2023. március 14., kedd

MÁRCIUS 15-ÉN NEM FELEDHETŐ SEM KOSSUTH LAJOS, SEM AZ EURÓPAI UNIÓ IGAZSÁGA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.14.


Kopcsik Istvánnal a közelmúltban beszéltünk minderről, amikor egy könyvbemutató kapcsán Semjén Zsolt Mária Terézia uralkodását illető tévedéseiről és történelemhamisításáról esett szó.

Ami tény, hogy Mária Terézia 1740-1780-ig uralkodott, 1765-tól közösen a legnagyobb fiával, II. Józseffel. A mérsékelt felvilágosult abszolutizmus időszaka vele indult Magyarországon, de birodalmi felzárkóztató intézkedései a magyar elmaradottságot konzerválták. Fia, II. József további felvilágosult abszolutista felzárkóztatási kísérlete – többek között a magyar arisztokrácia ellenállása és a francia polgári forradalom kirobbanása miatt – megbukott és a Habsburg-udvar a nemzetállamok születésének időszakában visszazárt a feudális abszolutista modell felé, egyre jobban elmaradva ezzel a sokkal gyorsabban polgárosodó nyugat-európai hatalmakhoz képest.

Így érkeztünk el a reformkorig. Kontinensünkön egészen különleges helyzet uralkodik: a nyugati országokban, Anglia, Hollandia, Franciaország területén fölgyorsul a kapitalista, polgári világ kiépítése, amelynek nagy gazdasági hajtóerejévé válik az egyre intenzívebb gyarmatosítási folyamat. A közép-európai térség a Balti-tengertől a Balkán déli csücskéig egyre jobban elmarad a nyugati fejlődéshez képest, minél keletebbre haladunk, annál lassúbb a polgári fejlődés. Felzárkózási kényszerek vannak, de az adott országterületeket mindig váltakozó erejű nagyhatalmak szállják meg, amelyek csak ebben az irányban tudnak terjeszkedni egymás rovására. Egyes területeken – mint a lengyeleknél – még a függetlenség is eltűnik jó száznegyven évre, egészen az I. világháború végéig nem létezik önálló lengyel állam. A térségben a mai feszültségek egyik alapvető oka ebben rejlik. Ez Európa nyugati és középső részén a polgári nemzetállamok kialakulásának kora: az angol polgári forradalmat követően (1640) Cromwell hozza létre Nagy-Britanniát, Angliából, Skócia és Írország durva katonai leverésével és megszállásával. A forradalom lezárulása után (1658) a kialakuló alkotmányos monarchia szabad utat nyit az növekvő gyarmati területekkel az ország gyors ütemű kapitalista fejlődése előtt! Ez azzal párosul, hogy Nagy-Britannia – kihasználva stratégiai helyzetét, sziget jellegét – egészen a XIX. század végéig a „status quo” fenntartására törekszik Európában: nem érdeke a versenytársak felemelkedése. Ha kell, katonai beavatkozásokkal is fenntartja az erőegyensúlyt a régi abszolutista modellek támogatásával. Erre legjobb példa a napóleoni háborúk időszaka és az 1848-49-es magyar polgári forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyulása...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

EZ A BAJ AZZAL, HA A KÖZBESZÉDET DURVA, ERŐSZAKOS SZAVAK URALJÁK

WMN LIFE
Szerző: Dr. GYURKÓ SZILVIA
2023.03.13.


Ha egy országban polgárháború- vagy háborús hangulatkeltés van, ha a közbeszédben elfogadottak a durva, minősítő, erőszakos megnyilvánulások, ha a közszereplők kommunikációjában az egymás iránt mutatott tisztelet nem jelenik meg, vagy a nyílt, erőszakos szembenállás az uralkodó, akkor ez nemcsak „közállapot”, hanem olyan rendszer, amelybe kódolva van az erőszak, a közösség és az egyének szintjén is. Ideértve a gyerekeket is. Dr. Gyurkó Szilvia írása.


A szó nem száll el

Egy nagyon kedves barátnőm mesélte a napokban, hogy kamasz gyerekei Sirivel kiabálva, csúnyán beszéltek, amikor az Apple mesterségesintelligencia-alapú személyi asszisztense félreértette a kérésüket. Mire ő határozottan leállította a gyerekeket, és megkérte őket, hogy beszéljenek szépen. Persze rögtön elindult a viccelődés, hogy azért kell vigyázni az AI lelkére, hogy szerezzünk egy jó pontot arra az esetre, ha majd átveszik a hatalmat. De igazából mind éreztük, hogy nem erről van szó. Aztán pár nappal később, egy podcastban egy matematikus is arról beszélt, hogy a cset-GPT-vel igenis szépen kellene beszélni. Nem azért, mert a robotra kellene vigyáznunk, hanem azért, hogy ne szokjuk meg a durva kommunikációt. Mert ha nem figyelünk oda, akkor egy ponton túl már nemcsak a csetrobotokkal meg mesterséges intelligenciával, hanem egymással is csúnyán fogunk beszélni...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

A LEGJOBB MAGYARORSZÁGI TEHERAUTÓ-SOFŐRÖK EGY RÉSZE INDIAI, AKÁR 700-800 EZER FORINTOT KERESNEK ÉS HAMAROSAN ÉRKEZNEK NŐK IS

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2023.03.13.



A magyarországitól eltérő, bal oldali közlekedési rend, a megszokást igénylő vezetési szokások, valamint a nyelvi nehézségek ellenére egyre több indiai és más, nem európai országból származó hivatásos sofőr dolgozik Magyarországon. Iparági hírek szerint hamarosan női teherautó-vezetők is érkezhetnek Indiából, de a legnagyobb magyar fuvarozócég, a Waberer's vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban elmondta, hogy a folyamat már két éve tart. A cégnél dolgozó indiai munkatársak egyelőre mind férfiak, és a legmegbízhatóbbak közé tartoznak, bár eleinte voltak gondok a toborzással. Az Európán kívülről származó teherautó-vezetők közül csak a fülöp-szigeteki sofőrök vannak többen az indiaiaknál.

Európa-szerte mintegy félmillió, Magyarországon pedig legalább nyolcezer teherautósofőr-állás betöltetlen, és a magas havi fizetések ellenére nehéz új munkaerőt találni. A hosszú, rendszerint 2-3 hetes távollétek, az ismétlődő rakodási feladatok, a sokszor nem megfelelő útmenti pihenőhelyek, vagyis a munkával járó életforma egyre kevésbé vonzó a pályakezdők számára, ahogy az sem lendíti fel az érdeklődést, hogy teherautó-jogosítvány és az erre épülő szakvizsgák összesen akár kétmillió forintba kerülhetnek.

Korábban sokan érkeztek Ukrajnából, de ennek a háború véget vetett, a romániai, vagy bolgár utánpótlás pedig azért nem jelent megoldást az itteni problémára, mert a környező országokban szintén sok a betöltetlen állás ezen a területen.

A felsoroltakon túl számos magyarázata van annak, hogy az utóbbi egy-két évben Indiából, Ázsiából és afrikai országokból is egyre több hivatásos sofőr érkezett Magyarországra. Azt követően kértünk interjút Barna Zsolttól, a Waberer's International vezérigazgatójától, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnökétől, hogy egy közelmúltbeli hír szerint, hamarosan női munkavállalókat toboroznak Indiából. Kezdetben huszonöten érkezhetnek, öt éven belül viszont számuk elérheti a nyolcszázat, írják a Tans.info szakmai portál beszámolójában...


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÉLETKÉPES-E AZ ORBÁN RENDSZER AZ EU-S PÉNZEK NÉLKÜL? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.14.


Orbán araszolva, de széles körű reformokat indít az EU-s pénzek érdekében, de közben egyáltalán nem biztos, hogy ezek a reformok lehetségesek ebben a rendszerben. Vizsgálatra lenne szükség Orbán családtagjaival szemben is. Macron és Orbán hasonlóan áll Oroszországhoz, megbeszélhették a hétfői találkozójukon, hogy milyen is a hangulat a Kremlben. A magyar ársapka iskolapéldája az infláció felerősítésének. Nemzetközi lapszemle.

Orbán Viktor folytatódó csatája az uniós forrásokért megkérdőjelezi magának az Orbán-rendszernek az életképességét, valamint Brüsszel hitelességét is – írja a Politico. Bayer Lili cikke szerint azután, hogy "Brüsszel" csaknem elzárta a támogatási csapot, a magyar miniszterelnök széles körű reformokba kezdett, hogy hozzájusson a Magyarországnak szánt eurómilliárdokhoz. Egyes tisztségviselők szerint az európai pénzek jelentik a demokratikus normák kikényszerítésének az egyetlen eszközét, de az, hogy egyáltalán lehetségesek-e az ilyen reformok a mostani kormány alatt, továbbra is nyitott kérdés.

A magyar kormányfő – írja a szerző – szeret nagyokat mondani, és a nemzetközi porondon a konzervatív keresztény politika hangadójának mutatja magát, otthoni hatalma azonban ennél sokkal földhözragadtabb koncepción, a patronáláson nyugszik. Útépítésre szóló megbízási szerződést akarsz? Lenne egy projekted a falu számára? Rádiófrekvencia-engedélyt szeretnél? Állást az unokádnak? Számos magyar számára a válaszhoz, közvetve vagy közvetlenül a kormányzó Fideszen át vezet az út.

Orbán megszerezte számos üzletember, kisvárosi politikus, tévés személyiség, vagy akár zenész lojalitását, azon egyszerű oknál fogva, hogy az elősegíti az illető karrierjét. Ennek a rendszernek a működtetése azonban jelentős forrásokat igényel, aminek a biztosításában az uniós alapok éveken át kulcsfontosságú szerepet játszottak. Most azonban az EU egy sor reformhoz köti a koronavírus-járvány utáni helyreállítási pénzek folyósítását, és jogállami aggályok miatt felfüggesztett számos további támogatási alapból történő kifizetéseket is. Ha az állami forrásokat hirtelen érdem szerint kezdenék elosztani, ha a miniszterelnök legközelebbi családtagjaival és barátaival szemben vizsgálatok indulnának korrupciós vádak miatt, megkezdődhetne az Orbán-rendszer lebomlása – állítja szakértői véleményekre hivatkozva a Politico.

Másfelől azonban – folytatódik a cikk – ha Brüsszel értelmezhető reformok hiányában is hozzájuttatja Magyarországot az uniós adófizetőktől befolyt milliárdokhoz, akkor az európai tisztségviselők saját hitelességüket ássák alá, és azt kockáztatják, hogy ennek meg kell fizetniük a politikai árát a jövő évi európai parlamenti választásokon. A Politico szerint különösen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke került erős nyomás alá, tartsa zárva a csapokat, amíg nem válik kristálytisztává, hogy valami megváltozott.

A szerző olyan jogvédők véleményére hivatkozik, akik szerint a magyar kormány által elkezdett változtatások nem érnek fel a megtett ígéretekkel. A fő figyelem az új Integritás Hatóságra irányul, a másik kulcsfontosságú előfeltételnek pedig az Országos Bírói Tanács ügyében kellene teljesülnie.

Miközben a reformok araszolva haladnak, az Európai Bizottság azt is tudatta, hogy a hosszabb távú, 2027-ig szóló regionális fejlesztési források megszerzésének feltételeként Budapestnek szintén eleget kellene tennie az EU Alapjogi Chartájában foglalt előírásoknak. A brüsszeli testület kifogásolja az úgynevezett gyermekvédelmi törvény egyes előírásait, a tudományos szabadság veszélyeztetését, illetve a menedékhez való jog érvényesülésével kapcsolatos helyzetet. Márpedig Orbán az elmúlt években heves kampányt folytatott bevándorlásellenes és LMBTQI-ellenes alapállásból, és ha e tekintetben most hajlandó lenne igazodni az Alapjogi Chartához, az jelentős belpolitikai irányváltással, hajtűkanyarral érne fel.

Ma hajnalig egyébként még nem nagyon kezdtek csordogálni érdemi információk arról, mi is hangzott el Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor tegnap esti találkozóján.

A Le Monde minapi előzetese szerint a francia vezető Ukrajna támogatásáról, az európai versenyképesség megerősítéséről, az energiaügyről és az európai védelmi ipar támogatásáról kívánt tárgyalni magyar partnerével, valamint szóba kívánta hozni a jogállamiság kérdéskörét. A Le Monde ellentmondásosnak nevezte Orbán Oroszországhoz és a háborúhoz való viszonyát.

Lendvai Pál ugyanakkor a Der Standardban megjelent cikkében arról írt, hogy Macron Orbánhoz – az orosz diktátor legjobb európai barátjához – hasonlóan közelíti meg az Oroszország-kérdést, és az Elysée-palotában elköltött hétfő esti munkavacsorán alighanem több szó eshetett arról, milyen is a hangulat a Kremlben, mint arról, hogy miként látja a kérdést a visegrádi csoport legnagyobb országa, Lengyelország. Lendvai szerint Macron azzal, hogy kétértelmű, türelmetlen és kiszámíthatatlan magatartást tanúsít, miközben vezető szerepre tart igényt Európában, valójában gyengíti az EU eltökéltségét, és erősíti Oroszország pozícióját.

A Les Echos gazdasági francia lap a magyar élelmiszer-inflációról közöl cikket. Közgazdászok számára iskolapéldának nevezi, hogy egyes termékek árának a befagyasztása – miután a termelők más termékeken keresnek kompenzációt a veszteségeikért – nem az infláció letörését, hanem éppenséggel annak gyorsítását eredményezte.

ITT OLVASHATÓ

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ EMBER A JÖVŐBŐL: NEUMANN JÁNOS, A VILÁG EGYIK LEGZSENIÁLISABB MATEMATIKUSA

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2023.03.12.


Neumann János, vagy John von Neumann, ahogy angolul ismerik, annyira megelőzte a korát szinte mindenben, hogy lehetetlen lenne akár csak megtippelni is, hogy mit gondolt volna egy-egy mai problémáról – mondta Ananyo Bhattacharya, amikor arról kérdeztük, hogy vajon mit gondolt volna a Neumann a kvantumfizika újabb fejleményeiről, illetve az idő problémájáról. Bhattacharya a Neumannról szóló könyvének (Neumann János - Az ember a jövőből) bemutatójára érkezett Budapestre, itt beszélgettünk vele arról, hogyan talált rá a világhírű magyar matematikusra, és hogyan lehetséges, hogy a matematikus hiába lenne idén 120 éves, még mindig megkerülhetetlennek számít.

Mit tudhat ez az ember, hogy mindenhol ott van?

Bhattacharya eredetileg fizikusként végzett, majd éveken keresztül a Nature szerkesztőjeként dolgozott, de írt a Chemistry Worldbe, a Research Fortnightba és az Economistba is. Neumannról, ahogy elmondta, annyit hallott, mint bárki más: tizenévesen szembejött vele a neve, de nem egy régi szerelemről van szó. Idővel azonban feltűnt neki, hogy akármiről is van szó a közgazdaságtól a kvantumfizikáig, előbb-utóbb előkerül Neumann, ez pedig szöget ütött Bhattacharya fejébe.

Mit tudhat ez az ember, hogy hatvanöt évvel a halála után már nemcsak a tudománytörténészeket érdekli a neve, hanem a mai problémákban is relevánsnak számít, amit írt vagy mondott? A tudósokat ennyi idő alatt inkább elfelejteni szokás, nem újra és újra előszedni. Próbaképpen, és nem reprezentatív felmérésként, kiválasztott tíz különböző témájú tudományos-ismeretterjesztő könyvet, és megnézte a névmutatójukat. Miután kiderült, hogy tízből ötben megtalálható Neumann János neve, Bhattacharya úgy döntött, hozzátesz még egyet ehhez a sorhoz, és ír róla egy könyvet...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

POGÁTSA: HA TOVÁBB TART AZ SVB CSŐDJE MIATTI PÁNIK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, A FORINT IS TOVÁBB FOG GYENGÜLNI

MÉRCE
Szerző: KULCSÁR ÁRPÁD
2023.03.13.


A Silicon Valley Bank, de az amerikai jegybank (Fed) is felelős a történtekért, és az infláció elleni küzdelmet hiba volt kamatemeléssel kezelni.

Alig két nap alatt összeomlott és csődbe ment az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). A Szílicium-völgy 1983-ban alapított pénzintézetének (alapítói szándéka szerint) elsősorban techcégek adták az ügyfélkörét, a csődje pedig a 2008-as világválság óta a legnagyobb hasonló esemény a USA-ban, és a második legnagyobb az ország történetében.

Kisvártatva aztán egy kisebb, de a kriptovilág egyik fő pénzintézete, a  Siganture Bank is csődöt jelentett. Pogátsa Zoltán közgazdász úgy véli, a Silicon Valley Bank, de az amerikai jegybank (Fed) is felelős a történtekért, és szerinte az infláció elleni küzdelmet hiba volt kamatemeléssel kezelni. A közgazdász arról is beszélt, milyen hatása lehet a történteknek a forint árfolyamára.

Mérce: Induljunk ki az ön által készített podcast-adásból a témában. Ott megemlíti, hogy a Silicon Valley Bank felelőssége annyiban kézzelfogható a csődjében, hogy nem hedgelte az állampapírokat (a hedgelés vagy fedezeti ügylet egy olyan pozíció elhelyezését jelenti, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza a jövőbeli áringadozások kockázatát).  Ez mennyire elterjedt gyakorlat nagyobb bankoknál?

Pogátsa Zoltán: Egyáltalán nem az, az ilyen típusú kockázat teljesen ismert a vállalatoknál, és rendszeresen hedgelni szokták. Ez biztosan a cég sara.

Mérce: Azt is mondja, hogy a kínálati oldal által létrehozott inflációt káros a keresleti oldalon a kamatok emelésével és a pénz szűkítésével kezelni, hiszen ön szerint ez csak válságokat és recessziókat okoz. Úgy érvelt, hogy a kínálati oldali sokkokat (energiaárrobbanás, szállítási árak, élelmiszerek, elektromos csipek árának emelkedése) valójában ezekben az iparágakban kell kezelni, a kínálat volumenének, a verseny intenzitásának növelésével, az oligopóliumok és monopóliumok megszüntetésével. Lehet túl nagy váltás, de Magyarországon a jegybankot sokáig azért kritizálták, mert későn lépett, a magas kamatlábak meg eléggé megnyugtatták a piacot, és a forint is erősödött.

P. Z.: Nem a megemelt kamatlábak nyugtatták meg a piacot itthon sem. Ha megnézzük a nyugati kamatemelések történetét, azt látjuk, hogy előbb elkezdtek kis lépésekben emelni, ez a hatás 3-4 nap alatt elolvadt. Ez volt 2021 végén. Majd elkezdtek nagyobbakat emelni, volt már olyan is, hogy 2-300 bázispontot, az még hamarabb, tulajdonképpen egy napon belül olvadt el. Aztán elérkeztünk arra a mágikus 12-13%-os szintre, amikor Matolcsy bejelentette, hogy vége a kamatemelési ciklusnak. Ekkor két hétre le is álltak, majd emeltek egy nagyot körülbelül 18 százalékra, ami nem a hivatalosan meghatározott, hanem a gyakorlatilag megemelt kamatláb. Ezután két hétig a forint árfolyama 410 körül stagnált, miközben a gázárak zuhantak. Márpedig a forint-euró árfolyam szempontjából az energiaár, azon belül a gázár mértéke nagyon jelentősen meghatározó.

Ha zuhanó gázár mellett 18 százalékos kamattal (hogy megértsük, mennyire magas is ez, gondoljunk csak arra, hogy jelenleg a gyakorlatilag csődben levő Pakisztánban 18 százalékos a kamatszint), annyit tudtunk elérni, hogy a forint stagnált, akkor azt kell látnunk, hogy a kamatemelés teljesen hatástalan volt.

Ami ténylegesen megnyugtatta a piacot, az egy brutálisan magas, amerikai dollárban felvett hitel volt. Az, hogy a forint árfolyama korrigálódott (ami a mai fejlemények tükrében jól látszik, hogy túlkorrigált volt), az a dollárhitelnek köszönhető...

ITT OLVASHATÓ

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

RITKASÁGSZÁMBA MEGY A MEGALÁZÓ FIZETÉSEK MEGHALADÁSA SOK EGYETEMI KARON

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.03.14.


A fenntartóváltás, vagyis a magyar felsőoktatási intézmények kiszervezése sem húzta ki a tanársegédek és adjunktusok bérezését a raktárosi fizetések szintjéről, noha a 2021-es béremelés és az alapítványi egyetemeken végbement bérfejlesztés kis mértékben lassította az egyetemi oktatók lecsúszását a bérlétrán, ahogy azt összefoglaló cikkünkben írtuk március elején. Az adatokból az is látható, hogy nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között is: a bölcsészkarokon, művészeti karokon, pedagógusképzéseken tűnnek a legalacsonyabbnak a fizetések.

Emelés ellenére is lecsúszás

A kormány által modellváltásnak nevezett folyamat során speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemeken a tanársegédi fizetések bőven elmaradtak a tavalyi átlagkeresettől, a doktori fokozathoz kötött adjunktusi címmel rendelkező oktatók átlagos bére legalább már meghaladta azt. Ettől még volt olyan alapítványi egyetemen dolgozó tanársegéd, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség.Míg 2008 és 2014 között az adjunktusi alapbér az átlagkeresettel egyezett meg vagy legalább a közelében volt, addig mostanra mintegy 60 százalékára esett vissza.
A tanársegédi alapjuttatás pedig 2008-ban az átlagbér bő 90 százaléka volt, az mostanra mintegy csak fele.

Fontos megjegyezni: az alapjuttatás mellett a tanszékvezetésért, adminisztratív pluszfeladatok vállalásáért további nettó 20 ezer forintos vagy akár magasabb juttatás jár. Számos oktató egyéb béren kívüli juttatásokban is részesülhet, például pályázatok útján. Vagyis a fenti alapbérek nem azonosíthatók egy az egyben a ténylegesen megkapott fizetésekkel – egy 2017-es, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól származó táblázat szerint a tanársegédek és adjunktusok átlagosan durván bő 25 százalékkal kereshetnek többet, mint a bértábla szerinti alapbérük.

Azonban a bérkiegészítések egyrészt pluszmunkával is járnak, másrészt forrásaink szerint a lehetőségek rendkívüli egyenetlenül oszlanak el tudományterületenként és intézményenként, harmadrészt nyilván inkább a tapasztaltabb, idősebb tanársegédek és adjunktusok részesülnek ezekben – ők viszont sok esetben már készen, tehát minden szakmai elvárásnak megfelelve várhatnak éveket is arra, hogy eggyel feljebb lépjenek az egyetemi ranglétrán. Például 2019-ben a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen összesen közel 200 oktató dolgozott a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben, adjunktusi, docensi, esetleg egyetemi tanári kinevezésre várva...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZÉRT MONDJÁK, HOGY EURÓPÁBAN KISEBB A SZABADSÁG, MERT EURÓPÁBAN NINCS POLGÁRJOGA A FASIZMUSNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.03.13.


Nem először fogalmazza meg a NER-arisztokrácia, amely a legváltozatosabb trükkökkel felszámolta a szabad és egyenlő választásokat is, s ezzel leválthatatlanná tette magát, hogy “Magyarország szabadabb, mint a nyugat-európai országok”. Ezúttal Gulyás Gergely adta elő ezt a bődületes hazugságot, abban az országban, ahol az alapvető sztrájkjogért harcoló tanárokat kirúgják az iskolából, a közmédiában megszólalni akaró ellenzéki képviselőket a lábuknál fogva hajítanak ki, a “liberális fészeknek” nyilvánított színház- és filmművészeti egyetemet egy volt tüzér einstandolja.

Lovasberényig érne a lista az alapvető emberi- és polgári jogok lábbal taposásának eseteiről, de a közvagyonból ellopott pénz és vagyontárgyak felsorolása nem férne el Tiborcz, az idősebb Orbán és Mészáros Lőrinc gázszerelő stróman, a világ egyik leggazdagabb embere világ körüli útjainak útvonalán Dubaitól Marbelláig, földön, vízen, levegőben. A rezsim haszonélvezőinek és vazallusainak arcátlanságára mi sem jellemzőbb, hogy ezt a “Nyugat-Európánál” nagyobb szabadságot a magyar sajtó nagyobb szabadságával indokolják.

Elég lenne csak felsorolni a Népszabadságot és az “üzleti alapon” kivégzett és/vagy elfoglalt, megszállt és elrabolt sajtóorgánumokat, a legnagyobb befolyással bíró online újságokig (Index, Origo) bezárólag, a legtöbb emberhez eljutó közmédia és az összes megyei napilap kisajátításával, a nemzeti hírügynökség megszállásával együtt, amelyeket mind egy propagandagyár irányítása alá vették és ahol a legszélsőségesebb orosz propaganda, gyűlöletbeszéd, uszítás zajlik, ahova senki más a lábát be nem teheti, a véleményét el nem mondhatja.

De van “nyugat-európai országoknál” nagyobb magyarországi szabadságról szóló felháborító hazugságnak egy megkonstruált magyarázata, amelyre a nem fideszes, maradék sajtónak válaszolnia kellene, hogy ez a sok aljas ember, és az általuk agymosásnak kitett közvélemény, nehogy bármit is elhiggyen belőle. Ez pedig arról szól, hogy Nyugaton még a jobboldali sajtó is “liberális”, abban a tekintetben, hogy a “liberális tematikán” és világszemléleten nem lép túl, az európai sajtóban a jobboldalon sincs helye azoknak a gondolatoknak és “értékeknek”, mint Magyarországon.


Ezt meg kell erősítenünk, különösen, mióta Orbán barátja és tartótisztje a hiányolt “értékek” szellemében népirtó és tömeggyilkos területszerző háborút indított a szomszéd ország ellen. Azóta még annyi híve, szószólója sincs az Orbán-Putyin-féle, “kereszténységnek” nevezett illiberális fasiszta barbarizmushoz, ami Magyarországon nemhogy a közbeszéd része, hanem a nyilvánosságot uralja, s “Nyugat-Európában” ezek a gondolatok és világmegfejtések még a “jobboldali” sajtóból is kivesztek, nem szalonképesek és nem legitimek. Ez igaz, és ezt örömmel üdvözöljük.

Ez azt jelenti, hogy a jobboldaliság “Nyugat-Európában” nem azonos az illiberális, fasiszta önkénnyel, egy tolvaj gazember kontroll nélküli egyeduralmával és zsarnokságával, amelyet a Gulyáshoz hasonló szemét emberek szolgálnak ki. Ez azt jelenti, hogy a liberális demokrácia magában foglalja a jobboldali és a baloldali pártokat, politikai irányzatokat és gondolkodást, a “jobboldaliság” nem áll kívül a demokrácia keretein, nem a demokrácia ellen harcol, hanem annak keretein belül képviseli a maga értékrendjét. A konzervativizmus nem fasizmus. Ez a különbség.

Márpedig Gulyás, és a többi önmagát feladó szervilis talpnyaló ezt hiányolja “Nyugat-Európából”, amit mindig azért teszünk idézőjelben, mert ők nevezik így. Szerintünk pedig amit ők “Nyugat-Európának” neveznek, az maga Európa, amihez az orbáni Magyarország – a hazudozó Gulyással és társaival együtt – nem tartozik, mert Magyarország nem Európa. Méghozzá azért nem, mert az illiberális fasizmus nemcsak a közbeszéd legitim része, hanem az uralkodó államforma, amelyben megszüntették a felvilágosodás, a klasszikus liberalizmus és a szabadság lényegét, azaz Európát...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ IGAZSÁGNAK NYELVET ADNI – A HAZASZERETŐ ÉRTELMISÉG FELADATA A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÉNDEK ÁBRIS
2023.03.14.


„Az igazságnak nyelvet adni – erős, hatalmas nyelvet. A hazaszerető értelmiség feladata ez lehetne a következő évtizedre. Különben továbbra is csak a megértetlen értékek, vágyak és ábrándok kultúráját tudjuk felmutatni a nemzetnek” – véli Béndek Ábris. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatója Lányi András lapunkban megjelent, a lehetséges ellenzéki programról született írására reagál. Vélemény.

Izgatottan olvasom Lányi András cikkét, amelyben az új ellenzéki politizálás alapkérdéseit járja körül. Lányi törekvése, hogy egyáltalán új szemléletet adjon az ellenzéki politikának, hasznos, körültekintő és nemes szellemi és politikai küldetés.

Számos kérdésben egyetértek a szerzővel, különös tekintettel azokra az égető kérdésekre, melyeknek keretében a versenyképes magyar ellenzéket elképzeli – úgy is mint klímaváltozás, információs forradalom és gazdasági átrendeződés. Sajnos a magyar nyilvánosság fájóan kevés figyelmet fordít arra, hogy a magyar politika érdemi ügyeivel, ne pedig annak szereplőivel foglalkozzon. Ez a nyilvánosság elszigetelten működik azoktól az alapvető kérdésektől, amelyek közös jelenünket és jövőnket meghatározzák. Attól a szellemi feladattól pedig különösen, hogy e problémákat a politikába átsegítse és ezáltal új politikát alkosson...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

KARDOS ANDRÁS: A MAFFIAÁLLAM MINT ÖSSZESZERELŐÜZEM

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.03.14.


Kedves hibridelmélet hívők, kritikusok, akik azt képzelik, hogy itt immanens szakpolitikák versengéséről van szó, hogy Orbánt csak „meg kell győzni”: a maffiaállamot a legkevésbé sem érdekli, hogy miként modernizálható ez az ország. Sőt: pont a kiskorúsítás érdekli, mert kontroll hiányában a hatalom és a korrupció vég nélküli fenntartása kényelmesen üzemel.

Sok éve olvasom és hallgatom a politológusokat beszélni arról, hogy miként lehet megnevezni Orbán rendszerét. Nem fogom újrakezdeni, hogy mekkora döbbenettel olvasgatom a „hibrid rendszer”, „választási autokrácia”, „vezérdemokrácia”, „illiberális demokrácia” és még ki tudja mennyi egyszerre frappánsnak és tudományosnak szánt leírásokat. Sokszor volt az az érzésem, mintha egy macskát „nem ugató kutyaként”, vagy „nem repülő sasmadárként” írnának le, esetleg „szárazföldi pontynak.” Ezek mind roppant szellemes marhaságok, de hogy a macskaság lényegének leírásához semmi közük, az biztos. És nem is a téves rendszermeghatározás bosszant, hanem egyfelől az a hallatlan „tudományos öntudat”, amivel ezeket a kategóriákat bevetik, mintha az igazság mellett szóló „érv” lenne, hogy az adott terminust 324 amerikai egyetemen használják és 876 nemzetközileg jegyzett folyóiratban is megjelent. Ez már bosszant kicsit, mert a tudománynak és a tudományos igazságnak valami olyan kifacsarása ez, ami a valóság leírása helyett kollegák leírásaival legitimálná a valóság leírásának hiányát.

De ennél is sokkal jobban zavar, hogy ezek a leírások rendre szalonképessé, legitim rendszerré varázsolják Orbán rendszerét, és a „tudomány” magasztos eszközeivel játszanak alá, akár akaratlanul is, a diktatúra elfogadtatásának. Ez bizony nagyon sok kárt okoz a fejekben, még 13 évvel a diktatúra fellépése után is.

Mint az talán tudható, a számomra egyedül releváns leírása ennek a diktatúrának Magyar Bálint maffiaállam fogalma, amelyet már jó néhány könyvben megírt, részben Madlovics Bálinttal együtt. És ahelyett, hogy a politológia, a szociológia, és ki tudja még hány diszciplína használná a maffiaállam fogalmát, mint a rendszer központi elemének megragadását, a kategória és a leírás nemzetközi sikerei ellenére a hazai értelmezők fanyalognak, vagy legalábbis nem tették központi helyre Magyarék leírását.

Pedig most nem is ezen szeretnék keseregni, ezt csupán a szűnni nem akaró döbbenetem okán jegyzem meg, meg azért is, mert Magyarék legújabb tanulmányában ismét felkínálják a lehetőséget arra, hogy az Orbán-rendszert és annak gyalázatait érteni akarók újabb mankókat kapjanak ehhez. Lássuk a definíciót, és majd utána annak következményét, ha ezt sem fogadják el a mainstream tudósok...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN„TECHNIKAI LANDOLÁS” KÖZBEN SZÁLLT KI OLASZORSZÁGBAN A HONVÉDSÉGI AIRBUSBÓL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.14.


A légi közlekedési szakértő szerint ez nem az volt

Majd ők meg mondják, mi a technikai landolás…

Orbánnal találkozott Macron, aki az „európai egység” szükségességéről beszélt

Negyvenmillió forintot kapott a Szerencsejáték Zrt.-től Bayer Zsolt cége

Miután elzárták a pénzcsapot a Szerencsejáték Zrt.-nél. Érdemes a többi szerencsés nyertes nevét és kötődéseit is elolvasni.

Tizenegy óra mentés után szembesültek azzal a bicskei tűzoltók, mennyi eszközre lenne még szükségük

Majd max. akkor, ha egy balesetben érintett lesz egy fideszes vagy annak rokona, ismerőse.

A rendőrség is felelős a hétvégi tömegbalesetért?

Belügyminisztériumi rendelet szerint az útzárról az országos rendőrfőkapitány és az illetékes ügyeletvezető is dönthet.

Megelégelte a költségvetési lazulást az Európai Bizottság, véget vet a magyar osztogatásnak is

Nem lesz egyszerű a hiánycsökkentés, ugyanis a kormány az elmúlt években bőven az uniós átlag feletti hiányokat csinált.

Nem minden civil tag szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentését

A kormányzati tagok pedig az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának a vizsgálatára vonatkozó civil javaslatot sem támogatták, ahogyan azt sem, hogy közpénzből kötött szerződést csak annak teljes nyilvánosságra hozatalát követően lehessen kifizetni.

Nem fizet Mészáros Lőrinc alvállalkozója, mert az állam sem fizet Mészárosnak

Számos magyar kisvállalkozás került anyagilag lehetetlen helyzetbe, miután két hete közölték velük, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. mint fővállalkozó egyelőre nem fizeti ki elvégzett munkájukat egy uniós beruházás keretében.

A Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet

A rektorhelyettes szerint az állami szerepvállalás a köznevelésben is csökkenni fog.

“Az iskola szülői munkaközössége március 22-én szavaz a fenntartóváltás támogatásáról vagy elutasításáról, az ígéretek szerint véleményüket Pintér Sándor belügyminiszter figyelembe veszi majd a májusi, végleges döntésnél.”

Hétszázmillió forintot utalt át az állam a Rákóczi-filmre, de egyelőre nincs kinek

A Pro Libertate! című történelmi játékfilm II. Rákóczi Ferenc életéről és korának eseményeiről szólna – egyelőre azonban senki nem pályázott az elkészítésére.

Tovább sumákol a Transzparens Újságírásért Alapítvány nevű lejáratószervezet

Ahogy korábban is, úgy most is megint elmaradtak a pénzügyi beszámolóik amúgy törvényileg kötelező közzétételével annál az alapítványnál, mely újságírók hiteltelenítésével foglalkozik, és amelytől nem áll távol uniós kutatási adatok meghamisítása és a cenzúra sem.

A világ legbunkóbb kapusa is magyar

“A fair play is értelmetlen és unalmas lenne, ha mindenki így játszana. De szerencsére vannak nekünk Senkó Zsomboraink, akik segítenek helyrezökkenteni a világ rendjét.”

Semjén Zsolt és Mária Terézia

“… a történelemből nem lehet egy-egy elemet – sem ideológiai, sem politikai, sem gazdasági, sem katonai problémát – önmagában kiragadni, a történéseket csak összefüggéseikben, előzményeikkel együtt lehet értelmezni. Azok ismerete nélkül ugyanis nem lehet megérteni a történteket, és azt, hogyan került Magyarország olyan helyzetbe, amilyenben ma is van.”

Az Orbán-kormány lélegeztetőgépeket küld Törökországba

240 darabot abból a Boaray 5000D típusú lélegeztetőgépből, amit a kabinet darabonként 61 ezer dollárért szerzett be.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ ÉS 2023/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.03.10.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Neveljük a finneket

Az ukrajnai orosz invázió miatt Finnország és Svédország tavaly nyáron beadta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A szándék mögött nyilvánvalóan az orosz fenyegetés veszélye áll, az ukrajnai invázió tükrében ma már semmi sem életszerűtlen. Ma már, vagy százezer reguláris katona és ki tudja, hány ezer civil áldozat ismeretében talán a jobboldali vezérpublicista is elhiszi, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A NATO-tagok mindegyike jóváhagyta a ratifikációt, két ország még nem: Törökország és Magyarország.

Magyarország esetében hiába nyújtotta be a kormány már július közepén azt a javaslatot, ami jóváhagyná a két ország csatlakozását, Kövér László házelnök azóta sem volt hajlandó napirendre venni. A Fidesz egy ideig nem is foglalkozott a kérdéssel, később azt a semmire se jó, értelmezhetetlen választ adta, hogy az országban társadalmi vita zajlik. Társadalmi viták idején pedig, ha jól értjük, minden erő a vitára összpontosul, a jogalkotás menete is ehhez igazodik. Emlékeztetőül: ez a társadalmi vita az úgynevezett nemzeti konzultáció keretében zajlott, a kormány buta és sunyin megfogalmazott kérdésekre várt választ. Az eredmény mélyen a remélt alatt maradt, de arra kiválóan alkalmas, hogy a kormány megfogalmazhassa: a magyarok 97 százaléka elítéli a brüsszeli szankciókat. Fölvetődik, milyen kormány az, amelyik fontosabbnak tart egy országos méretű hazugságkommunikációt, mint a több mint egy éve tartó háborús konfliktus fenyegetettségében élő két ország kinyilvánított szándékát arra, hogy katonai védettségben érezhessék magukat.Tovább

A szerző további cikkei






Kardos András
A lélek és a tormák
(Tóth Árpád ismeretlen verse Lukács Györgyről)

A szerző további cikkei



Bod Péter
Lázár János: szavak, tettek, tények

Parlamenti bizottsági meghallgatásán Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt bombasztikus kijelentések sorát tette tavaly május közepén. A legemlékezetesebbek egyike szerint a cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb helye legyen. Rejtély, ez mit takar, mérni biztosan nem lehet. A szerénységgel soha nem vádolható politikus egyszerre láttatta magát országépítőnek és annak az embernek, aki új sebességbe kapcsolja az itthoni beruházásokat. Nem utolsósorban: a hazai, valamint az uniós források felhasználásával megoldja Magyarország százötven éves felzárkózási dilemmáját. Azt, ami 1867 óta sok nekifutásra sem sikerült.Tovább

A szerző további cikkei



Molnár Erzsébet
Selyemút


F E U I L L E T O N

Ménes Attila
Szaggatott emlékek Tar Sándorról 


I R O D A L O M

Tamás Zsuzsa
Invisible

Amikor a kávé hörögni kezd, beindul a nap, és nincs megállás. Tejet melegít, előveszi a kávésbögréket, a férje bögréjébe cukrot kanalaz. A macska ilyenkor már veszettül takarít, ételmaradékát egy használaton kívüli gumipapuccsal próbálja elfedni. Ne zörögj már, Petruska, szól rá suttogva, és mikor a két bögrével elindul befelé, a macska követi. Hat óra tizenhat perc. Megissza a kávét. Beállítja az órát fél hétre, biztos, ami biztos, és bevackolódik a takaró alá, hogy kihűlt lábát melengesse. Van tizennégy perce, hogy átgondolja a napi teendőket. Általában a kávé és az átgondolás megteszi a hatását, hat huszonkilencnél nem bírja tovább, kipattan az ágyból. Szól a gyerekeknek, hogy fél hét van, az egyik morog, a másik meg sem moccan. A gyerekek is szakaszosan ébredeznek, ha nem szólna félkor, aztán majd negyvenkor, negyvenötkor, nem tudnának kimászni az ágyból hétkor.Tovább

A szerző további cikkei

Bódis Kriszta
Istenhegy

Ezeket a felsőbb leányiskolákat, melyek száma az egész országban nem haladta meg a harmincötöt, többségében magyar nemzetiségű tehetős, vagyis a magas tandíjat fizetni tudó, tisztviselő és értelmiségi szülők leányai látogatták.

Zsömi szegény családból származott. Apja szűcsmester volt, mégpedig azok közül a felszabadult jobbágyok közül való, akik már iparággá fejlesztették a bőr feldolgozását. A gazdasági viszonyok hanyatlása a szűcsmunkára is kihatott, és Zsömi apja a hosszadalmas selyemhímző vékony fonalról a kiadósabb gyapjúfonalra tért át, növényi anyagokból maga festette, maga szabta a ködmönöket, subákat, szűröket, maga applikálta az irhadíszítményeket, hogy majd belevakult a rengeteg munkába, alkalmazottja nem lévén csak a szűr anyagát gyártatta le a csapómesterrel. Hamarosan megkedvelte a lánya barátnőjét, ezt a különös Tüdős kislányt, aki elmélyülten figyelte munka közben.

– A juhászok a hasítékhoz a bőrt a macskáról nyúzzák – mondta egyszer csak rezignált képpel.

– Hát ezt meg honnan tudja, Tüdős kisasszony? – lepődött meg Zsömi apja.

– Hát honnan. A juhászoktól – vágta rá Klára. – Maga is tőlük tanulta, Zsömi bácsi?

Az öreg erre már úgy nevetett, hogy könnybe lábadt a szeme.

– Még hogy Zsömi bácsi! Van ám nekem tisztességes nevem is! Na de nem baj, kisasszony, hívjon, ahogy akar.Tovább

A szerző további cikkei

Kávai Katalin
Pitypangok

Gyémánt Ilonka lett a szeme fénye egy öregecske, jómódú házaspárnak. Taníttatták, öltöztették, nyaralni vitték a Balatonra, ami abban az időben ritkaságszámba ment. A legtöbben a faluból egész életükben csak a közeli Kiskunfélegyházáig vagy Kecskemétig jutottak bevásárolni. A kilencvenes évek elején a helyi kultúrház programszervezője pályázatot nyert egy budapesti kirándulásra. A betakarítási munkálatok miatt alig akadt jelentkező. Helyi iskolásokkal töltötték fel a létszámot, de csak alsósokkal, mert a tízévesnél idősebbek egész nyáron dolgoztak a kárpótlási jeggyel nehezen visszaszerzett földeken szakadásig.Tovább

A szerző további cikkei

Bálity Csaba
Ötszög

A fiú, aki minden erejével arra koncentrált, hogy ne fakadjon sírva a tehetetlen dühtől, végül kénytelen volt máshoz fordulni segítségért. Egy közelben ücsörgő férfitól kérdezte meg, hogy ugye, ő a Bonifác, miközben ujjával az egyik komótosan úszkáló fókára mutatott. A nővére is várakozásteljesen nézett a negyvenes évei vége felé járó, galléros pólót viselő idegenre. A döntőbírónak felkért személy bennfentesnek tűnt, hasonló ruhát viselt, mint az állatkert alkalmazottai. Csupán a logó hiányzott a ruhadarabról, de ez az apróság mindenki figyelmét elkerülte. Készségesen válaszolt a gyerekeknek, akik újabb és újabb kérdésekkel bombázták.Tovább

A szerző további cikkei


Z. Fekete Sándor
Október
(Néhány kőris)

A szerző további cikkei





Orcsik Roland
Dead but pretty


V I S S Z H A N G

Novák Zoltán
A dolog természete

A szerző további cikkei



K R I T I K A

Várkonyi Benedek
Ötvenhatan Párizsban

► Nyissuk ki az ajtót. 55 párizsi beszélgetés. Az interjúkat készítette Cserba Júlia. Kijárat Kiadó, Budapest, 2022, 449 oldal, 5500 Ft

Nagy munka van e könyv mögött; sok-sok kutatás, keresés, sok óra, rengeteg ismeret. De nem biztos, hogy érdemes ennyi és ilyen beszélgetést visszahozni a múltból, hogy érdemes könyvvé kötni mindazt, ami talán régi társalgásban jó volt. A könyv rögzíti a pillanatot; csakhogy ezek a beszélgetések korábban folyóiratokban, hetilapokban jelentek meg, amelyek jól tűrik a múlandóságot. A „dolgozik valami új alkotáson?”–jellegű kérdések viszont húsz év elmúltával már megöregednek.Tovább

A szerző további cikkei

Gregor Lilla
Milyen festő lenne Arvo Pärt?

► Joonas Sildre: Két hang között – Arvo Pärt zenei útkeresése. Fordította Segesdi Móni. Polar Könyvek, Budapest, 2022, 222 oldal, 13 500 Ft

A történet világában rendszeresen visszatérő elemek a fekete pontok, amelyek egyaránt jelentenek hangjegyeket és tükröznek lelki állapotokat, de ugyanezek a fekete pontok ábrázolnak bombázást is, olykor ilyenekre egyszerűsödnek az emberfigurák, sokszor pedig háttérként működve segítik a szöveges részek kiemelését. Ha magunktól nem is lenne rá igényünk, hogy a Két hang között olvasása közben Arvo Pärt zenéjét hallgassuk, ez a mindent átszövő, elsősorban a hangábrázoláshoz kötődő motívum akkor is egységessé simítja össze a képregényt, mintha csak lapozgatás közben szólna a tintinnabuli. (Ennek ellenére meggyőződéssel ajánlom Pärt zenéjének hallgatását olvasáshoz is, általában is.)Tovább

A szerző további cikkei

Nyerges Gábor Ádám
„Válogatott és új”

► Szöllősi Mátyás: Szabad. Vá­lo­gatott és új versek. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 179 oldal, 3999 Ft

A Szabad lapjain valamiféle óvatos elmozdulási szándék érhető tetten a korábbi kötetek rideg(ebb) szemléletű, kontemplatív lírájától, mégpedig valamiféle szentimentalizálódás (a szótári értelemben vett „líra”) felé. Szöllősi, aki idáig fegyelmezetten homogén lírai univerzumot teremtett, nagy rizikót vállal a jól (szinte önműködő módon) kitaposott ösvényről le-lelépegetve. Ez a – manapság egyre ritkábban, keveseknél megfigyelhető – kísérletező törekvés mindenképp tiszteletet érdemel.Tovább

A szerző további cikkei

Domján Edit
Bűntelen bűneink

► Réz Anna: Mardos. A bűntudatról kilenc fejezetben. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 206 oldal, 4399 Ft

Réz Anna minden tárgyalt bűntudattípust tágabb összefüggésbe helyez. Rávilágít arra, hogy lelkiismereti görcseink ugyan a személyes értékrendünkből fakadnak, ám az egyén értékrendje a társadalom erkölcsi normáihoz, szabályrendszeréhez igazodik. E „külső tekintélyt” pedig ideológiák, gazdasági lobbik, társadalmi, politikai mozgalmak bármikor befolyásolhatják, ha elég erősek érdekeiket érvényesíteni – például a médián keresztül. Így történhet meg az, hogy a legtermészetesebb dolgaink miatt (a kinézetünkért, a testi- szellemi működésünkért) is bűntudatot, szégyent érezhetünk. Mert mondjuk nem vagyunk elég hatékonyak, tettre készek, és nem hasonlítunk a divat- és kozmetikaipar modelljeihez sem. Élni merészelünk, miközben nem vagyunk tökéletesek. Megbocsáthatatlan. A környezetvédelem céljaival azonosulva (és ki nem azonosul ezekkel klímaválság idején?) szintén örökös bűntudatunk lehet. De hiába méricskéljük ökológiai lábnyomunkat, ha a hatalmon lévőket nem izgatja a dolog, a vég bekövetkeztéig klímaszoronghatunk.Tovább

A szerző további cikkei

Isztray Simon
A történelem első, nyers vázlata

► Craig Whitlock: Afganisztán-iratok. A háború titkos története. Fordította Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022, 399 oldal, 4999 Ft

► Craig Whitlock: Afganisztán-iratok. A háború titkos története. Fordította Sóskuthy György. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022, 399 oldal, 4999 Ft

Amikor az USA és szövetségesei bevonultak, az akkor az ország nagy részét uraló tálibok uralmát hamar megdöntötték, a tálibok és az al-Káida tagjai a szomszédos Pakisztánba menekültek. A szövetségesek segítettek az ország újjászervezésében, egy új, Amerika-barát, demokratikus kormányhatalomra juttatásában. Ez abban a helyzetben helyesnek tűnt egy szegény, háború sújtotta, kaotikus országban. De az amerikai vezetők még ekkor sem tervezték azt, amit a politikai zsargonban „nemzetépítésnek” neveztek, vagyis az új afgán állam hosszútávú katonai és anyagi támogatását.Tovább

A szerző további cikkei


(Vékony Dorottya Az elengedés rítusai című kiállítása április 23-ig látható a Budapest Galériában.)

A megélt idő teszi a néző számára is átélhetővé a tájban álló, a képből kitekintő fotós és az előtte térdelő, fejét a nő pólója alá rejtő meztelen férfi jelenének és jövőjének közösségét. Amikor pedig a látogató (ha jobban belegondolunk, a kiállítás kontextusában ez is milyen fogalom) térdet hajtva belép a hosszú hajfüggönnyel leválasztott barlangba, akkor szintén egy közös jelenhez és elképzelt jövőhöz csatlakozik. A részvét vezeti be, kényelmetlen úton, és részvételre berendezkedve helyezi magát kényelembe a kis üregben elhelyezett széken. A magánrítus legalábbis a képzeletben közössé, oszthatóvá válik, s kiemeli a nézőt a kiállítás idejéből is.Tovább

A szerző további cikkei

György Péter
Küldetés teljesítve: Belanciege, 2019

(Küldetés teljesítve: Belanciege, Trafó, megtekinthető május 7-ig.)

Amit Steyerl felismert, az az ellenállás formáinak, módjainak, műfajainak, radikális medializálódásának folyamata, amelyben a Balenciaga átírása Belanciege-re megfelelő választ kínált annak a cégnek, amelynek grúziai, batumi üzemeiben a munkások napi 6 eurónál kevesebbet kerestek, függetlenül attól, hogy valódi vagy hamis Balenciaga termékeket gyártottak-e. Tamás Gáspár Miklós Hernando de Soto nevezetes művére (The Mystery of Capital, alcíme: Miért diadalmaskodik a kapitalizmus Nyugaton és miért vall kudarcot máshol mindenütt?) utal a Mércén közölt cikkében (2019. szeptember 14.). Írásának, amely Rajk László és Konrád György halála után született meg, címét nehéz idéznem. Meghaltatok – ez volt az ő szövegének címe. S ez ma már mást jelent. S mind a hárman itt vagytok.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Mindent Lydiáról

(Todd Field: Tár)

Cate Blanchett előkelő szépsége, méltóságot sugalló gesztusai, nyugodt mély hangja úgy ad testet a művésznő fegyelmezettségének, nagyvonalú műveltségének és magabiztosságának, hogy le nem lehet venni róla a szemünket, vonzó szörnyetegként áldozataival együtt minket is elcsábít, ugyanakkor a színésznő remegő, zavarodott tekintetétől, kontrollálatlanul indulatos viselkedéséből a tudattalanba száműzött szorongások, az elfojtott bűntudat is intenzív erővel bontakoznak ki. A film stílusán keresztül is Tár karakterét éljük át. Todd Field rendezésének minden beállítása éppolyan gondosan kidolgozott, mint főszereplője minden karrierlépése.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Térdig vízben

(Kárpáti Péter: Szaturnusz Gyűrűje, Örkény Stúdió)

Ha majd nem lesz többé nálunk olyan, hogy független színház, az olyan alkotók számára, mint Kárpátiék, biztosan maradnak kőszínházi óvóhelyek. Veszélyeztetett vadak számára állatkertek. Az Örkény pedig kockázatvállaló, valódi szellemi műhely, amely tágasra tárja az ajtaját. De meddig vezethetnek ezek az ajtók?Tovább

A szerző további cikkei

Rákai Zsuzsanna
Az elemek

(Várdai István – Művészetek Palotája, 2023. március 5.)

Mindezt egyetlen csellóra redukálni szinte túlságosan is komplex vállalkozás, ráadásul technikai értelemben is az, így Bach ötlete egészen biztosan nem tekinthető takarékos, a zenekart fenntartani nem tudó polgárság lehetőségeihez igazított elképzelésnek. Inkább a tánc valamiféle eszményi megmutatkozásai ezek a szvitek, amelyek önmagukban hordozzák az értelmüket: sem arra nem valók egyértelműen, hogy táncoljanak rájuk, sem arra, hogy közönség előtt szólaltassák meg őket. Olyan módon legalábbis biztosan nem, ahogyan Várdai István tette: valamiféle gyönyörű jegyzékként, hangzó tudástárként, a múlt identitásformáló kulturális értékeiből készített leltárként szólaltatva meg a darabokat, egyiket a másik után. Ez a felfogás Bach korától minden bizonnyal igen távol állt volna, sőt a modern kori koncertéletbe is a hangfelvételekből szivárgott be alighanem, de Várdai mindenesetre következetes figyelemmel tartott ki emellett az értelmezés mellett.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Nyáj, kutya, pásztorbot

(Passacalle de la Follie – Warner, 2023)

Nem muszáj meghallani, de aki akarja, észreveheti, hogy lassan, de biztosan alkonyodik Jaroussky hangja fölött az ég. A magasságok kilógnak már a hang általános színéből és szépségéből, mintha benne felejtették volna a gombostűket egy szépen omló bársonyban. Ami elmúlik, egyúttal valami gazdagodást is hoz, Jaroussky intenzíven, színesen énekel, dolgozik, anélkül, hogy az interpretáció nagyon munkásnak hatna. Tudja ő is, hogy már látni a sötétséget az alagút végén, nyilván nem véletlenül vezényel egyre többet, de most még épp azt az utolsó vagy utolsó előtti pillanatot halljuk, amikor még szól minden.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Mulatási

(Kylie Minogue: Sydney WorldPride Opening Concert 2023, YouTube)

Nem nyugtatott meg, hogy arrafelé is meg vannak bolondulva az emberek, engem nem vigasztal a távoli szomszéd betegeskedő tehene. Annál többet árultak el a profi koncertvideó közönségképei. Legalább három kamera kóborolt a táncoló tömegben, és kettő figyelte fentről a rajongókat. Boldog, kedves, önfeledt emberek táncoltak a nézőtéren, hatvan, hetven pluszosak is, sokan, nem számítottak bolondnak, kuriózumnak, amire persze lehet azt mondani, egy régi előadóval együtt öregszik a közönsége, de ez is általánosítás lenne, az ausztrál főváros koncertjén temérdek fiatal táncolt, kihívó ruhákban vagy szelíden.Tovább

A szerző további cikkei


Csehy Zoltán
Csak, csak, csak

► Bánki Éva: Át. Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2022, 114 oldal, 2490 Ft

Persze, a vers csak a legritkább esetben lehet a magabiztosság terepe: a nyitó költeményben például maja indiánok kötnek ki a XIII. századi Portugália partjain, akik elhűlve, egy antropológus egzaktságával, de fölöttébb kritikusan csodálkoznak rá az európaiak tudatlanságára, könyörtelenségére, szomorúságára, magára a szánalomra méltó másságra. Az egzakt jelek azonban mégsem vezetnek egzakt felismeréshez: „De nekünk, Tulum fiainak / nincs tőlük semmi félnivalónk” – összegez a vers, mely kavafiszi értelemben teszi nyilvánvalóvá, hogy a jelek félreértelmezése a történelem egyik ismétlődő alaphelyzete. A jelek olvasása és félreolvasása életfogytig tartó kényszertevékenység és kényszerhelyzet: ez talán a kötet egyik költői alaptézise.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Szilágyi-Gál Mihály
Ex libris

Jan Patocka: Platón és Európa
Isabell Lorey, Gundula Ludwig, Ruth Sonderegger: Foucault jelenléte
Földes László esztétikai előadásai
Tamás Gáspár Miklós: Antitézis

A szerző további cikkei

Zsembery Borbála
„ég és test között”

►Gerevich András: Lég­zés­gya­­kor­latok. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 54 oldal, 2500 Ft

A kötet legtöbb szövege a test és az azt körülvevő világ elmosódó határvonalait kutatja. A hosszú, négy részre tagolt nyitóvers a határ fogalmát járja körül. Határt képez ember és táj között a bőr, ez a vékony, sérülékeny, rugalmas anyag, ami mintegy összetartja a testet, kijelöli a külső és a belső értelmezési kereteit: „Nyári este volt, kánikula, zümmögtek / és búgtak a bogarak, csíptek és csiklandoztak, / viszketett a bőröm, véresre kapartam.” (Határok) Gerevich szövegeiben a felszínre kerülő belsőségek erős szimbólumként vannak jelen, számtalan versben a vér vagy a belső szervek kibuggyanása jelzi a végső határátlépést.


I N T E R J Ú

Hegedűs Claudia
„A kizökkent idő mindig problematikus”
Beszélgetés Jon McGregorral


P Á R A T L A N 

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)