2019. november 25., hétfő

„NEM FELEJTEM EL AZ ESTÉT, AMIKOR ELHATÁROZTAM, HOGY MENEKÜLNI KELL”

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI, CSENGEL KARINA
2019.11.25.



  Idén ismét megrendezésre került a Néma 
  Tanúk Menete, melyen a résztvevők a nők    
  és gyerekek elleni erőszak áldozataira 
  emlékeznek. Az esemény a 16. Akciónap 
  magyarországi nyitóeseménye, amelyet 
  1991 óta világszerte november 25. (a nők 
  elleni erőszak felszámolásának világnapja) 
  és december 10. (emberi jogok világnapja) 
  között rendeznek meg civil szervezetek és 
  magánszemélyek.

  Idén a 16 Akciónap kiemelt témája a 

  gyerekbántalmazás, hiszen, ahogy azt a 
  szombati nyitóeseményen Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője is kiemelte, az anya ellen alkalmazott erőszakban nagyon gyakran a gyerek az egyik legfőbb eszköz...

"DUGÓBAN ÜLNI MA KONKRÉT GAZDASÁGI KÁROKOZÁS, ÉS AZ ÉLETÜNKBŐL IS ÉVEKET VESZ EL"

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2019.11.25.


Az elmúlt években a közösségi médiában posztolt fotóin a világ különböző nagyvárosainak vasúti, metró, busz- vagy más pályaudvarai, illetve közlekedési konferenciák molinói adták a szelfi-hátteret. Vitézy Dávidtól azt kérdeztük, hogy a nagyvárosok problémái összehasonlíthatók-e; hogy a Tel-Aviv közlekedési káoszára adott válaszok használhatók-e Thesszalonikiben és Tokióban.

Igazgatóként az a legfőbb ígérete, hogy az új közlekedési múzeumot új koncepcióra építi. A Facebookra posztolt képei alapján sokfelé megfordult és nézelődött ezügyben is a világban. Hol talált leginkább használható mintákat?
Amikor elkezdtük összeszedni, hogy mik azok a rendezőelvek, melyekből a legjobb közlekedési múzeumot hozhatnánk létre, akkor ennek a legkomplexebb kiadását Washingtonban találtuk meg. Ott, ahol a legkevésbé számítottunk rá: az autóközpontú Amerika fővárosában, egy nem is igazán közlekedési tárlatban, hanem a Smithsonian általános amerikai történelmi múzeumában, ahol a közlekedési rész leginkább a közlekedés társadalmi vonzatairól és az innovációról szól. Szólhatna az autóról, ami "az individualista társadalom legfőbb szervező ereje", és "az amerikai gazdaság motorja", de ebben a kiállításban már úgy szerepelnek, amikor először felbukkannak, hogy dugóban állnak, villognak, és baleset mögött torlódnak fel.

A Smithsonian egész koncepciója azt magyarázza el, hogy az amerikai városok rengeteg problémája valójában abból ered, hogy azokat az 1930-as évek végétől az autók köré szervezték. Ezáltal az autók előbb-utóbb meghatározták, hogy milyen széles lehet egy-egy közterület, mennyi hely legyen két ház között - és végül azt is, mennyire terjedjen szét kertvárosokba, legyen laza a városszövet...

SZOMBAT ESTI FRÁSZ, KÉPZELT RÉSZLETEK EGY ÖNIMÁDÓ NAPLÓJÁBÓL

HÍRKLIKK
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2019.11.24.


"KARESZ HÜJE
GYÖNGYI HÜJE
csak én vagyok okos
énnekem a segembe is felyem van."


/Weöres Sándor: Kisfiúk témáira/


Ismét szövegelni fogok, készülök rendesen. Miután megírták beszédemet, nekem már csak össze kell fésülnöm és felolvasnom. A gerinc változatlan, egy a tábor egy a zászló. Magyarország jobban teljesít. Majd tovább álmodozom. A nemzeti együttműködés rendszeréről, és mindenről, amit nemzetinek neveztettem el. Nemsokára nemzeti újév jön. Akkor is szólok majd népemhez. Intézkedem, hogy mindig sokan legyenek ott, ahol beszélek, lássa, hallja csak ország világ, mennyien kíváncsiak rám.

A szokásos panelek mellett azért szót ejtek majd a bukott baloldal nemzetáruló betartásairól is, megemlítem, hogy világnemzet vagyunk, és persze szólok az atlétikai VB-ről, meg a déli nyitásról. Nem említem viszont azt, hogy fönt a várban jól érzem magam, mert onnan is lenézhetek mindent és mindenkit. Az ügynökaktákról sem beszélek, nem mondom el, hogy voltam-e társadalmi kapcsolat, vagy sem, meg arról sem szólok majd, hogy egyre fogynak támogatóink. Mert oxfordiként tudom, hogy amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell!

De felrázom a velünk tartókat majd rendesen, hogy kövessenek a harcban a volt fülkeforradalmárok a cöffös elbizonytalanodottakkal együtt. Sikereink immár világraszólók és a nagy durranás még csak ezután fog bekövetkezni. Nemzeti büszkeségünk, függetlenségünk és rajongásunk nem ismer határokat. Csak semmi internacionalizmus, semmi liberális gyengeség. Mások magánéleti gondjai hidegen hagynak bennünket, együttérzésünk is mind saját magunké. Legyen az Borkai, vagy Gothár...

„ELKERÜLHETETLEN EGY ÚJ MEGÁLLAPODÁS A KORMÁNNYAL”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT, ZOLTAI ÁKOS
2019.11.25.


Szinte biztos, hogy lesznek közvetlenül elérhető uniós források, amelyekkel hosszabb távon tud majd gazdálkodni Budapest - mondta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes.

Karácsony Gergely azt mondta, hogy vannak a kezükben olyan kártyák, amelyeket reméli, nem kell majd kijátszaniuk. Elárulna egyet? 

Nagy balgaság lenne. A főpolgármester úr is többször elmondta, hogy nem akarunk háborút, hiszen ez nem érdeke senkinek, főleg nem a budapestieknek. A kormánnyal való tárgyalásokban egyébként nem célravezető a sajtó előtti üzengetés. Az álláspontunk az, hogy a kabinet és a főváros között legyen egy megállapodás, ami a többséget kapott választási programból indul ki. 

Mit gondol, ez reális? 

A választói akaratnál nincs valóságosabb dolog a politikában. Az a helyzet, hogy a kormány nem nagyon hisz abban, hogy a döntéseknek helyben kell születnie. Ma a budapestiek által befizetett személyi jövedelemadóból nem marad helyben egy fillér sem. A fővárosnak az egyetlen kvázi szabad forrása az általa beszedett iparűzési adó. 

Mi az üzenete a parlament előtt álló iparűzési adótörvény egyszavas módosításának? Ez hoz valamilyen változást?

A kormány az mondja, hogy az iparűzési adót "elsősorban" a közösségi közlekedésre kell fordítani. Ez még akár jó ötlet is lehetne, persze csak akkor, ha a kabinet minden kötelező feladathoz rendelne külön forrást is. Az ugyanis nem működik, hogy az összes kötelező feladatot egy forrásból fedezzük. Felmerülnek kérdések, például miből fizesse a főváros a takarítást, a közvilágítást, és a kormány által a városra kivetett tízmilliárdos adókat? Azt pedig az élet dönti el, hogy ez az egyszavas változtatás mit hoz majd, én egyelőre úgy tekintem, nem változik semmi...

MAGYARSÁGTUDAT TESZT

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: POLCZER SZONJA
2019.11.24.


Gondosan és megfelelő körültekintéssel összeállított tesztünk segítségével néhány perc alatt kiderítheti, hogy mi magyarnak tartjuk-e Önt, valamint képet kaphat arról is, hogy százalékban mérve mennyi magyarságtudatot tartalmaz és milyen mértékben buzog föl Önben a hazafias nemzeti érzés...

ORBÁN ÚTJA - LEJJEBB ÉS LEJJEBB - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.11.25.


Orbán a sportban az ország kitörési lehetőségét vélte megtalálni. Eredmény nincs. Abban lehet bízni, hogy ezt a totális pénzkidobást előbb-utóbb csak felismerik a szavazói.

Az új Puskás Stadion megnyitása kapcsán a New York Times Magyarország sportkiadásait helyezi kontextusba például a termelékenységével vagy a GDP-jével, és ad hátteret Orbán Viktor futball-mániájáról. A Nemzetközi Valuta Alap, az IMF szerint tavaly 160 milliárd dollárt termelt meg az ország, s minden 400 dollárból egyet csak a focira költött a kormány. Egyébiránt 2010 óta 2 milliárd dollárt költött a hobbijára Orbán, ami 600 milliárd forintnak felel meg. A Nézőpont Intézet vezetője szerint Orbán a sportban az ország kitörési lehetőségét, és imázs építésének legjobb formáját találta meg. Persze a tudósító jelzi, hogy oda már az 50-es, de még a 70-es és 80-as évek dicsősége is. Harminc éve az út egyre lejjebb és lejjebb vezet. Hiába érte utol a nagy nevű klubok infrastruktúráját, és hiába alapított futball akadémiát. A Political Capital vezető elemzője szerint viszont Orbán rossz oldalról közelítette meg a sportot, a hatalom és a pénz logikájából, hisz eredményt nem hozott igyekezete. Az ország Orbán hobbijának a túsza lett. Amit az Uruguay elleni barátságos mérkőzés eredménye tetőzött be. Abban lehet bízni, hogy ezt a totális pénzkidobást előbb-utóbb csak felismerik a szavazói.
Irány Irán

Több médiumban is említést tettek a szorosabbá vált iráni-magyar kapcsolatokról, amit maga az elnök, Hasszan Rouhani is méltatott, aki nem mellesleg gratulált tavaly Orbán Viktor újraválasztásához - számolt be erről a magánkézben lévő Tasmin News Agency. Megemlítve, hogy már 2016-ban szóba került a vízumkönnyítés kérdése a Kövér Lászlóval folytatott megbeszéléseken, s most, amikor az új magyar nagykövet átadta megbízó levelét az iráni külügyminiszternek, ezek a témák ismét napirendre kerültek. Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy a tüntetések miatt több napja nincs elérhető internet az országban, miközben százakat csuknak le.

Moszkva várja Orbánt

New York-i keltezésű az a cikk, amelyben Szijjártó közli, hogy a győzelem napi 75. évfordulós ünnepségen Moszkvában lesz – írja az orosz kormánybarát Szputnyik és a pakisztáni UrduPoint. Meghívást kapott Trump elnök, Lukasenko belorusz, Macron francia, Xi-csin Ping kínai, Kim Dzsong-Un észak-koreai elnök és Boris Johnson brit valamint Orbán Viktor magyar kormányfő, akit –a dolgok mostani állása szerint - a külügyminiszter képvisel majd. Szóba kerültek az évenkénti Putyin és Orbán találkozók is, Szijjártó szerint a következő év második felében látogathat Orbán ismét Moszkvába.

Egy másik cikkben, de szintén ebből az interjúból idézik (Szputnyik/Urdupoint) Szijjártó üzenetét Zelenszkij ukrán elnöknek: reméli, hogy visszaállítja a magyar kisebbség jogait Ukrajnában. Kérdése: hogy képzeli egy ország, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz, ha nem tartja be az alapvető emberi jogokat...

BEVÁLLALTA A BÜNTETÉST A KORMÁNY, ÍGY ÚJABB HATALMAS ADAG PÉNZT KÜLDÖTT BRÜSSZEL

PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA  / PORTFOLIO
2019.11.25.


Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.

Valamit valamiért: rengeteg pénzt küldtek

November eleje óta közel 1 milliárd euróval 10,81 milliárd euróra ugrott meg az Európai Bizottság Magyarországnak kifizetett támogatási számlálója, azaz az elmúlt hetekre jellemző 333-as euróárfolyammal számolva mintegy 325 milliárd forintot utalt át a testület.

Ez beleillik abba a képbe, amit a szeptemberi hatalmas, mintegy 500 milliárdos átutalás kapcsán már előrevetítettünk: a nagy pénzügyi büntetések bevállalása után megnyílnak a pénzcsapok és év végéig még további jelentős brüsszeli átutalások történnek még meg. Azóta egyébként már azt is megtudtuk, hogy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót - köznyelvben büntetést - vállalt be a kormány ennek érdekében is.

Adataink szerint a közel 1 milliárd eurós átutalás harmada (318 millió euró) a legnagyobb uniós programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban jött, de jelentős összeget folyósítottak a közlekedésfejlesztési (170 millió euró), a terület-és településfejlesztési (147 millió euró), továbbá a környezetvédelmi és energiahatékonysági (139 millió euró) programokban is...

VISSZAVESZI A CSALÁDOK ZSEBÉBŐL A CSOKOT A KORMÁNY - AZ ILLETÉKBEVÉTELEK EGY ÉV ALATT 16 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.25.


A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) összegénél jóval nagyobb mértékben drágultak meg a lakások, így a fiatal házasok messzebb kerülhettek a lakásszerzés lehetőségétől. Az sem mellékes, hogy miközben a vissza nem térítendő támogatás egy gyermekre 600 ezer forint, a vett lakás után átlagosan 668 ezer forint illetéket kell fizetni.

A lakások ára – írtuk meg akkoriban – szinte a CSOK összegével emelkedett 2016 elejére (a drágulás már egy évvel korábban, a kedvezmények kiterjesztésének bejelentésére megkezdődött). Egy háromgyerekes család használt lakásra kaphat 2,2 millió forint támogatást, akár egy kislakásra is. Ezt az állami pénzt viszont – mutattuk ki az idén nyáron – az ország minden területén elfüstölte” az áremelkedés.

Az emelkedő árak mellett azonban – hívta fel a figyelmet a Népszava – a lakásvétel után fizetendő kedvezményes illeték változatlansága is sokat húz ki a családok zsebéből (az alacsonyabb kulcs csak a 15 millió forintnál olcsóbb lakásokra érvényes). Mint a lap leírta: a vissza nem térítendő CSOK egy gyerekre 600 ezer forint, a használt lakások 16,7 millió forintos, országos átlagárával számolva a 4 százalékos illeték viszont 668 ezer forint. A budapesti 32,7 millió forintos átlagárnál az illeték már 1 millió 308 ezer forint, ami majdnem annyi, mint a használt lakásokra két gyermek esetén adott 1 millió 430 ezer forintos támogatás. Az újépítésű lakások 27,8 millió forintos átlagárával számolva 1 millió 112 ezer forint az illeték, ami duplája az egy gyermekre járó csoknak. (További részleteket itt találhat.)...

ÉN VAGYOK A SKÁLA KÓPÉ!

KLUBRÁDIÓ / ANNO BUDAPEST
Szerző: Klubrádió
2019.11.24.



  Megjön a kedve, ha vár a...

   ... vasárnapra. Panxnotded Miklós ezúttal az 

   egykori budai Skálába - avagy a Skála 
   Budapest Nagyáruházba - kalauzolja el a 
   Klubrádió hallgatóit...

A RÓZSASZÍN KÖD UTÁN AVAGY MAGYARKÉNT ISZTAMBULBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.11.25.


A kultúrsokkról már sok szó esett, de mi a helyzet akkor, ha egy egész metropolisz lakosságának a nagy része éli át folyamatosan? Ilyen különleges hely a törökországi Isztambul, ahonnan CyberMacs írta meg tapasztalatait.

„A statisztikák szerint a világon szépen-lassan, de biztosan növekszik azok száma, akik máshol élnek, mint ahol születtek. Legalábbis most már vannak erről számok, amelyek növekedni tudnak. De nemcsak számok vannak, hanem felmérések, tanulmányok is.

Ugyanis amikor az ember egy új helyre megy, akkor az a hely bizony új lesz. Sőt! Legtöbbször sokkal inkább új lesz, mint amire számítunk. Ami azért vicces, mert legtöbbször azért megyünk új helyre, hogy az új legyen.

Régen talán megkérdezték Rákóczit, vagy Kossuthot, hogyan is érzi magát távol a hazájától. De biztosan egyikük sem kapott 20 oldalas kérdőívet, amit egy erre specializálódott pszichológus csapat készített azzal a céllal, hogy felmérje az illető lelkiállapotát.

Igaz, ilyet én se kaptam. Bár egyszer tényleg kaptam egy 20 oldalas kérdőívet, amiről aztán kiderült, hogy csak az internet szerződésünk. Erre azért több helyre is beírtam, hogy Menjetek a fenébe (magyarul persze). Így az internettel kapcsolatos kérdésekre nem kaptak választ, viszont az én pszichikai állapotomat bárki kielemezhette…

HOGYAN (NE) VÁLASSZUNK AKADÉMIAI VEZETŐKET?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HUNYADY GYÖRGY
2019.11.22.


Esély és veszély a krízishelyzetben

A Magyar Tudományos Akadémia az utóbbi másfél évben erős kormányzati nyomás alatt szervezeti krízisbe került, testületi és hálózati részét a törvény erejével szétválasztották, ezáltal új helyzetben kell megtalálnia működésének hatékony és értékes formáit. Hálózat, e fölé magasodó hivatali hierarchia és megörökölt elnökkultusz helyett a köztestületi munkára kell koncentrálnia, amely a tudomány minden területére kiterjed, művelőinek ezreit és kiválóságainak százait mozgósítja a tudomány önkormányzati szabadságának szellemében. E korszakhatárra érkezve kerül sor 2020 májusában az MTA rendes közgyűlésén a tisztújításra, aminek az előkészítése folyamatban van.

Miből fakadt és hová vezethet a krízis, amelynek kiindulópontja a kormány fellépése a Magyar Tudományos Akadémia ellen, a kormánysajtó bírálata és a jogalkotás bevetése a szervezet hagyományos egységének megbontására? E kérdéseket már csak azért is indokolt feltenni, mert az MTA presztízse a köztudatban tartósan magas volt, nemzetközileg beágyazott és elismert intézménynek számított, és 2012‑től Pálinkás József öntevékeny szervezeti és személyi változtatásokat hajtott végre – inkább a NER szellemében, mint ellenében. Értelmes és világos beszéd híján a kormány aktuális szándékaira vonatkozó találgatások több irányba mutattak: 1) talán „az volt a baj”, hogy az akadémiai kutatások nagy tömegében alkalmanként megjelentek – elsősorban a sikertelen közoktatást érintő – kritikai hangok, vagy 2) miközben a kormány többletráfordításról beszél, e téren is tervezhet forráskivonást, vagy 3) ha pedig saját kezébe veszi a kutatások irányítását, maga fog hozzáférni európai pluszforrásokhoz. Meglehet, hogy ezekben a feltevésekben van némi igazság. Annyi bizonyos, hogy ez a nekirugaszkodás a 2018‑as újabb kétharmad után következett be, és beleilleszkedik abba a sorba, hogy a kormányzat energikus lépéseket tett – mondjuk így – a hegemónia megszerzésére a szellemi szférában is. E tekintetben a Magyar Tudományos Akadémiának épp a lényege irritálhatta a mindent központosító kormányt: az, hogy az MTA eszményi szinten a tudomány autonómiájának megtestesítője és letéteményese, a tudomány művelőinek köztestülete, választott és nem kinevezett vezetőkkel.

Ennek az áttörési kísérletnek volt az első határozott jele, hogy a kormány struktúrája megújult, és (korszerű nemzetközi zsargont használva) létrejött az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely jó étvágyú mindenevő szervezetnek bizonyult, és amelynek heterogén funkciói között a közlekedésfejlesztés ága‑boga, valamint a hulladékfeldolgozás mellett eleve ott szerepelt a tudományirányítás, összeturmixolva a gyakorlati célzatú fejlesztésekkel.

A tudomány miniszteriális irányítása természetesen nem előzmény nélkül való gondolat, nem is csak Gerő Ernőnek és Gerőné Fazekas Erzsébetnek jutott eszébe a 40‑es évek végén, hanem akár bekövetkezhetett volna a rendszerváltáskor is, ha Kosáry Domokos személyes tekintélye és befolyása meg nem menti az Akadémiát. Bizonyos, hogy távlatosan a miniszteriális irányítás modellje vezette Pálinkás József MTA‑n belüli és kívüli sikeres központosítási törekvéseit, amelyek logikáját nemzetközi példákkal és kapcsolódásokkal is alá tudta támasztani. De ilyen szétfolyó minisztérium, mint az ITM, ennyire híján szakmai koncepciónak és bárminemű szakapparátusnak álmában sem szerepelt senkinek. Ez most mégis elegendőnek bizonyult a hatalmi akarat érvényesítéséhez, együtt azzal a gátlást nem ismerő erélyes fellépéssel, mely a feladatra kijelölt Palkovics miniszter sajátja. Végbement a főhivatású kutatóhelyek hálózatának leszakítása az Akadémiáról. Durva játék kezdődött azzal, e hálózat majd hogyan elegyedik az ideológiai szerepre létrehozott állami/alapítványi intézményekkel, illetve a központosított piac szolgálatában álló fejlesztőhelyekkel. És a felsőoktatással közös minisztériumi felügyelet jött létre a kutatóhálózatok és az egyetemek kapcsolathálójának szövögetésére. A helyzet kaotikus jellege megerősítheti azt a feltevésünket, hogy minden deklaráció ellenére nem a kutatóhálózat megragadása volt az alapvető kormányzati cél (sőt mintha bizonytalanok lennének abban, mit is kezdjenek vele), hanem a tudomány szabadságát és önszerveződését – a maga esendő módján – megjelenítő köztestület függetlenségének és hatókörének szűkítése.

A hatalom összpontosítása logikusan vezet társadalomszerte az autonómiák megnyirbálásához és lebontásához. Ennek egyik eszköze a hatáskörök beszűkítése jogi‑adminisztratív eszközökkel, a másik pedig a financiális kiéheztetés és a feltételekhez kötött zsarolás. Ennek látványos példáit szolgáltatja az önkormányzatok tízéves története (igaz, az elmúlt hetek fejleményei azt tanúsítják, hogy az önkormányzatokkal szembeni kormányzati gyanakvás saját szempontjukból indokolt, hiszen a választások demokratizmusa itt kínálja fel az ellenállás lehetőségét a centralizált hatalommal szemben). Ugyanakkor, hacsak az Akadémiát teljes egészében nem számolják fel, óhatatlanul maradnak bizonyos, az alkotmányos státuszából fakadó jogosítványai, amelyeket külső erővel nem, csak belső önfeladás révén lehet tőle megvonni: a hazai tudomány megjelenítése, minőségbiztosítása, orientálása, képviselete. Hogy ezekkel az elvonhatatlan lehetőségekkel a köztestület mikor és mennyiben él, az tagjainak öntudatos összetartozásától, elkötelezettségétől és aktivitásától, mindenekelőtt pedig választott vezetőinek mentalitásától függ. Hogy a hálózatától megfosztott MTA kiaknázza‑e a törvényi újraszabályozásban fennmaradt, sőt verbális szinten kissé tágított lehetőségeit a magyar tudomány érdekében és védelmében, ez a legnagyobb tétje a közelgő tisztújításnak...


VÁCI VIRTUS

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.11.25.


Az 1915/2017. (XII. 7.) kormányhatározat alapján Vác Város Önkormányzatának 4 milliárd 968 millió 181 ezer 688 forint összegű költségvetési forrást ítéltek meg egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok megépítésére. Az új önkormányzat gazdasági – városfejlesztési bizottságának múlt hétfői első ülésén ugyanis úgy döntöttek, hogy javasolják a kormánnyal kötött szerződés felmondását. A város azt kéri majd a kormánytól, hogy a sportcsarnokra szánt pénzt inkább más célokra adja. Végleges döntés várhatóan a november 26-i, keddi képviselőtestületi ülésen lesz – tudósít a vaci-naplo.hu.

Lehetséges következmények:

1. Legyünk pozitívak! A kormány megérti és befogadja az városi képviselők javaslatát és az eredetileg új multifunkcionális csarnok építésére szánt központi forrás összegét – szerződésmódosítás keretében, más célok megvalósítására továbbra is - a település rendelkezésére bocsátja. A centrális hatalom tehát engedélyezi, hogy az iskolaváros csomópont átalakítása, a meglévő városi sportcsarnok felújítása, a szükséges energetikai korszerűsítés, a parkoló kapacitás bővítése, a szabadtéri többcélú atlétikai és sportpálya kialakítása, a városi strandfürdő és a Madách Imre Művelődési Központ felújítása a lakosság és az új önkormányzat szándéka szerint valósuljon meg.

2. A szerződést felbontják, újat viszont nem kötnek, és a Duna-parti város nem jut hozzá a fejlesztési pénzekhez. Se pénz, se posztó! Ez egy nagyon kedvezőtlen változat, de még mindig jobb, mintha a város „nyakába sóznának” egy olyan objektumot, amelyet a.) nem tudnának kihasználni, b.) ebből eredően gazdaságos üzemeltetése csaknem kizárt, és a fenntartása az „idők végezetéig” terhelné a járási székhely önkormányzatának költségvetését. A város tehát központi pénz illetve új csarnok nélkül marad és az 1.) pontban felsorolt és a helyi közösség által preferált korszerűsítések elmaradnak, köddé válnak...

SÁNDOR ÉS A DÉMONOK

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.11.23.


Sándor téved. Nincsenek démonok. Itt Big J.C.-re nézek, aki éppen a vaníliáskarikáit majszolja, amiről eszembe jut, hogy ezek akár az én vaniliáskarikáim is lehetnének, különösen a csokoládésak, de ne menjünk most bele teológiai kérdések tárgyalásába. Big J.C. szerint vannak vaniliáskarikák, csokoládébevonatúak és simák, de démonok azok nincsenek, maximum metaforikus értelemben. És ha nincsenek démonok, akkor jóga által nem lehet megidézni őket. Vaniliáskarikát, szigorúan elvileg, lehet, démonokat nem.

Ami van, Sándor, az bizony az evolúció. És nem ám hatezer évvel ezelőtt teremtette Isten a világot, figyelsz Slómókám, hanem sokkal régebben, ha egyáltalán. A posztban mostantól nem lesz Sándor, mert ha nincsenek démonok, akkor ugye a Sándor azt beszél róluk, amit akar. Ha lennének démonok, pirosak és emeltyűsek, és ő azt mondaná, hogy kékek és szervókormányosak, akkor lehetne még beszélni a Sándorról, de így inkább szélesítsünk egy kicsit a perspektíván.

Magyarországon, ebben a pillanatban, az Isten létezésében kevésbé hívők másodosztályú állampolgároknak számítanak, ezt Orbán Viktortól Kásler Miklósig sok olyan embertől tudtuk meg, akikről Big J.C. apukájának nincs túl jó véleménye, és ennek a nem túl jó véleménynek adott ponton hangot is fog adni. Ez az ország Kiss-Rigó püspökelvtárs szolgálati BMW-jéről, rezidenciájáról, Kóté Lilijeiről szól, ez utóbbit természetesen metaforikus értelemben értettem, ahogy ezt jogi képviselőnk is megerősítheti. És akkor a ministránsfiúk kontra papbácsik irányban, hallja-e Szilvay testvér, nem is tettem pikírt megjegyzéseket...

EZT NYOMTASSA KI, ÉS HORDJA MAGÁNÁL, HA ÖN IS ÉRINTETT!

BLOGOSZ - MESE NINCS
Szerző: BlogoszEditor
2019.11.24.


...Nos, már elmondtam itt régebben, hogy ideje megérteni pár alapvető dolgot, és most összegzem: az államfő nem törvényalkotó (hanem az a parlament, valamint helyi normatívákat az önkormányzatok is alkotnak, úgyhogy a kisebbségi ügyek évtizedek óta tartó elmismásolását az ott is terpeszkedő RMDSZ-től tessék legerősebben számonkérni), továbbá az államelnök nem mindenható, hanem jogkörei vannak, valamint az államfő eleve nem azért van ott, hogy a magyarokért specifikusan tegyen, hanem Iohannis például azért, hogy az euroatlanti úton tartsa az országot, a Nyugat és a mi mindannyiunk saját érdekeinek is megfelelően, egyszersmind a PSD ellenében. És, hogy Iohannis megtámadta a nyelvhasználati törvény módosításait az alkotmánybíróságon? Nos, igen, ez első pillantásra védhetetlennek tűnik, meg magyarellenes lépésnek – ám ha egy kicsit benézünk a kulisszák mögé, már mást látunk. A nyelvhaszánattal kapcsolatos törvények módosítása csak az UDMR imázsgyakorlata volt, valamint az általa támogatott PSD-vel kialkudott alamizsna, hogy ez a "magyar párt" is fel tudjon mutatni valamit (hahó, nem 1999 van, hanem már 2019, harminc év alatt sem sikerült ezt sem rendezni, hanem ez is csak propagandaeszközzé silányult). Arról az UDMR-ről van szó, ugye, amelyik még akkoriban – újból – épp a PSD uralmát támogatta, biztosítva ez utóbbi számára a parlamenti többséget. Szerintem ezért is utasította el, pontosabban vitte Alkotmánybíróságra az RMDSZ-PSD szövetség törvényjavaslatát az ellenkező oldalon álló Iohannis is, akárcsak az akkori ellenzéki pártok. Ez tehát nem a magyaroknak szólt, hanem a már megint PSD-vel paktáló RMDSZ-nek. És nem etnikai alapú döntés volt, hanem pártpolitikai húzás. Ahogy az égvilágon minden az, első sorban, és semmi sem szól elsőként arról, hogy bármilyen közösségnek mi jó. Értsük már meg, hogy a közösség érdeke csak lózung, a valóság és a prioritás pedig bármilyen ügyben, esetben a politikai manőverezgetés – hát nehogy már épp mi, magyarok mossuk össze a magyarságot és az RMDSZ-t, nehogy épp mi tegyünk, abszurd módon, egyenlőségjelet a kettő közé. A magyarokkal amúgy például Dan Barna sem törődött volna többet, meg egyik jelölt sem. Nem is ezt vártuk tőle sem, Iohannistól sem ezt várjuk, hiszen itt, ezen a fronton, poszton nem is ez a cél, hanem a PSD visszaszorítása, illetve ezen túlmenően az ország valamelyes civilizálása. És az égvilágon minden elnökben lehet nemzetiségi alapú kivetnivalót találni, ha nem értjük meg, hogy ezt nem elsősorban kisebbségi szemmel kell néznünk, hanem leginkább állampolgárival. Meg nem is csak magyar ügyek, vagyis az etnikai vonzatúak fontosak ahhoz, hogy jobban éljünk, sőt, vannak még fontosabbak is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Iohannis tökéletes, vagy legalább kiemelkedően jó lenne. Csak annyit jelent, hogy a lehető legjobb választás volt, ismét. És innentől persze, hogy ismét kritikus szemmel kell figyelnünk őt is, hiszen alap is, hogy az öntudatos polgár szkeptikusan figyelje a hatalmat, még a saját választottjait is, sőt, őket csak igazán, meg semmi sem garantálja, hogy a második mandátuma során aktívabb lesz, és jobban igyekszik felemelni az országot. Amit amúgy alkotmánymódosítással kellene megalapozni, most, hogy ugyanaz az oldal adja az államfőt és a kormányt is, meg esetleg a parlamentben is tartani tudnak egy törékeny többséget – erről az alkotmánymódosítási akcióról tett is már említést Iohannis, még a kampány vége felé, és ez jó jel, ami rossz, az viszont az újabb hatalmi koncentráció, ami hozhat jót is, de sokszor inkább sokfelé rosszat szokott, a legtöbb országban (elég, ha csak áttekintünk példáért szegény Magyarországra). Szóval az új mandátuma során is lesz mit számonkérni az elnöktől. De csak azt, amit tőle kell. A magyar ügyek zöme például nem rajta múlik. Most sem, ahogy máskor sem. És azt is realizálni kellene még, hogy ilyen kérdésekben minden itteni politikusnak – és különösen a vezető tisztségviselőknek – kétfelé kell mozdulnia, kommunikálnia, számolnia. Például ha nem fogadja el a neki ünnepélyesen felkínált székely lobogót az államfő, akkor magára haragítja a magyarokat, ha meg elfogadja, indul az ellene küzdő pártok hisztihadjárata, és magára haragítja a románok egy részét, minden lépése során azt is mérlegelni kell, hol mennyi választót veszíthet, sőt, emellett azt is, hogy milyen a politikai konstelláció (lásd például a fenti példát, amikor a PSD-vel paktáló RMDSZ akar magának politikai tőkét kovácsolni egy kisebbségi ügyben összetákolt – amúgy gyenge – törvénytervezettel, és ha ez nem sikerül, lázítani kezdi a magyar szavazókat). Tehát ezek sokkal összetettebb kérdések, mint elsőre látszanak.

Tehát ez az egész államfőválasztás-dolog pont nem etnikai kérdés. Sőt, pont ez a választási típus a legkevésbé nemzetiségi töltetű, hiszen a többi – parlamenti, önkormányzati, EP- – inkább szólhat nemzetiségi alapú választásról, már ha van (és még mindig van), aki elhiszi, hogy a "magyar" pártoknak tényleg a közösség az első. Nem azért volt fontos nekünk is, hogy Iohannis legyen a befutó, hogy specifikusan nekünk, magyaroknak tegyen jót. Hanem azért, hogy esetleg annak az oszágnak, amelyben mi is élünk, tehát mi is érintettek vagyunk.

Szóval előástam ezt a mém-alapú alkotásomat, amit pontosan öt éve készítettem. Rögtön az akkori elnökválasztás után. Most is rendületlenül érvényes. Segítsen talán ez az emlékeztető azoknak a magyaroknak, akik harminc éve, ezen belül meg öt éve is képtelenek megérteni, mi az ábra e témakörben. Ezt nyomtassa ki, és hordja magánál, ha ön is érintett – amikor pedig megint előjön a régi nóta, vegye ezt ki a tárcájából, és nézegesse.


ITT OLVASHATÓ

ÚJABB KISZIVÁRGOTT DOKUMENTUMOK MUTATJÁK MEG, HOGYAN ZAJLIK A TOTÁLIS AGYMOSÁS A KÍNAI ÁTNEVELŐTÁBOROKBAN

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2019.11.24.


Ismét belső dokumentumok szivárogtak ki arról, hogy hogyan hozott létre Kína egy átnevelőtábor-hálózatot Hszincsiang tartományban, ahova elsősorban az ott élő muszlim kisebbség tagjait zárták be. Becslések szerint sok százezres, akár egymilliós számban.

Nem ez az első szivárgás a hónapban: november közepén a New York Times-hoz 403 oldalnyi belső dokumentum jutott el, melyek az átnevelőtáborokról szóltak, most pedig az International Consortium of Investigative Journalists nevű nemzetközi újságírószervezet 17 partnere dolgozott fel kiszivárgott dokumentumokat.

Ezek az első írásos bizonyítékai annak, hogy hogyan zajlik a rendszerszintű agymosás ezekben a szigorúan őrzött táborokban.

A kínai kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy ezek a táborok önkéntes tanulási lehetőséget kínálnak csak az ott élőknek. De a most megismert hivatalos dokumentumok alapján valójában bezárják, büntetik és átnevelni akarják az embereket. A dokumentumok feldolgozásában részt vett a brit BBC és a Guardian is, megkeresésükre Peking londoni nagykövete fake news-nak nevezte a dokumentumokat.

Feltételezések szerint akár egymillió ember is lehet ezekben a táborokba, kiket tárgyalás és bírósági ítélet nélkül, pusztán származásuk és vallásuk miatt zártak be...

TIBORCZÉK BAGÓÉRT MEGVETTÉK, A JÓ ISMERŐSÖK MEG KÖZPÉNZZEL ÚJÍTHATJÁK FEL A BODAJKI KASTÉLYT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.11.25.


- Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST Zrt. 2016-ban megszerezte a bodajki Hochburg-Lamberg villát. Aztán gyorsan tovább is adta, mielőtt a miniszterelnök veje kilépett volna a fényre valódi tulajdonosként.

- A vevő Tiborcz István korábbi üzlettársa, Paár Attila cége volt, de a győri milliárdos is túladott a patinás épületen. Tőle 2018-ban az Excidit Befektetési Kft. vette meg, de messzire nem került ezzel a húzással, a cég ugyanis több szálon kötődik Paár Attilához.
- A kastély felújítására közpénzt ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyre komoly hatással van Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya, Tiborcz István felesége.
- A kör bezárul: a kastélyfelújítást Paár Attila cége végzi el több mint 3 milliárd forintért.

Tiborcz István korábbi üzlettársának cége, a WHB Építő Zrt. több mint három milliárd forintért újítja fel, illetve alakít ki vadászati kiállítótermet a bodajki Hochburg-Lamberg-kastélyban — tudta meg a 24.hu. Mindezt úgy, hogy nemrég még a Paár Attila érdekeltségében álló WHB Vagyonkezelő Kft-é volt a kastély, előtte pedig Tiborcz cége szerezte meg. Nem véletlenül dobálták egymás között az ingatlant.

Orbán Viktor miniszterelnök veje az OLAF által vizsgált közvilágítási csalássorozat után nagy erőkkel fordult az ingatlanfejlesztés felé. Orbán Ráhel férje tavaly vállalta fel, hogy ő áll a mára milliárdos ingatlanportfolióval rendelkező BDPST Zrt. mögött, és a cég annyira pörög, hogy azóta már a Forbes legértékesebb vállalatai közé is bekerült. A kastélyt 2016 júniusában vette meg a BDPST Zrt., és rögvest be is apportálta a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyt az épületet körüli parkkal és sportteleppel egyetemben frissen alapított leányvállalatába, a BDJK-Real Estate Kft.-be...

HOGYAN LEHET EGYÜTT ÉLNI ILYEN TRAUMÁK UTÁN?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY

2019.11.24.


Bosznia-Hercegovina egy éve képtelen kormányt alakítani, mert az államalkotó bosnyák, szerb és horvát nemzet politikusai nem jutnak konszenzusra. 25 évvel a véres boszniai háború után is még mindig a népek konfliktusáról szól itt minden. A muszlim többségű jugoszláv utódállam hiába meseszép, a gazdasági helyzet nagyon rossz, a helyiek békés együttélése pedig nem egyszerű.

Több mint egy éve tartottak általános választásokat Bosznia és Hercegovinában, de a mai napig nincsen központi kormányzata az országnak. A lakosság eközben vészesen fogy, aki csak tud, elmenekül innen. Ám még így sincsen munkája a 3,4 millió helyinek, a munkanélküliség európai csúcstartónak számít a maga 33 százalékával.

Ennyi rossz mutató hallatán azt gondolhatnánk, hogy Bosznia-Hercegovina egy reménytelen hely. Talán az is, de a világpolitika, vagy a globális tőke a mai napig lát benne fantáziát. A baj csak az, hogy miután az EU teljesen leállította a balkáni államok csatlakozási folyamatát, a helyiek már nem bíznak az unióban. Befolyásszerzési céllal viszont ott vannak mások,
- így Oroszország, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök rajong a boszniai szerbekért és vezetőjükért, Milorad Dodikért,
- Törökország, mert a többségében muszlim állam és a bosnyákok szimpatikusak a törököknek,
- illetve Kína, mert a kínaiak mennek mindenhová, ahol van esély a modern kori gyarmatosításra...

HOGYAN BUKTATTÁK LE A SZAMIZDATOT NYOMTATÓKAT A SAJÁT GYEREKEIK? – MAGYAR BÁLINT A RENDSZERVÁLTÁSRÓL


KLUBRÁDIÓ / SZABADSÁG, ELVTÁRSAK!
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR / KLUBRÁDIÓ
2019.11.23.


A Szabadság, elvtársak! műsorában a rendszerváltás kezdeteiről és az azóta eltelt évtizedekről beszélgetünk egy-egy fontos szereplő emlékeinek felidézésével. Ezúttal Magyar Bálint látogatott el a stúdióba Szénási Sándorral beszélgetni.

„A demokratikus ellenzékről sok mindent lehetett mondani, de azt nem, hogy a nőknek nem tudtak örülni” - így idézte fel Magyar Bálint a 80-as évek időszakát, hozzátéve, hogy megkönnyebbülés volt számára abba a dobozba tartozni, amiben az ellenségeket tartották számon.

A szociológus a Szabadság, elvtársak! legfrissebb adásában elmesélte, hogyan tanulta meg észrevenni, ha követi a titkosszolgálat, hogy kivel találkozott éjszaka egy parkolóban, de kiderült az is, hogyan buktatták le a szamizdatot nyomtatókat a saját gyerekeik.

A Szabadság, elvtársak! műsorunk összes adását elérheti a Klubrádió YouTube-csatornáján is...

KILENCSZÁZ EMBERNEK FOG FÁJNI A JÓZSEFVÁROSI POLGÁRMESTER ÚJ INTÉZKEDÉSE

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.11.25.


Az első polgármesteri ígéretet, hogy november 15-ig ne legyenek kilakoltatások, egy eset kivételével sikerült megvalósítania Pikó Andrásnak, aki most szembesült azzal, hogy a kerületben minden évben, minden közalkalmazott 13. havi fizetést kapott. Ettől az évtől kezdve azonban ez is másként lesz. Itt is, akárcsak a fővárosi önkormányzat cégeinél, feltűnt Atkári János. Interjú.

hvg.hu: Nem láttam a biciklijét a bejárat előtt, mi történt?

Pikó András: Ma a 99-es busszal jöttem, délután esni fog.

hvg.hu: Megszokták már a józsefvárosiak, hogy a polgármester velük buszozik?

P.A.: Igen, túl vagyunk a mézesheteknek azon a részén, amikor rácsodálkoztak arra, hogy mivel jár a polgármester. Az, hogy elérhető vagyok, hogy megszólíthatnak az utcán, nekik és nekem is fontos...

NINCS KÉT FIDESZ - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.11.21.


A TARTALOMBÓL:

Tarlós István: Nincs két Fidesz – A volt főpolgármester Orbán Viktorról, a vitákról, az amfiteátrumi verekedések emlékéről és arról, hogy Wittinghoff esete nem volt annyira közönséges, mint Borkai Zsolté. Interjú

Lenyúlták az ellátott idősek pénzét – Szőrén-szálán eltűnt egy idősotthon ellátottjainak pénze

Péterffy Attila: Vigye a kormány a pécsi adósságot! – Ipari befektetők Pécsre csábításával rántaná ki a pénzügyi válságból az új polgármester. Hoppál Péternek sem lesz páholya a közgyűlésben. Interjú

Nyomoznak az István malom leégése ügyében – Kiderült, miért égett le az ikonikus műemléképület, de azt egyelőre titok övezi, mennyivel szállhat be az állam és a békéscsabai önkormányzat a gazdag üzletemberek magántulajdonában álló ingatlan felújításába

„Az ember akárhogy fogja, akkor is elmegy” – Nógrádszakálon, az ország egyik legszegényebb településén jártunk. Megnéztük, miből élnek az itt lakók. Riport

Torkos Matild saját története – A langyos diktatúrától a kemény autokráciáig, 1. rész – Harminc év, harminc történet

Erdélyiek Magyarországon – November 27-én hajnali 4 óra 45 perckor lesz pontosan harminc éve, hogy Kiszombor határában két magyar határőr találkozott egy Romániából érkező hétfős csoporttal

„Napóleon” a Mojkában – Tanítványából lett szeretője levágott kezével a hátizsákjában bóklászott eszelősen Szentpétervár ismert csatornájában a népszerű történész

Műhús: sokáig fogunk még rágódni ezen – A jövő már itt van

Küszöbön a vajdasági magyar egypártrendszer – A magyar ellenzéki pártok a választási bojkottot fontolgatják

Mi szükség volt Trócsányira? – Várhelyi Olivérnek a magyar kormány árthat a legtöbbet

A génszerkesztés a varázsszó – A hátsó ajtón csempészné be az új GMO-kat egy bizottsági tervezet

Felfokozott várakozások – A sikert hozó szociálisan érzékeny politika folytatását ígéri Kaczynski pártja

Gergely Ágnes: Semmi görbe gondolat – Mostanra elértem azt, hogy a prózámban is őszinte tudok lenni – erről beszélt lapunknak adott interjújában az idén 86 éves költőnő

Mi marad a Liget-projektből? – A Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum Városligetbe tervezett épületeinek kiesése káoszt okozhat a hazai gyűjtemények működésében

Két múzeum között a raktárba – Fűtetlen épületben várja sorsát a Hopp Ferenc-gyűjtemény tízezer műtárgya

Esély nyílik halálos csapást mérni az ebolára – Az egyik legrettegettebb halálos kór papíron is oltással megelőzhető betegséggé vált

Ötvenéves a Kaláka – Az évforduló kapcsán a muzsikusok felelevenítették az elmúlt fél évszázad történeteit: a női ruhában előadott musicaltől az épületek alapján írt zenén és a Vitosa áruház cipőosztályán át Weöres Sándorig. Interjú

„A kötél a nyakamon” – Márton Áron gyulafehérvári püspök 1949 és 1955 között ült börtönben. Ezután visszatérhetett püspöki székhelyére, ám 1957-től nyolc évre házi őrizetbe került. Lehallgatásáról – az első három esztendő „termését” közreadó vaskos kötet nemrégiben jelent meg – is ekkoriban határoztak

Önkéntesként az új Puskásban – Kollégánk egy volt a közel háromszáz önkéntesből, aki végigdolgozta az estét a vadonatúj arénában

Publicisztika:


Dévényi István: Én és a Waldorf
Gulyás Balázs: Az alfahímnusz – a Nélküled-ügyről
Szerető Szabolcs: Tégláról téglára: a rendszerépítés zavartalanul folytatódik
Torkos Matild: Nincs már hova hátrálni
Rakusz Lajos: Big data és a leépülő társadalom
Reichert János: Fidesz 4.0 – Nagykovácsi üzent
Pápay György: Több tiszteletet az önkormányzatoknak!
Nótin Tamás: Az együttműködés alap, a generációváltás szükségszerű – válasz Pápay Györgynek
Balogh Roland: Szelfik a vízből – Helyzet-Kép
Darvasi László: Lackó a háborúban – regényrészlet
Híd Jenő rajzol: Kozmikus távlatok
Szenczi Tóth Károly: Dumcsi
Pethő Tibor: Hupni, hupli, hupólag – Ószleng
Gazda Albert: Papucs
Puzsér Róbert: Az esélyesség Momentuma
Marabu: Gazdaság rovat

Kritika:


– Minden tudomány magja – Richard P. Feynman–Robert B. Leighton–Matthew Sands: a Feynman-előadások fizikából
– Morzsától a mártásig – Szubjektív szakácskönyvkörkép karácsony előtt
– A Zsiga engedte, de a Széchenyi itt tartotta – Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában
– Norvég darab a NER-ről – Henrik Ibsen: A nép ellensége Marosvásárhelyen
– Anyu ökölbe szorult keze (vagyok) – Simon Bettina: Strand
– Kilenc Liszt Ferenc – Farkas József György: Magyar emlékek a nagyvilágban
– Ismeretlen magyarok: a kávékirály és a színes tévé atyja – Sal Endre: Mi, magyarok – 51 hihetetlen történet a nagyvilágbó
l

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG HÁTUL KULLOG AZ EU EGYENJOGÚSÁGI RANGSORÁBAN - A NÉPSZAVA NEMEZETKÖZ SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.25.


Frankfurter Rundschau 

Magyarországon új nőképre van szükség, mert ami most van, azzal a jobboldali-konzervatív kormány tudatosan meg akarja osztani a társadalmat. Ám egyre kevesebb asszony fogadja el, hogy elnyomják, mert tudja, hogy egyesült erővel véget lehet vetni a régi szerkezeteknek és új megoldásokat lehet találni. Jelenleg ugyanis a női nemnek többnyire alulértékelt és rosszul fizetett szakmák jutnak, ahol nehezek a munkakörülmények, ennélfogva erősen függ attól, mennyit keres a családban a férfi. A magyar nők 13, 6 %-a a szegénységi küszöb alatt vegetál, arányuk azonban már 40 %, ha a gyereküket egyedül nevelő anyákat vesszük. Jelenleg csupán az asszonyok nem egészen 65 %-a dolgozik, míg a férfiaknál ez az érték 81 %. A két nem keresete között a különbség 17 %. Az EU egyenjogúsági rangsorában Magyarország az utolsó előtti helyen áll, ami sokat elárul a nők hátrányos helyzetéről. Ideértve az egyik legsúlyosabb gondot, hogy odahaza minden munka rájuk hárul, ideértve a gyerekek, illetve a gondozásra szoruló szülők ellátását. De az is nagy baj, hogy mind több asszony egyáltalán nem tud elhelyezkedni, főként vidéken. Így otthon maradnak, ám ez a modell átöröklődik az utódokra. A nagy cégeknél a igazgatósági tagoknak csupán 15 %-a nő. Még drámaibb a helyzet a politikában: a mostani kormányban mindössze két asszony található, amivel az ország sereghajtó az unióban. A hatalom retorikája anyaszerepre kárhoztatja a nőket. Eszerint az a feladatuk, hogy szüljenek és így oldják meg a demográfiai gondokat. A kabinet a gender-elméletet veszélyesnek tekinti a keresztény értékek szempontjából. A gyerekvállalásra ösztönző programok egy szakember szerint leginkább azoknak a családoknak kedveznek, amelyek már amúgy is jobb anyagi helyzetben vannak.

Az autóipar bajai árnyékot vetnek Kelet-Európára, mert ezeknek az üzemeknek a betelepülése ugyan sokat segített ezeknek az országoknak, hogy megszabaduljanak a szocializmus hátrányos gazdasági örökségétől, ám az iparág nagy változások elé néz a kereslet, illetve a technológia terén. Idestova másfél éve lassul a termelése. Ebben a folyamatban leginkább Szlovákia az érintett, Magyarország a 2. a sorban, mind a gyártás GDP-részarányát, (11,4 %), mind az exportban elfoglalt hányadát tekintve. (24,2 %). Vagyis jelenleg még a növekedés motorja, de ebből hamar gond lehet. Az EBRD fő közgazdásza azt jósolja, hogy leállhat a terjeszkedés. A gyárak, amelyek viszonylag jó pénzt fizetnek, abban is segítettek, hogy lassuljon az emberek kivándorlása. Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék a nyugati átlag 68 %-a, Bajorországban ezzel szemben 144 %. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a keleti államok meddig támaszkodhatnak zavartalanul az autógyártásra. Nem látszik a megélénkülés, sem idén, sem jövőre. A hanyatlás részben a szigorúbb környezetvédelmi szabályokból ered, de kihatott a világgazdasági kereslet gyengülése is. Ez pedig alacsonyabb növekedésben, kevesebb új munkahelyben és az export visszaesésében csapódik le a földrész keleti felén. A kilátásokon csak ront, ha Donald Trump amerikai elnök valóban vámokat vet ki az európai kocsikra. Emellett jó pár piac telítődni látszik, viszont nő a kereslet az olyan modellek iránt, amelyek kevesebb széndioxidot bocsátanak ki. Ezzel párhuzamosan az üzemek egyre inkább automatizálják az összeszerelést. Ezen kívül a járműholdingok keresik, hogy hol van még olcsóbb munkaerő, mint az egykori kommunista országokban. Azaz itt az idő, hogy a régió utánanézzen, mi lehet a fejlődés új motorja.

NZZ 

Szó sincs már „keleti tömbről”, az új uniós tagállamok gazdaságilag nagyot teljesítettek. Úgyhogy egyáltalán nincs okuk a szégyenkezésre, ám eredményeik nagyobb elismerést érdemelnének nyugaton. De ott még mindig sokan lenézően kezelik Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, szegény rokonként kezelve őket, akik a Vasfüggöny mögött megrekedtek a fejlődésben. Ez a hozzáállás azonban nem egyszerűen leereszkedő, hanem téves is. Mert ugyan keleten bizonyos tekintetben másként járnak az órák, hiszen teljes mentalitásváltásra nem elég egy nemzedéknyi idő. De gazdaságilag jól áll a régió, főleg a V4-ek társasága. A felemelkedést alátámasztják a számok. Az egykor szegényháznak számító Lengyelország egy főre jutó gazdasági teljesítménye a kezdeti 21 %-ról immár a német szint 58 %-ára emelkedett. A csehek pedig 75 %-nál tartanak. Azon kívül a régió növekszik jelenleg a legerőteljesebben Európában. Nemigen látszik, hogy a fejlődés túlfűtött volna, azaz folytatódik a felzárkózás. Vannak persze árnyoldalak, így a város és falu közötti különbség, ami kiterjed a bérekre is.

FT 

A szénre támaszkodó kelet-európai gazdaságok bölcsen teszik, ha nem uniós támogatásból szándékoznak átalakítani energiatermelésüket, mert vezető EP-tisztségviselők ellenzik, hogy az új tagoknál a nyugati adófizetők pénzéből tegyék környezetbarátabbá az ágazatot. Miközben a klímacélok elérése kapcsán heves költségvetési viták várhatók, Strasbourgban a Környezetvédelmi Bizottság francia, kormánypárti vezetője arra figyelmeztet, hogy a Kelet legfeljebb egyszámjegyű összegre számíthat abból az új alapból, amely azt szolgálja, hogy az EU 2050-re elérje a nulla kibocsátást. Azaz Varsó és a többi érintett kormány számára célszerűbb, ha azt igyekeznek elérni, hogy az egész közös büdzséből a következő hét évben több jusson zöld célokra. A nyilatkozat arról tanúskodik, hogy a gazdagabb államok, Párizson kívül pl. Hollandia és Svédország nemigen szeretnének nagy pénzeket nyomni Keletre, az hiába is érvel azzal, hogy mindenki másnál keményebben érinti a tervezett klímasemlegesség. Így jobb, ha felkészül arra, hogy az agrár-, illetve felzárkózási alapokból csoportosítanak át egy részt. A már idézett francia illetékes, Pascal Canfin arra is rámutatott, hogy a most induló alapból csak az elmaradott széntermelő körzeteket szabad finanszírozni. A zöld beruházásokra, illetve a munkaerő átképzésére máshonnan kell előteremteni a forrást. A Bizottság próbálja meggyőzni Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, hogy csatlakozzon a 2050-re meghirdetett célhoz. De azok biztosítékokat szeretnének, hogy nem sújtja őket aránytalanul az áttérés, hiszen várhatóan sokan elvesztik állásukat a szénhidrogénekre épülő ágazatban. Ursula von der Leyen legalább 15 milliárd euróból akarja létrehozni az alapot és abban bízik, hogy ekkora keret láttán a három kormány beadja a derekát az alig két hét múlva esedékes EU-csúcson, amely időben egybeesik majd az ENSZ madridi klímaváltozási konferenciájával. Canfin azonban máris kilátásba helyezte, hogy Varsónak politikai következményekkel kell szembenéznie, ha többet akar és ezért netán beveti a vétót...

A LÉLEK SÚLYA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.25.


Hetven millió forint. Ennyibe került, hogy egy ember se legyen az utcán, amikor Erdogan Orbánnál járt, és ez csak a rendőrségi számla. A járulékos veszteségekről nincs kimutatás, a lélek dolgairól meg ne is beszéljünk. Ki törődik azzal, illetve ki és hogyan törődik? Sőt, azt sem tudjuk, van-e egyáltalán ez a bozontos, vagy csak elektromos kapcsolatok az idegpályákban, esetleg tényleg mérhető és pár gramm súlya van. Aztán, hogy hol lakik, a szívben vagy a fejben, s akinek nincs, az gép-e, ezek egyáltalán nem ismert dolgok.

Akire hetven milliót kell költeni, hogy embertársaitól hermetikusan elzárják, s aki ennyit hajlandó is áldozni rá, nos, az híján van a léleknek. Csak azt a Rubicont nem lehet meglelni, azt a pontot megtalálni, amikor az emberből gép lesz, demokratából despota, vagy, ha soha nem is volt demokrata, akkor ember volt-e egyáltalán valaha, s pláne mi lesz a jövőben. Ezt sem lehet tudni, pedig ezek alapvető kérdések, és mégis, egyáltalán nem lényegesek. Mert gondolkodni máma fölösleges, érezni kell, vigyázzba vágni magunkat, ha szól a Nélküled. Ez elgondolkodtató, és a hit történetében totemizmusnak nevezik.

Ennek fétise az erdélyi medve, ami nem játék. Direkt sarkítom ki a hülyeséget, bár túl nagy szükség nincs rá, magától is öblös, de ezek közös dolgok. Erdogan – akit hetven millióért zártak el az emberektől – mostanában azokat sitteli le, akiknek nem tetszik, hogy öli a kurdokat. Minálunk azokat jelentik föl uszításért, akik nem állnak föl a Nélküledre, illetve még ki is plakátolják őket, hogy idegenszívű zsidók. Sheldonnak az volt a mániája, hogy a Lakótársi Szerződés nem érintheti a földet, itt meg állva kéne pisálni, ha megszólal ez az ótvar giccs.

Ha Sheldonra azt mondtuk, hogy jól van, hülye szegény, akkor körülnézve országunkban vajon milyen megállapításokra lehetne és kellene jutnunk? Ahogyan szaporodnak a kijelölt tisztelni való dolgok, úgy lesz egyre személytelenebb a világ. Mi közöm nekem a Nélküledhez, a nemzeti emlékezés gödréhez, meg az ilyen kijelölt totemekhez, semmi sem. Parancsra nem lehet szeretni, erről összetört szívek tudnának sokat mesélni, és mégis, akik hetven millióért elkülönülnek, elvárják, hogy rajongjanak értük, mert valami ösztön maradt bennük, hogy jó kölyökkutyának lenni...

KELL NEKÜNK MAGYAR EURÓ?


MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN, BOGATIN BENCE, CSENGEL KARINA ÉS PÓSFAI ORSI
2019.11.24.


Az utóbbi időben felélénkült a vita a kormányon belül az euró magyarországi bevezetését illetően. Matolcsy György jegybankelnök szerint már az euró létrehozatala is hiba volt, Varga Mihály pénzügyminiszter szerint viszont az EU egyik legígéretesebb, azonban befejezetlen kezdeményezése volt. Mi az igazság? Kellene magyar euró vagy sem? És hogyan hatna az ország gazdaságára és a magyar munkaerőpiacra, ha belépnénk az eurózónába?

Többek közt ezeket a kérdéseket járta körbe Büttl Ferenc közgazdásszal Pap Szilárd István a Mérce legújabb élő beszélgetőműsorában.

A SZAKKÉPZÉSBE ORIENTÁLJÁK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKAT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.11.25.


Az Iparkamara közreműködésével segítik a továbbtanulás előtt álló diákokat, hogy megtalálják hivatásukat. Az erőfeszítések ellenére továbbra is többen vannak, akik diplomát szeretnének.

Asztalosműhely, fémmegmunkáló üzem, rendőrőrs, postahivatal, pékség, műkörmös szalon – csak néhány azok közül a helyszínek közül, amiket általános iskolai pályaorientációs nap keretében meglátogathattak a diákok. Egy édesapa – akinek hetedik osztályos kislánya egy pécsi iskolába jár – azt mondta lapunknak: gyermeke osztálya legutóbb egy csavargyárba látogatott el. Egy másik szülő arról számolt be, az iskolában, ahova harmadikos gyermeke jár, nem szervezték meg időben a pályaorientációs programot, így az utolsó pillanatban – más megoldás híján – egy fociakadémiát nézhettek meg a gyerekek. 

Az iskolák pályaorientációs tevékenységére a jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv (Nat) is kitér: e szerint az iskolának – a tanuló életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. „Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket” – írja a Nat. 

A pályaorientáció évek óta része az általános iskolai képzésnek, ám arra, hogy egy egész tanítási napot kizárólag erre a célra használjanak fel, először a 2017/2018-as tanévben kaptak lehetőséget az iskolák a tanév rendjéről szóló rendelet alapján. 

A lapunknak nyilatkozó szülők azt sérelmezik, velük eddig egyszer sem egyeztettek arról, hova lenne érdemes vinni a gyerekeket. Például van olyan diák, aki állatorvos vagy jogász szeretne lenni, de az iskolában eddig fel sem merült, hogy a gyerekek megnézhessék, hogyan működik egy állatorvosi rendelő vagy egy ügyvédi iroda. Az érintettek szerint egyértelmű, hogy a szakképzés irányába akarják terelni a gyerekeket, amit az is alátámaszt, hogy felsőbb évfolyamokon már nemcsak vállalatokhoz, hanem szakképző intézményekbe is elviszik a diákokat...

BEVEZETÉS A KAPITALIZMUSBA -- SZOCIALISTÁKNAK

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.11.23.



Nem lebecsülésből mondom, tudom, hogy nehéz lesz. Nekem is az lenne, ha a szocializmusról adna nekem elő valaki, pláne azzal a szándékkal, hogy elismertesse velem az előnyeit.

1. A kapitalizmus: (a poszt során) a nyereségszemléletű piaci viselkedések vegyesen spontán és intézményes koordinációjában működő gazdaság, amelynek alapmozzanatai a -- jellemzően pénzért -- eladható érték létrehozása, a verseny és a folyamatos javulási kényszer. Kontextusa a politikai demokrácia.

2. A kapitalizmus nem a tőke uralma, hanem az emberi koordináció organikusan kialakult, leghatékonyabb módja, amelynek egyik aspektusa, hogy a produktív munkavégzés nyereséget eredményez, ami aztán (a munkán túl) további befektetésként hasznosítható (de van, aki megeszi).

3. A kapitalizmus az eddig ismert (de megkockáztatom: az elgondolható) legjobb -- bár nem az egyetlen -- útja a kisebb-nagyobb embertömegek számára hasznos értékteremtő viselkedések kiválasztódásának. A kapitalizmusban az tesz szert több pénzre (nagyobb hatalomra), aki jobban képes olyat eladni (ideértve azt, hogy abba fektet be), ami másoknak kell. De a piac és a verseny jellegzetességei miatt minden nyereség feltételes, bármikor elveszíthető. Az azonban nem a kapitalizmus hibája, ha különböző -- piac- és versenykorlátozó -- korrupciós gyakorlatok jelennek meg benne. (Vö., a kapitalizmus szempontjából a szocializmus a par excellence intézményesült korrupció.)

4. Azok egy része, akik sikeres versengő-piaci viselkedésre kevésbé alkalmasak (kockázatkerülőbbek, kevésbé tehetségesek potenciálisan nagyobb nyereségességű tevékenységekben stb.), előszeretettel élik meg ezt a rendszert elnyomásként. Ez azonban nem változtat azon, hogy -- modern tömegtársadalmi körülmények között pláne -- a kapitalizmusnál csak elnyomóbb rendszereket ismerünk és elméletileg sem tudunk olyanokról, amelyek produktívabbak és egyszermint operacionalizálhatók (implementálhatók) lennének...