KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORSSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2020.10.04.
A londoni Financial Times telefoninterjút készített a még karanténban lévő Varga Judittal. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: az Európai Unió a terrorfenyegetésre összpontosítson, ne a jogállamiság kérdésére. Varga Judit úgy látja, az európai vezetők részéről nem tisztességes, ha úgymond a bizottsági folyosók mögött rejtőzködnek. Azt mondta: Angela Merkel német kancellárnak kellene Orbán Viktor szemébe mondania, „sajnálom, de gondom van Önnel, távoznia kellene”, vagy a miniszterelnököknek kellene megmondaniuk egymásnak, hogy gondjuk van a másikkal.
A londoni Financial Times telefoninterjút készített a még járványkaranténban tartózkodó Varga Judittal. Az erről szóló cikk címe szerint a magyar igazságügyi miniszter azt mondta a lapnak, hogy az EU a terrorfenyegetésre összpontosítson, ne a jogállamiság kérdésére. Európának fel kell ébrednie a képmutatásból, és a valódi problémákat kellene megvitatnia, így az antiszemitizmust, a gyilkosságokat, a terrortámadásokat – ismerteti a brit üzleti körök vezető lapja a miniszter álláspontját.
A Financial Times szerint Varga Judit igyekezett elvonni a figyelmet arról, hogy országa egyre élesebb vitában áll Brüsszellel a jogállamiság sérelmei miatt. Magyarországot – olvasható a cikkben – mind több szemrehányás éri, mert erősödik a rendszer tekintélyuralmi jellege, és Orbán Viktor miniszterelnök a hatalmon töltött egy évtized alatt ellenőrzése alá vonta az intézményeket, saját igényei szerint írta át az alkotmányt.
A lap kitér arra, hogy az EU-ban napirenden vannak azok a tervek, amelyek szerint megszigorítják az uniós költségvetési források kifizetését az uniós jogot és értékeket megsértő tagállamoknak. Ezt Budapest vehemensen ellenzi, és ragaszkodik ahhoz, hogy nem az – általa arctalannak tekintett – Európai Bizottságnak tartozik felelősséggel, hanem más uniós vezetőknek. Varga Judit szerint az európai vezetők részéről nem tisztességes, ha úgymond a bizottsági folyosók mögött rejtőzködnek. A magyar igazságügyi miniszter azt mondta a londoni lapnak, hogy Angela Merkel kancellárnak kellene Orbán Viktor szemébe mondania, „sajnálom, de gondom van Önnel, távoznia kellene”, vagy a miniszterelnököknek kellene megmondaniuk egymásnak, hogy gondjuk van a másikkal.
A magyar tárcavezető hozzátette: a jogállamiságot az Európai Unióról szóló szerződés oltalmazza, és bármilyen új mechanizmus szerződésmódosítással érne fel, amihez a tagállamok konszenzusára van szükség. Budapest – mondta Varga Judit – ennek ellenére kész volt a kompromisszumra az EU hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalásokon, és támogatta a járvány miatt szükségessé vált helyreállítási csomagot is – bár Magyarországnak a saját tapasztalatai nyomán úgymond „filozófiai jellegű” gondjai vannak az ilyen hatalmas összegű piaci hitelfelvételt illetően. „A kommunizmusban megtanultuk, hogy nem jó gondolat hitelekből finanszírozni magunkat” – jelentette ki.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy a világjárvány előtti gazdasági növekedés idején az EU-források 4-5 százalékkal járultak hozzá a magyar bruttó hazai termékhez.
Varga Judit ugyanakkor azt állítja, hogy a jövőbeli EU-pénzek összekapcsolása a jogállamisággal valójában ideológiai nyomásgyakorlás, „pusztán azért, mert nemet mondunk a migrációra, a multikulturalizmusra, és mert eltérőek a nézeteink a családnak a társadalomban betöltött szerepéről”. Ez az összekapcsolás a magyar miniszter szerint az úgynevezett fukar négyek – Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia – részéről kísérlet arra, hogy ürügyet találjanak, mert ők úgymond sohasem akartak pénzt adni.
Varga Judit szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentése elfogult volt Magyarországgal szemben. Az interjúban szóba került az is, hogy a parlament lazított a legfelső bírói fórum, a Kúria vezetőjének kiválasztási szabályain, és ezzel kövezte ki az utat Varga Zsolt András kilenc évre történt kinevezéséhez – annak ellenére, hogy az Országos Bírói Tanács, a bírák önkormányzati testülete elutasította a jelölést, hivatkozva a szükséges tapasztalat hiányára (Varga ugyanis soha nem volt bíró). Az igazságügyi miniszter védelmébe vette a kinevezést. Azt állította, a brüsszeli álszenteskedés ösztönözte Magyarországot és Lengyelországot saját jogállamisági intézetének a létrehozására, annak érdekében, hogy legyen olyan alternatíva, ahol a konzervatív kutatóknak is van szavuk. Azzal érvelt, hogy a pluralizmus jegyében van tere a konzervatív gondolatoknak az Európa jövője szempontjából oly fontos témákban, mint a családpolitika, a multikulturalizmus vagy a technológiai óriáscégek szerepe az emberek életében.
A Financial Times megjegyzi: mind Magyarország, mind Lengyelország fegyelmi eljárás alatt áll az unióról szóló szerződés hetedik cikke alapján, a demokrácia visszaszorulása miatt, és ez az eljárás akár az EU-n belüli szavazati joguk elvesztésével is járhat.
Az interjúban Varga Judit elhatárolódott attól, hogy Varsó csaknem teljesen betiltotta az abortuszt, ami szerte Lengyelországban tiltakozást váltott ki. Ehhez kapcsolódóan a londoni lap emlékeztet arra, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején a magyar parlament a transzneműek jogai ellen szavazott, lehetetlenné téve, hogy az emberek jogszerűen megváltoztassák születéskori nemüket. Varga Judit azonban a Financial Timesnak azt mondta, Budapestnek nem áll szándékában, hogy Varsó nyomdokaiba lépve korlátozza az abortuszt, illetve a melegjogokat. „Történelmi szövetségesek vagyunk, de hogy napi szinten miként járnak el, az az ő dolguk, nem a miénk” – mondta.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
