2018. július 23., hétfő

AZ OTTHONÁPOLÁS A LEGNEHEZEBB MUNKA, EXTRA ELISMERÉST TERVEZÜNK - A MINISZTERELNÖK VÁLASZOL

VÁLTOZTATÁST AKARUNK BLOG
Szerző: notner
2018.07.23.


2018. július 20-án sajtókérdésekre a NER miniszterelnöke úgy válaszolt, hogy "A kollektív zaklatás csúnya dolog". Úgy gondoltuk, felesleges zaklatni a miniszterelnök1 személyt. Ezért a legégetőbb kérdésekre a miniszterelnök2 felel.

A miniszterelnök2 ott van valahol mélyen. Csak hát ez a diktátor személyiség már évek óta masszívan elnyomja őt. A miniszterelnök2 jó szándékú, demokratikus, együttérző személyiség, akinek célja, hogy a magyar állampolgárokat összefogja, segítse és Magyarországot ismét egy boldog országgá tegye. Mostantól tehát ő fog válaszolni érdemben a sajtókérdésekre.
Sajtókérdés: Az ápolási díjat néhány tízezerrel nem sikerült megemelni?

Miniszterelnöki válasz:

Az év vége fele, amikor látjuk hogy mi a helyzet, tartok egy sajtótájékoztatót és majd a sajtótájékoztatón örömmel állok rendelkezésükre. Jó munkát mindenkinek!

Ez egy régóta fennálló probléma. Nekem ugyan épp nincs senki az ismerőseim között, aki ilyen helyzetben lenne. De beszélgettem a Kossuth téren is az érintettekkel, ezért tisztában vagyok vele, hogy az otthonápolás a legnehezebb munka, ezért extra elismerést tervezünk bevezetni. Ez azonban -bármennyire is a szívem szakad bele- nem kivitelezhető most azonnal.

Sajnálom, hogy a múltkor az új EMMI miniszterünk nem talált azonnali megoldást az érintettekkel. Tudom, hogy ezzel a döntéssel most nem lettünk népszerűbbek, de ezt csak egy átmeneti döntés. Muszáj volt mérlegelnünk, mert most azokat a devizahiteleseket kell azonnal megmentenünk, akik már a végrehajtás és a kilakoltatás határán vannak. Nyilván nem engedhetjük, hogy tisztességes emberek az utcára kerüljenek egyik napról a másikra.

Tudnia kell a tisztelt állampolgároknak azt is, hogy addig, amíg a következő fél év során végighajtja az ügyészségünk, hogy pontosan meglegyenek azok, akik miatt az EU pénzekből vissza kell fizetnünk sok milliárd forintot, igen szűk a mozgásterünk. Azt egyikőnk sem szeretné, ha örökre elvágnánk magunkat az EU-tól és a pályázati forrásoktól. Ezért ezt a hatalmas összeget most akkor is az államnak kell visszafizetnie, ha tudjuk, hogy ez nem igazságos. De a főügyészségtől épp ma kaptam a választ, hogy elindultak a kihallgatások, jó nyomon vannak, hogy megtehessék a konkrét feljelentéseket és mielőbb kiderüljön, kik azok, akiken számon fogjuk kérni az összeget. Ez azonban nem lesz könnyű és gyors folyamat.

Épp ezért hogy legalább enyhítsek a helyzeten, a következőt teszem, miniszterelnöki hatáskörömben, azonnali hatállyal: létrehozok egy központi alapot, amelyből a következő évi költségvetés kialakításáig a TAO pénzek 10%-át bekérjük, mint az alap induló tőkéjét. Ez nem rengeti meg a támogatott sportklubok költségvetését sem, de már fedezi az otthonápolási munka minimálbér körüli összegét. Ezen kívül az évben még hátralévő állami beruházásokra olyan szerződési záradékot vezetünk be, hogy a bevétel 1%-át a nyertes kivitelezők szintén ebbe az alapba kell, hogy befizessék. Ez számukra könnyen elviselhető terhet jelent. Természetesen, ebbe az alapba bárki más is befizethet...

VAKVÁGTÁBAN KÉPZI MILLIÁRDOKÉRT AZ ÁLLAM A MUNKANÉLKÜLIEKET

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.07.23.


Milliárdokért képzi az állam a munkanélkülieket, de képtelenség átlátni, hogy ez mennyire hatékony, és úgy látszik, ezt senki sem bánja. Van, akinek öt-hat tanfolyam után sincs munkája, de nem reklamál, mert a tanulásért cserébe pénzt kap, és még a közmunkát is elkerüli. Az viszont bajban van, aki tényleg a munkáért tanulna, mert nem nyilvános, hogy melyik képzőcég tanfolyama ér valamit. Így aztán előfordul, egy vendéglátós kilenc hónap alatt még kocsmapultot sem lát. 

“Semmi hasznom nem lesz belőle, de muszáj itt lennem” – foglalta össze Viktória, miért jár már a második olyan tanfolyamra, ahová a járási hivatal foglalkoztatási osztálya közvetítette ki. “Amikor a férjem meghalt, enyém lett a kocsmája, de nekem csak kereskedő-boltvezetői végzettségem van, vendéglátó-vezetői nincs. Pedig erre lenne szükségem ahhoz, hogy vezethessem a vállalkozásomat. Addig alkalmaznom kell egy vezetőt a saját kocsmámban”.

Vendéglátó-vezetői képesítést magánúton is szerezhet az ember, elég keresnie egy OKJ-s tanfolyamokkal foglalkozó céget. Az ilyen képzések viszont elég drágák, több százezer forintba is kerülhetnek, nem beszélve arról, hogy a színvonalukkal is bőven vannak gondok. Viktória egyedülálló anyaként nehezen engedheti meg magának az ilyesmit, regisztrált álláskeresőként viszont részt vehet államilag támogatott képzésen. Ez azt jelenti, hogy nem kell kifizetnie a borsos tandíjat, sőt nagyjából havi 60 ezer forint is jár neki (plusz gyerekkedvezmény), amivel az állam arra akarja motiválni, hogy közmunka helyett inkább képezze magát, aztán keressen állást magának a munkaerőpiacon...

NEM AZ NGO-K FELELŐSEK A BALOLDAL VÁLSÁGÁÉRT

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: SÁROSI PÉTER
2018.07.22.


A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) valóban gyakran torz politikai szerepbe kényszerülnek Magyarországon és világszerte, de a baloldal jelenlegi bénultságáért, víziótlanságáért nem tehetők felelőssé.

Az Új Egyenlőség hasábjain az elmúlt hetekben több cikk elemezte azt a jelenséget, amit „a baloldal NGO-izálódásának”, illetve a hozzájuk társított identitás- vagy életmód-politika előtérbe kerülésének, illetve a baloldal neoliberalizálódásánakneveznek. Mint civil aktivista (Kendermag Egyesület, Milla stb.) és nem kormányzati szervezetnél (korábban a TASZ-nál, majd a Jogriporter Alapítványnál) dolgozó szakember, az elmúlt 15 évben kiterjedt tapasztalatokra tettem szert a civil társadalommal kapcsolatban.

Számos kritikus észrevételt osztok. Mégis, összességében véve nem értek egyet azzal a negatív képpel, amit egyes baloldali elemzők felvázolnak az NGO-világról, és számos csúsztatást és tévedést látok az érvelésükben.

Először is, mi az, amiben egyetértünk? Egyetértünk abban, hogy a baloldal válságban van, és ennek egyik fő oka az, hogy a baloldali pártok (nagy része) neoliberális fordulatot hajtott végre: nem képviselik már hitelesen a baloldal hagyományos törekvéseit. Én magam osztom a globalizációkritikus mozgalom legtöbb célkitűzését, különösen, ami a társadalmi egyenlőtlenségek radikális csökkentésére vonatkozik, állami újraelosztás által. Elutasítom azt a liberális oldalon valóban fellelhető beidegződést, ami a globalizáció jelenlegi formájának kritikáját a szélsőjobbal mossa össze. A globalizáció jelenlegi formája az egyenlőtlenségeket nem csak a globális Észak és Dél, de a fejlett társadalmak elitje és középosztálya között is konzerválja, sőt, tovább mélyíti. A jelenlegi torz globalizáció sok szempontból fenntarthatatlan és végső soron ez a forrása a jobboldali populizmus előretörésének. Hiszi-e vagy sem a kedves olvasó, ezekben az NGO-knál dolgozó kollégáim, barátaim 90%-a egyetért.

Egyetértek továbbá azzal is, hogy a neoliberalizmussal és neokonzervativizmussal szembeni társadalmi ellenállás alulról szerveződő, grassroot mozgalmai gyakran lendületüket, sőt, céljukat vesztik a professzionalizálódás és „NGO-izálódás” során. Ennek véleményem szerint azonban nem feltétlenül az csupán az oka, hogy a nagy donorok „bekebelezik” a társadalmi mozgalmakat és az ő neoliberális elvárásaiknak megfelelően formálják át azokat. Az okokat abban a nem felülről irányított, hanem a közösségek fejlődési dinamikájából fakadó tényezőkben is kell keresni, amelyek a magasabb szintű szerveződés és professzionalizálódás igényéből fakadnak – magyarul abból, hogy egyszerűen sikeresek akarnak lenni.

Ezt a folyamatot már több, a korai szakaszon túllépni kívánó társadalmi mozgalom esetében megfigyeltem. Együtt jár egyfajta kiválasztódással: azok kerülnek előtérbe a mozgalmon belül, akik a napi szintű menedzsmenthez szükséges képességekkel és erőforrásokkal jobban rendelkeznek, és akik erőteljesebben érvényesítik a véleményüket (igen, sajnos a leggyakrabban fehér, középosztálybeli férfiakról van szó, bár éppen a civil társadalomban jóval kevésbé, mint a profitszférában). Együtt jár a szervezeti kapcsolattartás és döntéshozás mechanizmusainak formalizálódásával, és együtt jár a szervezeti misszió tisztázásával. A mozgalom azon igénye, hogy tovább terjeszkedhessen, hogy gyorsan reagálni tudjon, hogy országos szervezetet hozzon létre, hogy állami szereplőknél tudjon lobbizni, hogy tömegrendezvényeket szervezzen, hogy profin kommunikáljon a médiával: szükségessé teszi, hogy a mozgalom egyes tagjainak egyre több idejét eméssze fel a mozgalom – és ez előbb-utóbb lehetetlenné teszi, hogy ne ezzel foglalkozzanak főállásszerűen. Mindezekhez pedig anyagi és emberi erőforrásokat kell találni, ami egy kapitalista társadalomban rettentő energia- és időigényes tevékenység. Ez előhozhatja a közösségen belüli olyan konfliktusokat, amelyek a korai szakaszban, amikor csak a közös akciók voltak előtérben, még rejtve maradtak...

HAMBURG TELE VAN MIGRÁNSSAL. ÉS EZ JÓT TESZ NEKI

24.HU / POSZT ITT
Szerző: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN
2018.07.22.


A németek kicsit lazábbak, bohémebbek, mediterránabbak lettek, az érkezők pedig fegyelmet, rendet, tisztaságot tanultak. Munka pedig van itt bőven.

Turistaként feleségemmel egy hetet Hamburgban töltöttünk. A város gyönyörű, s hiába nagyváros, közel kétmilliós, még sincs rohanás, minden működik, az emberek kedvesek, az idelátogatónak az az érzése támad, szívesen lakna itt. Ebben nyilván a rengeteg parknak, a város közepén fekvő tónak, a három folyó találkozásának, a több mint kétezer hídnak is szerepe van.

Nagyon régen jártam már itt egyszer, és most feltűnt a változás.

Valahogy mediterránabb lett a város, a parkokban emberek piknikeznek, az éttermekhez, kávéházakhoz teraszokat alakítottak ki, hacsak nem esik, aki teheti, a szabadban tölt minél több időt.

Az egykori dicsőséges Hanza város korábban hideg, olykor gőgös kalmárjai valahogy meglágyultak. Barátságosabbak lettek. Színesebbek, befogadóbbak. Ezt a távolból érkezett idegeneknek köszönhetik, azok hatottak rájuk.

Bár a város mindig is igazi átjáróház volt, már a tizenkilencedik század végén innen indultak az ázsiai kereskedelmi és az amerikai kivándorló hajók, innen tántorgott ki Amerikába a mi másfél millió emberünk is, de akkor az idegenek jobbára átutazók voltak.

A világ minden részéről érkező matrózok elmentek a St. Pauli negyed örömlányaihoz, aztán ettek a híres helyi heringes, marhahúsos, céklás ételből, a Labskausból, és berúgtak a hamburgi Holsten sörtől.

Másnap pedig indultak tovább. A mi kivándorlóinknak szórakozásra nem volt pénzük, ők mentek egyből a hajókra.

Az igazi bevándorlás a hetvenes évek munkaerőhiányával kezdődött, jöttek a jugoszláv és a török vendégmunkások, aztán az elmúlt tíz évben Afrikából, Ázsiából, a legutóbbi időszakban pedig a háború sújtotta Közel-Keletről, utóbbiak maradtak is...

HORRORTÖRTÉNETEK AZ ALBÉRLETEK VILÁGÁBÓL - TUDOD, MILYEN A DARÁLÓS VÉCÉ?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.07.23.


Lenyúlt kaució, folyton elromló darálós vécé, ötvenezerért bérelt ablaktalan szoba – mindenki hallott mostanában horrorsztorikat az albérleti piacról. Az elmúlt öt évben drasztikusan – Budapesten duplájára – emelkedő lakbérek miatt nemcsak a legszegényebbek és a munkások, de a szakmájukat kezdő fiatal értelmiségiek is lakásgondokkal küszködnek. A felmérések szerint a magyarok 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, és minden kormányzati intézkedés azt sugallja, hogy ez a jó döntés. Akinek nincs saját tőkéje, jó családi háttere, netán hitelképtelen, csak az egekbe szökött albérleti díjak vagy a sokszor lakhatatlan szociális bérlakások közül választhat. De nem az a baj, hogy az állam ne költene a lakásügyre. A támogatások elosztása igazságtalan. Legfőképp olyan programokra megy a pénz, amelyekből rendszerszerűen maradnak ki az épp lakásra szorulók, a szegények, a roma magyarok meg a sokgyerekesek. Persze lenne más út is. Több európai országban például a nonprofit szervezetek a magánbérlakást kiadók versenytársai, és van, ahol az állam meghatározza a legmagasabb kiszabható bérleti díjat. Magyarországon a bérlakásszektor helyzete rosszul szabályozott, sem a bérlő, sem a kiadó nincs védett helyzetben.

– Budapest VIII. kerületében bérlünk lakást, mert bár Zuglóban szeretnénk lakni, azt nem tudjuk megfizetni – kezdi Király Anna. – Most baráti áron 75 ezer forint bérleti díjat és átlagosan 50 ezer forint rezsit fizetünk, de ha nem ismerős ingatlana lenne, akkor 100 ezer forint alatt nem úsztuk volna meg a bérletet. Zuglóban egy, a jelenleginél kisebb, 40-45 négyzetméteres lakásnak csak a bérleti díja havi 140 ezer forinttól indul. Én nettó 240 ezer forintot keresek, a párom pedig két munkahelyen nettó 300 ezer forintot. Ennyiből egyszerűen nem tudunk továbblépni.

Anna és a párja, Péter is diplomások, Anna három nyelven beszél, tízéves munkatapasztalata van, a párja 15 éve dolgozik, a főállása mellett egy mellékes munkája is van. A család nem tudja segíteni őket, sőt. Péter édesapja idősek otthonában él. Eleinte a nyugdíja elég volt az otthon költségeire, de az árak folyamatosan emelkedek, és az utóbbi időben már Péteréknek is be kell segíteniük. Anna szülei elváltak, már ők is nyugdíjasok, anyagilag ők sem tudnak hozzájárulni a fiatalok indulásához.

– Van terv? – kérdezem Annát.

– Nincs. Csak vagyunk. Hitelt nem merünk felvenni, mert ha egyikünk is elveszíti az állását, nem tudjuk majd fizetni. A csok megint nem jöhet szóba, mert nem akarunk előre vállalni gyerekeket...

GŐZERŐVEL FOLYIK A MAGYAR SPORT ELFIDESZESÍTÉSE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.07.23.



A miniszterelnök számára kiemelt terület a sport, ezért nem is igazán engedi meg, hogy bármilyen szinten maradjanak politikailag semleges, netán kritikus csoportok a sportágak képviselői között. Szinte naponta szembesülünk olyan hírekkel, melyek elvileg a sportról, ám valójában a Fidesz határtalan befolyásszerzéséről szólnak. Akik pedig szóvá teszik, hogy nem igazán tesz jót a hazai sport megítélésének, a versenyzők felkészülésének és pszichés állapotának, ha a politika folyamatosan rájuk telepedik, azoknak soha többé nem osztanak lapot a területet felügyelő pártemberek.

Miért éppen Mészáros Lőrinc maradna ki az évszázad hazai sportruházati bizniszéből? Orbán Viktor barátja, harcostársa és földije mert nagyot álmodni, és olyan sportszergyártókkal próbál konkurálni, melyek évtizedek óta meghatározzák a piac viszonyait. A furcsa kutyuléknevet viselő 2Rule lehet a magyar sportszergyártás zászlóshajója, ha a politika rákényszeríti a sport szereplőit arra, hogy Mészáros Lőrinc cégének termékeit vásárolják és reklámozzák. Az ötlet állítólag nem Mészárostól származik, ám Kővári Ágnes a Magyar Paralimpiai Bizottság jelenlegi igazgatója sikerrel lobbizott egy ilyen márka elindításáért, később pedig állítólag személyesen Orbán Viktor választotta a ki a logó végső formáját.

Hol vagyunk már attól az időtől, amikor közfelháborodást okozott az első magyar Forma 1-es pilóta tervezett 4 millió dolláros állami támogatása? Gyurcsány Ferenc korábbi sportminiszternek sűrűn kellett magyarázkodnia, miért is adna Baumgartner Zsoltnak a kormány csak azért pénzt, hogy legyen magyar versenyző a száguldó cirkuszban. Azóta a sport állami támogatása a TAO pénzek átláthatatlan dzsungelén és közvetlen forrásokon keresztül is lényegében napi kormányzati kiadás lett. A politika azonban nem nyitja ki ingyen a pénzcsapokat, hiszen a sportszövetségek, klubok élén már szinte mindenütt fideszes potentátok ülnek, a sportolóknak, sportvezetőknek pedig elég sűrűn kell hűségnyilatkozatokat tenniük a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, hogy megtarthassák kivételezett helyzetüket saját területükön.

A Fidesz annak ellenére önt rengeteg pénzt a magyar sportba (főleg a labdarúgásba), hogy érdemi fejlődést csak néhány sportág produkált a 2010-es fülkeforradalom óta. Orbán Viktor hiába köpködte a szotyit kedvenc csapatai (Videoton, Puskás Akadémia) és a válogatott meccsein, a fociba ölt milliárdok sem a hazai bajnokság színvonalán, sem a nemzetközi szereplések eredményeiben nem mutatkoztak meg. A kormányfő azonban tudja, hogy a nagylelkű támogatás ellenértékét másban is mérheti, mint a sportteljesítmény. Hrutka János, egykori válogatott futballista egy néhány napja megjelent interjúban egyértelművé tette, hogy a kirakatban lévő sportolók, sportvezetők egyszerűen nem mondhatnak nemet a politikai vezetőknek, ha arra kérik őket, kampányoljanak értük, és a kormánypárt mellett. „Mennyire kellemetlen már egy ilyen helyzet? Valahol sajnáltam is őket, hogy mindannyian kötődnek a klubhoz, legtöbbjük alkalmazottként dolgozik a Fradinál.” – mondta Hrutka azokról az egykori csapattársairól, akik videóban korteskedtek a Fidesz mellett a tavaszi parlamenti választás előtt...


MIÓTA SZABADOK VAGYUNK, AZÓTA URAINK EGYFOLYTÁBAN SZŰKÍTIK A KETRECÜNKET ÉS NÖVELIK A KIFUTÓJUKAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- VENDÉG BLOG
Szerző: Mirtill
2018.07.23.



Tárgy: Ketrec

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Mit nem mond kend? Szerencséjére onnan! De nem kend találta ki, mert ki van ez találva már régóta. Csak felmelegítik alkalomadtán. Mikor már vasvillára kapna a nép, hogy ezt a sok dudvát a trágyadombra hányja, akkor megkérdezik a népet, hogy hány óra, és a népnek muszáj elengedi a vasvillát, mert még véletlenül megszúr vele valakit – ahogy előkotorja a mobilt, vagy a karórájára sandít-, és mikor látja, hogy ebédidő van, akkor ugye mégse turkál a ganéba.

Így mondta valahogy, ha nem is szó szerint a Feri bácsi a tatának, amikor a községháza bejárata előtt, a beléptető-kapunál álltunk a tatával és az enyhe kifejezés, hogy nevesítve szidták a rendszert. Ha nem tudná kend, a beléptető kapu nem azonos az ügyfélkapuval. (Az ügyfélkapuról esetleg máskor írhatok kendnek, de csak ha nem tud meglenni anélkül, hogy tudná mi a két kapu közötti különbség.)

Kendnek bizonyára újdonság, hogy mióta szabadok vagyunk, azóta új uraink egyfolytában szűkítik a ketrecünket és növelik a kifutójukat. Igen költséges és munkás elfoglaltság. A régi bontása se volt olcsó, de amit most költenek ezek, hát azt ne tudja meg kend, mert a sztrók meg az infarktus összeveszik kendben, annyira érvényesülni akar mindkettő a hallottaktól. Mindenütt szögesdrót, villanypásztor, kamera és nem elég a digitalizált pártellenőrzés vizuális és akusztikus jelenléte, kiépült a gondolatketrec is. Peti bácsi szerint a középkortól Kádárig bezárólag a pap a mindig a közösség része volt, most arra használja a politika, mint a fosos medve a nyulat...


SAJNÁLOM, ASSZONYOM...

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.07.23.



Hol az a rohadt mentő? A férjem eszméletlen. Szívrohama van, vagy agyvérzése, nem tudom. Orvos nincs a faluban, mentő kell, de hol van? Másfél órája hívtam.

Sajnálom asszonyom, várni kell a mentőre. Az egyik járművünk balesetnél van, a másiknak kiszakadt a futóműve egy kátyúban. A harmadik most hoz be egy beteget, aztán tudjuk indítani önökhöz.


Hol a többi mentő? Hol vannak az új mentők?

Nincs több. Nincs új.

De mondták a tévében, hogy kapnak új mentőket. Hallottam!

Nem kaptunk. De épül egy szép új stadion és van két szökőkút a téren, 56-os emlékművet is kapott a város és lerakták díszkővel a főteret.

Nem érdekel! Mentőt akarok! Meghal a férjem!

Sajnálom, asszonyom

Mi ez? Mi az úristen ez? Csupa mocsok az ágynemű! Az anyám szarban fekszik!

Nyugodjon meg, uram! A néni már amúgy is idős. Kevés a nővér, nem tudjuk óránként tisztába tenni. Pelenka sincs annyi. Ágynemű sincs.

De ő az anyám! Hiszen nincs megmosdatva sem. Büdös! Egyáltalán, mi a baja?

Sajnálom, nem mondhatok semmit. Majd a doktor úr

Hol az orvos? Beszélek vele.

Éppen szemműtétet végez, nem tudom, meddig tart.

Szemműtétet?! Egy belgyógyász-traumatológus?

Nem. A doktor úr szemész. Ő ügyel a héten a traumatológián.

De az anyám elesett! Lehet hogy eltört valamije. Sír és nyöszörög, a saját vizeletében, székletében fekszik! Férfiakkal egy kórteremben! Mit mutatott a röntgen? Megröntgenezték egyáltalán?!

Nem, még nem. Nem működik a röntgenkészülék, de amúgy sincs szakemberünk, aki kezelni tudná. Majd átvisszük a kedves mamát a másik kórházba, ott meg fogják röntgenezni. Három nap múlva már meg is lesz a vizsgálat, akkorra kapott időpontot a néni. Addig is tessék neki hozni evőeszközöket, vizet, hálóinget, pelenkát és a gyógyszereket, amiket szed, mosdószivacsot, szappant törölközőt. És tessék is megfürdetni, bepelenkázni, és ha tud enni, meg is etetheti.

De a rohadt életbe! Hol az a rengeteg pénz, amit a kormány a kórházakra költött? Minden héten átadtak valamit. Kórtermeket, készülékeket. Pótolták, amit az előző kormányok elloptak! Tudom, mondták a tévében!

Uram, akkor a tévébe kell bevinni a mamát, mert mi is csak ott láttuk a felújításokat, új gépeket. Itt még az van, ami Kádár alatt is volt, csak akkor még új volt, ma meg már ócska.

A feleségem rosszul van! Hány, jajgat, alig van magánál! Hol az orvos?

Üljön vissza uram, majd önökre is sor kerül.

De már tíz órája itt vagyunk! Az asszony egyre rosszabbul van!

Sajnálom, a sürgősségi nem azt jelenti, hogy be lehet rohanni a doktor úrhoz. Mindenkinek ki kell várnai a sorát, a súlyosabb eseteket vesszük előbbre. Addig tessék lemenni ide, a kis boltba. Ott lehet venni vécépapírt, szappant. Ha esetleg szükség lenne rá.

Az én feleségem esete is súlyos! Már elkékült a szája, fáj a háta, a karja, a mellkasa, megállás nélkül hány és már csak nyöszörögni tud!

Vannak súlyosabb esetek. Csodát tenni mi sem tudunk. Amint önökre kerül a sor, szólítani fogjuk. Kérem, ne követelőzzön, mert csak feltart a munkámban. Akkor szóljon, ha a felesége elveszítette az eszméletét.

Akkor bejutunk az orvoshoz?

Nem, de éppen felszabadult egy hordágy, le tudjuk fektetni.

Meghalt a férjem! Mire kiért a mentő, már késő volt. Pedig minden tüntetésen ott volt, elment szavazni is, hogy leváltsuk ezeket. Rohadt Fidesz!

Meghalt az anyám. Szarban, húgyban, a fájdalomtól üvöltve halt meg. Pedig minden békemeneten ott volt, hogy ezek vissza ne jöhessenek! Rohadt kommunisták! Rohadt liberálisok!

Meghalt a feleségem. És még csak nem is látta orvos. Pedig soha nem érdekelte a politika. Templomba járt. Ő csak élni akarta az életét. Rohadt ország!


MAGYAR PÉNZEN HOKIZHATNAK A SZLOVÁKOK - BEFIZETTÜNK KÉT KLUBOT A SZOMSZÉD BAJNOKSÁGBA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.07.23.


A magyar kormány június elején 600 millió forintot adott a Magyar Jégkorong Szövetségnek: sajtóértesülések szerint arra kapták a támogatást, hogy a következő idényben a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék a szlovák bajnokságban játszhasson. Szlovák lapok szerint a két magyar csapat fejenként félmillió eurót fizetett a Tipsport Ligának, és az emiatt fogadta be a két magyar klubot. Az Átlátszó megkeresésére nem mondta meg az MJSZ, hogy mennyit fizettek a Tipsportnak, de hangsúlyozták, hogy nem az állami támogatást használták fel erre a célra. Such György MJSZ-elnök szerint egyéb bevételeikből fedezik a két magyar hokiklub szlovákiai indulásának költségeit, és a szövetség költségvetésében emiatt keletkező hiányt pótolja az államtól kapott pénz.

A Nemzeti Sport 2018. március végén írt arról először, hogy két magyar hokicsapat, a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék kinőtte a magyar bajnokságot, ezért beadta csatlakozási kérelmét a szlovák Tipsport Ligába (régi nevén Extraliga).

Such György, a Magyar Jégkorongszövetség elnöke akkor a lapnak adott interjújában óvatosan fogalmazott, hiszen a két csapat kinti indulása még nem volt biztos. Két dologtól függött: attól, hogy a Tipsport Liga rábólint-e a kérelmekre, és attól, hogy sikerül-e előteremtenie a kluboknak a csatlakozáshoz szükséges pénzt. Az NS újságírójának kérdésére Such elismerte, hogy a szlovákok “indulási díjat” kérnek, de pontos összeget nem árult el. “Konkrét számot egyelőre nem mondanék, de maradjunk annyiban, hogy forintszázmilliókról beszélhetünk.” – mondta.

Június 2-án aztán “Fél lépésre az Extraligától a DVTK és a MAC” című cikkében a szakmai hírekkel foglalkozó Jégkorongblog írt arról, hogy információik szerint a következő hét elején megjelenik a kormányhatározat, ami “elvi és anyagi támogatást biztosít ahhoz, hogy az Erste Liga-címvédő és a megelőző három szezon győztese a szlovák bázisú elitbajnokság résztvevője legyen a 2018/19-es szezonban“. A blognak az MJSZ elnöke is megerősítette a hírt:

Such György, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke ezt megerősítve elmondta: nem pusztán arról van szó, hogy segítik a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék Extraliga-szereplését, a többletforrások egy részét más területeken – például az Erste Ligában – használják majd fel.”

Két nappal később, június 4-én meg is jelent az a kormányhatározat, ami arról szól, hogy a kormány 2018-ban 600 millió forint (1,88 millió euró) állami támogatást ad a Magyar Jégkorong Szövetségnek. Az MJSZ két részletben kapja meg a pénzt: 360 milliót azonnal, majd az év második felében a maradék 240 millió forintot...

A FACEBOOKON LÁZADOZNAK A MAGYAR TUDÓSOK, MERT SZERINTÜK AZ ELTE ELLEHETETLENÍTI A KÜLSŐS KUTATÓKAT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.07.23.


„Így teszi tönkre Magyarország úgynevezett elit-egyeteme a fiatal kutatókat” – ezzel a felütéssel posztolta a Facebookra Demeter Márton kommunikációkutató, egyetemi docens azt az írását, amelyben friss, saját pályázati kudarcán keresztül igyekezett rámutatni az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) a hazai tudományos élet érdekeivel szembemenő gyakorlataira.

A kutató nyilvános posztját több mint ötszázan osztották meg, de az írás különböző zárt egyetemi és oktatói Facebook-csoportokban is felbukkant, a legtöbb helyre pedig több olyan komment is érkezett, amelyben hasonló élményekről írnak. A kutatók azt állítják, hogy az ELTE tudománypolitikája szándékosan hátráltatja a fiatal, nemzetközileg is eredményes kutatókat, hogy a támogatások házon belül, az intézmény oktatóinál maradjanak...

TÚL-, VAGY MEG AKAR ÉLNI? ÖN A KORMÁNYPROPAGANDA SZERINT SOROSISTA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.07.23.


...Civilek még májusban indítottak petíciót azért, hogy az otthoni ápolást munkaként ismerjék el Magyarországon. A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület az aHANG mozgósító platformmal együttműködve indult el Az otthoni ápolás munka, amelyért munkabér jár! aláírásgyűjtés, ami már 31 ezer feletti támogatónál jár. Miután azonban a Fidesz-KDNP családbarát kormánytöbbsége minden ellenzéki módosító javaslatot lesöpört az asztalról, amely a költségvetésben biztosított volna némi pluszt a napi 24 órás munkát végzők és beteg gyermekük, szerettük számára, a jövő évi költségvetés sem tartalmaz semmiféle emelést az ápolási díjban részesülőknek.

Ezért vonultak utcára pénteken – mint megírtuk –, a büdzsé elfogadásának napján az érintettek. Például, hogy felhívják a figyelmet arra, amiről már szintén beszámoltunk, azaz hogy nemcsak Nyugat- és Észak-Európában, de a volt szocialista országokban is sokkal többet áldoz a társadalom a halmozottan sérült emberek otthoni ellátására.
Romániában ápoló asszisztensnek hívják, aki ezt a munkát végzi, és 1250 lejt, 87 ezer forintot kap havonta.

Szlovákiában az otthoni ápolók bére 435 euró (138 ezer forint).
Csehországban a kiemelt ápolási díj 180 ezer forintnak megfelelő összeg havonta,
Horvátországban 445 euró (140 ezer forint).

Magyarországon több mint 45 ezer ember ápolja otthon gyermekét, idős hozzátartozóját, 24 órában az év 365 napján, szabadság, szünet nélkül.

Az ő „fizetésüknek" a kormány által elismertek szerint – mint megírtuk – az alapösszege a 2010. évi 28 500 forinthoz képest 2018-ra 32.600 forintra, az emelt összegű ellátás 37 050 forintról 44 250 forintra emelkedett. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére a kiemelt ápolási díj, amelynek havi összege 2018-ban 58.680 forint.

Ezért a munkáért a legmagasabb összeg, amit kapnak 58.680 forint.

Ez alapján a családi pótlékkal együtt is maximum 75.810 forintból kell két embernek (ápoltnak és ápolójának) megélnie, ami még a kormánypropaganda deformált lelki világában is belátható volna: egyszerűen lehetetlen Magyarországon.

KARAFIÁTH: HA A BARÁTOD ORBÁN, BESZÉLHETSZ, HA NEM, KUSSOLJ - A RENDSZER A SAJÁT GYERMEKEIT KEZDTE HARAPDÁLNI

24.HU - POSZT ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.07.22.


Teremtik és formálják a világot, a világunkat a szavaink, melyeket használunk rá – ezt most (nem először a történelmünk folyamán, de először a rendszerváltás után) valóban széles tömegen tesztelték a hatalom gyakorlói, gondolok elsősorban a migránskampány (eddigi) levezénylésére.

De a folyamatos formálás nem áll, nem állhat le.

„Centralizált rendszerek Achilles sarka” – nevezi így Szőcs Géza minapi interjújában a mai magyar valóságot, mint a világ legtermészetesebb dolgát, és mi elfogadjuk.

Hogy igen, centralizált rendszerben élünk, ebben kell boldogulni, ezek a koordináták, és aki nem igazodik, az sajnos kiesik belőle.

Megvannak a szabályok, gondolhatja az idomuló, amire, ha figyelünk, amiket, ha szolgai módon betartunk, akkor a rendszer, a centrum megtart minket magának, biztonságban lehetünk.

De az utóbbi hetekben meginogtak ezek a cölöpök,

a rendszer a saját gyermekeit kezdte harapdálni,

ráadásul a saját pártlapja hasábjain.

Ókovács Szilveszter, Baán László, Hammerstein Judit – az egyik a meleglobbi szekerét tolja, a másik a trockista démon kiállításával propagálja az életveszélyes ideológiát, a harmadik olyan művészeket juttat külföldi megszólalási lehetőséghez, akik kritikus hangon mernek megszólalni Orbánról.

És a legszörnyűbb, hogy a többség helyénvalónak tartja azt a logikát, hogy „a kutya nem harap az őt etető kézbe” meg „a madár sem szarik a fészkébe”, és elhiszi, rendben van az, ha alkotóként pénzt (támogatást) kapsz a regnáló hatalomtól, akkor egy a dolgod: rettentően vigyázni, nehogy sértőt mondj, írj, ábrázolj.És nem villog a piros jelzőfény, hogy ez az autokrata rendszerek sajátja, vigyázat!

EGY LÉPÉSSEL MEGINT KÖZELEBB A GÖDÖLLŐI HÉV ÉS A 2-ES METRÓ ÖSSZEKÖTÉSE

ZOOM
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2018.07.23.


A Főmtervnek már az engedélyezési tervek összeállítását és az illetékes hatóságoknak történő benyújtását kell elvégeznie.

Lendületbe jöhet az M2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötésének projektje, miután a Budapesti Közlekedési Központ kihirdette ennek, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításának előszítő munkáira kiírt tender eredményét – derül ki az Európai Uniós közbeszerzési értesítő friss számából. (A tender második része lényegében azt takarja, hogy a HÉV és a metróvonal találkozása után lenne egy leágazás Rákoskeresztúr felé is.)

A mostani munka keretében a „szabályozási tervi környezet rendezése (fővárosi szakasz – meglévő HÉV nyomvonala)” a feladat. Ezek mellett többek között a telekalakítási vázrajz összeállítását is el kell végezni, mint ahogy az engedélyezési tervek összeállítását és az illetékes hatóságoknak történő benyújtását is.
A pályázatot a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. nyerte meg 2,02 milliárd forintos ajánlattal.

A metróvonal és a HÉV pályájának összekötése már évtizedes projekt a fővárosnál. A Főmterv oldala a fejlesztés kapcsán jelenleg annyit ír indoklásként, hogy a „projektet a társadalmi és gazdasági folyamatok, a HÉV-vonalak és a járművek műszaki állapota, valamint a tömegközlekedés versenyképességének növelése iránti igény indokolja.” Ez a rész Budapest második legforgalmasabb elővárosi tengelye. Az összes napi utazás száma egy irányban nagyjából 73 000 fő, ami a teljes, Budapesten megjelenő agglomerációs forgalom 12 százalékát teszi ki. A fejlesztésben érintett terület lakónépessége jelenleg mintegy 130 ezer ember – teszik hozzá. Ráadásul a gödöllői HÉV a kedvező nyomvonalának köszönhetően jelentős potenciállal rendelkezik az elővárosi közlekedésben. Számos települést és külső kerületet (X., XIV. és XVI. kerületek) ér el. A benne rejlő lehetőség azonban a mostani alacsony szolgáltatási szint miatt lényegében kihasználatlan – írja a cég, amely állatások összecsengenek a BKK oldalán olvashatóakkal. Éppen ezért lenne fontos a két vonal összekötése – írja a közlekedési társaság...

DŐL A PÉNZ A FOCIBA, DE AZ EURÓPAI KUPÁKBAN EDDIG CSAK MORZSÁK JUTOTTAK A MAGYAR CSAPATOKNAK

QUBIT
Szerző: MONEYFIELD
2018.07.23.


12,5 millió eurót gyűjtöttek a magyar labdarúgó klubcsapatok a Bajnokok Ligája és az Európa-liga küzdelmei során a 2012/13-as szezon óta. Hogy ez sok vagy kevés? Több, mint amit a luxemburgi klubok gyűjtöttek, de a szomszédos országokhoz képest kevesebb. A hat év alatt nyolc klubcsapat által összegyűjtött, nagyjából 4 milliárd forint nem fedezné egyetlen csapat, a tavalyi magyar bajnok Videoton (most már MOL Vidi FC) kiadásait sem. Mindeközben az UEFA a vizsgált időszakban több mint 3000 milliárd forintot juttatott vissza a kupasorozatokban résztvevő csapatoknak.

Mit és hogyan számoltunk?

Vizsgálatunk az elmúlt hat szezonra összpontosult. Csak azokat a pénzdíjakat vettük figyelembe, amelyek az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA) származnak:
a selejtezőkhöz kapcsolódó pénzdíjak

- a csoportkörhöz kapcsolódó pénzdíjak

- az UEFA többletbevételéből fakadó utólagos kiegészítések (a 2015/16-os szezontól)

Az adatok főként az UEFA éves pénzügyi riportjára, illetve a testület közleményeire támaszkodnak. A pénzügyi riportban a selejtezők során kiosztott pénzdíjak országonkénti bontásban szerepelnek, így a kluboknak járó összegek saját számításokon alapulnak. Fontos még megjegyezni, hogy az UEFA díjazása szezononként növekedett.

Lehetne több is, ha lenne kiugró teljesítmény


A 2018/19-es UEFA labdarúgó Bajnokok Ligája és Európa-liga első körének mérkőzéseit már le is játszották. A Vidi a BL-ben továbbjutott a második körbe, amíg az EL-ben a Honvéd és az Újpest várja a következő fordulót, a Ferencváros pedig búcsúzott az idei európai porondtól. Ez azt is jelenti, hogy összességében az idei szezonban a klubcsapatok már biztosan több pénzt gyűjtenek, mint tavaly. Számításaink szerint a 2017/18-as idényben a magyar csapatok nagyjából 2,1 millió eurót kaptak, amit a csapatok idén is elérnek, még akkor is, ha innentől kezdve a legrosszabb forgatókönyv valósul meg (tehát mindegyik csapat egyből kiesik). Ebben az esetben a Videoton (tehát két kör a BL-ben és egy az EL-ben) kapna körülbelül 1,2 millió eurót, ami nem hangzik rosszul, bár a székesfehérvári csapat költségvetésének ez kevesebb, mint a 10 százaléka. Az NB1-es labdarúgó klubok gazdálkodásáról korábban már írtunk.

De térjünk vissza a bevezetőben említett nyolc klubhoz, amelyek a 2012/13-as és a 2017/18-as szezon között képviselték Magyarországot az európai kupákban. Összesen nyolc csapat volt (Budapest Honvéd, Debreceni VSC, Diósgyőri VTK, ETO FC Győr, Ferencvárosi TC, MTK Budapest, Vasas, Videoton FC), amelyik indulhatott valamelyik európai kupában az elmúlt 6 évben:

Videoton: 5 alkalommal

Debrecen: 5 alkalommal

Ferencváros: 4 alkalommal

Budapest Honvéd: 3 alkalommal

MTK: 3 alkalommal

Győr: 2 alkalommal

Diósgyőr: 1 alkalommal

Vasas: 1 alkalommal

A nyolc csapat közül viszont csak egy, a Videoton tudta beverekedni magát a csoportkörbe, és az is még a 2012/13-as szezonban történt. A fehérvári csapat csak egyszer nem indulhatott valamelyik európai kupában a vizsgált időszakban, így nem meglepő, hogy összességében a legtöbb pénzt gyűjtötte a magyar csapatok közül. A Videotonhoz hasonlóan a Debrecen is ötször szerepelt nemzetközi színtéren, de csak a felét tudta begyűjteni annak az összegnek, amelyre a székesfehérváriak képesek voltak...

MIÉRT SZÍVJÁK MEG SOROZATOSAN, AKIK RYANAIRREL MENNEK A KANÁRI-SZIGETEKRE

INDEX
Szerző: SIXX
2018.07.23.


A repülésben elég sok szívásfaktor van, a lekésett csatlakozástól az elhagyott bőröndön át változatos módon lehet az utasban agyvérzést indukálni. Ez egy sima üzleti út, klasszikus nevén kiküldetés esetén is izé, kellemetlen, de egy családos nyaralást pont úgy tönkre tud vágni, mint a szálláshelyen stratégiailag pont jó helyre szervezett ágyipoloska-osztálytalálkozó. A Ryanair Kanári-szigetekre, pontosabban a 3669 kilométerre fekvő Las Palmasra repülő budapesti járatának utasai pontosan tudják, miről beszélünk.

Két héten belül kétszer fordult elő, hogy a Budapest–Las Palmas-járat nem úgy szállt fel, ahogy azt az egyszeri utas szeretné, azaz csomagokkal és utasokkal is a fedélzeten, hanem úgy, hogy a bőröndök Budapesten maradtak. És ugyan az első esetben a légitársaság bepróbálkozott egy „a földi kiszolgáló személyzet hibája az egész, leállt a csomagtovábbító szalag” szöveggel, de erről később kiderült, hogy csak kifogás volt, a gép július 15-én és 22-én is ugyanazért nem tudott rendesen felszállni, mert túlsúlyos volt.

DE HOGY LEHET EGY GÉP TÚLSÚLYOS?

Repülési szakemberekkel, aktív és egykori pilótákkal beszéltünk az esetről, akik mind megerősítették, hogy ez, mármint a túlsúlyos gép, sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Egy kis repüléselméleti kitérővel kezdjük, de nyugi, nem fog fájni. A repülőgépeknek van egy úgynevezett maximális felszállósúly nevű adatuk, ami azt jelöli, legfeljebb hány tonna lehet egy gép a felszálláskor. Ebben benne van az önsúly, az utasok és a személyzet súlya, a csomagoké és az üzemanyagé is, de olyan faktorok is befolyásolják, mint a futópálya hossza vagy a külső hőmérséklet (ne menjünk bele, tényleg.) Az ugye nyilvánvaló, hogy ezek közül a csomag a legkönnyebben beáldozható, hiszen kerozin nélkül nem megy senki sehova, pilóta nélkül dettó. Szóval ha a gép felszállósúlya több a megengedettnél, akkor abból faragni kell, és ennek a legegyszerűbb módja az, hogy a reptéri hórukkember elmorzsol egy káromkodást, és kipakolja a bőröndöt, amit öt perccel korábban hajigált be a csomagtérbe.

Van egy másik fontos adat is, a hatótávolságé. Ez azt mutatja meg, maximálisan milyen távolságot tud megtenni a gép, de még mielőtt bárki is lázasan üvölteni kezdene, hogy a Ryanairnél rendszeresített Boeing 737-800-as hatótávolsága 5436 kilométer, a spanyolországi Las Palmas meg ennél jóval közelebb van, ez a szám papíron annyi, amennyi, mint annak idején az ezerötös Lada műszerfalára kiírt 180-as végsebesség, amennyivel piszkálás nélkül soha nem ment. Las Palmas, mondta el két megkérdezett pilóta is, a szóban forgó gép hatótávolságának a szélén van, ráadásul mivel egy szigetcsoportról beszélünk, ha valami gebasz van, és ott a többi reptéren (pl. Tenerife) nem lehet leszállni, a legközelebbi szárazföldi reptér másfél órányira van, Marokkóban.

AZAZ ELÉGGÉ KI KELL CENTIZNI A SÚLYT ARRA AZ ESETRE, HA KÖZBEJÖN VALAMI.

A súly egyébként sok mindent befolyásol, többek között azt is, milyen magasra tud emelkedni a gép - ha 76 tonna a maximális felszállósúlya, mint egy sztenderd 737-800-asnak, akkor 78 tonnával már nem tudna olyan magasra emelkedni, ahol gyorsabban tudna haladni. És ez nagyon nem mindegy, mert, ahogy azt egy egykori kereskedelmi járatokat és chartergépeket is repülő kapitány elmondta, a Kanári-szigetek felé általában szembeszélben repülnek a gépek - nem egyszer 150 kilométer per órásban - , ami nagyobb fogyasztást eredményez. És ha a kerozin elfogy, akkor baj van. A súly ezen felül zsebbe nyúlós buli is, mert amikor egy gép átrepül egy-egy ország légterén, akkor fizet annak használatáért, és a rém bonyolult képletben a súly is szerepel, azaz minél könnyebb a gép, annál kevesebbet kell fizetni...

EURÓPA ÚN. KERESZTÉNYSÉGE SOSEM VOLT ÚGY IGAZ

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.07.23.


Természetesen Európa sosem volt csak keresztény kontinens, sőt maga az állítás és az egész kontextusa hajmeresztően primitív, habár szimptomatikus. Az utóbbi ezer évében sem volt keresztény, dominánsan talán, de fundamentálisan, kivált kizárólag nem. Annál sokkal több rétege van annak, ami a felszínen látszik. Krisztusból és az evangéliumból nem vezethető le se Szent Tamás, se a Pápai Állam története, se a reneszánsz művészete, se Maritain.

Európát nem egy vallás, hanem egyszerre lényegibb és átfogóbb törekvések tették naggyá: az individualizmus, az (először Isten előtti, majd szellemi, majd politikai) szabadság és az erényesség (vagy ennek kompendiuma mint normarendszer, mindenesetre), magyarul a szabadság és az antik-germán-keresztény erkölcs, amelyet még tovább tömöríthetünk ezzé: a személyes kiválóságra való törekvés és a könyörület, azaz egy sajátos, termékeny következetlenség. És a kiválóságnak és a könyörületnek is a már jelzett karói voltak. Nem lehetett az ellenkezőjét elhitetni róluk. Nem ismerek senkit, aki a NER-milíciából megfelelne nekik...

NEM MINDENKIT SÚJT EGYFORMÁN A CAFETERIA LEGYALULÁSA - PAPÍRON MAJD MINDEN SZEBB LEHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.07.23.


Akár minden hatodik dolgozó teljes egészében bukhatja majd azt az összeget, amit idén béren kívüli juttatásként kap. Ennek a számnak nagyjából a felét tehetik ki azok, akiknek a bérét egy az egyben ennyivel emelik majd meg. Úgy tűnik, az utazási és a lakhatási költségekhez adott támogatás fontosságát csak a képviselők esetében akceptálja a kormány. Náluk viszont nagyon.

Elfogadta a parlament az adótörvényeket, köztük a cafeteria legyalulását (arról, hogy miként nézhet ki ezek után a béren kívüli juttatások rendszere, itt tájékozódhat). Hiába várták az érintett piaci szereplők és a szakszervezet, hogy sikerül a kormány drasztikus szigorítását legalább némiképp enyhíteni. Csupán a biztosítások esetében engedtek meg átmeneti szabályokat (erről részletesen itt írtunk).

A Magyar Szakszervezeti Szövetség határozottan tiltakozott a cafetéria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen. Arra kérik a köztársasági elnököt, hogy a törvénymódosítást küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet jelezte: keresi a módját, hogy a politikusokat miként kényszerítheti a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására.

A pénzügyminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta, hogy az öngondoskodást támogató kedvezmények átgondolása nyomán az ősszel az adótörvények is módosulhatnak. Mint kiderült: az szja-kedvezményeket bővíthetik ki. Ez nyilvánvalóan egyáltalán nem azoknak jelenthet majd segítséget, akik most a céges bérlet, az iskolakezdési támogatás vagy éppen a havi 5000 forintnyi utalvány elvétele miatt kesereghetnek. Emellett arról sem érdemes elfeledkezni, hogy Varga Mihály az adótörvények elfogadása előtt még a szabályozás átgondolását is belengette, amiből semmi sem lett...

A KARIBI ÁLOM ÁRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Kriszta
2018.07.23.


Szerintem a legtöbb emberben él a „napsütés, tengerpart, pálmafák” romantikus ábrándkép, a legtöbben álmodoztunk már arról, milyen jó lenne ilyen helyen élni. Ami biztosan így van, de mint mindennek, ennek is ára van. Hogy milyen ára – erről szól Kriszta írása, aki összeszedte a legérdekesebb árakat és tudnivalókat, valamint küldött fotókat. (Bemutatkozó posztját itt olvashatja el, aki kihagyta volna.)

„Sokak fejében biztosan megfordul, hogy külföldön kolbászból van még a kerítés is. A Karib-szigetek említésekor pedig bizonyára sok mindenki szeme előtt az a kép lebeg, hogy itt biztosan a tengerparton koktélozunk a pálmafák árnyékában minden nap.

Nos, a lehetőség gyakran adott, de sajnos nem teljesen így van. :) Itt is keményen meg kell dolgozni a betevőért, hiszen az árak magasabbak még a francia átlagnál is, mivel szinte mindent importálni kell Franciaországból.

Ahogy hallottam, sok szigetlakó Párizsban szerzi be például a naptejet, a kozmetikumokat vagy a ruhákat, cipőket, mert itt drágább és nincs is akkora választék.

A nettó (!) minimálbér itt majdnem 1200 EUR (kb. 390.000 Ft) és tőlünk eltérően itt az állami alkalmazottakat, a tanárokat például jól megfizetik.

Ha valakit például Franciaországból ide küldenek dolgozni valami oknál fogva, az általában magasabb bért kap, hogy a magasabb árak miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, ezért sokan szeretnének itt munkát vállalni, ami alapvetően nem könnyű.

Szállásárak

Egy egyszerű, kisebb lakást kb. 100.000 EUR-tól lehet venni, a határ pedig a csillagos ég. A szállás turistaként alapvetően ugyanannyi, mint Európa nagyobb városaiban, vagy talán kicsivel olykor drágább, mint Franciaországban, de nagy az árakban a különbség a szezontól és az elhelyezkedéstől függően.

Olykor, például főszezon előtt vagy után ki lehet fogni remek ajánlatokat a neten. Hostelben, panzióban kb. 30 EUR-tól, hotelben 50 EUR körültől kezdődnek az árak/fő/éj.

Az egyik legszebb 4*-os hotelben (Hotel La Toubana) például most augusztusban 11 éjszaka 2 főnek 1 millió Ft-ba kerül, vagyis 45.000 Ft/fő/éj-be kerül a kevesebb, mint 2 hetes pancsikolás és akkor az ottani ételek és italok árairól még szót sem ejtettünk.

Ha hosszabb távra bérelünk lakást, az lényegesen olcsóbb lehet, de nagyon sok függ a lakás felszereltségétől, állagától és hogy hol található. Le Gosier és Sainte-Anne a legfelkapottabb, legdrágább, Pointe-a-Pitre környéke a legolcsóbb.

Havi 500-600 EUR-tól már lehet egy kis lakást bérelni, szobát pedig kicsivel olcsóbban. Egyik ismerősöm például Lamentin város egy eldugott utcájában 700 EUR-ért bérelt egy 3 szobás nagy házat, igaz totál üresen adták ki...

A HATALOM BIRTOKOSAIN KÍVÜL NINCS EMBER, AKINEK NE ÁRTANA A PÉNZÜNKBŐL MŰKÖDTETETT RASSZIZMUS

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD  ISTVÁN
2018.07.22.


Magyarországon egyre ritkábban beszélünk a rasszizmusról. No nem azért, mert nem lenne riasztó mértékű rasszizmus a magyar közéletben. Nem szokás rasszizmusról beszélni, mert a közhiedelem úgy tartja, nem érdekel ez senkit, meg alapvetően amúgy is a többség egyetért a rasszista kijelentésekkel vagy cselekedetekkel.

Túl azon, hogy ez a vélekedés hamis, ahhoz is hozzájárul, hogy a rasszizmus a társadalom normális részévé váljon.

Így fordulhat elő, hogy az adóforintjainkból fenntartott közmédia nettó rasszista riportot közölhet a szombat esti híradójában (a felvétel időközben eltűnt az internetes archívumból). A célpont ezúttal (újra) az LMP egyik tanácsadója, az afgán származású magyar, Janan Mirwais. A riportnak amúgy nulla aktualitása van, egy januári hvg.hu-nak adott nyilatkozatát veszik elő a négy éves kora óta Magyarországon élő jogásznak.

Az egész riportban sorjáznak az abszurd kijelentések, gyanúsként van beállítva, hogy Mirwais részt vesz az LMP sajtótájékoztatóin (wow!), és az az állítás is elhangzik, hogy nem minden LMP tag van tisztában azzal, mik is a tanácsadó pontos feladatai. Ez is gyanús, ugyebár, hiszen bizonyára a közmédia riporterei is száz százalékkal tisztában vannak, kik dolgoznak a pénzügyi osztályon, és mi a konkrét feladatköre egy-egy HR-esnek. Szóval fölöttébb gyanús na, biztos valami sötét terv húzódik a háttérben.
De maga a riport alapfeltevése a legsúlyosabb: miért releváns az, hogy a párt egy bevándorló hátterű magyart foglalkoztat tanácsadóként. Ez miért szorul magyarázatra?

Ez csak akkor lesz problémás, ha a háttérben az az alapfeltevés, hogy „bűn” nem „fajmagyarnak” lenni, és afgán származásúnak lenni alapvetően problematikussá tesz egy embert.

Ez ugyanis a nettó rasszizmus. Azt feltételezni, hogy születése folytán valakivel automatikusan „baj van”. Hogy egy roma automatikusan munkakerülő és tolvaj, egy afgán pedig automatikusan terrorista. Erre még azzal is ráerősít az M1, hogy a riport végén beidézi a dzsihádista terrorizmus európai áldozatainak számait, és ezzel implicite meg is teremti a kapcsolatot Mirwais személye és a terrorizmus között.

Egy olyan kapcsolatot sejtet, amely amúgy nem létezik. Mirwaisnak ugyanis semmi kapcsolata nincs semmilyen terrorcselekménnyel, és csak annyira osztozik a szörnyű gyilkosságok miatti felelősségben, mint amennyire én felelős vagyok Natascha Kampusch elrablásáért vagy Breivik tömeggyilkosságáért: semennyire.

Az világos, hogy mi a célja a közmédiának és az őt kézivezérlő Fidesznek az ilyen rasszista őrülettel: szétpánikoltatni a társadalmat és általa betonozni tovább Orbán Viktor hatalmát. Csakhogy az ilyen felülről vezérelt rasszizmusnak vannak „mellékhatásai” is.

Emiatt ugyanis teljesen ártatlan emberek kerülnek veszélybe. Legyen szó Janan Mirwaisról vagy a nyílt utcán betámadott, „migránsnak” vélt külföldiekről, a rasszizmusnak mindig vannak hús-vér áldozatai...

ELFOGYÓ HATÁSKÖRÖK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.07.20.


Magyarországnak nincs alkotmánya, ezért nincs alaptörvénye. Alkotmány hiányában az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi hatásköre mára elolvadt. Alkotmány hiányában a társadalom teljesen kiszolgáltatottá vált a hatalomnak.

A hetedik

Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály a törvény. Az alkotmány „csak” annyiban különbözik a többitől, hogy átfogja az ország állami berendezkedésének, működésének, az itt élők jogainak és kötelezettségeinek alapvető szabályait, a politikai erők legszélesebb konszenzusára épül, amit elfogadásának rendje is tükröz. Az alkotmány funkcióját tekintve alaptörvény, amellyel semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes. A törvényeknek meghatározott megjelenési formájuk van, amelyik áll: a törvény kihirdetésének évéből, a római számmal jelölt sorszámból, a törvény elnevezésből és a törvény tartalmára utaló címből. Az Országgyűlés kormánypárti tagjai által elfogadott, a Magyar Közlönyben „Magyarország Alaptörvénye” megjelöléssel közzétett dokumentum nem töltheti be az alaptörvény funkcióját, mivel nincs mögötte politikai megegyezés. Megjelenését tekintve nem törvény, mivel címe nem a tartalomra, hanem a funkcióra utal, megjelenésének évét és a sorszámát nem tüntették fel. Szövegének szerkesztése ellentétes a kialakult gyakorlattal. Egyes szakaszait nem – folyamatosan növekvő arab sorszámmal ellátott – §-sal, hanem a „cikk” megjelöléssel választják el egymástól, s sorszámozásuk háromszor újrakezdődik. Vannak A)–U) jelölésű, I–XXXI jelölésű és 1–54 jelölésű cikkek, amelyeket – a szöveg elején és a végén – számozatlan szakaszok kereteznek. Ez a tartalmánál fogva erősen kifogásolható, szerkesztése miatt kezelhetetlen normagyűjtemény az alapja annak a sajátos társadalmi berendezkedésnek, amelynek a hatalom a Jó Állam nevet adta.

Az alkotmány akkor töltheti be rendeltetését, ha hosszú távra szabályoz, csak rendkívüli esetekben, nagyfokú politikai támogatottság mellett nyúlnak hozzá. Az USA alkotmánya 1788. június 21-én lépett hatályba, huszonhétszer módosították a kétszáz év alatt. A 2012. január 1-jén hatályba léptetett alaptörvényt (szándékosan kisbetűvel) a napi politika igényei szerint már hétszer módosították. Az új parlament az alaptörvény hetedik módosításával kezdte munkáját. A benyújtott módosító javaslat világossá tette, a hatalom már a látszatra sem ügyel. Nem titkolja, nem ismer korlátokat. Sőt! Világossá tette, a társadalom teljesen kiszolgáltatott a hatalomnak. Világossá tette, a hatalom túlkapásai­val szemben nincs remény a hatékony fellépésre. Világossá vált, az országnak nincs jogrendszere, megszűnt a tisztességes eljáráshoz való jog...

NAPLÓ (RÉSZLET)

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- KLASSZIKUSOK
Szerző: MÁRAI SÁNDOR
2018.07.22.


Az oroszok olyanok, amilyenek, semmit nem ígértek nekünk, semmit nem akartak tőlünk, mi üzentünk hadat nekik, s most a fegyver jogán érkeztek hozzánk, legyőzött országba, mely jogcím nélkül megtámadta hazájukat. Nem illethetjük őket szemrehányással. De a magyarok! Az egyetlen ország Európában, ahol a nemzet történelmének legválságosabb pillanatában akadt egy Szálasi-kormány, akadtak törvényhozók, akik iparkodtak megjátszani a legalitás komédiáját e horda számára! Csak hogy a zsákmányt kiegészítsék még, néhány héttel prolongálják létezésüket is, hogy elveszejtsék Budapestet s mindent, ami az országból megmaradt! Ezekkel csakugyan nincsen alku, ezek számára nem lehet kegyelem.

A zsidófaló, nácibarát középosztály most megkísérli, hogy mindazért, ami most történt, a nyilasokra hárítsa a felelősséget.

Nem igaz, hogy a nyilasok a főbűnösök. A nyilasok csak következménye mindannak, amit ez a társadalom az elmúlt 25 évben elkövetett, hogy műveltség, erkölcs és tehetség nélkül érvényesülhessen. A nyilas horda éppen olyan bűnös, mint az a magyar vezető réteg, mely az alkotmányosság palástja alatt Horthy 25 évében szemérmetlenül fűtött, buzdított mindenfajta reakciót. Ez a társadalom ilyen, egyszerűen nem háríthatja el a felelősséget. Most szívesen odadobják koncnak a nyilasokat, hogy meneküljenek. De ilyen olcsón nem menekülnek.

Csak egyről nem beszélnek a parasztok, nagyságosok és méltóságosok: arról, hogy mit szenvedtek az orosz városok és falvak lakosai, s arról, hogy esztendő előtt magyar állampolgárok százezreit rúgták ki lakásukból, elvették minden holmijukat, nyomorúságos batyukkal gettókba, téglagyárakba, disznóhízladákba zárták őket, onnan nyolcvanával, leplombált vagonokba préselték – gyermeket, asszonyt, férfit vegyesen – ezt a nyomorult tömeget, s a vagonokban, égő hőségben hat napig utaztak a lengyelországi deportációs telepek felé, megőrültek a szomjúságtól, anyák szültek a vagonokban, és a gyermek ott hevert halottan az ölükben, s a férfiak tébolyodottan ültek a halottak mellett, húsz százalék volt a vagonokban a mortalitás… S végül az auschwitzi, olmützi Vernichterungslagerekben a gyermekeket, öregeket gázkamrákban megölték, a munkabírókat egy ideig még dolgoztatták, a lányokat, asszonyokat a kísérleti telepen beoltották betegségekkel…

Mindezekről nem beszél senki azok közül, akik most rettegnek a beszállásolástól, és féltik a “zabrálóktól” a lisztet, a fehérneműt.

Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a “jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint “keresztény magyar ember” előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert “keresztény magyar úriember”, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem “keresztény magyar” vagy “úriember”, tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság minden értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt 30 éves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen. Talán megalkuszik fogvicsorgatva, s mert önző és gyáva: bizonyára hajlong majd az új rend előtt, de szíve mélyén visszasírja a “jobboldali, keresztény, nemzeti” világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni, és aladárkodni a nagyvállalatokban képzettség és hozzáértés nélkül.

Ez a fajta soha nem változik meg.

(1945)

Márai Sándor

A PITIÁNER SZERVILIZMUS RONGYAI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.07.23.



Van nekünk itt – illetve nekik – ez a kettő rúle, mint a takony, olyan nyúlósan, úgy nemzeti, hogy az angollal kurválkodva – 2rule – adja ki az ősmadarat, másrészt meg ki nem szarja le ezeknek a nyomorát. Hogy ez is mi, azt én nem tudom, de igyekezek megfejteni a kajla agyammal, azon vagyok éppen, mert a királyi láblabda ligából már három mókás egyesület is Tatabánya csúcsaiba öltözött. Ott ül az összes nyomoronc a hegy tetején, néz alá az ősmagyar világra, amint zúgnak a géperejű járművek a szürke szalagon, és azért búsong mind csupán, mert elfogyott a kumisza neki.

Ilyen ez a kettő rúle, valamint dohos és tömjénszagú, mint a kötelező hittan. Hogy mi vett rá felnőtt embereket arra, hogy a csapatukat ilyen szarba öltöztessék azt tudjuk, kell a jópont az üzenőbe. Azt viszont nem igazán, hogy miért csinálnak bohócot magukból, hogy ez mért jó nekik. Itt van mindjárt az én elvarázsolt városom alakulata, ez a Haladás, amely megkapta a stadionját, hogy beledöglik a kongásba, és az elsők között öltözött nemzeti rongyokba, de mégsem egészen. A Király nevű kapusunk világhíres a szürke macijáról, ebből viszont szombaton nem volt ilyen rulettes, de más se nagyon. Úgy is néztek ki magunk közt szólván.

Ömlött baromira az eső a felemelő mérkőzésen, ellene Adidas dzsekibe bújt a Haladás, így úgy föstött a társulat, mint valami szedett-vedett vándorcirkusz. Rulettes mez meg gatya, a kapuson saját márkás maci, és megint más típusú dzseki, mert az ősmagyar-madaras cucc, hogy szar-e, azt még nem tudjuk, ellenben nincsen készen egyáltalán. Egy futballcsapat öltözete az nem a trikó meg a klottos, na jó, a libalegelőn igen, de ez a százmilliárdokkal felpumpált nemzeti liga vagy mi a rosseb. Inkább a rosseb, efelé hajlok, ennek az összes kajánságával elegyest.

Mészárosuknak erre a szarra szüksége semmi nem volt, lehet, azt se tudja, hogy van neki. Miheztartás végett azonban Virág elvtárs mondandóját tessenek átfordítani ilyen rulettesre, és mindjárt világos lesz minden: “Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs. Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pelikán.”...


ORBÁN OROSZBARÁT KORMÁNYA FUTNI HAGYJA KGBÉLÁT? - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.07.23.



- Magyarország nagyon megszívja, ha Trump teljes gőzzel beindítja a kereskedelmi háborúskodást;

- Orbánnak nem kell kétszer mondani, hogy Merkel ellen agitáljon a jövő évi Európa-választáson;

- Az illiberális rendszerek alapvonása a mértéktelen hatalmi korrupció.

Le Figaro

Az Európai Parlament elnöke azt javasolja honfitársának, az olasz belügyminiszternek, hogy az keressen magának új szövetségeseket és váljon le a Visegrádi Csoportról. A jobboldali Tajaninak az a baja a V4-ekkel, hogy azok menekültügyben visszautasítanak mindenfajta európai szolidaritást. Ám a múlt héten egy sor ország megállapodott, hogy átveszi egy menekülthajó utasait, akik az egyik olasz kikötőbe futottak be. Vagyis – hangsúlyozza az EP első embere - igenis lehetséges az európai megoldás. A politikus ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta az újságnak adott interjúban, hogy csakis közös erővel, minden tagállam közreműködésével lehet megfékezni a modernkori népvándorlást. Itt nem segít az, ha egy-két kikötőt lezárnak.

Hosszú távon a kiutat csak az jelenti, ha Európa a zsebébe nyúl, és sok pénzt áldoz az afrikai gazdaság fejlesztésére. A fekete kontinens lakossága ugyanis a következő bő 30 évben csaknem megkétszereződik. És ha egy globális stratégia keretében nem építik ki az ottani infrastruktúrát, nem létesülnek iskolák, egészségügyi intézmények, nem fordítanak figyelmet a szakképzésre, akkor Európa megnézheti magát. Itt nem elegendőek a nemzeti segélyprogramok. Ezért Tajani úgy gondolja, hogy az EU-nak már a következő hétéves pénzügyi időszakban 40-50 milliárdot kell befektetnie Afrikában ilyen célokra.

Wall Street Journal

A lap arra figyelmeztet, hogy ha netán kirobban a világméretű kereskedelmi háború, az derékba kapja az olyan kisebb, nyitott szereplőket, mint Magyarország vagy Csehország, azaz nem a nagy játékosok innák meg elsősorban a levét. A potenciális fő kárvallottak közös jellemzője, hogy erősen beépültek a globális szállítási láncba. Nyersanyagot és részegységeket importálnak, amit azután feldolgoznak és az így készült termékeket külföldön adják el. Esetükben arra kell számítani, hogy megugranak a beszerzési költségek, az export viszont visszaesik, mert felerősödik a protekcionizmus. A jelentős gazdaságok esetében ugyanakkor részben segít átvészelni a megpróbáltatásokat a hazai fogyasztás.

A Kereskedelmi Világszervezet felmérése szerint a magyarok, a csehek Tajvannal együtt vezetik a legveszélyeztetettebb államok listáját, mert ők kiviszik a megtermelt áruk 60-70 %-át. A magyar GDP a 2009-es válság idején 6,6 %-kal esett vissza. A befektetők jelenleg máris távoznak, a BUX-index csaknem 11 %-kal zuhant. Az autóipar felel a magyar ipar teljesítményének 29 %-áért, ami még inkább sebezhetővé teszi az országot.

FT

Trump és Putyin új világrendet akar, ám igencsak tartani kell a szabadjára engedett nemzeti szuverenitástól. Erre int az Új Amerika nevű pártsemleges kutató intézet vezetője, aki rendszeresen publikál az újságban. Anne-Marie Slaughter úgy értékeli, hogy a minap Helsinkiben két megalomán macsó találkozott. Mindkettő úgy látja, országának az az érdeke, hogy ő maga még hatalmasabb (gazdagabb) legyen. De közben erősen támaszkodnak a felháborodásra, illetve a nosztalgiára egy olyan múlt iránt, amikor még rendezettek és kiszámíthatóak voltak a dolgok. Ebből a szempontból a két elnök támogatói ideológiailag nagyon is szövetségesei egymásnak, és pártolják, hogy hasonló erők győzzenek a választásokon Európában. Elutasítják a szabad sajtót és a jogállamot. Számukra a jelképek fontosabbak a lényegnél, ideértve, hogy a kormány a hagyomány, a nacionalizmus és az etnikai tisztaság jegyében irányítson.

Egy tekintélyelvű pátriárka ideológiája elvet minden hazai vagy külföldi korlátot. Putyin és Trump felszámolna egy sor nemzetközi szervezetet, visszatérne a változó szövetségek politikájához. Mert akkor a globalisták nem mondhatnák meg neki, hogy miként bánjanak az emberekkel országukon belül. A szemükben a NATO és az EU a liberális világrend tűrhetetlen részéhez tartozik, amelynek alapját az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata képezi. És ezek a körök most kezet nyújtanak a hasonszőrűeknek Magyarországon, Franciaországban, Izraelben, bárhol, ahol nacionalisták vannak. A 19. század szabályaihoz igyekeznek visszatérni. Akik számára fontos a béke és az emberi jog, azoknak nem egyszerűen a status quo-t kell megvédeniük, hanem ki kell dolgozniuk az állami és nem állami intézmények olyan modelljét, amely inkább jogokat ad a tagjainak, semmint korlátozza az embereket, továbbá amely képes közös erővel, hatékonyan megoldani a gondokat...


ITT OLVASHATÓ