2021. január 28., csütörtök

RÁADÁS: GYILKOSOK EMLÉKMŰVE (DOKUMENTUMFILM)

444.HU
Rendező: ÁCS DÁNIEL
2021.01.27.



A második világháború alatt a körbezárt fővárosban egy budai kerület lakosai embervadászatba kezdtek. Egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap vezetésével rabolták ki, kínozták meg, majd mészárolták le fegyvertelen honfitársaikat, többek között a saját szomszédaikat. A tömeggyilkosságok közvetlen közelében ma az általuk használt jelkép, egy kardot markoló madár áll, ami újra és újra emlékeztet a kerület feldolgozatlan múltjára. 

Rendezte: Ács Dániel; Vágás és grafika: Kiss Bence; Fényképezte: Botos Tamás, Kőrösi Máté, Szász Zsófia; Fényelés: Budai Balázs; Hangmérnök: Terner Péter; Produkciós munkatárs Kiss Veronika; FPV drón: Cinewhoop Hungary 

A film a 444 Kör tagjainak támogatásával készült.



LÁZÁRI ÖTLET: ORBÁN MARADÁSA NÉGYEZER MILLIÁRDBA KERÜL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.01.28.


Sokféleképpen értelmezhető Lázár János 24.hu-nak adott interjúja. A legtöbben úgy fordították le, hogy leginkább egy hűségeskü Orbán Viktor mellett. Kétségtelen, a beszélgetés tele van a miniszterelnöknek tett gesztusokkal. Én mégis inkább azt olvastam ki belőle, hogy sok-sok burkolt, vagy nyílt bírálat van benne, üzenet – nem is annyira Orbánnak, mint a választónak. Álljon itt ennek illusztrálására egy idézet az interjúból: „háborúban nem lehet országot építeni. Országépítésre vagyok alkalmas, nem az ellenfél megsemmisítésére. A 2018-as háttérbe lépésemnek van egy felbecsülhetetlen haszna: most nemcsak arra jut időm, hogy tegyem, amit tennem kell, hanem azon is gondolkodhatok, mit kellene tenni. Beleástam magam a vidékpolitikába, végtelenül inspirál és határtalanul élvezem, ahogy kémlelhetem a látóhatárt.”


Nem hinném, hogy Lázár ne tudná, hogy éppen Orbán áll állandó háborúban, ő használja örökkön-örökké a harci nyelvezetet, és most – talonba téve – van ideje azon gondolkodni, hogy mit is tegyen. Majd. Majd, amikor eljön az ideje. Mert jó alaposan megjegyezte főnöke – Orbán – korábbi intelmét, amely így szól: János, ha nem tudsz együttműködni azokkal, akiknek szintén van erejük és mondandójuk az országról, akkor a konfliktusaidtól nem erősebb leszel, hanem gyöngébb”...

MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA IS AZ EGYIK LEGKORRUPTABB ORSZÁG AZ EU-BAN

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2021.01.28.


Hazánk korrupciós fertőzöttsége globálisan Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten a Transparency International éves jelentése szerint. A koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók ráadásul felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását, értékelte a TI az elmúlt év eseményeit, és megállapították azt is: „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.


Magyarország 2020-ban 44 pontot szerzett meg a Transparency International 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött országokig) terjedő skáláján, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett – derül ki az antikorrupciós szervezet éves jelentéséből. Ezzel hazánk a korrupció érzékelési index megelőző, 2019. évi felmérésben elért eredménnyel azonos pontszámot szerzett, és a globális rangsorban egy helyezéssel ugyan előrébb került, nem mintha ez a rendszerszintű korrupcióban bekövetkezett javulással is együtt járt volna – írja a nemzetközi elemzés...


A MAGYAR POLITIKA OLTÁSÜGYBEN IS A SZEMÜNK ELŐTT DARÁLJA BE A SZAKMÁT

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.01.28.


Gulyás Gergely miniszter a mai kormányinfón azt mondta, Magyarországon minden olyan koronavírus oltást engedélyeznek, amellyel – bárhol a világon – már legalább egymillió embert beoltottak, bármilyen engedélyekkel.

Hogy ez mit jelent, azt egyelőre nehéz pontosan értelmezni, de a legvalószínűbb verzió leegyszerűsítve az, hogy a kormánynak elfogyott a türelme a gyógyszerészeti intézettel szemben, és “elhárít minden bürokratikus akadályt” a kínai vakcina gyors engedélyezése elől. Más olvasatban: a politika egyszerűen megkerüli a szakmai hivatalt, átírja annak működési játékszabályait.

Orbán Viktor már két hete, a szokásos rádióinterjújában jelezte egyáltalán nem burkoltan, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezési eljárását lassúnak tartja, hiszen minden nap meghal csaknem száz ember, miközben a kínai vakcinához Magyarország gyorsan hozzá tudna jutni.

Ezt a verbális, de nagyon erős nyomásgyakorlást aztán pontosan egy héttel ezelőtt már egy sokkal konkrétabb lépés követte. Január 21-én az OGYÉI közölte, hogy egy kormányrendelet alapján engedélyezte a brit AstraZeneca koronavírus oltásának hazai használatát (az orosz vakcinával kapcsolatos hasonló döntéssel egy időben). Az intézet azt mondta, hogy egy kormányrendelet azon passzusa alapján adta meg az ideiglenes engedélyt, amely kimondja, hogy az Egyesült Királyságban jóváhagyott gyógyszerek Magyarországon is jóváhagyhatók.

Az OGYÉI tehát nem vizsgálta be a brit oltást, csak élt egy jogi lehetőséggel, amely szerint az angol emgedély alapján megadhatja a magyart is. A párhuzam most adja magát, hiszen ha egy kormányrendeletbe most azt írják bele, hogy az intézet bármit engedélyezhet, amit legalább egymillió embernek már beadtak bármilyen más engedéllyel, akkor ezúttal sem kell mást tenni, mint a papírokat aláírni...

KÁRTYÁVAL FIZETNE? SOK KERESKEDŐ MÉG MINDIG BEINTHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.01.28.


Sokan panaszolják (az Azénpénzem.hu olvasói közül is), hogy hiába vált kötelezővé az idén az elektronikus fizetés a kereskedőknél, megszokott boltjukban továbbra sem használhatnak kártyát. Mint kiderült: semmit sem kockáztat az a vállalkozó, aki továbbra is csak kápét fogad el.


Pult alá dugott, kérésre is csak kelletlenül elővett terminálról, meghibásodásra hivatkozásról, de egyenes megtagadásról is beszámoltak már olvasóink. Meglehetősen sokan jelezték, hogy a kereskedőknek az idén hiába kötelező elfogadniuk a kártyás fizetést. (A kép forrása: Mastercard.)

Az előírás szerint 2021. január 1-jétől valamennyi online pénztárgépet használó kereskedőnek lehetővé kell tenniük az elektronikus fizetést, ami azt jelenti, hogy 60 ezer kereskedőt kellett (volna) bekötni valamilyen módon a rendszerbe. A legegyszerűbben a kártyás fizetés jöhetne szóba, de nem véletlen, hogy ezek a vállalkozások eddig sem éltek a lehetőséggel. Ez ugyanis nem kevés pénzbe kerül, a költségét pedig a kereskedő állja. Lehetnének más megoldások is, de például a banki fejlesztések által használt szabvány QR-kódra még mindig egyre csak várunk...

FELEJTÉS ÉS SZEMBENÉZÉS - AUSCHWITZ FELSZABADÍTÁSÁNAK 76. ÉVFORDULÓJA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.01.27.



Élő adásban emlékezünk az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 76. évfordulójára. A Mércén olvasható A népirtástól a népbíróságig cikksorozat szerkesztőjével, Laczó Ferenccel a magyar állam intézményeinek felelősségéről, Schein Gáborral a Mitläuferek traumájáról beszélgetünk.

Vendégünk Ács Dániel és Rab László, akik a 444 új dokumentumfilmje (A gyilkosok emlékműve) kapcsán érkeznek a stúdióba.

A holokauszt tanításának lehetőségeiről Kenesei Marcellt, a Bálint Ház igazgatóját és Repárszky Ildikót a Történelemtanárok Egyletének alelnökét kérdezzük.

Szó lesz még a kárpótlások és jóvátételek kérdésről, az „elfelejtett” roma holokausztról és a generációkon átívelő trauma feldolgozásainak lehetőségeiről. Beszélgetőtársak: Szántó T Gábor, Tóth Ridovics Máté, Szász Anna Lujza, Klacsmann Borbála.

MEGBILLENT A FIDESZ NÉPSZERŰSÉGE ÉS ORBÁN VIKTOR HITELESSÉGE

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2021.01.28.


A Szociális Demokráciáért Intézet január 20-21-én 10 ezer fős országos reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatása szerint a Fidesz utat tévesztett.


A decemberi politikai közvélemény-kutatások döntő többsége már rögzítette, hogy mintegy másfél évvel a következő országgyűlési választások előtt, a Fidesz-KDNP elvesztette vezető helyét az MSZP, Párbeszéd, DK, Jobbik, Momentum, LMP alkotta demokratikus ellenzéki szövetséggel szemben. A kutatások már hibahatáron belüli ellenzéki vezetést mértek a legtöbb esetben, leszámítva természetesen a kormánypártokhoz közelállónak tartott kutatóintézeteket.

A Szociális Demokráciáért Intézet mostani kutatása már a hibahatárt jóval meghaladó nagyságú támogatottságot mért az ellenzéki lista esetében az összes szavazó körében. Az önálló pártpreferenciák esetében pedig a hat ellenzéki párt összesített támogatottsága mintegy 15 százalékkal haladja meg a Fidesz-KDNP támogatottságát.

A kutatás eredményének valószínűségét egy olyan adat erősíti meg, amilyen Orbán Viktor eddigi miniszterelnöki ciklusai alatt nem fordult elő. A választók 63 százaléka szerint a miniszterelnök nem veszi figyelembe „a zemberek” véleményét. Úgy tűnik, hogy a kormánypárti botrányok (Borkai-, Szájer-ügy, Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselők elleni vádemelések), a Covid19 járvány elleni gazdaságvédelmi intézkedések alig-alig érezhető hatása, az azt kísérő korrupciós gyanú, az uniós vétó körüli hercehurca megtépázták a miniszterelnök nimbuszát. A járvány egészségügyi kezelése, az oltások körüli szerencsétlenkedés nem csak a kormánypárt támogatottságát csökkentették, hanem az abba „beleálló” Orbán Viktor hitelét is kikezdték. Nem lehet véletlen, hogy a kormányhoz közelálló kutatóintézet utoljára 2020. júliusában publikált a miniszterelnök népszerűségére vonatkozó adatot...

MIÉRT FONTOSABB A VENDÉGLÁTÁS ÉS A KULTÚRA, MINT MINDAZ, AMI MOST KORLÁTOZZA?

AZONNALI
Szerző: KARDOS GÁBOR
2021.01.27.


...Egyetlen anekdotába sűrítve is el lehet mondani mindezt: egy koncert után valami katonatiszt azzal gratulált a művésznek, hogy mindez szép, de ha a katonák nem védenék meg a hazát, akkor a zenészek sem játszhatnának. Mire a művész így válaszolt: ha nem lenne művészet és kultúra, nem lenne érdemes megvédeni a hazát. Az anekdota mai változatában nyilván az operatív törzs kerül a katonatiszt helyére a történetben – de a lényeg nem változott. Nem lenne szabad változnia.

Mi lenne, ha végre megfordítanánk a kultúra képviselőivel szembeni diszkrimináció egész érvelését, miszerint a kultúra kábé „felesleges dekoráció” a gazdasághoz, reáltudományhoz, joghoz, orvostudományhoz képest? Mi lenne, ha az egyre pandémikusabb ökológiai válságban végre meglátnánk az egyoldalúan uralkodóvá vált „reáliák” és egész technokrata világrendjük felelősségét?

Ha netán igazuk lenne is abban, hogy a humán kultúra „felesleges”, még az is sokkal jobb, mint egy ökológiailag és társadalmilag ennyire károsnak bizonyult technokrácia, amiért a reálszektor globális egyeduralmát kiemelt történelmi felelősség terheli. Ki kell mondani végre: az évtizedek óta aránytalanul fontosabbnak tartott gazdasági-hatalmi szféra technokráciája a fő felelős a példátlan globális válságért.

A humán kultúra megerősödése legalább nem volna ilyen destruktív természeti és humán környezetünkre nézve, mint amilyennek a reál-technokrácia bizonyult. Inkább domináljon a jövőben egy feleslegesnek vélt humán világ, mint a reálszféra természetellenes technokráciája, a világ elfogyasztását „gazdasági növekedésnek” hazudó rendszer.

Lassan egy éve láthatjuk, milyen a vakcinákat gyártó multik és a hirdetéseikből élő tömegmédiában megszólaltatott virológusok által irányított világban élni, milyen az, mikor a maradék kiskereskedőt is kiszorítják a netmultik a piacról,

hogy inkább mindenki neten rendeljen mindent. Az eredmény egy rettenetesen elidegenedett, élhetetlen világ, ami egyáltalán nem csupán a járvány valódi veszélyei miatt lett ilyen szörnyen elidegenedett. A technokrácia nem a megoldás, hanem inkább maga a fő rendszerprobléma.

Még Magyarország agyonmódosított Alaptörvényében is ott áll, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”, de nem azt írja alkotmányunk, hogy kizárólag a kormány és a virológusok dönthetnek a társadalom sorsáról avagy a közjó kérdéséről, mert ebben legalább annyira kompetensek a társadalomtudományok képviselői és általában a humán tudományok. Ideje lenne észrevenni: fordítva ülünk a lovon, ezért nem látjuk az előre vezető utat...

EGY ÉVTIZED MUNKÁJA BEÉRETT: AZ EU LEGKORRUPTABB ORSZÁGA LETTÜNK

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2021.01.28.


Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.


2010-ben az EU kilencedik legkorruptabb országának számított Magyarország a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe szerint, azóta pedig szinte minden évben hátrébb csúsztunk a listán. Eddig legalább Bulgária mögöttünk volt, most azonban elkészült a TI legfrissebb listája, és ebben már a bolgárokat sem utasítottuk magunk mögé:

Magyarország, Bulgária és Románia hármas holtversenyben áll az EU utolsó helyén.


A 0-tól 100-ig tartó skálán, ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes állam, pontosan ugyanúgy 44 pont lett a magyar és a román teljesítmény, mint egy éve ilyenkor, az európai listán a bolgárok javítása miatt csúsztunk hátrébb. Globálisan a 180 ország közül egy helyet javítottunk, a 70.-ről a 69. helyre jöttünk fel. Hogy értsük, mit jelent Bulgáriával egy szinten lenni korrupciós kitettségben: arról az országról van szó, ahol tavaly az év botránya az volt, hogy az alvó miniszterelnököt aranytömbök, pénzkötegek és a fegyvere mellett fényképezték le titokban...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN FENYEGETVE ÉRZI MAGÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZIS SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.28.


Donald Trump az eltelt négy évben diktátorokkal flörtölt, odahaza pedig aláásta a demokratikus intézményeket. Ezt a magyarországi kormányzat előszeretettel koppintotta, Joe Biden érkezésével azonban minden megváltozott.


Business Insider

A világ vezetői aggódnak, hogy Trump jóvátehetetlen károkat okozott a demokráciának. Ezt a Bizottság elnöke fejtette ki a Világgazdasági Fórum virtuális konferenciáján, külön kiemelve azt a döbbenetet, amit az amerikai törvényhozás megostromlása okozott. Von der Leyen szerint a roham, amelyet az elnök provokált ki, megmutatta, milyen fontos, hogy a politikusok foglalkozzanak a digitális világ árnyoldalaival. Ő maga el nem tudta volna képzelni, hogy a csőcselék lerohanja a Kongresszust.

Mint mondta, természetesnek vesszük, hogy a demokratikus értékek benne vannak a mai ember DNS-ében, és ez igaz is. Ám nap mint nap meg kell védeni a jogállamot a gyűlöletbeszéddel, a dezinformációval, az álhírekkel és az erőszakos uszítással szemben. Hiszen Vízkereszt napján mindenki láthatta, milyen rövid út vezet a vad összeesküvés elméletektől egy rendőr haláláig.

A lap kitér arra, hogy Trump az eltelt négy évben diktátorokkal flörtölt, odahaza pedig aláásta a demokratikus intézményeket. Folyamatosan megszegte a bevett normákat és megmutatta, miként viselkednek a tekintélyelvű vezetők. Ugyanakkor a Hamilton College egyik politológusa szerint másutt is alááshatja a demokráciát, hogy az elnök megpróbálta megfordítani a választási eredményt. Hiszen magyar, török és más kormánypolitikusok már koppintják a Trump módszerét, amikor fake news-zal igyekeznek elhárítani a kritikát.

FT

A közép-európai populisták érzik annak a következményét, hogy Trump lelépett a színről, mert Magyarország és Lengyelország nem egyszerűen a szövetségesét vesztette el - számukra Biden fenyegetést jelent. Így látja a helyzetet Ivan Krasztev, bolgár politológus, aki rendszeresen publikál a legnagyobb világlapokban. Egyben azonban felhívja a figyelmet, hogy a demagóg pártok támogatói közül nagy sokan változatlanul úgy látják: a volt elnök helyes politikát folytatott.

A legtöbb európai országban nem enyhült az elégedetlenség a vezetéssel szemben, nem bocsátották meg a liberalizmus hiányosságait. Új viszont, hogy a járvány miatt ismét a helyi ügyekre összpontosít a politika, amire csak ráerősített Trump veresége. Az eredmény az lett, hogy gyengült a populista összefogás esélye. Ezek az erők nyugaton próbálják meglovagolni a fertőzés miatt tapasztalható lázongást, a magyaroknál és a lengyeleknél viszont igyekeznek megőrizni a hatalmukat, ezért az bizonygatják, hogy beváltak a korlátozások.

De éppen a kontinens középső részén érzik leginkább, hogy Biden bajt hozhat rájuk. Hiszen az új adminisztráció harcot hirdetett a nemzetközi korrupció ellen, miközben az EU a jogállam betartásától tette függővé az anyagi támogatásokat. Ám Budapest és Varsó szemében mindkettő beavatkozást jelent a belügyekbe. Washington azonban el van szánva arra, hogy megnehezíti az illiberális rendszerek számára a talpnyalók tisztára mosását.

Ily módon azonban vége annak, hogy Közép-Európa csodálattal adózik az Egyesült Államoknak, inkább másfelé keres szövetségeseket és pártolókat. Sokan közülük jó ideje rokonszenveznek Putyinnal, illetve a kínai modellel. De Trump alatt Orbán, Salvini és Kaczynski inkább Amerika felé fordult és úgy állította be, hogy a Nyugatot védi. Innentől kezdve viszont más tekintélyelvű rezsimek társaságát fogja keresni.

Főleg Magyarország esetében igencsak megnőtt a veszély, hogy megtöri a nyugati egységet, Kína, valamint Oroszország kapcsán. A Fudan Egyetem felbukkanása a CEU kipaterolása után jelzés, méghozzá nagybetűs. A civilizálatlan kulturkampf megy tovább, mind a tengerentúlon, mind Európában.

EUobserver

Másnaposan ébredt Kelet-Európa Trump kudarca után. Ezek az országok hagyományosan úgy tekintenek az Egyesült Államokra, hogy a szuperhatalom képes őket megvédeni az esetleges orosz betöréstől. Ez alaposan bele is ivódott a közgondolkodásba. Az előző elnök pedig Németországgal és Franciaországgal veszekedett, ugyanakkor ideológiai okokból előnyben részesítette Magyarországot és Lengyelországot – mondja Armand Gosu, a térség szakértője.

A magyar, lengyel és szlovén erős ember hatalmas szövetségest látott Trumpban, akinek lépéseit igazolásnak tekintették saját politikájuk alátámasztására, legyen szó a bevándorlásról, a jogállamról, Oroszországról vagy a demokratikus normákról. A kontinens nyugati fele üdvözölte Biden győzelmét, viszonyt Orbán és Duda ezek után valószínűleg csak még jobban elszigetelődik.

Van remény arra, hogy az új vezetés alatt Washington megint csak bátorítja a hatalmi ágak szétválasztását és a sokszínűséget Magyarországon és Lengyelországban, ahol veszélyben vannak a demokratikus normák. De a régió is bízik abban, hogy Biden jobban odafigyel a térség biztonságára, valamint a Nyugat-Balkán integrációjára.

Gosu azt várja, hogy Amerika nyomást gyakorol a két illiberális rendszerre, mármint hogy azok álljanak be a sorba. Az eddiginél következetesebb és kiszámíthatóbb washingtoni külpolitika azt jelenti, hogy Kelet-Európa jobban meg tud majd birkózni a szuverenitás és a demokrácia elleni külső-belső támadásokkal.

Washington Post/AP

Egyelőre beszünteti magyarországi működését az EU Határvédelmi ügynöksége, és hogy felújítsa, ahhoz az kell, hogy a Bizottság a későbbiekben kimondja: az Orbán-kormány már nem sérti meg az Európai Bíróság múlt hónapban hozott határozatát, miszerint törvénytelen módon zsuppolják ki Szerbiába az illegális határátlépőket. A Frontex először hozott ilyen döntést valamely tagállam ügyében, de a szóvivő szerint a helyzet értékelése alapján más választásuk nem volt. A magyar fél ugyanis nem nyújt védelmet a rászorulóknak, viszont ha marad a szervezet, akkor könnyen az a látszat keletkezhetett volna, hogy segédkezet nyújt a jogsértésekhez.

A Frontex a 2015-ör menekültválság után embereket, járműveket és felderítő eszközöket küldött magyar földre, részben a határőrizet segítésére, részben pedig a hamis dokumentumok, lopott autók kiszűrésére.

A magyar fél egyelőre nem kívánt reagálni a Frontex elhatározására, de az Orbán-kabinet elutasítja a bevándorlást és hallani sem hajlandó a menedékkérők elosztásáról. A törvénytelen gyakorlatra a múlt héten a Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a magyar hatóságok csak az EUB ítélete óta 4400 embert kényszerítettek vissza szerb földre, anélkül, hogy azok menedékért folyamodhattak volna. A Bizottság illetékese üdvözölte a Frontex bejelentését.

Washington Post

Az unió egy hónapot adott, hogy Lengyelország válaszoljon a bírósági rendszer átalakítása miatt felmerült brüsszeli aggályokra. Az EU ugyanis attól fél, hogy az új fegyelmi kamara felállításával veszélybe került a Legfelsőbb Bíróság önállósága, ezért ha Varsó nem oszlatja el a kétségeit, akkor a felhívás jelezte, hogy az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Az új testület ugyanis már több esetben is érvénytelenítette bírák mentelmi jogát, felfüggesztette őket állásukból, csökkentette fizetésüket. Ám uniós megítélés szerint a kamara nem független, hiszen túlnyomórészt a hatalom embereiből áll. Így viszont nem lehet biztosra venni, hogy működése nyomán nem születnek-e elfogult ítéletek a Legfelsőbb Bíróságon.

New York Times

Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Szlovéniában is javában zajlik a kulturkampf, a Jansa-kormány az utóbbi 10 hónapban öt múzeum igazgatóját cserélte le, ideértve a Nemzeti Múzeumot is. Értelmiségi ellenzék szerint a populista vezető a kulturális háborúval ellenőrzése alá kívánja vonni az érintett intézményeket, hogy konzervatívabb és nacionalista pályára állítsa azokat. Ezt azonban a hatalom cáfolja, és azt állítja, hogy szó sincs politikai kinevezettekről, a jelölteket nyilvános pályázaton választották ki. Továbbá hogy a „normális” művészeknek nincs mitől félniük.

A másik oldal viszont úgy értékeli, hogy a miniszterelnök próbálja fenekestül felforgatni a kulturális életet, ezért rendszeresek a tiltakozások, tüntetések, nyílt levelek. De a múlt hónapban 150 nyugat-európai, illetve amerikai tudós is közös állásfoglalásban ítélte el a kormány irányvonalát. Sokan attól félnek, hogy Jansa is a magyar, illetve lengyel példát követi, ám ezt hátráltatja, hogy azokkal ellentétben többsége igen törékeny.

Bloomberg

A nemzetközi piacot célozza meg Mészáros Lőrinc, amikor az összeáll a svájci Stadlerral, hogy közösen gyártsanak vasúti teherkocsikat Magyarországon. Az üzletember, akit a jelentés Orbán legfőbb üzleti szövetségesének nevez, benne van a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításában, ezen felül vannak érdekeltségei az energetikában, az idegenforgalomban, a pénzügyi szektorban és a sajtóban. Akkor lódult meg a szekere, amikor a kormányfő összekülönbözött Simicskával.

Cégei szakmányban kapnak állami megbízásokat, részben uniós pénzekből. Orbán és Mészáros azonban többször is cáfolta, hogy bármiféle üzleti kapcsolat lenne köztük. Magyarország ugyanakkor nagyot zuhant a Transparency International korrupciós listáján, a civil szervezet szerint az EU-ban egészen kivételes az az intézményes korrupció, ami a magyaroknál érhető tetten.

A Stadler tulajdonosát, a milliárdos Peter Spuhlert mostanában bírálják, mert összeállt a térség egy másik ellentmondásos vezetőjével is, amikor 8 éve üzemet épített Minszk közelében. Civil szervezetek kérték az iparmágnást, hogy határolódjon el Lukasenkótól, ám az azt üzente vissza, hogy gazdasági szereplőként neki nem ez a dolga.

Die Presse

Csehország is mérlegeli, hogy Magyarországhoz hasonlóan Oroszországtól vesz ellenszert a koronavírus ellen, miután az EU csak lassan halad a beszerzéssel. Prága már maga is megpróbálkozott, hogy Brüsszel megkerülésével becserkésszen két gyárat, ám azok nemet mondtak neki. A kormány tanácsadója, aki egy hónapig egészségügyi miniszter volt, a maga részéről szorgalmazza a Szputnyik V alkalmazását, bár elismerte, hogy még nem olvasta a vakcinával kapcsolatos nagy tanulmány eredményeit.

Azt azonban megjegyezte, hogy az oltás javarészét nyugati készítményekből oldanák meg, mert az oroszok – kapacitásgondok miatt – nem tudnak elég ellenanyagot küldeni. Ugyanakkor úgy véli, hogy fontolóra kell venni az üzletet a kínai Sinopharmmal is, mert annak a készítménye valószínűleg képes hatástalanítani az új vírustörzseket is. Viszont nagyjából félévente újra és újra be kell adni, mert csak rövidebb időre nyújt védettséget.

Ugyanakkor az egészségügyi tárca jelenlegi vezetője visszautasította, hogy orosz szert vásároljanak. Csehországban a lakosság 65 %-a szeretne immunitást, eddig 220 ezer embert oltottak be.

FAZ

A Holokauszt Emléknap alkalmából Orbán Viktor arról biztosította a Zsidó Világkongresszus elnökét, hogy Magyarország nulla toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben. A Laudernak küldött levélben a kormányfő kiemeli, hogy levontuk a tanulságokat a történelem sötét fejezetéből, amely igen sok zsidó honfitársunk életében került. Egyben legmagasabb elismerését fejezi ki a címzettnek az áldozatok emlékének megőrzéséért, illetve a zsidóellenesség újraéledésének megakadályozását célzó munkájáért. Továbbá együttműködést ajánl a közös értékek alapján. A lap megjegyzi, hogy bírálók szerint a magyar kormány a Soros elleni kampány során antiszemita eszközöket vetett be.


A VENDÉGLÁTÁS EGYIK RÉSZÉT MAGÁRA HAGYTA A KORMÁNY, A MÁSIK RÉSZÉNEK NEM UTALJA A MEGÍGÉRT TÁMOGATÁST

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.01.28.


Az egyik dunántúli kisváros sörözője nem sokban különbözik a magyar kiskocsmák ezreitől. Jellegtelen kockaépület egy lakótelep peremén, kockás terítővel, régi törzsvendégekkel és egy nehéz helyzetbe került üzemeltetővel. A sörözőt egyedül, egyéni vállalkozóként működtető Margit mindig arra vágyott, hogy legyen egy ilyen helye, mint mondta, a vendéglátás az élete.

Miután novemberben be kellett zárnia a korlátozások miatt, egyéni vállalkozóként nem tudott élni a vendéglátósokat célzó állami bértámogatással. A vállalkozást ezért szünetelteti, és elment dolgozni egy gyárba. A rezsit továbbra is fizeti – a bérleti díjat szerencsére nem kell – és százezres értékű árut kénytelen kidobni a lejáró szavatosságok miatt.

"Megpróbálok kitartani a végsőkig, mert hiányoznak a vendégeim, és ők is naponta hívnak, hogy mikor lesz már nyitás. Rosszul élem meg ezt a helyzetet, mert ez a hely volt a vágyam, és most elvették tőlem. Ebből nem lettem volna milliomos, de nem is akarok az lenni"

– mondta Margit...

NEM LEHET RENDESEN HALADNI A TANANYAGGAL? II. – MICSODA ÍGÉRETES KEZDET!

MÉRCE
Szerző: TÓTHA TAMÁS MÁJUS
2021.01.28.


Az első rész itt olvasható.


A krízishelyzet a társadalom működésével együtt az oktatás helyzetéről is lerántja a leplet. Az „oktatás-ipar sem mentes természetesen a tőkés társadalmi viszonyoktól és azok következményeitől”, olvashatjuk a Részeg Hajó újság legújabb számában. A karantén-oktatás „plusz terheit egyrészt a bérmunkásokra, tanárokra hárítják; másrészt a diákokra: az online-oktatás eszközeinek beszerzési-fenntartási költségeit például. És azok a diákok, akik a kizsákmányoltak, kisemmizettek, alávettetek anyagi lehetőit bírják csak, azok számára az »e-tandíj plusz«, vagyis az eszközök stb. beszerzése gyakran megfizethetetlen”.

Az oktatással összefüggő társadalmi egyenlőtlenségek persze nem a járvány alatt jöttek létre, ezeket mindössze felerősítette és felhangosította a válság, még jobban láthatóvá váltak például a gyerekek közötti társadalmi szakadékok is.

Amiről viszont kevesebb szó esik, az az, hogy a járványhelyzet mennyire kiszolgáltatottá tette az iskolákat és ezáltal a gyerekeket is az oktatási piac (és így voltaképp a tőke) logikáinak. A digitális kapitalizmusban egy ekkora méretű átállás a távoktatásra nemcsak sok-sok pénzt jelent az oktatástechnológiai vállalatok számára, hanem egyben lehetőséget is teremt arra, hogy a tech-óriások globális léptékben próbálják ki, mi minden válna számukra lehetségessé, ha a jövőben a minél átfogóbb digitalizáció irányába mozdíthatnák az oktatási rendszereket. (Ugyanúgy, ahogy globális léptékben lehetett most letesztelni, hogy mit lép a nép a biohatalom túlcsordulására.)...

A VÁLASZTÓ EGY SOKFEJŰ LÉNYT LÁT, AMELYIK HALKAN CSIPOG

444 / TLDR
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.01.28.


- Ruff Bálint politikai kommunikációs tanácsadó szerint még nagyon sok dolga van az ellenzéknek, ha meg akarja nyerni a 2022-es választást.

- Szerinte hiba volt, hogy a 2019-es önkormányzati választás után a győztes ellenzékiek nem lepleztek le fideszes visszaéléseket.

- Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személye kulcskérdés, és nem csodálja, hogy sokan félnek a megmérettetéstől, mert nagyon durva támadások várnak rá.

- Az ellenzék mostani kommunikációját szétesőnek, gyengének tartja.

Ruff Bálint volt 2017-ben Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt kampányának főtanácsadója, ám Botka visszalépett fél évvel a választás előtt, miután kiderült, hogy nem képes egy szélesebb ellenzéki összefogást megvalósítani. Ruff azóta is politikai tanácsadással foglalkozik, több polgármesternek is dolgozik, fő megbízója Botka László, Szeged immár párton kívüli polgármestere.

Januárban végigsöpört a sajtóban, hogy egyes felmérések szerint az ellenzék „most vasárnap” megnyerné a parlamenti választást. Másrészt megjelentek kétkedőbb elemzések is, amelyek szerint nem ilyen erős valójában az ellenzék. Ön mit olvas ki az adatokból?
...

KUNETZ ZSOMBOR: NYITNI KELL! RÉSZLEGESEN, ELLENŐRZÖTTEN.

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT
2021.01.27.


Az emberek nagy részének elege van a teljes bezártságból. Kő kövön nem marad, ha a teljes átoltottságra vár a kormány. Oltani és nyitni kell! – mondja az egészségügyi szakértő.


A járvány kezelése nem politikai, még csak nem is egészségügyi játéktér, a megoldáshoz a lakosságra is szükség van. Meg kell értenie és be kell tartania a korlátozó intézkedéseket. Ám a teljes bezártságból elege van a társadalomnak. Azon túl, hogy ez az alkoholfogyasztás ugrásszerű növekedésével járt, hogy mentális betegségeket hozott elő, pszichikai problémákhoz vezetett, még annak a veszélye is fennáll, hogy valakik önkényesen próbálnak „kiszabadulni”. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő ezért szorgalmazza, sürgeti a korlátozó intézkedések részleges és ellenőrzött enyhítését.

Példaként hozta, hogy ha egy korszerű FFP2-es maszk megfelel azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik covidos betegeket gyógyítanak, akkor ilyen maszkot használva miért ne mehetnének emberek moziba, színházba, ha megfelelő távolságra ülnek le egymástól. Egy kávézó teraszát miért ne lehetne szigorú szabályok mellett megnyitni, ha egyszer az ember ugyanazzal az ismerősével, akivel ott beszélgetne, nyugodtan trécselhet a járdán.

Kunetz Zsombort –aki egyébként nincs egyedül a részleges nyitást szorgalmazó véleményével- két csoport támadja, amikor a témáról van szó. Elmondása szerint az egyik a „karanténtáliboké”, akik szeretnék fenntartani a bezártságot, mert egy jógamatraccal jól érzik magukat, a másik a maszkelleneseké, akiknek most nagyon felerősödött a hangjuk. Ez is jelzi a társadalomban kialakult feszültségeket.

A szakértő beszélt arról a gyógyszerről is, amit személyesen Kásler Miklós miniszter mutatott be azzal, hogy a használatával több fertőzött kerülheti el a kórházba kerülést, így enyhül a nyomás az intézményrendszeren. Van azonban egy kis bökkenő: ezt infúzióban kell beadni, azaz a páciensnek egy órán át megfelelő körülmények között kell feküdnie, hogy a folyadék bejusson az érrendszerébe. Hol, ki fogja ezt beadni? Valószínűleg nem véletlen, hogy nem terjedt még el a világban, ahol egyébként minden megoldáson, módszeren, készítményen kapva kapnak. Az orosz vakcinával kapcsolatban pedig azt Mondta Kunetz Zsombor, hogy abban a pillanatban, ahogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte, véleménye szerint be lehet vetni, mert minél hamarabb el kellene érni azt az oltottsági szintet, amelynél fel lehet oldani a korlátozásokat.