2023. január 18., szerda

MIHÁLYI PÉTER: ÁRTALMAS ÉS HATALMAS VESZTESÉGGEL JÁR A RENDSZEREK ÁLLANDÓ ÁTALAKÍTÁSA

KLIKK TV / TÍZ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2023.01.18.


Az alapvetően megoldandó kérdés az egészségbiztosítás finanszírozása, az, hogy állami vagy biztosítási alapon működjön. Ezzel először 1990-ben foglalkoztak, az utóbbi 12 évben azonban nem. Pedig ez a kérdés és nem az, hogy a kórházakat összeolvasztjuk vagy leválasztjuk, illetve, hogy orvosokat átvezénylünk-e.

A januárban elindult egészségügyi átalakítások segítenek a jelenlegi problémákon? Hogyan lehet centralizációval megoldani a kialakult egészségügyi helyzetet? Milyen hatása van annak, ha a rendszereket állandóan átszervezik? Milyen következményei lehetnek annak, ha az egészségügyet nem szakminisztérium, hanem a belügyminisztérium irányítja?

A Klikk Tv Tíz című műsorában Bolgár György ezekre a kérdésekre is kereste a választ Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanárral.

VISSZAJÁTSZÁS: EZ EGY POSZTKOMMUNISTA MAFFIAÁLLAM EGY BŰNSZERVEZETTEL AZ ÉLÉN." - MAGYAR BÁLINT A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2022.11.26.



A Klubdélelőtt 2022. november 26-i adásában Kun Zsuzsa vendége Magyar Bálint egykori oktatási miniszter és az SZDSZ egykori elnöke messziről érkezett annak idején a politikába, bár ha mélyen kutakodunk a felmenők között, találunk egy-két politika iránt érdeklődőt. Édesapja Magyar Bálint színháztörténész, színházigazgató, édesanyja, Siklós Olga színházi dramaturg volt. Apai nagyszülei Magyar Elek lapszerkesztő, újságíró, és a nemesi származású Kürthy Berta, akinek a nagyapja, Szemere Bertalan (1812–1869) miniszterelnök volt... Magyar Bálint jó ideje felhagyott a politizálással, egy interjúban így nyilatkozott: Amit politikusként véghez vittem, vagy aminek részese lehettem, azt nagyjából ledózerolták. Ennyiben, ami az országgal történik, az fokozottan a személyes történetem is...”

VISSZAJÁTSZÁS: UNGVÁRY RUDOLF ÍRÓ AZ ORBÁN-REZSIMRŐL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.06.18.



A Reggeli személyben 2019. június 18-án Szénási Sándor vendége Ungváry Rudolf író volt.

Ungváry sűrű, elítélő jelzőkkel teletűzdelt leírását adta az Orbán-rezsimnek, valamint a szélsőjobboldali uralomra érzéketlen magyar társadalmi többséget is elemezte Ungváry Rudolf író. A Reggeli személy vendége szerint a magyar rendszer a fasiszta és náci uralmi formák mai körülményekhez sikeresen alkalmazkodó mutációja, amely képes becsapni a társadalom immunrendszerét, és lehet, hogy ezt még nagyon hosszú ideig meg tudja tenni. Ha tehát valaki fel akarja venni ellene a küzdelmet, félre kell tennie az eddigi eszköztárat, különben Budapesten sem győzhető le a kormányzat. Más tekintetben a demokraták minden reménye abban lehet, hogy a rezsim nem ismeri fel terjeszkedésének határait, és önmagára nézve végzetes hibákat követ el – véli az író.

VISSZAJÁTSZÁS: "MEGSZŰNT A MAGYAR NYILVÁNOSSÁG" - TGM BESZÉLGETÉSE RÓZSA PÉTERREL A MAI KÖZÁLLAPOTOKRÓL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Riporter: RÓZSA PÉTER
2019.05.02.



Beszélgetés a filozófussal a 2019. május 2-i Reggeli gyorsban a m̶u̶n̶k̶a̶ munkások ünnepéről, a mai magyar közállapotokról, európaiságról, sajtószabadságról, ellenzékről és a jövőről.

KOLOSI TAMÁS: EZ A NEMZETI TŐKÉS RÉTEG NEM EGY VERSENYHELYZETBEN VÁLASZTÓDIK KI

BUKSÓ
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2023.01.17.


Ezúttal a társadalomtudomány szűrőjén keresztül, a demográfiai válságokról, a migrációról és az oktatási rendszer sajátosságairól kérdezi Nyáry Krisztián Kolosi Tamást. A TÁRKI és a Líra Csoport elnöke, a 2022-es Társadalmi riport című kötet kapcsán a párválasztás és a gyermekvállalás társadalmi hátteréről, azok életkori sajátosságairól is mesél. Majd a közelmúltban elhunyt Morcsányi Gézára emlékeznek. Zárásként tíz hasonló tematikájú könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves piac gazdasági előrejelzéseiről, köztük arról is szó lesz, 
milyen mértékben ösztönzi a könyveladásokat a TikTok.

10 könyv a társadalomtudományokról

1. Timothy Garton Ash: Szólásszabadság. Európa, 2022

2. Erik Olin Wright: Hogyan legyünk antikapitalisták a 21. században? Open Books, 2022

3. Bokros Lajos: Szocializmus: egy eszme tragédiája. Kocsis Kiadó, 2022

4. Böszörményi-Nagy Gergely: Nonkonform. MCC Press, 2022

5. Keith Lowe: A történelem foglyai. Alexandra Kiadó, 2022

7. Ortega Y Gasset: A tömegek lázadása. Helikon, 2022

8. Paul Roland: Mi van, ha…? – A szorongás kora. Typotex Kiadó, 2022

9. Laura Pountney: Szociológia könnyedén. Scolar Kiadó , 2022

10. Eliot Aronson – Joshua Aronson: A társas lény. (12. bővített kiadás.), HVG Könyvek, várható megjelenés: 2023. 02. 15.

PITTI ZOLTÁN: MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM A VALÓSÁGBAN NEM LÉTEZIK, CSAK POLITIKAI LÓZUNG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.17.


Ha valóban munkaalapú társadalmat akarnának, azt valamilyen magasabb szintű cél elérése érdekében kellene létrehozni, nem pedig az önhibájukon kívül inaktív kategóriába tartozók, vagy a munkanélküliek ellenében. 
Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint azonban a 2014 utáni időszak kormányzati intézkedései egyértelműen szembemennek a „vélelmezett” követelményekkel. 
Munkaalapú társadalom a valóságban tehát nem létezik, csak politikai lózung – mondja.

Tavaly decemberben nagy vihart váltott ki az Eurostat jelentése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2021. évi átlagkereseteiről. Eszerint az euróban számolt hazai átlagkeresetek a 27 uniós ország közül a 26. helyre csúsztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal előtte nyilatkozott arról, hogy a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességének kulcskérdése az olcsó munkaerő. Joggal merül fel a kérdés, hogy a munkavállalói jövedelmek csökkenése javított-e nemzetközi versenyképességünkön, vagy ezzel ellentétesen, a végletes leszakadáshoz kerültünk közelebb?

Az az állítás, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének kulcskérdése az olcsó munkaerő, egyfelől részigazság, másfelől a nyilatkozat maga nem más, mint figyelemelterelés. A nemzetközi versenyképességi rangsorok kialakításában (ezzel összhangban a befektetői döntések meghozatalában) nem a munkaerő olcsósága, hanem az olyan „egyéb” szempontok játszanak szerepet, mint a makrogazdasági mutatók időbeli alakulása, a kormányzati döntések kiszámíthatósága és hatékonysága, az üzleti vállalkozások teljesítményi- és eredményességi jellemzői, valamint az infrastruktúrális adottságok erényei és hiányosságai. Az alacsony szintű munkaerőköltség ígérete legfeljebb a külföldi működőtőke csábításában játszhat szerepet, de az utóbbi évek tapasztalatai szerint nem a legkívánatosabb iparágakban (például akkumulátorgyárak). Valljuk be, hogy az alacsony szinten tartott munkavállalói jövedelmeken túl, nincs sok okunk dicsekvésre, illetve a versenyképesség fogalmának összetett jellege miatt a nemzetközi rangsorokban sem tudtunk előbbre lépni. Az MKIK elnökének nyilatkozata olyankor robbant be a közéletbe, amikor az éves infláció már felfalta az éves bérfejlesztések mértékét, amikor a lakosság éppen csak ismerkedett a drasztikusan megemelt közüzemi számlák hétköznapokra gyakorolt hatásával, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az állam felmondta a társadalmi szolidaritás alapelvét, vagyis az öngondoskodás elsődlegességére hivatkozva, vissza kíván vonulni a humán szolgáltatások (oktatás, egészségügy), valamint a szociális ellátások közfinanszírozásából...

SZIJJÁRTÓNAK OROSZORSZÁG LÉTE A REALITÁS, A CIVILIZÁLT VILÁGNAK PEDIG AZ, HOGY EZ EGY TÖMEGGYILKOS FASISZTA TERRORÁLLAM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.18.


Szijjártó a davosi Világgazdasági Fórum “Deglobalizáció vagy reglobalizáció?” című panelbeszélgetésen fejtette ki az oroszbarát fasiszta magyar állam világpolitikai törekvéseit, amelyek lényege az, hogy megpróbálja a békés, demokratikus Nyugatot összebékíteni a népirtó, tömeggyilkos, rablóháborút folytató terrorista orosz fasiszta diktatúrával. Méghozzá úgy, hogy nem vesz tudomást arról, hogy Oroszország megtámadta a szomszédos országot, hogy megdöntse Ukrajna demokratikusan megválasztott kormányát, egy bábkormánnyal váltsa fel, gyarmatosítsa, és területeket csatoljon el.

Szijjártó papagáj módjára előadta a szűklátókörű, primitív és hazugságokra épülő orbáni retorikát arról, hogy a Nyugat és Kelet határán levő államnak mennyire rossz, ha megszakad a kapcsolat a világ két része között, ami csak azért igaz, mert Orbán Magyarországa nem tartozik a Nyugathoz. Gondosan elhallgatva azt is, hogy ez kizárólag az orosz háborús terjeszkedés miatt következett be. Szijjártó azt a hamis látszatot kelti, mintha ehhez az oroszoknak semmi közük nem lenne, s a Nyugatnak kell minden fenntartását mellőzni, és helyreállítani a “tiszteleten” alapuló együttműködést.

Egy Hitlerre emlékeztető fasiszta tömeggyilkost kellene tisztelni, neki behódolni, gyarmatosító igényeit és érdekeit elfogadni, méltányolni, megfeledkezve az általa legyilkolt gyerekek százairól, a megerőszakolt és megölt nők ezreiről, a tömegsírokról, amelyekbe civil embereket lőttek. Szijjártó ezekkel kapcsolatban ezt a kérdést tette fel: “mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés?” Nem, tisztességes ember nem érti meg, hogy miért ne írná felül az oroszokkal való kapcsolatot az a tény, hogy népirtó háborús bűnösök.

A fizikai realitás szerinte az orosz állam léte, annak minden követelésével együtt, “az ideológiai vagy politikai megközelítés” elutasítása pedig az lenne, hogy nem veszünk tudomást arról a tényről, hogy ez az orosz állam egy népirtó fasiszta diktatúra, egy terrorállam, amely a Nyugatot is fenyegeti, és már a NATO felbomlását követelte az ukránok megtámadása előtt, s ha Ukrajna, a szankciók és a nyugati pénzügyi, katonai segítség nem állítja meg Putyint, már a Nyugat határán állna a tömeggyilkos, népirtó hadseregével, atomháborúval fenyegetve. Szijjártó orosz világuralmat támogat...

PARKOLÓBÓL VÁROSI FÓRUM – KEVÉS ESZKÖZZEL HOZOTT NAGY ELŐRELÉPÉST A BLAHA FELÚJÍTÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.01.17.


Az 1960-as évek hibáit kellett jóvá tenni a Blaha Lujza téren, habár az igazi bűnt, a Nemzeti Színház felrobbantását nem lehet. A felújítás körül rengeteg politikailag motivált vita habzott, de a lényeg rendben van: a történelem során szinte véletlenül keletkezett, formátlan kereszteződés most először tágas, áttekinthető, tiszta városi fórummá vált, ahol számtalan apró jel utal a múltra, és a két áruház is megfelelően érvényesül. Ennél többet elérni csak akkor lehetne, ha magához a Rákóczi úthoz is hozzányúlnának, de az nem holnap lesz.


Több mint egy hónapja adták át a felújított Blaha Lujza teret, és miután ez a fővárosi önkormányzat legjelentősebb építési projektje a jelenlegi ciklusban a Lánchíd felújítása és a 3-as metró rekonstrukciója mellett, az első hetek másról sem szóltak, mint politikailag erősen motivált vitákról: a kormányközeli média szerint a térből betonsivatagot csináltak, a szétszórt forgószékek túl távol vannak az asztaloktól, hiányzik a beígért közvécé (utóbbi állítást Karácsony Gergely főpolgármester cáfolta meg egy helyszíni videóban, a Rókus Kórház sarkán elhelyezett új közvécé mellől). Ezek a támadások csak a politikai kommunikációs térben voltak értelmezhetők, láthatólag nem a megértés szándéka vagy akár az őszinte bosszankodás vezérelte őket – de az új térnek végső soron úgyis a hétköznapokban kell bizonyítania a működőképességét. Az igazán lényeges dilemma nem az, hogy sok vagy kevés nyolcvan újonnan elültetett fa – egyébként egy ekkora városi téren: nagyon sok –, vagy oda lehet-e ülni az asztalokhoz (igen, kényelmesen), hanem az, hogy rendben van-e a tér szerkezete, jól dőltek-e el az alapvető kérdések, megfelelően szolgálja-e a köztér a környező épületeket vagy öncélú formai játékokkal rakták tele. Láttunk erre az elmúlt év térfelújításai között és rossz példákat egyaránt, az eredménynek nincs köze a megbízó pártállásához.

Annál is kevésbé, mert a Blaha esetében is olyan projektről van szó, amit még bőven az előző, Tarlós István-féle városvezetés indított el 2017-ben, és a terveket is döntően a váltás előtt készítették. Az új városvezetés alatt történt egy átdolgozás, elsősorban a költségek csökkentése és az elültethető fák számának növelése érdekében, de az alapkérdések már 2019-re eldőltek. A várospolitikában sokkal több a ciklusokon átívelő folyamatosság, ahogy azt a rakpart átalakítása esetében is láthattuk, mint ahogy azt a felszínen habzó viták alapján gondolhatnánk, és ez így van rendjén...

A MAGYAR KORMÁNY KILENC EMBERT TÖRÖLNE AZ EU-S SZANKCIÓK LISTÁJÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: Rikard Jozwiak
2023.01.17.


Magyarország ismét azzal fenyegetőzik, hogy fellazítja az Európai Unió Oroszország elleni szankciórendszerét, és ragaszkodik ahhoz, hogy kilenc embert töröljenek a korlátozó intézkedések több mint 1300 személyt és 170 szervezetet tartalmazó listájáról.

Budapest ismét szeretné elérni Aliser Uszmanov, Pjotr Aven és Viktor Rasnyikov eltávolítását a vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási listáról – közölte kedden több, az ügyet ismerő, felszólalásra nem jogosult diplomáciai forrás.

Magyarország legutóbb szeptemberben tett erre kísérletet, de politikai nyomásra gyorsan visszalépett.

Orbán Viktor miniszterelnök régóta bírálja az EU Moszkvával szembeni álláspontját, mondván, hogy a szankciók ártottak a blokknak anélkül, hogy meggyengítették volna Oroszországot vagy segítették volna Ukrajnát.

A szankciós listát egyhangúlag jóvá kell hagyniuk az uniós tagállamoknak ahhoz, hogy március 15-ével meghosszabbítsák a hatályát.

Magyarország Uszmanov húgát, Gulbahor Iszmailovát is le akarja vetetni a listáról; úgymint Aven üzleti partnerét, Mikhail Fridmant; Dmitrij Mazepin belarusz-orosz oligarchát és fiát, Nikita Mazepint; valamint Grigorij Berezkin és Vjacseszlav Mose Kantor orosz oligarchákat.

Az EU hivatalos lapja Uszmanovot „Kreml-barát oligarchának" nevezi, aki különösen szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Putyin egyik kedvenc oligarchájaként” emlegették, és úgy tekintenek rá, mint az orosz elnök üzleti ügyeinek intézőjére...

KÉT SZAKSZERVEZET IS EURÓPÁHOZ FORDULT AZ OKTATÁS ÜGYÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.18.


Közös levélben tájékoztatta a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről az Európai Szakszervezeti Szövetséget (ETUC) a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – tudtuk meg Zlati Róberttől, a MASZSZ elnökétől. Mint mondta, a nemzetközi figyelem felhívásával is próbálják támogatni a magyar pedagógusok küzdelmét. A PSZ és a PDSZ által közösen megtartott figyelmeztető sztrájk első évfordulójára, január 31-re a diákok ülősztrájkot, a két szakszervezet kiemelt sztrájknapot, a Tanítanék online ünnepélyes évértékelő gálát szervez.


A Magyar Szakszervezeti Szövetség azért szólította fel közleményében a kormányt, hogy sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, „egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült” új rendeletét, mert ez a jogszabálymódosítás egy újabb nemtelen támadás a világ szabályai ellen. Most olyan fegyvert adtak a munkáltatók kezébe, amivel a tanév végéig zsarolni tudják a munkavállalókat, ha polgári engedetlenséget követnek el – mondta el a Hírklikknek Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hozzátette, nem véletlenül írták bele a közleményükbe, hogy a MASZSZ „továbbra is szolidáris a tanárokkal és a diákokkal, akik a nagy közös ügyért, a színvonalas és szabad oktatásért tüntetnek”.

Kérdésünkre, hogy mi az, amit a legnagyobb szakszervezeti konföderáció megtehet, hiszen a pedagógus szakszervezetek azt szeretnék, ha január 31-én a figyelmeztető sztrájk évfordulóján más ágazatokban is beszüntetnék a munkát, Zlati Róbert megjegyezte, a tagszervezeteik a vállalatoknál tudnak sztrájkot szervezni, maga a konföderáció nem. Egyébként nem gondolja, hogy ilyen mértékű támogatásra számíthatnának a pedagógus szakszervezetek. Úgy véli, az is a szolidaritás egyik formája, hogy kiadták az előbb említett nyilatkozatukat, hiszen a kormány intézkedése elsősorban a pedagógusokat érinti, akik nagyon kis létszámban vannak jelen a Magyar Szakszervezetek Szövetségében...


AZ UKRÁN HADSEREG EGYES RAKÉTÁKBÓL HÓNAPOK ALATT ELLÖVI AZ AMERIKAI IPAR TÖBBÉVES TERMELÉSÉT

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.01.18.


Az utóbbi évtizedekben ahogy az autóipart vagy az elektronikát, úgy a hadiipart is a konszolidáció jellemezte: a piac egyre nagyobb szelete összpontosult egyre kevesebb számú, felvásárlásokon és egyesüléseken keresztül egyre csak hízó vállalatcsoportok kezében. Az Egyesült Államokban az 1990-es években még jó ötven cég pályázott a nagyobb védelmi megrendelésekre; mára felvásárlásokkal és egyesülésekkel a nagy védelmi beszállítók köre mindössze hat vállalatcsoportra csökkent (egyesek szigorúbb kritériumok mellett csupán öt céget számolnak „nagy” védelmi beszállítónak).

Ez a folyamat az utóbbi években az amerikai védelmi minisztériumot is elkezdte aggasztani. Egy tavaly februári jelentésben a Pentagon „nemzetbiztonsági kockázatnak” nevezte, hogy egyre kevesebb és egyre kevésbé sokszínű vállalat kezében összpontosul az ipar. A kevés behemót által uralt piacon csökken a verseny és a szereplők rugalmassága, emiatt a beszerzések drágák, a projektek elhúzódnak, a gyártásban gyakoribbak a fennakadások a Pentagon szerint.

Az ebből fakadó problémák napjainkban az ukrajnai háború menetére is hatással vannak

írta védelmi forrásaira hivatkozva a Wall Street Journal. Miközben az ukrán hadsereg súlyos tempóban használja az amerikai hadianyagot, a nehézkes amerikai gyártók kicentizett beszerzési láncaikkal nem képesek felpörgetni a termelést, a készletek pedig erősen fogynak.

E tanulságok alapján a további felvásárlások és egyesülések megakadályozásával és a kisebb vállalatok támogatásával akarják felrázni a védelmi ipart – és az ukrajnai igények fényében Kelet-Európára is erősebben támaszkodhatnak majd...


HA ELSZABADULNAK AZ INDULATOK, NEHÉZ LESZ KEZELNI - VÁSÁRHELYI MÁRIA A KLUBRÁDIÓBAN (2023.01.17.)

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.01.17.



Miután a napokban elhunyt Tamás Gáspár Miklósról is megemlékezett Vásárhelyi Mária, aki a 2023. január 17-i Reggeli személy vendége volt, más témákat is elővettek Dési Jánossal: az egyre erősödő nosztalgiát a Kádár-korszak iránt; az egykori rendszerváltás lehetőségét; a covid-járványt; a világgazdaságot és a beköszöntött válságot; azt, hogy ez utóbbit hogyan keni ügyesen másokra a kormány; a félretájékoztatást; a tanárok helyzetét és a tüntetéseket; a szegregációt; az egészségügy állapotát; és hogy mi mozdíthatja ki a passzivitásból az ország lakosságát, mely ha egyszer nekiindul, bizony nagyon nehezen kezelhető folyamatokat generálhat.

A beszélgetést összefoglaló cikkünk: https://www.klubradio.hu/adasok/vasar...

„HA TESZEL VALAMIT A ROMÁKÉRT, SZAVAZATOKAT FOGSZ VESZÍTENI”

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.01.18.


Az Európai Bizottság a múlt héten fogadta el a tagállamok nemzeti romastratégiáinak értékelését, de a magyar kormány által benyújtott anyagnak több hazai szakértő szerint is komoly hiányosságai vannak. Látszatpolitika igazi elköteleződés nélkül?

„Amikor a mindenkori kormányoknak pénzzel kellett volna a roma stratégiák mellett elköteleződniük, abból sosem lett semmi. Vagy eleve nem akartak olyan szakpolitikát művelni, ami igazán változást hozott volna a romák helyzetében, vagy látszatpolitizálást végeztek, mindenféle igazi elköteleződés nélkül” – állítja Rácz Béla közösségszervező, a romák befogadásáért küzdő 1 Magyarország kezdeményezés alapító tagja. Az állam „leír szövegeket, ezzel megerősíti a cigányokkal szemben a túltámogatási mítoszokat – ebből él a többség fajgyűlölete, hogy a cigányokat halálra szereti az állam, és annyi pénzt ad nekik” – olvasható Zsigó Jenő, a roma közélet egykori kulcsszereplője, a hazai független roma mozgalom egyik legmeghatározóbb személyiségének Vezetőszáron című könyvében, ami 2022-ben a Magvető kiadónál jelent meg.

„Soros György a rendszerváltástól kezdve milliárdokat költött a romák társadalmi befogadására ebben a térségben, és egy idő után jogos volt az az elvárás, hogy a tagállamok vegyék át a stafétát, és támogassák most már ők az elindult folyamatokat, a kidolgozott programokat és módszertanokat. Ebből lett először a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) 2005 és 2015 között – ez volt a roma stratégiák előzménye” – mondja Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója és az Egalipe - Hálózat a Romák Egyenlőségéért fő koordinátora. És valóban: azóta túl vagyunk három, a romákat még a címében sem említő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégián, amiből az utolsó, a Brüsszelnek már 2020 nyarán megküldött, de a kormány által csak 2021 augusztusában elfogadott változat a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 címet viseli...

HATÁROK ÉS HIDAK: PRIEGER ZSOLT, AZ ANIMA SOUND SYSTEM ALAPÍTÓJA / FRIDERIKUSZ PODCAST 66. ADÁS

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.01.12.



Prieger Zsolt, az Anima Sound System alapítójának zenei pályafutása Szombathelyről indult, ahol már gyerekként is rengeteg zenét hallgatott. Az 1993-ban megalapított Anima zenéje egyedi keveréke a kelet-európai népzenének és a modern elektronikus zenének, sokkal inkább színes kavalkád, mert Zsolt és zenésztársai a három évtized alatt mindvégig kitartóan nyitottak voltak minden értékes vagy meglepő újdonságra. Így lett az együttes egyszerre a magyar elektronikus zene egyik legrégibb veteránja, de önmagát folyamatosan újragondoló kollektíva is.

Mellesleg Prieger Zsoltot a művészet felé jótékonyan terelgették kiszemelt múzsái, Bob Dylan, Kassák Lajos, Mészöly Miklós, Pilinszky János, Hamvas Béla és a többiek. Ez a tulajdonképpen reneszánsz ember rajong a hozzá hasonló "határsértőkért", miközben folyamatosan keresi vagy építi a hidakat a másképp gondolkodókkal.

Ennek a podcastnak az apropója az Anima Sound System mindjárt esedékes 30. születésnapja, noha a beszélgetésben éppen erről esik a legkevesebb szó.


GAZDASÁGI SZAKADÉKBA VEZETHET A KORMÁNY SUFNITUNINGJA

G7.HU
Szerző: PAPP JÓZSEF
2023.01.16.


(A szerző a Corvinus Egyetem nyugdíjas oktatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Karácsony előtti sajtótájékoztatóján Orbán Viktort – láss csodát – a független média munkatársai is kérdezhették. A miniszterelnök látszólag állta is a sarat, valósággal brillírozott, de mivel elszokott attól, hogy kényes kérdésekre megfontolt válaszokat adjon, a túlzott magabiztosság óvatlanná és meglepően őszintévé tette. Több olyan árulkodó elszólásra is ragadtatta magát, amelyek egyértelművé tették azt, hogy kormányzását valóban nem a közjó szolgálata, hanem valami más vezérli.

Az egyik ilyen önleleplező elszólásra akkor került sor, amikor Orbán – tőle szokatlan módon önkritikát is gyakorolva – kormányának az energiakrízisre adott eddigi reakcióit plasztikusan „sufni-megoldásoknak” minősítette. („Amíg nincs Paks 2, addig sufni-megoldások vannak.”) Igen, jól hallottuk, Orbán boszorkánykonyhája, ami 12 évig olyan jól működött, valójában nem több egy sufninál.

A nyáron, sebtében elrendelt „rezsicsökkentés csökkentése” tagadhatatlanul sufni mestermunka, de kormányzásának 12 éve alatt Orbán Viktortól ennél a tákolásnál több nem is tellett. Alig tett valamit azért, hogy országának – az EU-ban a legmagasabbnak számító – gázfüggését csökkentse. Nem diverzifikálta a gázbeszerzési forrásokat, mint például Lengyelország, de nem erőltette a helyettesítő energiahordozók körének kiszélesítését sem. A csodafegyvert még mindig a gázhoz hasonlóan megengedhetetlenül nagy orosz függőségnek kitett, ráadásul horribilis összegbe kerülő Paks 2-ben, valamint újabban a tenger alatti azeri áramszállításban – egy másik „ragyogó” sufni-megoldásban – látja.

Egyetlen szót sem veszteget a megújuló energiában rejlő lehetőségekre, pedig ezen alapulhatnának azok a valóban nem sufni-, hanem hosszú távon is a közjót, a fenntarthatóságot szolgáló stratégiák, amelyeket minden józan gondolkodású uniós országbeli kormány követ, a magyaron kívül. Az nem meglepő, hogy Németországban 2023-tól kötelező lesz új építésű ingatlanra napelemet telepíteni, de az igen, hogy a mindig lesajnált, csak az EU pénzügyi támogatásával új életre kelni képes Görögországban is voltak már tavaly olyan napszakok, amikor az áramot kizárólag megújuló forrásokból biztosították. És még sorolhatnánk a követésre méltó példákat, de hiába.

Pedig a hazai fogyasztók több mint biztató reakcióira alapozva Magyarország is sokat profitálhatna a gáz kiváltására leginkább alkalmas megújuló energia máshol megállíthatatlannak tűnő térnyeréséből. A gázfogyasztás szeptember és december között az előző évi hasonló időszakhoz képest igen jelentős mértékben, 25 százalékkal, 600 millió köbméterrel csökkent! Háztartási kiserőművek (napelemek) létesítésére rekordszámban adtak be engedélyeket. A lakosság – mintegy akaratlanul is eleget téve Matolcsy György óhajának, hogy a 20 ezer milliárd forintot meghaladó megtakarításaiból minél többet mozgasson meg, lehetőleg az energiahatékonyság javítása érdekében – hajlandó befektetni a megújuló energiába még úgy is, hogy nem állnak rendelkezésre – a kormány hibájából – azok az eurómilliárdok, amelyet az EU biztosítana erre a célra.

Erre a két forrásra alapozva simán kiváltható lenne az a több mint négyezer milliárd forint, amibe Paks 2 kerülne, annak minden kockázata és veszélye nélkül. Ráadásul meg lehetne takarítani minden évben több ezer milliárd forintot is abból a gigantikus nagyságú energiaszámlából, amelyért Orbán Viktor szerint 2021-ben 7 milliárd eurót, 2022-ben 17 milliárdot fizettünk, „2023-ban 17-20 milliárd eurót fogunk fizetni”. A megújuló energia – annak is a decentralizált használata – a fogyasztó szempontjából nulla rezsit eredményezhet. És ez olyan impulzusokat adhat a gazdaságnak, amelyekre alapozva azt egy fenntartható pályára lehetne átállítani. Ezt a multiplikátorhatást egy korábbi írásomban „Münchausen-effektusnak” neveztem el, és a magyar gazdaság mai állapotából talán az egyetlen igazi kiutat jelenthetné...

A MAGYAR KORMÁNY KILENC EMBERT TÖRÖLNE AZ EU-S SZANKCIÓK LISTÁJÁRÓL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.18.


Magyarország ismét azzal fenyegetőzik, hogy fellazítja az Európai Unió Oroszország elleni szankciórendszerét

Putyin egyik kedvenc oligarchája is köztük van.

Elveszhet Paks II. EU-s engedélye

Ha a magyarok az ígéretükkel szemben tovább üzemeltetnék Paks I-et, akkor a Bizottság engedélye már nem lesz érvényes Paks II-re.

Független vizsgálat indulhat Várhelyi Olivér ellen

“… egyes megnyilvánulásai rendkívül aggasztóak.”

Még itt: Várhelyi Olivér = Orbán Viktor

Sikeresnek nevezte a kormány, hogy milliárdokért lejáratta magát Európában

“Ha egy ilyen reagálás után sikerről lehet beszélni, akkor mostantól át kell értékelnünk a siker fogalmát. Ezentúl az számít sikernek, ha semmibe vesznek, átnéznek rajtad és úgy tesznek, mintha ott sem lennél. Az Orbán-kormány, ha úgy tetszik, ezzel a nemzeti konzultációval házhoz ment a pofonért, nemcsak a magyar választók jó része előtt, de Brüsszelben is sikerült nevetségessé tenni magát.”

Ők így szállnak le a bicikliről…

Megmarad a Nyugati felüljáró, Lázár lefújta a pályaudvar fejlesztését

Nincs egy éve, hogy Fürjes Balázs, akkor még Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár bejelentette: világhírű brit építésziroda, a Grimshaw Architects nyerte az új Nyugati pályaudvar tervpályázatát.

Ismerős cég tervezi az oszakai világkiállítás magyar pavilonját

A Napur nyerte el a Néprajzi Múzeum és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi.

Mindeközben:

Elakadt a pilisvörösvári tanuszoda építése, eső áztatja a faszerkezetet

A kormány uszodaépítési programjában szereplő létesítmény munkálatait a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg.

Magyarország kifosztása

“Közben szerte Európában már költik azokat az eurómilliárdokat, amik nekünk még a horizonton sincsenek, mondjon bármit is gondterhelt arccal Navracsics Tibor. Ez már a hazaárulás kategóriája Orbán Viktor részéről. Olyan méretű forrásoktól fosztja meg Magyarországot a változásra képtelen rendszerével, amit soha nem fogunk tudni pótolni. Majd baromi drága hitelből Kínából, amit még az unokáink is fizetni fognak.”

Egy Kósa Lajos ügyvédje résztulajdonában álló cég nyithat bányát Recsken

Egy geológus szerint javarészt használhatatlan lesz a kibányászott kő arra a célra, amire szánják. Akkor meg miért..? Költői.

A török elnök utolsó csatlósa lett a magyar kormány

Svédország és Finnország NATO-csatlakozást csak Törökország és hazánk nem ratifikálta.

Egy éve nem tisztázott, mi okozta Homonnay Gergely halálát

A teljes cikk a Magyar Hang január 13-án megjelent, 2023/2. számában olvasható.

FELCSÚTI HERNYÓ, O1GSM, NERES TARANTINO

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.01.17.



Felcsúti hernyó, o1gsm, Neres Tarantino...

JÁMBOR ANDRÁS: MEGHALT A KOMMUNISTA

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2023.01.17.


TGM-nek nekrológot írni. Vicc.
Kommunista volt.


Talán ez is mutatja legjobban nagyságát halála után, hogy ezt az apró jelzőt alig bírta bárki is odabiggyeszteni a neve mellé. Pedig hát nem bonyolult, kommunista volt. De mégis, 

a ciki kommunista mindenkinek fontos volt annyira, hogy megemlékezzen rá (kivéve, akinek nem). Régi szabadságharcos? Dehogy régi, igazán, tökéletesen mai. 74 évesen is maibb volt sok, a mai politikával bíbelődőnél.

Konzervatív-liberális gondolkodó? Volt korábban, de ő ízig-vérig kommunista lett, és így elkötelezett a szabadság mellett, sőt, leginkább így, és leginkább az igazság mellett. Nincs ellentmondás. Hogy szabadság és kommunizmus létezhet egyszerre, az természetes mindenkinek, aki tovább lát a történelemben a pártállam borzasztó tettein. Amelyeket egy igazi kommunista, így TGM se tagadott.
Apánk volt

Ha nem lett volna TGM, ma nem lenne Mérce ebben a formában, és nem lenne ezen keresztül egy csomó minden, ami van ma a baloldalon. Az, hogy TGM annak idején egy kis blognak adta oda írásait, amelyeket bárhol máshol publikálhatott volna, és sokszor annyian olvasták volna, iszonyatosan sokat segített a Mércén. De segített a politikának ezen a vidékén mindenkinek, aki kérte. Végezte a dolgát, mint családfő.

Tegnap este próbáltam megszámolni lefekvés előtt, hányszor szakított a Mércével rövidebb-hosszabb, kölcsönös bocsánatkérésig, vagy inkább nagylelkű megbocsájtásig tartó időre. Úgy kértük fel az első cikkre, hogy nem ismertük, de ő írt, és aztán egyre többet. Eljött a Mérce szülinapjára, amit nem is gondoltunk volna. Együtt ittunk, és láttuk táncolni. És csak írta és írta végtelen mennyiségű kritikáját. Elképesztő megtiszteltetés.

Bevallom, én mindig féltem tőle. Két ember van, akiktől nagyságuk miatt féltem, és nem tudtam megejteni azokat a beszélgetéseket, amiket meg kellett volna. Gazsi és Setét Jenő. Pedig mennyit tanulhattam volna, és mennyit tanultam így is tőlük...

AKÁR TÖBB, AKÁR KEVESEBB GÁZT HASZNÁLNAK, A TÁVHŐCÉGEK AKKOR IS ROSSZUL JÁRNAK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.01.18.


A miskolci és a szegedi távhőcégnek több mint 100 millió forint kötbért kell fizetnie az MVM-nek amiatt, hogy az enyhe időjárás következtében kevesebb gázt használtak el. A szomorú az, hogy igazán nem is tudnak ez ellen tenni. Ugyanakkor az is rossz út, ha a szerződések csak akkor érvényesek, ha az egyik félnek kedveznek. A jelen piaci helyzetben azonban van egy csavar: az állam nemcsak szabályozó, de kereskedő is, egyedül az időjárásért nem ő felel.

Az elmúlt napokban cikkek jelentek meg arról, hogy a szegedi, vagy a miskolci önkormányzat azért járt rosszul, mert az enyhe időjárás és a kormányzat által előírt energiatakarékossági programok miatt kevesebb gázt fogyasztott. A megkötött szerződés szerint Szegednek az év végén 190 millió, Miskolcnak 174 millió forintot kell fizetnie az MVM-nek, mert két hónapban kevesebb gázt használtak el az enyhébb időjárás miatt. Az ellenzéki pártok közleményei és a cikkek „kötbérről”, illetve „büntetésről” beszéltek. Eközben akadt több olyan város is, amely megúszta a fizetést, például a fideszes vezetésű Szekszárd, Székesfehérvár, de más esetek is előfordulnak, ahol nem kellett fizetni.

Cikkünkben részben általánosabban (energiakereskedelmi szerződések), részben konkrétan (az állam aktuális fokozottabb szerepe felől) vizsgáljuk meg a kérdést. Sajnos, végül arra a nem túl pozitív végkövetkeztetésre jutunk, hogy a felborult energiapiaci környezetben az ügyfelek (például a távhőt termelő cégek) helyzete pocsék. Ugyanakkor az árak, vagy az átvett (felhasznált) volumen kilengéseiből fakadó kockázatokat a kereskedők sem tudják átvállalni, hiszen ez egy lánc: ha a kereskedő energiát ígér valakinek, akkor azt ő is beszerzi valahonnan, azért ő is fizet valakinek, illetve a szerződéseihez bankgaranciákat is le kell tennie.

Így végül mindig az államra marad a helyzet kezelése, igaz, a konkrét esetben eleve az állami kereskedő MVM-csoport maradt az egyetlen, amely a felborult világban még egyáltalán szerződik a nagy ügyfelekkel. Az óhatatlanul megérkező állami segítség alapján legalább abban lehet bízni, hogy az utólagos segítségek legalább további energiahatékonysági lépésekkel össze vannak kötve, vagyis jól jár a társadalom...


ANDREJ BABIŠ ELKEZDTE ORBÁN VIKTORT MÁSOLNI, MERT AZ EDDIGI TERV NEM JÖTT BE

NÉPSZAVA
Szerző: RÓNAI TAMÁS
2023.01.17.


Az itthon jól ismert, teljesen hamis jelszóval kampányol a cseh elnökválasztáson a volt kormányfő: ha ellenfele nyer, háborúba vezeti hazáját. Ez az üzenet azoknak szól, akiknek fogalmuk sincs a prágai viszonyokról.


Déjà vu érzése lehet azoknak a honfitársainknak, akik a parlamenti választás két fordulója között látogatnak el Csehországba. Röviddel azután, hogy szombaton véget ért a voksolás első felvonása, amelyen Petr Pavel egykori vezérkari főnök 21 ezer vokssal megelőzte Andrej Babišt, a volt miniszterelnök olyan plakátok sorát helyeztette el az ország különféle pontjain, amelyekhez hasonlóak bukkantak fel Magyarországon a tavaly áprilisi parlamenti választás előtt. Babis arca mellett ez a szöveg olvasható: „Nem viszem Csehországot a háborúba. Diplomata vagyok. Nem katona”. Némi szépséghiba, hogy – amint cseh médiumok rámutattak – a hatalmas transzparensen Babis ugyanúgy tartja a mutatóujját, mint a régi amerikai plakátokon, amelyeken Uncle Sam éppen amerikaiakat toboroz a hadseregbe...

A PÉNZ BESZÉL – MIT MOND 2023-RA?

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.01.18.


Orbánék láthatóan letettek arról, hogy az infláció legyűrésével mutassanak fel sikert (mondjuk, ezt kivételesen reálisan látják), helyette a növekedésre tesznek. Arra, hogy Magyarországon – lokális kivételként – nem fog visszaesni a bruttó hazai termék. Meg lehet ezt csinálni, ám ára lesz, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen, mekkora és kinek a kontóját terhelve.

2022 második felében már visszaeső pályán a magyar gazdaság

Nagy Márton, stratégiai főminiszter a beiktatásakor azt fejtegette, hogy más uniós országokkal szemben, a magyar gazdaságot nem akarják recesszióba vinni. Ám egyfelől recessziót senki sem akar, elkerülése nemcsak a kormány politikáján múlik, másfelől pedig technikai értelemben a magyar gazdaság már 2022-ben is recesszióba került. Hiszen a III. negyedévi teljesítmény 0,4 százalékkal visszaesett az előző negyedévhez képest (az unió átlagában ugyanekkor még ekkora volt a növekedés!). Az utolsó hónapokról rendelkezésre álló részinformációk pedig arra utalnak, hogy a GDP-termelés - negyedéves alapon – tovább csökken. A két negyedéven keresztül egymás után mutatkozó visszaesést a szakma recessziónak tekinti...

LEHET IDÉN MAGYAR NÖVEKEDÉS, DE NAGY ÁRA LESZ

G7.HU
Szerző: ELEK PÉTER
2023.01.17.


(A szerző a Dialóg Befektetési Zrt. befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)


Alapkezelői szempontból 2022 nagyon rossz év volt, sok szempontból sokáig emlékezetes. Nem csak tőkepiaci szempontból sajnos, megtörtént egy olyan esemény is, amire épeszű ember nem számíthatott, és ami nemcsak rövid, de legalább középtávon átrendezi a gazdasági és politika viszonyokat a világon: Oroszország február 24-én megtámadott egy szuverén európai államot, Ukrajnát, és közel 11 hónappal a háború kitörése után sem látszik, hogy ennek a szörnyűségnek mikor és hogyan lehet vége.

Tavaly mind a részvény-, mind a kötvénypiacok rosszul teljesítettek, és amit 2023-ra meg lehet fogalmazni, az véleményem szerint nem sokkal jobb, mint ami 2022-ben történt. Ezt ráadásul úgy mondom, hogy bízom benne, nem tör ki újabb háború nagyobb országok között, mert annak következményei beláthatatlanok lennének. Inflációs szempontból talán már túl vagyunk a csúcson, az elmúlt hónapok adatai alapján egy lassú csökkenési trend elképzelhető a fejlett országokban. De a felfelé mutató kockázatok továbbra is magasak, a lassuló infláció nem kis részben annak köszönhető, hogy a nyersanyagárak jelentősen korrigáltak az év második felében. És ott van még ugye az ár-bér-spirál, amitől a legtöbb közgazdász fél, nagy kérdés, ez hogyan alakul.

A gazdasági növekedés továbbra is gyenge lesz. Az elég egyértelmű, hogy az európai gazdaság recesszióban lesz 2023-ban. Az amerikai gazdaság egyelőre erősebbnek tűnik, nagy valószínűséggel plusz nullával le tudják hozni a következő évet, a kínai gazdaság pedig a korábbi évtizedekhez képest jóval alacsonyabb szinten, de nőni tud.

A részvénypiacok alakulását két nagy folyamat határozza meg: meddig emel az amerikai (meg a többi vezető) jegybank, és a munkaerő bérköltsége mennyire fogja érinteni a profitrátákat. Egyik sem néz ki jól.

A tőkepiacok ezeket nagyjából már beárazták, én két olyan további veszélyforrást látok, amit még nem, ugyanakkor komoly veszélyt jelenthetnek akár növekedési, akár inflációs szempontból.

Az egyik a kínai gazdaság. Az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk, hogy a kínai gazdaság állandóan két számjegyű mértékben nő, és ez húzza magával a teljes világgazdaságot. Most, amikor világgazdasági szinten is komoly lassulás előtt állunk, a háború mint faktor beláthatatlanul meg fogja változtatni a globalizáció eddigi menetét, a kínai pedig az elmúlt 15 év gazdaságpolitikai váltása ellenére még mindig gyártó gazdaság. Sokat tettek a gazdasági modellváltásért, hogy beruházásorientált növekedésből fogyasztásit alakítsanak ki, de a fejlett országoktól még nagyon messze van Kína. Aztán ott van még a még kínai mértékben is gigantikus adósságot görgető ingatlanfejlesztő szektor és az árnyékbankrendszer problémája.

Ezek a kockázatok önmagukban is komolyak, de a zéró-Covid-intézkedések feladása nyomán olyan mértékű megbetegedési hullám söpör végig az országon, ami már a (gazdasági növekedési) számokban jól fog látszani. Az amúgy finoman fogalmazva megbízhatatlan kínai statisztikai adatokban persze ez nem feltétlenül fog megjelenni, de a globális piac miatt a beszállítói láncoknál le fog csapódni. Ahogy az árakban is: ha pár tíz millió kínai munkás kiesik a munkaerőpiacról, az ellátási láncokban hiány keletkezhet.

A másik nagy félelmem egy általános adósságválság kialakulása. Az amerikai jegybank – szerintem túlzott – kamatemelési politikája nem csak a helyi lakosság hitelfelvételét drágítja meg. Persze elsírom magam, amikor azt olvasom, hogy Joe bácsi már nem tudja finanszírozni a nyolcadik, befektetési célra vett házát a 15 éves csúcsra szökő amerikai jelzálogkamatok miatt, de valahogy jobban érdekel, hogy a világ többi része hogyan fog tudni reagálni a magas dollárkamatokra. Egy szóban: szarul.

Főleg a fejlődő piacok (komplett Afrika például), illetve az EU úgynevezett periféria országai (Olaszország, Spanyolország), meg a közép-európai országok. Ahogy a 10 évvel ezelőtti görög államadósság-paránál láttuk, elég, ha csak pár ország kerül közel a fizetőképesség határához (vagy kér konkrétan átütemezést), olyan nincs, hogy csak egy országot vesznek elő. Ilyenkor mindegyik ország, amelyik a kalapban van, fertőzött lesz, olyan szempontból legalábbis biztosan, hogy brutális mértékben megnő a kockázati prémium, amit a befektetők elvárnak a finanszírozásért.

Hogy át tudjuk vezetni a történetet a magyar gazdaságra: a magyar CDS (Credit Default Swap*) tavaly az év vége felé 180 bázispont (1,8 százalék) volt, a befektetők ekkora kockázati prémiumot vártak el a magyar kötvényektől. Ugyanez a CDS-érték a görög válság idején meghaladta a 600 pontot (6 százalékot). Ha idáig emelkedne a magyar CDS, az több mint 4 százalékpontos hozamemelkedésnek felelne meg. Pedig 2022 a magyar kötvénypiacon amúgy is horror volt, amit a befektetők az elmúlt hét (!) évben megkerestek magyar kötvényen, azt szépen vissza is adták. Fixed income, amúgy így hívják ezt az eszközosztályt. Ezek alapján helyénvalóbb lenne fixed outcome-nak* hívni...

KÍNA FOGY - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.01.18.


Jó reggel! Folytatom a tegnapi hírlevelet, máris itt van