2018. szeptember 28., péntek

ALAGÚTFEJLESZTÉS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2018.09.28.


A felcsúti nemzetvezető kedvenc történelmi korszaka kiapadhatatlan forrásnak tűnik, amiből szemezgetve ma élők számára bármikor izgalmas, eredeti, „új” ötleteket áshat elő. Korunk legnagyobb magyar államfője rendszerint oda nyúl vissza, ha kissé felerősödik a zaj viselt dolgai körül.

Nemrégiben egy gonosz, demokráciára érzékeny EP-képviselő tizenkét pontba sűrítette a magyar kormány hazája demokratikus berendezkedése ellen az elmúlt nyolc évben elkövetett merényleteit, majd a jelentését beterjesztette az Európai Parlamentben, ahol megszavazták.

Még fellélegezni sem volt időnk, sem nekünk, sem a nemzetvezetőnek, amikor fény derült arra, hogy a kiváló pályázatokat író és a százmilliárdokat rendre elnyerő, tehetséges jó barátja magán repülőgépén röpdös a vidéki futballklubok falábú focistáinak kihagyhatatlan meccseire, némileg izzani kezdett körülötte a levegő.

Ismét ideje volt előállni egy friss ötlettel, amelyet egy 1937-ből származó, a Déli és a Nyugati pályaudvart összekötő alagúttervben talált meg. A 300 vagy 3000 – a nullákat már nem tudjuk követni, de mindegy is – milliárd forintos elképzelést az egyik kimondhatatlan nevű államtitkársággal megbízott tettestársa adta elő a nagyérdemű és a sajtó szórakoztatására. A cupákos csontra azonnal rávetették magukat úgy nevezett szakértők és úgy nevezett ellenzéki képviselők is, akik szerint az ötlet fantasztikus távlatokat nyit Budapest közlekedésében. Dörzsöli a kezét a nemzetvezető – minden olajozottan halad, éppen az ő elgondolása szerint.

Az is bolond, aki azon töpreng, vajon miért tart 2018-ban még mindig 3 óráig a Budapest-Bécs közötti 270 km-es táv megtétele? Hogyhogy nem sikerült szupergyors – Európa legtöbb országában régóta létező és közlekedő – 160-180 km/órás sebességgel száguldó vonatot megépíteni az elmúlt 30 évben? Hogyhogy még mindig nem lehet kulturált, civilizált módon, rövid idő alatt bejutni a repülőtérről a fővárosba? Értjük mi, hogy elsőbbsége van Belgrádnak és a kínaiak által megépítendő vasútnak Szerbiába. Indokolt is, hiszen sok szál fűz minket hozzájuk, és majdnem annyian járnak oda dolgozni, mint Ausztriába. Miért is kellene a Budapest-Bécs vasútvonalat fejleszteni? Mi értelme lenne, ha felére csökkenne a menetidő? Ráadásul valószínűleg olcsóbb is lenne, mint a két pályaudvart összekötő 1937-es terv meg(nem)valósítása, és olcsó húsnak híg a leve. Belekezdeni sem érdemes.

Viszont a csontrágás közben már senki sem foglalkozik a nemzetvezető magán repülőgépes utazásaival, és arra se figyel senki, hogy 7 milliárdért vásárol Hanoiban művelődési házat. A következő magyarországi fejlesztésnek javasolnánk egy Vietnámig elérő alagutat, hiszen valahogy majd meg kell közelítenünk a művelődési házat.

ELKÉPESZTŐ SZERECSENMOSDATÁSBA KEZDETT A KORMÁNYMÉDIA ORBÁN VIKTOR LUXUSREPÜLÉSEI KAPCSÁN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.09.27.


A magánrepülő magánügy. Lényegében ezzel a faramuci bölcsességgel elintézi a kormánysajtó azt, hogy pártunk és kormányunk vezetőjét egy oligarcha repteti focimeccsekre. Az egykor plebejus szemléletére oly büszke Fidesz most olyan patríciusok gyűjtőhelye, akik szinte minden kapcsolatukat elveszítették a plebsszel. Orbán Viktor most már tényleg úgy gondolja, hogy a migránsokkal való riogatás ellensúlyozza azt a luxust és arroganciát, amely kezd hatalma védjegyévé válni.

Kezd teljesen elmosódni Magyarországon, hol kezdődik az állam, meddig nyújtózkodik a magánszféra, meddig szolgálják a köz érdekeit a kormánypárt által kinevezett vezető tisztségviselők, és mikor látják úgy, hogy az állampolgárok kiszolgálásánál előrébb való a Fidesz segítése. Nem beszéltünk még a sajtóról, amelynek egy része már lényegében a kormány egyfajta nyúlványaként régen nem tájékoztatni akar, hanem megtéveszteni, illetve a kínos tényeket elhallgatni, az összefüggéseket pedig sajátos megvilágításba helyezni.

Aki vitatja a Sargentini-jelentés megállapításait, nem igazán emlékszik már arra, hogy nem is olyan régen Magyarországon is komolyan vették a hatalmi ágak különválasztását és függetlenségét. Kemény ellensúlyt képezett például a kormányokkal szemben az Alkotmánybíróság, a mindenkori köztársasági elnök hivatala, az ügyészség vádat emelt, ha bűncselekményre utaló tények merültek fel egy nyomozás során, a sajtó pedig az állampolgárokat objektív, a lehető legkevésbé elfogult módon igyekezett tájékoztatni az országban történő eseményekről.

A Fidesz kormányzásának egyik legszomorúbb következménye, hogy ma már sem az ellenzéktől, sem a kormánypárti sajtótól, sem az ügyészségtől nem várja senki sem, hogy érdemi lépéseket tegyen olyankor, vagy egyáltalán valamit reagáljon, amikor a korrupció egyértelmű bizonyítékai kerülnek a felszínre. Legfeljebb a választópolgárok háborognak néhány napig azon, hogy egy kormánymegbízásokban dúskáló vállalkozó luxusgépén repked a miniszterelnök, hogy kedvenc időtöltésének, a focimeccseken való szotyizásnak hódoljon...

BARÁTOK KÖZT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2018.09.28.


Az Átlátszó tényfeltáró portál jóvoltából kiderült, hogy a NER egyik legnagyobb haszonélvezője, a közpénzmilliárdokat sorozatosan elnyerő Garancsi István egy 17 milliárd forint értékű magánrepülőgépen utaztatja Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, hol erre, hol arra, hol az általa tulajdonolt Mol Vidi FC meccseire, hol a londoni FIFA-gálára. Ebben persze a kormányoldal szerint nincs semmi kivetnivaló, épp ellenkezőleg: inkább nagyon is követendő példáról van szó, az emberi érzelmek egyik legmélyebbikéről, a barátságról.

Igen, a barátságról, ami szent, mert az igaz barát a másikért tűzön-vízen átkelne, esetünkben még a levegőt is átszeli a csekély 17 milliárd forint értékű Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgéppel, amelynek reptetése óránként, potomság, 1-1,5 millió forintba kerül, köpi a kerozint, de legalább kényelmes. És ki ne szeretné, ha a barátját, igaz barátját olyan körülmények közt reptethetné, amit szíve szerint mindenki biztosítana a maga barátjának, ráadásul az is igaz, ahogy azt Pócs János fideszes képviselő igen találóan meg is fogalmazta, hogy Magyarország miniszterelnöke mégsem utazhat biciklivel vagy robogóval...

AZ ELLENÁLLÁS FELELŐSSÉGE

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.09.28.


Maradjunk annyiban, hogy április 8-án húzhattunk volna egy cezúrát, de ez nem történt meg.

A harmadik kétharmados győzelem/vereség (nézőpont kérdése) rávilágított egy sor fontos dologra, amit tudtunk (csak nem sejtettünk). Lehetett volna ez egy esély, hogy a sorozatosan elkövetett hibáinkkal szembenézzünk, és megpróbáljunk értelmesen kezdeni velük valamit. Közel fél évvel az országgyűlési választások után viszont semmivel sem vagyunk előrébb most, mint amennyivel amúgy is hátrébb voltunk akkor.

A fő probléma ugyanis az, hogy az ellenzék – és ebbe a politikai pártok éppúgy beletartoznak, mint a civil szféra – totálisan félreérti (nem érti) a jelenlegi helyzetet. 2010 óta nem tudunk többet beletenni az ellenzék szó definíciójába, mint hogy Orbán-ellenes. Ami egyrészt jövőképnek kevés (konkrétan nulla), összetartó ereje nincsen, cserébe viszont rendkívül fárasztó és csalódást keltő, minden egyes megnyilvánulásában.

Az orbáni keretben ugyanis ebben a formában csupán díszlete lehet az ellenzék az illiberális demokráciának, kicsit kótyagos statisztákként futkároznak össze-vissza az egyes szereplők, ráadásul nem ritkán egymást, ha nem éppen önmagukat gáncsolják el, ami önmagában még akár vicces is lehetne. Csak azért nem az, mert úgy egyébként az életünkről van szó.

A Fidesz-KDNP rendszerét egyre többen írják le egyre pontosabban, egy dolog azonban minden definíció mögött magyarázza, hogy mitől tudott bebetonozódni 2010 óta ez az amúgy koránt sem a semmiből felépített monstrum.

A Fidesz-KDNP konglomeráció nem fél tanulni az elkövetett hibákból. Maximálisan kész reagálni, ha kell, irányt váltani, és előre megkoreografált mozdulatsorokat hajt végre anélkül, hogy ebben bármilyen külső tényező megzavarná – vagy ha megzavarja, akkor abból tanul, irányt vált, lereagál, és így tovább.

Na ez az, amire mi nem vagyunk képesek.

A probléma ugyanis abban is rejlik, hogy a demokrácia védelmében tett kísérletek egyre erőtlenebbek és tehetetlenebbek. Ötlettelenek. Fásultak. Sablonosak. Ugyanarra a kaptafára épülnek, semmit sem tanulnak az elmúlt időszak korábbi megmozdulásaiból.

Márpedig ez elég nagy baj. Mert ha bármi értelme volt az eddigi mozgalmaknak, kezdeményezéseknek, tiltakozásoknak, az talán az, hogy lezongoráztak már egy sor lehetőséget, így-úgy-amúgy megpróbáltak rést találni a rendszer pajzsán. Volt, amelyik sikeres volt. Nyilván több akadt, amelyik elbukott. De egyik sem volt hiábavaló, mert mindegyik a maga idején fontos tapasztalatokat gyűjtött, amikre lehetne tovább építkezni. És főleg igaz ez a 2010 óta tartó bármilyen ellenzéki cselekvésekre – amelyek szinte kivétel nélkül önmagukban állóak voltak, nem épültek egymásra...

ANNYI AZ ÚJ ÁLLAMI GONDOZOTT, HOGY A RÉGIEKRE SE PÉNZ, SE EMBER NEM JUT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.09.28.


Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat. 

Miközben tömegével veszik ki a gyerekeket a családból, alig jut erőforrás az állami gondozásban felnőtt fiatalok segítésére. Egyre kevesebb 18 éves marad utógondozásban, pedig ideális esetben ez sokat segíthetne abban, hogy ne kövessék el a szüleik hibáit, és a mindennapi élet nehézségeivel is könnyebben megküzdjenek. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat.

Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Ez egy tíz éve tartó folyamat, amelynek az okaival többször foglalkoztunk már az Abcúgon. Hozzájárul, hogy
a családgondozással foglalkozó szakemberek túlterheltek és tehetetlenek,
rendfenntartásra használják a segítő szakmákban dolgozókat,
a rendszerhibák sokszor emberi rosszindulatba és jogtalan gyerekkiemelésekbe csapnak át,
és sokszor egyszerűen szegénység miatt vesznek ki gyerekeket a családjukból, amit már az alapvető jogok biztosa is észrevett,Nógrád megyében pedig zajlik is egy per ebben a témában.

2007-ben még 21 ezren, tavaly pedig már több mint 23 ezren voltak állami gondoskodásban, és ha így haladunk, hamarosan elérhetjük a kilencvenes évek 25 ezres számait. Ha korcsoportonként nézzük, az elmúlt tíz évben a legkisebbek, vagyis a 0-3 évesek száma nőtt leginkább rendszerben, majdnem megduplázódott. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti...

600 EZREN CÁFOLJÁK ORBÁN VIKTORT

SZTÁRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2018.09.28.


A miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióbeszédében (interjúnak azért mégsem lehet nevezni), azt mondta, hogy egyensúlyban kell tartani az idősek iránti tiszteletet és a jövő iránti elkötelezettséget, azaz a nyugdíjasok és a fiatalok támogatását. „Ez az elmúlt nyolc évben jól sikerült” – jelentette ki, amúgy szerényen csak művészetnek nevezve a kormányzását.

Kicsit értetlenül hallgattuk, úgyhogy utánanéztünk, mi mindent tett Orbán Viktor kormánya az elmúlt nyolc évben a fiatalok támogatása terén, vagy ha úgy tetszik, az „elkötelezettség jegyében” a jövő magyar generációiért.

Kezdte ugye a magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyúlásával, ami akárhogy is nézzük, hárommillió aktív korú magyar ember 3000 milliárd forintnyi jövőre félretett pénzének beszedése, majd felélése volt.

Aztán folytatták az oktatási rendszer totális átalakításával, amely nem csak az iskolák erőszakos államosításával, az avítt egyen tankönyvek megjelenésével, a pedagóguskar kiszolgáltatásával és hasonlókkal járt, hanem jókora költségvetési forráskivonással is, amire sok mindent lehet mondani (a megszorítás szót például biztosan), de hogy a jövő generációinak érdekében tett intézkedés lenne, azt nem.

A jogállam, a demokratikus intézmények leépítése, vagy a független médiapiac letarolása sem éppen a XXI. századba mutató lépések voltak, ezek is inkább az egyszer már magunk mögött hagyott XX. század rossz emlékű kormányzásainak sajátja.

A magyar kormány az elmúlt években szinte kizárólag a nagy multicégek összeszerelő üzemeit gyarapította a hazai kis- és középvállalkozások erőteljes támogatása helyett. Az, hogy a magyar gazdaság mára totál kiszolgáltatottá vált a hagyományos autóiparnak, megint mindennek nevezhető, csak jövőbe mutatónak nem...

SZALAI ERZSÉBET: A FÉLFEUDÁLIS HATALMI REND MAGYARORSZÁGON - AZ ORBÁN-REZSIM TERMÉSZETRAJZA ÉS MŰKÖDÉSE

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2018.09.27.


Szerintem a címben megfogalmazott kategóriával írható le a jelenlegi magyarországi hatalmi szerkezet – a NER – lényege, és lényegi működési módja. Kornai János autokrácia, Bozóki András és Hegedűs Dániel, valamint Filippov Gábor hibrid rendszer fogalma is találó erre, de azok főként csak a politikai hatalmi viszonyok leírására koncentrálnak. Én olyan fogalmat alkotok, mely egyfelől magába foglalja a gazdasági és kulturális aktorokat, azoknak a politikai aktorokkal alkotott szövevényét is, másfelől utal azokra a múltbeli strukturális mintázatokra, melyekkel a jelenlegi hatalmi szerkezet kontinuitást mutat.

A hatalmi szerkezet ágensei a következők: domináns pozícióban a politikai elit csúcsa – a továbbiakban uralkodó rend (Orbán Viktor vezetésével) –, a hazai kliensburzsoázia, a nagy, állami támogatottságú exportáló multinacionális vállalatok menedzserei és tulajdonosai, és a nemzeti-konzervatív technokrácia (Matolcsy György vezetésével). Alárendelt pozícióban a fennálló hatalommal lojális, az az által kitartott média és értelmiség, valamint a kliensség és a szuverén pozíció között lebegő nagyburzsoázia.

Ez a konglomerátum félfeudális rendet alkot. Max Weber nyomán rendiségének lényege, hogy tagjait formális és informális kapcsolati háló integrálja, valamint közös ethosz, értékrendszer és magatartásminta jellemzi. Félfeudális jellege a benne uralkodó erős formális és főként informális hierarchikus viszonyokból, az eme hierarchia csúcsán elhelyezkedő vezető (király) szinte korlátlan hatalmából adódik – legalábbis a rend egy részén belül.

A rend azért nem teljességgel feudális, hanem félkapitalista, mert az integráns részét képező burzsoázia és menedzsereinek tevékenysége valamiféle visszaigazolást, visszajelzést kap a piacról. Weberi értelemben így a hatalmi rend egésze is osztályvonásokkal bír – és ilyen vonásokkal bír marxi értelemben is: a hatalmi rend az ország szinte teljes tulajdonának birtokosa.

A király (Orbán Viktor) hatalma a rend részét képező burzsoázia felett mindazonáltal nem totális – a kliensburzsoázia komolyan függ tőle, de a nagy exportáló multinacionális cégek vezérkara erős alkupozícióban van vele szemben. Ez abból adódik, hogy zömében ezen cégek exportja húzza a gazdaságot (ők biztosítják a GDP – a nemzeti termék – dinamizmusát). És döntően ők azok a gazdasági szereplők, akiknek tevékenysége megmérődik, nem is akárhol, hanem a világpiacon, ezen belül döntően a német piacon...

CSENDBEN ROHAD PUTYIN ÁLLAMA EGY ISMERT KREMLINOLÓGUS SZERINT

444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.09.28.


A jelentős orosz ellenzéki lap, a Lettországból szerkesztett Meduza hírlevele számolt be arról a posztról, amit az ismert kremlinológus, Lilia Shevtsova írt ki Facebookra.

Shevtsova azt vette sorba, miféle látványos belföldi és külföldi kudarcok és bénázások jellemezték az orosz politikát a közelmúltban. Kezdve az USA által kivetett szankcióktól, a nyugdíjkorhatár-emelés kezelésééig, azon át, hogy az orosz biztonsági tanácsban helyet foglaló Viktor Zolotov tábornok kihívta egy párbajra a legismertebb ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt, a Salisburyban elkövetett idegmérges támadás elkövetőjének leleplezésén át a Szíriában lelőtt orosz gépig, a Nemzetközi Űrállomáson keletkezett lyukon át a malajziai utasszállító lelövését övező új hazugságokig...

AMÍG REPÜLT, ORBÁN ELVESZTETTE MINISZTERELNÖK JELLEGÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.09.27.


Mióta a kereszténydemokrata sajtóinkvizitor átvette az Indexet, az Index kezd halványan egy újságra hasonlítani és a sajtóra emlékeztetni, ahogy napirenden tartja azt a botrányt, hogy Orbán és klientúrája titokban luxusyachttal és magánrepülőgéppel utazik. Az Index most kezdi érzékeltetni azt, hogy mi lenne, ha lenne valódi sajtó Magyarországon, akkor Orbán maffiája már régen megbukott volna.

A gyanú ugyanis az, hogy mind a Mészároshoz köthető yacht, mind a Garancsihoz kapcsolt magánrepülő nem más, mint Orbán tulajdona (mint minden, ami a strómanok kezében van). De a magyarázat erre a botrányra, még rosszabb: ha Garancsi repteti Orbánt, az vesztegetés és korrupciós bűncselekmény. Ezt egy miniszterelnök politikailag nem élheti túl. Ebbe mindenhol belebukna. Ha lenne Magyarországon sajtó, és ha lenne ellenzék.

A publikum mulattatására és szórakoztatására a hazudozásra és kompromittálásra kijelölt legfrissebb hús, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogyan kell a NER örökös vezetőjének kiskirályságára tekinteni: Gulyás szerint Orbán V. reptetése nem jogellenes, mert az út értéke nem haladja meg Orbán Viktor képviselői juttatása egyhavi összegét. Az érvényben levő törvény szerint a magyar parlamenti képviselők ekkora értékű ajándékot fogadhatnak el.

Majd Gulyás hozzátette: nem képviselői minőségében kapta ezeket a juttatásokat Orbán. Ez utóbbi megállapítással mélységesen egyetértünk, egy parlamenti képviselő képtelen a luxusrepülést ajándékozó Garancsinak milliárdos állami megrendeléseket adni közpénzből. Orbán miniszterelnök képes erre, Orbán képviselő nem. Ezért Orbán miniszterelnökként a korrupció és a vesztegetés klasszikus esetét valósította meg.

A kormánypropaganda ezt azzal az átlátszó hazugsággal próbálja leplezni, hogy Orbán arra az időre, amíg repült, elvesztette miniszterelnök jellegét, és parlamenti képviselőként vett részt a meccsen. Amikor kiderül majd, hogy ez mekkora baromság, akkor jön majd, hogy a repülőúton Orbán magánemberként vett részt, magánembert pedig miért vesztegetne meg bárki. Ez könnyen belátható.

Ahogy Semjén miniszterelnök-helyettes magánemberként gyilkolt háziállatot egy többszáz millió forintos állami támogatást elnyert vállalkozó vendégeként, akinek az így felújított szállodáját már Semjén miniszterelnök-helyettes avatta, akinek semmi köze az orvvadász magánember Semjénhez. Az “Orbán és társai” büntetőügy főtárgyalásán mi érdeklődéssel várjuk a bíróság reakcióját erre a magyarázatra, hogy a kormány tagjait magánemberi és nem hivatalos minőségükben vesztegették meg. Amíg átveszik a pénzt, magánemberek...

KÉT HÓNAPOT ÉLT ORBÁN ÉS PUTYIN MEGÁLLAPODÁSA PAKSRÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS, MARNITZ ISTVÁN
2018.09.28.


A határidők csúsznak, a költségek elszállhatnak, az oroszok egyre idegesebbek az új blokkok miatt. A következmény az lehet, hogy buheramegoldásokra kényszerül a magyar fél.

Veszélybe került Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin alig két hónapja, Oroszországban megkötött megállapodása, amely szerint legkésőbb 2019. október 27-én kell megkezdődnie a Paksi Atomerőmű bővítési munkálatainak. Ennek több jele is van. Az MFOR üzleti hírportál vette észre, hogy még a felvonulási épületekre kiírt tenderen is későbbi határidő szerepel: egyebek mellett egy 100 fős üzemi étkezdét és egy konyhát kellene megépíteni, a munkálatok tervezett kezdete 2019. március 30., a határidő pedig 2020 május 30. - ezekhez képest nagyon rövidnek tűnik a 2026-os tervezett üzembe helyezésig rendelkezésre álló idő. Nem véletlen, hogy szeptember 18-án Orbán Viktor az újabb oroszországi találkozóján Putyinnal már arról beszélt, „a határidők nem fontosak”, Süli János bővítésért felelős biztos pedig egy parlamenti kérdésre azt mondta, már folyamatban van a finanszírozási szerződés módosítása. Információink szerint az orosz fél rendszeresen jelzi elégedetlenségét az előkészítési munkálatok lassúsága miatt, miközben a magyar fél szeretne megfelelni az európai előírásoknak, éppen azért, mert politikailag kényes a beruházás az orosz finanszírozás és kivitelezés miatt. Így viszont még több száz engedélyezési eljárást nem sikerült lezárni, aminek oka részben a szakemberhiány is. 

Úgy tudjuk, az orosz fél bizalmatlanságát növeli, hogy szerintük a magyar partnerek „indokolatlanul kis összegekben hívják le a hitelt”, és amint lehet, vissza is törlesztik az adott összeget. Egy, a bővítés körülményeire rálátó forrásunk szerint ráadásul az oroszok egy sor „kisebb” tétel költségét jelentősen alábecsülhették: ő példaként egy az elektromos vezetékek tűzvédelmére szolgáló speciális szigetelőanyagot említett, aminek tényleges költsége a többszöröse lehet annak, mint amivel az orosz szakemberek számoltak. Forrásunk szerint ez ugyan „csak” egy néhány tíz millió eurós tétel, ami kevésnek tűnhet a beruházás összvolumenéhez képest, de mint mondta, „ilyen rejtett aknákból akár több tucat is lehet egy ekkora projektnél, amelyek összeadódva már komoly költségtúllépést jelentenek”. Ha a Roszatom úgy ítéli meg, a magyar fél miatt keletkeztek jelentős pluszköltségei, akár még pert is indíthat ezek behajtására Magyarországgal szemben. Ez nem lenne példa nélküli, előfordult már, hogy az orosz társaság választott bíróság elé vitt atomerőmű beruházást erre hivatkozva...

ORBÁN ELMÉRI AZ EURÓPAI KÖZÖNSÉGÉT - KREKÓ PÉTER A DEMOKRÁCIA HANYATLÁSÁRÓL ÉS ÖNVÉDELMÉRŐL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.09.28.


Vészjósló címet viselő könyv A demokráciák halála, amelyet a Kossuth Kiadó jelentetett meg néhány hónappal a New York-i kiadást követően. Steven Levitsky és Daniel Ziblatt írása figyelmeztetés az amerikaiak számára, hova vezethet Donald Trump elnöksége, egyúttal példatára a jelen és a közelmúlt tekintélyelvű rezsimjeinek. A szerzők hivatkoznak az Orbán-rendszerre is. A könyv kapcsán a hazai helyzetet próbáltuk tágabb összefüggésbe helyezni Krekó Péter segítségével.


Mennyire komoly a veszély, amit Trump az amerikai demokráciára nézve jelent? Vagy a politikai szembenállás logikájának része, hogy a demokrácia ellenfeleként ábrázolják őt? Miért nem „csak” egy rossz elnök?

– Tényleg kialakult egy hisztérikus hangulat, a Trumppal szembeni kritikák olykor önmaguk paródiájába fordulnak. Sokszor annyira túlzóak az állítások, hogy azt hiszem, inkább Trumpot erősíthetik. Trump nem fog diktatúrát kiépíteni az Egyesült Államokban, nem is tudna. A demokráciák halála ugyanakkor jól megragadja a mostani amerikai demokrata oldalon domináns érzületet, és tudományosan alá is támasztja. Felvet olyan kérdéseket is, amelyek a mi perspektívánkból furcsának hatnak. Például az előválasztásra nálunk sokan úgy tekintenek, mint a demokratikus kiválasztás legfelsőbb fokára, azonban a szerzők hosszasan írnak ennek a veszélyeiről.

Válaszolnak a szerzők azokra a problémákra, amelyek miatt a Trump-jelenség létezik? Illetve menyire reális a megoldás, amit javasolnak? A könyv ugyanis lényegében feltalálja a jóléti államot az Egyesült Államok számára.

– Van egy dilemma, amiről kevesen tudnak érdemben mit mondani: mihez kezdjünk azzal, amikor a Trumphoz hasonló emberek nem csupán hatalomra kerülnek, de olyan politikai megoldásokat kínálnak, amelyek a népnek vagy a nép egy jelentős részének tetszenek? Nyilván nem tudjuk, mi lesz két év múlva, de komoly esély van Trump újraválasztására. A republikánus szavazók összezártak mögötte, hálásak neki az adócsökkentésért, és hogy távol tartotta a hatalomtól az ősellenség Clintonokat, közben a gazdaság is pörög. Van igazság abban, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése mérsékelheti a demokráciaellenes tendenciákat, erről szólt a második világháború utáni több évtizedes politikai konszenzus. De ehhez persze kellett a második világháború emléke is. Ha megjelentek szélsőséges pártok, elegendő volt visszautalni a háború szörnyűségeire, s ez önmagában fékező erővel bírt. Szerintem az időbeli távolodással ennek vége. Amit most tapasztalunk, az az identitáspolitika orgiája. Ha csak azt nézzük, mely tényezők valószínűsítették a Trumpra adott voksot, azt találjuk, hogy elsősorban a fehér etnikum, aztán a vidéki lakhely, a vallásosság. A jövedelem viszont nem úgy hatott, mint ahogy utalni szoktak rá: a magasabb jövedelműek valamivel nagyobb mértékben szavaztak Trumpra. Tehát az, amit sokan kiolvastak a 2016-os eredményből, hogy Trumpot csak a rozsdaövezet, a lecsúszott munkások szavazatai juttatták hatalomba, nem igaz. Ők is kellettek, de Trump nem a „vesztesek” jelöltje volt. Ezért nem hiszem azt sem, hogy csak az elosztási kérdések kezelésével az identitáspolitika visszaszorulna...

ÜZENET BOLGÁR GYÖRGYNEK: EZ A MAI FASIZMUS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.09.26.


Bolgár György 2010 után egyike volt azoknak, akik az Orbán-rendszert demokráciának nevezték, és hangosan megvédték az olyan minősítésektől, hogy diktatúra vagy fasiszta lenne. Azt nem tudjuk, ma mit mondanak, nem hallgatunk elvből Köves Slomó nevén tulajdonolt rádióműsorokat, ahogy nem is dolgoznánk benne. De a jogi helyzet azóta semmit nem változott. Ma már mégis sokan mondják, amit az Amerikai Népszava már 2010 után, hogy Orbán rendszere diktatúra.

Azt nem értették egyesek, egyebek mellett Bolgár György sem, hogy a tartalomtól függ egy rendszer minősítése, nem az eszközöktől. Lehet diktatúrát csinálni, fasiszta rendszert működtetni más eszközökkel is, fizikai erőszak nélkül. A sajtószabadságot nem csupán úgy lehet megszüntetni, hogy szétverik a szerkesztőséget és lelövik a főszerkesztőt. Hanem úgyis, hogy gazdasági eszközökkel eladásra kényszerítenek egy lapot, azután egy korrupt díszzsidó, Köves Slomó kezébe adják, aki a lapot a kívánatos keretek között tartja.

Kell hozzá még egy hazudozó főszerkesztő, aki eljátssza az ellenzékit, legitimálva azt a hazugságot, hogy itt sajtószabadság van (nemcsak a parlamenti ellenzék legitimálja a rendszert pénzért, hanem a megalkuvó, kollaboráns újságírók is), aki azt mondja egy szakmailag kiváló újságíró kirúgásakor, hogy “a rovat elfáradt”. Nem kell mondani, hogy a 168 Óra is egy azok közül a lapok közül, amelyek Orbán kezében vannak, és arra valók, hogy a sajtószabadság hazug látszatát keltsék. De pontosan tudják a hivatalos ellenzéki újságírás határait.

Az egyébként nem is egy forradalmár, és nem is egy radikális újságíró hírében álló Bolgár György már nem fér be e keretek közé, és örülhetünk, hogy annyi bátorsága maradt, hogy azt mondja: ez a főszerkesztői hivatkozás “ócska kifogás”. Hát nagyon az. Csak találgatni lehet, hogy Köves Slomó saját szakállára rúgatta ki Bolgár Györgyöt, mert a Klubrádióban meginterjúvolta a Mazsihisz elnökét, aki nagyon helyesen elítéli a Sorsok Háza antiszemita koncepcióját, amit a lifizetett és kilóra megvett Köves jó pénzért tudomásul vesz.

Vagy Orbán elégelte meg, hogy a régi nagy baloldali újságírók még mindig jelen vannak a sajtóban, és felteszik kellemetlen kérdéseiket, megírják demokratikus gondolataikat, vagy a kettő szerencsés pillanatban találkozott. Mindegy. Ez a fasizmus, kedves Bolgár György, amikor egy újságírót így el lehet távolítani. Ilyesmi, persze, elfordulhatna demokratikus békeidőben is, hogy valami nem tetszik a tulajdonosnak. De ez más helyzet. Itt a valódi tulajdonos, aki azt csinál a 168 Órával, amit akar, Orbán Viktor. Köves csak egy stróman, mint minden csicskás a NER-ben.

Bolgár György saját bőrén tapasztalhatja meg a fasizmust, és a vesszőfutásának még nincs vége. Nehogy azt higgye, sokáig maradhat a Klubrádióban. Előbb-utóbb mennie kell, mint mindenkinek, aki nem Orbán megfélemlített, megvásárolt, irányítható embere. Ez az új, 21. századi fasizmus, amely természetesen nem őrzi meg örökké ezt a sunyi arcát, mert eljön az idő, amikor rákényszerül az erőszakra, és ugyanolyan véres lesz, mint minden diktatúra. De az nem lesz minőségi változás, a rendszer lényege nem változik.

Ahogy 2011 óta a rendszer jogi keretei nem változtak. Ez ugyanaz a rendszer. Ez akkor is fasizmus és diktatúra volt, amit Bolgár György tagadott, most is az, és amikor majd el kell bújni, akkor is az lesz. Ugyanaz a fasiszta rendszer. Ez a rendszer az antiszemita és fasiszta preambulum önkényes elfogadása pillanatától fasiszta. Ahogy az idő halad előre, ez annál inkább látszik. De aki csak akkor vesz észre valamit, amikor látszik, az túl késő...

ITT OLVASHATÓ

"ŐK SOKKAL JOBBAN FÉLNEK" - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2018.09.27.


A Magyar Hang 20. száma jelenik meg szeptember 28-án, pénteken. Ízelítő a tartalomból:

„Ők sokkal jobban félnek” – Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért kezdett aláírásgyűjtésbe Hadházy Ákos, az LMP korábbi társelnöke. A politikus egymillió érdeklődőt vett célba, így gyakorolva nyomást a kormányra, amely inkább lesöpörné a kérdést az asztalról. A független parlamenti képviselőt kérdeztük az ellenzék ügyeiről és a kormánymédia támadásairól is. Interjú.

Giczy György: Kinek jutna eszébe Andy Vajnáról vagy Mészáros Lőrincről, hogy ők a kereszténydemokrácia a hiteles megjelenítői? Interjú.

Az „ördögtől” megszállva – Moszkva és Konstantinápoly szakításához vezethet az ukrán pravoszlávok függetlenedése.

LMP-s igen a Jobbikra és a Momentumra? Felülbírálhatóvá tennék az etikai bizottság döntéseit.

Váradi László üres vagyonnyilatkozattal vezette Demecsert, az önkormányzati ipari csarnok vázát felesége cégének telephelyén állíttatta fel, iratok igazolják a hivatali visszaélés gyanúját – derül ki cikksorozatunk második részéből.

„Nekem már nincsenek könnyeim” – Gömbvillám pusztította el a fiatal gazda élete munkáját: közel kétszáz kecske pusztult el a tűzvészben.

Korai volt az öröm, hogy az Iszlám Állam területeinek felszámolásával immár szebb napok várnak Irakra. Újabb háború elé néz az ország?

Boldogságtérképen a világ. Paraguay a legboldogabb, a magyarok eredménye pedig nem igazolta az előítéleteket.

A Watergate-ügy hatásai ma – őrkutya-e még a sajtó?

Harari és az oligarchák – Orbán Viktor kedvence új művében nem ír pozitívan az illiberális kísérletről.

Kilátástalanság az ezer traktor földjén – Dokumentumfi lm készült Lunguletu káposztatermelőiről.

Száz éve hunyt el Szabó Ervin. A könyvtárigazgató személye körüli viták újra aktuálissá váltak.

A válogatottságért könyökölni kell – Märcz Tamás-interjú.

Publicisztikák: Torkos Matild az Európai Ügyészségről, Gulyás Balázs a filmes kultúrharcról, Tompos Ádám a miniszterelnök luxusrepüléséről, Szerető Szabolcs a 2006-os és a mai Orbán Viktorról, Rakusz Lajos a Sargentini-jelentésről, Gazda Albert a sörökről, Puzsér Róbert Orbán Viktor megdönthetetlennek tartott uralmáról írt, Hegyi Zoltán pedig folytatta feljegyzéseit. Győrffy Ákos tárcával, Marabu rajzzal jelentkezett.

Kritikák Az Utoya, július 22. és a Caravaggio – Vérről és lélekről című filmekről, a fasori gimnázium első világháborús éveit bemutató kiállításról, Szilasi László és Paulo Coelho új könyvéről.

NÁDAS PÉTER ÉS A LEHMAN-CUNAMI - AVAGY A BIZALOM GLOBÁLIS DEFICITJE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KIRÁLY JÚLIA
2018.09.28.


Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én csődöt jelentett a világ egyik legnagyobb és legpatinásabb befektetési bankja, a Lehman Brothers. Bár akkor már egy éve gomolygott a pénzügyi válság, ez a nap fordulópont volt a válság történetében. A piaci pánik nem közvetlenül a Lehman összeomlásának másnapján tört ki, hanem mintegy két héttel később, amikor szeptember 29-én az amerikai a törvényhozás 2208:205 arányban elutasította a pénzügyminiszter által benyújtott 700 milliárdos mentőcsomagot, a TARP-ot. Hiába szavazták meg öt nappal később – a világméretű összeomlást, a kockázattól való menekülést már nem lehetett megállítani. A Lehman-lavina valójában ezen a szeptember végi napon kezdte maga alá temetni a pénzügyi világot és a sérülékenynek ítélt gazdaságokat.

A pénzügyi piacokról eltűnt az azokat életben tartó kölcsönös bizalom. Gyakorlatilag leállt a világ nagy részének pénzügyi rendszere, és bebizonyosodott, igaz az a régi közgazdasági tétel, hogy „ha leállnak a bankok – leáll a gazdaság”. Pénzügyi válság, gazdasági összeomlás, munkanélküliség, csődhullám – ez járt a Lehman nyomában. Tudjuk, hogy a Lehman-csőd csak egy jelenség, tudjuk, hogy ha megmentik a Lehmant, az sem állította volna meg a válságot, mégis úgy érezzük, talán akkor más lett volna ez a válság. Több mint egy tucatszor néztem már végig a Lehman összeomlásáról szóló filmet (Too big to fail1), hátha egyszer mégis sikerül a Lehmant megmenteni.

2008. szeptember 15-én, hétfőn éppen ülésezett a Monetáris Tanács, aminek a jegybank akkori alelnökeként tagja voltam. Megvitattunk különböző előterjesztéseket a világ, a magyar gazdaság és a pénzügyi piacok helyzetéről, ám a Lehman-csőd ellenére semmi sem utalt arra, hogy rendkívüli helyzet lenne, a piaci mutatók még nyugalomban voltak. Mivel aznap nem volt kamatdöntés, az elnök egy korábbi kezdeményezése nyomán egy meghívott vendég beszélgetett a Monetáris Tanács tagjaival. Karvalits Ferenc javaslatára aznapi vendégünk kivételesen nem gazdasági szakember és nem is bankár volt, hanem Nádas Péter, aki felolvasta később az ÉS-ben is megjelent, bizalomról szóló esszéjét2, melynek zárómondata számomra örökre emlékezetes maradt: „Így aztán akár szimulálunk, akár disszimulálunk, sem a kapitalista gazdálkodásba vetett bizalom globális deficitjén, sem a demokráciába vetett bizalom globális deficitjén nem csodálkozhatunk. Mától mindkettővel szemben realisztikusabb lesz a szemléletünk.” Hogy honnan sejtette Nádas, hogy a világból azon a napon tűnt el végleg a bizalom? Azt csak ő tudja
...

ITT OLVASHATÓ

ŐRMESTER A TÁNCMULATSÁGBAN

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.09.27.


A szomszéd telken házat építenek. Ez az ismert zajokkal jár. Például egy elektromos meghajtású készülék hangszórójából mindenféle hangok üvöltenek, amiről az építkezésen dolgozók azt hiszik, hogy az rádió, mert nem tudják, hogy Magyarországon a rádióadás megszűnt 12 évvel ezelőtt. Az a lárma, amit ők hallgatnak, jóformán semmilyen részletében nem emlékeztet egy rádió hangjára. Ezen kívül kalapálnak, vésnek, flexelnek és ha éppen szünetelnek ezek a süketítő kínzóeszközök, akkor a munkások beszélgetnek. Gondolom, vannak közöttük szakemberek, úgymint ács, kőműves, burkoló, ilyesmi meg vannak betanított és segédmunkások. Itt a szomszédban legalább hárman beszélnek úgy, ahogyan gyerekkoromban sokan beszéltek a nyolcadik kerületi utcákon, a kocsmákban, a tereken, ahová snúrozni jártak. És ahogyan most beszélnek jónéhányan az ország elöljárói közül.
Mint a legtöbb nyelvnek, a magyarnak is megvan a maga jellegzetes prozódiája. Ennek a prozódiának bizonyos összetevőit a nyelvtudomány szupraszegmentális komponenseknek nevezi. A szegmentum egyszerűen szeletet, elkülönített részt jelent (ezt széles körben elterjedten - helytelenül - szegmensnek szokás mondani), ezek a beszéd különböző nagyságú alapelemei, a rájuk épülő (szupra), a kiejtéssel együtt megszólaló részek adják a beszéd hangzását. A szupraszegmentális komponensek nem csak és nem is annyira a magyar nyelvet különítik el a többitől (hasonló hanglejtése, tempója, hangsúlya más nyelveknek is van), sokkal inkább az egyént jellemzik, valamint a különféle tulajdonságok alapján összeállítható csoportokat...

NAGY VÁLTOZÁSOK JÖNNEK A PÉNZTÁRAKNÁL - A VAGYON ARÁNYÁBAN VONHATNAK MAJD DÍJAKAT A KASSZÁK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.09.28.


A pénztári tagsággal jelenleg nem rendelkezők fele vágna bele a takarékoskodásba a munkáltató segítségével – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) konferenciáján. A rendezvényen a jegybank alelnöke olyan intézkedéseket vázolt fel, amelyek alapvetően érinthetik a szektort.

Érdemes a pénztárakban rejlő potenciált, mind az állam, mind a munkáltatók, mind pedig az öngondoskodás érdekében erőfeszítéseket tevő magánszemélyek részéről kihasználni – hangsúlyozta a rendezvényt megnyitó előadásában Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.

Horváth Zsófia, a Pénztárszövetség főtitkára a Pénztárszövetség legfrissebb kutatását idézve hangsúlyozta, hogy azoknak a 71 százaléka, akik már jelenleg is tagjai valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak, 16-40 ezer forintra növelné havi befizetését a jelenlegi 5-10 ezer forintos szintről, ha a munkáltatójától kiegészítést kapna. A pénztári tagsággal nem rendelkezőknek – körülbelül 2 millió aktív embernek - pedig a fele kezdené meg a pénztári takarékoskodást, ha számíthatna benne munkáltatója közreműködésére.

Kravalik Gábor pedig elmondta, a Pénztárszövetség reméli, hogy rövidesen megszületik egy olyan átfogó szabályozás, amely az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közös szerepvállalásán alapul, és kellő ösztönzést ad a munkáltatóknak a dolgozók pénztári takarékoskodásának támogatásához. Ez pedig pénztártagsággal nem rendelkező alkalmazottak millióit terelhetné az öngondoskodás útjára...

BÉCSI MELÓ: KÖLTÖZÉS VAGY INGÁZÁS?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Krisztián
2018.09.28.


Amikor valaki az osztrák fővárosban kap munkát, az egyik nagy kérdés az: kiköltözzön vagy inkább ingázzon valamelyik határközeli magyar településről. Krisztián is ezt a kérdést boncolgatja írásában, meglehetősen elgondolkodtató módon és érvekkel.

„Sokszor jelent már meg hogy Bécs így, meg Bécs úgy. Rengeteg jó dolog van itt és bár közhely, de itt sincs kolbászból a kerítés. De most nem is ez a lényeg.

Nagy fájdalmam, hogy szinte sosem esik szó a lakhatásról és az ingatlannal kapcsolatos terhekről. Kijössz lakhatást keresni, van pár oldal, ahol találsz privát hirdetéseket is, kiveszed a lakást és már is jön a meglepetés.

A szerződéssel kapcsolatos díjakat neked számlázzák ki. Ha szerencsés vagy, a tulaj megelégszik egy normál szerződéssel, ha nem közjegyzői szerződést kell kötni irgalmatlan sok pénzért. (Ez otthon sem olcsó mulatság.) Persze még új vagy, bevállalod, remélve a jobb életet.

A második szerződés

Pár hónap eltelik, kezded megismerni a várost. Alakulnak a dolgok, megérkezik az első dupla fizu. Megtapasztalod, hogy Bécs miért is az első egyes listák szerint. Élhetőbb helyet keresel zölddel, kis forgalommal.

Feltűnik, hogy a jobb lakásokért komoly provisiót (közvetítői jutalékot) kell fizetni. Jól keresel, mit neked 3 hónap bérleti díj plusz Áfa. Kidobott pénz, de jó a környék, itt akár családot is alapíthatsz.

Nem veszed azonban észre, hogy a szerződés kötésekor tulaj egy szál se. Valami iroda bonyolítja a dolgokat. Átveszed a lakást. Van egy-két apróság, de majd Te kicseréled, megoldod...

A MAGYAROK 56,7 SZÁZALÉKA EGYETLEN IDEGEN NYELVET SEM BESZÉL

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.09.27.


Az Európa Tanács 2001-ben nyilvánította szeptember 26-át a nyelvek európai napjának, amelyet azért hoztak létre, hogy a nyelvtanulás fontosságát hangsúlyozzák a kontinens országaiban. Az Eurostat ezért most közzé is tette a legfrissebb, 2016-os adatokat arról, hogy az uniós, illetve néhány EU-n kívüli európai országban mennyien beszélnek egy, két, három vagy több, illetve semennyi idegen nyelvet.

A lista szerint az Európai Unión belül csak két országban beszélnek kevésbé idegen nyelveken, mint nálunk: az utolsó helyen álló Egyesült Királyságban az angolszász szokásokhoz híven alig beszélnek más nyelveken (a dolgozó korú felnőtt lakosság 65,4 százaléka csak angolul tud), Romániában pedig 64,2 százalék beszél kizárólag anyanyelven. A 25-64 évesek körében Magyarország hátulról a harmadik az EU-n belül: 57,6 százalék csak magyarul, 28,6 százalék egy idegen nyelven, 11,1 százalék két idegen nyelven beszél, és csak 2,7 százalék ismer három vagy több idegen nyelvet...

HOLLIK ISTVÁN SZERINT NINCS KORRUPCIÓ, ÉS ORBÁN RÁHEL A SAJÁT LÁBÁN ÁLL

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.09.27.


Hollik István, a Fidesz-KDNP szóvivője volt az Egyenes Beszéd extra vendége, ahol Krug Emília, Stumpf András és Gergely Márton kérdezték őt. A beszélgetés tökéletesen leírta, miért nem hajlandóak a Fidesz politikusai vitára kiállni, és nem kormánypárti sajtóterméknek interjút adni. Mert a propaganda és a valóság találkozásakor a valóság győz.

A téma Orbán Viktor luxusrepülős útja és Mészáros Lőrinc luxusjachtja volt, Hollik pedig próbálta hajlítani az univerzum határait a végtelenhez, de szerencsére kérdezői rendre visszakanyarították a valósághoz. Az adás elején ugyanis felolvasták neki az országgyűlési törvény egyik passzusát, amely szerint, aki a képviselői fizetését meghaladó ingyenes juttatást vagy ajándékot fogad el, az törvénysértést követ el. Hollik válaszaiban azt próbálta magyarázni, hogy az ingyenes juttatás nem ingyenes juttatás, ilyen állításokkal:...

AZÉRT, HOGY A MINISZTERELNÖK NE DÖNTHESSE EL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.09.27.


Orbán Viktor és pereputtya Európában repked egy jó barátja magángépével, amivel a kormányszóvivők és úgy nagy többségében a fideszesek szerint nincsen semmi baj. Nincs, mert megmondták nekik, hogy nincs baj. Ha kérdezik őket, ezt kell mondani. Az hogy Hollikok és Gulyások – de Lázár is pontosan ugyanezt tette – nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek önálló gondolatokkal nem újdonság, így az sem meglepetés, hogy újságírói kérdésekre – már ha egyáltalán válaszolnak – gond nélkül képesek egymástól függetlenül ugyanazt válaszolni. Tudják, hogy mit kell mondaniuk, ez a munkájuk. Ugyanis az ő dolguk már évek óta az, hogy védjék Orbánt és haverjait bármiféle támadással szemben.

Még csak azt sem hiszem, hogy Hollik, esetleg Gulyás ne lenne tisztában azzal, hogy mocskos korrupt politikusoknak falaznak. Nagyon is tisztában vannak ők ezzel, azonban vélhetően valamiért megéri gerinctelen módon viselkedve a sajtó munkatársainak szemébe hazudni. A Fidesz az elmúlt években egy olyan rendszert épített ki, amelyben már nincs olyan egyén, aki ne tenne meg bármit a pártért. Nincsenek a külső szemlélő számára látható belső harcok, sem viták, esetleg morális problémák. Az, amit Orbán Viktor képvisel, az a Fidesz számára – annak minden egyes képviselőjével és miniszterével együtt – elfogadható.

Ezért sincs értelme egyetlen fideszes képviselő, esetleg polgármester mentegetésének sem, hiszen aki tisztában van az ország dolgaival – aki nincs az pedig azért – , az azzal is tisztában van, hogy Orbán és haverjai szétrabolják az országot. Ezek az emberek egytől egyig bűnsegédek, akik számára lassan bármi megengedhető, ha azt a hatalom valamely birtokosa követte el. Kéz kezet mos alapon működik a rendszer, ahol már nincsenek moralitások. Az egyik képviselő gond nélkül védi meg a másikat lopás, zsarolás, esetleg testi sértés ügyében. Nincsenek már olyanok sem, akiket a rendszer kivetne magából, mert minden elfogadottá vált.

Az, hogy Orbán Viktor magánrepülőgépes utazása a kormány számára teljesen normális, pontosan mutatja milyen szinten épült ki ez a rendszer. Nincs szó morális – fideszéknél már a szó is értelmét vesztette – válságról, hanem Soros-féle támadásról és Európa Parlamenti választások előtti lejárató kampányról van szó. Nincs szó arról az oligarcha családról, amely irányítása alá vette ezt a kicsiny országot, hanem Gyurcsány és a szocialisták vannak. Úgy váltunk egy következmények nélküli országgá, hogy azt mára el is fogadtuk. Az vált különlegessé, ha valaki még egyáltalán kérdőre meri vonni Orbán Viktor azért, mert egy valószínűsíthetően a barátja által vásárolt több milliárdos magángépen járja a kontinenst. Ez az út a kormány szerint nem egy ajándék út volt, ha pedig az volt, akkor :

"azt majd a következő vagyonnyilatkozat-tételkor a miniszerelnök eldönti".

A miniszterelnök dönti el, hogy mit kell beírni a vagyonnyilatkozatába és mit nem. Orbán Viktort a magyarországi törvények már régen nem korlátozzák, hisz azt akkor írja át, amikor csak akarja. Ő dönt egyszemélyben mindenről, ami ebben az országban történik. Ha Mészárost, vagy Tiborczot kell milliárdossá tenni – akár törvénytelen eszközökkel is – akkor megteszik. Pontosan tudják, hogy egykori jó barátjukkal, Polt Péterrel a főügyészség élén nem számíthatnak semmiféle elszámoltatásra. Nincs az ég egy adta világon semmiféle következménye annak, amit tesznek immár nyolcadik éve...

NÉHÁNY ÉVTIZED ALATT KIÜRÜLHET A MAGYAR VIDÉK

MÉRCE
Szerző: ORBÁN ATTILA
2018.09.27.


A 2001-es és 2011-es népszámlálás között Budapestet és egy-két nagyobb várost leszámítva mindenütt stagnált vagy csökkent a települések lélekszáma. A vidéki települések elnéptelenedése nemcsak hazánk problémája, hanem egész régiónké. A XIX. század derekán kezdődött urbanizációs kísérlet – értelemszerűen – a kistelepülések elnéptelenedéséhez, kiürüléséhez vezetett.

A városok a jelenkori élet központjai, hiszen a mindennapi életünket kielégítő munkahelyi, kulturális és szórakozási előnyökkel rendelkeznek. A város-vidék viszonyrendszerben sokszor lecsapódik mindaz, amit globálisan a centrum-periféria-félperifériaként ismerünk, hiszen a nagyvárosok (különösen a nyugaton is ismert metropoliszok) akarva-akaratlanul a vidéket emberi és természeti nyersanyagforrásként, ha úgy tetszik, gyarmatként, kizsákmányolható lehetőségként kezelik. Ennek a magyar vonatkozásával Nemes Nagy József foglalkozott, aki a főváros-vidék különbségekből vezette ezt le, és négy területet különített el:

- Központi magot – gazdasági centrum a földrajzi centrumban – Budapest és környéke
Belső perifériákat – gazdasági periféria a földrajzi centrumban – elsősorban a Közép-Tiszavidék környéke
- Dinamikus peremeket – gazdasági centrum a földrajzi periférián – osztrák-szlovén és a nyugat-szlovák határmente
- Külső perifériákat – gazdasági periféria a földrajzi periférián – kelet-szlovák, ukrán, román határ mentén

Véleménye szerint Budapest volt az egyetlen olyan magyar település, amely be tudott kapcsolódni az európai városversenybe, amely egyedül képes volt az ehhez megkerülhetetlen technikai innovációra...

CSIRKELÁB

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.09.28.


Orbán Viktor Mihály betegségének abba a stádiumába érkezett, amikor már senkinek sem hisz. Most épp a Magyar Nemzeti Banknak nem hisz, amely intézményt pedig a pórázon vezetett kajla szemű kis pincsije dirigál piros pöttyel a seggén, és aki legalább annyira unortodox, mint amennyire a gazdája illiberális. Ezt a kettőt az Isten is egymásnak teremtette, most mégis bizalmatlanul méregetik a másik hasát, illetőleg csalfa tekintetét.

Úgy akár, mint amikor az Adolfnak magyaráztak a maradék tábornokai, hogy baj van, főnök, közben az oroszok már verték a bunker ajtaját, hogy csigabiga gyere ki, vár a vodka ideki, ő meg tologatta a nemlétező seregeit, majd nagy kegyesen főbe is lőtte magát. De ne ábrándozzunk a nagy előd példamutató életútján, nézzük inkább, miből főzünk mi, illetve hát, ahogy a vége felé kiderül, hogyan nem főzünk egyáltalán semmiből semmit se.

Mert az van, drágáim, hogy Ártunk és Ormányunk a duci kis ujjain kiszámolta – csak olyan van neki -, hogy Krisztus után 2019 évvel az infláció 2,7 százalék lesz, és ezt kőbe is vésték. Olyannyira, hogy a kajla szemű hiába mondja, 3,1 lesz az a 2,7, Orbán Viktor Mihály nem hiszi el, mer’ nem hiszi el. Emiatt a nyugdíjasok szívják majd a csöcsöt, mert a nyugdíjukat az orbáni ábrándok szerint emelik, aztán, ha mégis több lesz a pénzromlás, s emiatt éhen halnak, akkor posztumusz kapnak novemberben kompenzációt.

Szórakozok itt, holott ez egyáltalán nem tréfadolog. Elnézést az illetlenségért, de megdögleni is jobb széles mosollyal az arcunkon, nem igaz? Nem. És most, hogy feloldottuk itt a gyomori görcsöket, már nyugodtan mondhatjuk Ártunknak és Ormányunknak, hogy kapja be. Ilyen indulat nélküli megengedő jóindulattal és hátba veregetéssel, midőn azon morfondírozunk, hogyan számolják ezek az inflációt különben is.

Az is egy titok, a KSH úgy működik máma már, mint valami Enigma, és képes teljesen ellenkező előjelű dolgokat állítani, mint amit a való élet mutat. Ahogyan ezt tapasztalhatni is, mert a népek, akik nem tudnak lopni úgy, mint a vezetőik, visonganak, milyen drága már minden, s legfőképp, milyen ütemű a drágulás. Ez azonban a statisztikákban egyáltalán nem jelenik meg, és kedves vezetőink, akik nem járnak a piacra, erről nem is szereznek tudomást soha...

ORBÁN MOST A LIBERÁLIS KONZERVATÍVOKNAK MEGY NEKI, MERT IGAZÁBÓL CSAK AZOK TUDJÁK MAJD MEGBUKTATNI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD 
Szerző: SZELESTEY
2018.09.28.


- Sargentini szerint az Európai Parlament kénytelen lesz záros határidőn belül határozni a magyar kormány elleni eljárásról, mert az ügy túl nagy teher volna a Néppártnak az EP-választások előtt, ha nem történik semmi 

- Európa, ébredj, mert jönnek a populisták!

- Strasbourgi szavazás: kifordítom, befordítom, mégsem bunda

- Olaszország a fasizmus egyik válfaját veszi elő, Bannon viszont hiába korteskedik k. Európában

Die Presse

Judith Sargentini úgy látja, hogy a magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni, nem lehet tőle várni a kifogásolt törvények módosítását, így most az Európai Tanácsnak kell lépnie, miután az EP jóváhagyta a jogállami eljárás megindítását. A holland zöld képviselő, akinek az összefoglalója alapján a képviselők kétharmados többséggel határozták el a szankciót, úgy ítéli meg, hogy az Európai Néppárt számára a Fidesz tagsága folytán nap mint nap nagyobb gondot jelent ez az ügy. Ugyanis főleg az EPP-nek nem érdeke, hogy az európai választási kampányban ezzel a kérdéssel kelljen foglalkoznia, ezért a Tanács kénytelen lesz hamarosan dönteni.

Ám hogy az eljárás miként folytatódik, azt a politikus nem tudja megmondani, mert nincs határidő. Azon kívül az alapszerződés megalkotásakor senki sem gondolta, hogy majd egyszerre két tagállamot is felelősségre kívánnak vonni, ám ez esetben azok kölcsönösen meg tudják akadályozni, hogy a Tanács elmarasztalja a másikat. Sargentini azt is gondnak nevezi, hogy a kormányok nem szokták egymást bírálni. Azt azonban visszautasítja, hogy a jelentés bármiféle pontatlanságot tartalmazna. Mint mondja, ilyesmit csak a magyar kormány állít, de arra nem érdemes hallgatni.

Guardian

Nyolc európai középbal politikai vezető közös nyilatkozatban sürgeti, hogy találják ki újra Európát, mert annak be kell váltania ígéreteit és túl kell lépnie a megosztottságon, hiszen az Orbánok, Le Penek és Salvinik nem kínálnak semmit, azon, túl, hogy az EU-t okolják minden bajért. Ám itt megoldások szükségesek. Az aláírók, köztük a francia kormánypárt első embere, a máltai miniszterelnök és az európai liberálisok strasbourgi frakciófőnöke, a békét, szabadságot, jólétet és szolidaritást tekinti alapelvnek. Azért tartják elengedhetetlennek a cselekvést, mert különben bukik az európai terv. És ami még rosszabb: nacionalista-populista erők fojtják meg, amelyek számára az unió felszámolandó történelmi anomáliát jelent. Csakhogy Salvini nem a gondokkal foglalkozik, hanem tömeges tisztogatásról beszél. Az AfD meg akar szabadulni az iszlámtól, Le Pen az EU végét szorgalmazza.

Az igazságszolgáltatás és az ellenzék elhallgattatása helyett minden elemében tiszteletben kell tartani a jogállamot és a demokratikus intézményeket. Olyan szuverén Európát kell teremteni, amely hatékonyan tud fellépni olyan területeken, ahol arra a nemzetállamok nem képesek: a többi közt gazdasági és pénzpolitikában, a biztonság és a védelem ügyeiben, a környezetvédelemben és a bevándorlásban. Ehhez a levélírók készek meghaladni a jelenlegi pártkereteket, hajlandók együttműködni bárkivel, akinek fontos az EU. Rámutatnak: a kontinensnek 8 hónapja van, hogy felébredjen, mert akkor lesznek az EP-választások...

ORBÁN FŐTANÁCSADÓJA OLYAT MŰVELT, AMITŐL MÁR A KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ IS PADLÓT FOGOTT

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2018.09.26.


Hegedűs Zsuzsa feltalálta a RobotLego-programot. Ami utána jön, történelem.

Hegedűs Zsuzsa kormányzati pályafutását egy ideje követjük, és csak kapkodjuk a fejünket. Közpénzszázmilliók, átírt dokumentumok, nem stimmelő számok, egy elhúzódó büntetőügy, egekbe szökő benzinpénz, és mindezek mellé a jellegzetes, szürreálist kapirgáló előadásmód Orbán tanácsadójától.

És mindezt közpénzből, mert mint azt tudjuk pár hónapja, Hegedűs Zsuzsa továbbra is élvezi Orbán Viktor bizalmát, és kapja a millió körüli fizetését.

Arról viszont keveset lehet tudni, hogy egész pontosan milyen tevékenységet végez Hegedűs Zsuzsa, erről nyilvános tájékoztatás nincs, a Narancs pedig többször is kereste különböző ügyekben, de jó ideje nem reagál lapunknak semmit. Annyit se, hogy nem reagálok.

Pedig most is kerestük, mert beröffentett egy ún. RobotLego-programot, vagy valami ilyesmit, amivel már első ránézésre is több probléma akadt. Szakmailag is felvethető ezzel kapcsolatban ellenérv (L. Ritók Nóra és Radó Péter meg is tette ezt), de a leginkább szembetűnő az a tanácstalanság volt, amit akkor tapasztaltunk, amikor megpróbáltuk a hivatalos szerveket megkérdezni arról, hogy mégis mi az, amit Hegedűs Zsuzsa néhány kelet-magyarországi iskolában folytat pár, a kormany.hu-ra feltöltött videó alapján, ahol valamilyen foglalkozást tart diákoknak (amit ma már nem tudok sajnos linkelni, mert valami történt vele, nézzék csak...)...

NEM ADJA KI A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, MIBE KERÜLT A KÖRÖMI PONTONHÍD, CSAK 53 EZER FORINTÉRT

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: PUSZTAI LÁSZLÓ
2018.09.27.


Tállai András, akkor még NAV elnök elhíresült ötlete volt, hogy 2017-ben elintézte: lakóhelyén, Mezőkövesden a Mol a benzin árát 11 forinttal, míg a gázolajét 5 forinttal csökkentse. Az ötlet követőkre talált a megye más vidékein is. Koncz Ferenc szerencsi országgyűlési képviselő a magyar honvédség kasszáját pumpolta meg, sikerrel.

Amikor megkezdődött a kesznyéteni híd felújítása, úgy tervezték, hogy Girincsnél, a komp helyén épüljön meg egy katonai pontonhíd, azért, hogy ne kelljen 30-40 kilométert kerülniük azoknak, akik valamelyik tiszaújvárosi gyárba járnak dolgozni, vagy iskolába mennének a Sajó másik oldaláról. Aztán kiderült, az előző kormány honvédelmi minisztériuma pénzt kér az ideiglenes hídért.

Meg nem erősített hírek szerint 60-80 millióba került volna a telepítés és a fenntartás, amit senki nem akart megfizetni. Aztán történt valami, mert mégiscsak megépült a híd, csak nem Girincsen, hanem a jobb közlekedési adottságokkal rendelkező Körömben. A történet ismerősei szerint a változás mögött az áll, hogy a tervezés idején még fideszes jelölt Koncz Ferencet időközben megválasztották képviselőnek, ráadásul új emberek kerültek döntési pozícióba a Honvédelmi Minisztériumban is.

A szentesi műszaki hídász katonák aztán augusztus végén Körömben megépítették azt a pontonhidat, amely megkönnyíti a Sajón való átkelést arra az időszakra – a tervek szerint november közepéig –, amíg befejeződik a kesznyéteni híd felújítása. A katonai híd felépítése és bontása nem egyszeri költség, mert a működtetés folyamatos jelenlétet kíván a honvédségtől...