2019. április 30., kedd

MEGHALNAK AZ IDŐSEK, MIRE BEKERÜLNÉNEK EGY OTTHONBA

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.04.30.


Átlagosan két évet kell várniuk azoknak az időseknek, akik már nem tudnak magukról gondoskodni, hogy bekerülhessenek egy otthonba. A várakozók fele meg sem éri ezt, előbb meghalnak, minthogy ellátáshoz jutnának. Idén februárban már 24 ezren szerepeltek az idősotthonok várólistáin. Hiába emelkedik évről évre a 65 évnél idősebbek aránya, a magyar állam az uniós átlagnál kevesebbet költ idősgondozásra: az elmúlt években nem jöttek létre új állami férőhelyek, a különböző ellátási formák finanszírozása pedig alig növekedett. Az idős hozzátartozók ápolásának terhe így a családokra hárul, ami azzal jár, hogy a gondozók kénytelenek feladni munkájukat, főleg a nőket érinti hátrányosan ez a tendencia.

Egyre több idős szorul gondozásra Magyarországon, mégis kevesen jutnak ellátáshoz – ez derül ki Gyarmati Andrea szociális szolgáltatásokkal foglalkozó kutató idősellátásról szóló tanulmányából. 1990 és 2017 között 13 százalékról 19 százalékra nőtt a 65 évnél és ennél idősebb korosztály aránya. Ez majdnem 2 millió embert jelent, közülük 1,3 millióan élnek valamilyen korlátozottsággal. Gyors ütemben növekszik a nagyon idősek (80 évesek és annál idősebbek) száma és aránya is, 2016-ban már 412 ezer ilyen korú lakost számlált a KSH. Az egyik leginkább rászoruló csoportnak az egyedül élő idősek számítanak: a 65 évnél idősebb népesség harmada él egyedül (554 ezren), és arányuk tovább fog növekedni...

RÁADÁS: MÉRGES BUDDHA (FILM)

ROMAKÉP MŰHELY
Rendező: STEFAN LUDWIG
2016.



  A borsodi Sajókazán Orsós János roma 
  származású tanár és Derdák Tibor 
  szociológus 2007-ben alapította meg a 
  buddhista Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
  hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok 
  számára perspektívát kínáljon. A 
  "második esély iskolája" egy kísérlet arra, 
  hogy a romák szegregációját a képzés és  
  a  spiritualitás segítségével 
  megváltoztassa.

  A buddhizmus azt mondja, hogy mindenki 
  felelős a saját életéért - hangzik el a filmben, 
  amikor az igazgató iskolájuk filozófiájáról 
  beszélget egy helyi idős roma asszonnyal. De mire elég az érettségi bizonyítvány? Segít-e az önbecsülésben a tanulás, ami a továbblépéshez szükséges? És elegendő-e ahhoz, hogy munkát kapjanak az érettségizett helyiek? És mit szól mindehhez Buddha? 

A német-osztrák koprodukcióban készült dokumentumfilmet több mint három évig forgatta Stefan Ludwig. A film a Fünf-Seen Filmfesztivál legjobb dokumentumfilmjének járó díjat, valamint a Zürich Film Festival Közönségdíját hozta el. 

Az est vendégei: Neményi Mária szociológus (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont) és Boronyák Rita a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa. 

A beszélgetést a Romakép Műhely hallgatói moderálták: Udvari Orsolya (ELTE TáTK kisebbségpolitika-mesterszak) és Balázs Barnabás (MKE, Képzőművészet-elmélet mesterszak)

UNIÓS ÚTKERESÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉT SÉRTŐ TAGÁLLAMOKKAL SZEMBEN: LENGYEL-MAGYAR KÜLÖNBSÉGEK

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2019.04.30.



Az Európai Bizottság szokatlanul gyorsan és viszonylag hatékonyan reagált a Jog és Igazságosság (PiS) „dekommunizációs” köntösbe bújtatott „igazságügyi reformjára”, amely sértené az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ehhez nagyban hozzájárult a lengyel bírák kormányzati törekvések elleni fellépése is. Korai lenne azonban a lengyel jogállamiság helyreállítását ünnepelni.

Hónapokon át tartó patthelyzetet eredményezett, hogy tavaly júliusban életbe lépett a lengyel legfelsőbb bíróságot érintő, a bírák korai nyugdíjazásáról szóló jogszabály. Malgorzata Gersdorf, a testület elnöke nem volt hajlandó elfogadni, hogy az új szabályok szerint közel 40 másik lengyel bíróval együtt nyugdíjazták. Bár az Európai Bizottság rögtön kötelezettségszegési eljárást indított az intézkedéssel kapcsolatban, a hosszadalmas eljárás mérlegelésével a lengyel bírók meglepő lépésre szánták el magukat: ahelyett, hogy kivárták volna a brüsszeli testület döntését, tavaly augusztusban közvetlenül az Európai Unió bíróságához fordultak előzetes véleményalkotásért. A kreativitásnak meglett az eredménye: az EU bírósága már októberben kimondta, hogy az említett jogszabály ellentétes a közösségi joggal. Ezt követően a Szejm módosította a legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazásáról szóló vitatott jogszabályt, igy ismét munkába állhatott az a nagyjából két tucat legfelsőbb bíró, akit a júliusi életbe lépés után mentettek fel a posztjáról.

Korai lett volna azonban a lengyel jogállamiság helyreállítását ünnepelni, a PiS ugyanis nemcsak a Legfelsőbb Bíróságot alakította át, hanem a lengyel igazságszolgáltatás teljes spektrumát a végrehajtó hatalom alá rendelte, az Alkotmánybíróságtól az ügyészségen át, egészen a rendes bíróságokig. Ennek következtében jelenleg hat másik lengyel ügy szerepel a Tanács napirendjén. A PiS-kormány továbbra is nyíltan kiáll a rendszerszintű átalakítások mellett: Stanislaw Piotrowicz, a Szejm Jogi Ügyek Bizottságának kormánypárti elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy mindössze „taktikai kijátszási manőverekről” van szó az EU irányába...


KIS JÁNOS: JÖN AZ AUTOKRÁCIA TELJES KIÉPÍTÉSE

HVG ONLINE / ITT HON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.04.30.


Kis János filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora a legfrissebb Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányt „Demokráciából autokráciába – A rendszertipológia és az átmenet dinamikája” címmel. Azt állítja, már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet. Magyarország akkor is autokrácia, ha sebezhető. Kis János új fogalmat vezet be, autokratikus áttörésről beszél.

Kornai János már nyolc hónappal a 2010-es választások után azt írta, hogy a politikai formáció, amelyben élünk, autokrácia. Bozóki András és Hegedűs Dániel egy szintén a Politikatudományi Szemlében közölt írásukban 2017-ben kívülről korlátozott hibrid rezsimként szóltak az Orbán-rendszerről.

Kis János amellett érvel a Politikatudományi Szemle által most közölt tanulmányában, hogy a rendszerleíró bizonytalanság látszólagos, nem a rendszer, hanem a kutatói megközelítés okozza a nehézséget. Úgy véli, Kornai autokrácia-tézisét igazolta az idő, bár a politikatudományi konszenzus még ma, Orbán harmadik kétharmados kormányzásának idején sem teljes. Ami az autokratikus áttörést illeti, azt írja, korábban, ha a demokrácia megbukott, katonai puccs vagy elnöki „önpuccs” vetett véget neki, de

a NER létrehozásában nem volt szerepe sem vérontásnak, sem az alkotmányos felfüggesztésnek. A Fidesz 2010-ben szabad és tisztességes választásokon szerzett rendkívüli többséget.


A jogon kívüli erőszak azóta is elhanyagolható Kis szerint, bár azt hozzáteszi: a megfélemlítés és a különféle retorziók igénybevétele rutinszerű gyakorlattá vált. Ráadásul a Fidesz – 2010-es hatalomra jutása után – rövid időn belül hatástalanította a kizárólagos hatalomgyakorlás útjában álló közhatalmi intézményeket....


ÁLLAMI SEGÍTSÉG HÍJÁN VIRÁGZIK A GONDOZÁSI FEKETEPIAC - A KORMÁNY NEM LÉP, MIKÖZBEN AZ IDŐSOTTHONOKBA EGYRE NEHEZEBB BEJUTNI: A JELENTKEZŐK FELE HAMARABB MEGHAL, MINT HOGY HELYET KAPNA.

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.04.30. 


Van, amikor az az adat a legfontosabb egy helyzet jellemzésére, ami nincs. Márpedig azt senki nem tudja Magyarországon, hogy a 65 év feletti korosztály 1,8 millió tagjának milyen szociális vagy egészségügyi segítségre, szolgáltatásra lenne szüksége. 

Annak ellenére sem tartja fontosnak a kormány egy ilyen összegzés elkészítését, hogy azt lehet tudni: az idős emberek közt 1,3 millióan élnek valamilyen korlátozottsággal: rosszul mozognak, gyengébben látnak vagy hallanak. Többségük nem igényel folyamatos gondozást, de azt igen, hogy valaki rendszeresen besegítsen a ház körüli teendőkbe.

Házi segítségnyújtást azonban jelenleg a korosztálynak mindössze 7 százaléka kap, idősek otthonában pedig 3 százalékuk lakik.

Miközben nő az átlagéletkor, világszerte egyre több idős demens beteg szorul ápolásra, de Magyarországon arról sincs pontos nyilvántartás, vajon ők hányan lehetnek. 

Ez a lesújtó helyzetkép rajzolódott ki a magyar időspolitika gyakorlatáról a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén, ahol a Jól-lét Közhasznú Alapítvány egyik tanulmányát mutatták be. A szerző, Gyarmati Andrea szociológus a fenti adatokhoz azt is hozzátette, hogy állami fenntartású idősek otthonában az utóbbi 8 évben egyetlen új férőhely sem jött létre. Nemcsak ez mutatja a kormány megkülönböztető politikáját, hanem az is, mekkora összeget szán az idős emberekre. A magyar állam jelenleg csak a GDP 0,4 százalékát költi a 65 év fölöttiek ellátására, amivel az európai átlag alatt maradunk, előttünk jár Csehország, de még Szerbia is, míg a svédek 2 százalék fölötti összeget, a norvégok és a dánok pont két százalékot különítenek el erre a célra. 

Az adatok csak arra jók, hogy rámutassanak a politika lényegére – terelte más irányba a jelenlévők gondolkodását Talyigás Katalin szociológus, aki szerint a legfontosabb, hogy milyen minőségű életet tudnak élni az idősek. Ebből a szempontból pedig nagyon fontos, hogy ma 93 százalékuk nem jut semmilyen segítséghez, pedig százezrek élnek közülük százezer forint alatti nyugdíjból, amiből nem tudják megfizetni sem a piaci, sem a feketepiaci szolgáltatásokat. Mert az ellátási hiányt sokszor a határon túlról érkező szakképzetlen gondozókkal próbálják kitölteni az idős családtag ápolásának kényszerével szembesülő családok. Ha ki tudják fizetni nekik a 200 ezer forint fölötti elvárt béreket, már a szerencsés kevesek közé tartoznak, de a magánkézben lévő idősotthonok az átlagemberek számára teljesen elérhetetlenek. Elmondása szerint a beszélgetés előtt felhívott egy Pest megyei otthont, ahol egy 35 négyzetméteres, nem örökölhető garzon használatáért 22 milliót kérnek, a havi szolgáltatásokért pedig 300 ezer forintot. Ez azt jelzi, állami kontroll nélkül működik az idősgondozási piac, míg az állami kézben lévő gondozóházakban sokszor áldatlan állapotok uralkodnak. 

Adamik Mária családszociológus ezt azzal egészítette ki, hogy az idős cigány emberek sorsával sem akar foglalkozni a kormány. A Demográfiai Kutatóintézet munkatársa, Gál Róbert Iván az állami feladatok közé sorolta az ápolási biztosítás szabályainak kidolgozását is, szerinte ennek bevezetése tudatosabb felkészülésre sarkallná a fiatalabb korosztályokat is...
ITT OLVASHATÓ

CÉGET ALAPÍTANI OTT, AHONNAN MÁSOK CSAK MENEKÜLNEK

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.04.30.


Amint van pár szabad percük, már hímzik is a madaras, űrhajós és házikós mintákat, amiket aztán tornazsákokra, mobiltokokra és neszesszerekre varrnak, majd az interneten próbálják eladni. Az idén húszéves Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozásában a legnagyobb szegénységben élő emberek dolgoznak, mégsem akarják, hogy sajnálatból vegyék meg a termékeiket. Ha sikeres márkát faragnak a SZUNO-ból, önfenntartóvá válhatnak, a plusz pénz, az alkotás öröme, a sikerélmény és 
a tanulás pedig talán a jövőjükre is hatással lesz.

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője is azt hitte, hogy egy jó iskola képes lefaragni a gyerekek otthonról hozott hátrányait. Aztán telt-múlt az idő, és világossá vált, hogy kitalálhat bármilyen alternatív oktatási koncepciót, alapíthat művészeti iskolát, ettől még egyetlen halmozottan hátrányos helyzetű gyereknek se lesz jövőképe.

“Rájöttünk, hogy az iskolában kapott fejlesztést leamortizálja az otthoni közeg, hiszen a család teljesen más üzeneteket, értékrendet közvetít a gyerek felé” – mondta L. Ritók az alapítvány berettyóújfalui központjában, ahonnan összesen 27 települést érnek el, ebből hat helyen iskolát is működtetnek. Kilátástalan körülmények közt élő emberekkel dolgoznak, akár olyan zsákfalvakban mint a román határ közelében fekvő Told, ahol még egy kocsmát is képtelenség nyereségesen működtetni. Néhány éve már bemutattuk, hogyan kezdődött itt az idillteremtés néhány kerti pottyantós felállításával.

“Nem lehet elvárni, hogy egy olyan családban, ahol nincs kultúrája a mesélésnek vagy a beszélgetésnek, teljesítsék azt, amit az iskola kér irodalomismeretben vagy kommunikációban”. Ezért nagyjából tíz éve úgy döntöttek, szorosabbra fűzik a kapcsolatot a családokkal, és feltérképezik, mi minden áll annak a hátterében, hogy a gyerekek a képzetlen, nyomorban élő szüleik életútját ismétlik...

ÜGYFÉLNEK LENNI MA – MAGYARORSZÁGON

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.04.30.


2006 óta szerepel a kormányok napirendjén a közigazgatás átszervezése. A mostanában épp szilenciumát töltő Lázár János volt ennek a fő korifeusa. Még egy kisebb-nagyobb szervezeti rendszer átszervezése is nagyon komoly, mély átgondolást és felkészülést igénylő feladat, egy egész államigazgatási rendszer reformja pedig embert próbáló, fogós, ravasz kérdés.

Már persze abban az esetben, ha az új struktúra mellett meg akarjuk őrizni a működőképességet is. Utóbbi ugyanis – be fogjuk látni – nem mindig cél, de bizonyosan nem feltétlenül elengedhetetlen része az eredménynek. Lázár úr aztán jól bele is kavart a rendszerbe, ismerjük el.

A mi történetünk, amelyet példának szánok, s írásom apropóját képezi, arról szól, hogy bizonyos okokból a több mint húsz éve a tulajdonunkban lévő ingatlan telekkönyvi nyilvántartásában bejegyzést szerettünk volna tenni a tulajdoni lapra. Hamar kiderült, hogy manapság ez az egyszerű állampolgár számára már lehetetlen. Nincs rá mód. Csak ügyvédi közreműködéssel történhet, az ügyvéd pedig a számítógépes kommunikáció nyújtotta lehetőségeket köteles igénybe venni.

Nem ismerem a rendszert, de a későbbi események azt a feltételezést sugalmazzák számomra, hogy az ügyvédek számára nem áll rendelkezésre ilyen-olyan ügyekre előre elkészített sablon. Leírják, amit szükségesnek tartanak, aztán elküldik, ahova kell, majd várnak a jó szerencsére. Az egész rendszer csupán egy kvázi elektronikus levelezési csatorna. Ráadásul ez a csatorna csak egy irányban áteresztő. Visszafelé, a hivatal részéről, hagyományosan, papíralapon folyik a kommunikáció. Nincs semmiféle lehetőség kétirányú kommunikációra, rövid idő alatt megejthető korrekcióra, hiánypótlásra, javításra, konzultációra, segítségkérésre. Bármire, ami támogatást jelentene az esetenként nem mindennapi problémák gyors és mindenki számára kielégítő, eredményes (!) megoldásában.

Esetünkben az ügyvéd úr elküldte a kérésünket a földhivatalnak. A hivatal – kivárva az államigazgatási ügyintézésre rendelkezésre álló időt, a 30 napot – arrogáns hangú levélben válaszolt, kioktatva az ügyvédet, hogy a kérése megalapozatlan és értelmetlen. Alaposan utánanéztünk az egyébként érdemben nem indokolt problémának, és megállapítottuk, hogy időközben a hivatal olyan bejegyzéseket és változtatásokat eszközölt a telekkönyvben, amelyekről minket elfelejtett annak idején, érdemben, korrekt módon tájékoztatni. Amennyiben azonban az ügyintéző, akinek ezek az adatok viszont helyben azonnal rendelkezésére állottak, komolyan veszi a kérésünket, kevés utánakereséssel és minimális segítőkészséggel hibátlanul meg tudta volna oldani a feladatot.

Ehelyett írt egy két oldalas levelet...

NEM ÍRJA ALÁ A KORMÁNY A 70 MILLIÁRDOS SZERZŐDÉST, MERT BELESZÓLÁST AKAR A CIVILEK ÜGYEIBE

MAGYAR NARANCS
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2019.04.29.


Rajtunk kívül már minden ország megállapodott a következő Norvég Alapról.

Miután márciusban Norvégia és Ciprus megegyezett az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. Pedig mi lennénk az alapok egyik fő haszonélvezői, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra.

A Narancs.hu kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. „Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség” – tették hozzá a norvégok.

A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány – esetünkben a magyar – oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására)...

LÁZÁR HOZTA A PÉNZT, HOGY MEGMENTSE „BOTKA ÁLDOZATAIT”, NYERESÉGES CÉGEK SZAKÍTOTTAK BELŐLE

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.04.30.


- 2,4 milliárd forint költségvetési pénzt fizettek ki Lázár János közbenjárásával a Szeviép-ügy nyomán azzal az indoklással, hogy a szocialisták által tönkretett kisvállalkozókat és magánembereket segítik.

- A kormányhivatal nem árulja el, kiknek osztották szét a pénzt, a rendelkezésre álló adatok alapján azonban nyereséges cégek kaptak az adófizetői pénzből.

- A kártalanítottak között van például egy hódmezővásárhelyi pénzügyi cég is, amelyet annyira nem viselt meg a csőd, hogy annak idején osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. A faktoringcég felügyelőbizottságában ült nyolc éven keresztül az az ügyvéd, aki sokáig a Lázárral összefüggésbe hozott kastélyt tulajdonolta.

A kormányoldal az utóbbi hetekben rápörgette médiarészlegét a Szeviép Zrt. tíz éve bekövetkezett csődjének aktualizálására. A szegedi Fidesz évek óta próbálja Botka Lászlóra, Szeged 17 éve hivatalban lévő szocialista polgármesterére rásütni az építőipari cég 2009-es bedőlését, tavaly viszont már állami pénzek is belekeveredtek az ügybe.

Az akkor még a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a 2018-as országgyűlési választás kampányfinisében maga utazott Szegedre, egyenesen Szabó Bálint lakására, hogy ott jelenthesse be: „Orbán Viktor megbízásából sok-sok milliárd forint kártérítést hoz a Szeviép-károsultaknak”. Szabó ekkor már hosszú ideje szimbolikus figurája volt a Szeviép felszámolási ügyének, a csőd miatt kifizetetlenül maradt cégek jogi képviselőjeként exponálta magát. A korábban az MSZP-t és a DK-t is megjárt politikai kalandornak az „érdeme”, hogy a szegedi cégcsoport addig kevéssé ismert ügyét szívós akciózásával – és egy sor elvesztett bírósági per árán – három év alatt kiemelte a magyar építőipari bukások közül, és a szocialisták ellen bevethető politikai fegyverré változtatta.

Érdemes megemlíteni, hogy 2009 és 2010 a hazai építőipar fekete évei közé tartozott, a világméretű gazdasági válság utórengései nyomán sok ezer cég dobta be a törölközőt. A fizetésképtelenné vált vállalkozások ötöde az addig rekordokat döngető építőiparban szűnt meg. Ezek a statisztikai adatok semmilyen értelemben nem mentik fel a Szeviép vezetőit pénzügyi machinációik büntetőjogi felelőssége alól, de jelzik, hogy 2009 környékén nem csupán a szegedi alvállalkozók maradtak kifizetetlenül az országban...

KI NYERNE VALÓJÁBAN A BREXITTEL? - A BRITEK TOVÁBBRA IS SAJÁT POLITIKAI JÁTSZMÁIKRA FIGYELNEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.30.


A britek unióból távozása – mutatták ki egy tanulmányban – kereskedelmi szempontból a legnagyobb hasznot Kínának hozná. Amerika, de az oroszok is szép nyereséget könyvelhetnének el. A nagy vesztesek oldalán az EU mellett Törökországot hozták ki.

Az már közhelynek számít, hogy a rendezetlen Brexit a brit gazdaság számára súlyos következményekkel járhat Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) egy friss tanulmánya azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a világkereskedelemben is hozna jelentéktelennek éppen nem nevezhető változásokat. Az Egyesült Királyság a világkereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki, és számos fejlődő ország számára fontos kereskedelmi partner.

Mint a Guardian hírül adta, hétfőn a Labour több képviselője arra bíztatta pártjuk vezetőit, hogy ha már úgyis sort kell keríteni az európai választásokra, használják ki az alkalmat egy új népszavazásra. A vélemények a Munkáspártban is megoszlanak. Többször felsejlik (nem is nagyon leplezve) a háttérben, hogy sokakat nem is annyira a Brexit izgat, inkább jó alkalmat látnak a konzervatív kormány elleni általános támadásra.

A briteknél 2018-ban közel 680 milliárd dollárt tett ki az import, amiből mintegy 360 milliárd dollárnyi érkezett más európai uniós országokból. Ma számos fejlődő ország exportja számára kedvezők a hozzáférési feltételek, főként a kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak és az Európai Uniónak köszönhetően. Az így nyújtott előnyök azonban egy no-deal Brexit esetén megszűnnének. Annak persze, ha az angol import a jövőben simán a WTO szabályai szerint, csupán a legnagyobb kedvezmény elvének szem előtt tartásával folyik majd, lennének győztesei és vesztesei is...

MUNKAÜGYBEN A VILÁG VÉGÉN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Steve
2019.04.30.


Steve lassan 50 éve él Kanadában és az ország egészen érdekes pontjaira is eljutott munkájának köszönhetően. Dolgozott olyan indián rezervátumban is, ami tényleg nagyjából a világ végén van…

„Volt egy idő, nem is olyan régen, amikor munkám révén sokat utaztam. Egy építész/gépész/elektromos tervezőirodának dolgoztam.

Az én feladatom volt a már megtervezett és épülőfélben levő projektek dajkálása, majd azok üzembe helyezése. Minden projekten általában kéthetente vannak magas szintű találkozók, ahol a tulaj (vagy annak képviselője), a vállalkozó embere, (aki az építkezésért felelős), és a tervező (a mi cégünk) képviselője van jelen.

A találkozó előtt az építkezést illett végigjárnom. Később a dolgokat megbeszéltük. Az értekezlet menete sablonos, végigmegyünk az előző találkozó jegyzőkönyvének pontjain. Ki mit intézett azok közül, ami rá volt bízva? Ez után jön a „new business” azaz újabb ügyek/problémák. Néha vannak meghívott vendégek, például a tűzoltóságtól, a várostól, gyártóktól, stb.

Elég stresszes, nem kell mondanom, hogy mindenkinek, megvan a saját érdeke: a tulaj nem akar többlet költséget és a befejezést határidőre akarja, a vállalkozó minél több extra munkát akar, amiért külön számlázna.

Ez-az szerinte nem volt bemutatva (vagy nem jól volt bemutatva) a mi terveinken, nekem meg azt kellett bebizonyítanom, ha lehet, hogy igenis jól/tisztán volt mutatva a rajzokon és a dokumentációban. Sokszor ezt nem lehet, hibáztunk. Az ilyesmit nem szabad az embernek magára venni, ilyesmi előfordul...

EGY VÁLASZTÁS TANULSÁGAI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DOBROVITS MIHÁLY
2019.04.26.


A március 31-én lezajlott törökországi helyhatósági választások végső eredményei még mindig nincsenek megnyugtató módon lezárva. A kormányzatnak főképp Isztambul elvesztése fáj. E városban, amely a jelenlegi államfő politikai bölcsőjének számított, s ma is annak számít, hajszállal ugyan, de az ellenzéki CHP (Köztársasági Néppárt) győzött.

Tanulságok

A kormánypárti erők mind elkeseredettebben igyekszenek a maguk javára billenteni a szoros eredményt. Egyelőre sikertelenül, igyekezetük azonban több dologra is rámutat:

1. Az aránytalan választási rendszerek éppúgy vakok, akár az arányosak. Azaz mindig az aktuálisan erősebbet vagy annak tűnőt hozzák győztes helyzetbe. Ekrem I˙mamog˘lu, az ellenzéki CHP jelöltjeként 48,80 százalékkal nyerhetett, miközben az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja), amely az egyik nagyágyúját, Binali Yıldırım volt miniszterelnököt indította, 48,55 százalékot kapott. A hiányzó szavazatok nagy része egy kisebb vallásos párt, a Necmettin Erbakan volt miniszterelnök örökségéhez hű Üdvpárt (Saadet Pasrtisi, SP) 1,21 százalékát jelentette. Ez a politikai erő, sajátos módon, gyakorlatilag évtizedek óta a CHP szövetségese. (1974-ben, a ciprusi válság idején éppen Erbakan volt Ecevit koalíciós partnere és miniszterelnök-helyettese.) Isztambul kérdéséről később még külön is ejtünk néhány szót.

2. Immáron ismét megdőlt meg az a hibás politikai közhely, hogy a török belpolitikát két nagy, egymással műveltségben, világnézetben, politikában antagonisztikusan szembenálló erő, az AKP és a CHP ellentéte jellemezné, melyben a generációs korfa változása a jelenlegi kormánypártnak kedvez (már ha a mai török belpolitikában ilyenről még lehet beszélni). Világossá vált, hogy a török társadalmi és politikai mozaik ennél lényegesen összetettebb jelenség, amelyet aligha lehet egy „mindent megoldó” képlet vagy algoritmus alapján leírni. A helyhatósági választásokon győztes kormánypárti tömb (Cumhur I˙ttifakı, „Köztársasági Szövetség”) két résztvevője, az AKP és a hagyományos nacionalista MHP (Nacionalista Mozgalom Pártja) jelenleg szövetségesek ugyan, de a két mozgalom háttere, mentalitása és gyökerei roppant távol vannak egymástól.

3. Bár a kormányt támogató pártok jelenleg abszolút többségben vannak (51,64 százalék), az ellenzéki Nemzeti Szövetség (37,57 százalék), amelyet a CHP mellett az MHP renegátjaiból álló s jószerivel labdába sem rúgó I˙YI˙ Parti („A Jó Párt”) jelent, ismét bebizonyította, hogy korántsem erőtlen. Éppen ellenkezőleg, stabil és megkerülhetetlen politikai tényező, amellyel hosszú távon is számolni kell.

4. A török belpolitikában léteznek olyan pártok, amelyek jelenleg az országos politika perifériáján találhatók, de a helyi politikákban számolni kell velük. Ezek legfontosabbika a kurd hátterű „Népek Demokratikus Pártja” (Halkların Demokratik Partisi, HDP), amely az ország délkeleti részének nagyobb hányadán megingathatatlan pozíciókkal rendelkezik. Különleges képlet Tunceli tartomány, amelyben évek óta a Török Kommunista Párt (Türkiye Kommünist Partisi, TKP, 32,77 százalék) adja a vezetést, mellette pedig a HDP (28,21 százalék) és a CHP (20,59 százalék) befolyásos továbbra is.

5. A helyhatósági választások során több tartomány is színt váltott. Így például az AKP szerezte meg azt az északi, fekete-tengeri Zonguldak tartományt (42,52 százalék), amely hagyományosan a CHP egyik biztos fellegvárának számított, miközben az ország északkeleti régiójában a CHP kezébe került a hagyományosan konzervatív Artvin és Ardahan, a HDP pedig megszerezte Kars tartományt. A fekete-tengeri Sinop viszont a CHP egyik legsikeresebb tartománya lett. A társadalmi szerkezetét tekintve igen konzervatív márvány-tengeri Bilecik is az AKP helyett a CHP-t választotta. E kis tartományok mellett az ellenzék számára kiemelkedő trófea Ankara, Eskișehir, valamint az, hogy az égei partvidék mellett most már a földközi-tengeri tartományok is a kezükbe kerültek. Különösen érdekes e régióban Hatay, ez a Szíria szomszédságában stratégiai fontosságú, rengeteg menekültet befogadó tartomány. Szintén az ellenzéké lett Antalya, Adana, Mersin – vagyis az ország legnagyobb városainak többsége az ellenzék kezébe került. Az ellenzék fő sikere mégis Isztambul elhódítása lett. Igaz, csak a városé, mivel a tartomány és a körülötte elterülő ázsiai ipari régió az AKP kezében maradt.

Ezekből az eredményekből világossá vált, hogy a török belpolitikában nincsenek bérelt helyek; igaz, a helyhatósági választások semmiképpen sem tekinthetők országos megmérettetésnek...


HOGYAN LÁTTAK A RÖVIDLÁTÓK A SZEMÜVEG FELTALÁLÁSA ELŐTT?

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: JUHÁSZ EDINA
2019.04.30.


Rövidlátóknak azokat az embereket nevezzük, akik a közeli tárgyakat élesen, de a távoliakat homályosan látják. Ezt az okozhatja, hogy a szemlencse vagy a szaruhártya felszíne túlságosan domború, vagy a szemtengely hosszabb a normálisnál. Ilyenkor a távolban lévő dolgok képe nem pontosan a retinára vetül, ezért nem látják azokat rendesen. Az elváltozás öröklődhet is, és ha szem méretbeli elváltozása okozza, akkor számítani kell rá, hogy kamaszkorban, a növekedés befejezésééig fokozatosan romlani fog a látás. Sőt, akár később is előfordulhat, hogy korrigálni kell a szemüveg értékein. Ez most már egyszerű dolog (sőt, a látásjavító lézeres műtét is hétköznapi, még ha nem is olcsó) - de mi volt a helyzet néhány száz évvel ezelőtt? 
...

FELÁRRAL VETTÉK A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNYESEK A PESTI LAKÁSOKAT, MEG SEM NÉZTÉK ELŐTTE AZ INGATLANOKAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.04.30.


Vastagon áraztak a budapesti belvárosi ingatlanpiacon a letelepedési kötvényesek által keresett lakások eladói, akár 10 százalékkal drágábban is el lehetett adni nekik az ingatlanokat – írja a Világgazdaság.

Ráadásul általában úgy vásárolták meg ezeket az igen drága lakásokat, hogy meg sem nézték előtte az ingatlanokat. A lap szerint az ideiglenes vásárlókört a 60 millió forintnál drágább kategóriából hiányolják most az ingatlanpiacon.

Ez a vevőkör ugyanis mostanra egyre inkább eltűnik. Így a Belvárosban, Terézvárosban, Erzsébetvárosban, Józsefváros, Ferencváros, valamint Angyalföld belső részein már csökkenteni kellett a drágább lakások hirdetési árait, mert nem jelentkezett elég vevő...

MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG: EZREKNEK NINCS PÉNZÜK BETÉTRE MAGYARORSZÁGON

HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2019.04.30.


A Magyar Vöröskereszt idén 4350 fiatal lánynak juttat ingyen intimhigiéniás termékeket. A jelenség már nem csak a szegényebb országrészekben probléma, Budapestről is érkeztek jelzések a szakemberektől.

Ha ma azt kérdezné egy közvélemény-kutató, mit tartanak a nők a 21. század egyik legnagyobb higiéniai vívmányának, az intimbetét és a tampon gyártása valószínűleg az elsők között szerepelne. Magyarázatra nincs is szükség: a ma élő nők közül is sokan emlékeznek még arra, milyen volt vattákat és rongyokat használni, folyamatosan a szivárgástól tartani, és akár a munkahelyről vagy az iskolából is hiányozni egy-egy napon.

Azt viszont már kevesebben gondolnák, hogy sokak számára ez egyáltalán nem a múlt, hanem a jelen:

Magyarországon 2019-ben is sok olyan fiatal lány van, aki havonta kimarad az iskolából, mert se betéthez, se tamponhoz nem jut hozzá.

A jelenség olyannyira nem egyedi, hogy a Magyar Vöröskereszt is felfigyelt rá: tavalyi sikeres pilot projektjük után idén ősszel országszerte 4350 általános iskolás lánynak juttatnak el ingyen higiéniai termékeket – tudta meg a hvg.hu.

A menstruációs szegénység – vagy az angol elnevezése alapján period poverty – az elmúlt években a világ számos országban lett a politikai közbeszéd tárgya. Idén februárban egy újabb fal dőlt le, amikor az Oscar-gálán a jelenséggel foglalkozó "Period. End of Sentence" című indiai film nyerte el a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat. Ha azonban valaki azt hiszi, hogy ez csak a harmadik országbeli országokban fordulhat elő, téved: hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban minden tizedik lány érintett, és 137 700 kamaszlány hiányzott már iskolából, mert nem volt pénze betétre. Arról pedig 68 százalék beszélt, hogy a menstruációja miatt nem tudott rendesen figyelni az órákon...

A KÍNAIAK MEGVETTÉK ORBÁNT, AZ ÉVSZÁZAD KORRUPCIÓJA A BELGRÁDI VASÚT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.29.


Szimpla korrupciós ügyletként lehet értékelni a kínai hitelből finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonalat. A pénzt Kína adja, amelyből kínai cégektől rendelik meg a munkát, a kínai pénz azonnal visszakerül Kínába. A pénzt közvetlenül is adhatnák a kínai cégeknek, és akkor az Magyarországnak nem kerülne semmibe, mivel a vasútvonal Kína gazdasági és politikai érdekeit szolgálja. Magyarország részvétele és a haszna ebben annyi lehetne, hogy adja hozzá a magyar földet és az infrastruktúrát.

De a finanszírozás nem így történik, hanem egy hitelkonstrukciónak álcázott korrupciós ügylet keretében, amelyben a pénzt hitel formájában Magyarországon futtatják át, ahelyett, hogy közvetlenül adnák a kínai cégeknek, ás a “hitelnek” álcázott pénzt Magyarországnak kamatostul vissza kell fizetnie Kínának. A kínaiak ingyen megkapják a beruházás költségét a magyaroktól, azon kívül, hogy a saját pénzük is a zsebükben marad. Cserébe Orbán a strómanján keresztül hatalmas pénzt kap a kínaiaktól. Közönséges vesztegetési ügyről van szó.

Ez azt jelenti, hogy a kínaiak önmagukat finanszírozzák meg, de a szimulált “hitelkonstrukció” miatt az egész költséget Magyarországgal fizettetik meg kamatostul. A kínaiak visszakapják a befektetett pénzüket, és megkapják azt kamatostul is a magyar államtól, mert a pénzt hitelnek álcázva a magyar kormányon futtatják át. Magyarország kap egy kínaiak által megépített méregdrága vasutat, amire semmi szüksége, s amely kizárólag a kínaiak érdekeit szolgálja. Ez százötven év múlva is csak akkor térül meg, ha a kínaik eleget használják. Egyébként csak költség lesz és tisztán ezermilliárdos nagyságrendű veszteség.

Magyarország azért vesz részt ebben a korrupciós modellben, mert a kínaiak a kínai cégek mellé beveszik Orbán Viktor strómanját, és a 750 milliárdos befektetés egy részét vesztegetési pénzként Orbánnak fizetik ki. A látszatot a kínaiak azzal teremtik meg, hogy több szereplőt generálnak a konstrukcióba, mintha a pénzt nem ugyanazok kapnák, mint akik adják. De az egész projekt a kínai állam projektje, amely része az “Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi állami projektnek. Formálisan erre a célra létrehozott kereskedelmi bankok adják a pénzt, és formálisan önálló kínai cégek “nyerik el” a beruházást, de ezek mind a kínai kormány által felügyelt cégek. A kínaiak önmagukat fizetik ki, de elkérnek a magyar költségvetéstől is egy ugyanekkora, sőt kamatokkal növelt összeget...

CSALÁDOK ÉVE: TÖBB EZREN KERÜLTEK AZ UTCÁRA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.04.30.


Május elsején újra elkezdődnek a kilakoltatások. A kormány nem tárgyalt a megoldási lehetőségekről.

A mai napon lejár a moratórium, így szerdától már semmi nem védi a kilakoltatással fenyegetett családokat attól, hogy elveszítsék otthonukat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly – „családok éve” ide vagy oda - összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami szakértők becslése alapján közvetlenül legalább 9-10 ezer embert érintett – felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A várakozások szerint a regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakul majd. Az esetek többsége továbbra is devizahiteles ügy. 

Ugyanakkor ennél is magasabb lehet a magánalbérleti szektorban történő kilakoltatások száma – pontos adat azonban nincs, ezeket az eseteket ugyanis semmilyen hatóság nem dokumentálja. - Csak ritkán fordul elő, hogy egy magánalbérletből a tulajdonos végrehajtási eljárással akarná kirakni a bérlőt – mondta Misetics Bálint, A Város Mindenkié (AVM) Csoport aktivistája. Szerinte a jogbizonytalanság ilyen eseteben mind a bérlő, mind a bérbeadó, mind a hatóságok részéről érezhető – ez az egyik oka annak, hogy még a tiltott időszakban is előfordulhat, hogy utcára kerülnek emberek.

A másik, hogy a végrehajtási törvény két esetben lehetővé teszi a kilakoltatást a téli moratórium alatt: ha az érintett önkényes lakásfoglaló volt, vagy az eljárás alatt rendbírsággal sújtották.

A Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 2019 első negyedévében összesen 114 ingatlannal kapcsolatos „végrehajtási cselekmény” történt, ezek közül 19 volt önkényesen elfoglalt lakás kiürítése. 

Az Utcajogász Egyesületnek több olyan ügyfele is volt, akiket önkényes lakásfoglalónak minősítettek, és emiatt akarták a téli hidegben kilakoltatni őket – csakhogy az irataikból kiderült, esetükben szó sincs önkényes lakásfoglalásról. Egész pontosan az történt, hogy korábban jogszerűen használták a lakást, ám ez időközben megváltozott (például lejárt vagy felmondták a bérleti szerződést). Az önkényes lakásfoglalás ezzel szemben olyan szabálysértés, ami üres lakás elfoglalását jelenti úgy, hogy arra a tulajdonos nem adott engedélyt...

KÉRI LÁSZLÓ: IRRACIONÁLIS, SZÜRREÁLIS VALÓSÁGBAN ÉLÜNK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / LAMPÉ ÁGNES
2019.04.29.


Mi a Fidesz trükkje? Miért bénult le a rabszolgatörvény elfogadása után? Miért vannak túlbuzgó önkéntesei? Mit okoz a félelem?

A Fidesz trükkje, hogy csak annak a 2,5 millió embernek beszél, akiket ő állított elő. Gyakorlatilag „lenyúlta” ezeket a baloldalból kiábrándult rétegeket és szellemileg átformálta. Közben ennek a cinkos, képmutató rezsimnek a korszaka egy jól körülhatárolható kisebbségé. Erről beszélt Kéri László politológus a Reggeli gyorsban.

A Fidesz migránsozós kampánya -amely egyébként kifulladóban van-, azt próbálja sugallni, hogy miközben a világban dúl az erőszak, ez itt a béke szigete, de csak addig amíg ez a párt van hatalmon. Kormányzásuk már elég hosszú ideje tart ahhoz, hogy úgy tűnjön, ezen már nem is lehet változtatni. Kitermel rengeteg alkalmatlan vezetőt kisebb közösségek élére, akiknek alkalmatlanságuknál fogva szükségük van arra, hogy a hűségüket bizonyítsák és félelmet keltsenek. A félelem pedig kiszolgáltatottsághoz, a jogok csorbulásához vezet.

Kéri László szerint a három Orbán-kormány különbözik egymástól. Az első a politikai, társadalmi hátteret készített elő, a második megteremtette a hatalom gazdasági hátterét, a harmadik pedig levagdossa a sallangokat. Kiiktatja mindazokat az elemeket, amelyek veszélyeztethetik. Ezért megy neki az értelmiségnek, a civil szférának. Már csak az ellenzékkel kell tennie valamit, de ez is elkezdődött.

A politológus úgy véli, hogy az EP-választásokat a Fidesz bőven megnyeri. Az önkormányzati választásokon viszont van esélye az ellenzéknek. A rabszolgatörvény elfogadása utáni időkben az ellenzék felvonultatott számos olyan eszközt, amelyek hatásosak, de aztán nem folytatta. Pedig akkor a Fidesz lebénult. Az őszi helyhatósági választás fordulatot hozhat, főleg Budapesten. S ha a fővárosban igen, akkor több nagyvárosban is.

A Kéri László által végtelenül aljas, szemét helyzetnek nevezett állapotot meg lehetne szüntetni, mert nem csak öt százaléknak épül ez az ország...

A GAZDA ÉS A CSELÉD

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2019.04.29.


Május elsejétől a Belügyminisztériumhoz kerül a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság. Ezzel egyidejűleg Balog Zoltán romaügyi miniszterelnöki biztos megbízatása megszűnik, helyette Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke veszi át a területet kormánybiztosként, de a közvetlen irányítás a miniszterelnöké marad.

E tömör hír nagy horderejű bejelentés. Beismerése annak, hogy mindaz, ami az elmúlt kilenc évben, Orbán Viktor kormányzása alatt történt ezen a szakterületen, kudarc. Megbukott az az elképzelés, hogy a feladatkör egy, az egészségügytől kezdve az oktatásig bezárólag számos területet egybeolvasztó gigaminisztérium alá tartozzon, megbukott az a Balog Zoltán nevével fémjelzett koncepció, amely kizárólag az „elmúltnyolcév” tagadására épült, és sutba dobott minden, a társadalmi integrációt elősegítő korábbi lépést. Megbukott az az elképzelés, amely kizárólag a középosztály elvárásaira épült, és a szegény gyerekeket az állami iskolarendszerbe terelte, miközben a módosabbakat az egyházi, alapítványi intézmények felé. Megbukott a Balog Zoltán által sulykolt szeretetteli integráció gondolata, elég csak az ennek példájaként elhíresült, a nyíregyházi Huszár telepen lévő iskolában tanulók rettenetes eredményeit felidézni. Eleve bukásra volt ítélve attól, hogy a tankötelezettség korhatárát 16 évre csökkentették. A legszomorúbb, hogy mindezt tudni lehetett, minden valamire való szakember jó előre megmondta, mi lesz a vége...

AZ ÉLET CSODASZÉP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.04.30.


Az egyik decens portál szívszaggató írását az alábbi címen reklámozta, emelte ki egy ilyen hírek összegyűjtésével foglalatoskodó oldal tegnap: “Így élnek most a félbevágott ikerlányok”. Mondom ekkor, ejj, Kázmér, milyen csuda dolgok vannak földön és egen, plánesőt, hogy nem sokkal mellette Novák szaporodásos nacsasszony azzal várta a fejébe a bátor utazót, hogy “Magyarország hisz abban, hogy a saját erejéből is gyarapodhat”.

Hoztam is a popcornt, hogy én innen el nem megyek, letelepedek örökre, ha már ikreket szeletelnek, Novák elvtársnő pedig gazdasági mágus lett, és elmeséli, hogyan lehet az Unió pénze nélkül is térkövekkel borítani az egész univerzumot. Sőt, kedveseim, nem sokkal odébb meg a Hidvéghi szócső fenyegette azzal a nagyérdeműt, hogy a fideszesek kirajzanak hamarost, elöntik a világot, ahogy J. A, is tudta már, hogy “a szennyes lé lapulva árad el”.

Egyszóval, hogy kétszáz fórumot tartanak szerte az országban a Fidesz eszei, a nagyágyúk viszik az igét, azt, hogyha nem a Viktorra ikszelnek, akkor szét lesz kúrva az ország, müezzin telepszik a plébániák tetejére, betiltják a töpörtyűt, és nagyböjt helyett a ramadán lesz előírva. És még, mint friss fejlemény, a Bangóné patkányméreggel járja majd a falvakat, tanyákat, és azt gyömi a kisdedek szájába cumi helyett.

Így képzelem a fórumokat, mert országunk krémjétől erre telik, erre fussa, ahogy az agyak leamortizálódtak, de mindegy is. És még telis de teli volt ez az oldal ilyen furaságokkal, ahová azért jár az ember, hogy nekilásson eligazodni a történések dzsungelében. És akkor ilyeneket kap a képibe, hogy ikreket szeletelnek-aprítanak, és ők mégis vidáman élnek, hát nem nagyszerű? Dicsérjük hát az Urat teljes szívünkkel, ha már az eszünkkel nem lehet...

A MAGYAROK TÖBBSÉGE TARTÓSAN ELÉGEDETLEN A DEMOKRÁCIA ÁLLAPOTÁVAL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.30.


- A kétkulacsos politikával Orbán jól elvan az európai geopolitikai törésvonal mentén 

- Magyarország mutatja, miként porladhatnak szét olyan alapjogok, mint a sajtószabadság, miközben korunk Trumpjai és Orbánjai nem győznek lázítani a szabad sajtó ellen

- Az izraeli és a magyar kormányfő egyaránt demokráciaellenes és ultranacionalista, ezért értik meg annyira egymást, nem beszélve a Soros elleni közös utálatról

Pew Research
Magyarországon a lakosság többsége továbbra is elégedetlen a demokrácia állapotával, azonban az 53 % nem jelent változást az előző évhez képest, miközben 45 % nem lát gondot ebben a vonatkozásban. Ezt állapította meg a tengerentúli Pew Közvélemény Kutató felmérése, amely 27 országban készült. Sokkal elégedetlenebbek viszont ezen az alapkérdésben a görögök, a spanyolok, az olaszok, de még a britek is, mi csak utánuk következünk. Ha belemegyünk a részletekbe, azt látjuk, hogy nálunk 55 % úgy ítéli meg: teljesen mindegy, ki nyeri a választásokat, a lényegen úgysem változtat sokat. Viszont kiugróan magas, 70 % azoknak az aránya, akik korruptnak tekintik a politikusokat. Európán belül csak Görögországban és Oroszországban rosszabb a róluk alkotott kép.

Idehaza 49 % mondja azt, hogy nincs baj a sajtószabadsággal, ezzel szemben 46 % szerint dehogyisnem. 54 % úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás nem egyenlő mércével mér. 61 % azon a véleményen van, hogy a megválasztott képviselőknek édes mindegy, mit akarnak az egyszerű emberek. Ugyanakkor 68 % elégedett a közbiztonsággal, simán ki mer menni éjszaka az utcára.

Washington Post

Az ukrán választók honorálták a győztes színészi képességeit, de azt is, hogy igen rugalmas, vagyis gyorsan képes változtatni álláspontját és szövetségeseit, márpedig ez igen fontos tulajdonság az egész térségben – mutat rá az amerikai Külpolitikai Kutató Intézet egyik vezető elemzője. Orenstein hangsúlyozza, hogy egy olyan térségről van szó, amely az Oroszország és az EU közti törésvonal mentén fekszik, de egyes politikusok, mint Orbán Viktor egész jól elboldogulnak a geopolitikai ellentétek közepette. Merthogy a magyar kormányfő ügyesen navigál Moszkva és a Nyugat között, és meg is kapja jutalmát mindkét féltől. Megállapodott Putyinnal a gázszállításokról és Paks 2-ről, miközben a Freedom House szerint az ország már csupán részben szabad. Ám ezzel együtt egészen a közelmúltig a Néppárt köztiszteletben álló tagja maradt, és noha az elválasztó vonal mindkét oldalán játszik, a Fidesz nyeri a választásokat. Nem kell semmilyen komoly politikai kihívással szembenéznie.

Hasonlóan képlékeny politikára kell számítani Zelenszkij részéről is. Mindent meg fog tenni, hogy Nyugatbarát pályán tartsa Ukrajnát, úton az EU-tagság felé. Ám egyidejűleg valószínűleg figyelembe veszi az orosz kisebbség véleményét, legalábbis olyan mértékben, hogy az orosz etnikum ne tartson tőle. Ezen felül valószínűleg megpróbál majd olyan reformokat hozni, amelyet szembemennek a korrupcióval, de nem keresztezik az oligarchák szándékait. Azaz nem foglal állást, hanem igyekszik senki sem elárulni. Legfőbbképpen magát nem, és az a képet, hogy ő az ország legnépszerűbb fia. A politika mélyen megosztott világában paradox módon azok kerekednek felül, akik a legkevesebb fixa ideát mutatják, viszont a legrugalmasabbak. Ez a nagy tanulság a Nyugat és a környező államok számára.

Spiegel

A populisták feljövőben vannak Európában, de nem mindenütt hatnak a jelszavaik. Erre a következtetésre jut a lap, miután megvizsgálta, hogy az utóbbi 20 évben miként is szerepeltek odahaza ezek az erők, amelyek alternatívaként határozzák meg magukat a hagyományos nagy pártokkal szemben. Több nyugati államban már jó ideje jelen vannak a nagypolitikában. Jellemző rájuk, hogy szinte kivétel nélkül bírálják az EU-t, elutasítják, hogy újabb nemzeti jogkörök kerüljenek át Brüsszelhez. De a jelenség leginkább a földrész középső és keleti részén figyelhető meg. Olyannyira, hogy errefelé ilyen pártok vannak hatalmon Magyarországon és Lengyelországban...