2020. augusztus 22., szombat

RÁADÁS: EGY KIS HŰSÖLÉS A KÁNIKULÁBAN

YOUTUBE
Szerző: PAOLO
2020.06.19.



    Vonatozzunk St. Moritz-ból Tiranoba,   
    friss hóban, erős szélben, hófúvásban...
    MASZK NÉLKÜL

    ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: KRESZ TV

KRESZ TV / YOUTUBE
Szerző: Kreszprofesszor
2020.

    Minden, ami KRESZ. Tanulj a 
    Kreszprofesszortól látványos filmekből, 
    jól érthető magyarázatokból. Régóta 
    vezetőknek és KRESZ-vizsgára 
    készülőknek egyaránt.

RÁADÁS: AZ ORBÁN-CSALÁD ISMERETLEN TÖRTÉNETE (ELSŐ RÉSZ)

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.08.14.



    Tiborcz István, Orbán Ráhel - ezekkel a 
    nevekkel azonosítja a szélesebb 
    közvélemény az Orbán családot. A 
    valóságban a família sokkal több tagot 
    számlál, és ami még ennél is fontosabb: 
    sokkal meghatározóbb jelentőségük van, 
    mint ahogy azt feltételeznénk. Kétrészes 
    videóriportunkban az Orbán-család 
    ismeretlen történetét mutatjuk be - a 
    szereplők magánéletét tiszteletben tartva, 
    de a politikai-gazdasági szerepvállalásuk 
    ismeretlen fejezeteit kíméletlenül 
    leleplezve.

RÁADÁS: AZ ORBÁN-CSALÁD ISMERETLEN TÖRTÉNETE (MÁSODIK RÉSZ)

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.08.21.



    Tiborcz István, Orbán Ráhel - ezekkel a 
    nevekkel azonosítja a szélesebb 
    közvélemény az Orbán családot. A 
    valóságban a família sokkal több tagot 
    számlál, és ami még ennél is fontosabb: 
    sokkal meghatározóbb jelentőségük van, 
    mint ahogy azt feltételeznénk. Kétrészes 
    videóriportunkban az Orbán-család 
    ismeretlen történetét mutatjuk be - a 
    szereplők magánéletét tiszteletben tartva, 
    de a politikai-gazdasági szerepvállalásuk 
    ismeretlen fejezeteit kíméletlenül 
    leleplezve.

KENTAURBESZÉD - LENGYEL LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ELRABLÁSA

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2020.08.22.


Megköpte a markát. Fickósnak érezte magát. Katonaviselt embernek, aki egész életében sportolt, ilyenkor tennie kell valamit. Tett is. Fölcsippentette Magyarországot a négy sarkánál. Erősen megmarkolta és a vállára lendítette. Elvitt ő a hátán többet is. Viszi. Nem éjszaka, nem lopózkodva, nem lapulva. A Magyarok Istenének napja áldón süt rá. A sámánok füstje az égre száll, ahogy a keresztény és keresztyén papok és a lubavicsi rabbi imái is. Áldassék! A bamba burkusok, a tátott szájú taljánok, az ostoba oláhok, a tétova tótok s a válogatott cigánylegények ámultan nézik. Bizony, így kell elvinni egy országot! Az övé, viheti...

ELTELT 7 HÓNAP, MIT TUDUNK IGAZÁBÓL A COVIDRÓL?

444.HU
Szerző: akiraly
2020.08.21.



Hét hónapja tombol a világban a koronavírusjárvány. Kieső munkaórában számolva ez rengeteg idő, tudományos vizsgálódásra viszont meglehetősen kevéske. Ehhez képest példa nélküli globális összefogással egész sok dolgot megtudtunk már a vírusról és az általa okozott betegségről. Közben persze olyan alapvető kérdésekre nem tudjuk még a választ, hogy miért lesznek egyesek nagyon betegek, ha mások egy kicsit se. Hogy a betegségen átesettek meddig immunisak, és mi lesz, ha valaki újra megfertőződik. A Statnews újságírói összeszedték a legfontosabb dolgokat, amiket már kiderítettek a tudósok a vírusról, és azokat is, amikre még mindig sürgős volna választ találniuk.

Tudjuk, hogy a gyerekekre is hat

Iskolakezdés előtt tán a legégetőbb kérdés, hogy hogyan hat a koronavírus a gyerekekre, és hogy hogyan hatnak a fertőzött gyerekek a környezetükre. Ez utóbbira egyértelműbb a válasz:terjesztik, mint a veszett fene.Nemrégiben jelent meg az amerikai járványügyi központ (CDC) jelentése egy georgiai ottalvós táborról, ahol nem volt kötelező a maszkviselés. Ezt a tábort tíz nappal a személyzet eligazítása után már be is kellett zárni, mert amint megérkeztek a 6-19 éves táborozók, nagy tempóban kezdett terjedni a betegség. Szintén Georgiában kellett bezárni azt az iskolát is, ahol tömött folyosókon áradtak a maszk nélküli tanulók.

A gyerekek mindazonáltal hét havi tapasztalataink alapján is ellenállóbbak a betegséggel szemben, jóval kisebb arányban jelentkeznek náluk tünetek, pláne kevésbé szorulnak kórházi kezelésre. De egyáltalán nem immunisak, és aszimptomatikus hordozóként is terjeszthetik a vírust, veszélyeztetve ezzel a sérülékenyebb csoportokat. A gyermekek közül a legveszélyeztetettebbnek a két évesnél fiatalabbak tűnnek. Az ő körükben a legmagasabb a kórházi ápolásra szorulók aránya, és az ő kis részüknél jelentkezik az egyik legrémisztőbb tünetegyüttes: kettő-négy héttel a fertőzés után saját immunrendszerük párhuzamosan több szervükben is súlyos gyulladást okozhat. Mondjuk szerencsére nagy többségük felépül ebből is...

BESOKALLT ORVOSOK: TÖMEGES LESZERELÉS CSATA ELŐTT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.08.22.


Tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma. Meggyengült egészségügy áll szemben a járvány következő hullámával.

– Ez a hat és félezer alkalmazott egészen biztosan hiányzik az ellátásból – mondta lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki szerint az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet. Korábban is nagyon kevés volt a szakember, az intenzív ellátásban különösen nagy terhelés alatt dolgoztak. A szakszervezeti vezető nem tudta megmondani, hogy pontosan mi okozta a mostani példátlan létszámcsökkenést. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a járvány második hullámában – ha megint több lesz a megbetegedés – , ez nagyon súlyos helyzeteket teremthet. 

Az elmúlt hónapokban több olyan folyamat is zajlott, amelyek előidézhették a személyi állomány zsugorodását. Az ellátórendszer a visszarendeződés óta is csökkent kapacitással működik. A kórházak kevesebb ágyra engednek betegeket, így kevesebb alkalmazott is elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak alig több mint a fele (53,3 százaléka) van szolgálatban. Tavaly ilyenkor az ágyak kétharmadán (68,4 százalékán) feküdt beteg. Szintén kevesen kerültek vissza a krónikus férőhelyekre, ezeknek 85 százaléka volt foglalt az előző évben, míg most csak a felük (52,5 százalék)...

TÉNYLEG VESZÉLYESEK A DÉLI ORSZÁGOK? TÉNYLEG NE MENJÜNK UTÓSZEZONRA?

MI ÍGY ÉLÜNK BLOG
Szerző: p.a.
2020.08.22.


Vagy más oka van a tiltást belengető kormányzati kommunikációnak?

"Déli irányba ne foglaljon, ne szervezzen nyaralást szeptembertől senki!”


Orbán Viktor valószínűleg már pontosan tudja, mi lesz szeptember 1-től. Pár napja Gulyás Gergely, most pedig maga a kormányfő szólította fel a magyarokat arra, hogy mondjanak le a szeptemberi mediterrán hétvégékről.

Ez a bejegyzés azt állítja, hogy nem csak, illetve főleg nem a vírusveszély van a várható tiltás mögött és egyben kéri, hogy mérsékelten szigorú, túlzásoktól mentes korlátozások következzenek, márcsak azért is, hogy továbbra is lehessen számítani a hétköznapi emberek együttműködésére, fegyelmezettségére.

Szeptember első-második-harmadik hetét kicsit lekezelően utószezonnak hívjuk, pedig már rég a rendes nyaralási időszak része. Az időjárás persze megjósolhatatlan és egyre inkább az, de az idén igen későn beindult nyár miatt sokan azt gondolhatták, hogy legalább tovább fog tartani a meleg. Augusztus végén szólni, hogy ne foglaljunk szeptemberre? Nyilván az ezekre a hetekre nyaralást tervezők nagy része már régen megszervezett mindent. Más kérdés, hogy azzal a tudattal, hogy bizony lehet, hogy nem fog tudni elmenni, mert nem csak az időjárás, hanem a vírushelyzet is kiszámíthatatlan. Ilyen szempontból nem is lenne baj a magasról jövő figyelmeztetés (bár az ebben foglalt jó adag atyáskodó képmutatás soha nem lehet elfogadható).

Ez a blog azt gondolja, hogy egy-egy vadhajtás kivételével (pl Szentkirályi Alexandra agymenéséről írtunk itt és az adódó követeztetésekről itt) a kormányzat eddig elfogadhatóan kezelte a vírushelyzetet, de biztosan sokkal jobban, mint amit vártunk volna. A válságkezelés fő stratégiai eleme volt, hogy a döntéshozók/végrehajtók az emberek belátására apelláltak. Volt a szigorú szabály, de alapvetően nem büntettek, hanem felhívták a figyelmet a betartás fontosságára. A kormányzat és talán Orbán Viktor is értette, hogy sokkal kevésbé hatékony, ha erőszakkal kényszerítik az embereket, mintha az együttműködésüket kérik...

FELCSUTI PÉTER: AZ ÚT SZÉLÉN HALDOKLÓK MÉG NINCSENEK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.08.22.


„Az emberiség súlyos, akár a létezését is fenyegető válsággal küzd, gondolok a globális felmelegedésre, az egyre nagyobb egyenlőtlenségekre, a migrációra, a terrorizmusra és most már a járványokra is. Ezek nyomán, szinte mindenütt felerősödik a populizmus, a demagógia és amire még nem sokan figyelnek fel, a tudományellenesség is. E kihívások mindegyike az országoktól nagyon erősen összehangolt fellépést követelne, amire jelenleg nem adottak a fórumok. Az infrastruktúra és a hajlandóság sem nagyon látszik. A nemzetállami önzés – aminek ma iskolapéldáját látjuk az Egyesült Államokban vagy éppen Magyarországon – súlyos akadály” – így nyilatkozott Felcsuti Péter, közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke a Híklikknek. Azt is elmondta: legalább egy olyan ellenzéki politikusra szükség van, aki képes maga mögé állítani a választókat, hogy legyen esély 2022-ben legyőzni a Fideszt.

A második negyedévi nagy zuhanás, úgy tűnik, nem lepte meg a kormányt. Vagy csak a kommunikációt, a sikerpropagandát tartotta fenn?

– Azon természetesen nincs csodálkozni való, hogy bármi is történjen az országban, azt a kormány sikerként kommunikálja; a feladat egyszerű, meg kell találni az alkalmas összehasonlítási alapot. Most éppen az eurózóna átlagához képest, kisebb nálunk a gazdasági visszaesés, ami elég vicces, mert nem vagyunk az eurózóna tagja. Máskor az EU átlaga vagy a visegrádi négyek. Most azonban ez utóbbiak mindegyikében – még a hozzánk nagyon hasonló helyzetben lévő Szlovákiában – is kisebb volt a visszaesés, így hát nem róluk kell beszélni...


AZ OTTHON ÍZEI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.08.22.


Külföldre költözve a család és a barátok mellett leginkább talán a megszokott ízek szoktak hiányozni a határátkelőknek. Persze ez is sok mindentől függ, nem utolsósorban attól, hova költözik az ember. Ráadásul a nagy globalizáció közben egyre kevesebb az olyan élelmiszer, ami csak Magyarországon kapható – de azért még akad.

Jellemzően magyar csokoládéfajták, a nagy klasszikusnak számító Túró Rudi, ha nagyon akarom, akkor mondjuk a téli szalámi, esetleg a klasszikus tejföl – ilyesmik azok az ízek, amiket a leggyakrabban hiányolni szoktak a külföldön élő magyarok.

Az mondjuk eléggé meglepő, hogy például a Tescóban némely külföldi országban is lehet kapni Csabai kolbászt (mármint klasszikus, Magyarországon gyártottat), szóval a helyzet nem reménytelen, persze minél messzebb megy az ember Magyarországtól, annál nehezebb ezeket beszerezni.

Nyilvánvalóan nem csak a magyarok hiányolják a megszokott ízeket, így nem csoda, hogy kisebb iparág épült arra, hogy kiszolgálja ezeket az igényeket, elsősorban persze azokban a városokban, ahol elegendő adott nemzetiségű kivándorló él, hogy eltartson egy kisebb boltot vagy vállalkozást...

AZ ÚTON VÉGIG KELL MENNI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.08.19.


Augusztus elsejétől hat felsőoktatási intézmény úgynevezett alapítványi kezelésbe, magyarul közvetlen pártirányítás alá került, amiben az a furcsa, hogy mért csak most. Mért nem jóval előbb. Miniszterelnök urunk maga mondta egy kivételesen őszinte pillanatában, hogy neki a Kádár-rendszerrel semmi baja nem volt, azokkal volt, akik csinálták. Evvel együtt ő, sokak véleményével ellentétben, nem azt a szerinte amúgy tök jó rendszert építgeti visszafelé, még csak nem is annak valamiféle update-elt változatát, hanem az antitézisét.

Az a Kádár-rendszer volt, ez pedig az Orbán-káosz, azt a névadója lépésről lépésre haladva hozta létre, ezt viszont a másik névadó valós idejű üzemmódban emanálja, azaz árasztja ki önmagából a pillanatnyi mentális és fizikai állapotának, a planéták állásának és a Scottish Premiership aktuális eredményeinek megfelelően. Mindez azonban nyilván nem jelenti azt, hogy ami a Kádár-korszakban egyszer már bevált, ne válhatna be ugyanúgy a mostani érában is, csak legfeljebb eddig még nem került rá sor, ám ami késik, nem múlik.

Vannak-e pártszervezetek a mostani egyetemeken, amelyek a jövő ideológiai harcosait képezik? Nincsenek. Készülnek-e a mai felsőoktatásban hangulatjelentések, foglalkozik-e bárki is az ifjúsági szervezetek pártirányításának időszerű kérdéseivel, megvalósul-e a hallgatói kommunikációs csatornák folyamatos ellenőrzése, aminek híján az új típusú, haladó erkölcsi-politikai arcélű ember kiformálása el se képzelhető?
...

AZ ÁLLAMOSÍTOTT AUTONÓMIA - TÖBB FELADAT, KISEBB BEVÉTEL, SZŰKÜLŐ MOZGÁSTÉR

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.08.21.


Válságban van a magyar önkormányzatiság. Miközben a közvélemény a gödi kakaskodás szappanoperájára figyel, egyre zsugorodnak az önkormányzatok döntési jogosítványai, emelkednek az elvonások. Nem tudhatjuk, hogy mennyi valósul meg a szokás szerint túl korán elfogadott 2021-es költségvetésből, de arra mérget vehetünk, hogy olvad a kötelező helyi feladatok ellátására szolgáló támogatások értéke, és a normatív, tehát garantált támogatás rendszerét fokozatosan felváltja az egyedi döntéseken alapuló finanszírozási gyakorlat. A kézzel etetés. A helyi közösségeknek a hűségért jutalom jár, az ellenzékiségért büntetés.

A hatalom a jelek szerint arra törekszik, hogy ellehetetlenítse az önkormányzatokat. Így nyilatkozott lapunknak Pitti Zoltán közgazdász. A volt APEH-elnök, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója kifejtette: folytatódik az önkormányzatok jogosítványainak államosítása, a helyi közösségek jogi önállóságának felszámolása, és ez tükröződik a 2021-es költségvetés számaiban is. A gépjárműadót az önkormányzatok jövőre sem kapják meg, a szolidaritási adót az állam a négyszeresére, 40 milliárd forintról 160 milliárdra emelte. A Göd ügyében hozott döntés után folytatódik minden olyan település megdolgozása is, ahol 5 milliárdos értéknél nagyobb beruházások kezdődtek. A különleges gazdasági övezetek létrehozásával újabb és újabb önkormányzatoktól vonják el a jövedelmeket, hogy azokat a fideszes vezetésű megyékhez telepítsék.

Ez valójában a helyi társadalmak leértékelésének hosszú távú trendje – fejtette ki a professzor. Lapzártakor volt pontosan harminc éve, hogy elfogadták a rendszerváltás utáni első önkormányzati törvényt. Akkor a szektor a GDP 15,1 százalékából részesedett, 2019-re ebből 6,5 százaléknyi maradt. Közben a helyi közösségek rákényszerültek, hogy valami módon saját bevételekre tegyenek szert – már ahol tudtak. A 3200 önkormányzat kétharmada – adóerő híján – nem tud élni adóztatási jogosítványával, így az ezredfordulótól egyre többen vettek fel áthidaló kölcsönöket, hiteleket. A 2021-re tervezett elvonások számos közösséget csőddel fenyegetnek, ami persze a politikai zsarolhatóság melegágya lehet.

Az önkormányzatok önállóságának felszámolása 2010 óta tart – idézte fel lapunknak Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője. Ezt a célt szolgálta az egészségügy, az oktatás és persze a hozzájuk tartozó épületek és más vagyontárgyak államosítása. Az egyedi elbíráláshoz kötött feladatfinanszírozással és azzal, hogy a hitelek felvételét kormányzati hozzájáruláshoz kötötték, látszólag az önkormányzatok eladósodását kívánták megakadályozni. A valódi cél azonban az volt, hogy meggyengítsék az autonómiájukat. Az önkormányzati feladatok államosításának szimbóluma Magyarországon a KUKA Holding ügye lett, amely a központosítás óta egyre több pénzbe kerül – már 40 milliárdnyi hitelt halmozott fel –, viszont megbízhatatlan, és a szemétszállítás költségeit rendre az amúgy is kifosztott önkormányzatoknak kell megelőlegezniük...


KGB-KAPITALIZMUS, AVAGY HOGYAN SZEREZTE MEG MAGÁNAK PUTYIN OROSZORSZÁGOT

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2020.08.22.


Az egyfajta XXI. századi cárként feltűnő Putyin sikeréhez nélkülözhetetlen volt az egykori KGB-s, majd FSZB-s holdudvar tagjainak segítsége, akik – természetesen – bőséges jutalmat kaptak a közreműködésükért cserébe. Belelapoztunk Catherine Belton Putyin emberei című új könyvébe.

Vlagyimir Putyin KGB-s múltja sosem volt titok, sőt, egyfajta hőstörténetként is felfogható az, hogy miként lett a drezdai KGB-irodán dolgozó szürke kis hírszerzőből a világ egyik leghatalmasabb országának elnöke. Arról is írtunk már, hogy a berlini fal összeomlásakor Putyin éppen Drezdában volt, és kétségbeesetten próbált segítséget kérni Moszkvától, amikor a felszabadulás lázában égő keletnémetek előbb a Stasi, majd a KGB épülete felé vették az irányt. A szovjet hírszerzők akkor éjjel nem győzték pakolni a kazánba a kompromittáló iratokat, írja a nyáron megjelent Putin’s People (Putyin emberei) című könyvében Catherine Belton, amit pedig nem tudtak elégetni, azt később Moszkvába vitték...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ÚGY KÖTI GÚZSBA AZ UNIÓT, HOGY KÖZBEN NAGYON SZÉPEN KASSZÍROZ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.22.


Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az Európai Bizottság számai azt erősítik meg, hogy tavaly is Lengyelország és Magyarország volt az uniós támogatások fő haszonélvezője. Varsó 12 milliárd euróval többet kapott Brüsszeltől, mint amennyit a központi kalapba befizetett, Budapest esetében a különbség: 5,1 milliárd. Ez azért pikáns, mert mindkét kormányt bírálatok érik a jogállamiság helyzete miatt. Épp ezért az Európai Tanács és a szövetség végrehajtó testülete is azon van, hogy mindkettő esetében korlátozzák a kifizetéseket a következő pénzügyi időszakban. Ám a múlt hónapban tartott csúcskonferencia határozatai alapján e pillanatban nem látni, hogy ez mennyire lesz lehetséges.

Az viszont biztos, hogy a legnagyobb nettó befizető, 14,2 milliárd euróval, Németország, amelyet a franciák követnek, 6,8 milliárddal. Ugyanennyit utaltak a múlt évben még a britek, ezt a hatalmas összeget kell majd pótolni. Itt javarészt megint csak Berlin nyúl a zsebébe. A kedvezményezettek sorában a lengyelek és a magyarok után a görögök jönnek (3,7 milliárd), megelőzve a cseheket (3,5 milliárd), illetve a románokat (3,4 milliárd).

Der Standard

A mostani belorusz forradalomból teljesen hiányzik a nacionalista narratíva, amit viszont a Fidesz és a PiS nem győz hangsúlyozni a rendszerváltás kapcsán. Tehát hogy a két ország 31 éve végre a nemzeti függetlenséget vívta ki és nem a liberális demokrácia győzelméről volt szó. Így látja a helyzetet egy neves osztrák politológus, a Közép-Európai Egyetem korábbi professzora. Anton Pelinka, Schwarzenberg korábbi cseh külügyminiszterrel együtt azt vitatta meg az újság által szervezett online konzultáción, miként áll a jogállam ügye a térségben Fehér-Oroszországtól Magyarországig.

Az elemző rámutatott, hogy a magyar miniszterelnök ténykedése igen káros a demokrácia szemszögéből, hiszen felszámolja a sajtószabadságot és visszaszorítja a civil szférát. A pajzsra emelt nacionalizmus azonban mesterkélt, hiszen a budapesti repülőtér névadója, Liszt nem tudott magyarul és jóformán nem is élt soha az országban. Vagy az Orbán-kormány a Nyugat védelmezőjének állítja be magát az muzulmán hódítással szemben, de azt elhallgatja, hogy Bem József felvette az iszlám vallást, amikor Világos után a török birodalom szolgálója lett.

A cseh diplomácia volt vezetője aggodalmát fejezte ki, miután Magyarországon nem jut érdemi szerephez az ellenzék, sorra születnek a hatalom bebetonozására szolgáló törvények, mialatt Orbán Viktor egyre gazdagabb lesz. Így erősen tartani kell attól, hogy zsákutcába kerül az Ország. A politikus azonban 56 egyik szemtanújaként mégis bízik abban, hogy a magyarok előbb-utóbb helyreállítják a szabadságot. Ez Pelinka azzal toldotta meg, hogy a tavalyi választások már megmutatták a hatalom korlátait.

Azon kívül szerinte Orbán Viktor egyre inkább a margóra szorul a Néppártban, ám ennek saját tapasztalatai alapján Schwarzenberg ellentmondott. Annak idején ugyanis mindig azt tapasztalta az EPP belső egyeztetésein, hogy Merkel megkülönböztetett figyelmet szentelt Orbán Viktornak, és hát a német autógyárak sem zárják be egyhamar magyarországi üzemeiket.

A politológus azt mondta, hogy az EU külpolitikai szerepvállalásának megint csak a magyar politikus szab gátat, mivel különvéleményen van, hogy az uniónak mennyire kell erős tényezőnek lennie a világban. Viszont a döntéseket csakis egyhangúan lehet meghozni. A beszélgetőtárs szerint Fehér-Oroszországban egyetlen út kínálkozik a vérfürdő elkerülésére: ha Lukasenko valahol menedéket kap és megtarthatja összeharácsolt javait.

Politico

Magyarország elkerülte a legrosszabbat a koronavírus-válság kapcsán, de a gazdaságot azért megviseli a fertőzés, a politikusok pedig már a következő választásra készülnek. Ezt tapasztalta a helyszínen a portál magyar származású újságírója, aki éveken át Budapesten magyar sajtóorgánumoknak dolgozott és sok borsot tört a hatalom orra alá, csak azután bizonyos okok miatt Brüsszelbe tette át székhelyét.

Lili Bayer most azt írja, hogy az ország tele van gondokkal, de ez nem befolyásolta a felszabadult hangulatot a Velencei-tónál, ahol százak töltik a vakációt a parton, a legtöbbször maszk és távolságtartás nélkül. De hogy hányan nem tartják be a közegészségügyi ajánlásokat, azt látta a vonaton, valamint a főváros központjában, egy fodrászatban is. Továbbá kormányzati és ellenzéki politikusok is sűrűn tesznek fel a világhálóra olyan képeket, amelyeken nyilvános eseményeken nem takarják el az arcukat és az orrukat.

Az ország viszonylag szerencsésen vészelte át az első hullámot, sokkal kevesebb esetet jegyeztek fel, mint az osztrákoknál, horvátoknál, románoknál és szerbeknél. Még akik nem hisznek a hivatalos statisztikáknak, azok is azt mondják, hogy lehetett volna sokkal súlyosabb is a helyzet. De ettől még az élelmiszerárak felmentek, az idegenforgalom visszaesett, sok vállalat a túlélésért küzd.

A hatalom viszont hozzálátott, hogy a Covid-19-et felhasználja kedvenc vesszőparipája a migráció kapcsán. Elcipelte a tiszti főorvost a déli határra, ahol az arról beszélt, hogy mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek az illegális bevándorlók. Mások szerint a 2022-es választáshoz a rajtjelet az Index főszerkesztőjének menesztése adta meg – egy nappal azután, hogy az EU-csúcs jóváhagyta a Magyarországgal szemben igencsak nagyvonalú költségvetés tervezetet, ugyanakkor felvizezte a jogállami feltételt.

A legnépszerűbb hírportál már jó ideje szálka volt a Fidesz szemében. Sok munkatárssal dolgozott és a lakosság jelentős részét elérte, a többi közt a nemzetbiztonsággal és a korrupcióval foglalkozó anyagaival. Olvasói között voltak Orbán-hívek is. De amikor az ország jövőjéről esik szó, nem kevesen megrántják a vállukat és azt mondják: a miniszterelnök úgy sem válik meg a tisztségétől, soha. Ám az ellenzék jelezte, hogy össze akar fogni.

The Times
A patinás brit lap úgy ítéli meg a Navalnij-ügy kapcsán, hogy már megint működésbe lépett a Kreml szokásos hazugsággyára, amelyre épül, hogy ha bármi kínos ügy adódik, akkor az orosz vezetés kirukkol valami szégyentelenül álságos nyilatkozattal. Olyannyira mindennapos gyakorlat ez, hogy a köznyelv már el is nevezte „Vranjonak”, azaz ócska kamunak. Ezúttal az ellenzék egyik fő kritikusát vadászták le, amire a hivatalos válasz a rituálénak felel meg: puszta kitaláció a vád, hogy a korrupció ellen kampányoló politikust megmérgezték. Majd a nyilatkozat tenyérbemászó álnoksággal gyors felgyógyulást kíván az áldozatnak.

Közben a hivatalos hírügynökség, a TASZSZ előállt egy másik változattal, hogy ti. Navalnij részeg volt, ezért maga szedett be valamit. A Vranjo fogalmába egyébként orosz viszonyok között beletartozik, hogy a központi állásfoglalást senki sem kérdőjelezi meg, mert annyira befolyásos, aki megjelentette. Ily módon a Putyin-rezsim meghatározó eszközéről van szó. Bevetették, amikor Angliában megmérgezték a volt orosz-brit kettős ügynököt, Szkripalt, de a katonai titkosszolgálat két embere minden gyanú ellenére azt állította, hogy csupán azért érkezett az adott városba, mert már sok szépet hallott az ottani székesegyházról.

A kijelentést nyugaton röhej és gúny fogadta, de Oroszországban úgy vették, hogy az államfő már megint bizonyította hatalmát. Vagyis hogy hazudik, ezt a másik tudja, sőt, ő maga is tisztában van vele, hogy tudják róla, de nem bánja, hiszen úgy sem tudnak semmit sem csinálni vele. Dosztojevszkij ezt úgy magyarázta, hogy a hazug úgy tesz, mintha az igazságot mondaná, a közönség viszont eljátssza, hogy elhiszi neki.

Az orosz orgyilkosságoknál az a koreográfia, hogy a tetteseket csak ritkán azonosítják be, a legtöbbször ismeretlen marad, hogy milyen mérget alkalmaztak, mint ahogy homályos az indok is, de az üzenet azért egyértelmű. Navalnij életére törhettek az állam megbízottai, vagy olyanok, akik érdekeit sértette a korrupciós leleplezésekkel, de szó lehet bérgyilkosról is. Aligha derül ki, ez szintén része a stratégiának.

A célpont még abban sem lehet biztos, hogy merénylet történt. Navalnij pl. titokzatos allergikus reakciókat mutatott tavaly a börtönben. De nem fontos, hogy az illető túléli-e, a lényeg, hogy a rendszer ellenfelei, vagy a vélt árulók tudják: bármikor, bárhol lecsaphatnak rájuk. Egyébiránt Oroszországban évtizedek óta szép hagyományai vannak annak, hogy bárkit méreggel tegyenek el láb alól. Az üzenet mindig az: lehet, hogy az állam és bérencei nem ölnek meg, de megtehetnék. Utána viszont a főkolomposok hazudnak és büntetlenül álnokoskodnak.

Lehet, hogy az egész Navalnij-sztori figyelmeztetés a belorusz ellenzéknek, mármint hogy a szembenállásnak végzetes következményei lehetnek. De elképzelhető az is, hogy a félelmet jelzi. Mert amikor a Vranjo már nem válik be az elnyomás eszközeként, akkor tanácsos a diktátor számára gyorsan odébb állni. Amint az bizonyítja, hogy a minap kifütyülték Lukasenkót a minszki traktorgyárban, amikor újabb hazugsággal hozakodott elő.
Die Welt
Nehéz hinni Moszkvának, mert az sorozatban gyártja a hazugságokat, és teljesen mindegy, hogy az Ukrajna vagy a saját népe elleni háborúról van-e szó. A tényeket fiktív valósággal cseréli fel, mindennapos a szadizmus, a megalázás és a megfélemlítés – állapítja meg a német jobboldali újság. A Szovjetunió bukásakor sokan remélték, hogy most majd a szabadság, netán a liberális demokrácia időszaka következik. Hitler, Sztálin, Brezsnyev, de a csernobili katasztrófa idején Gorbacsov is bizonyította, hogy igaza van Hannah Arendtnek, tehát hogy a hazugságok sikeresek a totalitárius rezsimekben, mert egész rendszert alkotnak és teljesen kiszorítják a való világot.

A mai Oroszországot már nem lehet önkényuralomnak minősíteni, a megfigyelőnek mégis az az érzése, hogy mindössze annyi történt: a hatalmi apparátus Szodomából Gomorrába tette át székhelyét. A hazugságok futószalagon születnek, rendszeresek a politikai gyilkosságok. Nem biztos, hogy ezeket megrendelik, de jól jönnek a vezetés számára. Mivel azt érezni Putyin és a volt titkos szolgákból álló kamarilla hatalomra jutása óta, hogy az állam csal, továbbá durva és kíméletlen, nehéz hitelt adni a hivatalos moszkvai nyilatkozatnak, vagyis hogy Navalnij anyagcserezavar miatt esett kómába.

Meg hogy szó sincs arról, hogy megmérgezték volna. Hát épp annyira nem, mint Litvinyenkót, akit 14 éve Londonban radioaktív anyaggal likvidálták. Így amíg Putyin Oroszországa a hatalom eszközeként használja fel a hazugságot, addig kétség esetén nem szabad semmit sem elhinni a vádlottnak.

COVID-19/2020-21-ES TANÉV, AVAGY KI TÜSSZENTETT ELŐSZÖR?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Gizi néni
2020.08.21.


Kegyetlen tanév elé nézünk. Ha most nem hagyjuk el a pályát, akkor sosem, azt hiszem.

És nem akarok sem anyázni, sem kötekedni, ha van sapkája azért, ha nincs azért. Teszik azt mások folyamatosan, mindkét oldalon. Csak én már megint nem értek semmit sem, és sajnos nem először fordul velem ez elő.

Mert nem vagyunk most könnyű helyzetben, főként úgy nem, hogy valójában semmi biztosat nem tudunk erről az egyszer csak a semmiből előkerült Covid-19-ről, de az is lehet, hogy évtizedek óta együtt élünk vele, mint sok más egyéb kórokozóval. Mert gondoskodtak róla, hogy ne tudjunk, mert akkor félünk, és ha félünk, akkor befolyásolhatók vagyunk. Az elmúlt félév tapasztalatai alapján, a folyamatos egymásnak ellentmondó információk között tényleg a hóember is meghülyült volna. Csak ha visszaemlékezünk az operatív törzs mindennapi stand upjára, a mára már díjazott Müller Cecília jótanácsaira. Kezdve a maszkviseléstől, ami ha nem vagyunk betegek akár káros is lehet, egészen a stadionban ülve focimeccsen nem fertőz a korona, mert ott nem isznak az emberekig. És lehetne sorolni oldalakon keresztül ezt a mérhetetlen sok marhaságot. Egyébként nemcsak kishazánkban történt ez így.

Bizonyos képviselő urakat sohasem láttam még maszkban, és nem ültek másfél méter távolságra a parlamentben, de ez nem fáj, aki hülye haljon meg. Az is kiderült, hogy a több Balaton, kevesebb Adria is csak az átlag polgároknak szóló miheztartás volt. De hát jól van, a pygmalion-effektus működött. Mert kérdés az is, nekünk sikerült-e normálisnak maradni. Mert ha hülyének néztek, hát az is leszek. Végül is az ellenkező elvárás, lehet akadályba ütközött volna. Szóval boltban, tömegközlekedési eszközön hordom a maszkot, én amúgy rendesen, nem áll alatt, és még az orrom sincs kint. Sőt, már azt is megtanultam, hogy nem rántom le a maszkot reflexből, és nyalom meg az ujjam tövig, ha zacskót akarok szétnyitni. De amint kilépek a boltból, már rakom is zsebre. Az utcán nincs koronavírus, tömegben sem, meg karantén idején sem volt végül is, ha sürgős dolgod volt. Az meg mindig akadt. Kimegyek strandra, és a maszkot átrakom a mellemre, mert ott nem kötelező, csak a bikini, vagy megyek a nudira, ott semmi nem kötelező, sőt a semmi a kötelező. Bár szerintem a strand mindig is a fertőzések melegágya volt. De ha már lúd legyen Kövér, csak bajsza ne nőjön! Mehetnék Edda koncertre is, de csak ülőjegyekkel, mert ülve nem, csak állva lehet elkapni. Meg a kontaktkutatás miatt, ha nem visznek el az ufók, mert az előfordulhat, ahol Pataki nyomja a bulit. De nem megyek, mert félek az ufóktól. Viszont Bödőcs fergeteges estjére mindenképpen elmegyek. Ha nem lesz addigra statárium megint, mert egyszer már májusban elmaradt. Ott is csak ülve fogunk több ezren a csarnokban fetrengeni, valószínű maszkban. Majd megírom, milyen volt két órát maszkban röhögni. Aztán ha mégis baj lesz, legfeljebb kikapcsolom a mobilt két hétre, vagy elmegyek az Adriára én is, ha úgy alakul. Nem mindenkinek volt kötelező a karantén sem, vagy veszek pénzért negatív teszt. Persze pénzem az nincs, de majd lopok, más is azt csinálja.

De jól van nem is érdemes ezeken gondolkozni, csak zavar egy kicsit…

ANYÁD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.22.


Péntek volt megint, s mint tudjuk, ez az a nap, amelyen miniszterügynök elvtárs az éteren keresztül megosztja velünk végtelen bölcsességét, és útmutatást ad arról, hogyan kell látnunk a világot. Nincs ez így rendjén, mégis így van, miniszterügynök elvtárs azonban mintha belefáradt volna a feladatba, rendszerint hülyeségeket beszél. Megesik az ilyesmi olyannal, aki előtt kontroll nincsen, én magam is így járnék, ha a kertben szónokolnék rigóknak, macskának, mindennapos az ilyen. Ha és viszont önkontroll sincs az organizmusban, ez sajátos elegyet alkot, amit vizsgálva az ember arra a következtetésre jut – és kizárólag miniszterügynök elvtárs elmebéli és emberi minőségét vizsgálva –, hogy ez egy degenerált barom, fasiszta briganti.

Hogy erős szavakat használtam volna? Meglehet. Meg vagyok bántódva ugyanis módfelett, emellett fölháborodtam, megbotránkoztam, méltóságomban sértve vagyok, ami így együtt azt eredményezi, most már tele van a bránerem Orbán Viktor Mihállyal, de nagyon. És pol(in)korrekt leszek. Engemet ne kommunistázzon le. Az apukáját igen, önmagát is, párttársait is, mert kiérdemelték, engemet azonban ne. Nem direktben tette, Gyurcsányból indult ki, amikor Vidnyánszky kapcsán alákérdezett a rádió felszopó munkatársa. Mint emlékezhetünk, Gyurcsány azt üzente a magyar színházi élet mindenható urának, amikor SZFE kuratóriumi elnök lett, ne örüljön korán, minden el lesz véve tőle a rendszer újbóli változásakor.

Gyurcsány feltehetően a bitorolt címeiről, rangjairól, színházi hatalmáról beszélt, s egyúttal a szívemből is, mert az ebül szerzett jószágoknak ebül kell el is veszniük. Ez vonatkozik a gázszerelő, a vej, s minden közbeszerző bajnok javaira is, nem én kezdtem el emlegetni a vagyonelkobzást, számlák zárolását, ahogyan az diktatúrák bukása után szerte a világban divatban van. És nem is Gyurcsány emlegette. Ő csak lájtosan mondta, hogy Vidnyánszkytól vissza lesznek véve a dolgok, s ekképp a szívemből beszélt, és sokunkéból, úgy hiszem. No most, a felszopó érdeklődésére erre miniszterügynök elvtárs azt felelte: “Ezek kommunisták, ezt csinálták, amikor hatalomra kerültek Magyarországon: elvették az emberektől amijük volt. Miért gondoljuk, hogy megváltoztak?”

Kommunista az anyád, válaszolom én a fasiszta brigantinak. Lám, így fest, ha felveszem a stílt, amivel a Fidesz közlekedik a világban, élükön a kedves vezetővel. Meguntam, hogy évek óta úgy beszél a politikai ellenfelekről, mintha a seggéből rángatta volna elő őket, unom a pökhendi nagyképűségét, a libernyákot a hátán, a kokijait meg a sallerjeit, a boldog karácsonyt, az oszt jónapotot. Kurvára unom a bunkó, ráadásul fasiszta Orbán Viktor Mihályt, a műveletlenségét, a trottyos gatyáját, a méteres gyomrát, a kappanhangját, a tikjeit, a beszariságát, a szotyolázását, a falusi párttitkár nívóját, a hazugságait, álszenteskedéseit, azt, hogy szaralak. Így néz ki, ha néven nevezzük a dolgokat, lehántva róluk az eufemizmus hazug burkát. Egy ilyen ne kommunistázzon...