2018. november 22., csütörtök

MI LESZ, HA FUTNI KELL?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: SWAN EDGAR
2018.11.22.


...Azon töprengek – jó, tudom, becsípődött nekem Gruevszki, a politikai menekült -, hogy amikor (nem ha. Amikor) bukik a rezsim és esetleg úgy alakul, hogy a következő kormány történetesen jobboldali lesz (úgy értem, valóban jobboldali), akkor nagypapi a dolgok logikája szerint egy baloldali vezetésű országban fog politikai menedékjogért folyamodni? Putyin baloldali? Vagy addigra az lesz? Mert azt ciki lenne kijelenteni, hogy az önjelölt jobboldali önjelölt apostolt egy jobboldali kormány üldözi.

Aztán még az is eszembe jutott, hogy ha esetleg futni kell, azt egyedül kell, vagy a komplett család rohan olyankor? Mert Gruevszki például nős, van két gyereke is, ráadásul két lány. Velük mi a helyzet? Őket nem üldözi senki, ők biztonságban vannak otthon? Mert én úgy tudom, csúf dolog amikor egy erős férfiember elfut a biztonságba és hátrahagyja a nőket és gyerekeket. Vagy várható a család is? Lesz családegyesítés? A teljes rokonság is jön utána? Már aki még nincs börtönben. Fura diktatúra az, ahol csak a családfő forog veszélyben. Én eddig úgy tudtam, hogy az ilyen brutális rezsimek, melyek valaki életére törnek, a családot sem kímélik. Sőt, kimondottan zsarolásra szokták felhasználni a családtagokat.

Orbán esete persze más, ő már kénytelen lesz majd a családot is kicsenni az országból. Na, nem azért, mert a gyilkos rezsim (nem a mostani, mert ez egy virágzó demokrácia) rajtuk akarna bosszút állni, hanem azért, mert a családtagok többsége saját jogon is bíróság elé fog kerülni. De még mindig izgat, hogy hová tud majd menni? És ki fog még úgy dönteni, hogy üldözi az ellenség? A miniszterek? A szomszéd? Lehet hogy egy egész falut kell igényelni nekik? Vagy kisvárost? Esetleg nem is olyan kicsi várost? Súlyos kérdések ezek, de majd kapunk rájuk választ. Remélem, hamarosan.


ITT OLVASHATÓ

JOBB ELLÁTÁS CSAK AKKOR LESZ, HA KEVESEBB KÓRHÁZAT TARTUNK FEL

444.HU
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2018.11.22.


A Magyar Kórházszövetség megtalálta a sürgősségi ellátás problémakörének megoldását. Azt javasolták, hogy csökkentsék a sürgősségi ellátóhelyek számát és a gaz sürgősségi orvosok részére vezessenek be bérplafont, hiszen 7500 és 13 000 forint között keresnek óránként.

Mint nyilatkozták, 107 tagintézményükből 41 nyújt sürgősségi ellátást, és a 41-ből 32 helyen van kisebb-nagyobb probléma.

Valóban igen komoly ellátási problémák vannak, azonban ez legkevésbé sem a sürgősségi osztályok, sokkal inkább az egészségügy jelenlegi állapotával magyarázható: mind az alapellátás, mind a szakellátás elégtelensége, a diagnosztikai, szakorvosi várólisták hosszúsága miatt a betegek a lehető legkisebb ellenállás felé mozdulnak, és megjelennek a sürgősségi osztályon. Hiszen máshol hónapokat kellene várniuk csak a diagnózisra, itt pedig megkerülhetik a rendszert.

És az összeomlófélben levő magyar egészségügyben, ha valaki gyógyulni akar, akkor meg is kell kerülnie. A helyzet bonyolultságát csak fokozza, hogy a sürgősségire zúduló betegeket, vizsgálat és diagnózis után nehéz továbbküldeni a területi ellátásra, mert ott vagy a szociális okból ott fekvő, vagy a vastag borítékot adó beteg foglalja az aktív ágyat. (A sürgősségi problémáiról és a megoldásokról itt és itt és itt írtam. ) Amit még az is erősen tetéz, hogy Magyarországon valahogy ragaszkodunk ahhoz, hogy minden buszmegállóban legyen egy kórház, így az egyébként is kevés szakembert sikerül jól szétszórni az országban...

AMIKOR A MUNKÁLTATÓ BERÁNGAT A SZABADSÁGRÓL - DE MÉGIS MIKOR TEHETI MEG?

MUNKAÜGY ÉRTHETŐEN BLOG
Szerző: HORVÁTH ZSOLT
2018.11.22.


Gőzerővel közeledünk az év végéhez, és úgy gondolom, hogy ez a legtöbb munkáltatónak és munkavállalónak egy igen húzós időszak. Mindenki szeretné teljesíteni az éves tervszámokat, lezárni a még folyamatban lévő ügyeket, hogy az ünnepek alatt minél több idő jusson a családra és a pihenésre. Jellemzően ilyenkor többen mennek szabadságra főleg, hogy az ünnep- és az áthelyezett munkanapoknak köszönhetően viszonylag könnyű egy hosszabb időszakot néhány nap szabadsággal megoldani.

OK, de a mi a helyzet akkor, ha a munkáltatónk megszakítja a megkezdett szabadságot?


Most biztosan sokan azt mondják, hogy ezt nem teheti meg. Van egy rossz hírem: megteheti! Persze ennek szigorú szabályai vannak. Nézzük meg, hogy mik ezek!

Először is tisztázzunk néhány nagyon fontos alapszabályt: a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - adja ki! A munkavállaló csupán 7 munkanap szabadsággal rendelkezik, melyet a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja. Ráadásul a munkavállalónak az erre irányuló igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Ez így igen szigorúnak hangzik, és valóban az is, de azért nem árt tudni, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. És természetesen tilos a joggal való visszaélés! Tehát azért mégsem tehet meg mindent a munkáltató...

LÁZÁR LÁBON LŐTTE MAGÁT BOTKA MEGTÁMADÁSÁVAL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.11.22.


A Csongrád megyei kiskirályt találta el a szegedi polgármesterre kilőtt golyó.

Még majdnem egy év van az önkormányzati választásig, de a Fidesz már megindította a negatív kampányt az egyik utolsó ellenzéki bástya elfoglalására. Botka Lászlót változatos ügyekkel próbálják lejáratni.

Ezek egy részéről, például az önkormányzati parkolóügyről, már lehet tudni, hogy teljesen alaptalan, ezért a Fidesz most a Szeviép-ügyet próbálja a szegedi polgármesterre tolni, hiába nem sikerült eddig egyetlenegyszer sem igazolniuk, hogy Botkának bármi köze lenne a bedőlt építőipari céghez és a hitelezők ki nem fizetéséhez.

A szeged.hu ennek kapcsán megkérdezte Lázár Jánost, Hódmezővásárhely fideszes országgyűlési képviselőt, korábbi parlamenti frakcióvezetőt és kancelláriaminisztert, aki nem is titkolja, hogy ő áll a Botka elleni támadások mögött, neki van-e valami köze a Szeviép-ügyhöz, kapott-e tőle megbízást a cég. Sajtótitkára útján azonban

Lázár kerek-perec letagadta, hogy adott megbízást a Szeviépnek polgármestersége idején.

Tudomásom szerint a Szeviép akkor dolgozott Hódmezővásárhely önkormányzatának, amikor a néhai Rapcsák András polgármester urat felfüggesztették, és ideiglenesen az MSZP és az SZDSZ képviselői irányították a várost. Az ő megbízásukra, és nyilvánvalóan szocialista nyomásra kapott megbízást a Szeviép Hódmezővásárhelyen, évekkel Lázár János polgármesterségét megelőzően. Lázár János egyetlen aspektusból kapcsolódik a Szeviép-ügyhöz: a Szeviép által megkárosított vállalkozók kártalanításában a képviselő kulcsszerepet vállalt, az erről szóló előterjesztést is ő nyújtotta be a Parlamentnek. Tehát, míg Botka László és Újhelyi István a politikai haszonélvezői voltak a Szeviép tevékenységének, Lázár János és a Kormány a cserbenhagyott vállalkozók kártalanításán dolgozott.

Tehát Lázár azt elismeri, hogy dolgozott a Szeviép Hódmezővásárhelynek, de azt állítja, hogy évekkel az ő ideje előtt.

Ehhez képest a valóság ez:....

A VIP-MIGRÁNS - DE MÉGIS KICSODA NIKOLA GRUEVSZKI?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MIKLÓS GÁBOR
2018.11.22.


A forgatókönyvírók még nem döntötték el, hogy politikai krimit vagy bohózatot írjanak Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnök menekülésének történetéből. Sok a nevetséges, de sok a nyomasztó elem is ebben a nagyon balkáni sztoriban. De kicsoda Nikola Gruevszki?

Az angolul folyékonyan beszélő politikus nemcsak Orbán Viktorral tart fenn baráti és harcostársi viszonyt, hanem Aleksandar Vucic szerb elnökkel, Milo Djukanovic montenegrói vezetővel, valamint feltehetően az albán hatóságokkal is. Tíz évig volt kormányfő, ennyi idő alatt akár be is szerezhetett ennyi befolyásos jó barátot.

Gruevszki 48 éves, szkopjei születésű, két gyermeke van, közgazdász. Mozgalmas felnőtt élete már a rendszerváltás utáni korszakban bontakozott ki. Egyetemi tanulmányait még a hajdani Jugoszláviában kezdte ugyan, de valódi karrierje az új államhoz köti. Apai ágon a család az Oszmán Birodalom azon részéből származik, amely a második Balkán-háború után Görögországé lett. A hellén állam azonnal hozzálátott az ottani bolgár tudatú lakosság görögösítéséhez, a családneveket is hatóságilag megváltoztatták. Nikola nagyapját behívták a hadseregbe, és 1940-ben elesett a Görögországot megtámadó olaszokkal folytatott háborúban. A nagymama és a majdani miniszterelnök Talo nevű apja az 1945 és 1948 közötti években zajló görögországi polgárháború elől Szkopjébe menekült. Az édesapa a belgrádi egyetemen doktori címet szerzett, és a bitolai egyetemen tanított faipari szakemberként. Hamar elvált, és a nővérként dolgozó anya a négyéves Nikolát pár évre Líbiába vitte, amikor ott kapott jól fizető munkát...

LASSAN MINDEN SZOMSZÉDUNKKAL ÖSSZEVESZIK AZ ORBÁN-KORMÁNY

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.11.21.


Macedónia ugyan nem szomszédos ország, és nem tagja az Európai Uniónak sem, de a Gruevszki-botrány finoman szólva nem tett jót Magyarország regionális megítélésének. Már régóta egyértelmű, hogy Orbán Viktor csak olyan kétoldalú kapcsolatokban érzi jól magát, melyekben ő diktálhat, ám például Horvátországgal vagy Ukrajnával kapcsolatban ez a helyzet nem áll fenn. A magyar kormányfő 2010-es hatalomra jutása után taktikai okokból feladott néhány korábban stratégiai fontossággal bíró témát, mivel úgy érezte, hogy sokat profitálhat szomszédjai jóindulatából, ám arrogáns stílusa és egyre kiismerhetőbb pávatánca miatt apránként minden környékbeli ország szimpátiáját elveszítette.

Első látásra úgy tűnik, hogy 2018 végére Orbán Viktor erősebb, mint valaha, hiszen olyan durva nemzetközi akciókat engedhet meg magának, mint Nikola Gruevszki, egykori macedón miniszterelnök kicsempészése és eljuttatása hazánkba, és ennek betetőzéseként rekordgyorsasággal menekültstátushoz való juttatása. A magyar kormányfő merész akciója azt próbálja demonstrálni, hogy nem rendítette meg a Sargentini-jelentés, amely lényegében pontról pontra leírta, milyen területeken építette le a jogállamot a magyar kormány. Azzal azonban, hogy Orbán provokálja a nemzetközi közvéleményt, és fogatlan oroszlánként igyekszik bemutatni az Európai Uniót, még nem érezheti biztonságban magát, mert egyre durvább konfliktusokba keveredik a szomszéd államok kormányaival.

A legszembetűnőbb az Ukrajnával szemben tanúsított ellenséges magatartás, amely elsősorban abból adódik, hogy az orosz érdekek kijárójaként Orbán ott akadályozza észak-keleti szomszédunk uniós közeledését és a NATO tagság irányába tett lépéseit, ahol csak tudja. Az ukránok eddig elég elnézőek voltak azzal a magyar gyakorlattal kapcsolatban, hogy a kárpátaljai magyarok tömegei vették fel illegálisan a magyar állampolgárságot, ám egy magyar konzulátuson titokban készült állampolgári eskü felvételének nyilvánosságra hozatalával jelezték, hogy vannak ütőkártyák a kezükben. Az uniós és az amerikai diplomácia is igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy ne blokkolja az orosz agresszió miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő ukránok törekvéseit, a magyar diplomácia jottányit sem enged.

Élesedik a harc a horvát kormánnyal is, hiszen Magyarország továbbra sem hajlandó kiadni Hernádi Zsolt MOL-vezért a szomszédos országnak. Az INA-ügy miatt elmérgesedő viszály lényege, hogy a horvátok szerint a hazájában korábban elítélt Ivo Sanader egykori kormányfő kenőpénz elfogadása ellenében engedte, hogy a MOL meghatározó tulajdonrészt szerezzen a horvát nemzeti kőolajipari cégben. A vesztegetéssel gyanúsított Hernádi Zsoltot azért nem adta ki Magyarország, mert: "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga, és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása". Ismerős érvelés a Gruevszki-ügyből.

Nem vagyunk puszipajtások Ausztriával sem, noha Sebastian Kurz néppárti kancellár megválasztása után nagy várakozással indult vonaton Bécsbe a magyar kormányfő. A fiatal osztrák kormányfő gyorsan lecsillapította Orbán várakozásait, mert szerinte nem minden szól a menekültkérdésről, ugyanakkor a szabad sajtó garantálása és a jogállami normák betartása elemi kötelessége minden európai kormányfőnek. Kissé lelombozta ez a tény Orbán Viktort, de az igazi csapás akkor érte a sógorok részéről, amikor Kurz pártjának képviselői is megszavazták az Orbán-kormányt keményen elítélő Sargentini-jelentést...

HA A HATALOM PELENKÁJÁBA KAKI KERÜL, NEM ELDOBJÁK, HANEM KIMOSSÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2018.11.22.


Pökhendiek, hazudnak, az erkölcsi szintjük nulla. Lényeg a hatalmuk és annak mosdatása. A Gruevszki-ügyben már szerintem ők sem tudnak kiigazodni, mert még arra sem képesek, hogy összehangolják a sok szart, amit kitaláltak. Itt van ez az Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár. Egyebek mellett azt mondta: a kormány úgy véli, Gruevszki különleges bánásmódot igénylő személy, mert 10 évig miniszterelnöki tisztséget töltött be. Azt is mondta, hogy „az ellenzéki sajtó által folytatott dezinformációs kampányt” ne vigyék be a Parlamentbe, mert ez az, ami Magyarország biztonságát valójában aláássa. Nocsak, véletlenül nem a kormány titkolózik, és bújtat egy – azóta már menekültstátusszal megfejelt – elítélt bűnözőt?

Gruevszki-ügyben ez a stratégia, kellett hozzá egy ilyen funkcióban lévő államtitkár is. Nincs új a Nap alatt. Hatalmuk kezdete óta ki vannak képezve a sumákolásból, a hazudozásból, abból is, hogy egészen hígvelejűnek nézzék az embereket. Körmük szakadtáig védték a Nemzet Csalóját. Diplomáciai botrány nem lett ugyan belőle, de azóta is az ország szégyene. Ő nem más, mint a bukott köztársasági elnök, a Schmitt. Lopott. Mi volt ehhez képest Selmeczi kisasszony kifli csücsök ügye. Súlyosabb a tette, mégis a mai napig élvezi az életet – nagy luxusban. Csupán 2010 és 2012 között volt államfő, különös bánásmódot igénylő személy. Ez az ember kellett Orbánnak, akit pórázon vezethet. 2012. április 2-án jelentette be a Parlamentben Schmitt Pál köztársasági elnök, hogy lemond posztjáról. Ilyen a rendszerváltás óta soha nem fordult elő. Pedig már januárban kirobbant a plágium ügy. Az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutatott Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Emiatt nem sokkal a lemondás bejelentése előtt Schmitt Páltól a Semmelweis Egyetem szenátusa megvonta a doktori címet.

Csalt, lopott a közjogi méltóság. Orbán Viktor rafináltan addig-addig taktikázott, hogy úgy oldják meg az államfő „lemondatását”, hogy azt önként tegye meg Schmitt, és – ez a legfontosabb – a közvélemény számára is így tűnjön. Nesztek, idióta emberek, rakjátok a többi közé! A ma külügyi blamázs, akkor szóvivő is beállt a sorba – azóta is ott eszi a fene – „Egy ilyen méltatlan bulvárkacsával nem kívánunk foglalkozni”. Schmitt vérig sértődve mosakodott, összevissza beszélt, politikai gyilkosságot emlegetett. Mindenki más hibás volt, csak ő nem. Mi lett vele? Büntetésből havi másfél millióért lakással, autóval, sofőrrel, kétszemélyes titkársággal élvezte tovább az életet.

Azt tudták például, hogy Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérmét dr. Schmitt Pál 2010. szeptember 2-án alapította? Az érdemérmével többek között az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása terén szerzett kiemelkedő érdemeket; művészi, alkotói, előadói és közszolgálati tevékenységet honorálta a köztársasági elnök. A díj neve 2012-ben Schmitt Pál plágiumbotrányakor A Köztársaság Elnökének érdemérmére módosult. Áder János a díjat 2013-ban megszüntette. Íme a feltűnés nélküli, igen szerény Schmitt.

Ezzel még nem volt vége. Vigaszdíjként – ha már bejelentkezett érte – megválasztották a Nemzet Sportolójának Grosics Gyula halála után. A bukott elnök, a nem doktor szívfájdalom nélkül happolta el a címet arra méltóbbak elől. Kapott ezért is 500 ezer forintot az államtól. Mert ő sportpéldakép is. Erkölcsösség nulla. Nála csak azok szégyellhetik jobban magukat, akik megválasztották. Az a mai napig nem derült ki, hogy orbáni nyomásra tették, vagy Schmitt Pálnak, az Astoria szálló egykori igazgatóhelyettesének, a Kádár-rendszer miniszterhelyettesének, az olimpiai bajnoknak, a sportdiplomatának, a nagykövetnek, a bukott köztársasági elnöknek, a közgazdásznak, a politikusnak és franc tudja még minek tartoztak ennyivel – emlékül.

Akkor azt mondta: „Óriási megtiszteltetés. Számomra az a legfontosabb, ha a saját sporttársaim, akikkel az elmúlt ötven évben előbb együtt versenyeztem, majd sportvezetőként együtt dolgoztam, gondolják úgy, hogy méltó vagyok a címre. Sportvezetőként továbbra is a magyar sport javára kívánok dolgozni mint a NOB tagja”.

Ismét szégyenérzet nélkül. Én meg azt mondom: a Los Angeles-i olimpia bojkottjakor ő volt a MOB főtitkára és a NOB magyar tagja. Szovjet döntésre a magyar sportolók távolmaradásáról Kádár mondta ki az áment. Formálisan ugyan az olimpiai bizottság szavazta meg a távol maradást – egyetlen tiltakozó voks mellett. Ez az egy nem Schmitté volt. Ő a MOB közgyűlése alatt Szófiában bolgár sportvezetőkkel tárgyalt. Azzal magyarázta, a szófiai út már előre le volt kötve. Kérdezem: mi lehetett fontosabb, mint kétszáznál is több magyar sportoló sorsáról szavazni? Mégis ártatlan bárányként lehúzta a vizes lepedőt a jelenlévőkről: „Ott ültek az olimpiai bajnokok, a magyar sport reprezentánsai, kollégáim, ott ültek az újságírók, a sportvezetők, a szövetségi képviselők. És nem akadt egyetlen egy sem a régi menők közül, aki azt mondta volna: gyerekek, hát mi nem azért ülünk itt, hogy megszavazzuk a részvételünk?… Még féltek az emberek kinyilvánítani, amit legbelül éreztek. Úgyhogy végül is örülnöm kellett, hogy azon az ülésen nem voltam jelen, mert én mint NOB-tag lelkiismeretem és esküm szerint nem szavazhattam volna arra, hogy távol maradjunk a küzdelmektől” – mondta az ügyről Schmitt a Kő-féle 2005-ös portrékönyvben. Hányinger az egész pali, simulékony volt ez az ember sportban, közéletben mindenhol és mindenkor. Soha nem teljesülő álom maradt a politika bojkottálta világjáték például Wichmann Tamás, Darnyi Tamás, a vízilabdacsapat, az öttusacsapat (Fábián László és Mizsér Attila révén egyéniben is volt esélyünk), Stefanek Gertrúd, Gáspár Tamás, Baczakó Péter, Kocsis Ferenc, Magyar Zoltán, Wladár Sándor és sokan mások számára...

ORBÁN BUKÁSÁHOZ CSAK A JELENLEGI ELLENZÉK HULLÁJÁN ÁT VEZET ÚT!

MÉRCE
Szerző: KALMÁR SZILÁRD
2018.11.22.


Sokunkban volt naiv várakozás a 2018-as április választás előtt. Valamiféle előrelépést és markáns baloldali fordulatot vártunk. Ígéretes volt, hogy Karácsony Gergely és az MSZP romjai egymásra találtak és az is, hogy legalább megszólítódtunk mi, radikális baloldaliak is.

A tavaszi választás eredménytelensége és az azt követő apátia rá kellett ébresszen bennünket arra, hogy Orbán jelenlegi ellenzéke képtelen változást elérni.

A NER szabta kereteken belül nincs olyan kombinációja a szereplőknek, amely meg tudná teremteni a változáshoz szükséges „új többség”-et. Az csak hab a szégyentortán, hogy mindeközben gagyi ügyeskedésekkel, taktikázásokkal ezek a politikai formációk „összefogásozás” közben egymás kicsinálásával voltak és vannak elfoglalva.

Ma a hivatalos ellenzék soha nem látott mélyponton van. Az új próbálkozások is csak belefulladnak az apátiába, ami eluralta az országot. Mindeközben ezen szervezetek helyzetét csak súlyosbítja, hogy szinte az összes ellenzéki párt mögül eltűnt a mozgalmi bázis. Gyurcsány nyugdíjasai kiöregedtek, a szocialisták nagy előnyének tekintett országos hálózat romokban, az LMP és a Jobbik aktivista bázisa pedig lényegében felszámolódott.
Így vagy úgy, de a leginkább Orbán által pénzelt pártelitek próbálkoznak már csak a túléléssel, arra számítva, hogy egy tőlük független rendszerösszeomlás után majd be tudnak lépni arra a területre, amely Orbán után maradni fog.

A helyzet legnagyobb ellentmondása azonban az, hogy míg a jelenlegi ellenzék van pozícióban, addig szinte biztos, hogy marad a jelenlegi miniszterelnök. Társadalmi bázis nélkül maradt ellenfelei csupán a rendszer demokratikusságának látszatát tartják fenn. Ha képesek lennének megbuktatni Orbánt, akkor már régen börtönben lennének. Az, hogy szabadlábon vannak, a legbiztosabb jele alkalmatlanságuknak. Sajnos az új, alulról induló kezdeményezések szinte azonnal elsüllyednek a NER mocsarában, gondoljunk csak arra a Momentumra, amelynek emblematikus vezetője egy ’89-es Orbán-klón, és nem csak a külsőségeket nézve.

Az áprilisi kudarc legfontosabb következménye a „liberális” értelmiségi ellenzéki alternatíva bukása. Szinte a nullára zuhant vissza az önnön politikai identitását a rendszerváltás polgári demokratikus ideáihoz kötő, egyébként rendkívül agresszív és minden mást erőből elnyomni kívánó ideológia népszerűsége. Összeomlani látszik a vallásos hittel felépített és hirdetett eszmerendszer, amelyben az elmúlt harminc év legunalamsabb politikai közhelyei kaptak helyet.

Ma már nem vezet automatikus lincshangulathoz ellenzéki körökben, ha valaki markáns baloldali politika szükségességéről, az Orbánt pénzelő, a térség lemaradását semmivel sem csökkentő Európai Unió vagy a hazai maffiaállamhoz vezető szabadpiac kritikájáról beszél.

Egyre nyilvánvalóbb kisebbségbe szorulnak azok, akik valamely (neo)liberális vezér újratündöklésétől várják a csodát, eltűnőben Gyurcsány és Bokros, de már Bajnai Gordon neve is egyre ritkábban merül fel, mint „antiorbán” megváltóé.

A jelenlegi ellenzék legnagyobb hitelességi problémája mindemellett az, hogy senki sem feltételezi róluk, hogy képesek lennének elfoglalni Orbán rendszerének a helyét. Még az ellenzéki választók sem hiszik el, hogy ezek a politikusok képesek lennének arra, hogy az államigazgatás egész területén átvegyék az irányítást. Akik láttunk valamit a 2002 utáni időszakból, tudjuk, hogy ami már akkor sem ment, az most még annyira se menne...

"MI LESZ A HOLNAP"

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2018.11.16.


Ez alkalommal jó hírekkel kezdem. A magyar miniszterelnök az Európai Néppárt (EPP) Helsinkiben tartott múlt heti kongresszusán olyan határozatot írt alá, amely a liberális demokrácia értékeinek, köztük a független sajtó és a civil társadalom védelme, valamint a populizmus és a nacionalizmus elítélése mellett az akadémiai szabadságnak, vagyis a kutatás és a felsőoktatás szabadságának a fontosságát is hangsúlyozta. Most már csak komolyan kellene vennie ezt a kétoldalas szöveget.

A kiválasztott egyetemek egyenként akár évi 4 milliárd forintnyi plusztámogatást is kaphatnak, ha nyílt versenyben megfelelnek a nemzetközi tudományos publikációk és oktatói kiválóság feltételeinek, és így közülük legalább öt a várakozások szerint 2020‑ig bekerülhet a legjobb 100 közé a nemzetközi ranglistákon. Igaz, ez a program 2013-ban Oroszországban indult, de hátha ide is „begyűrűzik”, mondjuk, Paks–2 oldalvizén.

De: „Már nem a mi dolgunk, hogy mi lesz a Holnap.”

„Sorsunknak sorsával már ré­gen számoltak”


„Hánykolódik, de nem süllyed” – idéztem másfél éve Párizs városának jelmondatát a Közép-európai Egyetemre vonatkoztatva, vesszőfutásának elején. Felhozhattam volna az ismert mondást is, amely szerint a jó tengerészt nem nyugodt vizeken kell kiképezni. Hát ami a CEU navigációs körülményeit illeti, tény, hogy ezek a vizek 2017 eleje óta nem nyugodnak, egyre nagyobb hullámok között hánykolódik az egyetem hajója, amelybe a hivatalos és önjelölt Búvár Kundok igyekeznek lékeket fúrni. A legnagyobbat ráadásul úgy fúrják, hogy csak hátradőlve malmoznak, mert ez a lyuk magától tud nőni, de leginkább ettől várják, hogy a hajó elsüllyedjen.

Képes beszéd nélkül arról van szó, hogy a CEU elüldözésére hozott törvénymódosításban négy feltétel szerepel: „(1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, b) a székhelye szerinti országban működő és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és d) működését az oktatási hivatal engedélyezte.”

A b) és a c) pontokat a CEU már teljesítette; a d) pont akkor léphet hatályba, ha az a) pontban foglaltak megvalósulnak. Viszont mivel egyetlen országot vagy kormányt sem lehet arra kötelezni, hogy aláírjon egy már letárgyalt szerződést, ráadásul, mint kiderült, a magyar küldöttség igényei szerint letárgyalt nemzetközi szerződést New York állam és Magyarország között, az Oktatási Hivatal addig nem mozdulhat, amíg a dokumentum elébe nem kerül.

A miniszterelnök még a nyáron összefoglalta álláspontját a kérdésben: „Jó munkához idő kell.” Ami mélységesen igaz, feltéve, hogy bárki is végez valamilyen, sőt akármilyen munkát. De mint tudjuk, mindenki csak vár, pontosabban kivár – amíg letelik a december végi határidő, mert Gloviczki Zoltán, az OH vezetője szerint csak azután lesz abban a helyzetben, hogy mérlegeljen, hiszen „a CEU addig kapott haladékot, hogy teljesítse a feltételeket”. Sajnos nem vette észre, hogy nem a CEU-ra, hanem a kormányra kell várnia.

A határidőt több mint egy éve tolták ki egyébként, és most már világos, hogy azzal a céllal, hogy időt nyerjenek az európai parlamenti választások előtti kötélhúzásig, amikor is a Fidesz súlya felértékelődik a Néppártban, és már senki sem piszkálja őket a CEU miatt, mivel biztosan hozzák a szavazatokat, lásd az említett EPP-határozatot, amelyet aligha fognak bárkitől is számon kérni...

RÖGHÖZKÖTÖGETÉSI KORMÁNYÖTLETELÉS

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.11.22.


A hatalmi pozícióból elkövetett napi politikai froclizás legújabb ötletének a túlmunka környékén kavarták fel az állóvizet. Az Index-en megjelentek szerint mind a túlóráztatás mértéke, mind a munkaidőkeret kezelése megváltozna. A Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által benyújtott javaslat társadalmi üzenete összefoglalható azzal, hogy „coki”.

Illetve nem is annyira. Sokkal inkább azt sugallja, hogy a motiváció a munkaerőhiány valamiféle kényszeres áthidalása olyanok által, akik a munka világából leginkább csak a világot látták. Míg mások a tényleges, a politikai pótcselekvéseken, túlmozgásokon túlmutató, munkával foglalkoztak. Az utóbbi kérdéssel, Kósa munkavégzésével nem is foglalkoznék többet. A politikus valószínűleg úgy érzi, hogy beleszakad a munkába. Mások pedig talán úgy éreznék, hogy beleszakadnak a röhögésbe, ha munkának akarnák tekinteni a politikus teljesítményét. Igaz, ez igaz lehet más politikai szereplőkre is. A beadott beadvány lényege nem is ez, hanem a munkavégzők egyfajta röghöz kötési szándéka.

Akkor ugyanis, amikor a munkaidőkeret, és így túlmunka javadalmazásának kérdése is, három éves időszakra számítható, akkor kialakulhat egy igen sajátos állapot. Az, hogy a munkavállalót 1-2 éven keresztül annyit túlóráztatják, amennyi időt csak lehet, majd a harmadik évben vagy kifizetik, vagy nem. Azt ugyanis aligha lehet garantálni, hogy a munkahelye a harmadik évben még egyáltalán létezni fog. Miközben a túlóráztatott dolgozó nem biztosan engedheti meg magának azt, hogy felmondjon a rabszolgatartónak mielőtt kifizetnék. Illetve, amíg bízik benne, hogy esélye van a pénzéhez jutni. Eközben persze fizetnie kell a számláit. Így a munkahelyén is kiszolgáltatott helyzetbe kerül, és egzisztenciálisan sem lesz biztosabb az élete. Tulajdonképpen három éves ingyen hitelt nyújt a munkáltatónak, és az is nyilvánvalónak tűnik, hogy ez a helyzet nem annyira lesz jó a munkavállalónak...

KÖZTERÜLETI REKLÁM: ORBÁNÉK LETAROLTÁK A PIACOT

HÍRKLIKK 
Szerző: NÉMETH PÉTER
2018.11.22.


Szerdán derült ki, hogy Simicska egykori közterületi reklámcégét, az Euro Publicity Kft.-t november 8-án vette át Vörös József ügyvéd. Ezzel azonban nem ért véget az átvételek sora, hiszen emellett még másik 6 társaság is a Mészáros Lőrinchez több szálon köthető ügyvéd tulajdonába került, Nyerges Zsolt üzletembertől - vettük észre a cégnyilvántartásban

Az Opten adatai szerint egyaránt az Euro Publicity-hez hasonlóan november 8-án került Vörös tulajdonába

- az óriásplakátok és járművek felületeit értékesítő Publimont Kft.

- a médiareklámmal foglalkozó A Plakat Kft.,

- PRO A Kft. és a PRO B Kft., melyekkel a B-Reklám Kft. is Vöröshöz került,

- a Mundus Invest Zrt.,

- valamint a Megapolis Media Zrt., mely többek között a Lánchíd Rádió Kft., és a Nemzet Kft. tulajdonosa is 3 másik társaság mellett.

Ezekkel együtt már 8 egykori Simicska-céget vett át Mészáros Lőrinc bizalmasa. Október végén ugyanis még a Mezort Zrt. is a tulajdonába került.

A fenti összeállítást az Mfor készítette. Arra azonban nem térnek ki, és a hírklikk.hu ennek nézett utána, hogy vajon a közterületi reklámpiac hány százalékát uralja Mészáros Lőrinc, alias Orbán Viktor.

Nos portálunk információi szerint közel kilencven százalék immár, ami közvetett, vagy közvetlen tulajdonát képezi a felcsúti egykori gázszerelőnek...

AGYONÜTNI? AZ IS JÓ

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.11.21. 


Ezerféle szempont és elmélet van. És senki sem elég okos ahhoz, hogy az övére azt lehessen mondani, ez a jó. Rengeteget tévedünk. Nem adatokban persze, hanem elméletekben. A leggyengébb pontja ennek a kiábrándító folyamatnak az, hogy még csak nem is lehet tudni, mikor tévedünk és mikor van igazunk

Itt van most például ez a Tamás Gáspár Miklós interjú (TGM: Magyarország a legreakciósabb ország a Földön - Index). Én azt mondom, dermesztően igaza van. Majdnem mindenben. Amiben meg nincs igaza, abban szerintem nincs igaza, és ez kevés. Ő is egyedül van az elméleteivel, én is egyedül vagyok. Ő sem hiszi, hogy tévedhetetlen, én sem. A közelmúltban volt olvasható az Amerikai Népszavában Bartus László írása, ami nem kis szerepet játszott a kétségbeesett kísérletemben, hogy felrázzam az általam bölcsnek tartott embereket (jelentem, pillanatnyilag majdnem teljes a kudarcom), az teljesen másról szólt, mint most TGM, de nem az ellenkezőjéről, mert akkor túl egyszerű volna a képlet.

Ez itt, ebben az országban úgy borzalmas, ahogyan van. Térdig járunk a diagnózisokban. Derékig a közelmúlt elemzésében. Ezek közül TGM-é a legijesztőbb, mert abban is majdnem igaza van - de csak majdnem. Ennek a megítélésében legalább nem vagyok bizonytalan, azt bizonyosan tudom, hogy igazam van, és hogy akkor is igazam volt - mi jár annak, akinek igaza van? A szája. Mit kezdünk azzal, ha elfogadjuk azt, amit akkor is mondtam és azóta is mondok? Hogy a főbűnös Magyarország akkori miniszterelnöke, és vele azonos mennyiségű felelősséggel tartozik az SZDSZ nevű párt (közös bűnük az anakronisztikus nevetségességükkel is rengeteg kárt okozott kisgazda bagázs, ami nélkülük nyomtalanul eltűnt volna). Semmit nem kezdünk ezzel a tétellel, mert az baromi kevés, hogy ezt már TGM is tudja, mert hiába tudja, ha ennek a tudásnak az eredménye az, miszerint nincs mit tenni. Szerintem nem azért, amiért szerinte, de ettől még az ő elmélete globálisan igaznak látszik, az enyém meg lokálisan használhatatlan. TGM azt mondja: "A rendszert csak a nép változtathatja meg." Én is valami ilyesmit mondanék. Csak azt nem tisztáztuk (nem is fogjuk), mit értünk ezen a közös főnévvel kifejezett fogalmon. A népen. Én leginkább semmit. Ez a teljesen használhatatlan szavak egyike, minthogy az egyetlen jelentésével nem tudunk mit kezdeni, egy összefoglaló kifejezés, aminek nincs semmi értelme, mert nincs mögötte semmi. Megfoghatatlan. Minél fogva TGM mondatának sincs semmi értelme, hiába van igaza, mert a nép nem fog megváltoztatni semmit. A nép egy nemlétező szemiotikai jel, ami magyarul három betű és ami más nyelveken több betű, de más nyelveken sem jelent semmit, mert a nép az emberek sokasága, az ember viszont értelmezhetetlen mint sokaság. A sokaság ugyanis nem tesz semmit. A sokaság mindössze van. Ha azt kiáltja, feszítsd meg, azt már egy ember kiáltja meg egy másik, aki ugyanazt kiáltja és megint egy másik a sokaság utolsó tagjáig. De megfeszíteni nem a nép fogja. A népre való hivatkozás a hivatkozó felelősségének a kockázat nélküli áthárítása valamire (még csak nem is valakire), ami még a felelősség továbbadására is képtelen.

A nép nem fog megváltoztatni semmit. Nem azért, mert ez a mi népünk teszetosza meg ostoba és gyűlölködő, hanem mert nem az. Mert semmilyen. Ezt volna jó tudomásul vennie annak, aki itt valamit tenni akar...

HAZUGSÁGGAL VÁDOLJA A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMOT - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2018.11.22.


Rekord sebességgel, mindössze tíz nap alatt befogadta a magyar kormány Nikola Gruevski politikai menedék kérelmét – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Orbán kritikusai úgy tudják, hogy a volt macedón kormányfő barátjától jött egyenesen az utasítás a befogadásra. Két éves büntetésének múlt heti megkezdése előtt érkezett Gruevski hazánkba magyar diplomaták segítségével. Általában hónapokat kell várni egy ilyen kérelem elbírálására és 2017-ben a kérelmezők mindössze 3%-a kapott menekülti státuszt – nyilatkozták az újságnak magyar jogvédő szervezetek. A macedón igazságügyi miniszter külön hangsúlyozta, hogy annak ellenére kérik az ex-kormányfő kiadatását, hogy az már bejelentette kérelmének pozitív elbírálását. Ugyanakkor egyre inkább felmerül a gyanú, hogy miért nem tudták – talán nem is akarták? - megakadályozni Gruevski szökését, és miért csak két nappal a hatóságok tudomására jutása után adtak ki nemzetközi körözést ellene. Másrészről az, hogy Magyarországon menedékjogot kapott, az Unió arculcsapása is egyben. Hisz Brüsszeltől számtalan kritikát kapott a macedón igazságügyirendszer, ám semmire nem mentek vele. Minden az illiberálisdemokráciát hirdető Orbán szája íze szerint alakult, ami azt is jelenti, hiába hozták létre a Rendkívüli Ügyészséget, az nem lesz képes ítélkezni és az igazságot sem kideríteni Gruevski-félebűnügyben - írja a Neue Zürcher Zeitung. 

A Reuters pedig Johannes Hahn Twitter üzenetét idézi, amelyben az Unió bővítéséért felelős biztos számonkéri Orbán Viktoron, miért fogadta be Nikola Gruevskit. Konkrét tényekkel alátámasztott magyarázatot követel a magyar kormányfőtől. Macedónia 2005-ben kérte felvételét az Unióba, de még el sem kezdődtek a csatlakozási tárgyalások.

A The Guardian nyomon követi Steve Bannon Mozgalmát, amit még július közepén Londonban indított útjára 6 órás vacsora keretében. Trump elnök kirúgott nemzetbiztonsági stratégája, aki visszament a szélsőjobbosnak tekinthető BreitbartNewshoz szerkesztőnek, az Uniós választásokra egy szélsőjobbos európai koalíciót akar létrehozni. Az Új populizmus címmel megjelent cikkből kiderül, egyelőre vonakodnak a vacsorán résztvevők a Mozgalom aktivistái lenni. A Mayfair környéki hotelben szervezett titkos vacsorán gyakorlatilag csak a svéd Mischaël Modrikamennek sikerült pártját meggyőzni arról, hogy csatlakozzon Steve Bannon Mozgalmához. A brit Nigel Farage sem kötelezte még el magát, és a francia szélsőjobbot vezető Marine Le Pen azért határolódott el, mert nem vette jó néven az amerikaiak beavatkozását a francia választásokba. Ugyan Steve Bannon nem titkolja, hogy nagyon közel áll hozzá Orbán Viktor, de egyelőre nincs jele a Mozgalomban való részvételnek – derül ki Paul Lewis írásából...

ITT OLVASHATÓ 

ESZKÖZKEZELŐS LAKÁSOK: SOK A KÉRDŐJEL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.22.


Miközben mindenki arra számított, hogy a kormány bővíti a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programját, inkább lehúzzák a rolót ennél a szervezetnél. Villámgyorsan becsukták az új jelentkezés lehetőségét, a birtokukban levő lakásokat pedig eladják. Aki nem tud azonnal vásárolni, alighanem rosszul jár.

Már egyetlen új rászorult sem léphet be a bajba jutott hitelesek megsegítésére létrehozott eszközkezelős programba. Viharos gyorsasággal közzétették ugyanis azt a kormányrendeletet, amely szerint a hatálybalépést (ez tegnap megtörtént) követően „a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlására már nem kerül sor”. Azok az adósok reménykedhetnek még, akiknek a jogszabályi feltételeknek megfelelő szándéknyilatkozatát már befogadták. (A rendeletet itt nézheti meg.)

A parlament előtt már van egy, az eszközkezelős programot alapjaiban átalakító, pontosabban tulajdonképpen megszüntető törvényjavaslat (ezt itt olvashatja). A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak a kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében - közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter korábban az MTI-vel. Arról is beszélt, hogy a programnak köszönhetően 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.

A tájékoztatás szerint a javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, amelynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege. Kamatot nem számítana fel az állam, és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő igénye esetén. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének, így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok...

A FRANCIA RÓMA CSODÁJA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.11.22.


Tovább kalandozunk Seldonék segítségével Dél-Franciaországban, céljaink között szerepel a francia Róma csakúgy, mint a barlang, ahol emberkísérletet végeztek. Mindez persze rengeteg képpel, szóval induljunk is! (Aki a kalandok első részéről lemaradt volna, az egyrészt sajnálhatja, másrészt itt pótolhatja.)

„Folytatom a francia dél bemutatását. A szállásunk Grau-du-Roi ideális volt a környék látnivalóinak felfedezéséhez.

Elsőnek Montpellier-t néztük meg. A város leginkább az egyeteméről híres, ami az egyik legrégibb Európában, és az egyik legrégebbi orvosi kar is itt alakult meg. A városnak sok szép középkori műemléke maradt fenn...

KOLTAI RÓBERT: NEM BÍROM A GYŰLÖLETET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2018.11.22.


Soha nem úgy válogattam a barátaimat, hogy ideológiai alapon egy oldalon álljunk, mindig a jó emberek társaságát kerestem – nyilatkozta a 168 Órának Koltai Róbert, akivel annak apropóján beszélgettünk, hogy hamarosan betölti a 75-öt, és ez alkalomra megjelent a Sose halok meg? című kötet, amely a színész pályájának legizgalmasabb történeteit eleveníti fel. A naivitásán és az alvászavarán túl arról is beszélt, hogy 75 évesen jobban énekel, mint fiatalon, miként verték át az ultizó focisták, miért nem fogja meg jobb kézzel a stampedlispoharat, és mit néz meg elsőként a Facebookon. Elmondta azt is, vajon ma is leforgathatná-e első filmesként a Sose halunk meget

Hetvenötödik születésnapján önéletrajzi ihletésű kötettel lepte meg a rajongóit. Teljesíthetetlen feladat lenne, ha arra kérném, idézze fel életének összes sorsfordító pillanatát; de annyit talán elmesélhetne, hogy mit tekint az utolsó nagy fordulatnak az életében.

– Ami a koromat illeti, a színpadon semmit nem érzékelek belőle. Sőt fiatalnak érzem magam. Amikor nem játszom, egy kicsit mintha elnehezednék. Viszont a Sose halok meg? nem egy szokásos életrajz, inkább történetek füzére. Ráadásul utólag jöttem rá, hogy mennyi fontos dolog kimaradt belőle. Nem lett teljes a leltár, de nem is akartunk ilyet készíteni Gaál Ildikó szerkesztővel. Az alighanem reménytelen vállalkozás lenne.

Attól még, hogy nem szokásos életrajzi könyv, az életének lehetnek meghatározó fordulópontjai.

– Csakhogy én soha nem tettem így mérlegre a saját életemet. De ha ennyire erőlteti, az utolsó nagy fordulatot talán az első filmem, a Sose halunk meg elkészítése jelentette. Akkor vidéki színészből egy kicsit filmes is lettem, kipróbálhattam magam társ-forgatókönyvíróként és rendezőként is. Utána még nyolc filmet csináltam. Ha ma kezdeném, valószínűleg nem kapnék lehetőséget a filmrendezésre...

MA EGY KICSIT FELHÁBORODUNK, DE HOLNAP EZT IS ELFELEJTJÜK

MOMENTUM BLOG
Szerző: Momentum Mozgalom / TÖLCSÉR BORBÁLA
2018.11.21.


Úgy tűnik, mi, magyarok egyáltalán nem akarunk normális országban élni. Úgy tűnik, a történelmünk semmilyen tanulsággal nem szolgált számunkra. Úgy tűnik, marad a beletörődés, mert az online térben zajló kommentcsatákat hajlandóak vagyunk megvívni, de ha valódi harcra kerül a sor, inkább megfutamodunk.

A napokban futótűzként terjedt a sajtóban a hír, hogy Nikola Gruevszki magyar diplomataautóval szökött hazánkba, a magyar kormány segítségével - természetesen megkerülve ugyanennek a kormánynak (egyébként minden más menekültre szigorúan alkalmazandó) menekültügyi szabályozásait. A hazájában válogatott bűnökkel megvádolt, onnan menekülő macedón exkormányfő és aktív bűnöző azóta boldogan adta hírül: Magyarországon oltalmat és menekültstátuszt kapott.

De mégis hogyan teheti meg a kormány, hogy egy ilyen fajsúlyú kérdésben, egy ilyen döntés után nyugodtan hátradől? Hogyan érik el, hogy a felháborodás még csírájában haljon el, és helyette átvegye az uralmat a beletörődés?

A recept egyszerű: a Fidesz gyakorlatilag 2010 óta kísérletezik rajtunk

Kísérleteznek, mert okosak és óvatosak. Pontosan tudni akarják, mi az, ami már megüti az ingerküszöböt, de azt is, mi az, ami még éppen jótékonyan kitolja azt. Hiába az egyre durvább megnyilvánulások, az egyre arcátlanabb közpénz-lopás, az egyre nyíltabb autokrácia, az egyre húsbavágóbb idegengyűlöletre épülő propaganda, mi nem ébredünk fel. Nem ébredünk fel, mert a NER nyolcadik évére már beért annyira a kísérlet, hogy pontosan tudják, meddig nyújtózhatnak.

És miközben zajlik a kísérlet, az ellenzék megoldást keres. A választó is megoldást keres. Az ellenzéki politika az apátiába süllyedt választót teszi felelőssé, a választó a tehetetlen ellenzéket. Nézzünk szembe azzal, hogy egyik sem kevésbé igaz a másiknál.

De hol gyökerezik egy választó felelőssége?

A legtöbb választó négyévente egyszer érzi magát felelősnek, majd a kudarcot látva hárít: tesze-tosza pártokra, rendszerre, szomszédra, bárkire, ahelyett, hogy szembenézne önmagával, és megértené: ez a rendszer két dologra épít: a politikát mérsékelten fogyasztó választókra és a tudatos választók módszeresen programozott apátiájára.

Azok, akiket nem ér el semmilyen független média, azt kérdezik: mi a baj Orbánnal? Azok, akiket elér, azt kérdezik: a “vidék” nélkül hogyan?

Fogadjuk el: ma az ellenzéki oldalon nincs valódi néppárt. Aztán tegyük fel az egyetlen logikus kérdést: valóban néppártra van szükség ahhoz, hogy történelmet írjon a generációnk? Van egyáltalán ehhez bármilyen politikai pártra is szükség?

A pártok a kereteket, a feltételeket, a színpadot, a szórólapokat és a szónokokat adhatják ugyan, de tüntetnünk neked és nekem kell, hiszen a valódi nagy forradalmakat szinte sosem nagypolitikai szereplők vívták, hanem a saját sorsukat alakító hétköznapi emberek.

De amíg egy autokrata rendszerben vesztegelve hol egyik, hol másik párt ellen acsarkodunk a billentyűzetünk mögül, miközben Orbán már a párnacihából is kilopta a maradékot, megérdemeljük a sorsunkat.

Megérdemeljük, mert jöhet propaganda, új Alkotmány ezerszer, jöhet lopás, jöhet CEU-ügy, épülhetnek milliárdokból stadionok teljesen feleslegesen, körözhetnek a fejünk felett magáncélra használt kormánygépek, romba dőlhetnek a kórházak, elhülyülhetnek a gyerekeink, éhen is halhatunk - mi csak ülünk és várunk.

Eközben néhányunk az első híreket hallva, a vacsorát félbehagyva rohan fel a Sándor-palota elé elmondani, hogy az államfő egy bajszos szar. Néhányunk arca rendszeresen megjelenik az ellenzéki tüntetések tudósításaiban. Néhányan virágot adunk a rendőrök kezébe, ezzel konzerválva egy-egy fontos pillanatot. De sem jobbak, sem különbek nem vagyunk azoknál, akik csak ülnek és várnak.

Minket ugyanúgy a kilátástalanság táplál, amikor cselekszünk, mégis más döntéseket hozunk, mert beláttuk:

Nincs mit veszítenünk...

NEMZETI KULTÚRA

MÉRCE
Szerző: BAGI ZSOLT
2018.11.21.


Az utóbbi hónapokban a kultúrharc, a nemzeti kultúra és a demokratikus kultúra kérdései borzolták az értelmiségi közvéleményt. A szűkebben vett kultúrharc kérdései kevésbé érdekesek, egy jó ideje tudjuk már, hogy ez az idő is eljöhet, amikor a jobboldali művelt kulturális elit pozícióit is átveszik műveletlen populisták. A „műveletlen” nem értékelő jelző itt, pusztán leíró. A kultúrharc – legalábbis jelen pillanatban – nem annyira a baloldali kultúra ellen folyik, mint inkább a baloldali kultúra reprezentációja ellen, az ellen a jobboldali gondolat ellen, hogy a baloldali kultúra is része a nemzeti kultúrának.

Ma azoknak kell távozniuk, akik jobboldaliként is nagyra tartják (az állítólag baloldali) Esterházyt, nem azoknak akik Esterházy táborába tartoznak.

Az az írás, amely mostanában a legnagyobb port kavarta, Tamás Gáspár Miklós jajszava a nemzeti kultúráért. A jajongást, a lekezelő modort, a nyelvhelyesség idealizálását magam sem tartom sokra (többek között éppen TGM volt az, aki felhívta arra a figyelmet 2004-ben, hogy a fiatalok sodródása a radikális jobboldal felé – 2006 és aztán 2010 előszele – strukturális okokra vezethető vissza, most pedig lekezelő stílusban beszél digitális kultúrájukról), ugyanakkor értetlenül állok (habár korántsem meglepetten) a vihar előtt, amelyet egy rövid, tulajdonképpen jelentéktelen publicisztika támasztott.

Értetlenségem oka az, hogy a kritikusok a szöveg (illetve azóta már szövegek) lényegi mondandóját nem is érintik, mindeközben életre-halálra menő küzdelemben állnak stiláris, retorikai elemeivel, odavetett megjegyzéseivel, TGM más szövegeiben kifejtett gondolatai zanzáival és így tovább. Ez a tény már önmagában is tünet értékű és TGM mondandóját igazolja: olvasási kultúránk technicista, a „mondandót” lényegtelennek tekinti, képtelen a szöveget teljes kulturális kontextusában olvasni.

TGM az általa liberálisnak nevezett irodalompedagógiai modellt kritizálta, amely „kompetencia alapú”, és (extrém formáiban) nem érdekli a nemzeti irodalom kánonja. Elég egy pillantást vetni a Magyartanárok Egyesülete (a magyarországi reformpedagógia úttörői) által kiadott tananyagokra, az általuk szervezett éves konferenciákra, a képviselőik által írt tankönyvekre hogy tudjuk, ez az ítélet elsietett és legfeljebb a valóban létező kivételekre igaz. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy az új irodalomoktatás középpontjában nem a nemzeti kánon megőrzése és építése, hanem az egyéni kompetenciák – kitüntetett módon a szövegértés – fejlesztése áll...

EDDIG NEM LÁTOTT TÉRKÉPEN BÖNGÉSZHETJÜK, MIT TERVEZ A KORMÁNY BUDAPESTEN, AZ AGGLOMERÁCIÓBAN VAGY ÉPP A BALATONNÁL

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2018.11.22.


Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 140 oldalas és részletes térképes mellékletekkel rendelkező törvényjavaslatot nyújtott be a kormány nevében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A térképeket böngészve kiolvasható, hogy a kormány milyen infrastrukturális fejlesztésekre készül. 

A keddi törvényjavaslat-dömping keretében a kormány egy teljesen új, a meglévő jogszabályokat átfogó törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. A "Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről" szóló javaslat "célja, hogy az ország egészére, valamint egyes kiemelt térségekre meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét".

"Az előterjesztés a területrendezés korszakváltó megújítására vonatkozik, azaz az országos, valamint a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terveinek új tervezési rendszerben, egy időben történő felülvizsgálatát és elfogadását célozza meg" - olvasható a javaslat általános indoklásában. Ennek értelmében a javaslathoz több térképet is mellékelt a beterjesztő (a lenti linkekre kattintva érdemes a részletes térképeken böngészni), például:

- Az Ország Szerkezeti Terve
- Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve...

DEMOKRATÁK? KERESZTÉNYEK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: RÁCZKEVY MIKLÓS
2018.11.21.


Mióta pár napja a Ripost c. toalettpapír már-már cicerói magasságokba emelkedett (vö.: “Quo usque tandem abutere Catilina patientia nostra” – „Meddig élsz vissza türelmünkkel, Catilina”) újfent sokat töröm a fejem a hajléktalanokra vonatkozó Endlösungon. A magyar kormány úgy viselkedik, ahogy a két-három éves gyerek bújócskázik: eltakarja a szemét, ha ő nem látja azt, aki keresi, nyilván az sem látja őt. Ha eltakarítjuk a szemünk elől a hajléktalanokat (betegeket, fogyatékkal élőket, stb.) akkor nyilvánvalóan már meg is oldottuk a problémát.

Egyébként a történelem során számtalan alkalommal oldottak meg társadalmi problémákat unortodox eszközökkel, két ismert példát idézek gyorsan ide: Taigetosz hegyét, illetve Sánta Ferenc: Sokan voltunk c. novelláját a már semmire sem alkalmas Nagyapáról, aki felmegy a “Büdösbe”, a kénes barlangba, és a még használható ruhadarabjait gondosan összehajtva hagyja a barlang szája előtt… Ha ezek a “megoldások” divatban volnának napjainkban, akkor sem az otthon ápolás, sem a nyugdíjrendszer kérdése sem merülhetne fel.

Ilyeneket persze az ember még otthona magányában is csak szemlesütve ír le, és ennek az az oka, hogy napjainkra bizonyos erkölcsi alaptételek, köztük természetesen keresztény erkölcsi alaptételek is, megkérdőjelezhetetlenné váltak.

Hohó, emeli fel ujját a gyanútlan olvasó, hiszen a mi hazánkban pont keresztény kurzus van hatalmon (ráadásul még demokrata is!) nyilvánvalóan minden cselekedetük – így a hajléktalanokkal szembeni tortúra is – megfelel még a legkényesebb ízlésű keresztény etika professzornak is.

Valóban létezik egy, mondjuk úgy, semjéni keresztény felfogás, de ennek a kereszténységhez semmi köze nincs. A semjéni kereszténység úgy néz ki, hogy a szép anyuka, a szép apuka és a három szép gyerek, vasárnap, szépen kimosakodva, megfésülködve, frissen vasalt ünneplőben ülik végig a szentmisét; majd a napfényes, rózsaillatban úszó allén végigkorzóznak, a cukrászdában habos kakaót, krémest, rigójancsit fogyasztanak, majd otthonukba térve elégedetten hajtják fejüket nyugovóra, hálatelt szívvel köszönvén meg a sok szépet, amit az Úr adott.

A kereszténység nem ilyen...

HAZAFISÁG A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRÁCIÁJÁBAN

MÉRCE
Szerző: SÁROSI PÉTER
2018.11.21.


Nem túl népszerű a hazafiság eszméje manapság a baloldalon. A jobboldal demagóg nacionalizmusának növekvő térhódítása kitermelte a másik oldalon az undort és ellenállást mindennel szemben, ami a haza és a nemzet eszméjével kapcsolatos. Ráadásul ez a két szó: nemzeti és szocialista, egybekapcsolva a történelem leggyászosabb fejezeteit juttatja eszünkbe. Mégis, egyre inkább meggyőződésemmé vált az elmúlt években, hogy a jobboldali populizmus kihívásaira eredményesen reagáló baloldal nem erősödhet meg anélkül, hogy újraértelmezné a hazafiság eszméjét – és saját viszonyát a nemzeti hagyományhoz és a patriotizmushoz.

Ez nem jelenti azt, hogy be kellene hódolni a jobboldali populizmus etnikai nacionalizmusának, annak minden veszélyes illúziójával, demagógiájával és sovinizmusával együtt.
Éppen ellenkezőleg.Ezzel a kirekesztő nacionalizmussal a társadalmi egyenlőséget, a jogkiterjesztést, a nemzetköziséget igenlő hazafiságot kell szembeállítani.

Ezt az újraértelmezést előttünk minden baloldali generációnak el kellett végeznie, így szerencsére nem kell újra feltalálnunk a spanyolviaszt. Építhetünk a vér és rög dogmáitól, a soviniszta gyűlölködéstől mentes hazafiság, a dunai patriotizmus gazdag politikai, művészeti és irodalmi hagyományára, amelyet elődeink hagytak ránk a Kárpát-medencében. Ezzel az írással az a célom, hogy elindítsak erről egy közös gondolkodást...

BALKÁNI RETYERUTYA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MIKLÓS GÁBOR
2018.11.22.


Két középkorú, köpcös férfi. Vajon miért szeretik egymást? A politikában ritkák a tartós viszonyok, az érdek nélküli szerelem pedig kizárt. Orbán Viktor mégis olyan gesztust tett, amely szerint van ilyen tartós férfiszerelem, ahogy manapság mondják, „chemistry”, kémia, a nemzetközi politika erdejében is.

Állítólag korábban megígérte Gruevszkinek, kisegíti, ha bajba kerül.
Most megtette, kerüljön ez Magyarországnak annyiba, amennyibe kerül.

Nem lehet persze annyira naivan derűlátó, hogy elhitte volna, titokban maradnak a romantikus balkáni „fogolyszöktetés” részletei. Ráadásul úgy, hogy magyar állami autóval teszik meg az utat, magyar köztisztviselők kísérik keresztül a balkáni államokon a jogerősen elítélt szökevényt. A magyar határon, amely egyben az Európai Unió, a Schengen-övezet határa, is átsuhant Gruevszki. Addig a csetnik bajonettek védelmében utazott át Szerbián. Legalábbis ezt nyilatkozta Vojiszlav Seselj, a Szerb Radikális Párt vezére, az egykori „csetnik vajda”, aki a volt macedón kormányfőt egyúttal testvérének nevezte. Szép kis retyerutya.

A magyar miniszterelnök számára a macedón jobboldali, tekintélyelvű rezsimhez fűződő kapcsolat természetes vonzalom eredménye volt. Az utóbbi években csak a magafélékkel barátkozik. Gruevszki eszményi partner volt, különösen, mert a 2015-ös menekültválságot is azonosan kezelték és használták fel. A nacionalista demagógia, az értelmiségellenesség, a tekintélyelvű politika, a médiumok megrendszabályozása mindkét vezető eszköztárának része. A Soros-mánia is közös bennük. Feltehetően ugyanannak az amerikai politikai tanácsadónak az ötletére vetették be. A Stop, Soros!-plakátok előbb jelentek meg Szkopjében, mint Budapesten. Közös vonás aztán, ahogy a közpénzekkel bánnak. A sajátjuknak tekintik. Ki tudja, hová folytak a túlárazott szkopjei városszépítő programokra kiadott pénzek? Sok macedóniai elemző emlékeztet rá, hogy Orbán-közeli üzletemberek nagy összegekkel szálltak be macedóniai médiavállalkozásokba, több internetes portálban és egy televízióban szereztek tulajdont. Orbán csak fut a pénze után?

Másik hasonlóan intim barátja és üzletfele Janez Jansa, a szlovén jobboldal vezéralakja. Szlovéniában is felbukkant az Orbán-közeli szál a helyi médiában, s magyar háttérről írtak Jansa pártjának, az SDS-nek a pártfinanszírozási botránya kapcsán is. De hasonlóan bensőséges a viszony a magyar kormányfő és a szerb Aleksandar Vucic között is. Vucic annak a Seseljnek volt hajdan a táskahordozója, aki Gruevszkit most testvérének minősítette.

A magyar szál ott tűnik fel a Balkánon, ahol a politikai színpadon Orbánhoz hasonló személyiségek játszanak, és ahol van orosz állami, titkosszolgálati befolyás is.

Orbánnak lehetnek a térséget érintő titkos nagyhatalmi ábrándjai. A természetesen kínálkozó regionális gazdasági kapcsolatok, az infrastruktúra fejlesztése és még sok minden más, védelem, idegenrendészet, turizmus, járványvédelem a szoros együttműködést amúgy is kikényszeríti. Orbán viszont megpróbál a régióban „idősebb testvérként” fellépni. Feltehetően ez az attitűd akadályozza most éppen a magyar–horvát-kapcsolat barátságosabbá fordulását is. Zágrábban a történelmi emlékezet sem kedvez a magyar birodalmi politikának, miközben ott is jobboldali kormányzás van.

Ugyanakkor egyetlen állam sem kedveli, ha idegen titkosszolgálatok ilyen műveleteket végeznek a területén...

SEGGFEJ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.22.


Mocskos egy idő volt tegnap itt minálunk, a háborúba ájult Neriában, és nem menyhártjenői értelemben, hanem, hogy szitált a köd és ingott a hó. Borús elbeszélésekben ilyenkor szokott a kabát alá fészkalódni a hideg, a kutyák rendszerint keservesen vonyítanak, valamint pipálnak a kémények. Versekben pedig rakás krumplipaprikásként nyújtóznak el a falvak lankás domboldalakon.

A panel az nem ilyen. Itt egyenesek a vonalak és céllal léteznek az emberek, hogy életben maradjanak, azért. Mint minden organizmus a planktontól a fenséges turulmadárig, és az unikornist se feledjük, mert az idők olyanok máma. Minden lehet, az összes csoda, hogy a tízparancsolat segít elűzni a bajt, két nap alatt lesz milliárdos az ember, ha jóban van Istennel, és egy perc alatt kerül az utcára, ha pediglen nem.

Csodaország Alice nélkül, már majdnem Narnia, de azért mégis csak NER. Hullámoztak hát a népek tegnap a panelok tövében, mentek sűrű sorokban ide-oda, hogy tudós szemüvegesek hangyaszerű rendszerezett vonulást láttak volna benne, és megjósolták volna a jövőt. Nem mindenki ilyen felkészült azonban az okkultizmus terén, így én, a magam szerény eszközeivel csupán bámultam, hogy csak lesz valami.

Lett is aztán. A helyi érdekű szupermarket körül hatalmas volt a nyüzsgés, haladtak a népek ha nem is gyorsan, de határozottan, viszont rengetegen ide meg oda, ide is és oda is. Még csak meg sem álltak, mert bizonyára olvasták a hírt ők is, hogy a messzi és bűnös Budapesten, a Déli körül hárman beszélgettek gondtalanul az utcán, aztán szó nélkül vitte el őket a meseautó, és senkise tudta, mért.

Gyülekeztek, véleményt nyilvánítva összejövetelt tartottak talán. Nem is ketten, ami a kritikus tömeg, hanem egyenesen hárman, pláne és sőt, az egyikük még gesztikulált is. Nekem te nem mutogatol, vélhette a fakabát, és zsupsz, már vitték is őket, mint a patkánymérges pogácsát egyperces novellákban. Miheztartás végett, gondolom én, mert aztán nem utalták őket kőbányába tovább – majd, s aztán -, és hazamehettek...

EGY EGYSZERŰ TRÜKKEL VILLÁMGYORS LEHET AZ ANDROIDOS TELEFON

HELPDESZKA BLOG
Szerző: NAK
2018.11.21.



Egy okostelefon nem lehet elég gyors – azt hiszem ebben egyetérthetünk. Ha appok közt váltogatunk, megnyitunk, bezárunk új alkalmazásokat, értékes tizedmásodpercek veszhetnek el rohanó világunkban lavírozó életünkből. Ki szeret várni a Facebookra, miközben vár a villamosra? Pattanjon az az Instagram-fiók, de izibe! Csettintésre ugorjon a Snapchat!

A BGR-en olvastuk, most továbbadjuk azt az egyszerű kis trükköt, amivel szempillantás alatt előbukkan egy app ablaka, amint rábökünk az ikonjára az érintőképernyőn...


WEBER A GRUEVSZKI-ÜGY UTÁN SEM ÉRTI, VAGY NEM AKARJA ÉRTENI... - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY

2018.11.22.


- Ha Európának szerencséje van, jövőre nem Weber, hanem valaki rátermettebb politikus lesz a Bizottság elnöke 

- Kétséges, hogy mennyire volt jogszerű a Gruevszkinek adott magyar egyszeri belépési engedély, az viszont aligha vitatható, hogy a menedékügyben az Orbán-kormány politikai szempontok alapján hozta meg a páratlanul gyors döntést

- Salvini a fasizmust igyekszik visszaállítani Olaszországban, de ezért az EU is szégyellheti magát, ám lehet, hogy a mostani válság csitultával kedvezően alakul a földrész jövője, csak azt még meg kell érni

Kurier

Az európai kereszténydemokraták bizottsági elnökjelöltje a bukott macedón miniszterelnök befogadása után is kitart amellett, hogy a Fidesznek az Európai Néppártban a helye. Weber arra hivatkozik, hogy az alapjogokat senki sem szegheti meg, és hogy az EP már jogállami eljárást indított az Orbán-kormány ellen, függetlenül a kormánypárt színezetétől. A szociáldemokratáknak címzett oldalvágásként megjegyezte, hogy jó lenne, ha azok is követnék a példát, pl. Románia esetében, mivel ott több készülő jogszabály is elősegítené a korrupciót, miközben Bukarest veszi át januártól az EU soros elnöki tisztségét. Magyarországra visszatérve azonban azt hangoztatta, hogy a 7-es paragrafus párbeszédet is jelent és nem volna jó, ha Európa még megosztottabbá válna. De mint kifejtette, majd a jövő évi uniós választás megmutatja, mit akarnak az emberek: együttműködést, vagy netán önzést és nacionalizmust.

Ennél a pontnál megszólalt az osztrák kancellár, aki előzőleg Weberrel tárgyalt, és aki szintén azt emelte ki, hogy a közös szabályokat be kell tartani, legyen szó a jogállamról, a demokráciáról vagy éppen a költségvetésről. Kurz egyébként nem tart attól, hogy a következő Európai Parlamentben a jobboldali populisták adnák a legnagyobb erőt.

FT

Timothy Garton Ash úgy látja, hogy az európai válság eltakarja, ezért nem látni, hogy van más út is a kontinens számára. Az elemző, akik európai tudományokat oktat Oxfordban, onnan indul, hogy a francia elnök kitart becsvágyó terve mellett az erősebb EU érdekében. Igaz, nagy gondjai vannak odahaza, de a csapat egyre reálisabban érzékeli, hogy mit tud elérni. Ennek megfelelően már nem akarja kiterjeszteni az En Marche-t az egész földrészre, megelégszik a liberálisokkal létrehozandó frakcióval. Továbbá az uniópárti liberális kilátások javultak azáltal, hogy Weber lett a Néppárt bizottsági elnökjelöltje. A bajor politikus védhetetlen módon bent tartotta az új-tekintélyelvű Orbán Viktort a pártcsalád parlamenti csoportjában, bár igaz, hogy a Fidesz ellen szavazott a jogállami eljárás megindításakor. Ám egy bennfentes szerint ez ahelyett történt, hogy kirúgta volna a magyar vezetőt, vagyis nem az eltávolítás előkészületeként.

Azonban a politikusnak nincs kormányzati tapasztalata, hogy nehéz időkben vezesse a Bizottságot, így nagyobb az esélye, hogy a posztot dinamikusabb, rutinosabb valaki kapja meg. A németeknél az új kancellár, bárki legyen is az, várhatóan az eddiginél nagyobb támaszt kínál Macron számára. A lengyeleknél a PiS három éve próbál haladni a magyar úton, de az EU jobban védi a jogállamot, mint ahogyan azt Magyarországon tette. A magyar helyzettől eltérően Varsóban a jövő évi választásokon győzhet az ellenzék. Továbbá az óriási brit zűrzavar is hordoz reményt magában, mert ha új népszavazás lesz, akkor az ország nagy valószínűséggel marad a szervezetben. Látni kell persze, hogy az unió létveszélyben van, és csekély az esély, hogy a fent vázolt esélyek mind bejönnek. De a lengyel himnuszt némileg átírva: Európa addig nem veszett el, amíg élünk, merthogy mi lesz, az a személyes döntésünktől függ.

Deutsche Welle

Magyarország rekordidő alatt adta meg a befogadó nyilatkozatot a jogerősen elmarasztalt korábbi macedón miniszterelnöknek, pedig hónapok óta szinte lehetetlen menedéket kapni, hacsak, mint a mostani eset tanúsítja: valaki nem számít VIP-menekültnek. Mert különben már az is hetekbe telik, hogy egyáltalán be lehessen jutni a tranzitövezetbe. Ugyanakkor Trócsányi László utalt arra, hogy Gruevszki valószínűleg hamarosan máshová teszi át a székhelyét. Mindenesetre figyelembe véve, hogy a döntés milyen gyorsan született meg, az alapot valószínűleg kizárólag az szolgáltatta hozzá, amit a politikus mondott arról, milyen veszélyek fenyegették Macedóniában.

Közben egyértelművé vált, hogy a volt kormányfő a magyar belügyminiszter által kiállított egyszeri úti okmánnyal lépett be Röszkénél az országba. Független szakértők szerint azonban mind a beutazás, mind az utána következő szélsebes eljárás a törvényesség határán mozog. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól azt mondja, nem tudni, hogy Gruevszkinek volt-e joga ilyen papírhoz, tekintetbe véve a rá kimondott másodfokú ítéletet, valamint a szökést. Azon kívül a hatályos jog értelmében vissza kellett volna toloncolni Szerbiába. A szakértő szerint nem kétséges, hogy itt politikai döntésről van szó. A német zöldek szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ez esetben egy EU-tagállam egy korábbi, tekintélyelvű kormányfő bűntársa lett, ám ez megengedhetetlen...