2022. szeptember 27., kedd

A NYELV PONTOSAN ÁRULKODIK HASZNÁLÓJÁNAK GONDOLKODÁSÁRÓL, ÉRZELMI ÉS INTELLEKTUÁLIS KONDÍCIÓJÁRÓL, SÚLYOS DEFICITJEIRŐL, AVAGY SZÁNDÉKAIRÓL, ELKÉPZELÉSEIRŐL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.09.27.


Fogalmam sincs a sorrendről: Novák Katalin vajon előbb ölelgette-e Mel Gibsont, s utána ment el dr. Edith Eva Egerhez, avagy Edith Eva Eger meglátogatását követően sietett egy kiadós ölelkezésre a méltán antiszemita, zsidógyűlölő hírében álló Mel Gibsonhoz?

Ám azt az Edith Eva Egernél készített propagandavideón láttam és hallottam, hogy Novák Katalin kíséretének egyik tagja, aki laudálta a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett 95 éves holokauszt-túlélőt, azt találta mondani, hogy Edith Eva Eger „édesanyja gázkamrában hunyt el.”
Itt most két eset lehetséges: az egyik az, hogy a laudáló ember nem tud magyarul (ez a jobbik eset, s ez a legharsányabb nemzeti körökben rendre előfordul, mondhatni mindennapos), avagy tud magyarul, ám a nyelvi trükkel nem is Edith Eva Egerhez kívánt szólni, hanem a propagandavideóval megcélzott közönséghez.


Elhunyni „önmagunktól” szoktunk, saját magunk „okaiként”: az ok lehet betegség, de lehet az idős kor biológiai következménye.

A gázkamrában nem elhunytak az emberek (miként a srebrenicai tömeggyilkosságban, az összerombolt toronyépületekben, a Babij Jar-i mészárlásban, a Bataclan színházban, a nizzai kamionos terrortámadás során, a Kamenyec-podolszkiji „idegenrendészeti” eljáráskor, a bucsai tömegmészárláskor, a katyńi vérengzéskor sem, és hosszan sorolhatnám), szóval a gázkamrában nem elhunytak az emberek, ágyban, párnák közt, megbékélve a sorsukkal, idős korukkal vagy gyógyíthatatlan betegségükkel, esetleg szeretteiktől körülvéve, gyermekük vagy párjuk simogató kezeit érezve, tisztelők, barátok aggodalmától kísérve, avagy csendesen, elhagyatottan, rettentő magányban. Nem. A gázkamrában nem elhunynak az emberek, hanem emberi külsőt öltött szörnyetegek, gyilkológépek, a szervezett ölés bürokratái üzemi körülmények között, a maradék emberségüktől már korábban megfosztott, majd menetrendszerűen leszállított, sorstalanná tett áldozataikat, időseket és fiatalokat, öregeket és csecsemőket, magatehetetlen férfiakat és terhes asszonyokat a létező legkegyetlenebb módon meggyilkolják, kivégzik, lemészárolják.

A nyelv pontosan árulkodik használójának gondolkodásáról, érzelmi és intellektuális kondíciójáról, súlyos deficitjeiről, avagy szándékairól, elképzeléseiről. Bepillantást nyerhettünk tehát Novák Katalin környezetébe, sokkal pontosabban és őszintébben, mint akkor, amikor ablakot pucolt, vagy amikor fotókon a családtagjait mutogatta.

Egy ország nagy részét könnyen át lehet verni, ám a nyelvet meglehetősen nehéz.

AZ ÁL- ÉS A MÉDIAESEMÉNYEK ARRA FIGYELMEZTETNEK, HOGY A MÉDIA NEM A VALÓSÁG PASSZÍV KÖVETŐJE, HANEM AKTÍV FORMÁLÓJA

QUBIT
Szerző: BAJOMI-LÁZÁR PÉTER
2022.09.27.


Az az elvárás, hogy a média minden körülmények között legyen hiteles, praktikusan teljesíthetetlen. Ez pedig már nem a média hibája, hanem a közönségé, amelynek várakozásai nincsenek összhangban a lehetőségekkel.

A közönség azt várja a hírmédiától, hogy hitelesen („tárgyilagosan”, „tényszerűen”, „objektíven”, „semlegesen”, „pártatlanul”) tudósítson a világ eseményeiről. E várakozás mögött az a közkeletű nézet húzódik meg, hogy a média „tükör” vagy „ablak a világra”, amely azt mutatja meg, ami „odakint”, a médiától függetlenül történik. A média és a valóság viszonya azonban ennél bonyolultabb – még akkor is, ha most figyelmen kívül hagyjuk azokat a nyilvánvaló eseteket, amikor a média szándékosan manipulál, vagyis álhíreket terjeszt, egy nem létező valóságot mutat meg. Vannak ugyanis olyan esetek is, amikor nem a média követi a valóságot, hanem a valóság követi a médiát. Ilyenkor áleseményekről, illetve médiaeseményekről beszélhetünk...

NINCS FÉK AZ ORBÁN-KORMÁNY KIADÁSAIN, NAGYOT ÜTÖTT A FORINTGYENGÜLÉS A BÜDZSÉN

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.09.27.


Augusztusban már 2872 milliárd forint volt a hiány, ez minden szempontból a legrosszabb mutató az elmúlt 30 évben.


Augusztus végén az államháztartás hiánya elérte a 2872 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 91 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium augusztusi költségvetési beszámolójából. A büdzsé meglehetősen gyatra állapotát jól jelzi, hogy a hiány augusztusban még soha nem volt ilyen magas: tavaly ilyenkor 1900 milliárd forint volt a deficit, vagyis a hiánynövekedés 50 százalékos. De még inkább szembetűnő a különbség a covid-lezárásokkal nehezített 2020-al szemben, hiszen két évvel ezelőtt is csak 2261 milliárd forint volt a hiány, holott a magyar gazdaság gyakorlatilag hónapokra leállt, a kormány pedig lemondott számtalan adóbevételről, tehát még ebben az évben is sokkal jobban állt a büdzsé, mint idén.

Varga Mihály pénzügyminiszter épp a múlt pénteken jelentette be, a hogy kormány nem tudja tartani a GDP 4,9 százalékára belőtt hiánycélt, hanem a deficit 6,1 százalék lesz a tavalyi 6,8 százalék után. A pénzügyminiszter az állami gázkereskedő 750 milliárd forintos extra gázvásárlásával magyarázta az újabb hiány-túllövést, kis öröm az ürömben, hogy ezt a plusz 750 milliárd forintot nem idehaza költi el a kormány, vagyis legalább inflációs nyomást nem okoz, viszont az adósságot növeli, mert a gázügylethez hitelt vett fel az állam.

Ettől a gázbeszerzéstől függetlenül nagyon egyszerű a magyarázata annak, hogy a jelentős, idénre várható 4-5 százalékos gazdasági növekedés ellenére miért áll ilyen rosszul a költségvetés: a kiadások sokkal gyorsabban nőnek, mint a bevételek, bár ez utóbbi fronton szeptemberben már jelentős változás várható. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első nyolc hónapban az állami bevételek 25,4 ezer milliárdra rúgtak, a kiadások viszont meghaladták a 28,5 ezer milliárdot. Az első nyolc hónapban a bevételek „csak” 3363,5 milliárddal haladták meg a tavalyi szintet, ami 21 százalékos növekedés, a kiadások ezzel szemben 4335 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez pedig 24 százalékos emelkedés. A bevételek persze lehettek volna sokkal magasabbak is, ha a kormány épp nem a mostani válságra időzítette volna a családosok szja-befizetéseinek visszatérítését, ami 700 milliárddal apasztotta az idei keretet, de, mint tudjuk, idén áprilisban választások voltak. A szeptember azért hozhat javulást, mert megjelenik a költségvetésben az extraprofitadó első részlete. A tervek szerint a kormány idén és jövőre

800-800 milliárd forintot tervez beszedni ezen a címen, s ez érdemben fékezheti a hiány növekedését...

EURÓPÁNAK EL KELLENE ISMERNIE, HOGY HÁBORÚBAN ÁLL – VÉLI A NOBEL-DÍJAS KÖZGAZDÁSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző. KELLER-ALÁNT ÁKOS
2022.09.27.


A háborús gazdaság másképp működik, mint béke idején, ennek felismerése pedig különösen fontos a válság kezelése érdekében. A jegybankok alapvetően értik félre az elszabadult inflációt, így a szükségesnél mélyebb recesszióba taszítják a gazdaságot. A neoliberalizmus hibái egyre nyilvánvalóbbak, új, rendszerszintű megoldásokra van szükség. A bécsi Presseclub Concordiában tartott előadást hétfőn Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora az Európa előtt álló kihívásokról
.

Az elmúlt évtizedek növekedését nem kísérte az árak emelkedése, ezt a jelenséget még most sem értik teljesen a közgazdászok. Ennek az időszaknak biztosan vége van, és most egy ritkán látott jelenséggel szembesül a világ: a gyengülő gazdasági teljesítményt kíséri infláció. Ennek kezelése nem csak szokatlansága miatt jelent kihívást: számos olyan tényező befolyásolja most a gazdaságot, amelyekre a nyugati vezetőknek nincs ráhatásuk, akik ráadásul vonakodnak elismerni, hogy háborúban állnak Oroszországgal, így nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, amivel csak tovább nehezítik az emberek helyzetét. A jegybankok alapvetően értik félre a mostani infláció természetét, így a szükségesnél nagyobb recesszióba taszítják a gazdaságokat. Nemcsak az európai energiapiacot kellene megújítani, de a neoliberális gondolkodást is félre kellene tenni a Nobel-díjas közgazdász szerint.


FÉL ÉV HÁBORÚ - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN (2022.09.23.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2022.09.23.



Fél éve tört ki az orosz-ukrán háború, és egyelőre nem nagyon látni a végét. Sz. Bíró Zoltán érkezett a Reggeli személybe, és Dési Jánossal beszélgetett az elmúlt fél évről és a kilátásokról.

ORBÁN HAZUDIK: A “SZANKCIÓK”ALTERNATÍVÁJA A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ VAGY AZ OROSZ GYARMATOSÍTÁS (MEGSZÁLLÁS)

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.09.26.


Orbán logikája szerint az infláció, az energiaválság és az élelmiszerárak emelkedésének oka, hogy az oroszok nem tudták befejezni az Ukrajna ellen indított háborút, ez pedig a szankciók miatt van. Orbán gpondolatmenete szerint minden rendben lenne, ha a Nyugat hagyta volna, hogy az oroszok lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, egy független országot, leváltsák (valójában meggyilkolják) az ukrán elnököt, és egy orosz bábot ültessenek a helyére. Minden baj forrása az, hogy Amerika és az Európai Unió a szankciókkal ezt megakadályozta.

E logika úgy folytatódik tovább, hogy a gazdasági nehézségek akkor érnek véget, amikor az oroszok népirtó ukrajnai háborúja véget ér, az pedig akkor ér véget, ha vége lesz a szankcióknak. Orbán szerint hagyni kellene az oroszokat győzni. Orbán logikai ellentmondásba kerül, mert szerinte a szankciók nem működnek, hanem az uniós országoknak ártanak, de ha nem működnek a szankciók, akkor miért segítene a háborút befejezni az oroszoknak a szankciók vége? A szankciók elutasításának célja, hogy az oroszok megnyerhessék végre a háborút, mert Orbán szerint akkor lenne béke.

Ebből a logikai láncból Orbán azt felejti ki, hogy a háborúnak akkor lenne vége, ha befejezné az, aki elkezdte. Ha az orosz hadsereg, amely megtámadta Ukrajnát, kivonulna egy független és önálló országból. Ez jelentené a békét. Az oroszok győzelme nem jelentene békét, mert az ukránok soha nem adják meg magukat, mert ők a hazájukért harcolnak (nem magyarok, hogy tudomásul vegyék az idegen megszállást). De azért sem lenne béke, mert Putyin már a háború előtt megfenyegetett más országokat, követelte a volt szovjet megszállás alatt levő országoktól a NATO-ból való kilépést.

Orbán egyrészt hazudik, másrészt a népeket fenyegető orosz birodalmi törekvéseket védi. A “szankciókkal” szembeni primitív és hazug propaganda kizárólag az oroszok érdekeit szolgálja, és azok megszüntetése nem jelentené sem a békét, sem a gazdasági válság csökkenését, hanem ellenkezőleg. Ha a szankciók nem gyengítenék az oroszokat, Putyin már Nyugat-Európát is fenyegetné. A harmadik világháború és az atomháború elkerülésének egyetlen békés módja az, hogy a szankciókkal meggyengítik az oroszokat, és megszüntetik az orosz energiafüggőséget.

Minden más megoldás, de leginkább a szankciók megszüntetése, öngyilkosság lenne, és nagyon hamar világháborúhoz vezetne. Orbán a gazdasági nehézségekkel próbál zsarolni, s arra hivatkozik, hogy a szankciókat meg kell szüntetni, de valójában az orosz terjeszkedést segíti. Azt reméli, ha az oroszok elfoglalják Ukrajnát, terjeszkednek tovább, nyomás alatt tartják és zsarolják Európát, és ennek nyomán hatalomra kerülhetnek a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok, amelyek az orosz fegyveres fenyegetéssel a hátuk mögött felszámolnák a liberális demokráciákat. Ez a cél.

A gazdasági nehézségeket nem a szankciók okozták, hanem Ukrajna jogtalan megtámadása, az oroszok háborúja. A szankciók jelentik a védekezés egyetlen békés módját. A szankciók alternatívája vagy az orosz világuralom elfogadása, a szabadságról és a nemzeti függetlenségről való lemondással, vagy a harmadik világháború. Ennek elkerülése átmenetileg gazdasági nehézségekkel jár, de ez még mindig jobb, mint egy világháború vagy az orosz katonák tömegmészárlása. Ha Európa enged az oroszoknak, mindenhol olyan tömegsírok lesznek, mint Ukrajnában. Ez a kisebb ár.

Orbán szokás szerint két legyet üt egycsapásra: egyrészt az oroszok érdekeit védi, az EU-val és a NATO-val szemben az oroszok oldalán áll, azért akarja a szankciókat megakadályozni, mert azok az orosz hadsereget és az orosz gazdaságot térdre kényszerítik. Másrészt, az általa teremtett orosz energiafüggőségből, ami egyben politikai függőséget is jelent, és az uniós pénzek hiányából, a rossz gazdaságpolitikájából következő inflációt, áremelkedést a szankciókra keni. A “szankciók” az új ellenség, az univerzális bűnbak. Nem az oroszokkal van baj, hanem a szankciókkal védekező EU-val.

Valójában a szankciók az illiberális világforradalom, a “Nemzetközi Együttműködés Rendszerének” létrehozása útjában állnak. Gyengítik az orosz terjeszkedést, fenyegetést, ami a szélsőjobboldalt is gyengíti Európában. Ha Orbán nem tudja megállítani a szankciókat, akkor ő sem kap pénzt az oroszoktól, erre tippelünk. Az ellenzék pedig megint ostobán viselkedik az álparlamentben, mert az rendben van, hogy rámutatnak: Orbán is megszavazta a szankciókat, de a szankciókat meg kellene védeniük a magyar emberek előtt, mint a harmadik világháború elkerülésének egyetlen eszközét...

ÍGY LETT “PUTYIN HÁBORÚJÁBÓL” “OROSZORSZÁG HÁBORÚJA”

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.09.27.


Vlagyimir Putyin „különleges hadműveletének” támogatottsága Oroszországban nagy, de a vélemények differenciáltabbak annál, mint ahogyan azt ábrázolni szokták. Nincs azonban ok azt feltelezni, hogy Putyin rezsimje veszélyben lenne – írta a Der Standardban megjelent vendégkommentárban Andrej Kolesznyikov, a washingtoni Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa, és Gyenisz Volkov, a függetlennek tekintett moszkvai Levada Centrum közvélemény-kutató intézet igazgatója. (Fotó is innen.)

Az idézett felmérések még a részleges mozgósítás bejelentése előtti állapotot tükrözik – hangsúlyozták a szerzők, azzal, hogy a részleges mozgósítás sok mindent megváltoztathat. Mindenesetre tény, hogy az ukrajnai háború támogatottsága csekélyebb, mint a Krím 2014-es bekebelezéséé volt. A nyugat és a Kreml gyakran hivatkozik ara, hogy Putyin támogatottsága 80 százalék, és a felmérések szerint az orosz emberek többsége támogatja az ukrajnai háborút.

Amit azonban korábban „Putyin háborújának” neveztek, az minden jel szerint „Oroszország háborújává” lett...

ITT OLVASHATÓ

AZ OROSZOK ZSIDÓSÍTÁSA ÉS MÁS MESÉK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.09.26.


Hajdan Hitler az emberiség összes gondjáért a zsidókat okolta, példaképül népe elé az Übermenschet, az emberfeletti embert állította, aki erős, bátor és szabad, továbbá kíméletlen, akárcsak a nácik, mígellenben a világ összes baját a zsidók okozzák.
Ez a szép elmélet aztán adott néhány millió halottat az emberiségnek, mely a mai napig nem tudott túllépni Nietzsche nagy ötletén, mely kiválóan alkalmas volt arra, hogy az aktuális társadalomjobbítók céljait szolgálja - természetesen a fogalmat mindig saját magukra vonatkoztatva.
A Holokauszt óta nem divatos nyilvánosan a zsidókat hibáztatni a világ bajaiért, van helyettük háttérhatalom meg globalizáció, egyes esetekben viszont nemes egyszerűséggel népeket kiáltanak ki az emberiség ellenségeinek.
Ebben mi is jók vagyunk, mert a tuggyukkiken túl meglehetősen elítélő véleményünk van a románokról, lenézzük a tótokat, némi félelemmel az agresszivitásuk miatt, de primitív népségnek tartjuk a szerbeket.
De lenézzük a sok kici kínait is, és hát persze az oroszokat, akiket egyrészt primitív vadembereknek tartunk, másrészt óriási kultúrfölényt érzünk ha csak rájuk gondolunk is.
Nopersze ez nem is csoda: ki olvas errefelé Tolsztojt vagy Solohovot, esetleg Szozsrnyicint, egyáltalán - ki olvas?
El kell az oroszokat szigetelni, ki kell őket irtani, ki kell zárni a sportból, a világ koncerttermeiből azokat, akik nem köpnek nemzetük arcába!
Kit érdekel ma a Punnany Massifon túli világ?
Elég nekünk a világirodalom csúcsaként ájultan tisztelt Wass Albert, akit jobbról millióan csodálnak, ámde még csodálói sem olvasnak.
Akik irodalmat olvasnak, azok közül is rengetegen hordozzák ezerszer megalázott, kihasznált és semmibe vett cseléd, zsellér és kispolgár felmenőik jól beléjük táplált és bejáratott előítéleteit.
Na jó, a csajkarendszeren és a nők társadalmasításán már túl vagyunk, bár az első éjszaka jogának intézménye egyelőre függőben van...

TANÁRSZTRÁJK: SZOLIDARITÁSBÓL MÁS ÁGAZATOK SZAKSZERVEZETEI IS BESZÜNTETHETIK A MUNKÁT OKTÓBER 5-ÉN

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.09.27.


A Kossuth téren szolidaritási koncert is lesz, diákok pedig a Margit híd elfoglalását tervezik.


A pedagógus sztrájk idején szolidaritásból más ágazatok szakszervezetei is beszüntethetik a munkát október 5-én, ezért is volt fontos az időpont mihamarabbi kijelölése - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.

A PDSZ szombaton hirdetett egységes, országos sztrájkot az oktatás világnapjára, korábban pedig a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is támogatásáról biztosította a pedagógusokat.

A másik nagy tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor hétfőn úgy döntött: az október 5-ére meghirdetett országos sztrájk megszervezéséhez nincs elég idő. A múlt héten indult helyi gördülő sztrájkokhoz ugyanakkor minden segítséget megadnak. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűlést szervezett, ahol 38 iskola pedagógusai képviseltették magukat: október 5-én ők is munkabeszüntetésre készülnek. A mozgalom képviselője, Törley Katalin lapunknak elmondta: vannak, akik sztrájkolni fognak, de többen a polgári engedetlenség mellett tették le a voksukat. A Kossuth téren szolidaritási koncert is lesz, diákok pedig a Margit híd elfoglalását tervezik...

EZZEL AZ IQ-TESZTTEL BERAKJUK A GYEREKET EGY DOBOZBA, ÉS AKKOR BELŐLE MÁR NEM LESZ SEMMI

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.09.26.


A Belügyminisztérium kérésére a gyámoknak IQ-tesztet kell végezniük minden államilag gondozott 6-18 év közötti gyereken. A teszteket ráadásul egy orosz nyelvű honlapon kell kitölteni, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárást is indított. A Belügyminisztérium szerint sok esetben halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jövőjét akarják ezzel segíteni, a szakértő szerint viszont ez az általános teszt erre nem alkalmas.


Augusztusban derült ki, hogy a Belügyminisztérium kérésére a gyámoknak IQ-tesztet kell végezniük a 6–18 év közötti, állami gondozásban élő gyerekeken. A kormány szerint ők elkötelezettek abban, hogy azok a családjukat nélkülöző, traumatizált gyermekek is megkapják a jövőjüket segítő lehetőségeket, amiket a saját családjukban élő gyerekek is.

A tesztek egy orosz nyelvű honlapon elérhetőek, amit amerikai, orosz, ukrán és belarusz szakértők fejlesztenek. A honlap neve Testometrika, ami egy teljesen ismeretlen cég, honlapjukon az intelligenciateszttől a szórakoztató feladványokig mindenféle feladatlap megtalálható.

A hír megjelenése után többen is kritizálták a felmérést. Egyrészt adatvédelmi szempontból kifogásolták, másrészt azt is megkérdőjelezték, hogy miért a gyámoknak kell felvenniük a teszteket, és egyáltalán, miért szükséges az állami gondozott gyerekek IQ-jának felmérése.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz, mert szerintük a közvélemény megtévesztésére adhat okot, ha IQ-tesztként hivatkoznak arra, ami szakmailag nem felel meg az ilyen tesztek követelményeinek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig múlt héten adott ki közleményt, amiben azt kérték a gyámoktól, ne végeztessék el a tesztet a gyerekekkel, mert a jogsérelem közvetlen veszélye áll fenn. Ezt azzal indokolták, hogy a személyes adatok kikerülhetnek egy harmadik országbeli adatkezelőhöz.

Korábban a Hvg.hu arról írt, hogy még a készítő cég is elismerte, szakmailag nem megbízhatóak a tesztjeik: a 2016-ban alapított cég honlapja szerint

céljuk „elsősorban a szórakoztatás, lehetőséget akarnak adni az embereknek arra, hogy jól érezzék magukat, a teszteket nem ellenőrizték szakértők”, az egyes tesztek megbízhatóságáról nincsenek pontos információk.

Bár a kérdések azóta egyre csak sokasodtak, a felmérés részleteiről még mindig keveset tudni...


MENNYIVEL OLCSÓBBAK AZ ÁRSTOPOS MAGYAR TERMÉKEK, MINT A SZABADPIACI SZLOVÁK ÁRUK?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.09.27.


A magyar kormány februártól kezdve a 2021. októberi szinten befagyasztotta hét élelmiszer árát. Azóta a liszt, a cukor, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb bruttó fogyasztói ára nem emelkedik. Természetesen az infláció nagykereskedelmi szinten ezeknél a termékeknél is érvényesül, de a bolt ennek ellenére sem emelheti meg az árat, vagyis ezekkel a termékekkel veszteséggel kénytelen kereskedni.

Ha ezt a veszteséget a bolt nem akarja lenyelni (és ahogy korábban megvizsgáltuk, minden üzleti mutató arra utal, hogy nem akarja), akkor más termékeken növelnie kell a profitját, vagyis ezeknél még jobban kell emelni a fogyasztói árat. Egy nagyobb boltban több ezer termék van, vagyis a kieső profitot tetszés szerint bárhol ellentételezni lehet, de ha abból indulunk ki, hogy az adott termékcsoporton belül szeretne a bolt egy bizonyos profitszintet tartani, akkor érdemes lehet összevetni az árakat egy olyan országgal, amely sok szempontból hasonló hozzánk, de nem alkalmazzák a piactorzító árstopot.

Egy ilyen összehasonlítás azért is érdekes lehet, mert a boltok természetes piaci védekezésének másik fő eszköze, hogy az árstoppolt termékekből csak annyit tartanak, amennyit kötelező, és ez eleve limitálja a készletet. Másrészt, mivel az árstopos termékek ára a folyamatosan dráguló helyettesítőkhöz képest irreálisan alacsonnyá válik, például az árstoppolt tejet és lisztet sokszor elkapkodják, a nagy kereslet és a limitált kínálat pedig sokszor áruhiányhoz vezet.

Márpedig ha áruhiány van, akkor a vásárló kénytelen megvenni a drágább tejet vagy húst, így összességében nem is biztos, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz a vásárlása.


Egy Szlovákiában élő olvasónk segítségével most megnéztük, mi a különbség a Lidl helyi árképzésében a Magyarországon árstop alá eső termékkörökben. A Lidlt kizárólag a jó összehasonlíthatóság miatt választottuk, és az adatokból természetesen nem derül ki, hogy egy bolt hogyan próbálja ellentételezni az árstop miatti veszteségét, de azt jelezheti, hogy a magyar vásárló a szlovákhoz képest mivel szembesül, ha az árstopos áruhiány miatt helyettesítő terméket vásárol, illetve irányadó lehet arra nézve is, hogy mi lehetne most az árstop nélküli szabadpiaci ár...

FIDESZESEKET KÉRDEZTÜNK, MIÉRT KELL ELTÖRÖLNI A SZANKCIÓKAT, AMELYEKET ORBÁN IS MEGSZAVAZOTT

TELEX VIDEÓ
Szerző: Telex.hu
2022.09.27.



A magyar kormány az unióban egyedüliként próbálja megfúrni az Oroszországgal szembeni szankciókat, mert szerintük azok nem működnek. De akkor mi lenne a jó megoldás, és miért zavarják az oroszokat a szankciók? Politikai és gazdasági gyorstalpalót kaptunk a kormánypárti képviselőktől.

FELGYÚJTOTT TOBORZÓIRODÁK, MENEKÜLŐ TÖMEGEK ÉS TÜNTETÉSEK KÍSÉRIK AZ OROSZ MOZGÓSÍTÁST

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2022.09.27.


Szerdán reggel jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy részleges mozgósítást hirdet Oroszországban. Bár azt még nem tudni, hogy a Szergej Sojgu védelmi miniszter által említett 300 ezres létszámot elérte-e már a hadsereg, az orosz titkosszolgálat, az FSZB egy hasonló nagyságrendű számról már biztosan tud:

állításuk szerint 261 ezer mozgósításra alkalmas férfi hagyta el Oroszországot csak szombatig.


Ha hozzávesszük ehhez azokat, akik a Putyin-beszéd előtti napokban és szombat óta elhagyták az országot, bőven lehetséges, hogy ez a szám még 300 ezernél is magasabb, miközben folyamatosan érkeznek képek a határátkelőknél álló sorokról.

Azonban nem lehet azt mondani, hogy nincs férfi, aki ne állna be – sokszor kényszerűen – a sorba: terjednek a közösségi médiában a felvételek a tömött buszokról, ahol fiatal és középkorú férfiak, egyetemisták és meglett családapák indulnak útnak először a kiképzőközpontokba, majd a frontra. A tömeg viszont a Kreml ígéretével ellentétben nem csak a tartalékosok közül kerül ki: Oroszország távoli, vidéki régióiban a beszámolók szerint szinte minden mozgósítható férfit visz magával a hadsereg nyugatra, akár volt katonai tapasztalata, akár nem.

Bár Oroszországon belül már nem működik független szerkesztőség, és külföldi újságírók is csak limitáltan maradtak az országban, a közösségi médiának köszönhetően így is rengeteg felvétel és hír került ki a napokban a mozgósításról, amivel kapcsolatban már az elnöki hivatal szóvivője is elismerte, hogy voltak túlkapások az első napokban. Feltehetően ezzel próbálja enyhíteni a hatalom azokat a feszültségeket, amelyek felcsaptak egész Oroszországban.

Nemcsak a milliós nagyvárosokban, de a mozgósítás által leginkább érintett keleti régiókban is utcára mentek tiltakozni a mobilizáció ellen. Tucatnyi toborzóirodát is felgyújthattak az elmúlt napokban, hétfőn pedig egy hivatalban fegyveres támadás is történt.

Egyelőre azt sem tudni, hogyan fognak kiképezni és felfegyverezni ennyi embert, akik a beszámolók szerint hol egy hónapos, hol pár hetes kiképzéseken vesznek részt a sorozás után. Azonban hallani lehet arról is, hogy napokon belül a fronton találják magukat a frissen lett katonák – persze kérdéses, hogy ezzel mit érhet el Oroszország...


KLUBRÁDIÓ - REGGELI SZEMÉLY: KALTENBACH JENŐ

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2022.09.27.


Dési Jánoshoz Kaltenbach Jenő jogtudós, egykori kisebbségi ombudsman érkezett a stúdióba.

KOCSIS MÁTÉ ARANYHALAI, NEMZETI KONZULTÁCIÓ, TÓTH GABI, A BETEGES NERSEVA

POTTYONDY VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.09.27.



Kocsis Máté aranyhalai, nemzeti konzultáció, Tóth Gabi, a beteges nerseva...

AZ ŰRBEN IS ÚJRAINDUL A HIDEGHÁBORÚ, DE EGYELŐRE ITT IS A NYUGAT ÁLL NYERÉSRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.09.27.


Noha a NASA ismét elhalasztotta az Artemis–1 indítását, a Holdra való visszatérésért folytatott verseny visszavonhatatlanul magasabb sebességfokozatba kapcsolt. Ahogy a földi geopolitikai küzdőtéren, az űrben is kezd kialakulni egy nyugati-keleti rivalizálás, az egyik oldalon Amerikával és az „űr-NATO”-val, a másikon a kínai–orosz tandemmel. A kínai űrprogram szédítő fejlődése ellenére a Nyugat fölénye még mindig kézzelfogható, nem kis részben a magántőkének köszönhetően. De mi a tétje az új űrversenynek és hol vagyunk benne mi, magyarok?


A tervek szerint ma indult volna el Hold körüli útjára a NASA Artemis–1 küldetése, de az Ian trópusi vihar közeledése miatt a rakétát ismét visszatolták a szerelőcsarnokba a floridai Kennedy Űrközpontban. Egy halasztás önmagában nem katasztrófa, de az indítást eredetileg augusztus végére tervezték, és műszaki hibák miatt már kétszer elnapolták – egy hidrogénszivárgás miatt nem tudták feltankolni a hatalmas SLS (Space Launch System) rakétát, tetején az egyelőre asztronauták nélküli Orion űrhajóval.

A mérnöki kihívás hatalmas: hasonló méretű űreszközt legutóbb 1972-ben, az utolsó Apollo küldetés során indított útjára a NASA. Hogy mennyire megkopott ez a tapasztalat, mutatja, hogy az Orion űrhajó fejlesztésének egy pontján a mérnökök egy múzeumban kiállított Apollo űrhajót szereltek szét, hogy lássák, hogyan oldottak meg egy feladatot fél évszázaddal korábban dolgozó elődeik.

Ettől függetlenül a hiba kellemetlenül érintette az amerikai űrügynökséget, mivel egy eleve éveket késő, drága és sokat kritizált program további csúszásához járult hozzá – és persze nincs rá garancia, hogy az új, október 2-i indítási céldátum tartható lesz. A kudarcot sokan úgy keretezték, hogy ezzel Amerika lépéshátrányba került a Kínával a Hold meghódításáért folyó versenyben...

AZÉRT SEM

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.09.26.


Nagyon fura térben érzem magam…

Belehallgatok a hírekbe, a parlamenti közvetítésbe, beleolvasok az internetes oldalakba, és rosszul érzem magam. Elkeseredés lesz rajtam úrrá, dühös leszek. Úgy érzem, semminek sincs értelme, minden hiábavaló. Párhuzamos világok épültek, és köztük a fal napról napra erősödik. Úgy érzem ilyenkor, megfulladok. A lelkemben. Nem tudom, érthető-e így az érzés.

Aztán arra gondolok, hogy nem ez az én világom…és szétnézek magam körül. És látok egy csomó értékes embert. Mindenhol. Érző embereket. Szociálisan érzékenyeket. Megoldáskeresőket. Elhivatottakat. Nézem őket, és töltekezek belőlük. Lelkileg. És töltekezek a levelekből, üzenetekből, telefonokból, a segíteni akarásból, a megerősítésekből, a figyelmeztetésekből, a féltésből… az összenézésekből, mikor a tekintetben a biztatás van…és mosoly. Abból, hogy látom, vannak, akik képesek felülemelkedni, tiszták maradni, menteni, ha kell kiabálni, határt húzni, tükörbe nézni. Nem hazudni. Nem kiszolgálni. Nem meghátrálni. Jobbá tenni.

Muszáj. Nem vagyunk egyedül. És semmi sem marad az idők végezetéig. Mindig vannak, akik kiharcolják. Akik túlélik. Akik újraépítik. Hogy mit? A bizalmat. Az emberséget. Akik elutasítják az önzést. Akik nem gyűlölnek. Azért sem.

Azért sem.

"A HÁZIORVOS AZ ELFEKVŐBE KÜLDTE VOLNA NAGYAPÁMAT"

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2022.09.27.


Milyen lehetőségei vannak annak, aki ápolásra szoruló szerettét élete végére nem küldené kórházba? Mennyire működik a kórházat kiváltó otthonápolás, ki kérhet hospice szolgáltatást? Mennyire súlyosbította az ágazat helyzetét a kataszigorítás? Erről beszéltünk a területen dolgozókkal...


„Sokkoló volt megélni, hogy nagyapám összekuporgatott pénze alig két hónapra lett volna elég a luxus ápolási otthonban” – mesélte a hvg360-nak P. A luxus kimerült a folyamatos szakápolói ellátásban, megfelelő táplálásban és egyágyas szobában – vagyis abban, amit méltó körülményeknek hívunk.

Az idős embernek az öregségen kívül más „baja” nem volt, egyik napról a másikra esett le a lábáról, a családnak pedig hirtelen kellett megoldást találnia, mert az otthoni ellátása hirtelen tarthatatlanná vált. Attól féltek, kiszárad és indokolatlan kínok között hal meg. „Hétvégén felhívtuk az ügyeletet, a koordinátor azt mondta, ők nem várhatják meg, míg lecsöpög az infúzió, és a végén valószínűleg a sürgősségin fog kikötni. Végül kijött az orvos, döbbenten nézte, hogy itt miért kellett akadékoskodni, megvárta az infúziót, és mondta, nyugodtan szóljunk másnap is. Hétfőn beszéltünk a háziorvossal is, aki azt mondta, ő csak az ’elfekvőbe’ tudná beutalni – ő maga használta ezt a szót –, de nekünk kell felhívni az ottani főorvost, hogy van-e egyáltalán hely. Oda viszont semmiképpen nem akartuk küldeni.” Így került ebbe a magánotthonba, gyakorlatilag azonnal...

Erről szól még a cikk:

- Infúziót még - szinte - azonnal be tudnak kötni, a gyógytornászra akár hónapokat kell várni.

- Mennyit érnek a 2-3 milliós műtétek?

- Van, hogy az ágyban fekvő beteg meghal, mire kiérne a gyógytornász.

- Honnan tudni, mikor kezdődik az utolsó fél év?

- Hogyan lehet méltósággal meghalni?

- Milyen kapacitásokkal működik a hospice ellátás, és mennyi hely kellene még?

A REZSIEMELÉS EGYIK KÖVETKEZMÉNYE: A LAKHATÁSI VÁLSÁG

MAGYAR NARANCS
Szerző: KRÁNICZ DOROTTYA
2022.09.27.


A bizonytalan gazdasági helyzetben még feljebb kúszó albérlet­árak, a megugró rezsiköltségek sok családot kényszerítenek kisebb lakásba, vagy vissza a (nagy)szülői házba. E probléma már a középosztályt is elérte. A legszegényebb réteg pedig működő szociális bérlakásrendszer hiányában kapaszkodó nélkül marad.


Augusztus közepén a 7 hónapos terhes Lucának és férjének két hete maradt, hogy új otthont találjanak maguknak, miután budai albérletük árát majd’ 100 ezer forinttal megemelte a lakás tulajdonosa. A szabadúszó kreatívként dolgozó Luca és pedagógus férje már nevelnek egy hároméves kisfiút, a hamarosan érkező második gyerekkel még több kiadás elé néznek. Korábban a kata-törvény módosítása is megrázta a családot, hiszen Luca bizonytalanná vált vállalkozása immár nem hoz stabil bevételt, a lakbér drasztikus megemelése miatt pedig végleg eldőlt, hogy költözniük kell. Új lakhatást találni viszont egyáltalán nem egyszerű. „Hamar szembesültünk azzal – számol be a fiatal édesanya –, hogy tényleg baromira megemelkedtek az albérleti árak, az általunk keresett paramétereknek megfelelő lakások havi 250 ezer forintos díjtól indulnak, amihez hozzáadódik a megemelkedett rezsi is. A katás adózás ellehetetlenítése és a rezsiszámítás változásai mellett egyelőre bizonytalanul nézünk a jövőbe. Most szeretnénk rövid távon stabilizálni a helyzetet, de jövőre valószínűleg külföldre költözünk, bár őszintén szólva nincs igazán kedvünk egy ismételt újrakezdéshez. Korábban éltünk már öt évet egy másik országban. Viszont most középosztálybeli értelmiségiekként, két gyerekkel semmi perspektívát nem látunk a Magyarországon maradásban.” Lucáékban az is felmerült, hogy ha nem sikerül lakást találni, átmenetileg az egyikük szüleihez költöznek...


HOGYAN SIKERÜLT GIORGIA MELONINAK FELÉPÍTENIE OLASZORSZÁG LEGNÉPSZERŰBB PÁRTJÁT?

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2022.09.27.


A vasárnap tartott olasz parlamenti választások – melynek során az állampolgárok a törvényhozás 400 fős alsóházának, a Camera dei deputati és a 200 tagú felsőház, a Senato della Repubblica összetételéről dönthettek – eredménye egyszerre számít történelmi jelentőségűnek és a lehető legkevésbé meglepőnek.

Történelmi jelentőségű, hiszen Giorgia Meloni személyében olyan kormányfője lesz a dél-európai országnak, akinek pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia – FdI) szellemi elődjeként a Benito Mussolini fémjelezte fasizmus örökségét a második világháború utáni három évtizedben képviselő Olasz Szociális Mozgalmat jelöli meg. A számos elemző által posztfasisztaként leírt FdI sikere, – melynek nyomán a párt nemcsak a Matteo Salvini vezette Ligával és a Silvio Berlusconi-féle Forza Italiával közösen alkotott jobbközép szövetség (Centrodestra), de egész Olaszország legerősebb pártjává vált –

azonban közel sem meglepő azoknak a politikai fejleményeknek a fényében, amelyek az elmúlt években meghatározták az Európai Unió harmadik legnagyobb gazdaságát...

SZÉGYEN, EGYÚTTAL ÁRULKODÓ, HOGY 2022-BEN, MAGYARORSZÁGON AZ ALAPTÖRVÉNY SZELLEMÉVEL ELLENTÉTBEN ARRA LEHET KÉRNI (UTASÍTANI) BÁRKIT IS, HOGY A VÉLEMÉNYSZABADSÁG JOGÁRÓL MONDJON LE, S TEKINTSEN EL MEGGYŐZŐDÉSÉNEK NYILVÁNOS KÖZLÉSÉTŐL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.09.26.


Néhány nappal ezelőtt megírtam a véleményemet arról a gyalázatról, hogy a Junior Prima-díjra javasolt Vilmányi Benett színésznek a díjátadó előtt a szervezők felhívták a figyelmét arra, hogy beszédében ne politizáljon, ezért aztán a felháborodott színész nem vette át a díjat. Szégyen, egyúttal árulkodó, hogy 2022-ben, Magyarországon az Alaptörvény szellemével ellentétben arra lehet kérni (utasítani) bárkit is, hogy a véleményszabadság jogáról mondjon le, s tekintsen el meggyőződésének nyilvános közlésétől.

Most pedig olvasom, hogy a korábbi Junior Prima-díjasok, noha vallják, hogy ők is elkötelezett hívei a vélemény- és szólásszabadságnak, tisztelik a bátor és egyenes kiállást, ám – mint írják – „a Junior Prima díj elnyerésének nem feltétele a politikai hovatartozás, az elbírálás módja pedig egyértelműen törekszik arra, hogy demokratikus legyen.” Majd így folytatják: „Az ünnepség előtt a szervezők részéről megfogalmazott kérés, miszerint a nyertesek köszönő beszédeikben lehetőleg tartsák tiszteletben a díj függetlenségét, pusztán azért hangzott el, hogy a díj megőrizhesse szakmai hitelességét és méltósága sértetlen maradjon. Ebben a közegben kardot rántani indokolatlan és felesleges… ezzel a döntésével nem a jelen valódi cenzorainak vagy a rendszernek intett be, hanem azoknak a színészeknek, akik leadták rá a voksukat, azoknak a zsűritagoknak, akik lobbiztak érte és azoknak a fiatal alkotóknak, akik szintén megkaphatták volna ezt a díjat és boldogan átvették volna.”

És akik bizonyára engedelmesen csöndben maradtak volna, ha megkérték volna őket.
Kedves korábbi Junior Prima-díjasok! Önök (Ti) valamennyien hatalmas és kínos félreértés áldozatai (vagytok), s sajnos nem érti(te)k a vélemény- és szólásszabadság „üzemszerű” működésének lényegét. Egy díj (bármelyik díj) függetlensége és szakmai hitelessége nem annak függvénye, hogy a díjazott nem beszél, nem pofázik, nem „kellemetlenkedik”, hanem kizárólag attól függ, kik ítélik oda a díjat, s milyen megfontolások nyomán hozzák meg a döntésüket. A díjat ugyanis megkaphatja ilyen politikai meggyőződésű is, meg olyan politikai meggyőződésű is, már ha tényleg és valóban független, s a díjazott tartozhat ide is, meg oda is, meg sehová is, ám minden presszió nélkül, a legnagyobb természetességgel legyen joga elmondani a véleményét, legyen az akár ilyen, akár olyan, s ne lehessen őt elhallgattatni. Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét, hanem a beszéd: az, hogy az egyik ezt mondja el, mert ez a véleménye, legközelebb a másik meg azt mondja el, mert annak az a véleménye. Nem a szervezők teszik ténylegesen függetlenné a díjat az elhallgattatás szándékával, s az elhallgattatás hamis látszatának rendszeresítésével, ugyanis, ha valamivel, hát ezzel ténylegesen veszít a díj az értékéből, továbbá nem a korábbi díjazottak teszik a díjat függetlenné azzal, hogy az elhallgattatás förtelmes gyakorlata mellett kiállnak, ezzel a kínos tévedéssel óvva a díj függetlenségét és szakmai hitelességét, hanem a díjat kiosztó grémium, amely kizárólag szakmai szempontjait érvényesíti, legyen a díjazott politikai véleménye akármilyen is. Vagyis a grémium szakmai hitelén, eltökéltségén és bátorságán múlik minden, s nem a díjazott véleményén. A csend – épp egy színész ne tudná? – üvöltően tartalmas tud lenni: sok egyéb mellett az elhallgattatás csendje, a félelem és rettegés csendje, a zsarnokság megszabott és megkövetelt csendje, ám a valódi függetlenség legkevésbé a csendről ismerszik meg.

Nézem a tiltakozók névsorát, s rettenetesen el vagyok keseredve. Fogalmam sincs, hogy kinél tudatos, kinél csak meggondolatlan, ámde mindüknél – tudva vagy nem tudva – behódolás a javából.

VARSÓNAK ÉS BUDAPESTNEK MINDENESETRE LESZ EGY ÚJ SZÖVETSÉGESE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.09.27.


A nemzetközi sajtó az olasz választásokon győztes fasiszták további lépéseit elemzi, Meloni lebonthatja azt a Putyin-képet, hogy ő lenne a kereszténység védelmezője, és inkább kommunista vezetőként tekint rá. De mi történik a koalícióban? És Svédországban, Csehországban, Magyarországon? Hogyan segítheti Orbán Viktort Meloni? Nemzetközi lapszemle.

Giorgia Meloni teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát, de koalíciós partnerei eddig Vlagyimir Putyin mentegetőiként nyilvánultak meg. Az olaszországi választás győztesére így hamarosan próbatétel vár, mennyire mutat határozottságot Moszkvával szemben – írja a The New York Times.

Hogy miként tud majd navigálni Meloni, az a lap szerint az Európai Unió szempontjából döntő fontosságú lesz, mert fenn akarja tartani az Oroszországgal szembeni egységes frontot, miközben a tél közeledtével a szankciók egyre fájdalmasabbak. Meloni Ukrajnával kapcsolatos álláspontját hitelesnek tartják egyes elemzők, akik felhívják a figyelmet arra is, hogy az általa vezetett pártszövetség többi tagjának a gyenge választási szereplése miatt aligha érheti erős kihívás ezt az irányvonalat. Nathalie Tocci, a római külügyi intézet igazgatója „tűzbe tenné a kezét” azért, hogy Meloni ebben a kérdésben nem fog meghajolni.

A The New York Times cikkében rámutatnak, hogy Meloni posztfasiszta politikai neveltetése, amelyben Oroszország mint a kommunista internacionalisták vezető hatalma a komoly veszélyforrás, a "kereszténységet védelmező Putyinnal" kapcsolatos pozitív hozzáállást is segíthet legyőzni.

Az amerikai lap kitér arra, hogy nem Olaszország az egyetlen olyan európai ország, amely elbizonytalanodott a Moszkvával szembeni kemény fellépés folytatásával kapcsolatban, Prágában például tízezrek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az emelkedő energiaárak miatt, és a demonstrálók egy része a NATO-ból és az EU-ból való kilépést is követelték. Svédországban Putyin iránt rokonszenvet mutató párt győzött a választásokon, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig, aki most lelkesen gratulált Meloninak, gondokat okozott az Uniónak, amikor az olajembargó megszavazása fejében országa számára mentességet követelt és kapott az intézkedés alól. Elemzők azonban nem számítanak arra, hogy Olaszország ugyanolyan játékot fog játszani a szankciókkal, mint Magyarország. Meloni maga is felelősségérzetét hangsúlyozta beszédében.

Frankfurter Rundschau kiemeli, hogy Olaszország leendő kormányfője eddig ellenséget kreált Brüsszelből, másfelől viszont az országnak igencsak szüksége van az uniós támogatási pénzekre. A frankfurti lapnak megszólaló elemzők úgy vélik, hogy Meloni kerülni fogja a heves összeütközéseket az uniós intézményekkel. Varsónak és Budapestnek mindenesetre lesz egy új szövetségese, és a Rundschau szerint aligha képzelhető el, hogy a Meloni-kormány megszavazza a Magyarországnak szánt uniós támogatási pénzek megkurtítását.

Mi is az a posztfasizmus, és miben különbözik a neofasizmustól? – erről kérdezte a Le Figaro Michaela Marzano olasz filozófus-írónőt. A posztfasizmus kifejezést először a német Martin Schulz használta, amikor a Meloni-párt hatalomra kerülésének a veszélyére hívta fel a figyelmet. Olaszországban eddig ezt a szót nem nagyon használták, inkább neofasizmusról beszélnek. Az Olasz Testvérek, amelyet Meloni alapított, lényegében Gianfranco Fini Nemzeti Szövetségének volt a transzformációja, a Nemzeti Szövetség pedig a virtigli fasiszta Giorgio Almirante által 1946-ben létrehozott Olasz Szociális Mozgalomból jött létre.

Az Olasz Szociális Mozgalom jelképe a zöld-fehér-piros láng volt, amelynek "mindig lobognia kell" Mussolini sírján. Gianfranco Fini a 90-es években elismerte, hogy a fasizmus a gonoszságot testesítette meg, és eltörölte a trikolor lángot mint pártjelképet. Meloni – Finivel ellentétben – saját maga soha nem határolódott el a fasizmustól, és újra a párt jelképévé tette a háromszínű lángot, mondta a Le Figarónak Michaela Marzano, aki szerint ezért a posztfasizmusnál helyesebb lenne a neofasizmus szó használata. A fasizmus mai itáliai megnyilvánulási formái közül a homofóbiát, az idegengyűlöletet és a mélységes iszlamofóbiát emelte ki. Mint mondta, a fasizmus az, amikor a jogszabály nem csak azt mondja meg, mit szabad tenned, hanem azt is, hogy kinek kell lenned.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ IGAZI KÉRDÉS, HOGY MI LEGYEN A SOROZATOSAN JOGSÉRTŐ KÖVÉR LÁSZLÓ HÁZELNÖKKEL?

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2022.09.25.


A parlament igazságügyi bizottsága, miközben áttekinti és kidolgozza a Lex Hadházy törvényjavaslatot, azzal is foglalkozhatna, hogy mi történjék abban az esetben, amikor a képviselő szeretne esküt tenni, de a házelnök ezt nem teszi lehetővé. Amit ugyanis Kövér László tesz, az teljesen jogsértő. Erre viszont ugyanúgy nincs szabály, sem a házszabályban, sem az országgyűlési törvényben, mint ahogy arra sem, hogy mi történik akkor, amikor egy képviselő önhibájából nem tesz esküt – mondta a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, akivel az eskütétel körüli viták tervbe vett szigorú szabályozásáról is beszélgettünk.


Az eskü körülményeinek szabályozása hova tartozik?

Valószínű, hogy nem a házszabályba, hanem az országgyűlési törvénybe akarják tenni. Viszont a tervezetben igen szokatlan az a szankció, amely szerint a mandátumát is elveszíti az, aki önhibájából nem teszi le az esküt. Nem árt ezt a területet rendezni, mert száz év múlva lehet, hogy lesz majd megint egy ilyen eset, de ez túl erős szankció lenne, ahelyett, hogy megegyezésre törekednének. Bár ez ugye a Hadházy ügyet nem érinti.

Nem?

Nem érintheti, mert ez már egy folyamatban lévő ügy, viszont jogszabályt a jövőre nézve hozunk. Hadházyra pedig az vonatkozik, ami most van hatályban, vagyis semmi.

Az, hogy el akarják venni eskütétel hiánya miatt valakinek a mandátumát, valójában kinek szól?

A mandátumvesztés a képviselőknek és a választóknak is szól. Ha valaki nagyon bojkottálni akar és semmi szín alatt nem akarja a munkáját végezni, vagy megbolondul, akkor erre lehet ez a végső szankció, de a Hadházyra nem, hiszen ő dolgozni akar, és szeretne esküt tenni, csak nem hagyják neki. Az alakuló ülésen még valóban nem akart, amit politikailag meg lehet ítélni – én például negatívan állok hozzá –, de most már akar, tehát lehetővé kell neki tenni.

Egy sokak által törvényesen megválasztott képviselőtől elveheti a mandátumát egy működést szabályozó törvény? A választási törvény és az országgyűlési törvény nem ütközik ilyenkor?

Itt valóban ütközik a két érdek. A választók akaratából van a parlamentben valaki, akinek viszont kötelessége a szabályok szerint eljárni, mert a választói azért küldték oda. Hadházy is vállalta, hogy dolgozni fog országgyűlési képviselőként. Ezért kell nagyon cizelláltan szabályozni ezt, mert elsősorban a választók akarata kell, hogy érvényesüljön, ők meg azt akarták, hogy a Hadházy bent üljön és dolgozzék az ő képviseletükben...

AZ OLASZ FASISZTÁK KORMÁNYA NEM TUDJA MÁSOLNI ANNYIRA MUSSOLINIT, MINT ORBÁN FASISZTA RENDSZERE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.09.26.


Olaszországban nagy többséggel hatalomra jutott a szélsőjobb, amelynek vezetője korábban még nyíltan dicsőítette Mussolinit, a 20. századi fasizmus megalapítóját. Ellenfelei pedig azzal riogatták az olaszokat, hogy Giorgia Meloni megválasztásával Olaszországon ugyanolyan önkényuralmi rendszer jöhet létre, mint Orbán Magyarországán. Ennek megvan az elvi esélye, mert alkotmányozó többséget szerzett a szélsőjobb, de olyan fasiszta diktatúrát, amely a legtöbb elemében szorosan követi Mussolini fasiszta államát, Olaszországban egyelőre nehéz lenne létrehozni.

Először is, az olaszok emlékeznek Mussolinire, aki nem úszta meg úgy, mint Horthy: a halálra ítélt és géppisztollyal kivégzett Mussolinit az olaszok a lábánál fogva akasztották fel, miután leköpte a hulláját, aki érte. Erre jól emlékeznek az olaszok, ezért Meloni mindent meg is tett a választások előtt, hogy lemossa magáról a fasiszta bélyeget, amit nem az ellenfelei ragasztottak rá, hanem azt ő maga szerezte meg és érdemelte ki, kemény munkával. Meloni vitán felül álló módon közönséges, utolsó fasiszta, notórius hazudozó némber. De mindebből érezhető, hogy lesznek korlátai.

Orbán minden ellenállás nélkül vezette be Magyarországon Mussolini fasiszta rendszerének 21. századi mutációját, ezt Meloni még alkotmányozó többséggel sem teheti meg Olaszországban. Neki a tényleges demokratikus keretek között kell megvalósítania a fasiszta programját, méghozzá úgy, hogy az uniós tagságát és az EU pénzeit se veszítse el. Magyarországon az ellenzék kollaboráns és áruló magatartása miatt Orbánnak nem volt szüksége formálisan Mussolini mintájára a parlament feloszlatására és rendeleti kormányzás bevezetésére, enélkül is megteheti ugyanazt.

Orbán gyakorlatilag rendeletileg kormányoz, a vészhelyzetek bevezetésével kóstolgatta azt, hogy ezt nyíltan is megtegye, de ezt azzal leplezi, hogy amit rendeletekkel vezetne be, azt a választási csalással létrehozott mindenkori kétharmaddal megszavaztatja a parlamentben. Mindez nem valódi parlamentarizmus, hanem annak csak hamis látszata. Orbán a rendeleteit szavaztatja meg a saját embereivel, amihez az Alkotmányt, a demokráciát és a hazát eláruló ellenzék asszisztál és adja meg a legitimációt, a törvényesség hamis látszatát – az Orbántól kapott pénzért.

Meloni ezt nem teheti meg, sem az olaszok miatt, sem az EU miatt, amely sokkal érzékenyebben figyel és reagál Olaszország fasizálódására, mint a jelentéktelen posztkommunista Magyarországra. Az első uniós nyilatkozatok érzékeltették, hogy Nyugat-Európában nem tűrnek meg nyíltan fasiszta rendszert az Unión belül, de még olyan leplezett fasiszta diktatúrát sem, mint amilyen Orbáné. Így Meloni megváltoztathatja az olasz alkotmányt, áttérhet a francia modellre, s az elnöki rendszerrel nagyobb hatalmat szerezhet magának, de nem térhet át a fasiszta Orbán-modellre.

A másik fontos szempont, amit nem szabad elfelejteni, az olasz demokrácia egyik sajátossága, miszerint a II. világháború óta az olasz kormányok átlagos időtartama 361 nap. A világháború óta még nem volt olyan olasz kormány, amely négy évig hatalmon lett volna. A leghosszabb ideig Berlusconi második kormánya működött, az három évig tartott. Volt olyan kormányfő, aki nyolc évet is volt miniszterelnök, de különböző kormányok élén, és ez is csak két ciklus. A II. világháború óta 70 kormánya volt Olaszországnak.

Meloni kormánya is koalíciós kormány lesz, amelyben szintén lehetnek feszültségek, még akkor is, ha három igazi fasiszta (Meloni, Salvini, Berlusconi) pártjai alkotják a koalíciót. Az oroszokhoz való viszony lehet az egyik konfliktust kiváltó ok, mert Meloni határozottan és elvszerűen oroszellenes, míg Salvinit kilóra megvették az oroszok, Berlusconit pedig Putyin kurváztatta (és viszont). De miután belemelegedtek a kormányzásba, sok mindenen összeveszhetnek az olasz fasiszták. Nem úgy vannak, mint Orbán, aki egyedül uralja saját pártját és diktatúráját...

JAKSITY GYÖRGY: MOST NAGYOBB A PROBLÉMA ANNÁL, MINT HOGY ÉRKEZNEK-E AZ UNIÓS PÉNZEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2022.09.26.


Rövid távon van nagyobb probléma is az uniós megállapodás hiányával. Annyira nincs deviza az országban, hogy gond lehet az orosz gáz kifizetésével is, ha pedig engedményt kérünk, annak később kell megfizetni az árát pénzben vagy geopolitikai elköteleződésben. Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is. Európa nagyon nehéz helyzetbe lavírozta magát, de az egész világ átrendeződés előtt állhat, mert az elmúlt évtizedek fejlődése fenntarthatatlan. Nagyinterjú Jaksity Györggyel, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnökével.

Egyre több olyan véleménnyel találkozni, hogy új korszak jön a világgazdaságban: a globalizáció hátulütői már korábban látszódtak, a Covid rávilágított a feszes ellátási láncok hibáira. Kínára elkezdett fenyegetésként tekinteni a nyugati világ, és erre jött rá Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. Tényleg új korszak kezdetén állunk? Vagy egyszerű energiaár-válság van, és egy alkalmazkodási időszak után minden visszatér a régi kerékvágásba?

Már a 2008–2009-es válság a felszínre hozta a globalizáció fejlődésének megtorpanását, bizonyos országokban vissza is esett a globalizációs index értéke. Globális szinten az a kérdés, hogy csak inflexiós szakaszban vagyunk-e, és pár év, esetleg egy évtized múlva újra növekszik a globalizáció mértéke, vagy pedig tartós letörés jön. Hogy a kettő közül melyik, azt ma még senki nem tudhatja. A korábbi évtizedekben nagyon gyorsan nőtt a globalizáció mértéke, az pedig, hogy milyen lesz a következő időszak, többek között függ a geopolitikai konfliktusoktól, a logisztikához, beszerzési láncokhoz, nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó technikai, technológiai és gazdasági kérdésektől.

Ez egy bonyolult kérdéskör, de a legfontosabb, hogy a globalizáció minden általam ismert objektív tanulmány szerint a jólét növekedéséhez járult hozzá az 1990–2007 közötti időszakban a világ nagy részén. Ha valahol, akkor pont Magyarországon célszerű ennek a tudatában lenni, hiszen Magyarország a harmadik helyen van a globalizációból előnyt kovácsoló országok között. Számunkra ez kulcskérdés, ahogy Európa számára is az.

Az önmagában nem baj, ha a globalizáció mértékének növekedése lassul vagy leáll. De ha ez visszafordulás lenne, akkor az a gazdasági következményeken messze túlmutató, olyan társadalmi, kül- és geopolitikai problémahalmazzal járna együtt, amit nem szeretne a világ. A szegénység felszámolásának lelassulásától a klímavédelemmel kapcsolatos nemzetközi megállapodások és folyamatok leállásán át a háborúkig tartó következményekre kell gondolni. A jólét növelésénél ugyanis nem tudunk jobb eszközt arra, hogy az elnyomó hatalmak demokratikusabb útra lépjenek, hogy a rosszul működő gazdaságok a jól értelmezett piacgazdaság útjára lépjenek. Ha ebben megtorpanás van, az kétségkívül rossz hír, de hogy új korszak kezdődik-e, azt még nem tudni...

ITT OLVASHATÓ