatlanon – olvasható a Kapos-t.hu-n.

Kecsup.hu: Személyeskedő vitában mondott le két óvodájáról a kecskeméti közgyűlés

Képviselő-testület arról döntött, hogy felszámolják a Csongrádi utcai óvodát, míg a Szent Miklós utcai óvoda épületét eladják az Öko-Hámor Kft.-nek, amely Montessori-elveken alapuló óvodát hozna itt létre. Az indoklás szerint a két épület nagyon rossz állapotban van (és nincs pénz a felújításra), emellett egyre kevesebb az óvodás korú gyermek, illetve egyre több egyházi és magánóvoda nyílt a városban – részletezi az okokat a KecsUP.

Nyugat.hu: Jogerős: Pártlapnak lehet nevezni a Vas Népe pártlapot

Mostantól jogszerűen lehet pártlapnak nevezni a kormánypárti Kesma lapcsaládhoz tartozó, a Médiaworks Hungary által kiadott Vas megyei pártlapot, a Vas Népét – írja a Nyugat.hu a Média1-re hivatkozva. Ez ugyanis politikai véleménynek minősül, és mint ilyen, nem számít valótlanságnak. A pert Nemény András, Szombathely polgármestere indította a Vas Népe ellen.

Szegeder.hu: Tízszeresére drágult a működtetése, bezár a szatymazi rehabközpont, ahová önkéntesen lehetett csak bevonulni

A szegedi lap cikke szerint júliustól nem folytatja a fiatalkorú kábítószerfüggők kezelését az országos szinten is egyedülálló Dr. Farkasinszky Teréz Ifjúsági Drogcentrum Rehabilitációs Centruma, ahová önkéntesen lehet bekerülni. A szatymazi intézmény helyén községi idősotthon nyílik majd, amihez a település visszakérte az épületet, de a rezsiköltségek is közrejátszottak a drogcentrum bezárásában.

ÍGY KÉSZÜLT PUTYIN A HÁBORÚRA

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2023.02.18.


Sz. Bíró Zoltán hamarosan megjelenő kötete, a Putyin háborúja meggyőző részletességgel és éleslátással tárja fel Ukrajna lerohanásának előzményeit. A könyv egy fejezete most először olvasható a Qubiten.

Sz. Bíró Zoltán kötete, a Putyin háborúja a közeljövőben jelenik meg a Gondolat kiadó Progressz Könyvek sorozatában. A könyv nem a háború eseményeit követi nyomon, nem ezt tekinti elsődleges feladatának, bár azt is tárgyalja; a szerzőt sokkal inkább annak előzményei, okai, előkészítésének módjai, az orosz társadalom háborúra hangolása, az emlékezetpolitika eszközeivel való meggyőzése foglalkoztatja. Külön fejezet szól a háború orosz belpolitikai és gazdasági következményeiről is, vagyis a kötet olyan témákat mutat be, amelyek a napi hírekben egyáltalán nem, vagy csak mellékesen, a megértést segítő szélesebb kontextus nélkül bukkannak fel. Az alábbi részlet azokat a legfontosabb 2010 utáni oroszországi fejleményeket és döntéseket foglalja össze, amik visszatekintve a háborúra való felkészülés egy-egy elemeként is értelmezhetők.

Fegyverbe!

Az jól látható, hogy az orosz vezetés, ha nem is feltétlenül háborúra, arra mégiscsak hosszú ideje készült, hogy a posztszovjet térség Oroszország melletti legfontosabb államát, Ukrajnát mindenképpen megtartsa. Nyilván nem csak ezzel magyarázható – bár részben ezzel is – az a 2011-ben elindított program, amelynek keretei között megkezdődött az orosz hadsereg újrafegyverzése, illetve vele párhuzamosan az a három szakaszban végrehajtott katonai reform (2008-2020), ami a sorozott hadseregből egy viszonylag kis létszámú, nagyobb részt szerződéses katonákból álló haderő kialakítását tűzte ki célul. Az eredeti tervek szerint 2020-ig a hadsereg fegyverzetének 80 százalékát készültek lecserélni, aminek költségeit a program elindításakor mintegy 700 milliárd dollárra becsülték.

A hadsereg újrafegyverzésére azért volt szükség, mert a modern fegyverek és haditechnikai eszközök aránya mind a stratégiai nukleáris rakétaerőknél (20 százalék), mind a hagyományos fegyverekkel rendelkező erőknél (10-15 százalék) nagyon alacsony volt. A programot annak befejezésekor sikeresnek nyilvánították, mert a modern fegyverek aránya elérte a 70 százalékot, sőt a stratégiai nukleáris erők esetében ez a mutató 83 százalékra nőtt. Ez alatt a tíz év alatt az orosz hadsereg 109 új szárazföldi indítású, 108 tengeralattjárókról indítható interkontinentális ballisztikus rakétát, 4 új stratégiai atom-tengeralattjárót, 161 különböző kategóriájú vízfelszíni hajót, több mint ezer különböző repülőgépet és helikoptert, illetve több mint 3500 különböző típusú páncélozott járművet kapott, köztük harckocsikkal. Abban, hogy a hadsereg megerősítése fontos politikai céllá vált, meghatározó szerepet játszott az a Vlagyimir Putyin második elnöksége idején (2004-2008) visszatérő, majd fokozatosan erősödő és egy idő után egyre inkább aránytévesztővé váló orosz önbizalom is, aminek hátterében az orosz gazdaság átmeneti – 2000 és 2008 közötti – gyors növekedése állt. Az erős és modern hadsereg létrehozása kezdetben aligha irányult a Nyugat ellen; sokkal inkább volt célja egy olyan haderő felállítása, ami a posztszovjet térségben bárhol és bármikor bevethető, és képessé teszi Moszkvát arra, hogy hegemón hatalomként felügyelje az egykori szovjet belső periféria függetlenné vált országait, kivéve az időközben NATO- és EU-tagságot nyert három balti államot...

GÁBOR GYÖRGY: PÁRTÁLLAMI EGYHÁZAK, EGYHÁZI STRÓMANOK

NÉPSZAVA / SZABAD ÉSSZEL
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.02.19.


„A legtöbb remény ma az ortodoxokban van. Ők nem vitatkoznak, hanem hisznek. Mi protestánsok és katolikusok állandóan vitatkozunk”
– tanította a köréje gyűlt külföldi újságírókat a minap Orbán Viktor, a Várhegy csúcsesze.

Az ember ilyenkor elbizonytalanodik: vajon miért kap hangot a dilettáns értelmetlenség, s miért éri meg a közlőnek magamagát nevetségessé tenni. De minthogy a mondat kibocsátója köztudomásúan tévedésre képtelen, a szavakba öntött abszurditás azon nyomban örök időkre szóló, holdudvarának visszatérően idézendő, s a szisztematikusan elbutított hallgatóság számára megkérdőjelezhetetlen igazsággá lényegül. Propagandistáinak egyik fele azonnal értelmezni kezdi, s kibontani az igazságot, s azt, mint gyöngyöt a mélyből a felszínre hozni; a propagandisták másik fele állami költségvetésből lekaraktermészárolja azokat a tudjuk kiféle-miféle sorosistákat, akik a mondat értelmetlenségét nem röstellik felemlegetni, arra konkludálva, hogy az elhangzottaknak pont annyi az értelme, mint Rogánról erkölcsi bizonyítványt kiállítani. Mindenesetre a fideszes standokon Wass Albert kötetei és a nagy-magyarországos szurkolói sálak mellett hamarosan már ott kelletik magukat a fülbevalók, rajtuk az objektív igazsággal egylényegű mondattal, amely mostantól, fülcimpába helyezve, leendő köztársasági elnökök karrierjének lajtorjáján az első kötelező grádicsot jelentik.

A mondat ezzel örök időkre kanonizálódott, megkérdőjelezhetetlenné vált, miközben egyszerre világít rá a közöltek manipulációs szerkezetrajzára és árulkodik miniszterelnökünk ismeretanyagának komoly hiányairól.

De mindez nem véletlen!

Ugyanis a valóság épp ellentéte annak, amiről Orbán kioktatni igyekezett a tudósi nagysága előtt tisztelgő tudatlan világot...

KI FOG ITT HITELT FELVENNI 2023-BAN?

G7.HU
Szerző: GERGELY PÉTER
2023.02.17.


(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)


Drámai visszaesést mutat a lakossági hitelpiac, és egyelőre nem látszik a változás. Az elmúlt év során a pénzintézetek 2411 milliárd forint értékben helyeztek ki hitelt a lakossági ügyfelek számára, ami 8,1 százalékos visszaesés a 2021-es 2683 milliárd forinthoz képest. Önmagában ez is mellbevágó szám lenne, ám a visszaesés döntő része az év második felében realizálódott. A legszomorúbb képet a tavalyi IV. negyedév mutatja, ekkor ugyanis mindössze 438 milliárd forint értékű lakossági hitelt tudtak folyósítani a pénzintézetek. Egy évvel korábban a háztartások még 669 milliárd forint értékű hitelt igényeltek. A visszaesés tehát meghaladja a 34 százalékot.

A piac harmada tűnt el egy negyedév alatt

Pedig a statisztikát szépíti, hogy az ügyfelek az elmúlt évben közel 492 milliárd forint értékben vettek fel személyi kölcsönt, ami 5,1 százalékos növekedés a 2021-es 468 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor az utolsó negyedév már itt is 8 százalékot meghaladó visszaesést mutat: az év végén mindössze 92 milliárd forintnyi személyi kölcsön érkezett a háztartásokhoz, szemben az egy évvel korábbi 112 milliárd forinttal.

Persze, ez akár trendszerű is lehet, hiszen az már a múlté, hogy a személyi hitelek csúcsidőszaka az év vége – miként ez a 2010-es évek közepére jellemző volt. Most már a nyár viszi a prímet annak köszönhetően, hogy ekkor zajlik a legtöbb háztartási felújítás, és sokan már a közelgő beiskoláztatásra gondolva igényelnek kölcsönt. Tavaly év végén az emelkedő kamatok még azokat is távol tartották attól, hogy személyi kölcsönből finanszírozzák a karácsonyt, akik korábban még nem hallgattak a jegybank folyamatos figyelmeztetéseire, hogy a fa alá kerülő ajándékok miatt keserves lesz az ébredés, ha tovább nyújtózkodunk, mint a takarónk ér.

Ennél komolyabb gondot jelent a személyi hitelek piacára és jövőjére nézve az a tény, hogy a pénzromlás mértéke leginkább a személyi hiteleknél mutatkozott meg abból a szempontból, hogy a korábbi évek átlagosan 1,5-2 millió forintos hitelfelvételi összege számottevően megemelkedett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már tavaly nyáron arról adott hírt, hogy a minősített fogyasztóbarát személyi hitelek átlagos folyósított hitelösszege meghaladta a négymillió forintot.

Mindez azt jelenti, hogy a személyi hitelek iránti érdeklődés is drasztikusan visszaesett az elmúlt hónapokban, a statisztikát egyelőre a magasabb átlagos hitelösszeg miatt fajlagosan magasabb kihelyezési számok kozmetikázzák. A következő hónapokban szinte senki nem fut majd neki komolyabb személyi kölcsönből finanszírozott beruházásnak, hiszen a 15-20 százalékos kamat ijesztő. Emiatt viszont a kihelyezési számok is mélybe fordulhatnak...

HETI EGYENLEG: AKI A VODAFONE-NÁL VAN AZ A KORMÁNY EMBERE?

KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2023.02.18.


Akarod, hogy lehallgassanak? Ha nem, lépj ki a Vodafone-tól, ha igen, maradj. Egy ilyen kampányból lenne csak igazi botrány, nem abból, hogy kiderült, Rogán Antal bizalmasai kerültek kulcspozíciókba a telefontársaságnál. Csak az embereken múlik, ráadásul nem politikai tett, ha más szolgáltatót választanak. Viszont ez a hatalomnak komolyan számítana. Gödön a Samsung gyárnál nem volt társadalmi felháborodás, de Debrecenben már igen. Ez még békés nyomásgyakorlás, de tiltakozások fognak megjelenni más beruházásoknál is, akár a Duna parti lakótelepnél is – hangzott el a Klikk TV politikai elemző műsorának folytatásában.

Lendvai Ildikó volt MSZP elnökkel és Lengyel László, közgazdász, politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatójával arról is beszélgetett Bánó András, hogy a debreceni akkumulátorgyár egyáltalán nem éri meg, pont olyan, mint a bős-nagymarosi vízlépcső ügye, ami bukáshoz vezetett.

VEKE: EZ ÍGY EBBEN A FORMÁJÁBAN CSAK EGY POLITIKAI KAMPÁNYLÉPÉS ÉS AZ ÉGVILÁGON SEMMI KÖZE NINCS A KÖZLEKEDÉSI SZAKMÁHOZ

FACEBOOK
Szerző: VEKE
2023.02.18.


Nagyjából ingyenessé tette a helyközi közlekedést a kormány az ingázók számára, amolyan Horn Gyula-i utánérzésként. A 86%-os kötelező munkáltatói hozzájárulás és a 90%-os diákkedvezmény mellett ez minden további nélkül kijelenthető. De miért is visszás így, ebben a formában ez az intézkedés? Mikor eddig pont az volt a probléma, hogy míg a gépkocsival közlekedőknek minden létező kedvezményt (ingyenparkolás, benzinársapka, benzinpénz emelése stb.) kitaláltak, a közösségi közlekedést duplán adóztatják és a cafeteria lehetőségét is eltörölték?

Először is, ez az intézkedés kísérletet sem tesz arra, hogy a helyi közösségi közlekedéssel bármilyen integráció, együttműködés lehessen. Ellenkezőleg, ez inkább betámadásként értelmezhető. Nem véletlen, hogy nem hivatkoztak a Deutschlandticket-re, hiszen annak pont az a lényege, hogy az összes városi közlekedést is bevonja a tarifaközösségbe. A vármegyebérlet semmilyen ilyennek még a szándékát sem tartalmazza. A kormányzat következetesen tagadja az Európa-szerte jól működő közlekedési szövetségek rendszerét, és a mély szocializmus MÁV-MÁVAUT mindenhatóságát tolja.

Másodszor, kifejezetten kilóg a lóláb az árazásnál is, hiszen még az indoklásnál is megjegyzik, ez 50 Ft-tal olcsóbb, mint a Budapest-bérlet... nem végeztek itt semmilyen számítást, majd lesz valahogy.

Harmadszor, a városokat egyre durvább elvonásokkal (szolidaritási adó) sújtják, így azok egyre inkább képtelenek fenntartani a saját településükön belül a közösségi közlekedés rendszerét. Mára ott tartunk, hogy az egyébként kormányzatilag agyonszeretgetett Debrecenben szégyenszemre leálltak a trolik és hétvégén a villamosok is... szóval az lesz, hogy a kormányzati járatokon ingyen lehet majd utazni a városon belül is, a városi járatokon meg ehhez képest durván fizetni kell... felsejlik a városok szántszándékkal bedöntésének lehetősége.

Negyedszer, a munkaerőpiacon eddig is feltűnő aránytalanság volt, hogy egy városlakó bérletét a munkáltató jellemzően nem térítette, míg a távolról ingázóét 86%-ban köteles volt téríteni. Mostantól ez a költség a töredékére csökken, így a városi munkavállalók versenyhátrányba kerülnek a saját településükön, hiszen nekik a bérükből még a közlekedésre is költeniük kell, míg másoknak szinte alig.

Ötödször, hiába írják, hogy a szolgáltatókat majd kompenzálni fogják a bevételkiesés miatt. Ez a hasonló intézkedéseknél soha nem történt meg és most sem fog megtörténni. A MÁV csoporttól 50 milliárdot vontak el csak 2023-ban (várhatóan sem pályakarbantartásra, sem járműfelújításra nem jut, járműbeszerzés pedig nem lesz), és erre jön majd rá a kieső bevétel, ami szintén tízmilliárdokban mérhető. Ezt hívják úgy, va banque, vagy utánam a vízözön.

Hatodszor, a várhatóan megnövekvő - számítások persze nincsenek - forgalom kiszolgálására hiába ígérik, de nem lesz se többlet jármű, se többlet járművezető vagy kalauz (ez utóbbi már nem is fog kelleni, tényleg minek). A MÁV-Start minden negyedik járműve áll, és az elvonások miatt esélyük sincs azokat forgalomba helyezni.

Összefoglalva, a bevezetni kívánt vármegyebérlet konstrukció bár első hallásra nagyon pozitív intézkedésnek tűnik, és a népek bizonyára szeretni fogják, de valójában az egész intézkedéscsomag nem más, mint maga a velünk élő szocializmus, egy olyan politikai intézkedés, amit olyankor dobnak be a kormányok, amikor úgy érzik, osztogatni kell. Ez így ebben a formájában csak egy politikai kampánylépés és az égvilágon semmi köze nincs a közlekedési szakmához. Sőt, következő lépésként a Budapest bérlet konstrukció felszámolása, a HÉV-ek MÁV-ba integrálása várható, amely egyszer már az 1950-es években megbukott, most is meg fog.

A részletek a MÁV oldalán:
https://www.mavcsoport.hu/.../korszakalkoto-valtozas...

Bejegyzésünk a Deutschlandticket-ről:
https://www.facebook.com/vekehu/posts/pfbid02HKJH8Kf7U5SYr1NqnNnAQiwHSB2gLzMyphEaQnb4qgr7kt2oE9WRGGye3TE5AQrFl

KÉT MEGYÉBEN AKASZKODNAK MOST ÖSSZE AZ ORVOSOK A KORMÁNNYAL

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2023.02.17.


„Két hét van az új rendszer indulásáig és egyelőre nincsen semmi” – mondta a Telexnek egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háziorvos. „Én eddig az önkormányzat megbízásából vállaltam a háziorvosi ügyeletet óránként bruttó háromezervalahány forintért, most az új rendszerben óránként 9-11 ezer forintot is fizetnének, de egyelőre én sem írtam alá a szerződést, és egyetlen kollégáról sem tudok, aki ezt tette volna. Mi tartjuk magunkat az orvosi kamara döntéséhez” – mondta az orvos. Egy másik szakember ugyanerre utalva azt érzékeltette a Telexnek, hogy jelenleg tényleg nem önös érdekekért megy a harc. „Ezt épp az mutatja, hogy bár az eddigi óradíjak többszörösét is megkaphatnánk, itt azonban nem erről, hanem magasabb szempontokról van szó.”

Pintér tárgyalni hívta az orvosokat

A kormány tervei szerint Hajdú-Bihar vármegye után március elsejétől elvileg Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is át kellene térni az új háziorvosi ügyeleti rendszerre, aztán következik majd a többi vármegye is. A új szisztémában az Országos Mentőszolgálat irányítja az esti és éjszakai ügyeleteket az eddiginél kevesebb ügyeleti ponton, de az ígéretek szerint jobban szervezetten...

HÚSZMILLIÁRDOS EXTRAPROFITOT HOZOTT, HOGY A KORMÁNY FÉLIG A LAKOSSÁGRA TOLTA A TESZTELÉS KÖLTSÉGÉT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.02.19.


A koronavírus-járvány kezelése során gyakori kritika volt, hogy Magyarországon túl kevés tesztet végeztek. Nemzetközi összehasonlításban valóban ez látszik: az 59. helyen állunk a 145 rangsorolt országból. Az alábbi ábrán látható, hogy Magyarország nemcsak a fejlett országokhoz mérten, de a kelet-közép-európai régióban is a legkevesebbet tesztelte.

Az egyes országokban a koronavírushoz köthető többlethalálozást a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent kutatás alapján mutatjuk be. Jól látható, hogy a lakosságarányos tesztelés és többlethalálozás gyenge kapcsolatot mutat, a korrelációs együttható* -0,13. A több tesztnek tehát, ha kis mértékben is, de lehetett hatása arra, hogy kevésbé súlyos legyen a járvány, kevesebben haljanak meg...

CSÚNYA FOLYAMATOKAT MUTATNAK A DEMOGRÁFIAI ADATOK, AZ ELNÉPTELENEDÉS FELÉ INDULTAK EL EGYES ORSZÁGRÉSZEK

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.02.19.


Fogy a magyar, halljuk sokszor. Való igaz, hogy Magyarország népessége már jó ideje csökkenőben van, és a következő évtizedekben várhatóan még gyorsulni is fog a népességfogyás üteme: az optimistább forgatókönyvek szerint 2050-ben már csak 8,8 millióan leszünk. A 2011-es népszámlálás idején 9,9 millióan éltek hazánkban, a legutóbbi, 2022-es népszámlálás szerint már csak 9,6 millióan, vagy a két népszámlálás között eltelt több mint egy évtized alatt 333 ezer fővel csökkent az ország népessége. Kutatók szerint a folyamat megállíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a népességfogyás ütemét.

Az is igaz, hogy nem egyenletes a népességfogyás: nem minden országrészben csökkent a lakosságszám, és a népességfogyás mértékében is jelentős különbségek vannak. A 2000-es évek eleje óta kizárólag a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régióban nőtt a lakosságszám, 216 ezer fővel, miközben Észak-Magyarországon 184 ezerrel és a Dél-Alföldön 149 ezerrel csökkent. (Ez a két régió szenvedte el a legnagyobb mértékű csökkenést.)

A berlini Tagesspiegel adatgyűjtése alapján grafikonokon és térképeken mutatjuk be, hogyan nézett ki ez a folyamat városokra és régiókra lebontva, mi történt eközben Európa más országaiban, és hogy mi várható a jövőben...


BRUTÁLISAN MEGDRÁGULTAK AZ ÉLELMISZEREK | AZ ÍNSÉG ZAVARA, A PARTIZÁN ÚJ FŐZŐMŰSORA

PARTIZÁN / INSÉG ZAVARA
Szerző: PARTIZÁN
2023.02.17.



Az Ínség Zavara a Partizán új főzőműsora: négy különböző hátterű, különböző gasztrofilozófiai iskolát képviselő szakácsot hívtunk meg, akiknek a magyar társadalom realitásait figyelembe véve kell főzniük a stúdióban. A séfeken kívül a mai adásban Pap Szilárd István, a Partizán szerkesztője, valamint Saly Noémi művelődéstörténész segít jobban megérteni a főzés és az élelmiszer társadalmi hátterét.

"MÁR NÉMETH ZSOLT IS AZT MONDJA, HOGY ORBÁNÉK ROSSZ LÓRA TETTEK." - HETES STÚDIÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NEUMAN GÁBOR
2023.02.18.



A Hetes Stúdió 2023. február 18-i adásában Neuman Gábor Bolgár Györggyel, Lengyel L. László külpolitikai újságíróval, a Népszabadság egykori vezérigazgatójával, valamint Gergely Mártonnal, a HVG főszerkesztőjével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

GÁBOR GYÖRGY: ORVOS HATÁROK NÉLKÜL

KLUBRÁDIÓ / SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.02.18.


Meddig terjedhet a nevelési gyakorlat módszertana, ha fennáll a veszély, hogy a gyermek liberálisan elfajzik?


Tanár vagyok, hivatásomból fakadóan valamiféle Don Quijote-szerű anakronisztikus képződmény. Aufklérista, aki minden reggel azzal kel ki az ágyból, hogy talán mégis van értelme, van értelme elmondani, van értelme elmagyarázni, megtanítani, megbeszélni, megvitatni. Hátha a gondolat előbb-utóbb beérik, de ha csak egyvalaki érti is meg, már akkor megérte. Lásd Petőfi szőlőszem-hasonlatát.


Ám teljesen feleslegesnek és reménytelennek tartanám, hogy egy bizonyos Dr. Takács Péternek, aki végzettségét tekintve orvos, jelenlegi karrierjét tekintve az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára, elmagyarázzam, mit jelentett a görögök hübrisz fogalma, s mit a bibliai Bábel tornyának felépítésére tett kísérlet, avégett, hogy az emberek épp olyanná váljanak, mint az égiek; megértessem vele, hogy Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regényében mit jelent a „ha nincs Isten, akkor minden megengedett” mondat; hogy világossá tegyem számára, mire utal Thomas Mann, amikor a Doktor Faustus című regényében a mű zeneszerző főszereplőjével „visszaveteti” Beethoven IX. szimfóniáját, a szeretet kompozícióját; s fel sem tételezem, hogy valaha is rájönne arra, miért szűnt meg Beckett drámájában, A játszma végében, s miért változott át minden, a tér, a tenger, a tenger hullámai, a hatalmas kékség legvégül ólomszürkévé és élettelenné. Ahol még egy bolhát is el kell pusztítani, hiszen abból újrateremtődhet az emberiség.

Reménytelen!
...

BOD PÉTER ÁKOS: HA EGY GAZDASÁGBAN NINCS VERSENY, AZ AZ ÁRAK NÖVEKEDÉSÉT HOZZA

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2023.02.18.


A kormányzati kommunikáció szerint Magyarország 2010 óta jobban teljesít. Eközben az Eurostat legújabb kiadványa szerint 2021-ben Magyarországon volt a második legalacsonyabb az átlagbér az egész Európai Unióban. Decemberben pedig Magyarországon volt a legnagyobb az infláció, éves alapon 25 százalék, ezzel is Európa-bajnokok lettünk. Bod Péter Ákossal, az első szabadon választott kormány miniszterével, volt jegybankelnökkel és egyetemi professzorral arról beszélgettünk, hogy jó sáfárkodtunk-e az uniós támogatásokkal, amit azért kaptunk, hogy felzárkózzunk az EU gazdagabb országaihoz. A cikk, a korábbi podcast leírt, szerkesztett változata.


Gondolta volna a 90-es évek elején, amikor az Antall-kormány aláírta az uniós csatlakozási kérelmünket, hogy 2023-ra ennyire elhúznak mellettünk, a velünk együtt csatlakozó volt szocialista országok?

Nem gondoltam volna nyilván, hiszen a magyar indulás nem volt rossz. Tulajdonképpen Csehszlovákiával együtt voltunk az első helyen. Lengyelország erősen lemaradva szerkezeti okok miatt, a volt Jugoszláviáról lehetett tudni, hogy Szlovénia és Horvátország jobban fog teljesíteni.

Azt gondoltam, hogy a magyar fejlődés két évtized alatt besimul abba, ahol volt a Monarchia idején. Most eltelt három évtized és valóban különös, hogy mind a bér, mind a medián rendelkezésre álló jövedelem esetében sem állunk jól. A tizenegy rendszerváltó ország közül a 9. és 10. helyen szerepelünk. Sok statisztika esetében azt látni, hogy nem az első harmadban, hanem az utolsó harmadban vagyunk.

Magyarország jól indult, a V4-ek voltak a mi versenytársaink. Most viszont már csak Bulgáriával és Romániával versenyzünk. Mi ennek az oka?

Adam Smith könyvének, „A nemzetek jóléte” megjelenése óta folyik a közgazdaságtanban egy vita, hogy mi a jólét. Ehhez alapvetően ember, tőke és intézmények kellenek. Ami a tőkét illeti, azzal különösebb gond nincsen, hiszen a magyar gazdaság tőkebefogadó képessége már 90-ben is elég jó volt. Említeném az Audit, amely Magdeburg helyett választotta Győrt 1993-ban. De már előtte itt volt a Suzuki, és az Opel is. Egyébként most itt vannak, működnek, és az ő visszaforgatott profitjuk hajtja a magyar FDI-t, azaz a működő tőkeállományt.

A Magyarországon megtelepedett multik nem viszik ki a profit nagy részét, hanem újrabefektetik. A kisebb része az, ami friss tőke és ez mostanság nagyon speciális irányokból érkezik. Csupán néhány országból és néhány iparágból. Ez a néhány ország alapvetően most Korea, Kína. A néhány iparág pedig az autógumi- és akkumulátorgyártás.

Ezek a beruházások megtolják az exportot és a GDP-t, amennyiben egy gyárban 6-8 ezer ember összeszerel, az ő bérük növeli a nemzeti jövedelmet. Ha adót fizet ez a vállalkozás, az az államon keresztül növeli a nemzeti jövedelmet, de nem feltétlenül javul a nemzeti jövedelem, az egyének helyzete...

HETI ABSZURD: A DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE AZ ELRETTENTŐ ERŐNK MÁR MEGVAN, CSAK MÁSKÉPP, MINT AHOGY A HONVÉDELMI MINISZTER KÉPZELNÉ

NÉPSZAVA
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2023.02.19.


...Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszélt arról a héten a Bálnában tartott látványtoborzáson, hogy Magyarországnak megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, komoly, tiszteletre méltó hadseregre van szüksége. Ha a demokratikus országok szemszögéből nézzük, az elrettentő erőnk már bőven megvan, csak másképp. Ők meg aligha készülnének háborúba, leginkább senkivel se, vagy velünk vannak szövetségben. Miután a többiekkel szemben a NATO védi a seggünket, bármelyik diktátorral is kokettáljunk épp, a nagy honvédelmi készülődés láttán felmerül a balsejtelem, vajon a következő részben az MSNBC-n velünk fogják illusztrálni a katonai diktatúra kiépítésének lépéseit? Katonás végszóként Rejtő Jenő klasszikusából, Az előretolt helyőrségből Troppauer Hümér egy költeménye helyett inkább az újoncokat oktató öreg légiós, Pillote szavai sejlenek fel: „Eleinte nagyon rossz odalent, de később, ha az ember látja, hogy sohasem lehet megszokni, hát beletörődik mindenbe…”

HOZTUNK KÉT CIKKET A HVG HETILAPBÓL ELVITELRE, HALLGASSA MEG!

HVG ELVITELRE / PODCAST
Szerző: hvg.hu
2023.02.19.


Elindult hétvégi podcastunk, az Elvitelre, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a podcastot a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Az e heti menü: A földrengés utórengései és Hitler magyar szemmel.


Új podcastot indítottunk: a hvg.hu csatornáin mától találkozhatnak az Elvitelre műsoraival, amelyben az elmúlt hét legjobb anyagaiból hoznuk el Önnek kettőt, csak el kell indítania a háttérben.

E heti adásunkban a törökországi földrengés tragédiáinak belpolitikai okairól és Hitler hatalomra kerülésének magyarországi fogadtatásáról hoztuk el Keresztes Imre, illetve Murányi Gábor írását.

ÖTFÉLE ERŐS MONDAT ORBÁN VIKTOR ÉVÉRTÉKELŐJÉBŐL

TELEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2023.02.19.


Nyakkendőszavazás és a közösségi médiában közzétett előzetes színpadi bejárás is megelőzte az idén Orbán Viktor 24. évértékelőjét – szombat délután aztán mindenki láthatta, hogy a miniszterelnök világoskék nyakkendőt választott az immár szokásosnak nevezhető év eleji összegző beszédéhez.

A korábbi évértékelőkön megszokhattuk, hogy Orbán ezekben a beszédeiben inkább a távolabbi vízióit ismerteti, általános elemzést és jövőképet vázol fel. Ezúttal azonban több konkrét, erős mondat is volt az évértékelőben. Itt olvashatja az évértékelő közvetítését percről percre, de nézzük most egyenként, milyen területeket érintett a miniszterelnök.

1. „A magyar Frank, a mi Ferink épp most próbálja meg összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat” – Orbán az ellenfelekről

Orbán általános szokása, hogy a rá, a kormányra, a Fideszre, az országra leselkedő veszélyeket mindig az aktuális helyzet szerint emeli ki. Az elmúlt években eszerint váltogatta, hogy mikor ki a legfőbb ellenfél: Brüsszel (a rezsicsökkentéses kampány idején), Soros György (a migránsválság idején), Gyurcsány Ferenc és a baloldal (örök ellenfél). Orbán ezúttal minden ellenfelet sorra megnevezett a beszédben, amikor sorra vette a kormány elmúlt 13 évben elért eredményeit.

Orbán hosszan sorolta, hogy 2010 óta „egymillió ember állt munkába, a gazdaság háromszorosára növekedett, és a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták idején”. 2022-ben negyedszer is kétharmaddal nyert a Fidesz annak ellenére, hogy

„összeállt az egész baloldal, Brüsszelből is küzdöttek ellenünk, és
Gyuri bácsiék begurítottak 4 milliárd forintot, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözniük ránk”.

Orbán ezután felidézte egyik kedvenc filmje, a Volt egyszer egy Vadnyugat egyik jelenetét, amelyben a Harmonikás kéri számon, milyen lovat hozott neki a három lovas. Amikor kiderül, hogy Frank nem küldött semmit, a Harmonikás úgy reagál, nem baj, így is marad kettő fölösleges. „A magyar Frank, a mi Ferink épp most próbálja meg összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat” – mondta váratlanul Orbán, egyértelműen Gyurcsány Ferencre és a DK ellenzéki pártokat felfaló stratégiájára utalva.

Orbán Brüsszel, Soros és Gyurcsány mellett a „genderpropagandistákat” is megnevezte ellenfélként a beszéd végén. Orbán utalt a pedagógiai asszisztens esetére, aki a TikTokon arról beszélt, milyen kapcsolatot tart fenn egy 15 éves fiú diákkal. „A pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen” – mondta Orbán, aki szerint ilyen helyzetekben nem elég a kormány, hanem kellenek a szülők és pedagógusok is. „A genderpropaganda nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyerekeinkre leselkedő veszély” – mondta.

„Nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, és a visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek, Brüsszel pedig magyarázza a megmagyarázhatatlant”, be fogja vezetni Magyarországon Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerét – jelentette ki, de részleteket nem árult el egyelőre...


RÁADÁS: CSEH TAMÁS - LÁNCHÍD

ZENESZÖVEG.HU
Előadó: CSEH TAMÁS
?



Lánchíd


Nézz le a Lánchídról a vén Dunára,
nézd meg a vén folyót, megvan-e még,
hisz ma az ember még azt is csudálja,
hogy el nem vették már rég mindenét,
nézz csak utána apádnak, anyádnak,
asszonyod vizsgáld, hogy asszony-e még,
másodpercenként kell ellenőrizd,
hogy a tiéd-e még, ami tiéd.

Gondosan leltározz éjt nappá téve,
zsebedbe nyúlj, hogy a pénz ott van-e,
elvették múltadat és a jövődet,
míg félrenéztél vagy három hete,
és emlékezz volt még egy óvatlan perced,
engedted magadnak hogy félrenézz,
s már arra ébredtél, hogy nem vagy férfi,
ember, hogy lehettél ilyen merész?

Volt még egy Istened, egész jó Isten,
s könnyelmű percedben feledted őt,
s felnéztél, láttad hogy ő is másé,
vicceket mesél a gondviselőd.
Nézz le a Lánchídról a vén Dunára,
nézd csak a vén folyót, hogy viszi szét
apádat, hazádat hogyan dobálja,
s maga sem tudja, hogy megvan-e még.

Vagy tudod mi; ne is nézz le a Dunára,
szemedet féltsed, hátha kisül,
így maradj inkább már, így félrenézve,
anyátlan, Dunátlan, nemtelenül,
Csakis a, csakis a szemedet őrizd,
ne is nézz már oda, hátha kisül,
vigyék csak kapkodják, nézz te csak félre,
s várj másik istenre, aki becsül.

CSÚSZTATÁSOK, HAZUGSÁGOK ÉS NYÍLT PROPAGANDA ORBÁN NYUGDÍJASOKNAK SZÓLÓ LEVELÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.02.19.


Propagandát lehet alaposan és lehet trehányul megvalósítani: az Orbán-vezette rezsimre a profi kommunikáció a jellemző, nem véletlenül nevezik kommunikációs kormányzásnak azt, amit immár 13. éve művel a vezér. Ennek fényében meglepő, hogy rendre elnagyolják azokat a PR-üzeneteket, amelyek célközönsége az idősek, a nyugdíjasok, pont azok, akik nélkül nemhogy kétharmaduk, de még sima többségük sem nagyon lehetne. Persze lehet, csak szimplán lenézik ezt a korosztályt, arra gondolva, a korral az emberek amúgy is elhülyülnek. Mi mással lehetne magyarázni, hogy rendre átlátszó, könnyen cáfolható hazugságoktól hemzsegnek a nyugdíjasoknak szánt üzenetek? Mint Orbán Viktor levele is, amit ezekben a napokban kézbesítenek a nyugdíjasoknak a 13. havi ellátás apropóján. Nem alaptalanul állítjuk ezt: cikkünkben mondatról mondatra szétcincáltuk a rövidke levél állításait. Ha valamit véletlenül kihagytunk, azért elnézést kérünk!


Orbán: „Az idén februárban megemelt összegű, 13. havi nyugdíjat kap minden arra jogosult nyugdíjas”.

Jól hangzik ez a „megemelt összeg” kitétel, hiszen el is hiszik, de azért felhívnánk a figyelmet arra, hogy saját magát köpné szembe Orbán, ha visszavonná a tavalyi választási kampány hevében bedobott ígéretét, miszerint az előző tervtől eltérően, mégsem fokozatosan – négy év alatt –, hanem már 2022-től a teljes összegű 13. havit folyósítják. Igaz, ez nem olyan nyomós érv, hiszen Orbántól nem áll távol nézeteinek, állításainak gyökeres megváltoztatása, ígéreteinek megszegése. Ez esetben viszont komoly szavazótábor fordulhatna el tőle, hiszen – mint a közvélemény-kutatások is mutatják – az idősek tartják őt hatalmon: a Mediánnak a Telex által részleteiben közölt decemberi felmérése szerint a hatvan év felettiek körében 64 százalékon áll a Fidesz támogatottsága...

SZÍNTISZTA NÁCI ÉS BOLSEVIK BESZÉD

NÉPSZAVA
Szerző: BOD TAMÁS
2023.02.19.


„Aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását, és azon keresztül az országot” – jelentette ki az állami hírügynökség szerint a miniszterelnök egyik legközelibb munkatársa, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vezetője, a szervezet nemrég tartott nemzetközi konferenciáján. Akarattal vagy akarata ellenére, ez a legtisztább náci és bolsevik beszéd, azzal az apró fogalmi pontosítással, hogy mindennek a valódi médiához semmi köze nincs.


Ez tisztán hatalmi és pártpropaganda, valójában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (mit is jelentene ez ténylegesen?) teljes nyíltsággal erről beszélt. Ugyanis a médiumok és sajtó működéséhez szervesen hozzátartozik a szerkesztői és az újságírói, a szakmai, az emberi és a világnézeti szabadság, a kritika és a bírálat joga és a szerkesztőség mindenek feletti autonómiája. Ez pedig kizár minden külső párt-, hatalmi vagy üzleti beleszólást.

Orbán Balázs szerint a nyugati országokban a média legkevesebb 70-80 százaléka, ahogy ő fogalmazott, „nemzeti” tulajdonban van. Szerinte a 2010-es kormányváltás előtt Magyarországon ez az arány kevesebb, mint 24 százalék volt, ami megítélése szerint „borzalmas kiszolgáltatottságot” jelentett, és mostanra került 50 százalék fölé. A politikai igazgató úgy látja: a magyarországi helyzetet nyugatról olyanok miatt kritizálják, ami ott „teljesen természetes”. A médiatulajdonosok között az állam mellett alapítványok, egyesületek, egyházak, magánszemélyek is vannak, ami szerinte „természetes és jó médiapiaci átalakulás”. Az MTI tudósításából nem derült ki, hogy a politikus által említett százalékokat milyen módszertannal számolták ki...

BUSZBÉRLET

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.19.


Mókázott doktorminiszter úrelvtárs a nagy nap előtt. Fölmérte a terepet. Fotózkodott a helyszínen lazán nyakára tekert sállal, a beszédét kereste másokon, oldott hangulatban volt, ha szabad ezt a jelzőt használni egy kupac molekulára. A fosszínű sál előnyösen takarta öblös tokáját, a sajtó pedig, ó, a sajtó tette, amit tennie kell, és fokozta mind a várakozásokat, hogy doktorminiszter úrelvtárs valami nagy dologra készül. Hogy olyat mond, jövőbe vivő biztos utat, amibe beleremeg a nemzet apraja és nagyja mind a bérceken innen és túlnan egyképpen. Így folytak a készületek elő, így ment a nagy, nagy várakozás.

A Csótány is nyilatkozott, mint mérvadó vélemény, és nyilatkozatában kifejtette, doktorminiszter úr látomásaiban évekkel mindenki előtt jár, hogy tisztán látja a jövőt az üveggömbjében (a sarokban fekete macska). Sőt, a Csótány kifejtette a filozófiát is mindehhez, hogy mért kell ott lenni az első sorbán csápolni doktorminiszter úrnak. Első ősokként azt tudatta velünk a Csótány, hogy doktorminiszter úrelvtárs most végre rendet tesz a fejében az útmutatással. Következésképp, de ezt csak mi tesszük hozzá nagy gonoszan, akkor mindeddig rendetlenség uralkodott abban (pormacskák a sarokban), s ebben lehet is valami.

Tohuvabohu, őskáosz a teremtés előtt. És valljuk meg nem élcelődve, hanem a józan kimértség hangján, a Csótány vizenyős szemeiből ez is mutatkozik. A feneketlen és parttalan mélység. De még ez sem elég, mert ez nem filozófia, ez csak a seggnyalás minősített esete, mert azt is megtudtuk ettől a Csótánytól, hogy doktorminiszterelnök úrvelvtársat hallgatni, s előtte térdre rogyni azért szükséges és elengedhetetlen, mert, és most tessenek megkapaszkodni a hanyattesés ellen, nem baj, ha az irány, amit doktorminiszter úr fölskiccel az ő beszédjében, nem jó. Mert ha elhisszük neki, akkor azonmód jóvá válik, és életünk fényre derül.

Legalábbis a Csótányé, és a hasonszőrűeké. Mert ez, amint tetszenek látni, maga a tiszta hit. Ilyképp kiderült, a Csótány azért indul a jeles eseményre, hogy rend kerekedjen a lucskos agyában, és ez az egy. A kettő pediglen az, hogy elhiggye, amit hall. Mindegy mi az, de megkérdőjelezni nem szabad, s ezért van az, hogy a jeles eseményt immár nem is szeánsznak látjuk, vagy előadásnak a színpadon Cipollával, hanem ez kedveseim, zsinat, ahol a hittételeket lefektetik, és innen nézvést – és ez most már nem tagadható – jogos volt a sajtó várakozása, miszerint itt valami baromi nagy dolog lesz. Legalábbis bejelentve.

És ehhez képest, illetve ennek megfelelően érkezett a közönség is. Aki, hogy mindenképpen jó irányba haladjon, kordonok közt érkezhetett a zsinatra, mint futóversenyeken a bávatag futók, hogy elborult aggyal célba érjenek, és ne a szomszéd faluban kössenek ki. Szóval ott haladt a kijelölt közönség a ketrecek között a cél felé, ami maga doktorminiszter úrelvtárs volt, és néztük mi, kívülállók, hozzájuk fel nem érő halandó jobbágyok, ahogyan voltaképp ketreccel terelve visz az útjuk, ami így fizikailag is determinált. A lelkekről meg nem érdemes beszélni, mert rájuk volt írva. Lerítt róluk úgymond, hogy olyanjuk ezeknek nincsen...

KINEK ÉRI MEG FENNTARTANI A KÖZÉPOSZTÁLY ILLÚZIÓJÁT?SOHASEM VOLTUNK KÖZÉPOSZTÁLYBELIEK 2.

MÉRCE
Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2023.02.19.


Hiába tekintenek magukra befektetőkként, önfoglalkoztató vállalkozókként, ha végső soron elsődlegesen nem járadékból vagy profitból, hanem munkaerejük eladásából élnek.

„Az emberek mindig azt hiszik el, amire vágynak. Boldogan hagyják átverni magukat, hogy megkapják, amit akarnak. Az illúziót, hogy lehetnek valakik, hogy nincsenek egyedül, hogy van kiút ebből a pöcegödörből. És az illúzió drága mulatság… De még így is megéri.” (Kaméleon, magyar játékfilm, 2008, rendezte: Goda Krisztina)

Goda Krisztina filmjének e mottóban idézett kulcsmondatai akár a középosztályról, a középosztálybeliségről is szólhatnának. A középosztály és a középosztálybeliség egy illúzió – már csak az a kérdés, hogy kinek és miért éri meg ezt fenntartani.

A cikk első részét itt közöltük.

„Oszd meg és uralkodj!”: az uralkodó osztály és uralkodó gondolatai

Érdemes visszatérnünk A német ideológiához, hogy lássuk: egy adott korszak uralkodó gondolatait akkor érthetjük meg, ha az uralkodó osztály gondolataiként, uralmukat biztosító ideológiákként fogjuk fel őket:

„Az uralkodó osztály gondolatai minden korszakban az uralkodó gondolatok, vagyis az az osztály, amely a társadalom uralkodó anyagi hatalma, az egyszersmind uralkodó szellemi hatalma is. Az az osztály, amely az anyagi termelés eszközeit kezében tartja, ezzel egyszersmind a szellemi termelés eszközei fölött is rendelkezik, úgyhogy ezzel egyszersmind azoknak a gondolatai, akik híján vannak a szellemi termelés eszközeinek, átlagban neki vannak alávetve.” (Marx–Engels [1845–1846] 1977: 45. – kiemelés az eredetiben.)

Ez az alaphelyzet. Ha mármost azt a kérdést tesszük fel, hogy milyen feladatot lát el és milyen haszonnal kecsegtet az uralkodó osztály számára, ha a (bér)munkát elvégző alávetett osztály egy része megkülönbözteti magát a munkásosztálytól, hogy helyette náluk érdemesebbnek, nevezetesen középosztálybelinek higgye önmagát, máris jobban értjük a középosztály képzetének uralmi szerepét (Antal 2020a, 2020b).

Ahogyan más esetben az „érdemes” és az „érdemtelen” szegények megkülönböztetésével (Gans 1992), itt középosztály és munkásosztály megkülönböztetésével, a tőkeviszony alávetett oldalán lévők erőinek megosztásával érhető el és biztosítható be az uralom.

E gondolatot tovább fűzve már Immanuel Wallerstein is felhívta a figyelmet arra, hogy e középosztály egy olyan állítólagos harmadik eleme az osztályszerkezetnek, amely a kizsákmányolás és az alávetés folyamatában alkalmas arra, hogy az uralkodó osztály általa ossza meg és uralja az alávetett osztályt, miközben elsajátítja annak többletmunkáját (az e többletmunka által megtermelt értéket, az értéktöbbletet).

A középosztály ideológiája eszerint egy eszköz az egymással antagonisztikus viszonyban álló osztályok küzdelmében, az „oszd meg és uralkodj!” játszmájában...