2022. október 21., péntek

„NEM AZ ERŐ, A GYENGESÉG JELE” – TÁLAS PÉTER PUTYIN HÁBORÚJÁRÓL ÉS AMERIKAI ÉRDEKEKRŐL [HETIVÁLASZ 146]

VÁLASZ ONLINE/ HETI VÁLASZ / PODCAST
Műsorvezető: VÖRÖS SZABOLCS
2022.10.20.


Csaknem nyolc hónapja kezdődött az ukrajnai háború – pontosabban annak a korábbi nyolc évnél lényegesen intenzívebb szakasza. Hol tartanak most a felek? Számíthatunk-e a szeptemberihez hasonló ukrán áttörésre, és mit jeleznek Zelenszkij elnök szavai, hogy Ukrajna kritikus infrastruktúrájának 30 százalékát vesztette el? Hol lehet az a pont, ahol Kijevben és Moszkvában is hajlandók azt mondani, „ennyi volt”? Mit tehet és mit tesz a Nyugat? Újabb háborús podcastunk vendége Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője. A műsorvezető Vörös Szabolcs...

UNGVÁRY RUDOLF: ORBÁN, AKÁR AZ EMBEREVŐ TIGRIS, SOSEM TÉVED, HA AZ ÁLDOZATÁRA TÖR

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: KlikkTV
2022.10.21.


A miniszterelnöki kinyilatkozás nyomán felmerül a kérdés, hogy valóban van-e hasonlóság az ukrajnai háború és az 1956-os októberi forradalom között? A választ a Klikk TV Mélyvíz című műsorában egy ’56-os szemtanú, Ungváry Rudolf író adta meg.


Mint mondta, a történelem sajátos módon ismétli önmagát. „Ami Orbán Viktor kijelentéseit illeti, amivel most behozta 56-ot az orosz-ukrán háború ürügyén, az egy hihetetlen történelmi visszaköszönés. Mint mondta, béketárgyalásokat kell folytatni Oroszország és nem Ukrajna, hanem Amerika között. Ennek elmaradása ’56-ban is hiba volt, mondta. Csakhogy akkor itt állomásoztak szovjet csapatok és az egyik fő követelés a kivonásuk volt, fel sem merültek béketárgyalások. Ráadásul a parlament előtti vérengzést nem az oroszok csinálták, az első napokban nem ellenük folyt a harc.”

Véleménye szerint azonban a harmadik világháború a kibertérben zajló információk háborúja. Ezzel az agresszív államok a saját céljaikhoz akarják erőszakolni a valóságot. Teljesen mindegy, hogy mit hazudnak, ha ez a hazugság a céljaikat szolgálja.

„Orbán nem azért mondta ezt, mert rosszul tudta vagy tévedett – a saját érdeket illetően sosem téved. Az emberevő tigris sem téved, ha az áldozatára tör. A béke hirdetésével egyszerűen elkendőzi a tényleges állapotot.

A MEGFELELÉS CSAPDÁJA

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.10.21.


Nincs nap február huszonnegyedike óta, hogy ne kérdezze meg tőlem valaki, ismerős, ismeretlen, olvasó, de akár provokátor is, hogy „mit művel ez a magyar kormány az ukrajnai háborúval kapcsolatban?” Többnyire azt válaszolom – szerencsére kevés a provokátor, a legtöbb kérdést az őszinte érdeklődés szüli – hogy fogalmam sincs, de nem azt, amit én tennék.

Aztán ennyiben maradunk. Mert ahogy látom, a kormánynak sincs fogalma róla, mit tesz, csak teszi. Ma azonban a Direkt36 hosszú és nagyon részletes anyagot közölt az ügyben, aminek egy momentuma megragadta a figyelmemet. A mostani problémák gyökerét ugyanis két forrásra vezetném vissza: az egyik a magyar kormány hagyományosan Kreml-barát és az Unióval bizalmatlan politikája, a másik meg az, hogy a háború kitörése váratlanul érte őket. Nem számítottak rá, akármennyire is Moszkvában járt Orbán Viktor február elsején. Öt órát tárgyaltak Putyinnal, de Vlagyimir Vlagyimirovics, akinek volt KGB-tisztként és az FSZB volt vezetőjeként tanult szakmája az, hogy tudja, mit mond el és kinek, mit nem, elmulasztotta beavatni a terveibe.

De nem lehet, hogy mégis beavatta, csak titoktartás terhe mellett?

Nem. A magyar vezetés későbbi reakciói ennek pont az ellenkezőjére utaltak: ha tudták volna, mire számíthatnak, nem kapkodtak volna az első napokban fűhöz-fához, hanem koherens tervvel reagálnak. A kormánymédia reakcióit nem számolom, őket semmibe sem avatják bele, vagy ha mégis, maximum manipulációs szándékkal, de maga a kormány is szentül hitte még február huszonharmadikán, hogy nem lesz semmiféle orosz támadás.

Illetve: azt hitték, hogy ha lesz, az Kelet-Ukrajna szakadár népköztársaságainak területére korlátozódik majd. Emlékszem, akkor már hónapok óta lehetett tudni, hogy háború várható, és nem kizárólag a nyilvánosan közzétett amerikai és brit titkosszolgálati jelentésekből, hiszen műholdképek mutatták, hogy a brjanszki térségben és a fehérorosz határon is óriási létszámú, vegyes összetételű alakulatok várnak valamire, nyilván a parancsra, és ha megkapják, megindulnak. Ez hogy nem tűnt fel nekik?

A BOLTBAN NEM LEHET ELISMERÉSSEL FIZETNI – AZ ÓVODAI ELLÁTÁST VESZÉLYEZTETIK A DOLGOZÓK MEGÉLHETÉSI GONDJAI

SZABAD EURÓPA / VIDEÓ
Szerző: SZABAD EURÓPA
2022.10.21.


Pénteken egy napra bezárt a budapesti XV. kerület összes óvodája. Az 181 óvópedagógust foglalkoztató Hétszínvirág összevont óvodában 31-en jelentették be, hogy feladják a hivatásukat: egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy pedagógusként dolgozzanak.

ALIG AKAD JÓ LAKÁS MAGYARORSZÁGON - AZ ANGOL WC-T FELVÁLTHATJA MAJD A LÉGKONDI?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.10.21.


A magyar lakásállomány 90 százaléka elavult, ami – állapítja meg egy elemzés – csak új lakások építésével biztosan nem orvosolható. A kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló műhelyben most rájöttek, mennyire fontos lenne a régi ingatlanok rendbetétele. Ez (is) olyan terület, ahol hibát hibára halmozott az ország mostani vezetése.


A lakásfelújítás nélkülözhetetlen az energiahatékonysághoz – summázta a Takarék Index, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzése. Ezt akár a melegvíz feltalálásához is hasonlíthatnánk. Nagyon régóta nagyon sokan hangsúlyozták ugyanis, hogy mennyire fontos lenne a meglévő otthonok korszerűsítése. Ehhez képest a magyar kormány egyre az építést szorgalmazta. A korszerűsítésre szánt uniós pénzt pedig nem adták közvetlenül a magánszemélyeknek.

Persze nem véletlenül tették ezt. Részben, mert így a pénzt a számukra megfelelő kezekbe lehetett folyatni. Az sem volt mellékes, hogy jól fel lehetett pumpálni a növekedést (az építés, lakásépítés tipikusan konjunktúra növelő ágazat), ami nem is titkolt cél volt. Az állami támogatások, kedvezmények főként az újépítésű ingatlanokhoz kapcsolódtak. Mire bevezették az otthonfelújítási támogatást (amúgy azt is csak a gyermeket nevelő családok számára), már határozottan kedvezőtlenebbé fordult a gazdasági klíma. Az egész – ahogy a csoknál is – hajtotta felfelé az árakat, amit nagyon szerencsétlen módon jócskán felfokozott a háború. Ez önmagában nyilván nem a kormány hibája, de az igen, hogy egyetlen ponton sem avatkozott kedvezően be...

KICSINÁLTA A KORMÁNY A NAPELEMPIACOT, 27 MILLIÁRDDAL DRÁGUL AZ ATLÉTIKAI STADION

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.10.21.


G7: Politikai érdekei miatt csinálta ki a kormány a lakossági napelempiacot


Önmagában azzal semmi gond nem lett volna, hogy a kormányzat támogatja napelemek terjedését, klímapolitikai-szempontból ez kifejezetten pozitív törekvés volt. A gond csak az, hogy ehhez az infrastrukturális feltételeket annak ellenére sem teremtették meg, hogy az Energiastratégiában nagyon nagy hangsúlyt kapott a kérdés. Sőt, a fejlesztéseket valójában politikai okokból inkább gátolták. Aztán hirtelen kinyírták a lakossági napelempiacot.

444: 27 milliárddal, 238 milliárd forintra nőtt a Nemzeti Atlétikai Központ építési költsége

Bár az elszálló árak miatt közel 300 állami beruházást felfüggesztett a kormány, az igazán fontos dolgokra mindig akad egy kis közpénz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megígérte májusban, hogy elhalasztanak ugyan sok állami beruházást, de az alapelv az, hogy torzókat nem hagynak. Ennek szellemében a szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat extra 27 milliárd forintot ad a Nemzeti Atlétikai Stadion építésére. A kivitelező természetesen a Mészáros-féle ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium.

24.hu: Két és fél év alatt nem járt Barcelonában a volt futballista, akit Szijjártó a kinti magyar örökség feldolgozásával bízott meg

Vincze Ottó egykori futballistát Szijjártó Péter külügyminiszter 2020 májusában a a barcelonai magyar örökség feldolgozásával bízott meg. Vincze havi bruttó 500 ezer forintot kap ezért, ám a lap közadatigénylése nyomán kiderült, hogy a kinevezése óta nem járt a spanyol városban.

Magyar Hang: Dőlni látszik a Fidesz erdélyi médiabirodalma

Demeter Szilárd vezetésével gründolták össze magyar közpénzből, de december végén bezárják az erdélyi magyar nyomtatott sajtó többségét. Megszűnnek Krónika, a Székelyhon és a Székely Hírmondó napilapok, a Heti Hirdető heti-, valamint a Nőileg havilap is. Ezzel egyidőben felszámolják az egész Székelyföldet lefedő lapterjesztő és kézbesítő hálózatot is. Az utóbbi hetekben-hónapokban a szakmán belül többször is lehetett hallani olyan híreket, hogy akadozik a Budapestről megígért támogatás, és ha nem jön pénz, baj lesz. Ez most bekövetkezett.

RTL.hu: Itt az újabb kormányzati kampány: 7,8 milliárd forintot költhet rá Rogán Antal hivatala

Nettó 7 milliárd 874 millió forintos keretösszegre kötött szerződést a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel egy új kommunikációs kampányra – tudta meg az rtl.hu a Miniszterelnöki Kabinetiroda hivatalos dokumentumaiból. Ez valószínűleg az uniós szankciókról szóló konzultációhoz kapcsolódó bombás plakátkampány.

INKÁBB BALOLDALIAK A MAGYAROK, DE MÉLYÜLT A VILÁGNÉZETI SZAKADÉK VÁROS ÉS VIDÉK KÖZÖTT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.10.21.


A magyar társadalom sok tekintetben baloldalra húz, de a férfiközpontú családmodell népszerűsége például arról tanúskodik, hogy bizonyos területeken erős a jobboldali dominancia – világított rá a Policy Solutions kutatása. A nagy többség támogatja a nők abortuszhoz való jogát, a roma integráció esélyeit viszont rendkívül pesszimistán látja.

Gazdasági szempontból a mai a magyar társadalom többsége (56 százalék) baloldali értékrendet vall. A jobboldali gazdaságpolitikai orientáció a magyarok tizedére (11 százalék) jellemző, míg a középre húzódó, centrista gazdasági álláspontot elfoglalók a társadalom 32 százalékát teszik ki – mutatta ki a Policy Solutions pénteken ismertetett kutatása.

A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest a gazdasági baloldalon elhelyezkedők aránya csökkent, de nem a jobboldali nézetek váltak népszerűbbé, hanem a centristák aránya növekedett. (Az elemzés azokat nevezi centristáknak, akik nem rendelkeznek határozott baloldali vagy jobboldali világképpel.) Bár a kormánypártiak közel fele jelenleg is baloldali, vagyis piackritikus értékeket képvisel, négy éve még a Fidesz-szavazóknak 15 százalékponttal nagyobb hányada (64 százalék) tartozott ebbe a csoportba...

A DEMOKRATIKUS RENDSZERT BELÜLRŐL KÖNNYŰ LEBONTANI, DE ENNEK SÚLYOS KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2022.10.21.


Miért ér annyit a demokrácia, hogy sokan az életüket adják érte? Milyen veszélyeket rejt az illiberalizmus, a populizmus és az autoritarizmus? Erről beszélt csütörtök este a Nádor utcában Michael Ignatieff, Thomas Carothers, Staffan I. Lindberg, Mieke Verloo és Marlene Wind.


Kit érdekel a demokrácia? És miért fontos egyáltalán? – tette fel a kérdést Michael Ignatieff történész, a CEU egykori rektora egy csütörtöki budapesti konferencián. A kérdés azért különösen izgalmas, mert bár a demokrácia lényegében nem más, mint egy közös döntéshozatali mechanizmus, sokan mégis szentnek és sérthetetlennek tartják, és akkora értéket tulajdonítanak neki, hogy akár az életüket is adnák érte.

Egy kollektív döntéshozatali mechanizmusért viszont nem sokan szokták az életüket áldozni, tehát valami másról lehet szó, amit mindenáron meg kell óvni a rá leselkedő veszélyektől, ezekből pedig szép számmal akad. Ezekről, az illiberalizmus kihívásairól és az új autoriter kihívókról szólt a frissen indult Authlib első konferenciája, ahol a kutatócsoport bemutatkozása mellett az európai demokrácia problémáiról és a neo-autoritarizmus problémáiról is szó esett...

NEM LESZ ÁLLAMCSŐD, DE NEM LESZ KÖNNYŰ - BOD PÉTER ÁKOS A KLUBRÁDIÓBAN (2022.10.20.)

KLUBRÁDIÓ
Riporterek: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2022.10.20.


A 2020. október 20-i Reggeli személyben Bod Péter Ákos közgazdász, a magyar Nemzeti Bank egykori elnöke volt Herskovits Eszter és Selmeci János vendége, és a már javában tomboló, illetve még részben előttünk álló gazdasági és pénzügyi válságról beszélgettek.

ORBÁN A HÁBORÚBAN

DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, PANYI SZABOLCS
2022.10.21.


Orbán Viktor egy számára kulcsfontosságú és nemzetközi figyelmet is kiváltó találkozóra készült, de nem a tervei szerint alakultak a dolgok.

A magyar miniszterelnök január végén, a háborús fenyegetés árnyékában utazott el Moszkvába, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azzal számolt, hogy egy néhány fős delegációt bevihet magával a február 1-jére kitűzött tárgyalásra. Vele tartott például Szijjártó Péter külügyminiszter és az az orosz ügyekben jártas főtanácsadója, a korábban moszkvai nagykövetként is szolgáló Balla János, akik a tervek szerint szintén részt vettek volna a megbeszélésen. Az oroszok azonban az utolsó pillanatban megüzenték Orbánnak, hogy csak ő és a tolmácsa lehet jelen a tárgyaláson. A találkozó részleteit ismerő források szerint a magyar delegáció ezen meglepődött, mert a diplomáciában nem szokás ennyire rövid határidővel ilyen feltételeket szabni.

Az oroszok eljárásából úgy tűnt, hogy a koronavírustól való félelem miatt került sor erre a szigorításra. A házigazdák ragaszkodtak például ahhoz, hogy több covid-tesztet is elvégezzenek a magyar küldöttség tagjain, köztük Orbánon is. Ő alávetette magát ezeknek, nem foglalkozva azzal, hogy az oroszok így érzékeny biológiai információkhoz juthatnak róla. (A Moszkvába néhány nappal később érkező Emmanuel Macron francia elnök például sajtóbeszámolók szerint erre hivatkozva utasította el az orosz PCR-teszteket.) Orbánnak izolálnia is kellett magát, vagyis volt egy olyan időszak, amikor nem érintkezhetett másokkal a tárgyalás előtt, amely végül ezen óvintézkedések ellenére is csak különleges körülmények között valósult meg.

Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy a világ rácsodálkozhatott arra a híresen hosszú asztalra, amelynél a vírusveszélytől állítólag szélsőséges módon tartó orosz elnök később több más külföldi vezetőt is fogadott. Orbán és Putyin így egymástól nagyjából hat méterre foglalt helyet, de kifejezetten szívélyes hangon, tegezve szóltak egymáshoz. Az asztal jobb szélén, egy apró jegyzetfüzet fölé hajolva ülő Orbán a bevezetőjében külön megköszönte az orosz elnöknek azt, hogy a járványban “ti segítettetek” a védőoltásokkal.

A két vezető végül az eredetileg tervezettnél jóval hosszabban, közel öt órán keresztül tárgyalt, amit utólag Orbán egy interjúban maga is “komoly kihívásnak” nevezett. A találkozóról csak néhány perces videórészleteket tettek közzé, de a tárgyalás részleteit ismerő források szerint a teljes megbeszélésen főként a két ország közötti üzleti ügyekről volt szó, és a megbeszélés ”nagyon technikai” jellegű volt.

Orbánt elsősorban az érdekelte, hogy tud-e elegendő és megfelelő árú gázt szerezni Putyintól az oroszok és a nyugat elmélyedő konfliktusa közepette, az orosz elnököt viszont a saját országa számára üzletileg fontos ügyek foglalkoztatták. Putyin sok időt töltött például a Magyarországon évek óta akadozó, az orosz Roszatom által építendő Paks II. beruházás témájával, amelynek az egyik forrás szerint az “utolsó utáni részletével” is tisztában volt, és „olyanokról faggatta Orbánt, hogy

”ezzel és ezzel a fázissal hogyan állnak, meg hogy minek az engedélyeztetése kin múlik és mikor lesz meg”.

A napirenden volt még emellett több közös magyar-orosz vasúti projekt, de szóba került persze az Ukrajna körül akkoriban már egyre jobban éleződő konfliktus is. Orbán a bevezetőjében beszélt arról, hogy emiatt ez az eddigi ”legizgalmasabb” találkozójuk, és úgy fogalmazott, hogy a látogatása ”részben egy békemisszió„ is. Putyin a találkozó nyilvános részében és a későbbi sajtótájékoztatón csak megismételte azokat a nyilatkozatait, hogy a NATO és az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja Oroszország szerinte jogos biztonsági követeléseit.

Bár Orbán egy októberi berlini rendezvényen azt állította, hogy látta Putyin elszántságát, és ezért érezte, hogy ”baj van”, ehhez képest kormányzati források szerint a magyar miniszterelnök februárban még épp az ellenkezőjéről beszélt. Akkoriban még belső körben azt magyarázta, hogy nem számít háborúra, és főleg nem olyanra, amely Ukrajna teljes területe ellen irányulna.

A Direkt36 az elmúlt hónapokban közel negyven olyan emberrel – köztük magyar kormányzati forrásokkal és külföldi kormányok tisztviselőivel – beszélt, akiknek rálátásuk volt arra, hogy az Orbán-kormány miként manőverezett eddig ebben az egész világot megrázó konfliktusban.

A kutatásainkból az derült ki, hogy a teljes magyar kormányt felkészületlenül érte a háború, és a titkosszolgálatok még az invázió megkezdése előtti napon is olyan előrejelzéseket adtak, hogy csak egy korlátozott, kelet-ukrajnai konfliktusnak van esélye. A háború első napjaiban ugyan a kormány tett olyan jelzéseket a nyugati partnereknek, amelyek arra utaltak, hogy esetleg szakítanak az évek óta tartó oroszbarát politikával, de ez végül csak egy nagyon rövid ideig tartó hezitálás volt. Orbán zárt körben először békülékeny hangon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is, de amikor politikai lehetőséget látott abban, hogy nyilvánosan bírálja, akkor nem habozott megtenni...

HÁBORÚRÓL, PUTYINRÓL, ORBÁNRÓL, SZANKCIÓKRÓL: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN, TÖRTÉNÉSZ /// F. P. 59. ADÁS

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.10.20.



Ismét az orosz-ukrán háborúról beszélgetünk, de ezúttal elsősorban az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatékonyságát vizsgáljuk. A magyar miniszterelnök szerint amennyiben megszűnnének ezek a szankciók, az utóbbi hónapokban egekbe szökött fogyasztói árak rögtön megfeleződnének, Európa gazdasága újra erőre kapna és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. Ahogy Orbán gyakran hangoztatja: "az uniós bürokraták nem ezt ígérték. Azt ígérték, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek". 

Hát akkor lássuk, mi az igazság! Ezúttal is - a sok kiváló közül - a legjobb Oroszország-szakértőt, Sz.Bíró Zoltán történészt kértük meg arra, hogy a szankciók hatásával kapcsolatban tárja fel az igazság minden aspektusát, például, hogy miért lett volna eleve képtelenség szankciók nélkül hagyni az orosz háborús magatartást, mindemellett persze szó lesz arról is, miért abszurd követelés a magyar kormány részéről a "béke helyreállítása", létezik-e olyan, hogy "Brüsszel", amire a miniszterelnök örökösen hivatkozik, reális-e az a szintén magyar politikai törekvés, hogy Amerika üljön le Oroszországgal és Ukrajna feje fölött mielőbb állapodjon meg a háború befejezéséről, miért újabb parasztvakítás a magyar nemzeti konzultáció a szankciók hatásáról, de az is szóba kerül, miért hal meg mostanában igen gyanús körülmények között egymás után megannyi orosz oligarcha, továbbá igaza van-e az Economist-nak, amikor a napokban arról írt, hogy miközben Európa recesszióba tart, az orosz gazdaság képes finanszírozni a gazdaságát, és hogyan fogja a magyarok megélhetési dühét a magyar kormányfő megint Brüsszel, a migránsok, a baloldal, Soros, stb. ellen fordítani, ahogy szakadatlanul teszi ezt 12 éve.

MÁSFÉL ÓRÁT KAPOTT AZ ENERGIAÜGYEKÉRT FELELŐS BRÜSSZELI MAGYAR NAGYKÖVET, HOGY ÖSSZEPAKOLJON – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.10.21.


Amíg Orbán az EU-csúcson tárgyalt

Baranyai Gábor volt a második ember az EU-s követségen.

Ki nem mond igazat, Orbán vagy a Reuters?

A lap arról számolt be, hogy az Európai Unió vezetői anélkül fejezték be a tárgyalást, hogy megállapodás született volna a gázársapkáról. Orbán szerint megszületett a megállapodás.

Brutálisan drágán sikerült Szijjártó Péternek orosz gázt vennie

A Magyar Közlöny csütörtök éjszaka megjelent számában egy rövidke kormányhatározat-módosítás alapján arra lehet következtetni, hogy a meglévő szerződések felett Oroszországból beszerzett gáz megint igen drága lett.

Orbán a háborúban

A Direkt36 az elmúlt hónapokban közel negyven olyan emberrel – köztük magyar kormányzati forrásokkal és külföldi kormányok tisztviselőivel – beszélt, akiknek rálátásuk volt arra, hogy az Orbán-kormány miként manőverezett eddig ebben az egész világot megrázó konfliktusban.

Az atlétikai központra már 238 milliárdot, a nyíregyházi focistadionra még plusz 4 milliárdot szán a kormány

200-300 millióval drágult a vecsési és a komlói kézilabda csarnok, míg a demecseri csarnok 150 millióval, a makói pedig nagyjából 100 millióval kerül majd többe…

Leáll több BKV-busz és bezár az Akácfa utcai székház

Kiss Ambrus hangsúlyozta: nem egész évre állítják le ezeket a buszokat, és a BKV dolgozik az olcsóbb földgáz beszerzésén.

Ki nyeri a nagy ukrajnai drónháborút?

Ha azt gondoljuk, “csak” le kell lőni, azt kész, tévedünk.

A szakmányban hamisított történelem súlyos mentális sérülést okozhat egy országnak

“A történettudomány el fogja végezni a maga munkáját. Nem egy ilyen hollywoodi, vagy ilyen cowboyfilmnek megfelelően, ahol valakit, mondjuk Antall Józsefet kineveznek a legfőbb jónak, és megtalálják a legfőbb gonoszt, aminek kinevezik Göncz Árpádot. A történelem az nem ilyen. Ez a legócskább ideológiai leegyszerűsítés. Ezek a romboló, eszmeileg gyilkos filmek a jelen generációit célozzák meg, és ezért veszélyesek.”

MEGTÖLTÖTTE A SZEGEDI DUGONICS TERET A VÁROS ÉS A KÖRNYÉK ISKOLÁIÉRT TÜNTETŐ TÖMEG

MÉRCE
Szerzők: BOGATIN BENCE, TÓTH CSABA TIBOR
2022.10.20.


Körülbelül kétezren vettek részt Szegeden a városi illetve környékbeli iskolákért tartott demonstráción csütörtökön kora este. A 160 ezer lekes csongrádi-csanádi megyeszékhely belvárosában mintegy 800-1000 méter hosszúságú láncban álltak a tüntetők, helyként igen tömött, sűrű szakaszokon. A demonstráció a térség iskoláinak tanárai, az ide járó diákok és az ő szüleik közti összefogás szempontjából szimbolikus jelentőségű volt a pedagógusok megbecsüléséért és a közoktatás jövőjéért vívott küzdelemben.

Az élőláncról és a tüntetésről élőben közvetítettünk:

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.21.


P U B L I C I S Z T I K A

Tamás Gáspár Miklós
A melfi konstitúciók óta

Megfeledkeztünk róla, hogy a szabad honpolgároknak – akkor is, ha „állam”, akkor is, ha „civil társadalom”, akkor is, ha „emberiség” formájában gondoljuk el a közösséget, amelynek a tagjai – nemcsak önérzetre, önállóságra, jogérzékre, rációra van szükségük, hanem általános (ezen belül történeti) műveltségre is ahhoz, hogy ne téveszthessék meg őket egykönnyen.

Először azt hittem, hogy amikor a magyarországi tanárok és diákjaik tiltakozó mozgalmának ellenzői azt írják és nyilatkozzák, hogy nem találják a törvénykönyvekben a „polgári engedetlenség” fogalmát, akkor vagy tréfálnak, vagy tudatlanságot színlelnek. A frázist már nagyjából egy hónapja ismételgetik anélkül, hogy bárki ellentmondana nekik; ez már gyanús volt. Ezek után az is föltűnt, hogy maguk a tiltakozók se tudják, hogy a „polgári engedetlenség” (civil disobedience) mit jelent, többen valaminő rejtelmes okból a „vadsztrájk” (wildcat strike) fogalmával tévesztik össze, amelyet történelmileg jó fél évszázaddal megelőz.Tovább

A szerző további cikkei

Váncsa István
Hinaus mit uns

Ha Brüsszel átlép egy határt, nem feltétlenül kell tovább erőltetnünk ezt a kapcsolatot – mondta a Mandinernek Fricz Tamás, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum alapítója és szóvivője, aki már csak társadalmi funkciójából fakadóan is roppant fontos ember, kormányzati berkekből származó információk őre, sőt esetleg generátora. Ez utóbbi azért valószínű, mert nevezett személy nemcsak a kormányzó urunk dicsőségét hirdető reprezentatív felvonulásokat szervezi, hanem szabadidejében politológiával is foglalkozik, tehát elvárható tőle, hogy egyszerű tényekkel találkozván mélyreható következtetésekre jusson és azokat valamennyiünk okulása érdekében közkinccsé tegye.

Ilyen tény például az, hogy pártunk a közpénzek magánvagyonná konvertálását illetően a kezdetektől fogva nagy érdeklődést és rátermettséget mutat.Tovább

A szerző további cikkei


Eörsi László
Az ’56-os háryjánosok

Ahogy 1945 után a magyar partizánok létszáma a többszörösére emelkedett, és ahogy az antifasiszta küzdelmeiktől visszhangzott a sajtó, hasonlóképpen gyarapodott a rendszerváltás után az antikommunista szabadságharcosoké. Tekintve, hogy óriási bátorság kellett a világ legerősebb szárazföldi hadseregének egységei ellen fegyvert ragadni, jó néhányan nem is tudtak ellenállni annak a kísértésnek, hogy utólagosan – a kockázatok vállalása nélkül – faragjanak szabadságharcost magukból. Többségüknek sikerült rászedniük a közvéleményt.Tovább

A szerző további cikkei



Eörsi Mátyás
Háború és béke
(2022)

A náci Németország terjeszkedése nem a világháború kirobbantásával, hanem az Anschlusszal kezdődött, amikor is – történelemből gyengébb olvasóim számára írom, 1938. március 12-én – egyszerűen megszállta, majd magához csatolta Ausztriát. Ezzel egyidejűleg bejelentette igényét Csehszlovákia németek lakta Szudéta-vidékére, ami érthetően komoly riadalmat keltett Európa-szerte. Hol szabja a bestia (Hitler) a határt? Meddig akar menni? Kielégíthető az igénye? Talán, ha egy kicsit engedünk neki – vélekedett így a világ –, akkor megszelídíthető?Tovább

A szerző további cikkei



Földvári Zsuzsa
„Szása” marad az elnök

A következő hat évben is a töretlenül zöldpárti nézeteket valló Alexander Van der Bellen marad Ausztria elnöke, aki az előző ciklusban bizonyította, hogy tud élni középerős elnöki hatalmával.Tovább

A szerző további cikkei

Szalay Zoltán
Gyűlölet Pozsonyban

V I S S Z H A N G

Nyerges András
Nyírő és a nyilas parlament

A szerző további cikkei

Fábri Ferenc
Kercs


P Á R A T L A N

Huszár Ágnes
BEJELENTETT

A szerző további cikkei









(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2022/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.21.


F E U I L L E T O N

Szabó Attila
Valakik társadalma – de milyen keretben? 

I N T E R J Ú

Váradi Júlia
„A kecske sem lakik jól, és a káposzta sem marad meg”
Beszélgetés Timothy Garton Ash történésszel



K R I T I K A


Károlyi Csaba
Majdnem

► Bendl Vera: Majdnem negyven. Regény. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 189 oldal, 3990 Ft

Bendl Vera első regénye olyankor jelent meg, mikor az az anyag, amit ő feldolgoz, több szerző műhelyének légterében ott lebeg. Szerelmek, szeretők, házasságok, válások, gyereknevelési problémák, megcsalások, karrier, szex, kiégés, gyönyörök és depressziók, vágyak, rettegések és hiú remények – bőven az öregedés előtt. Bár szó esik a főhős „öregedő pinájáról”, de csak azért, mert ő még nem tudhatja, mi lesz majd vele húsz-harminc év múlva. Az élet ezekhez hasonló apró szépségeinek női szemszögből történő feldolgozása több kortárs prózakötetben megtörtént mostanában. Sokszor a bántalmazás is fontos szerepet játszik ezekben a történetekben, itt most nem, de ez nem baj.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Lakner Dávid
Ex libris

Izsák József: Tamási Áron
Zeng a magosság
Tamási Áron
Vasy Géza: Szellemi hazánk: az irodalom

A szerző további cikkei

Huszár Ágnes
Kellemetlen emberek

► Bereczkei Tamás, Czibor And­rea, Birkás Béla (szerk.): A lélek sötét oldala. Nárcizmus – machiavellizmus – pszichopátia. Typotex Kiadó, Budapest, 2021, 375 oldal, 4500 Ft

A vízben tükröződő képébe beleszerető Narkisszoszról szóló görög monda jól jellemzi az önszeretet ördögi körét. A nárcisztikus ember nem képes mély kapcsolatot kiépíteni másokkal, de mégis rájuk szorul, tőlük várja saját nagyszerűsége dicséretét. A pszichopata szintén kivételesnek gondolja magát, úgy érzi, rá nem vonatkoznak az erkölcsi szabályok. A többiekre eszközként tekint, ezért lelkiismeretfurdalás nélkül kihasználja, meglopja, sőt akár megöli őket. Ők már nem egyszerűen kellemetlen, hanem veszélyes emberek.Tovább

A szerző további cikkei

Benedek Szabolcs
Szerencsétlen kor

► Vámos Miklós: Palackposta. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2022, 196 oldal, 3999 Ft

Amikor a ki nem küldött tudósító szubjektív világképei megjelentek, Vámos Miklós már többkötetes, kelendő szerző volt. Ismertségét és népszerűségét ezek a cikkek is nagyban növelték, érdemes utánaolvasni az akkori ÉS-ben az ezekhez kapcsolódó szerkesztői üzeneteknek. Az egyik például olvasói kérdésre röviden bemutatja, ki ez az alig harmincas, tehetséges író. Egy másik meg azt tudatja, hogy a sorozatnak a hamburgi piroslámpás negyedről szóló és ezzel együtt a hivatalosan el nem ismert magyar szexpiac mibenlétét feszegető darabjára rengeteg vélemény érkezett, pró és kontra, ám mivel utóbbiak meglehetősen fölajzott hangvételűek, előbbieket se közlik.Tovább

A szerző további cikkei

Csepeli György
Történet családról és családtalanságról

► Ladányi János: Rossz időben, rossz helyen. Családom és csa­lád­talanságom története. Kép­mel­lékletekkel. Aura Kiadó, Budapest, 2022, 111 oldal, 2800 Ft

Szó esik a barátokról, akik között zsidók, nem zsidók egyaránt voltak és vannak. A gyermekkori emlékekre nem vetülnek rá a múlt árnyai, de a könyvben nyomon követhetjük a folyamatot, melynek eredményeként a szerző lelkekben végzett ásatásai nyomán feltámadnak a feledésre ítélt emlékek, felbukkannak a széttört zsidó identitás sebző szilánkjai.Tovább

„A toll szabad”
Spiró György Diavolina című művének francia fogadtatásából

► György Spiró: Diavolina. For­dí­tot­ta: Natalia Zaremba-Huzsvai és Charles Zaremba. Actes Sud, Paris, 2019, 232 oldal, 21,50 €

Spiró György magára öltötte Alexej Makszimovics Peskov, másképpen Gorkij ápolónőjének ruháját, hogy olyan fikcióval szolgáljon, a Diavolinával, amely teli van szellemmel és furcsasággal. A narrátornő – Boszika, ahogyan Gorkij hívja – Spiró világának mélységeibe vezet el bennünket, és borzongató tablót vázol föl a bolsevik mozgalomról meg a szovjet „új emberről”. Bár Diavolina a forradalmi értelmiség szolgálatában állt, férjhez adták – ebben neki nem volt választása –, csupán csak azért, hogy a háznál maradjon. Új korszak, új hierarchiák, és egy még kegyetlenebb politikai rendőrség, mint a cári. Noha „Lipa” (a mesélő egy másik beceneve) rajong a szocialista realizmus hírnökéért, tisztán látja őt, akinek az utolsó lépéseit is kíséri ápolónőként és nem hivatalos társként. Gorkij gyűjti a liezonokat: Marija Fjodorovna színésznőt, Murát, az egykori gépírónőt, akin H. G. Wellsszel „osztozik”. A rendszer fejeseként megpróbál Leninnél majd Sztálinnál közbenjárni értelmiségiekért (az értelmiség „szar”, mondja a forradalom atyja). De hiába. Bloktól Nina Berberován át Sosztakovicsig a kulturális program: az üldözés, a számkivetés vagy a kivégzés. Diavolina, a szerelmetes látásával és az éles nyelvével (proletár szókimondásával) sátáni elbeszélő.

(Sean James Rose: Spiró György magára ölti Gorkij ápolónőjének blúzát. Livres Hebdo, 2019. január 25.)Tovább

A szerző további cikkei

Kácsor Zsolt
Egy polgár hallomásai

► Székely Gábor: Elszakadás és visszafordulás. Magvető Könyvkiadó, Tények és tanúk sorozat, Budapest, 2022, 288 oldal, 5499 Ft

A családról, a felmenőkről szóló fejezetekben sokszor találkozni olyan megjegyzésekkel, hogy – mivel a szerző nem tudja, s nem is tudja már ellenőrizni sem, hogy egyes történetekből mennyi az igazság – bizonyos eseményekről, dolgokról csak hallomás útján van tudomása. De becsületére váljék, hogy ami nagyon érdekelte, annak utánajárt. Ráadásul olyasmiket is megír, amiket más már nem tudhatna, mivel senki nem él a régiek közül – erre a legjobb példa, hogy az egri zsidók miképpen ehettek rendszeresen kóser szarvast és őzet: a közeli Bükkben hálóval befogott állatokat sakter – zsidó mészáros – vágta le, de természetesen kóser módra. Alig hiszem, hogy ilyesmire ma már volna lehetőség.Tovább

A szerző további cikkei

György Péter
Molnár Sándor munkássága

(Molnár Sándor Festőjóga című kiállítása megtekinthető a Műcsarnokban 2023. február 5-ig.)

Egyetlen pillanatra sem állítom, hogy ezek a művek és Tóth Menyhért fehér képei rokoníthatóak lennének, vagy akár párhuzamosságukra utalna bármi is. Erről szó sincs, de azok mégis egyszerre léteztek, ugyanabban az országban, ugyanannak a művészeti világnak eltérő részein. És talán nem felesleges megidéznünk itt Pilinszky ismert sorait: „Látják a bejárati fényben / a szőlőlugast? A meszelt padot? / A levelek nyomasztó, viaszos zöld / távollétét? És mégis itt állt.” Úgy vélem, az ilyesfajta összefüggésekből rajzolódik ki a nemzeti kultúra térképe.Tovább

A szerző további cikkei

Széplaky Gerda
Robotok fogságában

(Nem vagyok robot, Ludwig Múzeum, megtekinthető november 27-ig.)

A játékos, könnyűséget sugalló installálás már-már feledteti velünk, hogy a kiállítás tétje éppenséggel a gépek létéből következő idegenségérzés felmutatása, annak a félelemnek az artikulálása, mely szerint a technológiai és digitális robbanás által meghatározott jövőben az emberi minőség átalakul, netán el is tűnik. Ha az installálás módja nem is, a művek annál erőteljesebben mutatnak rá erre.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Míder

(Fűző. Osztrák–luxemburgi–német–francia film. Rendező-forgatókönyvíró: Marie Kreutzer.)

Vélhetnénk, a címbéli fűző a szigorú kötöttségek jelképe, de erről sincs szó: a hősnő maga erőlteti egyre szorosabbra a szörnyű ruhadarabot. Ez a mániája, s vele a beteges diétája inkább testképzavarra utal, mint az udvari etikett kényszerére. A dolog paradoxona, hogy a míder a valóságban tényleg szerepet játszhatott Erzsébet halálában: az ellene elkövetett merénylet után ezért nem vehették azonnal észre súlyos sérülését, amely késlekedésbe később belehalt. A film készítői más halált szántak neki, tökéletesen elrugaszkodva a tényektől, ami nem lenne gond, ha lenne értelme, ám nem derül ki, a költött vég mit tesz hozzá Sissi drámájához (a rákövetkező ízléstelen zárókódáról nem is beszélve).Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
A játszmák vége

(Solness, Örkény Színház, Stúdió, október 7.; Hedda Gabler, Katona József Színház, október 16.)

A két, szinte egyidejű, fővárosi Ibsen-premier egyikében egy férfi/három nő a felállás, a másikban egy nő/három férfi. A háromszög még működőképes lenne, sőt stabil, de ennyi aspiráns már sok mindenkinek; egyet valahogy el kell engedni, vagy békében, mert jött helyette más, vagy durván, uralhatatlan, szenvedélyes bosszúvággyal. Gáspár Ildikó Solness- és Székely Kriszta Hedda Gabler-rendezésének mások a tétjei és a hangsúlyai, mégis sok a közös bennük.Tovább

A szerző további cikkei

Rákai Zsuzsanna
Mindennapos ünnep

(Budapesti Fesztiválzenekar, Gulyás Emese, Kostyál Péter, Takács-Nagy Gábor – Zene­akadémia, 2022. október 15.)

Az október 14-én és 15-én rendezett koncertek karmestere, Takács-Nagy Gábor azonban szerencsére nem volt híve a retrospektív szemlélettel kialakított interpretációknak. Úgy is mondhatnánk, tisztában volt azzal, hogy az időben egyelőre csak előrefelé lehetséges haladni, és ezt a viszonylag korai Haydn-szimfóniát is ennek szellemében formálta meg feszes tempókkal, határozott hangsúlyokkal, mozgalmas polifóniával. Nem valamiféle preromantikus érzékenység és szenvedélyesség modellezésére használta a kompozíciót, hanem saját jogán szólaltatta meg, mindvégig a váratlan és szabálytalan ötletek elsöprő energiájára építve az előadást, amelynek következtében a mű a kísérletező fantázia vagy a valamelyest ódivatú elegancia képviselőjének szerepe helyett a lehető legmagasabb rendű zenei szórakozás iskolapéldája lett.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
A kiválasztottak bálja

(Simon Keenlyside dalestje – Eiffel Műhelyház, október 16.)

Nyilván őrültség, kultúrtékozlás, a kísérő Malcolm Martineau, és már ő annyira közismert lény, annyi énekessel dolgozott együtt Schwarzkopftól Terfelig és Keenlyside-ig, hogy erre meg kellett volna telnie bármelyik nagy koncertteremnek. Ehelyett lett az embernek egy csalóka érzése, hogy mennyire különös városban élünk, ki kell buszozni Kőbányára, és a sötét utcákon haladva bemenni egy csarnokba, azt mondani, hogy Zeusz küldött, és akkor szűk, családi körben meghallgathatjuk a világ egyik legjelentősebb dalénekesét. Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Nagymesterek

(Babarczy László beszél, magánfelvétel, Facebook)

Micsoda kincsek lapulhatnak még így, magánkézben, kallódó videófelvételek, interjúk, kordokumentumok, melyek őrzik a soha fel nem dolgozott kaposvári csodát, a magyar színháztörténet egyik legfontosabb alkotóközösségének létét, okait, miértjeit. Mindezek kallódnak, kopnak, elvesznek, kidobódnak, ahelyett, hogy egy dokumentumfilmben egyesülnének, de ez a dokumentumfilm csak a mi szívünkben, fejünkben forog.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Messze jövendővel komolyan összevetve

(Mózes Tamara és Kaltenecker Zsolt: Futurized – BMC, 2022)

A Futurized bekúszik a bőr alá: a rendkívüli előadók rendkívüli dalai (közöttük két feldolgozás) mégsem a rendkívüliségről szólnak, hiszen hallgatóként nincsen késztetésünk szétszálazni a megszülető egységet, mert a flow olyan erővel ragad magával, hogy tulajdonképpen eltekintünk a markáns karakterelemek taglalásától, a jazzben kevésbé honos metálhangzástól, a hangok finom elhangolt lebegtetésétől, nem akarjuk megfejteni, melyik dal, ötlet hogyan s miért született. Tovább


I R O D A L O M

Nagy Zsuka
Lilinek fáj a szíve
Napok, személyek egy tanulmányhoz – töredék –

(csütörtök) Nem tudom magamtól megvédeni magam.

Állok a pultnál és kérek egy fekete teát. Az Earl Grey a kedvencem. Nagyon szeretem a bergamott illatát. Csakis dupla jégerrel. Leülök és beáztatom a filtert. Nézem, ahogy ázik a fű és színezi, illatozza a forró vizet. Az illat és a torkomat öblítő melegség megnyugtat. És az a két jéghideg mozdulat, amivel a jégert lehajtom. Annyiféle mozdulattal él az ember. Nem tudom, honnan jönnek. Valamit pótolnak, valamiért a részünkké lesz, valamiért megtetszik, valakit megszeretünk és észrevétlen átvesszük tőle, vagy programozott, nemzedékes mozdulatokat sajátítunk el az időnk során, vagy az életmódunk hozza őket. Fene tudja. Talán mindenből egy kicsi.Tovább

A szerző további cikkei

Balázs Attila
Szokott-e ősz lenni Paraguayban?
(Fantasztikus irodalomtörténet a déli végekről)

A világvégéről írja minden idők egyik legfantasztikusabb írója, a dél-amerikai Julio Cortázar az ő csudabogarairól, kronópiókról és fámákról szóló könyvében, hogy mivel az írástudók állhatatosan tovább folytatják a tevékenységüket, az a kevés olvasó, aki még megmaradt ezen a földkerekségen, foglalkozást változtat és beáll írástudónak. Az országok így egyre inkább az írástudók meg a papír- és tintagyárak országaivá válnak. Nappal az írástudókéi, éjszaka pedig azoké a gépekéi, amelyek kinyomtatják az írástudók műveit. Először a lakások bizonyulnak kicsinek a bennük levő könyvtárak számára; akkor a városok vezetői kénytelenek lesznek (ez már folyamatban is van) feláldozni a játszótereket a könyvtárak bővítése céljából. Ezután következnek a színházak, a szülőotthonok, a vágóhidak, a kocsmák és a kórházak. A szegények téglának fogják használni a könyveket, cementtel összeragasztják őket, a könyvekből falakat emelnek, és majd könyvkalyibákban laknak. Akkor aztán a városokat is kinövik a könyvek, elárasztják a vidéket, lelapítják a napraforgót, a búzamezőket, így jó, ha az útügyi igazgatóságnak sikerül elérnie, hogy két magas könyvfal között szabadon maradjanak az utak. Néha ledől egy-egy fal, s ebből borzalmas szerencsétlenség származik.Tovább

A szerző további cikkei

Gerzsenyi Gabi
Macskakő

egy kettő három négy egy kettő három négy gonosz volt Juli néni amiért nem vett be a dobosok közé pedig pontosan úgy doboltam azon a hülye meghallgatáson vagy min ahogy a többiek attól hogy rövid a hajam még lehet bele masnit kötni kipróbáltuk anyával igaz kellett három csat is hogy megálljon a fejem tetején egy kettő három négy egy kettő három négy anya szerint Juli néni irigyel minket mert magyarba járunk és a meghallgatásra is az új denevér­ujjú pulcsimban mentem az ő lányán meg csak az itteni lila szvetter volt nekem az is tetszik legutóbb láttam az unyivermagban kértem is de anya nem akart venni hogy beleizzadok a műszálasba pedig Emőke nagyon szép volt benne irigyeltem is főleg a derékig érő haja miatt irigylem és persze a gumizás miatt a csípőre rakott gumiba is bele tud ugrani nekifutásból aztán helyből kiugrik belőle pedig csak egy-két centivel magasabb nálam egy kettő három négy most biztos magas sarkú topánkát vett ő az egyetlen a dobosok közül akinek innen látom a fejét kiemelkedik a sorból a dobosok legalább árnyékban állhatnak egyTovább

A szerző további cikkei

Bálity Csaba
Adydasz

Szöcske hívat, kiabált be valaki a medence partjáról, a lehető legrosszabb pillanatban, pont azután, hogy Sztojka Misi egy parádés cselsorozat után megfordította a mérkőzést. Kettő-egyre vezettünk a bajzások ellen, egyetlen gól kellett volna a rekorddöntéshez. Az újpesti napközis úttörőtábor gyerekmedencéjében évek óta nem volt víz, aljáról mindenfelé felpattogzott a festék, a világoskék felületet szürke foltok tarkították. Rövidebb oldalain egy-egy, vízcsőből hegesztett kis kapu állt. A teknő eredeti funkciójára már csak egy Vízbe ugrani tilos! feliratú kopott bádogtábla emlékeztetett. A legenda szerint, a tilalom rendszeres megszegése hozzájárult ahhoz, hogy újabban már nem töltötték fel vízzel a gödröt, ami lassanként jobban emlékeztetett derítőre, mint fürdőmedencére.Tovább

A szerző további cikkei

Pénzes Tímea
Mondatrész-értelmezés

Talán csak újabb mondatrészeket gyűjtöttem egy képzeletbeli mondathoz, amikor férjhez mentem. Egy nagyobb lépéshez, egy mélyebbről jövő lélegzetvételhez. Hosszú távú állításokra vágytam. Talán akkor is, amikor várandós lettem. Kellett két alany, akik bekuporodnak az összegyűrődött gondolatok redőibe. Akik más értelmet is adnak. Akikről tűnődni lehet. Akiknek köszönhetően más szemmel nézhetem magam, magunk. Akik tükröt mutatnak, kiegészítenek, felforgatnak, felfokozzák, amit lehet.

Várakozásban éltem. Hogy jön valami más, valami több, valami, ami túlmutat rajtunk.Tovább

A szerző további cikkei





ORBÁN: KÖZÖS EU-S GÁZBESZERZÉS CSAK ÖNKÉNTES ALAPON LEHET - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.21.


Magyarország csak akkor egyezik bele a közös gázbeszerzési döntésbe, ha figyelembe veszik, hogy országának hosszú távra szóló gázvásárlási szerződése van érvényben – idézi a Orbán Viktort a Politico.

Abból, ami ma kora reggelig kiszivárgott a nemzetközi médiába a brüsszeli EU-csúcsról, magyar szempontból az a legfontosabb, hogy a közös következtetések legfrissebb tervezete – mint arról a Politico című amerikai portál európai szerkesztősége egy szóvivői Twitter-bejegyzésből értesült – eleget tesz Orbán Viktor követelésének, miszerint a közös uniós gázbeszerzés csak önkéntes alapon képzelhető el. A tervezet megszellőztetése előtt a Politico idézett egy diplomatát, aki szerint a magyar miniszterelnök azt mondta tárgyalópartnereinek: Magyarország csak akkor egyezik bele a közös gázbeszerzési döntésbe, ha figyelembe veszik, hogy országának hosszú távra szóló gázvásárlási szerződése van érvényben.

A portál azt az értesülést is közzétette, hogy az uniós energiacsúcs kellős közepén igencsak rövid úton elbocsátották azt a magyar diplomatát, aki a brüsszeli magyar EU-képviseleten az energiaügyek első számú felelőse volt. Baranyai Gábor nagykövet a Politico tudomása szerint másfél órát kapott arra, hogy összeszedje holmiját, és távozzon a magyar képviseletről.

Reuters egyik cikke az EU-csúcson folytatott gázvita másik vonulatára tér ki: ismerteti a magyar kormányfő kijelentését, amelynek értelmében a gázár maximálásához Budapest nem járul hozzá, mert az az orosz szállítások leállásához vezetne. Ha mégis a gázársapka mellett akarnak dönteni, akkor ez alól adjanak felmentést Magyarországnak – mondta Orbán.

A Reuters felidézi, hogy a tengeri kikötővel nem rendelkező Magyarország, amely nagyon ráutalt a csővezetéken érkező orosz olajra is, júniusban felmentést kapott a közös olajembargós intézkedésekhez való csatlakozás kötelezettsége alól. Az olajembargó egyébként majd csak decemberben lép életbe. A londoni székhelyű hírügynökség ebben a beszámolóban is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország eközben a forint euróárfolyamának a romlásával, valamint 20 százalékos inflációval küzd. A magyar fizetőeszközre amiatt is nyomás nehezedik, hogy az Európai Bizottság korrupciós és jogállamisági kifogások miatt a Magyarországnak szánt uniós támogatások felfüggesztését javasolta – írja a Reuters, és hozzáteszi, hogy magyar kormányzati várakozások szerint ez a vita november derekára megoldódhat.

Varsó is nyomás alatt

Ami egyébként a jogállamisági vitákat illeti, nemrégen még arra utaló jelek érkeztek, hogy Magyarország egyedül maradhat, mert a lengyelekkel kapcsolatos, ilyen jellegű uniós aggályok megoldódnak. Ez azonban mindmáig nem következett be. A londoni Financial Times, amely a Brexit ellenére is a brüsszeli eurokraták egyik igen fontos tájékozódási forrása maradt, tegnap szerkesztőségi kommentárban fejtette ki azt az álláspontját, hogy helyesen teszi az Európai Bizottság, ha továbbra is nyomás alatt tartja Varsót, mert a demokráciát belülről fenyegető veszélyekkel szemben keménységre van szükség. Eddig a COVID utáni helyreállítási alap pénzeihez való lengyel hozzájutásról folyt a vita, most azonban már a hétéves általános uniós költségvetési keretből történő finanszírozásról is, mert a lengyel kormány aláássa az igazságszolgáltatási rendszert – emeli ki a Financial Times. A kommentár szerint erős a kísértés a konfrontáció elkerülésére olyankor, amikor külső ellenség akarja megosztani Európát, de helytelen lenne erre az útra lépni, és a liberális demokratikus modell kívülről jövő fenyegetése éppenséggel mindennél fontosabbá teszi, hogy Európa határozottabban lépjen fel.

Az EU-tagállamok csaknem kétharmada azonnali gázársapkát követel

De visszatérve az energiakérdéseknek szentelt EU-csúcsra, érdemes pár szót ejteni arról, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung – igaz, ez markánsan konzervatív lap, tehát nem feltétlenül lelkesedik a szociáldemokraták vezette berlini kormány irányvonaláért – arról ír, hogy Olaf Scholz kancellár defenzívába szorult, és az uniós energiaviták egyre inkább olyan irányt vesznek, amelyek Németország számára aggodalmat keltőek. A lap hangsúlyozza, hogy az EU-tagállamok csaknem kétharmada azonnali gázársapkát követel. Emmanuel Macron azt mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy meggyőzze Scholzot, és hogy sem Németországnak, sem Európának nem lenne jó, ha Berlin elszigetelődne. A frankfurti lap megjegyzi: a déli tagállamok a szakemberek szerint meg tudják oldani, hogy gázársapka mellett is elegendő energiaforráshoz jussanak, Németország szemszögéből nézve azonban más a helyzet – igaz, kevesen állnak ki mellette: az Allgemeine felsorolása szerint Berlin álláspontját csupán Hollandia, Írország, Dánia, Luxemburg, Ausztria és Magyarország osztja.

Az energiaárak által gerjesztett inflációt már most sem lehet kontroll alatt tartani

A jobbára csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitung azt hangsúlyozza, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a mostani EU-csúcson, akkor súlyos energia- és gazdasági válság vár Európára, fizetésképtelen polgárok és vállalkozások tömegével. Az energiaárak által gerjesztett inflációt már most sem lehet kontroll alatt tartani – figyelmeztet a lap.

Frissítés: Nem sokkal a lapszemle megjelenését követően az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen és Charles Michel bejelentette, megszületett a megállapodás.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

JÉZUSMÁRIA, GYŐZTÜNK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.10.21.


Miről is számolt volna be ma hajnali kettőkor Orbán Viktor, mint egy aktuális győzelemről (magyarokérdeke, megvéggyük, megarosseb), mikor is a diadal megint az, hogy külön utakon járunk, mint a többség (mindenki) – mint az Unió. Viszont szertenézve az országban látjuk, hová vezetnek ezek a győzelmek, úgy nagy általánosságban a pokolba bele. Uniós csúcs volt az éjszaka – csodáljuk, hogy Orbán az ő korában és fizikai állapotában hajnalig bírta, de a harc, meg az adrenalin, ilyenek -, s ezen győzelem az volt, hogy kies hazánk mentesítést kapott a majdan bevezetendő gázársapka alól. Lefordítom azért ezt a sityakot, ezt a sapkát. Ez az volna, hogy meghatározott ár fölött nem veszünk az oroszoktól gázt. Senki sem.

Mi viszont igen. Mi vehetünk, és veszünk is (megvéggyük, magyarok érdeke megarossebb). Már régen kötöttünk egy tizenöt éves szerződést az oroszokkal, hogy rogyásig szállítják nekünk a gázt, de ehhez képest hetente szaladgál Szijjártó Moszkvába ugyanerről tárgyalni. Olykor emiatt leesik egy kis kitüntetés, olykor ezért hangosan mondják külügyesünkre, hogy szaralak, amit ő büszkén vállal is. De nem is ez, hanem, hogy emberfia nem tudja, e szerződés – vagy szerződések – alapján mennyiért küldi az agresszor nekünk a gázt, mert ez is titkos, ugyanis kiderülhetne, drágábban mint bárhová. Mert mi is indokolná, hogy például a Baranya megyei (vármegye) Hidas község az eddigihez képest harminckétszeres áron kaphatna naftát.

Nem elírás a mesebeli szorzó, ilyenekkel az ország számos települése, cége találkozik, emiatt zár be minden, és merevedik majd fagyott állapotba az ország, mint a halak a jég alatt. Innen nézve édesmindegy, van gáz vagy nincs, ha képtelen azt a vevő kifizetni, akkor az olyan, mintha valóban nem volna egyáltalán. Helyzetünket tehát azzal a képpel tudnánk ábrázolni, amelyen az éhes, rongyos ruházatú gyermekek arcukat a kirakathoz szorítva nézik epekedő szemekkel, ahogyan bent a melegben a gazdagok tömik magukba a süteményeket. Ennyit arról, hogy a hanyatló Nyugat – Orbán sajtója szerint – finggal fog fűteni a télen, hogy meg ne fagyjon. Ezen a vonalon haladva mi majd fingani sem tudunk, mert ahhoz enni kellene.

No de, visszatérve a hajnali diadalhoz, Orbán azt, hogy ilyen helyzetbe kerültünk gyalázatos ügyködése nyomán, győzelemként képes eladni, nem is annyira meglepő a permanens diadalmi jelentések tengerében. Ezek rend szerint ilyen kaliberűek és ilyen jellemzőkkel bírnak, hogy ugyan ő azt hiheti, azzal, hogy sikerült szembemenni mindennel és mindenkivel, utcai harcos készségeinek és képességeinek ékes bizonyítéka, s ez akár Mária nénit a sparhelt mellett lenyűgözheti, csak az ország beledöglik. Mária néni egyébként hülye, mert a gyűjtögetett rőzsével főzve az akciós farhátat a sparhelten ugyan hiheti, hogy ez a világ a lehetők legjobbika, de csak azért, mert nincsen tapasztalata másikról.

Az, hogy Orbán kiharcolta, ő drágábban is vehessen gázt Putyintól, mint a többiek, ebben a kontextusban kurva nagy diadal, minden másban a különutas politika újabb kudarca, és nem tudjuk, azon kívül, hogy ő csűrdöngöl a győzelmétől megint, ezen kívül kinek lehet jó. A köreinkben ilyen alakot nem látunk, azt máshol kel keresni. De, hogy még tisztábban lássunk, a gáz világpiaci ára már most kevesebb, mint amennyiért a magyar panelproli kapja Orbántól az úgynevezett lakossági piaci áron, ezt a diadalt így kell nézni, no meg úgy, hogy szintén a hanyatló Nyugat már ott tart, hogy tavaszig akkor is elvan, ha addig Putyintól már egy gramm gázt nem kap. Addigra pedig teljesen leválik az orosz csöcsről...

„AZ OROSZOK HÁBORÚJA TÖNKRETESZ MINKET!” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2022.10.20.


A TARTALOMBÓL:

– Még több szenvedést hoz Putyin, de nem biztos, hogy ez segít rajta – Megéri-e felvállalni az atomháborút Liszicsanszk-külsőért? Interjú Rácz András Oroszország-szakértővel

– „Még nem teljesen tudtam felfogni, hogy mi történt” – Törley Katalin az elbocsátásokról, a tanárok fenyegetett helyzetéről és az erősödő szolidaritásról. Interjú

– Nincs az emberben semmi jó – Nógrádi Ádám a bűnözői létről, börtönévekről, a zsiványbecsület hiányáról. Az interjú 2. része

 Urak, úrhölgyek és a Fidesz-dara – Vakhit és identitás, a Fidesz-tábor természetrajza, 2. rész

– A régióban a forint lett a fekete bárány – Alapvetően április óta tér el a régiós pályától a magyar forint árfolyamának alakulása

– Orbán manipulációja tönkretesz minket – Manipulatív és ízléstelen plakátokkal dob bombát a hatalom a magyar társadalomra

– Ólomsúly – Magyar felségjelű gépek is viszik a fegyvert Ukrajnának

– Odavág az autóiparnak az energiaválság – Negyedévente egymillióval kevesebb új autó gurulhat ki a szalonokból

– Régi ismerős menedzselte a gáztendert – Érdekes összefonódás a debreceni gázbeszerzésnél

– A kutya vacsorája – Menhelyek százai küzdenek a fennmaradásért

 Bedőlhet a lomidominó – A Mol veszi át a hulladékgazdálkodást, kérdéses a vasazók jövője

– Az emberek nem tisztelik a folyót – Végh László képei a Helyzet-Képben a Tiszáról

– Egy szoknya és egy nadrág – Szakadnának is, meg nem is a skótok. London újabb népszavazástól tart

– Ki menti meg Irakot? – Egy éve tart a politikai válság az országban, rakétatámadások nehezítik a parlament munkáját

– Armageddon teheti igazán pusztítóvá a háborút – Intenzívebbé váltak a harcok az ukrajnai frontokon, mindkét fél igyekszik kedvezőbb pozíciót kiharcolni magának még az őszi esőzések előtt

 Oroszország? Ez veszélyes! – Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia Moszkvát és Pekinget tekinti kihívásnak

– „Azok tanúskodtak ellenem, akiknek ételt adtam” – Kik voltak 1956 női hősei?

– Metánfelszabadítás – Az Északi Áramlaton robbantott lyukak eltörpülnek a tehenek és a felolvadó permafroszt károkozása mellett

 Milyen lesz a téli hullám? – Október végén járunk, így sajnos újra aktuálissá vált a kérdés, hogy mikor kezdődik a covidjárvány újabb fellendülése, és mire számíthatunk

 Bunyevácok pedig nincsenek! – Gondolta volna, hogy Magyarországon évtizedek óta diszkriminálnak egy nemzeti kisebbséget, a bunyevácokat, akiket a népszámlálásokon automatikusan a horvátok közé sorolnak?

 Békepárti csillagharcosok – Ötven éve rendezték az univerzum első e-sport-bajnokságát. Az idealista hippik által kitalált sportág mára milliárdos üzletté változott

– A hollóké az egyik legrégebbi mítosz – A PesText alkalmából Budapestre látogató angol íróval, Max Porterrel beszélgettünk. Interjú

 A képek kora jön, nem a szövegeké – Mohamed Mbougar Sarr, a Goncourt-díj 2021-es győztese: Krasznahorkai László is erősen hatott rám. interjú

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Lehívni a blöfföt
 Gulyás Balázs: Korunk Kádár Jánosa – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Reichert János: Fidesz-papság, eretnekség
– Szerető Szabolcs: A hatalom a népé!? – Álláspont
– Tordai Bence: A győzelmek tanulságai: a budai út
– Szabó Antal: Dobozolók
– Nagy Attila Tibor: A harapófogóban lévő kormány – A NER uralma alatt
– Ficsor Benedek: Kritikai talpnyalás
– Szathmáry István Pál: Fiúk a Pál utcából – Irodalomország és lakói
– Híd Jenő rajzol: Szomorú ünnep
– Dévényi István: Ötvenhattalan
– Marabu: Zászlóink

Kritika:
– Hazák a filmvásznon – Pintér Judit: Mesterek és hazák – Írások a magyar és az olasz film/kultúráról
– Megsajnáljuk Göncz Árpádot – Blokád. Magyar film

Budai Hang mellékletünk

– „Fejjel lefelé is jónak kell lennie” – Váli Dezső festőművész a zsidó temetőkről, Isten köpenye szegélyéről és a Lukács fürdő úszómesteréről. Interjú

 Másolatok közt bolyongva – A kormányzati megszorítások ellenére folytatódik a budai Vár több százmilliárd forintos átalakítása

– Szorongásból energiát – A Margit-negyedben talált otthonra a Greenpeace közösségi helye, a Bolygó

 Állandó készenlétben – Szabadidejükben, ingyen dolgoznak a rózsadombi önkéntes tűzoltók, támogatás nélkül azonban veszélybe kerül a munkájuk

– 45 ezer liter esővíz – A csapadék ingyen van és össze lehet gyűjteni a szárazabb napokra: így működik a rendszer a II. kerületben

– Kicsavart villanykörték – Az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került lakóinak nyújt rezsitámogatást Óbuda-Békásmegyer önkormányzata

– Tiszta forrásból – Bíróságoz fordult a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert a főváros elállt a korábbi szerződéstől

– „Az erőszak sosem a bántalmazott szégyene” – Áldozatsegítő programot indít az önkormányzat Óbuda–Békásmegyeren, tanácsadóként Renner Erika is részt vesz a munkában

– „Igyatok nők, mindent én fizetek!” – Ráday „Misi” porcos húslevese, Boross Péter a sörcsapnál és a megkopasztott jegyző bosszúja – eltűnő legendák a II. és a III. kerületben

ITT OLVASHATÓ