2019. november 30., szombat

HA NEM SZÓLÍTJUK MEG AZ EMBEREKET, AZ EGÉSZ EGY SZART SEM ÉR

INDEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2019.11.30.


SZTRÁJKOT!!!!!!!

– ezzel az egyszerű üzenettel vonult a Kossuth térre egy tüntető A gyermekek jövője érdekében mottóval meghirdetett demonstráción, amit többek között a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezett meg több másik szervezettel együtt szombat délutánra. A rendezvény Facebook-eseményén közel 1800-an jelezték részvételüket, és körülbelül ennyien is voltak jelen a fagyos hangulatú, majdhogynem fagyos időben megtartott tüntetésen, amit élőben is közvetítettünk:

A HÁZMESTER BOLDOGSÁGA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.11.30.


Jó reggelt! Máris itt a szombat, már csak egy napot kell kibírni velem, szóval kitartás. Annyi mindenről akartam mesélni, például arról, hogy Erdogan az új vizes vb, a rendőri költségek már 176 milliónál tartanak. Aztán beszéltem volna arról, hogy ősötétsége a svájci Lausanne-ba utazik, hogy a NOB vezetőivel tárgyaljon. Mióta miniszterelnöki feladat ez? Vagy csak azért vonzó, mert Svájcban van? Remélem, ezer évre titkosítják a tárgyalás témáját és azt is, miben állapodtak meg. Ez lesz Paks 2/a. Aztán arról is ejtettem volna néhány keresetlen szót, hogy miután Szijjártó Péter a PestiSrácokkal karöltve a hülyelibsik képébe dörgölte, hogy nagyhatalom vagyunk az űrutazásban és a héten is két új magyar műholdat lőttek ki, ma kiderült, hogy nem lőtték ki őket. Majd valamikor később.

"A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P műhold egy meglehetősen kicsi, egy PocketQube (1PQ) egység méretű, azaz 5×5×5 centiméteres pikoműhold, míg a SMOG-P-n dolgozó csapat bevonásával kifejlesztett, de magánfinanszírozású ATL-1 kétszer akkora, mérete 5×5×10 cm (2 PQ)".(Index)

Ebből nekem az tűnik biztosnak, hogy nem a nagyszerű magyar kormány finanszírozta ezt sem, de a babérokat azért igyekeztek learatni. És persze embert akarnak küldeni az űrbe sokmilliárdért, ahelyett, hogy támogatnák azzal a pánzzel a BME-n folyó munkát. Szóval ezekről – és sok másról – óhajtottam volna megemlékezni, de akkor frontálisan belecsapódtam Kövér László vereres faszságaiba. Az agyazakkant portás egyből rátenyerelt a reset gombra, nem lehet szó nélkül elmenni a nyíltszíni elmebaj mellett. Most nagyon hosszú idézet következik, aki gondolja, ugorja át, legfeljebb majd nem érti, miről beszélek. De ide kell tennem, ha másért nem, az utókor számára...

ÁDER JÁNOS: "NAGYON FONTOS, HOGY MEGMARADJON EGY PÁRT ERKÖLCSI TARTÁSA"

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: -seres-
2019.11.29.


Áder János szerint nem jó, ha egy párt túl nagy vargabetűket ír le. Legalább is 1994-ben még ezt gondolta.

A Magyar Narancs 30 éves szülinapját ünnepelve korábban már felidéztük, hogyan viselték a fideszesek, kifejezetten Orbán Viktor, hogy 1994-ben az MSZP és Horn Gyula "elvette tőlük" a választási győzelmet.

Váradi Júlia 1994-es riportjából az derült ki, hogy Orbán "nem viselte túl nagy méltósággal a vereséget", most felidézzük, mit gondolt erről a Fidesz alelnöke, 1994-es kampányfőnöke, Áder János. Ő azt hangsúlyozta, hiba lenne, ha egy párt túl nagy vargabetűket ír le.

Magyar Narancs: Milyen a hangulata?

Áder János: Nehéz lenne letagadni, hogy csalódott vagyok. Sokkal jobb eredményre számítottunk, az egyéni kerületekben is.

MN: A kampányt és annak üzeneteit sikeresnek tartja? Mintha sokan arctalannak tartották volna a narancsdobálós és Gombóc Artúr-os kampányt.

ÁJ: A Fidesz elnöke és vezetői az elmúlt négy évben ismertekké váltak, úgyhogy nehéz azt mondani, hogy a Fidesznek nincsen arca. Azért akartunk ilyen kampányt, mert nyilvánvaló volt, hogy mindenki más az első embert állítja a középpontba. Mi a csapatjelleget hangsúlyoztuk, már csak azért is, hogy kivédjük az „egyszemélyes uralom” vádját...

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ MÍTOSZOK ÉS AZOK CÁFOLATA

MÁSFÉL FOK BLOG
Szerző: SZABÓ AMANDA IMOLA
2019.11.29.


Nagyon hideg van ma, nincs is klímaváltozás! Egyébként is a vulkáni tevékenység és a napfoltok miatt van most éghajlatváltozás! Elég ha csak fákat ültetünk és meg is oldottuk a problémát? Megannyi mítosz korunk globális klímaválságával kapcsolatban a kiváltó okokkal és a megoldási javaslatokkal kapcsolatban. Azonban az éghajlatváltozás egy olyan rendkívül összetett folyamat, ami miatt nem lehet csupán egy természetes folyamatot okolni, és nincsenek rá varázsütéshez hasonlatos megoldások sem. Bármennyire is csábítóak ezek a mítoszok, mégis érdemes időt és energiát szánni az éghajlatváltozás megértésére -- és sorra venni a valódi megoldásokat. Ehhez az első lépés ezeknek a mítoszoknak a megcáfolása.

A 97%-os tudományos konszenzus ellenére egyesek még mindig vitatják, hogy mi okozza a jelenlegi rendkívüli mértékű és ütemű éghajlatváltozást, és egyáltalán beszélhetünk-e globális éghajlatváltozásról. Ennek oka (a gazdasági és politikai érdekek mellett), hogy az éghajlati rendszer bámulatosan összetett. A különböző fizikai, kémiai és biológiai folyamatok, és az éghajlati rendszer elemei közötti úgynevezett visszacsatolások pontos ismerete szükséges az éghajlatváltozás értelmezéséhez. Sajnos sokan, még maga az amerikai elnök is, egy-egy részletet kiragadva igyekeznek az éghajlatváltozás komplex folyamatát megmagyarázni, sok esetben cáfolni. Donalt Trump számára az okozza a fő félreértést, hogy a globális felmelegedésként is emlegetett éghajlatváltozás, a folyamat említett komplexitása miatt hőhullámok mellett gyakran például extrém havazást eredményez...

A KONZERVATIVIZMUS VÉGE

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.11.29.


A politikai konzervatizmus folyamatosan problémát jelent(ett) a művelői számára, mert szemben az egyéb politikai identitásokkal (szocdem, liberális, libertárius stb.) nem ideológia -- ideológiának nevezve a többé-kevésbé változatlan elvek és értékek, de legalább világos változók mentén összeállított politikai világképet, doktrínát, cselekvési keretet --, hanem gyakorlat, amely folyamatosan változik a változó valóságra reflektálva. Ennek ellenére a konzervatizmusnak létezik rekonstruálható logikája (metarendje), amelybe nagyjából az összes gyakorlata illeszkedik, ezt a logikát pedig valamilyen igény adja az örök (a transzcendens és az ebbe ágyazott változatlan természeti törvény), a múlt (a régiség, a hagyomány, a szokások) és a jelen (a modernség, a haladás kényszere és a mindennapi tapasztalat) organikus összekapcsolására. A politikai konzervatizmus a gyökerében inkább antropológia (filozófiai embertan), mint politikai doktrína, mert az egyes ember köré, nem pedig közösségi szabályok érvényesítésére szerveződik, ami csak megerősíti az elmondottakat a -- politikai értelemben vett -- gyakorlat voltáról.

Ebből következően episztemológiai (ismeretelméleti) tartalmát, tehát kb. azt illetően, hogy mi a konzervatív politikai tudás és hogyan nyerhető ki, reflexióként és közvetítésként működik az említett sarokpontok között. Pandantja a politikai praxisban (döntésekben) a fontolva haladás, amely egy nagyon kifejező szintagma. Vele szemben nem nevezhető konzervatizmusnak, ami ideológiát képez bármelyik sarokpontból: így nem konzervatív az örököt abszolutizáló teokratikus, archaikus, rajongó keresztényi nézőpont; nem konzervatív a múltat, a tradíciókat és a szokásokat kimerevítő reakciós, tradicionalista nézőpont; és természetesen nem konzervatív a kizárólagosan haladáshívő progresszivista nézet. Ezek mind ideológiák, amelyeknek messze nincsenek olyan episztemikus problémái, mint a köztük lévő közvetítéssel megvert konzervatizmusnak, viszont így vagy úgy rombolják a politikai gyakorlat optimumát, benne az autentikus emberi élet lehetőségével...

SZERELMES LETT MAROKKÓBAN, MEGSZABADULT NÉHÁNY ELŐÍTÉLETTŐL

KLUBRÁDIÓ 
ÖTÖS - PÉTERFY GERGELLYEL
Szerző: PÉTERFY GERGELY / KLUBRÁDIÓ
2019.11.29. 



Zavarta Budapest nyüzsgése, külföldön akart fodrászszalont nyitni, nem tetszett neki az itthoni gyűlölködés, megtalálta a szerelmet egy arab országban – történetek magyar migránsokról. A csütörtöki Ötösben Péterfy Gergely négy történetet hozott Önöknek kivándorlásról, áttelepülésről.

Jánosi-Lesi Ágota Budapest nyüzsgése elől költözött vidékre, ahol hamar megtapasztalta a betelepülőkkel szembeni előítéletek működését.

Kiss Eszter Marokkóba költözött, ahol megtalálta a szerelmet és megszabadult néhány előítélettől.

Kiss Zsuzsa Hollandiában nyitott fodrászszalont.

Fekecs Sándor a Magyarországot elöntő gyűlölködés elől költözött Angliába.

SZABAD SZEMMEL: A CEU KIPATEROLÁSÁVAL ORBÁN PRECEDENST TEREMTETT A HASONLÓ GONDOLKODÁSÚ VEZETŐK SZÁMÁRA AZ EU-BAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.30.


Project Syndicate 

A CEU volt rektora számára két tanulsággal szolgált az egyetem önkényes elűzetése Magyarországról: 1. az uniónak viszonylag kicsi a jogköre, ha a polgárok nem gazdasági jogait kell megvédenie 2. a vezető európai politikusoknak nemigen van kedvük megállítani az olyan autokratákat, mint Orbán Viktor. Bruszt László, aki 1996-97-ben állt az intézmény élén, jelenleg pedig ugyanott a politológia professzora, úgy látja, hogy az EU nagyfőnökei leginkább fülsiketítően hallgattak, amikor a szervezet történetében először emigrációba kényszerült egy egyetem. Ráadásul az a legjobbak közé tartozik mind Európában, mind a világban. Ezzel szemben a bécsi polgármester annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az iskola hozzájuk költözött. Kezdetben Brüsszel is a Közép-Európai Egyetem mellé állt, az Európai Bíróság elé vitte az ügyet. Majd az idén tavasszal a Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, a többi közt azt sürgetve, hogy az Orbán-kormány tisztázza a jogi kérdéseket az egyetem kapcsán. Ám utána az EPP elengedte a vitát, de ami még rosszabb, a kipaterolással a miniszterelnök precedenst teremtett a hasonló gondolkodású vezetők számára az EU-ban. A kiebrudalás arról tanúskodik, hogy a magyar és a lengyel kabinet továbbra is a populista-nacionalista zászlót lengeti. Számukra a szabadság abban az értelemben fontos, hogy kényük-kedvük szerint megszeghessék a közös szabályokat. Igazából a CEU zaklatása csak egyetlen terület. A hatalom támadások sorát indította a polgárok politikai és szabadságjogai ellen. A szerző idéz egy jogtudóst, aki arra mutat rá, hogy az EU sokat dicsért demokráciája igazából a piacokat hivatott megvédeni a polgároktól, nem pedig fordítva. Majd arra emlékeztet, hogy R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem professzora szerint a Néppárt hiába profitál a Fidesz 13 EP-képviselőjének voksából, a hírnevének sokkal többet árt, hogy támogatja a magyar politikust. Azon kívül az csak a pártcsalád konzervatív erőinek jó, hogy Orbán úgy gondolja: továbbra is füstös hátsószobákban, a nemzeti kormányok közreműködésével kell meghozni a legfontosabb döntéseket. Fél a szövetségi Európától, az EP jogkörének és legitimitásának kiszélesítésétől. Az ugyanis együtt járhat az emberek jogainak fokozott védelmével. Akkor pedig rendszere mögül kiesik az uniós védelem. Amikor a miniszterelnök kikel az Európai Egyesült Államok ellen, akkor megtámogatja a nacionalista ügyet és a jobboldal pozícióit erősíti. A CEU eltávolítása szomorú és veszélyes epizód, ám nem az utolsó, ha az EU nem fordul szembe az Orbánhoz hasonló autokratákkal, és nem védi meg jobban a polgárok jogait.

A vezércikk szerint a máltai kormányfőnek sürgősen le kell mondania, az unió részéről pedig nem elég, hogy vizsgáló bizottságot küld a szigetországba az ismert tényfeltáró újságírónő két évvel ezelőtt történt meggyilkolása miatt, miután az ügyben egyre sárosabb a vallettai kormány. Hanem végig kell vinni az eljárást a 7-es paragrafus alapján, hiszen ez esetben, akárcsak a magyaroknál és a lengyeleknél, veszély fenyegeti a jogállamot. Két miniszter máris lemondott, de az ügy az egész EU számára igencsak baljós, mert egyre inkább kirajzolódnak a politikai szálak az újságírónő halála mögött, tehát, hogy összeesküvés végzett vele. Így meg kell tudni, ki rendelte meg, hogy felrobbantsák a kocsiját. Az ország egyik legismertebb üzletemberének vallomása alapján már kihallgatták a kormányfő hivatalának vezetőjét, aki azóta távozott tisztségéből. De róla és az egyik érintett miniszterről az áldozat, Caruana Galizia bebizonyította, hogy panamai offshore cégekben voltak érdekeltek. A máltai jogrendszer rejtélyes, a bankok ellenőrzése laza, ami szinte önmagában felhívás lehet a pénzmosásra. Nem beszélve a gazdag külföldiek számára kitalált útlevelekről. Márpedig ha valahol megrendül a demokrácia, az továbbterjedhet. Így ha a helyi vizsgálat nem lesz elég hatékony, az EU-nak a 7-es cikkelyhez kell folyamodnia. Az újságírónő egész szakmai pályafutása során azt tárta fel, hogy valami rohad Máltán. Élete brutálisan ért véget, de munkája folytatódik. 

Az elemzés azt latolgatja, vajon nem jutott-e túl csúcspontján a neonacionalizmus, hiszen a változások szeleit érezni: Amerikában erőre kap az elnök elleni eljárás, Boris Johnson megosztja Nagy-Britanniát, miután hamar megismerte a politikai nehézségi erő törvényeit és ígérete ellenére nem tudta elérni a múlt hónap végéig a Brexitet. Matteo Salvini és Heinz-Christian Strache szintén felsült. Azaz a kérdés ezek után az, miként is áll a liberális demokrácia Laokoon-harca a populista kísértéssel. Az biztos, hogy lábra kapott az ellenmozgalom. De az is egyértelmű, hogy csakis a szavazók lázadása segít azok ellen, akik agresszív üzeneteikkel megosztanak és kigúnyolnak. De éppen a nagyszájú populisták durva nyelvezete, illetve a rendszer összeomlása miatt érzett félelem mozgósította a tömegeket. A demagógia előbb stagnált, majd visszaszorult. Különösen jól megmutatkozott ez az európai választásokon. Még a jobboldali populisták által áhított blokkoló kisebbségből sem lett semmi, mert a jelentős részvétel megakadályozta azt, főként az olyan helyeken, mint Magyarország, Lengyelország és Spanyolország. Azon kívül az eredmény ismeretében a Fidesz és a PiS képviselői nem az újonnan alakult jobbos-populista frakcióba ültek be. De a hazai választások is fordulatra utalnak, főként a földrész középső és keleti részén. Lásd Zuzana Caputová győzelmét vagy a lengyeleket, magyarokat és cseheket, akik igen nagy számban vonultak ki tüntetni a tekintélyelvű, illiberális rezsim ellen. A demagógok legalább 10 országban nagyot koppantak. Nagyon érdekes, hogy a négy visegrádi államban a fiatalabb, liberális és a világra nyitott városi polgárok tömegesen fordultak el a hatalmon lévő többségtől. Orbán Viktort, az illiberális demokrácia önmaga által kikiáltott vezetőjét kemény meglepetés érte, hiszen Budapesten Karácsony Gergely szerezte meg a főpolgármesteri tisztséget. De Pozsony, Prága és Varsó első embere is szemben áll a populista többséggel. Dahrendorf már 16 éve bebizonyította, hogy a demagógok képtelenek kormányozni, csak ellenzékben jók, pártjukra nem jellemző a program és a szervezeti fegyelem. Most azután megtapasztalták a hatalmon, hogy mennyire összetett a politika. Hoznak egy pár jelképes döntést, de ezzel részükről ki is fújt a dolog. A gondok azonban maradnak. Olyanoknak kell azokat megoldaniuk, akik keményebbek, mint a populisták, írta a német szociológus...

NER-CÉG LETT A BEFUTÓ A KÖZBESZERZÉSI ÉS ELLÁTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 26 MILLIÁRDOS TENDERÉN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2019.11.29.



Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzésére kiírt tendert nyerte el nyílt eljárás során a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.

A nettó 26 milliárd forint értékű keretszerződés két részből áll.

Egyrészt a KEF Kelet-Magyarországi ellátási területén lévő épületekben igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatait kell elvégeznie 111 (88 db budapesti és 23 db Budapesten kívüli) helyszínen, összesen 510 000 négyzetméter alapterületen. Ezért 18,2 milliárd forintot kapnak.

Másrészt a KEF ellátási körébe tartozó, Nyugat-Magyarországi intézményekben is hasonló tevékenységeket bíznak rájuk 120 (86 db budapesti és 34 db Budapesten kívüli) helyszínen, 212 470 négyzetméter alapterületen. A keretszerződés összege ebben az esetben nettó 7,8 milliárd forint...


ISKOLAÉRETTSÉGI KÁOSZ: KÁSLER FELMONDTA A NŐKKEL KÖTÖTT ORBÁNI SZÖVETSÉGET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2019.11.29.


Október legelején ténycikkben jeleztük: a kormány a 7 éves korig kitolható tankötelezettség, a rugalmas iskolakezdés nyári eltörlésével épp azokat lökte bizonytalanságba, akikre a családpolitikai intézkedéseit alapozná. Ráadásul nők tízezreiből hozta elő az anyatigrist azzal, hogy egy nem létező problémát akar mindenáron orvosolni. Azt hittük, két hónappal ezelőtti írásunk meggyőzi a döntéshozókat, hogy talán nem érdemes a remélt hátországukon átgázolni – vagy ha már „muszáj”, valaki legalább elsorolhatná az okokat. Most publicisztikában mondjuk el, szerintünk kit érdemes megbüntetni a gyerekek, a szülők, az óvoda-, fejlesztő- és gyógypedagógusok, a tanítók és a tanárok helyett. Illetve hogyan lehet helyrehozni a 2018–2022-es ciklus egyik legnagyobb baklövését. Vélemény:...

ÖT DOLOG, AMI HIÁNYZIK MAGYARORSZÁGRÓL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.11.30.


Külföldön élve néha előtör belőlünk a hiányérzet Magyarországgal kapcsolatban. Persze mindenkinek más hiányzik, legyen az a szülővárosa, egy jó leves vagy valami egészen más, másoknak talán meglepő dolog.

A hiány sokszor nehezen megfogható érzés, máskor viszont nagyon is konkrét formában ölt testet. Így kerülhet egy posztba (és egy podcastba) az iskolai osztályzás átláthatósága, a kisboltok és a jófajta magyar leves. Az alábbiakban következzen egy kis ízelítő a Los Angeles-London-Budapest-tengely legfrissebb adásából, remélve, hogy kedvet csinál nektek a teljes beszélgetés meghallgatásához.

Avagy lássuk, mi az az öt dolog, ami Tamásnak és Bandosznak hiányzik Magyarországról!

Budapest

Tamásnak nem a bulihelyek, a jó ételek és italok hiányoznak elsősorban, hanem az emberközelibb méretek, a történelem, így aztán amikor Los Angelesben talál valami olyan épületet, ami ottani viszonyok között réginek számít, akkor megörül neki.

Bandosz szerint a magyar fővárosban van egyfajta érdekes szürreál szubkultúra, ha az ember éjszaka betéved egy bárba olyan figurákkal találkozhat, amilyenekkel Londonban nem.

Az iskolai osztályozás átláthatósága

Bandosz vetette fel (maga is szülőként), hogy míg Magyarországon hosszú évtizedek óta 1-5-ig osztályoznak, addig az Egyesült Királyságban állandóan kitalálnak valami új rendszert. Most például egy kilences skála van, azon belül betűkódokkal, attól függően, hogy a gyerek fejlődik, stagnál vagy visszaesett. Ezt az állandó változást azért nem könnyű követni...

A kisboltok

Értelemszerűen Tamásnak hiányoznak a kisebb üzletek, hiszen Amerikában minden nagyon nagy. Majdnem mindenért autóba kell ülni, így aztán az ember sokszor inkább hagyja az egészet és neten rendel, amitől viszont teljesen személytelenné válik a vásárlás.

„Nagyon kevés olyan része van Los Angelesnek, ahol vannak még ezek a kisebb boltok. Sokszor egy bevásárlóközponton belül is autóba ül az ember, hogy a parkoló egyik végéből átmenjen a másik végébe, akkorák a távolságok” – mesélte Tamás...

KINCSES GYULA: A KÖZÖNY A LEGFŐBB ELLENSÉGÜNK

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: BODACZ PÉTER
2019.11.30.


Kincses Gyulát jelöli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének az Újratervezés (ÚT) orvoscsoport. Az egykori államtitkárt, egészségügyi szakértőt az ágazat gondjairól, a kamara feladatairól és az orvostársadalom felrázásáról kérdeztük. (Az interjú eredetileg a Magyar Hang hetilap szeptember 27-i (2019/39.) számában jelent meg.)

A Magyar Orvosi Kamara november 30-án választ elnököt, Éger István regnáló vezető egyik kihívója Kincses Gyula.

Sikeresnek, de eredménytelennek nevezte a szeptember 21-i füttykoncerttel kísért nagygyűlést Éger István, az orvosi kamara elnöke. Ön hogyan értékelné az eseményt?

– Hasznosnak. Kiderült, hogy az orvostársadalom igenis felrázható az apátiából, hiszen közel ezren vettek részt a nagygyűlésen, hasonló eseményre emberemlékezet óta nem volt példa. A nagygyűlés összehívása az Újratervezés sikere is. Mi hangoztatjuk azt, hogy interaktív kamarára van szükség, nem pedig egy olyanra, amelynek elnöksége a tagok feje felett, zárt ajtós tárgyalásokon alkudozik valamiről a kormányzattal. Most mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a MOK vezetésének taktikája elhibázott, amit végső soron maga Éger István ismert el, amikor a nagygyűlés elején perceken át sorolta, mit nem sikerült elérni a tárgyalások során az elmúlt években.

A bérrendezést jelen állás szerint el lehet felejteni, ami ugyanakkor az Újratervezés, illetve elnökjelöltként az ön malmára hajtja a vizet. Örül vagy szomorú?
– Az Újratervezés csoport igazi ellenfele nem a MOK jelenlegi elnöksége, hanem a közöny, amely sajnos évtizedek óta jellemzi az orvostársadalmat. Az apátia leküzdésében pedig már vannak mérhető eredményeink: a bő négyszáz országos küldöttből 143 az ÚT delegáltja, róluk tavasszal szavazott a tagság. Úgy sikerült elérnünk ezt az eredményt, hogy a MOK vezetése semmilyen belső kommunikációs csatornához nem engedett hozzáférést, csak a Facebookon kampányoltunk. Egyébként a közelgő, november 30-i kamarai tisztújításra nem egy Éger–Kincses-összecsapásként tekintünk, hanem a kamara megújítási lehetőségeként. Ezért az ÚT teljesen új elnökséget jelöl, ez szeretne bizalmat kapni...

OKOS SZELÍDSÉG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TAMÁS ERVIN
2019.11.29.


Karácsony Gergely minden lépését szurkolók és ellenszurkolók zsivaja kíséri. Ráadásul a hajrá és a pfuj hangorkánja kiszámíthatatlanul ömlik egymásba, s jelzi azt az abnormális szekértábor-logikát, amely kizár bármiféle engedékenységet, közeledést. Ilyen légkörben nehéz elválasztani a konszenzust a túlzott alkalmazkodástól, a konkrét esetek pedig részben rutintalanságból, részben ügyetlenségből, megfelelni akarásból hamar az erőtlenség, rosszabb esetben a megalkuvás gyanúját keltik a bősz kritikákban. Hiába tűnne észszerűnek a „mi mások vagyunk” tétel tényekkel alátámasztott megalapozásának egy-egy gesztus, sem innen, sem onnan nincs bocsánat. A dzsungelharcosok elszántsága befészkelte magát a választók lelkébe, hiszen túl sok sértés, utálat, megalázás, kirekesztés gyűlt össze a társadalom kanálisában ahhoz, hogy ilyen alkalmakkor, meghazudtolva a hosszú éveken át elraktározott alapélményeket, ne a mocskos iszap bugyborékoljon fel. És nem biztos, hogy ez az érzés csak az úgynevezett kemény mag köreiben lelhető fel, az átlagos, a közélettől magát távolabb tartó választóban is keverednek az elvárások, maga sem tudja a benne dúló ellentétes reakciókat kielemezni, hogy a győzelem/vereség skálán mit díjaz vagy mit utál, mert egyszerre éhezik revánsra és békére, ugyanakkor hajlamos hol az egyiken, hol a másikon fölháborodni. Még abban sem hámozható ki egységes álláspont, amely a vitatható döntéseket kíséri, mert sokan a kötelező szolidaritással, netán az összehordott salak méretkülönbségével igyekeznek megmagyarázni bizonyos személyi konstellációkat: a kis piszok rehabilitálható a nagy mocsokkal szemben.

Hadállásokból, lövészárkokból könnyebb rombolni, mint építkezni, s ami másutt természetes, mármint hogy a helyhatóság emberei elsősorban szűkebb pátriájuk érdekeire fókuszáljanak, ne pedig a pártok diktálta szempontokra, idehaza ritka kincs. A főpolgármester egyezkedő alkat, nem óhajtja állandó riadókészültségben tartani ütegeit, bizonyos alapvetéseket leszögez ugyan, de ezeket a cövekeket a nagyérdemű hamar szem elől téveszti, ha számára indokolatlan reakcióval találkozik, amelyet túlzott simulékonyságként, sodródásként értékel, nem pedig követendő konszenzuskereső mintának. Márpedig az elmúlt hetekben bőven összefuthatott ilyenekkel, és Karácsony hozzáállásában magam is felfedezek hol méltányolható, hol gyengeségre utaló elemet, ráadásul sok a kényszer diktálta lépés ­– a visszhang pedig szinte mindig vegyes, van, aki ezt, akad, aki azt kifogásolja. Az abszurd plecsniosztogatáson, végkielégítéseken túl számos döntés egyben csapdahelyzet, amelynek feloldását sem így, sem úgy nem fogja kísérni össznépi örvendezés, a kormányzatot pedig nehéz lesz rávenni látványos, alkukat alátámasztó ellentételezésekre. Bizonyos munkálatok megrendelésekor kikerülhető-e s miként az országot átfonó oligarchaháló? Mikor, mi látszik meghátrálásnak, félelemnek, ügyetlenségnek, puhaságnak – különösen, ha soványka mellette az eredmény? A polgárok többsége ma már akkor is hallja a harci dobokat, ha azokat éppen nem ütik. Minduntalan összejátszásra gyanakszik. Éber, mert az erőviszonyok korántsem borultak fel annyira, hogy ne vélje úgy – a csend mögött már ott rejtőznek a kormányzat által előkészített robbanótöltetek. Sőt, egyik-másik már élesítve van, s illúzió azt hinni, hogy ezek békés úton hatástalaníthatók. Az ellenzéki önkormányzatok kezében persze lapulnak aduk, de ezek felmutatásához kellenek komoly háttéranyagok, kommunikációs csatornák, hadra fogható szakértők, szövetségkötések, viták – hogy ütőlapként funkcionáljanak. És akkor még szóba sem kerül a hatalom megannyi trükkje, nyomásgyakorlása, amely az ellenzékkel kapcsolatos kliséket hívja majd elő a legváltozatosabb módon és formában. És persze maguk is képesek gondoskodni ezek ébren tartásáról...


SCHIFFER: A JOGÁLLAM TÜNÉKENY PILLANATA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: SCHIFFER ANDRÁS
2019.11.29.


A NER maga tette lehetővé, hogy föl lehessen lépni a sajtószabadságot sújtó házelnöki önkénnyel szemben. Azután fölébredtek

Kövér László házelnök 4/2019. számú rendelkezésével október 17-én módosította a 9/2013. számú házelnöki rendelkezés 8.§-át: karámba terelte a parlamenti tudósítókat, a lehető legszűkebbre vette az újságírók mozgásszabadságát az Országházban és a Képviselői Irodaházban. Az új regula éppen a legfőbb népképviseleti szerv munkájának nyomon követésénél lehetetleníti el az online sajtó kedvenc műfaját, a videóriportot. Ezzel egyébként az ellenzéki képviselőket kergető udvari médiának éppúgy bevittek egy gyomrost.

A történet azért is izgalmas, mert a 2010-14-es ciklus alakuló ülése előtt, 2010. május 14-én kelt ötpárti politikai megállapodásba – az LMP javaslatára és Szili Katalin korábbi szocialista házelnök korlátozó gyakorlatának kritikájaként – bekerült egy pont arról, hogy a tárgyaló felek – köztük a Fidesz-KDNP – a nyilvánosság szélesítése érdekében áttekintik a parlamenti ülések képi közvetítésének és rögzítésének rendjét. Időközben a köztévé leszokott a parlamenti ülések közvetítéséről, most meg itt tartunk. Pacta sunt servanda inda house.

A házelnök mozgástere azonban elvileg így sem lenne korlátlan. Az Országgyűlésről szóló 2012. XXXVI. tv. 54.§ (2) bek. második mondata így szól: „A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.” Ehhez még bátran vegyük hozzá az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdését („Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”) és ennek mentén a sajtótörvénynek, valamint a médiaalkotmánynak a médiaszolgáltatók tájékoztatási kötelezettségéről és a közönség jogairól szóló szentenciáit. Eddig – főszabályként – a médianyilvánosság bátran odaléphetett egy politikushoz a Házban, míg ezentúl – főszabályként – a politikus fogja eldönteni, hogy médianyilvánosság elé kíván-e lépni. Az anyagi jogi helyzet közérthetően fogalmazva úgy áll: a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételei akkor biztosítottak, ha a parlamenti munkavégzés során nem a politikus dönti el, mikor áll nyilvánosság elé. A kérdés csak az: van-e jogorvoslati lehetőség a házelnöki jogsértéssel szemben?
...

GULYÁS MÁRTON: KORMÁNYZATI ARROGANCIA, ÖNKÉNYÚRI VISELKEDÉS AZ OKTATÁSBAN

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.11.29.


Három napra elfoglalják a Kossuth teret az oktatás leépítése ellen tiltakozó szervezetek - Gulyás Márton aktivista is ott lesz, őt kérdeztük a célokról...

...Az oktatás legnagyobb problémái között említette az alulfinanszírozottságot, az oktatási kormányzat párbeszéd-képtelenségét, sőt, agresszióját, amellyel átnyomja az új intézkedéseket az érintettek megkérdezése nélkül, és az arroganciát, ahogyan kezelik a diákok, a szülők és a pedagógusok helyzetét azok az emberek, akik kifejezetten azért kapják a fizetésüket, hogy ezeknek a területeknek a felelősei legyenek, ehhez képest "önkényúrként" viselkednek. Nem lehet egy aspektusból megfogni, hogy mi a probléma, ezért is tart három napig ez a rendezvény.

Gulyás Márton hangsúlyozta: az a szervezők célja, hogy végre legyen olyan fontos az oktatás, mint a foci – ez közhelynek tűnik, de rendkívül fontos közhely. Ha olyan figyelmet és finanszírozást kapna az oktatás, mint a nagyon alacsony társadalmi támogatottságú látványsportok, akkor ez az ország össztársadalmi szempontból sokkal előrébb járna...

A PEDAGÓGUSOK TÚLTERHELTSÉGE MÁR AZ EGÉSZSÉGÜKET VESZÉLYEZTETI

MÉRCE
Szerző: RUFF BORI
2019.11.29.


A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szombati nagy, oktatás jövőjéről szóló tüntetése előtt nyilvánosságra hozta a pedagógusok munkaterheléséről szóló kutatását, melyből kiderül, hogy a törvényes heti 40 óránál a gyakorlatban sokkal többet dolgoznak és ennek komoly mentális és fizikai következményei vannak.

A pedagógusok bére nemzetközi összehasonlításban is megalázóan alacsony, munkaterheik ugyanakkor az Európai Unióban az egyik legmagasabbak. Éves szinten 45 órát helyettesítenek ingyen, emellett hetente 5 órát úgy dolgoznak, hogy azt nem tudják elszámolni (pl. gyermekek étkeztetése, felügyelete).

A legnagyobb probléma a munkaerőhiány

A kérdőívet kitöltő 4281 személy 90 százaléka többet dolgozik, mint a törvényes heti 40 óra, sőt elmondható, hogy átlagosan heti 56 órát dolgoznak. Mindez még sokkal drasztikusabb a községekben, ahol a tanárhiány már elképesztő méreteket ölt. Ahogyan már korábban is megírtuk, az országban átlagosan hetven pedagógus végzi el száz munkáját.

Miközben várhatóan az elkövetkező 15 évben hatvan-hetvenezer pedagógus érheti el a nyugdíjkorhatárt. Évente pedig már jó ideje maximum csak 2500-3000 pedagógus tesz minősítő vizsgát, ez a mennyiség képtelen betölteni az egyre nagyobb hiányt, ami várható az elkövetkező években. Így szükségszerű egy sürgős reform, vagy a mostaninál is nagyobb válság jöhet. A pedagógusok beszámolói alapján már teljesen bevett módszerré vált a 2-4 akár 6 kolléga helyettesítéssel való pótlása.

Tehát ma már pedagógus körökben senki sem lepődhet meg, ha a törvényes 40 óráján túl még a munkaerőhiány miatt akár három másik tanár helyett is helyt kell állnia.

Már megszűnt szempontnak lenni, hogy ki milyen szakos tanár és, hogy egyáltalán felsőben vagy alsóban kellene-e tanítania. Ma már a fizikatanár is angolos, matekos, akár tesis is. Akkor pedig még szó sincs arról, ki fogja vinni a napközis csoportokat.

A kistelepüléseken jelenti a legnagyobb problémát a tanárhiány. A fiatalabb pedagógusok inkább próbálnak minél nagyobb településekre költözni, őket pedig sokszor követik az idősebbek is, hiszen ott azért, ha egy kicsivel is, de jobb munkakörülmények várják őket. Tehát minél kisebb a település, annál nehezebb munkavállalót találni. Pedig általánosságban minél kisebb és szegényebb egy falu annál nehezebben tudják a szülők utaztatni a gyerekeket az iskolába...

TÖRTÉNJEN BÁRMI

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: VOGRONICS ANDRÁS
2019.11.29.


Valahogy nem tudnak ezen túllendülni. Én is kaptam hideget-meleget: privát üzenetet, fenyegetést, (remélik, rákban döglök meg), meg ilyesmiket mélymagyar, „miegyvérbőlvalókvagyunk” honfitársaimtól, akiknek nem tetszett az az írásom, amiben Nyerges Attila nótáját kritizálni mertem. Pontosabban nem a dalt, azt leszarom, (dallamos és hatásvadász), hanem az azt körülölelő nemzethy önérzetet. Nagyon örülök, hogy sokan szeretik, annak is, hogy nagy a rajongótábora, főleg most, hogy táplálják a tüzet körülötte. Jobbról is, balról is.

Namármost én sem itt, sem ott nem állok, maradnék középen, saját gondolatokkal, a dolgok mögé látás próbálkozásaival, lehetőleg objektivitással, egészséges kíváncsisággal, tisztelettel azok iránt, akik megérdemlik, és kellő antipátiával azok iránt, akik nem. Gondolom, vagyunk így egy páran, bár a nemzethyszocialista oldalon csak két vonulat létezik. Egyrészt van a balliberálisozás, sosrosbérencezés, hazaárulózás, gyurcsányistázás, migránssimogatózás, stb. (biztos van még minősítés, amit kihagytam, hirtelen most ennyi jutott eszembe, naszóval ezek azok, akik nem értenek egyett a Fidesz nevű kormánypárttal). Másrészt ezt alátámasztja a szektaként viselkedés: hogy vallássá emelték a politikai ideólogiájukat, istenként ajnározzák Orbánt, jobbról átsoroltak a leállósávba, és úgy csinálnak, mintha Trianon pár éve történt volna. Pedig kurvára nem.

Ez egy sajnálatos esemény, amiért csakis az akkori önmagunkat hibáztathatjuk. 100 évvel ezelőtt volt, és sajnos nem lehet visszacsinálni. Ez van, el kell fogadni, vagy hadat kell üzenni az összes szomszédunknak, és vissza kell foglalni az elcsatolt területeket a picsába. Ja, hogy az nem úgy működik, meg mi kicsik vagyunk, meg gyengék és elesettek, meg minket mindenki csak bánt, meg el akar törölni a Föld színéről. Bezzeg akkor nagyok voltunk, meg mindenki be volt tőlünk szarva, de valahogy mégis megszoptuk, mert sikerült a náci Németország mellé beállni csatlósnak. Ez van, ezért tartunk még mindig ott, ahol 100 éve, de 100 év múlva sem lesz jobb, ha ezen nem lépünk túl együtt, megértésben. Mert ez a rinyálás, önsajnálkozás, mindenki más hibáztatása már kurvára unalmas. Én nem értem, hogy miért nem lehet ezt a „tragédiát” normális és emberi módon lezárni, és ennek megfelelően kezelni.

Sokat jártam Olaszországban és valahogy egy autó hátulján sem láttam a néhai Római Birodalom matricáját, mondjuk rá sem férne egy személygépkocsira, de Ausztriában sem véltem felfedezni a Habsburg Monarchia térképét egyetlen autó hátulján sem. Ellenben itthon csak Nagy-Magyarország térképet látok öreg tragacsokon, és kopasz kigyúrt alakokon árpádsávos zászlót, alkartetoválás formájában. Tényleg ettől lesz valaki hazafi? Vagy magyarabb a magyarnál? Ez a szint? Hogy állandóan a múltba révedünk, kesergünk, irigykedünk és egymást basztatjuk, ha nem egyforma a véleményünk egy dalról?
...

„EZ A NAGY SZATYOR A HÁLÓSZOBÁM, EZ A KONYHÁM, EZ PEDIG A NAPPALIM”

24.HU
Szerző: BOROVITZ TAMÁS
2019.11.30.


„Ma kilencezer-kétszázharminchét napja nem fogyasztok alkoholt. Az hány év szerintetek?” – kérdezi az újpesti waldorfos diákoktól Balogh Gyula, aki idejének egy részét színészkedéssel tölti, tárgyalt már Kocsis Mátéval, tüntetett is, egy élőláncban pedig csak azért nem vett részt, mert láncdohányos volt. Rendhagyó osztályfőnöki órán jártunk, ahol az övén kívül két másik hajléktalan, Csurika és Taki sorsával ismerkedtünk meg...

KORMÁNYZATI POLITIKA A FORINTGYENGÍTÉS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.11.30.


A forint-mélyrepülés felelősei a jegybank és magyar kormány, ugyanis a gyengülő devizával tudják a növekedést fenntartani, de ez a tíz százalék feletti béremelkedés egyik fedezete is.

Az euró húsz évvel ezelőtti bevezetése óta a forint folyamatosan gyengülő pályán van, ám az elmúlt egy-két évben ennek üteme felgyorsult, ami nem független a kormány gazdaságpolitikájától. Pontosabban annak egyik záloga, mert a forint gyengítése révén versenyképességi előnyökhöz jut a magyar gazdaság. A gyengülés mértéke azonban időnkét ijesztő. Míg egy hónappal ezelőtt a 335 forintos euró miatt szörnyülködött mindenki, a héten már 337-es szintet is megütötte a forint, ezzel újabb történelmi mélypontot állítva be. A gyengülő trend a következő években is fennmarad, csak idő kérdése a 350 forintos szint elérése, hisz a leértékelődés a gazdasági növekedés egyik motorja, a kormánynak pedig addig kevésbé kell félnie egy választástól, amíg a növekedés fennmarad. 

"Nem valamiféle külső okok, nem a világgazdasági lassulás, vagy valami ősi kipcsak átok sújtja szeretett pénzünket, hanem ez egy tudatos stratégia eredménye" – írta Zsiday Viktor befektetési guru pénzügyi blogjában. Zsiday szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizagyengítéssel próbál védekezni a világgazdasági lassulás ellen, és ezt könnyedén eléri: „bőséges forintlikviditást tart, és ha megkérdezik tőle, hogy mi van a forinttal, elégedetten ránéz a monitorra, és közli, hogy minden rendben, szépen gyengül. Az MNB bármikor, könnyedén tudja beállítani a forint árfolyamát 300 és 350 között. Oda, ahova akarja (…) . Egyelőre tökéletesen elégedettek a forint gyengülő trendjével, tehát tartják az alacsony kamatokat - de nem biztos, hogy ez mindig így lesz” – zárja cikkét az elemző. 

Nem a jegybank gyengíti a forintot, de hagyja a piacokat, hogy gyengítsék – árnyalta a befektetési guru által festet képet Palócz Éva. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. igazgatója szerint az elmúlt hetekben ijesztően gyorsan kezdett esni a forint, és nagy kérdés, hogy mikor kellene lépni a jegybanknak, bár ennek a pénteki jelentős forinterősödés után (az euró folyama egészen 333 forintig esett) most kisebb a jelentősége. Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője szerint a forint két évtizede - gyakorlatilag az euró bevezetése óta -, leértékelődő pályán van, ebbe a történetbe illeszkednek az elmúlt napok, hónapok történései is. Az utóbbi években annak lehettünk tanúi, hogy a leértékelő trenden belül kialakulnak átmeneti nyugalmi állapotok (amelyek akár négy évig is eltarthatnak), előbb 310 forint körül stabilizálódott a forint árfolyama, tavaly "elesett" a 320 forintos szint is, idén pedig a 330-at is átvitte az euró. Jelenleg úgy tűnik, hogy épp egy újabb stabilizáció elején tartunk, ám az új ingadozási szint magasabbra, 328-337 forintos sávba került. Kevésbé valószínű, hogy a közeljövőben eléri a 340-350 forintos szintet az eurót, de 2021-ben már nagy valószínűséggel 337 felett lesz az átlagos árfolyam – mondta Török...

HALOTTAKAT HASZNÁLNAK SAJÁT CÉLJAIKRA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.11.30.


„Dühít a történelem átírása, kormányszintű meghamisítása. Ez volt férjem véleménye is, küzdött ellene az utolsó percig. Ha hagyatékról kérdezett az interjú elején, hát ez is az. Szembeszállni az új magyar autokrácia történelemhamisító propagandagépezetével” – így beszélt Rajk Judit, a nemrég elhunyt Rajk László özvegye a Hírklikknek adott interjúban. Azt is elmondta, az épp a napokban a Széchenyi Akadémia címzetes tagjává beválasztott művésznő, hogy a férjéről most megjelent könyv – A tér tágassága, Magvető – záró sorait már akkor írta Rajk László, amikor – tudta –már csak néhány napja volt hátra. Hogy átadhassa a stafétabotot, és a hazugságok elleni küzdelmet.

- Mi Rajk László hagyatéka? Természetesen nem a tárgyi hagyatékra gondolok, hanem a szellemi, erkölcsi, művészeti és nem utolsó sorban a politikai hagyatékra.

- Valaki feltette nekem azt a kérdést, hogy hány munkaóra volt a most megjelent könyvet összerakni, és erről az jutott eszembe, hogy ha ezt a személyes tragédiák ellenére is mindig szabad életet – mint hagyatékot – ki lehetne fejezni munkaórában, vagyis időmértékegységgel, akkor azt mondanám, hogy hetvenegy év. Merthogy Laci mindig és egyfolytában dolgozott. Talán ebből is következik, hogy ez a páratlanul gazdag hagyaték, ez a majd hetvenegy év rendkívül sokszínű, ugyanakkor a sokszínűsége mellett nagyon is koherens. Tehát, ha értékelem őt a hetvenes-nyolcvanas évek demokratikus ellenzéke tagjaként, később SZDSZ-es politikusként – noha a nekrológokban ez a szerep háttérbe szorult –, vagy megnézem őt alkotóművészként, vagy a társadalomra érzékeny emberként, és persze a számomra legfontosabbként, szerető és támogató társként is, akkor mindegyikben megtalálom személyisége legfontosabbját, a végtelen szabadságvágyat és a hazugság teljes elutasítását. Visszatérve kérdésére, ez a moralitás a legfontosabb hagyatéka...

OROSZ RÁDIÓ, TÖRÖK ISKOLA, MEG AZ ALAGÚT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.30.


Tollas a hátunk. Madarak vagyunk. Annak néznek minket. Egy napja megy a hiszti, hogy alagutat találtak az atombiztos kerítésünk alatt, kettőt, amelyeken át egész terrorista hadosztályok özönölhettek kies hazánkba, ott délen már se kereszténység, se szűzlányok, se magyar kultúra nincsen egyáltalán. Munkáról nem is beszélve. Mi lesz velünk, nagymama? Kérdezheti Bakondi biztonságpolitikai szaktanácsadó, holott még az is lehet, Kovács őrvezető fúrta unalmában a lukat, vagy épp utasításra, hogy legyen mit mutogatni.

Ha pedig épp tényleg valamely menekülő ember kaparta ki a tíz körmével, mert nem hihető, hogy ásóval és csákánnyal keltek át a vad vizeken, el kell vinni őtet manikűröshöz, mert kárt szenvedhetett a lakkozott körme. Így jár a hatalom, amelyik permanensen hazudik. Ezért, ha tényleg jön a farkas, az ember már akkor is csak a pofájába röhög, és más látnivaló után néz, mert sajnálatos módon van dögivel. Mert ugyanekkor, amikor fölfedezték a lukat, kiderült, hogy orosz nyelvű rádió is indul minálunk, és a kettő elég szoros összefüggésben van egymással.

A Dunayskaya Volna, azaz, a Dunai Hullám holnap kezdi meg tevékenységét az alapítók indokai szerint azért, mert Magyarországon extrém módon megnőtt az orosz anyanyelvűek és az oroszt második nyelvként beszélő belaruszok, ukránok, kazahok, azeriek, örmények és grúzok aránya. Olyannyira, hogy ez a jelentős tömeg komoly vásárlóerőt képvisel. Én ezt készséggel elhiszem, csak azt kérdem, hogyan kerültek az országba, tán ők ásták a lukat? Hogy tisztába tegyük, engem nem zavar, hogy itt vannak, csak akkor ne nézzenek madárnak, és nevezzenek bevándorláspártinak.

Valahogyan nem stimmelnek a dolgok a kereszténység védelmével sem, amikor Erdogan janicsárképzőt nyithat, vagy a kínaiak egyetemet. Ezzel sincs bajom, cimboraságban vagyok a taoval (pinyinben dao), de erről meg kellene kérdezni Semjén fővadászt, a görög-római rezsiharcost, de nem utolsó sorban Kövér pedellust, aki mindeközben és ezzel egy időben azért aggódott, hogy az óvodákban a fiúkból lányokat, a lányokból fiúkat nevelnek, és keresztényellenességet hirdetnek. Kik? Az óvónők? Ők lesznek az új filozófusok?